Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-27 / 226. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1996. szeptember 27, Szolnok megye 1955. évi vándormozgalma Az 1949 évi népszámlálás óta a megye lakosságának száma és ösz- szetétele igen nagymértékben megváltozott. E változások figyelemmel kisérése mindenkor elsőrendű fel- ,. adatát képezte a Statisztikai hiva- “ falnak, és nagy fontosságúak is, mert ezek az adatok az irányító szervek részére nélkülözhetetlenek, és alapját képezik a munkerő tervezésnek és a népesség újratermelésével kapcsolatos vizsgálatoknak. Az 1955-t megelőző években csupán a természetes népmozgalom eredményeivel, tehát a házasságkötések, a születések és halálozások alakulásával foglalkoztunk és ennek alapján állapítottuk meg a természetes szaporodás nagyságát, — melyet a születések és halálozások számának különbsége fejez M. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy a megyében a természetes szaporodás az 1949 év' népszámlálás óta általában kedvezően alakult, kivéve az 1951 évi jelentős visszaesést. Az 1954. évben már több mint 5600, 1955- ben pedig közel 5900 volt a természetes szaporodás, — mely 1000 lélekre számítva 13,1 főt jelent. Ennek ellenére, ha megvizsgáljuk a megye — becsléssel megállapított — lélekszámát, azt látjuk, hogy 1954. január 1-től 1955 év elejéig csupán 3 ezerrel nőtt és ekkor 456 ezer, 1956 év január 1-én pedig csak 450 ezer volt; Az állandó hullámzásnak, sőt az utóbbi év csökkenésének az oka első pillantásra teljesen érthetetlen, mert a természetes szaporodás száma az utóbbi években állandóan nőtt és így ténylegesen növelte a megye lélekszámát. Ennek a magyarázata abban rejlik, hog- nem vettük figyelembe az előzőkben, csak a természetes népmozgalmat; és ennek alapján csak a természetes szaporodást és eltekintettünk az úgynevezett mechanikus népmozgalomtól. mely a vándorlásokat foglalja magában; A következőkben a megye elmúlt évi belső vándormozgalmát kívánjuk bemutatni, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen irányú megfigyelés hosszú idő után csak az 1955 évben történt. A belső. — országon belüli — vándormozgalom 2 ellenkező áramlatból áll, éspedig a népességnek valamilyen kívülről történő idevándorlásábél és valamely területre történő elvándorlásából , Általában az országban, de megyénkben különösen nagymértékű volt az elmúlt évben a vándormozgalom a többi megyéhez viszonyítva, és ez nem volt kedvező, mert lényegesen többen vándorol-, tak el, mint idevándoroltak, — és ez csökkentő tételként szerepel a megye lakosságszámában • lílandó vándormozgalom Az állandó és ideiglenes vándormozgalom nagysága az elmúlt évben a következő volt: Idevftnúortts EtvAndotus Ártandó vándormozgalom 15438 17002 Ideiglenes vándor mozgalom 7393 17201 Összesen: 22831 34203 dasági településekről történő elvándorlás. így pl. Mezőtúr városba az odavándorlás 867, az eltávozás 1181 volt s így a vándorlási hiány 314 volt, mely lényegesen magasabb, mint a megye 7 városának összes vándorlási hiánya. A kivándorlók száma a bevándorlókéhoz képest általában az Alföldön és a nyugati határszéli megyékben nagyobb. Bevándorlási többlet viszont a Dunántúlon és az ország közepén lévő összefüggő területen tapasztalható, Ideiglenes vándorlás Az ideiglenes vándormozgalom szintén igen jelentős volt a megyében. Ezer lakosra rendkívül kevés ideiglenes idevándorlás (16.4) és a megyéik között a legnagyobb elvándorlás (38,1) jut. Jóllehet abszolút számban nem éri el az állandó vándormozgamat az ideiglenes vándormozgalom, de éppen a jelentősen több ideiglenes elvándorló miatt csökkent a megye lakossága az elmúlt évben. Ez főképpen munka- vállalás miatt történt. A kedvező távolabbi munkalehetőségek miatt közel 2 és félszerese volt a kivándorlás az idevándorlásnak. Idevándorlás Elvándorlás Járások 1867 8744 Városok 4558 5233 Kiemelt települések 968 3224 A belső vándorlás nagyobb része tehát állandó letelepedéssel járt — megyénkben is. Az állandó vándorlás eredménye azonban kedvezőtlen, mert 1562 fővel többen vándoroltak eL mint amennyi az ideván- dorlók száma, Az ezer lakosra jutó állandó Idevándorlás száma 34,2 — mely alig magasabb mint az országos átlag, viszont az elvándorlás ezer lakosra számítva 37,7 — mely lényegesen magasabb az országos átlagnál. A 19 megye közül Bács és Szabolcs megye után — a fentiek következtében mindjárt a harmadik helyen következünk és az állandó vándorlások hiánya az elmúlt évben a nagyobb arányú elvándorlás miatt 3,5 fő volt ezer lélekre számítva. Az állandó vándormozgalom nemcsak a járásokban, hanem a megye városaiban is igen jelentős volb Idevándorlás Elvándorlás Járások 6966 8285 Városok 6202 6396 Kiemelt települések (7) 2270 2321 összesen: 15438 17002 A kétirányú állandó vándorlások elsősorban a járásokban csökkentették a lélekszámát, a városokat kevésbé érintették; Szolnokon vándorlási többlet van, mert 2054 idevándorlóval szemben 1825-en távoztak el és ezzel Szolnok az ipari jellegű és bányászvárosok között a 13-ik helyet foglalja el. Országosan is elsősorban a bányász és ipari városok rendelkeznek jelentősebb vándorlási többlettel: Feltűnő azonban, hogy milyen nagyarányú elsősorban a mezőgazösszesen: 7393 17201 Emiatt az ezer lélekre jutó természetes szaporodásnál (13,1) lényegesen kevesebb a tényleges szaporodás (9,6). Érdekessége az ideiglenes vándormozgalomnak, hogy a feltehetően jobb munkalehetőségek miatt az összes idevándorlásnak több mint 60 százaléka a városokba irányult és nagyrészénél nyilvánvalóan csak a lakáshiány miatt nem következett be az állandó letelepedés. Egyedül Szolnok városba az ideiglenes idevándorlók száma 2867 volt, s az elvándorlóké 1339. A megyéből elvándorlók több mint 50 százaléka a falvakból került ki; — s ezek nagy száma miatt nem egy helyen tapasztaltunk a mező- gazdaságban a munkacsúcsok idején átmeneti munkáshiányt. Említettük, hogy megyénk azok közé tartozik, ahol ideiglenes ki- vándorlási hiányt állapítottunk meg az elmúlt évben, s ide tartozik a megyék többsége. Mindössze 7 megyében és a 4 megyei jogú városban volt ideiglenes vándorlási többlet, A vándorlások célfa Az előzőekben utaltunk arra, hogy a belső vándormozgalom legfőbb okozója az egyének anyagi helyzete, s ezt igazolják azok az adataink, melyek az idevándorlás célját mutatják. Állandó Ideiglenes idevándorlás %-os megoszlása Munkavállalás Munkahelyhez kö18,6 57,7 zelebb költözés 2,5 1,8 Házasságkötés 3,5 0,5 Tanulás 5,7 6,0 Üdülés, látogatás 1.0 11.4 Egyéb 68,7 22,6 összesen: 100,0 100,0 Főképpen az ideiglenes idevándorlók közül munkavállalás miatt jönnek sokan a megyébe. Ezeknek aránya lényegesen; — közel 10 százalékkal — magasabb, mint az országos arány. A munkahelyhez közelebb költözők aránya elsősorban a megoldatlan lakáshiány miatt olyan csekély. Az „egyéb’’ okok miatt költözők aránya az állandó idevándorlók között elsősorban azért ilyen maga», mert sok közülük az eltartóval, vagy családfővel együtt költözők száma. Az állandó vándorlók foglalkozás szerinti összetétele. Az elmúlt évről a vándorlók foglalkozására vonatkozóan csak részadatok állanak rendelkezésünikre, s ezért csak 1955. II. félévét tudjuk ismertetni. Érdekesség az, hogy hasonlóan a vándorlás céljához, itt i& igen nagy, — 64 százalék — az aránya az úgynevezett „egyéb’1 foglalko- zásúaknak, melyben főként a tanulók és; eltartottak szerepelnek. Megyénk jellegének megfelelően a mezőgazdaságban foglalkoztatott bevándorlóik aránya a legnagyobb, —' 15,2 százalék — a többi foglalkozási ág között, de igen magas — 8,3 százalék — az államigazgatási dolgozók aránya is. A nehéz-, könnyű- és élelmiszer- ipar, közlekedési és kereskedelmi foglalkoztatottságé bevándorlók aránya 2,0—2,4 százalék körül mozog; f * Az elmondottak közlését szükségesnek tartottuk, mert az elmúlt években többször vita alakult ki arról, hogy mennyi a megye lélek- száma és kétségkívül ahhoz, hogy a szükségleteket tervszerűen tudjuk kielégíteni, fel kell mérni azok nagyságát, s ez másként nem megy csak úgy, ha ismerjük a népesség számát, illetve annak változását. Lukács Pál Kinek volt igaza ? A kórház felé szaladó autóbuszon történt, Nem zsúfolt, kivélele- lesen, ide minden ülőhely foglalt. Egy fiatal nő állott csupán. Kél pelyhesedő állu diák ült egymás mellett s az egyik mindjárt előzékenyen féláUott, szólván az előtte álló utas felé. — Kérem, tessék leülni. A nő leült. A diák várt egy percig, majd ugyancsak udvarias hangon ismét szólt a figyelmességet igénybevevőnek. — Bocsánat, az ülésen hagytam a kesztyűmet. A nő felállott, a diák pedig a világ legtermészetesebb mozdulatával visszaült helyére és folytatta a beszélgetést barátjával. —- s.s az lesz a legjobb öregem, ha ezen a héten tizen összeállunk és vesénk egy kollektív szelvényt. Az utas pedig, aki leült és felállították egy kis trükkel előbb vörös, aztán lila, majd hóldsárga színt játszott. A buszban mindenki paff lett. Hát ez mi volt? kérdezték a néma tekintetek. Csakugyan ilyen a mai fiatalság? És a magyarázat nem késett sokáig. A diák megszólalt, most már úgy, hogy mindenki hallja. Persze csak úgy a barátjához fordulva! —■ Az nem elég kérlek, hogy az ember átadja helyét, azt m“g is kell köszönni, És ismét a totóról tárgyaltaki A megjárt utas fészkelődön egy kicsit. Igaz, a végállomásig váltott jegyet, de az első megállónál leszállóit. Dühösen vágta be maga után a busz ajtaját A hallgatók döntsék el: ^ a diáknak volt igaza, vagy a fiatal hölgynek? (—) A MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA 1956. szeptember 27—30-ig Vasárnap; SMa matiné: Helység neve: Dátum: ABADSZALÖK 27—28 ABADSZALÖK 29—S0 CIBAKHAZA 28—S0 FEGYVERNEK 28-30 JANOS HIDA 28—30 JALSÓGYÖRGY 28—30 JÁSZAPÁTI 27—S0 JAROKSZALLAS 28— 1 JÁSZBERÉNY 27— 1 JASZDÓZSA 28—30 JASZFÉNYSZARU 28—30 JASZJAKÖHALMA 28—30 JASZKISER 28—30 JÁSZLAD ANY 28— 3 KARCAG 27— 2 KISÚJSZÁLLÁS 27—30 KUNHEGYES 28—30 KUNMADARAS 28— 1 KUNSZVMARTON 27—30 MEZŐTÚR Szab; 27—30 MEZŐTÚR Dózsa 28—30 ÖCSÖD 28—30 RÁKÓCZIT ALVA 28—30 SZOLNOK V. Cs, 27— 3 SZOLNOK Tisza 27—30 SZOLNOK Kert 27—30 SZOLNOK Műién, 28—30 TTSZAFÖLDVAR 28— 3 TISZAFÜRED 23—30 TTSZAKURT 27—28 TISZAKÜRT 29—30 TMTKLOS Dózsa 27— 1 TSZTMTKLÖS Kert 27—30 TURKEVE 27— 1 U.TSZÁSZ . 28— 3 JANOSH1DA 37—29 Film címet Császár pékje Koncert Rembrandt Halálugrás özönvíz előtt Tiltott játékok A matróz Scuderi kisasszony AU baba Mary hercegnő Fiam a tanár úr Aranykulcsot**» Titokzatos lelet Kútbaesett kérő Iskolakerülö Szibériai rapszódia Makszimka Volt egyszer egy király őserdő foglyai Békében élni Gábor diák Vörös és fekete IL rész Csapda az erdőben Angyallal a hegyekben Érettségi bizonyítvány Kronstadt! tengerészek Örs a hegyekben Furfangos Nyeszterka Bel Ami Rumjancev ügy Ünnepi vacsora Sötét csillag Tiltott szerelem Eltűnnek a kísértetek Travlata Szökevények Travlata Párizs és tavasz Párnái kolostor IL n Vihar Itália felett Római lányok Tavasz Az ördög szépsége Es megfordul a szél Dollárpapa Gábor diák Bátrak csapata Szitakötő Tartalékjátékos Bátorság Iskolája Revizor világbajnok Hegyi tó titka Póruljárt kérő Nyári vakáció Ifjú szívvel Cirkusz porondján Boldogság madara Vidám vásár AZ ORVOSTUDOMÁNY LEGFONTOSABB PROBLÉMÁI Irtó ”• N Grascssnkov, a Szovjetunió egészségügyi minisztériuma tudományos tanácsának elnöke A gazdasági és kulturális építés hatalmas programjában, amelyet az SZKP XX. kongresszusa fogadott el, a következő sorokat olvashatjuk: „Biztosítani kell az orvostudomány további fejlődését, s a szovjet tudósok erőfeszítéseit új kór-megelőző és gyógyítási módszereik és eszközök felkutatására keil összpontosítani.” A betegségmegelőzés különféle intézkedések komplexuma. Az ünnepek és munkaszüneti napok előtti munkaidő megrövidítéséről hozott törvény, a szülési szabadság meghosszabbítása, a serdülők rövidített munkaideje, a nehéz fizikai munka gépesítése mind a kórmegelőzés egy-egy alkotóeleme. A hatodik ötéves tervben nagyszerű feladatok állnak a szovjet tudósok és egészségügyi szervek előtt. A legelső feladat a gyermek- halandóság és általában a halandóság elleni harc. A második: a lakosság egészségének maximális védelme. S végül a harmadik: az átlagos emberi életkor növelése. Az említett feladatok sikeres megvalósítása érdekében összpontosított támadást kell indítani a szív- és vér- edénybeteeségek, a daganatos megbetegedések és gyermekbetegségek ellen. A Szovjetunióban a szív- és vér- edénybetegségeik. valamint a daganatos megbetegedések okozta elhalálozás jóval alacsonyabb, mint a nagy kapitalista országokban, de a megbetegedések száma azért még mindig nyugtalanító. így 1954-ben — nem teljes adatok szerint — több mint 3.5 millió ember szenvedett hipertóniában, érelmeszesedésben, angina pectorisban, stb. Jelenleg az egész világon a hipertónia betegség gyógyítására, illetve megelőzésére összpontosul az orvosok figyelme. Mi okozza ezt a betegséget? Sok külföldi kutató hosszú időn keresztül úgy vélte, hogy a betegség vese-eredetű. Mások feltételezték, hogy a hipertónia az ember táplálkozásával függ össze; ismét mások szerint a belső szekréciós mirigyek rendellenes működésével függ össze, A Pavlov tanításaira támaszkodó szovjet tudósok arra a meggyőződésre jutottak, hogy a hipertóniabetegség a legtöbb esetben pszichés trauma, a külső ingereikkel szemben kifejtett fokozott érzelmi reakció következtében jön létre. Ha az ember idegei túlfeszüfaek, az agykéregben ideges pangási gócok keletkeznek, s megszakad az agykéreg normális kapcsolata az érmozgató központokat irányító kéregalatti képződményekkel. Ez a vékonyabb erek összeszűküléséhez, s végül a vérnyomás emelkedéséhez vezet A hipertónia-betegség gyakran a rendszertelen, megfeszített szellemi munka eredménye. Ez a felfedezés lehetővé tette, hogy kidolgozzuk a hipertóniabetegség megelőzésének és gyógyításának ésszerű módszereit Ma már tudjuk, hogy a munka és pihenés helyes elosztása, az idegek feszültségét kiváltó okok megszüntetése a hipertónia megelőzésének legjobb módszere. Sok szovjet vállalat éjszakai szanatóriumokat tart fenn. Ide a gyárból jön a munkás, megfürdik, vacsorázik, csendes, nyugalmas környezetben tölti az estét és elalszik. Másnap reggel azután munkába megy. Az ebédet a szanatóriumban fogyasztja eiL Négy-hat heti szanatóriumi tartózkodás igen jő eredménnyel jár: a beteg a termelő munkától való elszakadás nélkül meggyógyulhat, természetesen a hipertónia korai stádiumában, A hipertónia ellen vívott harc lényegében a szklerózis ellen irányul Nem hibába mondják, hogy a szklerózis úgy követi a hipertóniáit, mint az embert az árnyéka. A szklerózis különbőz» megnyilvánulásai nagyrészt az ember idegtevékenységével, élet- és munkakörülményeivel, a helytelen táplálkozással és más tényezőkkel függnek össze, A szovjet tudósok sokféle eszközt javasoltak a szív- és vér- edénybetegségek gyógyítására. _ A gyógyszeres kezelés mellett mégis a legfontosabb azoknak a lehetőségeknek kiaknázása, amelyeket az állam biztosít a dolgozóknak; észszerű pihenés munkaszüneti napokon és a szabadság idején, sportolás. a munka és a pihenés helyes beosztása. Most vizsgáljuk meg a rosszindulatú daganatok problémáját: A rosszindulatú daganatok keletkezéséről már sok elméletet gyártottak és nem hiába folytak ezzel kapcsolatban heves viták a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának X. kongresszusán is. Néhány viruskutaitó arra a meggyőződésre jutott, hogy a rák több fajtája vírusos eredetű. A. Sztereóvá viszont más oldalról világítja meg ezt a problémáit. Megállapította, hogy az ionizáló sugárzás hatással van a rosszindulatú daganatok keletkezésére és fejlődésére. Feltételezése szerint a daganatok fejlődése attól függ, hogyan oszlanak el a szervezetben a rádióaktív izotópok. A pavlovi élettan képviselői viszont azt állítják, hogy a rosszindulatú daganatok fejlődésének egyik legfontosabb tényezője az agyvelő funkciójának hosszabb ideig tartó rendellenessége, függetlenül annak okaitóL A rosszindulatú daganatokkal kapcsolatos elméleték vázlatos felsorolása is azt mutatja, hogy a rákot csak a különböző szakképzettségű tudósok-biólógusok, fizikusok, filológusok, vegyészek, radiológusok, hiszftológusok, biokémikusok, stb. — egyesített erőfeszítésével lehet legyőzni. A Szovjetunióban igen sok onkológiai intézmény működik. Tömegméretekben folyik a rákszűrés, hogy az esetleges megbetegedést még kezdeti stádiumában meg lehessen állapítani, A rákos daganatok sebészi gyógyítása a sugárterápia különböző formáival összekapcsolva jó eredményeket ad. A rák egyes formáit rádioaktív kobalttal is sikeresen gyógykezelik. Egyre nagyobb jelentőséget nyernék a laboratóriumainkban készült kémioterápiás preparátumok, például a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája kísérleti kórtand és rákterápiad intézetében előállított sarpohsin. Ez a gyógyszer a rosszindulatú daganatok egyes formáit eredményesen gyógyítja. A hatodik ötéves tervben az a feladat áll a szovjet tudósok és egészségügyi szakemberek előtt, hogy új, tökéletesebb módszereket dolgozzanak ki a rákos megbetegedések korad formáinak megállapítására, fokozottabb mértékben alkalmazzák a gyógyításnál a rádioaktív izotópokat és más hatásos készítményeket. Közismert tény, hogy a Szovjetunióban milyen gondoskodással és figyelemmel veszik körül a gyermekeket A gyermekhalandóság 1913-hoz viszonyítva sokszorosan csökkent. De ez még mindig nem elégíti ki a szovjet orvosokat Gyökeres fordulatot kell létrehozni a gyermekbetegségek gyógyításénál és megelőzésén^, tökéletesebb módszereket kell kidolgozni e betegségek korai diagnosztikájára és gyógyítására, hathatósabb gyógyszereket és szérumokat kell előállítani; A Szovjetunióban új tudományág keletkezett, a levegőhigiénia. A szovjet törvények tiltják, hogy iparvállalatokat helyezzenek üzembe abban az esetben, ha a füst és a gázok káros hatást gyakorolhatnak H lakosság egészségére, A szovjet törvények azt is előírják, hogy a víztárolókat meg kell védeni az üzemekben keletkező szennyvizektől A lakosság egészségének érdekei azt követelik, hogy az egészségügyi fétügyetetl szervek a legerélyesebben éljenek jogukkal e törvények megsértőivel szemben. Tanulmányozni kell, hogy a gyógyítás és diagnosztika szempontjából milyen lehetőségek rejlenek az atomenergiában. Az orvostudomány ma már nem haladhat élőre sikeresen, ha nem használja fel a modem technika vívmányait: az elektronmikroszkópot, a mikrofötöméiért, az ibolyántúli mikroszkópiát. Nem fejlődhet eredményesen az orvostudomány, ha a különböző országok tudósai nem működnek együtt. A kongresszusokon és magánbeszélgetéseiken keresztül jobban megismerjük egymást, erősödnek kapcsolataink. Sok hasznosai tanulhatunk a külföldi klinikákon tett látogatásoknál, s külföldi kollégáink számára is hasznosak a szovjet laboratóriumokban és egészségügyi intézményekben szerzett tapasztalatok. A nép új felfedezéseket vár tőlünk a hatodik ötéves tervben. Á szovjet tudósok szent kötelessége, hogy eleget tegyenek ennek a feladatnak.
