Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-24 / 197. szám

2 SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP 1950. augusztus .21 A gramofon-emberről, az unalomról és egy falugyűlésről Nemrég otthon jártam. Régi barátaimmal, tsz-tagolckal, egyéni gazdákkal, állami gazdasági dol­gozókkal, traktorosokkal, öregek­kel, fiatalokkal találkoztam. Sokat beszélgettünk. Jó volt neki felejt­kezni az esti tanyázgatásofcnak, ahol ha nem is mindig, de nagyon sokszor szó esett arról az új, egészséges és őszinte légkörről, amely formálódó félben van. Hogy örültek az én otthon élő dolgos barátaim, amikor egyszerű szavak­kal tervezgettek a szőlő-telepítés­ről, a műtrágyavásárlásról, a kö­zös gazdálkodásról és még annyi másról, amit így szoktunk megfo­galmazni: az új, szebb paraszti élet építése. A második ötéves terv irányelveiben szereplő 27 százalé­kos hozamemelésről is kerülközött beszéd. Erről elég keveset tudtak, hallottak róla valami kicsit, de hogy miképpen, hogyan lenne cél­szerű elérni, erről nem volt kiala­kult vélemény. Aztán az egyik napon hirül járt a községben, hogy este falugyűlés lesz a kultúrotthon nagytermében. A falugyűlésre járási vezetők jön­nek, akik éppen a második ötéves terv mezőgazdálkodásra vonatkozó részéről akarnak majd beszélgetni. No, ez a tanácskozás éppen a leg­jobbkor jött, hiszen nagy az_ ér­deklődés. Elmentünk. Az előadó megtartotta a beszédét s ettől a beszédtől bizony nagyon lehűltek a jelenlévő gazdálkodók, akik kö­zött szép számmal volt szövetke­zeti tag is. Lehűltek bizony, mert az előadó teli volt lelkesedéssel, de semmi újat nem mondott. „Elvtársak, építjük a szocializmust:.: Az élet­színvonal emelkedése mőndany- nyiónktól megköveteli a termés­átlagok növelését;: A munkás­paraszt szövetséget csak Ily módon erősíthetjük:;: stb., stb.” Renge­teg szólam, nagyon kevés egyszerű, de mégis az értelemhez, az ember­hez szóló útmutatás. A hallgatóság kényelmetlenül feszengett és ami­kor felszólalásra került a sor, alig egy-két ember jelentkezett. Ugyan mit mondhattak volna? A régen megszokott szöveget hallották és ezt már annyira únják, hogy nincs hozzá tennivalójuk. Milyen jól tette volna az előadó elvtárs. ha tényleg arról beszél, amiről szó van. A hozamok 27 szá­zalékos emelésének a lehetőségei­ről. De nemcsak általában, hanem úgy, ahogy otthon nálunk a köz­ségben ezt meg lehet valósítani. Mindjárt nagyobb lett volna az érdeklődés és másnap nem mond­ták volna el a faluban, hogy „me­gint kint járt egy «gramofon­ember", akinek a beszédibül any- nyit tanultunk, mint az égdörgés­ből" (vagyis semmit). Mi ebből a tanulság? Az, hogy végre meg kel­lene érteni; senki ne emelkedjen szólásra csak azért, hogy a szája járjon! Hasonló a helyzet nagyjában a termelőszövetkezeti látogatásoknál is. Nemrég részt vettem egy ilyen szövetkezeti látogatáson. A vendé­geknek minden nagyon tetszett, de azért volt olyan is, amiről elmond­ták, hogyha ők szövetkeznének, hát másképpen csinálnák. Délután sor került az úgyneve­zett beszámolóra. A tsz elnöke mondta el az ottlévő egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy milyen előnyei vannak a közös gazdálko­dásnak. Elmondta, de abból vaj­mi keveset értettek a látogatók. „Láthatják elvtánsak, mennyire kidomborodik a nagyüzemi gazdál­kodás fölénye. A többtermelést csak úgy lehet biztosítani, ha ki­használjuk az adottságokat, ha nem dűlünk be az ellenséges pro­pagandának" — és ebben a hang­nemben beszélt végesteien végig. A vendégek értetlenül nézték, lehetett látni, hogy mennyire únják magukat, hiszen nem erre voltak kíváncsiak, illetőleg erre, csak nem így. Azt szerették volna megtudni, hogy a termelőszövetkezet hogyan, miképpen gazdálkodik. Az elnök azonban úgy belegabalyodott a frázisok tömkelegébe, hogy egy­szerűen nem volt képes kikászo- lódni. lehet-e arról, hogy így beszélt? Nem egészen. Elsősorban azok a felelősek, akiktől ő is eltanulta a híg, velőtlen szószaporítást. Sz. P. Tiltakozunk az NKP betiltása ellen! f Surjánt Állami Gazdaság Megdöbbenéssel vettük tudomá­sul — írják a Surján! ÁG. dolgozói — azt a törvényellenes döntést, amely a Németország Kommunista Pártja működését betiltotta; Tud­juk, hogy ezt a döntést nem más, mint a félelem diktálta. Félnek at­tól, hogy a német munkások har­cainak eredményeként egyesítik Németországot s az egység elsöpri a német népnek már oly terhes reakciós erőket; Vegyék tudomásul a terrorper el­indítói, hogy a kommunista eszmét sem börtönnel, sem letartóztatások­kal nem lehet megsemmisíteni. Azt megtehették, hogy a kommunista pártot a föld alá kényszerítsék, de az eszme, amely az emberek mil­lióiban mély gyökereket eresztett, még szívósabb harcra ösztönzi a haladó német erőket és még foko­zottabb összetartásra a békeszerető embereket; A német elvtársaknak, pedig azt üzenjük, hogy egyek vagyunk velük, és határozottan tiltakozunk pártjuk betiltása ellen; Szolnoki Papírgyár Felháborodással értesültünk ar­ról — írják a papírgyár dolgozói — hogy Nyugat-Németországban be­tiltották Németország Kommunis­ta Pártját. E döntés merénylet a német munkásosztály, a nemzet­közi munkásmozgalom, a világ bé­kéje ellen. Nyugat-Németország kormánya ezzel újabb lépést tett a fasizmus felé. Tiltakozunk a kom­munista párt betiltása ellen és kö­veteljük e szégyenteljes döntés ha­tályon kívül helyezését. Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle augusztusi száma „Pártegységgel a szocialista demokráciáért!” címmel közöl ve­zércikket. Ebben a számban jelent meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata értelmiségi, politikánk néhány kér­déséről. Szabó Kálmán „Második ötéves tervünk alapé Ivei” címmel írt cik­ket. Nagy Gyula írása mezőgazda­ságunk belterjes fejlesztéséről szól. Sólymos Elek tanulmányának tár­gya; „A békés egymás mellett élés lenini elvének érvényesülése a népi demokratikus országok külpolitiká­jában.” Az új pártoktatási év fel­adatairól szól Vértes Imire írása. Ez a szám közli Zsigmond László „A proletár internacionalizmus — a francia és a német nép békéjének alapja és záloga” című tanulmá­nyának első részét. A VITA rovatban Légrádi De­zső szól hozzá Bihari Ottó „A kép­viselők és a tanácstagok munkájá­ról“ című cikkéhez. A SZEMLE rovatban a Francia Kommunista Párt XIV. kongresz- szusát ismerteti Komját Irén; az építészet és az építésügy néhány lsérdésével fog'alkozik Perényi Imre és a Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetségének VI. brüsz- szeli kongresszusáról számol be dr. Kovács István. A KÖNYVISMERTETÉS rovat­ban Németh Lajos „A magyaror­szági művészet története" I. kötetét méltatja. Idő járásjelentés — Várható időjárás pénteken estig: Változó felhőzet, sokfelé záporeső, zi­vatar. Helyenként jégeső és jelentéke­nyebb esőmennyiség. Elénk, fokozato­san északira forduló szél. Hűvös idő. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken tizennyolc—huszonegy fok között. (MTI). A Tanjug londoni tudósítója a szuezi értekezlet eddigi mérlegének pozitív és negativ tételeiről London. A Tanjug tudósítója jelenti: Londoni megfigyelők véleménye szerint az értekezlet eddigi mérle­gének vannak pozitív és negatív tételei. Pozitívumnak számít, hogy a nyugati hatalmak követeléseiket nem ultimátum formájában szöve- gezik meg, hanem mint kívánságu­kat és véleményüket közük az egyiptomi kormánnyal. Ezenkívül az amerikai tervezethez benyújtott pakisztáni módosító javaslat elfo­gadásával a nyugati hatalmak ha­tározatukban hallgatólagosan elis­merik Egyiptomnak a Szuezi Csa­torna Társaság államosítására való jogát. Az értekezlet mérlegének negatív oldala kétségtelenül az a tény, hogy az értekezleten nem hallgat­ták meg sem Egyiptom, sem más- érdekelt országok véleményét, az értekezleten résztvevő országok kö­zött egységes vélemény nem jött létre abban a tekintetben, hogy a tárgyalások Egyiptommal folyta- tandók, mégpedig olymódon, hogy az Egyiptom számára is elfogad­ható legyen, végül pedig az ameri­kai határozati javaslatnak tizen tűt ország által történő kompromisszu­mos támogatása felbátorította Franciaországban és Nagy-Britan- niában azokat, akik az >,erős kéz'“ politikájának hívei- (MTI), Hivatalosan cáfolják, hogy az angol és francia révkalauzok munkabeszünte­tése esetén megtiltják a két ország hajóinak az átkelést a Szuezi-csatornán Port Szaid (MTI). — Ahmed Fad őrnagy, a Szuezi-csatoma egyiptomi irányító szervének szó­vivője csütörtökön reggel megcá­folta azokat a híreszteléseket, hogy a francia és angol révkalauzok munkabeszüntetése esetén megtilt­ják a francia és angol hajóknak az átkelést a Szuezi-csatornán. Tovább lerjed Adenauer terrorja Berlin (MTI). Mint ismeretes, Schröder bonni belügyminiszter — az egykori SA magasrangú vezető­je, — nyomban a Német Kommu­nista Párt betiltása után megtar­tott bonni sajtóértekezleten közöl­te, ho'gy ,.ezek után a kommunista fedőszervezetek ellen is eredménye­sebben lehet fellépni, mint eddig”. Rövid idővel eztán Thedieck bonni államtitkár részletesen kifejtette, hogy Bonnban mit értenek ..kom­munista fedőszervezetek’’ alatt; — Thedieck egy nyilatkozatában tá­madást intézett a munkásosztály minden akcióegysége ellen, továbbá „kommunista fedőszervezetként’* nevezte meg a nemzeti frontot és a békemozgalmat is. Az úgyneve­zett fedőszervezetek sorába állítot­ta a Wirth volt birodalmi kancel­lár által alapított németek szövet­ségét is. Wilhelm Elfes, a németek szö­vetségének főtitkára táviratban til­takozott a bonni kormánynál The­dieck kijelentése eüen. amelyek azt mutatják, hogy a Német Kom­munista Párt ellen irányló intézke­déseket a németek szövetségére is ki akarják terjeszteni. (MTI). Uiabb faji megkülönböztető intézkedéseket terveznek a Délatrikai Uniúban Johannesburg (MTI). — A The Star című délafrikai lap szer­dai jelentése szerint Johannesburg­ban új intézkedéseket terveznek a fajok szerinti széttelepítés céljá­ból. Eszerint Johannesburgban 22 ezer indiaitól megvonják a lakás- jogot és az Indiaiakat egy 32 km távolságban lévő új „csoport-lakó­területre” telepítik át­Johannesburgban összesen száz­ezer indiait, félvért és afrikait érint a „csoport-lakóterületekről szóló törvény’1 szerinti áttelepítés. Gépjárművezetők figyelmébe Az időszaki kötelező orvosi vizsgála­tok egyszerűsítése céljából, az időszaki orvosi vizsgálat előtt a vér- és FKG- vizsgálatok kötelezettsége megszűnt. — Időszaki orvosi vizsgálat előtt a jövő­ben csak mellkas röntgen átvilágítási lelet, 1 db tintával vagy Írógéppel ol­vashatóan kitöltött betét-lap és kis­motornál 5, egyéb gépjárművezetői jo­gosítvány esetén 20 forintos okmány­bélyeg szükséges. Az új rendelkezés értelmében a BM. vezető orvos egyes testi fogyatékossá­gok esetén Is fengedélyezheti a vezetést a megye területén, különösen olyanok részére, akik már 5 év óta balacset- mentesen vezetnek. Az alkalmatlanságot megállapító dön­tés ellen a gépjárművezetőt 15 napon belül fellebbezési jog lUetl meg. Az e célra szolgáló fellebbezési űrlapot a főosztály orvostól kell igényelni és ki­töltés után ugyanott benyújtani. A más úton történő fellebbezés, mint szabálytalan, nem vezet célra. A gépjármű vezetéssel kapcsolatot orvosi vizsgálatok hétfőn és pén­teken délelőtt Szolnok, Ságvárl út 11. sz. alatti főosztály orvosi rendelő­ben történnek: hétfőn lehetőleg az időszakos, pénteken pedig új vizsgázni szándékozók részére. B. M. SZOLNOK MEGYEI FŐOSZTÁLY KOZL. REND. OSZTÁLYA A axinésxek fluhluá ciója és az ismétlődő átszervezések nagyon megnehezítették a színház művészeti és gazdasági vezetését. Mi az oka a nagyarányú vándor­lásnak’ Ügy hiszem elsősorban az, hogy a színészek nagy része nem találja meg a számára megfelelő művészi és életfeltételeket. Bár minden évben javul valamit a helyzet, még közel sem sikerűit a Szigligeti Színházat és művészei­nek munkakörülményeit a kívána­tos mértékben javítani. A buda­pesti vagy más vidéki színházaktól ide szerződő színészeknek szembe kell nézniük mindenekelőtt a la­kásproblémákkal. Jelenleg a la­kásnélküli színészek 200—250 fo­rintos albérletekben laknak, de még ilyet is nehezen kapnak. Saj­nos, a város lakásviszonyai olyan rosszait, hogy remélni sem lehet a helyzet lényeges javulását, leg­feljebb további hosszú évek pers­pektívájában. Addig azonban fenn­állnak ezek a problémák. Hogy milyen rossz hatása van ennek a helyzetnek a színészi munkára, elég megemlíteni, hogy az egyik élvonalbeli színész olyan albérleti szobában lakott, ahol szomszédai — zenészek lévén — rendszerint alti;or gyakoroltak, amikor ő sze­repeket tanult vagy pihenni akart. Sajnos, az ilyen vagy hasonló eset nem ritka. Márpedig ahhoz, hogy valaki estéről-estére nyugodtan, megfelelően felkészülve léphessen színpadra, más. hasonlíthatatlanul jobb körülmények szükségesek. Jellemző, hogy az említett szí­nészt. miután Kaposvárra szerző­dött. megfelelő, szép lakás várta cdaérkezésekor. De nemcsak Ka­A színházi évad előtt posvárott. hanem a városi tanács jóvoltából — tudomásom szerint —• Egerben és Békéscsabán is hason­líthatatlanul kisebbek a színészek lakásgondjai. Kecskeméten pl. szí­nészházban laknak a színház dol­gozói. 'l/’oltak hiányosságok a hivata­~ los szervek és a színház kap­csolatában is. Közöttük már eleve nem alakulhatott ki megfelelő együttműködés. A színház, bár itt dolgozott, teljes egészében a Nép­művelési Minisztériumhoz tarto­zott. A megyei szervek legfeljebb a tájelőadások elosztásába, a szín­ház párt- és szakszervezeti életébe szólhattak bele. Sokszor nem is tudták tulajdonképpen hogyan is foglalkozzanak a színházzal, hogy ne csak lakásproblémák megbeszé­lésekor találkozzanak. Ez a körül­mény meg is látszott a kialakult kapcsolaton. A megyei és városi szervek sem a színház ügyeivel való' foglalkozás mennyiségében, sem e foglalkozás minőségében nem jutottak olyan fokra, amely azt bizonyította volna, hogy ez a nagy és rendkívül fontos kulturá­lis intézmény nem utolsó sorban a fentiek miatt megkapja méltó helyé: a város és a megye életé­ben. A színház vezetői sokszor for­dultak segítségért, támogatásért az említett szervekhez, azonban az esetek túlnyomó többségében nem elvi, művészi kérdésekben, hanem szervezési, lakás- és hasonló prob­Irta: Vida Béla, a TTIT megyei titkára lémák esetén, amelyek egyébként indokoltak voltai;. A színház ve­zetői le is becsülték egy kissé a megyei vezetők ezirányú hajlamát és képességeit; úgy gondolták, hogy tőlük nem kaphatnak olyan tanácsot, amelyet maguk már ne tudnának. A kapcsolat ilyenfor­mán jobbára csak a külsőségekre szorítkozott, s ezért nem 'lehetett termékeny. ülönöisen az utóbbi évadban volt nagymértékű befelé for­dulás tapasztalható a színház éle­tében és vezetésében. Nemcsak az előbb vázolt hibák, hanem egye­bek is megmutatkoztak. A TTIT pl. több évi jó tapasztalatok birto­kában segíteni kívánt a színház­nak egyrészt úgy, hogy egyes be­mutatókat klubvitára bocsátott, másrészt igyekezett bevonni a színház vezetőit és dolgozóit a tár­sulati életbe. Ezzel is erősíteni akarta a színház és a közönség kapcsolatát. Míg azonban a társu­lat vezetői meg voltak győződve ennek helyességéről és eredmé­nyességéről, — néhány kivételtől eltekintve — a színház vezetői, sajnos, azt vallották, hogy ez tel­jesen felesleges, nem használ a művészi munkának. A közönség­gel való kapcsolat kiépítésének ez a módja szerintük nem volt jár­ható út. Ahogy a színház akkori főrendezője mondotta: „Elég, ha a színész a színpadon találkozik a közönséggel.’“ Ezt a nézetet ma is helytelenítjük, annál is inkább, mert még jobban meggyőződtünk arról, hogy mind a színház veze­tőinek, mind pedig dolgozóinak szükségük van arra, hogy benne éljenek a város, a megye vér­keringésében. Mint kulturális in­tézmény sem állhat külön, elszi­getelten a város, a megye életé­től, de egyedeiben sem zárkózhat el ettől, hiszen itt élnek, itt dol­goznak. Nem közömbös tehát, hogy milyen légkör alakul ki körülöt­tük; olyan-e, amelyben jól érzik magukat, vagy olyan, amelyből el­vágyódnak. Természetesen ez a város és a megye vezetőségén is múlik. jj tt kéül rátérni — legalább né­hány szóban — a város kul­turális életének hiányosságaira is, mert a színház élete, működése ettől elválaszthatatlan. Nem kétséges, hogy Szolnok kul­turális élete a felszabadulás óta nagy fejlődésen ment keresztül. Kulturháza, szabadtéri színpada van, művészeti együttesei dolgoz­nak. könyvtára, múzeuma, mű­vésztelepe, három mozija, értelmi­ségi klubja, színháza működik, rö­videsen elkészül bemutató csillag­dája is. Ezek vitathatatlan ered­mények. Mégis azt kell mondani, hogy nem e’ég sokszínű nem elég tartalmas, nem elég vonzó ez a kulturális élet. A művelődési in­tézmények sok esetben egymástól függetlenül tevékenykednek, támo­gatást egv művészeti együttes ki­vételével alig kapnak, anyagi bá­zisuk kicsi. A nagyüzemek kultu­rális élete egy-két kivételtől elte­kintve, elhanyagolt, tartalmatlan. Szolnoknak és egyben a megyének egy napilapja és egy kéthavonkém megjelenő ismeretterjesztő folyó­irata van. Nem kell külön hang­súlyozni, hogy ez milyen kevés. Megalakult az írók csoportja is. de a megalakuláson túl még nem tudott jutni, pedig nem egy tehet­séges tagja van. A művésztelep sem kapcsolódik szervesen bele a megye kulturális életébe, művé­szei legfeljebb egy-egy kiállítás alkalmával lépnek ki a telep fa­lai közül. ÍVJ indezt, ha vázlatosan és hé­zagosán is, szűk ég esi lek tar­tom elmondani azért, mert látni kell, hogy tíz év alatt új tömegek keresik, várják a kultúrát, olyan munkások, parasztok és alkalma­zottak, akik még nem szívták egy város, vagy más közösség kulturá­lis életének éltető, nevelő levegő­jét. Egyáltalán nem közömbös sem a termelés, sem a társadalmi és poütikai élet szempontjából, hogy e tömegek általános műveltsége milyen színvonalon áll. Világos, hogy éppen a szocialista rend épí­tése érdekében többet és maga­sabb színvonalon kell ezekkel a problémákkal foglalkozni, hogy ne csak az intézmények fejlődjenek, hanem a dolgozó, az alkotó embe­rek is: legyen gazdagabb minden­napi életük, gondolatviláguk, le­gyenek műveltebbek s akkor a munka is jobban megy. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom