Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-19 / 219. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. szeptember 19. Törődjünk többet a fiatalok életével, munkájával Irta: Sárkány Géza, a DISZ MB titkára Ifjúsági szövetségünk munkájá­val, a fiatalok nevelésével, a párt Központi Vezetőségének 1955. má­jusi határozata óta a pártszerveze­tek mellett az állami szervek is többet törődnek. Nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy ennek követ­keztében van előrehaladás a DISZ szervezetek munkájában. Forrása elsősorban az, hogy a pártbizottsá­gok, pártvezetőségek segítő, irányí­tó tevékenysége fejlődött, javult a DISZ pártvezetése. Eredménye­sebb lett a munka azért is, mert a DISZ igyekezett szakítani a ré­gi, merev formákkal, a sablonos munkával, s történt néhány olyan kezdeményezés, amely találkozott a fiatalok igényeivel, elképzelései­vel. Megállták a helyüket a termeld munkában Vonatkozik ez elsősorban az ifjúság termelési mozgalmaira, hi­szen ezek az iparban és a mező­gazdaságban egyaránt többezer fi­atalít mozgósítottak, s a fiatalok részesed a megyében született ter­melési erdményeknek. A „export­brigádok versenye’1 keretében az üzemekben 50 ifjúsági expert brigád dolgozik és többségük, mint példá­ul Fújsz József né, Bodócs Imré- né brigádja a Tisza Cipőgyárban, vagy a Törökszentmiklósd Gép­gyár DISZ-brigádja — kitűnően végzi feladatát. A mezőgazdaság­ban 234 ifjúsági munkacsapat dol­gozik, többen csatlakoztak a kuko­ricatermelő munkacsapatok orszá­gos versenyéhez. Közülük a turke- vei Harcos Tsz Disznyai Károly DlSZ-mumicacsapata országos vi­szonylatban II. helyezést ért el. — 110 ifjúsági traktoros brigád ne­vezett be az országos versenybe, s a fiatalok példamutatóan dolgoz­tak az aratási, cséplési munkák idején is. Kiemelkedik Sziráki Márton ailattyáni, Zs. Szabó And­rás tószegi. Budád ínyre jászberé­nyi és Tajti György jászszentand- rásí ifjúsági cséplőbrigádjának _ az eredménye. Mohácsrsziget újjáépí­tésében megyénkből 300 munkás-, paraszt- és diák-fiatal vett részt a nyár folyamán, s példamutató mun­kájuk és magatartásuk minden di­cséretet megérdemel. Sikeres volt a megyed tanács népművelési osztályával és a szak­szervezettél közösen meghirdetett Ságvári Endre kulturális- és sport seregszemle, melyen körülbelül 15 000 fiatal vett részt. DISZ szer­vezeteink a lehetőséghez mérten tömegesen szerveztek a fiatalok ré­szére — az „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretén beliül — kirán­dulásokait az ország különböző vi­dékeire. Mindez nagyon tetszett a fiataloknak, erősítette a kollektív érzést, egymás megbecsülését és szervezetileg is erősödtek általa a DISZ szervezetek. Néhány esetben sikerült olyan programot kialakí­tani, amit a fiatalok nem éreztek tehernek, ellenkezőleg, nagyon szí­vesen tevékenykedtek annak való- raváltásáért. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben az el­múlt egy év alatt több, mint 10.000 fiatal kérte felvételét a DISZ szer­vezetekbe. Szakítsunk a helytelen munkastílussal. A kezdeti eredményeikről azért szükséges beszélni, mert további munkánkat erre építhetjük fel. — Mindannyi unitnak fontos tanulság, hogy a fiatalok kezdeményezése megértésre találjon s annak meg­valósításához segítséget kapjanak. Többet kell a vezetőknek — első­sorban a DISZ vezetőknek — a fiatalokkal törődni, észrevenni azo­kat a terveket, amelyek foglalkoz­tatják őket. E téren a DISZ mun­kájában komoly hibák varrnak, s ez kihat a DISZ munka többi te­rületére. Gyakori a formalizmus. A feladatokat a DISZ vezetők az alapszervezetek részére meghatá­rozzák anélkül, hogy megkérdez­nék a fiatalokat. Ez a módszer megöli az alapszervezetek öntevé­kenységének még a csiráját is. Ugyanakkor nekünk, a DISZ ve­zetőknek nines időnk, hogy hosz- szabb időn keresztül egy-egy alap­szervezetben együtt legyünk a fi­atalokkal és alaposabban törődjünk problémáikkal. Bohács élvtárs, a kunhegyes! járásban naponta gyak­ran 50 fcm-f is kerékpározik — ez több helyen is előfordul. Az kény­szeríti erre. hogy a „szempontokat meg kell beszélni" az alapszerveze­tek titkáraival Bízzuk a fiatalokra A DlSZ-éflet irányítását, a szí­nes, vonzó ifjúsági élet kialakítá­sát bátrabban kell rábízná a helyi DISZ-vezetőkre. DISZ-tagokra, vi­szont programjuk megvalósításá­ban jobban kell segíteni őket. Határozottan szakítanunk kell a több óv óta belénk rögződött helyte­len munkasíálussal, s a gyakorlat­ban naponta felmerülő problémák megoldásához, a fiatalok nevelésé­hez kell több segítséget adnunk. Ez elősegíti a formalizmus leküz­dését, felszínre kerülhet a fiatalok igazi hangulata, terveik megvaló­sításához segítséget, tanácsot tu­dunk adni. Meglátjuk a DISZ ne­velő mimikájának' eredményeit és fogyatékosságait, s nem elégszünk meg a számokban jól mutató lát­szat-eredményekkel. (Folytatjuk) Minisztertanácsi rendelet a kukorica értékesítés szerződéses rendszeréről A népgazdaság szükségletének biztosítása céljából a kukorica — értékesítési szerződésen alapuló — állana felvásárlását a Miniszterta­nács rendeletben szabályozta. A rendelet értelmében az egy hold, illetőleg ennél nagyobb szán­tóterületen gazdálkodó egyéni ter­melőktől és termelőszövetkezeti csoporttagoktól meghatározott ku­koricamennyiséget állami szabad­felvásárlási áron — értékesítési szerződés útján — kell felvásárol­ni. A termelők a kukoricaértékesi- tési szerződés helyett sertés-, illet­ve baromfihizlalási szerződést köt­hetnek. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeteknek kukorica helyett értékesítésre előirányzott sertések­re kell hizlalási szerződést kötni. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága — figyelemmel a várható kukoricatermés-átlagokra és a ser­tésállományra — községenként ál­lapítja meg, hogy az állam az egyes birtokcsoportokon (1—3 hold, 3—5 hold és 5 holdnál nagyobb területű gazdaságok) belül a termelőktől szántóterületük alapján holdan­ként mennyi kukorica lekötését A Néplap terjesztéséért Két napja indult meg a népne­velő munka azért, hogy minél töb­ben olvassák a Szolnok megyei Néplapot. Részletes eredményekről szólni még korai lenne, de már az elmúlt napok eseményei is megmu­tatták, hol, mennyire készítették elő a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács lapjának terjesztését. Szóljunk elsőnek Tiszaderzsről, ahol Csorba Károly elvtárs, a ta­nácselnök eddig újabb tizenhét házhoz juttatta el a lapot. fájó azonban, hogy több helyről érkezett kedvezőtlen jelentés. Járá­si, városi és községi pártszerveze­teink megközelítőleg sem adják azt a segítséget, amit elvárnánk, s amit az előkészítésben a megyei párt-végrehajtó bizottságtól kap­tunk. A kunhegyest járásban az első napon szinte semmit nem tettek a terjesztés érdekében, Kisújszállá­son a terjesztési hét utolsó napjára, vasárnapra akarják hagyni a mun­ka egészét. Szolnokon az 1. alap­szervezetnél Kormos elvtárs csak csütörtökön tudja megkezdeni a szervezést, mert a városi pártbi­zottságtól nem kapta meg idejében az útbaigazítást. Nemcsak az említett helyeken, több helyen is mellőzik a lap ter­jesztésének segítését. Ne jelejtsék el azonban párt-, tanács- és gazda­sági vezetőink: közömbösségük megnehezíti azt, hogy tájékozottak legyenek megyénk dolgozói. várja. A termelők az előirányzott mennyiségre szabad választásuk szerint kukoricaértékesítési, ser­tés-, illetve baromfihizlalási szer­ződést köthetnek. A szerződéskö­tésnél a termelési szerződéssel le­kötött, valamint a szociális és gyer­mekek utáni kedvezmény címén termény- és húsbeadás alól mente­sített szántóterületet figyelmen kí­vül kell hagyni. Sertéshizlalási szerződés kötésé­nél egy hízott sertés) 400 kilo­gramm kukoricának felel meg. A leszerződött baconsertés darabon­ként 250 kilogramm, az export mi­nőségű hízott liba 20 kilogramm, a hízott kacsa és export minőségű pulyka 10 kilogramm, egy kilo­grammon felüli csirke négy kilo­gramm kukoricának felel meg. A kukoricaértékesítési szerződés a szerződésben lekötött kukoricával azonos súlyú árpával, illetve zab­bal is teljesíthető. Húsjellegű ke­resztezett sertésekre is lehet szer­ződést kötni. Az értékesítési szerződés alapján átadásra kerülő árpa és zab felvá­sárlási ára mázsánként 240 forint, a kukorica ára — májusi morzsolt kukoricára átszámítva — mázsán­ként szintén 240 forint. A termény­forgalmi vállalat a termelők kíván­ságára a szerződés megkötésekor a lekötött kukoricamennyiség 50 szá­zaléka erejéig köteles előleget fo­lyósítani. Az értékesítési szerződéssel lekö­tött kukoricát a kukoricabeadási kötelezettség teljesítésével egyide­jűleg, illetve amennyiben a terme­lő beadási kötelezettségét már tel­jesítette, a szerződéskötéstől számí­tott öt napon belük a lekötött hí­zott sertést, baconsertést, hízott li­bát, kacsát és csirkét a szerződés­ben megállapított időpontban kell átadni. A termelők a kukoricában fennálló beadási kötelezettségük teljesítése és a szerződéses kukori­camennyiség átadása után fennma­radó feleslegeiket szabadon értéke­síthetik és szállíthatják. A rendelet végül részletesen is­merteti, milyen eljárást kell alkal­mazni azokkal szemben, akik nem tartják be a rendelet előírásait. (MTI) Jugoszláv - indonéz közös nyilatkozató! fioztal( nyilvánosságra Belgrád (Tanjug). Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének meghí­vására Sukamo, az Indonéz Köz­társaság elnöke 1956 szeptember 12 —18-ig állami látogatást tett a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ságban. A látogatás ideje alatt a szívé­lyesség, megértés és a kölcsönös megbecsülés légkörében tárgyalá­sok folytak, amelyek nemzetközi problémákra, valamint a jugoszláv —indonéz együttműködés kérdései­re vonatkoztak; A tárgyalások eredményeképpen a felek közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben többek között beje­lentik, hogy Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke köszönettel elfogadta Su­kamo köztársasági elnök meghívá­sát, hogy tegyen látogatást Indoné­ziában. (MTI) Szovjet—magyar szövetkezeti árucsere- forgalmi egyezmény Moszkva (TASZSZ). A Cent­roszojuz és a SZÖVOSZ képviselői Moszkvában tárgyalásokat folytat­tak. A teljes megértés és a barátság légkörében lefolyt tárgyalások eredményeképpen P. A. Kabanov és Sz. T. Kotov, a Centroszojuz igazgatóságának elnökhelyettesei valamint Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke kölcsönö­sen előnyős árucsereforgalrm szer­ződést írt alá. A Centroszojuz személygépkocsi­kat, motorkerékpárokat, mosógépe­ket, órákat, fényképezőgépeket és más cikkeket szállít Magyarország­ra. Ezért cserébe különféle szöve­teket, lábbeliket, varrógépeket és más szükségleti cikkeket kap. — (MTI) Egészségügyi, oktatás! és kulturális célokra fordítják a felszabaduló honvédségi épületeket A Néphadsereg létszámának csökkentésével kapcsolatban a honvédség 700 millió forint értékű épületet és intézményt ad át a népgazdaságnak. A polgári célokra felszabaduló épületek felhasználá­sának módjáról a Minisztertanács dönt a Közületeket Elhelyező Bi­zottság és az Országos Tervhivatal véleménye alapján. A javaslatok előkészítéséről Harsányt Zoltánná, a Közületeket Elhelyező Bizottság vezetője többek között a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A honvédségi épületek átadásá­val lehetőség nyűik az egészség­Erősödik az olajmonopóliumok elleni arcvonal a Közel-Keleten Augusztus vége fele a világsajtó hírt adott arról, hogy a libanoni kor­mány fizetési meghagyást juttatott el az Iraq Petróleum Companyhoz, — amelyben SS millió libanoni font fize­tését követeli. Ebből az összegből 24 millió adóhátralék, 12 milliót pedig büntetésül szabtak ki a társaságra, mert tudatosan hamis adatokat közölt bevételeire vonatkozóan. Az „Inter­national Affairs“ című folyóirat meg­világítja az eset hátterét. Sem Srira, sem Libanon nem termel kőolajat. De az iraki és szaudi-axábiai olajat e két államon keresztül vezetik egészen a sziriai és libanoni Földközi-tengeri kikö­tőig. Imnem ered a libanoni és Szí­riái kormány vitája a külföldi olaj- monopobumokkal, amelyek az olaj- vezetétkeket kezükben tartjuk. Ezek közül a külfödi társaságok közül a legjelentősebb az IPC (Iraq Petroleum Company). A nagy kapitalista monopólium részvényei­nek 47.5 százaléka angol és angol­holland társaságok: a Britisch Pet­roleum Company és a Royal Dutch Shell tulajdonában vannak. Majd­nem az összes többi részvények amerikai ás francia kézben van­nak, Az IPC-ről ismeretes, hogy az angol admiralítással áll kapcsolat­ban és az angol kormány közvetlen támogatását élvezi. Az IPC évente több mint 30 mil­lió tonna kőolajat indít útnak az északiraki Kirkurk vidékéről az európai piacok — főleg Franciaor­szág — felé, mégpedig olyan ára­kon, amelyek messze meghaladják a termelési költségeket. Ez a társa­ság óriási prolitokra tesz szert, az erre vonatkozó adatokat azonban nem hozzák nyilvánossásra. Jelenleg három vezetéken szállít­ják az olajat, ezek közül az egyik Banjasz sziriai kikötőig, a másik kettő Tri polisz libanoni kikötőig visz. Ezenkívül még két vezeték lé­tezik, ezek Haifa izraeli kikötőig visznek, de ezeket az izrael-arab konfliktusok miaitt nem használják jelenleg; Az IPC azáltal, hogy az olajat csöveken át juttatja el a Földközi­tengerig, ahelyett, hogy a Perzsa- öbölből kiindulva az arab félszige­tet megkerülve hajón szállítaná, tonnámként közel 1,1 font sterlin­get takarít meg. Méltányos tehát, hogy Libanon és Szíria szintén ré­szesüljön az olajtársaságok profit­jából, amelyet a területükön ke­resztülvezető olajvezetékek révén érnek éh Az IPC a közelmúltig egy 1931. évi megállapodás értelmében fi­zette a bérleti díjat. 1931-ben még mindkét ország mandátumterület volt, kénytelenek voltak elfogadni a rájuk kényszerűéit rendkívül hátrányos feltételeket. Az IPC 1954- ben Szíriának példáiul 8 millió sziriai fontot, Libanonnak pedig 4 millió libanoni fontot fizetett bár- let elmén. Ugyanakkor az IPC pro­fitja az arab sajtó közlése szerint 1955- ben például 646 millió libano­ni font volt; Az immár független Szíria és Libanoni Köztársaság nem hajlan­dó többé beérni ezekkel a „mor­zsákkal” — ahogy a „Le Jaur’‘ cí­mű beiruti lap a bérleti díjat ne­vezi. A két ország a nem egyenjo­gú felek közt létrejött megállapodás revízióját és a bérleti díjak feleme­lését követelte. Az első ország, amely síkraszállt jogai mellett, Sziria volt. Az IPC ma már 65 millió sziriai fontot fi­zet évente bérleti díj címén. Az összeg a vezetékeken átszivattyú­zott olaj mennyiségével párhuza­mosan növeikszik. Ezenkívül Sziria még §5. millió sziriai font térítést is kapott az elmúlt évekre vissza­menőleg. A Libanon és az IPC közt folyó tárgyalások viszont másként ala­kultak. Libanon azt követelte, hogy a társaság adja át Libanonnak an­nak a profitnak a felét, amelyet azzal »zerez, hogy az olajat a hosz- szú hajóút helyett Kirkuktól Tri- poliszig olajvezetéken át szállítja. A jelenlegi olajszállítmányok mel­lett ez évi 27 millió libanoni fontot jelentene. Az IPC kereken vissza­utasította ezt a követelést és mind­össze pár százezer fonttal akarta a bérleti díjat felemelni. Az úgyne­vezett torma-kilométer elvhez ra­gaszkodik, ami azt jelenti, hogy a vezetéken átszivattyúzott olaj meny- nyiségét cs az olajvezeték hosszát veszik figyelembe. Ez az elv Szíriában elfogadható, mert területén 480 kilométer hosz- szú vezeték visz át. Libanon szá­mára azonban hátrányos lenne, mert itt a vezeték mindössze 32 ki­lométer hosszú. Az IPC tehát nem abból indul ki, mennyi profitot sze­rez a vezeték révén és hogy meny­nyire fontos ez a 32 kilométeres ve­zeték számára —• egyszerűen meg­makacsolta magát, ragaszkodik a „tonna-kilómét«-’' elvhez, amelyet Libanon visszautasít. így a tárgya­lások megszakadtak. Miért makacsolta meg magát az IPC? — Ha elfogadná a libanoni feltételeket — írja a Tribune des Nations" című francia lap — akkor „ki kellene tárnia főkönyveit”, szá­mot kellene adnia profitjáról. De van ennél fontosabb ok is. Az arab sajtó hangsúlyozza, hogy az IPC mögött olyan csoportok állnak, amelyek nyomást gyakorolnak Li­banonra és arra akarják kénysze­ríteni, hogy csatlakozzék a bagdadi paktumhoz. Nem véletlen, hogy az iraki kormány, amely tagja a bag­dadi paktumnak, rendkívül nagy figyelemmel követte a tárgyaláso­kat és még gazdasági „segítséget’ is ajánlott Libanonnak, amennyi­ben az IPC javaslatát elfogadja. Az IPC és a bagdadi paktum szervezői nem érték el céljukat. A libanoni közvélemény teljes mér­tékben támogatja a kormány állás­pontját. A „Telegraph” a többi kö­zött ezt írja: „A társaság azt kép­zeli, hogy Libanon még ma is a nyugati hatalmak mandátumterü­lete ... A libanoniak nem hajlan­dók semmilyen társaság vagy ál­lam rabszolgái lenni. Szuveréndtá- suk fenntartását minden más meg­fontolás fölé helyezik." Meqindu » a harc az US Tapline Company ellen is, amely a szaud- arábiai olajtelepekről a Szaida li­banoni kikötői vivő olajvezetékeket tartja kezében. Ennek a vezetéknek egy 95 kilométer hosszú szakasza vezet át Szírián. Egy 1949. évi meg­állapodás értelmében Sziria vala­mivel több mint egymillió dollár bérleti díjat kapott évente. Sziria követelésére azonban a társaság kénytelen volt a bérleti díjat há­romszorosára emelni. Mint hírlik, Libanon is követelni fogja a Tapli- neval érvényben lévő -megállapodás felülvizsgálását. Mindez azt mu­tatja, hogy ezek az országok, ame­lyek nemrégiben még a kapitalis­ták gyarmati vadászterületét képez­ték, nem hajlandók tovább alávet­ni magukat olyan megállapodások­nak, amelyek nem alapulnak az egyenjogúságon. ügyi ellátás további bővítésére. Az ország tizennégy helyén bocsáta­nak épületeket az egészségügy ren­delkezésére. Összesen mintegy ezerháromszázzal emelkedik a kór­házi ágyak száma, többek között Békéscsabán, Gyöngyösön, Kiskun­félegyházán 50—50, Várpalotán 200, Pécsett 250 ággyal. Eredeti rendeltetésének adják vissza Budapesten a Park-szállót és Kiskunfélegyházán a volt Sza­badság-szállót; fzámos helyen oktatási célokra fordítják a katonaság által használt épületeket. így p Idául Kecskemé­ten mintegy 25 tantermet nyernek azzal, hogy a volt általános gim­názium helyiségeit ismét a tanítás szolgálatába állítják. Debrecenben is adnak át épületet iskolai célra. GIcen bentlakásos gyógypedagó­giai intézet szervezése gondolunk. Több helyen 'akásokká alakíta­nak át egyes katonai épületeket. Ózdon például a Bocskai-laktanya átalakításával 28 lakást létesíthet­nek. Számos helyiséget adnak át raktározási célokra is. Javaslatainkban arra töreked­tünk, hogy az átadásra kerülő épü­leteket a második ötéves terv cél­jainak megfelelően használják fel s a legkisebb költséget jelentő át­alakítási megoldásokkal a legsür­gősebb szükségletek kielégítésére ’ordítsák. A javaslatainkban említett épü­leteken kívül egyébként még to­vábbi épületek átadására is sor ke­rül. Ezekre vonatkozóan most foly­tatunk vizsgálatokat az illetékes szervekkel: minisztériummal, taná­csokkal — mondotta befejezésül Harsányi Zoltánná. (MTTl HIRDESSEN • Szolnok negyei NÉPLAP-ban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom