Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-20 / 220. szám

1398. szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nehéz átfeleltetés elé nézünk — takarékosságra, okszerű takarmánygazdálkodásra van szükség Magas László megyei főá! lattenyésztő nyilatkozata Lapunk munkatársa felkereste Magas László főállattenyésztőt, hogy tájékoztassa megyénk lakos­ságát az állatállomány téli áttelel- tetésének előkészítéséi?®, Időszerű-© már most foglalkozni az ótte e tetőssel ? — Feltéttervül Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy csak azok a tsz-ek és egyénilég dolgozó parasztok oldották meg za­vartalanul állatállományuk áttelel- tttését, amelyek idejében felké­szültek rá. A karcagi Április Tsz, a jászjákóháLmad Béke Tsz. annak­idején gondosan betakarította és a felhasználás helyén tárolta szé­natermését, Süófogyasztó számos­állatonként pedig 10 köbméter jó minőségű filótakarmányt készítet­tek. így nemcsak a jószágállomány erőállapotát tarthatták meg, hanem még a hozamokat is növelték a téli hónapokban. Mindkét fez­ben a telel tetés kezdetétől nem­hogy csökkent volna, hanem — egyenletesen emelkedett az istálló- átlag. A Béke Tsz tehenészetében még márciusban Is 14.2 liter volt a tehenéavkénti tejtermelés. Ezzel a példával azt akarom érzékeltet­ni, hogy a gondos felkészülés el­sősorban az állattartók haszna. — Néhány szóval érdemes fel­eleveníteni, hogy szakszempontból mit értünk az átteleltetéare való fölkészülés alatt. Elsősorban min­den állat számára megfelelő téli elhelyezést, férőhelyet keü biztosí­tani. Különösen fontos ez az érté­kes tenyészállatoknál, a fiatal nö­vendékeknél Másik feltétel a tákamuínyálap megteremtése. Har­madszor az állatok gondozásával, ápolásával biztosítani. hogy az is­tállósás esetleges káros következ­ményeit mátr eleve kiküszöböljük. — S éppen azért időszerű most fc^Lalikozni az átteléltetéssel mert az előbb említett feltételeket nem lehet november végére, vagy de­cember elejéire hagyná. Sőt a ta­karmányalapnál tavasztól őszig az étteléltetősre kell gondolni. Az el­múlt években néhány közös gazda­ságban az átteléltetéssel bajok voltak. Ezeknek a példája Is kellő felkészülésre int A szelevényi Szikra Tsz a rétjein kaszált szé­nát nem az istállóhoz közel kaz- lazta, hanem a határban hagyta, a kaszálón. Emiatt januárban és feb­ruárban a szénát csónakon kellett a Körösön átszállíteráok. Elkép­zelhető, hogy ez a munka mennyi vesződséggel járt, mennyire meg­nehezítette az átteüejtefést. Egyéb gondozási hibák mellett ennek tu­lajdonítható, hogy a Szikra Tsz tehenészetében a tej hozam télen erősen visszaesett. A kisujszálási Ady Tsz tagjai több kilométer tá­volságról kocsinként hordták a juhhodályhoz a szalmát mert ősz­szel nem készítették oda. Az otta­ni Uj Élet Tsz, a Sallai Tsz kevés sdlótakarmányt készített, s ermatt okozott gondot a megfelelő áttelel- tetés. A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben, a szászberki Bélre Tsz-ben a nem megfelelő elhelyezés miatt még elhullások is voltaik a juh, il­letve a sertésállományban. Milyenek az idei kilátások ? — Nehéz átteletetés élé nézünk. Férőhely ét takarmány szempont­jából egyaránt nehézségek vannak A tsz-ek megnövekedett állatállo­mányának elhelyezése pillanatnyi­lag még nincs biztosítva. Az épí­tőanyaghiány különösen a vasbe­tongerendák hiánya hónapokkal visszavetette a tervezett építkezé­seket, Az idei aszályos időjárás a takarmányalapból is nagyon sok káaseést akozott Az árpa és a ku­koricatermés nem kielégítő. A lu­cerna harmadik kaszálása, a ter­mészetes fű termőterületek sarju- szénája majdnem a nullával egyen­lő. Fokozza a nehézséget, hogy a silózásra vetett másodnövények érdemleges termést nem ígérnek. Ezek az okok fokozottabb taka­rékosságra és néhány szervezett intézkedésre késztetnek bennün­ket. Ahhoz, hogy megyénkben a helyzetet tökéletesen megismer­jük. minden termelőszövetkezetnél felmértük a takarmánykészietet és elkészítettük tez-ekre, gépállomáis körzetekre, illetve járásokra vonat­kozóan a takaxménymérleget. En­nek birtokában látjuk, hol van a legnagyobb hiba és hol mit leéli a lehetőséghez képest tenni Ezekről jó lenne, ha Magas elv­társ tájékoztatná lapunk olvasóit. Melyek a legsürgősebb tennivalók ? — Nem akarok kinyilatkoztatá­sokat tenni, de néhány dologra mé­gis jó felhívni a figyelmet. Első és legfontosabb a takarmányokkal történő takarékosság és az okszerű felhasználás. Itt nemcsak az ab­raktakarmányokra gondolok, ha­nem a szálasokra is, amelyeknél a legnagyobb pazarlás szokott lenni. Minden tsz-nek ajánlani tudom a mintaszérűskert létesítését. A me- zőhéki Táncsics Tsz a tiszainokai Szabadság Tsz a cibakház! Vörös Csillag Tsz és még jónéhány kö- zöegazdaság megcsinálta a minta- szérűskertet. A szénát ezeken a he­lyeken jól összerakott és betető­zött kazlakban tárolják. A meglé­vő takarmányokkal való takaré­kosság mellett a tél beálltáig min­den lehetőséget ki keli használni a takarmányalap bővítésére. Ha az idő asősebbre fordul és a legelők felujulnak, legeltessünk. A juhok számára őszi káposztarepce, illetve repcés keverék etetésével érdemes mesterséges téli legelőt létesíteni. — A takarmányalap bővítésére a silózás nyújt legnagyobb lehetősé­get, Igaz, hogy másod vetéseink nem sikerültek, de azért van annyi silózandó anyagunk, hogy a szük­ségleteket k'e'ógítheüük. sőt a hi­ányzó szénakészlet ©gyrészét is pó- to’hatiuk. Legnagyobb tömege* adó alapanyag a kukoricaszár és répaszelet. Ennek a silózása lé­nyegében most kezdődik. Helyes, ha minden silógödröt mielőbb megtöltünk ezekkel a takarmány- félékkel. Emellett egyéb növényi melléktermékeket kerti hulladé­kot. stb. ajánlatos felhasználni. Az abraktakarmányban mutatkozó hi­ány egy része igen jól pótolható lucemalisztteü, tökkel, takarmány- répával, koncentrált silóval és az eddig kihasználatlanul lévő kony­hamoslék. vágóhídi vér, fölözött tej felhasználásával. — Még néhány szót a takarmá­nyozás technikájának megjavításá­ról. A szálasokat szecskázva, a halaszt takarmányokat füllesztve, pácolva, az abrak takarmányokat feltétlenül darálva etessük, Rz angol álláspont a Szuezi kémesben nem változóit London. Az AFP jelentése sze­rint a ' 'zennyolchatalmi értekezhet első ülése egy óra húsz percig tar­tott Selwyn Lloyd rövid megnyitó beszédében méltatta az őtösbizott- ság és főleg Menzies munkáját. Selwyn Lloyd kijelentette, hogy Nagy-Britannia álláspontja a szu­ezi kérdésben nem változott Adott pillanatban — mondotta a brit kül­ügyminiszter — szükségessé vál­hat, hogy a Biztonsági Tanácshoz forduljunk. DIÁK BECSÜLET Egyhét a Néplapért Hétfőtől kezdve egy hetes Nép­lap terjesztési hét indul be me­gyénkben. Már az első hét fele megmutatta, hogy azokban a köz­ségekben, ahol a pártszervezetek erre az agitációs munkára jól fel­készültek. ott az eredmény sem maradt el. Eddig a legjobb népne­velőnek, Csorba Károly tiszaderzsi tanács vb. elnök elv-tára bizonyult, aki egyedül 17 uj előfizetőt szer­vezett be. Az üzemek közül a martfűi Ti­sza Cipőgyárban 12 új előfizetővel gyarapították az előfizetők táborát a Martfűi Állami Gazdaságban pe­dig 6 uj előfizetőt szerveztek. Jó eredményt ért még el Fábdá László Vezsenyen 6, Torma Sándor, a Tiszsamemtd Vegyiművek dolgozója, ciki 4 uj előfizetővel gyarapította olvasóink táborát. A postás kézbe­sítők közül Kremzer György, tö­rökszentmiklósi, Vas Imre tjsza- roffí kézbesítő érdemeit kj elis­merést jó szervező munkájáért. Nagy azonban a lemaradás H- szaugon, Jászladányan, Jászkiséren és Kunmadarasán. Ezeken a he­lyeken is meg kell szervezni az agi­tációs munkát hogy minél több dolgozó kezébe ed tudjuk juttatni megyénk lapját Különösen a párt és tanácsszervektől kérünk ebben nagyobb segítséget Szó V ATE sszük Válaszoljon az Egészségügyi Minisztérium! Kéréssel fordulok a Néplap szer­kesztőségéhez. Szíveskedjenek fel­világosítást adni. hogy az alább le­írt ügyben mit tegyek? Kihez for­duljak? Fiam ezévben érettségizett Jászapátin. 12 éven át kitűnő ta­nuló vodt. Kitüntetéssel érettségi­zett. „Kitűnő tanuló” érmet és más oklevelet kapott. Ilyen körül­mények között bizalommal kérte felvételét a szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemre. Hamarosan meg­történt az első keserű csa'ódás. - „Hely hiányában fölvételt nem nyert.” (Jónendű osztálytársát fel­vették). „Fellebbezni lehetett a dékánhoz.’* Válasz: „Kérésének nem áH módomban helyt adni. — Fellebbezzen az Egésasjégügyi Mi­niszterhez.” Válasz az egyetem dé­kánjától: „Sajnálattal értesítem, hogy a Minisztérium a benyújtott felülvizsgálati kérelmét elutasította és jóváhagyta az egyetem dönté­sét. Az elutasítás indokolását a Minisztérium közötoi fogja. 1956 aug. 31.” Most szeptember közepe van, de az indokolás még mindig késik. Kíváncsian várom, hogy be­csületesen végzett munkám után, kitűnő tanuló fiam felvételét mi­lyen indokolással utasítja ed s Mi­nisztérium és ez az indokolás mi­ért késik? Semegi Béla állatorvos Jászárokszálláe Bízom a termelőszövetkezet tagjaiban Az elmtíU hónap 10-én választottak meg a törökszentmiklósi Uj Élet Termelőszövetkezet elnökének. Bár a tavaszi munkák helytelen szervezése miatt egyes növényféleségek termelésében elmaradtunk, a zárszámadási kilátások biztatóak. A búza termésátlag elérte a 9 má­zsát, 15 höld kenderünk elsőosztályú. Ebből 60—70 ezer forint jövedel­met várunk. Munkaegységenként 4 kg búzát osztottunk előlegként. Jószágállományunk minősége megfelelő. A közös állatállomány takarmánykészlete biztosítva van Igaz, hogy az abraktakarmányok - bőt gyengébb lett a termés, előlegosztásra ebből is jtti.: Az üzemterv elkészítésénél annakidején 30 forintot irányozták elő munkaegység értékének. Az eddigi becslések szerint ez 36—40 fo­rintra emelkedik. Egy törölazentmiklósi ipari munkás átlagos 900— 1000 forintos keresete ez Uj Élet Tsz tagjainak is biztosítva van. Ez kielégítő eredmény akkor, ha figyelembe vesszük, hogy új terme­lőszövetkezetről van szó. Én magam nagy bizakodással nézek a jövő elé, mivel ismerem a tsz-tagságot. Bízom a becsületes, jószándékú családos emberekben és a tsz fiatal tagjaiban. Minden remény megvan arra, hogy a szövetke­zet a következő gazdasági évben egészen megerősödik. SAMU 1ST V Á Hí a törökszentmiklósi Uj Elet Tsz elnöke l/r erőfínyes kora reggel volt. A “ nap simogatóan ontotta suga­rait. Ez a tavaszi reggel mosolyt varázsolt a járókelők arcára. Han­gos nevetések, vidám kacajok töl­tötték be az addig oly egyhangú várost. A betonozott járdák megtel­tek a munkába siető emberekkel Diákcsoportok vonultak el vidám társalgással. A nyüzsgő emberára­datban ott baktatott lassú léptek­kel Vándor Sándor elsős gimna­zista. E szép látványos reggeli nap­fényre sem mosolyodon el az ar­ca, továbbra is oly egyhangú ma­radt, mint a matematika órán szo­kott. Táskáját hóna alá fogta, ke­zét a zsebébe dugta, a földet néz­ve haladt előre az iskola felé. Hogy mily zavaros gondolatok kóvályog­tak a fejében, azt senki sem tud­hatta. A többi diáktársai elhaladva mellette, üdvözölték. Mogorva ter­mészete csak annyit árult el pajtá­sainak, hogy hagyják őt egyedül menni és, hogy, ne szóljon hozzá senki. Amikor beért az iskola kapuján, valami furcsa érzés szállta meg. Úgy érezte, hogy beteg lett hirte­lenjében, Bent az osztályteremben leült, gondolataiba mélyedt. Egy kicsit zúgott a feje. Pedig sohasem fordult elő ilyesmi nála. De most folyton csak egy jelenetre gondolt. A tegnap délutánra, amikor az is­kola hátsó épületénél haladt el, ahol az állványok és a szerszámok arról tanúskodtak, hogy nagy mun­ka folyt ott. Unottan ment, köveket rugdalva. Épp egy téglatörmelékbe akart belerúgni, amikor a lába le­fékeződött. A kőtörmelék mellett egy pénztárca hevert. Széttekintett. Nem volt a közelben senki, nem láthatták. Lenyúlt a pénztárcáért, fölkapta gyorsan, keblébe rejtette és futásnak eredt. Futott, futott. Amikor nyugalmasabb helyre érke­zett, félénken elővette és kinyitot­ta. Három darab százforintos volt benne. Ez a pénztárca most az is­kolában is ott lapult a zsebében. A z első tanítási óra eltelt. Sán- ** dór izgatott volt. Az arca lán­golt, Azt hitte és úgy érezte, hogy mindjárt jön valaki, cW azt fogja neki mondani: adja vissza a talált pénzt. Állandóan az ajtót figyelte. Kerülte társai tekintetét. Szive he­vesen dobogott. Egyetlen egyszer sem hallotta oly erősen dobogni a „zívét, mint most. A szünetben be­húzódott a folyosó végébe és törte a fejét, mit cselekedjen a pénzzel. Hosszas lelki civódás után döntött. „Karórát veszek“ — gondolta. A magyar és a történelem óra, mely máskor annyi szép érdekességet nvújtott, ezen a napon egyáltalán nem volt érdekes Sándor számára. Áz utolsó óra is elérkezett. Egy­szer csak nyílt az ajtó és egy öreg bácsika jelent meg. Köszönt, félén- ken közeledett a tanító felé. Kezé­ben szorongatta a mészfoltos sap­káját s végig tekintett az osztályon. Az öreg bácsi halkan megszólalt. — Fiúkl A foglalkozásom kőmű­ves. — Az osztályra olyan csend borult, hogy az utcai lárma behal­latszott. Sándor mindjárt tudta, hogy mi fog következni Lesütötte a szemét, a padot leste. A tante­rem csendjét csak az öreg bácsika rekedt hangja törte meg: — Fiúk! Itt dolgozom az iskola túlsó végén. Tegnap... elvesztet­tem a pénztárcámat... benne volt háromszáz forintom. Fiúk! Ha meg­találjátok . i i kérlek benneteket, adjátok vissza. Sándor előtt elhomályosult min­den. Az öreg bácsi alakja egybeol­vadt a tábla színével. Már-már rá­szánta magát, hogy visszaadja a pénzt, amikor nyílt az ajtó is tá­vozott az öreg kőműves. A tanító fel-alá sétált a padok között. A ta­nulókon végigjárhatta a szemét, majd megszólalt. — Ha valaki esetleg megtalálná a pénzt, gondoljon arra, hogy az a háromszáz forint kemény munka értéke és nagyon megdolgozott érte az a kőműves, A tanító homlo­ka mély ráncokba tódult. s*= Gon­doljatok a diákbecsületre, • A folyosón megszólalt á csengő. ** Élesen belehasított a csend­be. Pár perc elmúltával kitárultak az osztály ajtók és a sók diák haza­felé vette útját. Sándor utolsónak támolygott ki az osztályból Ami­kor ki akart lépni a kapun, meg torpant. „Visszaadom a pénzt, visz- szaadom” — mondta magának. Visszafordult. Az osztályfőnökét pillantotta meg, aki az irodába sie­tett. — Tanár úr kérem, tessék várni — szólt hozzá bátortalanul. — No, mi a baj? — kérdezte az osztályfőnök. — Szeretnék valamit mondani — mondotta Sándor. — Gyere be az irodába, fiacskám, majd ott elmondod — válaszolt a tanár. Sándor kezébe vette a pénzt és belépett a tanári irodába. * A z égbolt összevonta szemöldö- két. Haragosan nézett le a földre. Az erőteljes - szél tördelte a fák ágait és süvített, mint a sziré­na. A felhők elárasztották az ég­boltot. Sötétedni kezdett. A villá­mok cikkázását mennydörgések kö­vették. Esőcseppek hullottak alá az égből. Mindjobban zuhogott ez eső. Az utcák hosszán csak néhány em­bert lehetett látni, azok is fej­vesztve meneláiltek fedél -tó. Az iroda ajtaja kinyílt. Sándor jelent meg és az osztályfőnöke. Sándor elköszönt tanárától és kilépett a szakadó esőre. Egyhamar elázott. Sietős léptekkel ment, igyekezett a családi házba, az édesszülökliöz Könnyűnek érezte magát, a vére pez-gett. Öröm szorongatta a szivét. Sza­kadó esőben, tiszta szívvel, becsü­lettel jól esett Sándornak a gya­loglás. Megállt, Visszatekintett az iskolára. Fellélegzett: „Diákbecsü­letem, milyen jó. hogy velem vaoy Kimondhatatlan sokszor többet érsz te háromszáz forintnál...” G. KOVÁCS ISTVÁN Já'zjdkóhalma HÍREK Jászberényből — Elkészült a farmosi bekötőút földmunkálata, s rövidesen hozzá­kezdenek kövezéséhez, összesen mintegy 3 kilométeres szakaszon épül új makadám úti — Javítják az úgynevezett szol­noki út burkolatát. Erre a óéira 180 000 forintot fordít a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. — Lecsapolják a város belterü­letén lévő „Caincsa’1 patakot. Ez­zel megszűnik ez az egészségre igen ártalmas mocsár és a város­ban felszabadul mintegy 6—7000 négyzetméter területi Régi épület átalakításával szak és körzeti rendelőintézetet lé­tesítenek mintegy 150 000 forintos beruházással a város dolgozói ré­szére. A Fémnyomó és LemeaáíM- gyár társadalmi munkával is köz­reműködik, — Pórtelken befejeződött az egészséghez átalakítása, mely 5000 forintba került. — Befejezték a Bartók Béla se» neiskola átalakítását. A tanításhoz 4 tanterem áll rerdelkeaéare. ii Ti niiilT. A MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSUKA 1956. szeptember 20—23 tg Helység neve: ABAŰSZALOK abAbszalok CIBAKHAZA FEGYVERNEK JÁNOSHIDA JALSOGYÖRQY jászapáti jarokszallás JÁSZBERÉNY JASZDŐZSA jfenyszaro JASZJAKÖHALMA 21—23 JASZKISÉR 31—33 JASZLADANY 31—23 KARCAG 30—31 KARCAG 22—23 KISÚJSZÁLLÁS 20-24 KUNHEGYES 21—23 KUNMADARAS 21—23 KSZTMARTON »»—24 MEZŐTÚR Szab. 20—23 MEZŐTÚR Dózsa 21—23 ÖCSÖD 21—23 RÁKÓCZIJÁÉVÁ 21—23 SZOLNOK V. CS. 20—28 SZOLNOK Tisza 20—23 SZOLNOK Kert 20—23 SZOLNOK Műién. 20 SZOLNOK Miilén. 21—23 TTSZA^Ö* DVAR 21—26 TISZAFÜRED 21—24 TISZAKÜRT 20—21 TISZAKÜRT 22—23 TMTKLÖS Dózsa 20—21 TMIKLÖS Dózsa 22—26 TMIKLÖ5 Kert 20—23 TURKEVE 20—23 UJSZÁSZ 21—26 JANOSHIDA 20-22 Dátum: Film címe: 20— 31 Első hangverseny 22—23 Hegyekből lőttek 21— 23 Három jóbarát 21—26 Gábor diák 21—23 Egy ól Velencében 21—23 Matróz 20- 23 Gr. Mont* Christa Hä 21— 23 Runmjancev ügy 20— 24 Az ördög szépsége 21— 23 Szakadék 21—33 Üj partok felé A fekete ház Dollárpapa Halálugrás Csapda Forró szivek Holnap már késő A kapu bezárul Döntő pillanat Első szerelem vasárnap, 2»*án matiné: Őserdő foglyai Szibériai rapszódia Boldogság madara Álruhás szultán Puskás ember Ml utcánk csapata Négy szív Kővlrág Luxustutajon Bátor emberek Jóreggelt őrs a hegyekben Vasöklű Bogdán Napoleon ellen Egy szép lány férjet keres Titokzatos lelet Visszaélés Eltűnnek e kísértetek Egymiiuófontos bankjegy Timur és csapata Ünnepi vacsora Véletlen találkozás Elveszett melódiák Vitorlás titka Dollárpapa Pármai kolotor 1. rész Seuderl kisasszony Törvény on knüll lovag Eltűnt kapitány ördögi kör All baba Ők ketten Békében élni Pármai kolostor II. r. Janika Farkasvér Egy iga? ember Modern kalózok szitakötő Két űr szolgája Revizor Pőruljárt kérd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom