Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-23 / 196. szám

LEGELŐ-ÖNTÖZÉS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Biztonságosabb munkakörülményeket a gépállomásokon és az állami gazdaságokban A gabonabetakarítás lényegében befejeződött. Néhány gépállomás körzetében csépelnek még és me- gyeszerte megkezdődött az őszi munka. Ennek sikere nagyrészt at­tól függ, hogy a gépállomásokon, állami gazdaságokban hogyan biz­tosították a jó munka feltételeit. Megkérdeztük Balogh Imre elv­társat, a MEDOSZ megyei bizott­ságának munkavédelmi főfelügye­lőjét’ milyen tapasztalatok van­nak a mezőgazdasági üzemek munkavédelmi helyzetében? — Azzal kell kezdenem — mon­dotta Balogh elvtárs —, hogy a gépállomásokon már a nyári gép­szemlék alkalmával is adódtak munkavédelmi hiányosságok, sok­kal nagyobb mértékben, mint ta­valy. Hiányoztak a védőruhák, vé­dőszemüvegek, mentöfelszerelések és egyéb, a biztonságos munkakö­rülményeket megteremtő berende­zések. Ezt azért tartom fontosnak most megemlíteni, mert az őszi munkák kezdetén ismét ellenőrizni kell az erő- és munkagépekéi, Jjogy biztonsági szempontból milydn ál­lapotban vannak. ­— Mi a helyzet az állami gazda­ságokban? — Itt valamivel kedvezőbb, hi­szen túlnyomórészt kombájnnal dolgoztak és ezeken a védőberen­dezések általában megvannak. Per­sze itt is adódtak mulasztások. A Csorbái Állami Gazdaság vezetője a május 9-én megállapított mun­kavédelmi hibákat nem szüntette meg a június 10-i határidőre, sőt az augusztus 15-i ellenőrző vizsgá­lat idejére sem. A gazdasága igaz­gatója ezért pénzbírságot kapott. Sajnos, a gazdasági vezetők jó­része még ma is csak azzal törődik, hogy a terv. teljesítve legyen. De milyen áron és hogy a munkások­nak milyen körülmények között kell dolgozniok, azzal kevésbé, íme néhány példa: a Cibakházi Gépál­lomáson a nyári idény kezdetéig kereken 41 ezer forintot biztosítot­tak munkavédelmi beruházásokra. Az ellenőrzés időpontjáig mégis csak 16,126 forintot használtak fel ilyen célra. Mesterszálláson pedig 52 500 forint helyett csak 21 406 fo­rintot fordítottak munkavédelemre. Az ilyen „takarékosság” megen­gedhetetlen. Ellenkezik a szocia­lista erkölccsel. Sajnos, ezeket a hibákat az üzemi bizottságok, és pártszervezetek eddig tétlenül néz­ték. Sokszor az óvórendszabályok ismeretének hiánya okozza a mun­kavédelmi hibákat. Pedig ezek gyűjteménye minden mezőgazdasá­gi üzemben megvan. Csak a gazda­sági vezetők, az üzemi bizottságok és a pártszervezetek nerr. tanulmá­nyozzák. A másik ok, hogy a gaz­dasági vezetők a munkavédelmet s- akszervezeti feladatnak .tekintik. Jellemző erre a ferde álláspontra a következő eset. Amikor pár napja a gépállomási igazgatóságon szóvá- tettem, hogy sok a baleset a gép­állomásokon, tréfásan azt válaszol­ták, hogy nem dolgozik a szak- szervezet. Mintha csupán a szak- szervezet feladata lenne a baleset- mentes munkakörülmények megte­remtése. — Végső soron mi az oka annak, hogy a balesetek száma megnö­vekedett? — Az egyik ok, hogy elég nagy a munkaerővándorlás, mert nem mindenütt kielégítő az emberekkel való bánásmód, másutt a munka- feltételekkel van baj. A gépállo­másokon például megyei átlagban erőgépenként 1,5 személy van en­gedélyezve. Vagyis a traktoros egy­maga van kint a határban. Ha bármi történik, nincs aki segítsen. Az őszi kampány végeztével egy- részüket elengedik és tavasszal rendszerint új munkaerők kerülnek a gépállomásokra, akik kellő szak- képzettséggel, vagy gyakorlattal nem rendelkeznek. A legtöbb bal­eset ilyen személyekkel történik. Az olyan gépállomásokon, mint Jászberény, vagy Tószeg, ahol a traktorosok többsége 4—6 éve ott dolgozik, baleset egyáltalán nem, vagy csak elvétve fordul elő. A megoldás az lenne, hogy erőgépen­ként két személyre legyen bér­alap és a traktorosok szakmai to­vábbképzését ne tekintsék har­madrendű kérdésnek. — Előidézi a balesetek szaporo­dását, hog- az előzetes munkavé­delmi felügyelet hiányzik. Ez azt jelenti, hogy munkábaállítás előtt minden gépet biztonsági szempont­ból is meg kell vizsgálni. Ezt kü­lönben a Munka Törvénykönyve is előírja. Az új erő- és munkagépe­ket, szerszámgépeket pedig üzem- beállítás előtt próbaüzemeltetésnek kell alávetni. A Szolnoki Gépállo­máson ezt elmulasztották s egv szétrobbant csiszolókorong megse­besítette az egyik munkást. Szá­mos baleset adódik abból is, hogy a vontatókat indulás előtt nem vizs­gálják meg, jó-e a kormányszer­kezetük és működnek-e a fékek. A mezőgazdasági üzemek vezetői nem tartják meg az óvórendszabá­lyoknak azt a pontját sem, hogy it­tas embert nem szabad munkába- állítani. A Szolnoki, a Fegyvemeki és a Mezőtúri Gépállomáson a leg­utóbbi halálos balesetekhez az it­tasság is hozzájárult. — A munkavédelmi hiányossá­gokhoz hozzájárul, hogy az üzemi bizottságok és a pártszervezetek a kampánymunkák kezdetén nem számoltatják be a gazdasági veze­tőket az üzem munkavédelmi hely­zetéről. És végül, hogy a mezőgaz­dasági üzemek gépesítésével együtt nem fejlődött a biztonsági techni­ka. Az újtípusú gépekre például egyáltalán nincs biztonsági előírás. A G. 35-ös traktorok balesetmen­tes indítására már 1954-ben elfo­gadtak egy újítást. Az új GS. 35- ös .traktorokat mégsem így készítet ték el. — Tizennégy gépállomáson van már új javítóműhely, de tervezési hibákból kifolyólag sehol sem épí­tettek asztalosműhelyeket és azo­kat most vagy a fürdőben, vagy a villanyszerelőknél helyezik el Mindez újabb baleseti forrást je­lent. A termelőszövetkezetekben pedig a munkavédelmi kérdések­nek jelenleg még nincs gazdája. Ezért volt olyan sok baleset Karca­gon és Kisújszálláson az aratógé­pekkel. — Megteremthetök-e a biztonsá­gosabb munkafeltételek az őszi betakarítás, vetés idejére? — Igen. Ehhez megvannak az anyagi feltételek. Csak egyes gaz­dasági vezetők hozzáállásának keli megváltoznia. Nincsen annak sem­mi értelme, hogy két-három kere­sőképtelen ember vagy árvánma- radt c-alád legyen az ára a gépállo­más, vagy az állami gazdaság idényterv teljesítésének. A gazda­sági vezetők előtt az legyen a fő­cél, hogy az adott körülmények kö­zött a munkafeltételeket a legjob­ban megjavítsák. Akkor az embe­rek nyugodtabban, nagyobb kedv­vel dolgoznak és nem lesz baj a tervteljesítéssel sem. — Az üzemi bizottságok, a párt- szervezetekkel és a gazdasági veze­tőkkel közösen alapos üzemi szem­lén mérjék fel a munkavédelmi helyzetet. Biztosítsák a gépek bal­esetmentes üzemeltetését. Szerez­zék be minél előbb a védőruhákat is, gondolva a közelgő őszre, majd a télre. Hozzák rendbe a műhelye­ket és a brigádszállásokat. Az üze­mi bizottságok pedig követeljék meg mindkét részről az óvórend­szabályok megtartását. Segítsék őket ebben a pártszervezetek, a já­rási, városi pártbizottságok is. Olvasóink kérésére ismét közöljük az ünnepi vásár lombolájának nyereménylistájái (3. o.) Az öntözési és Talajjavitási Kutató Intézet kisújszállási telepén szó­rófejes berendezéssel legelőt öntöznek. A nagy melegben eltikkadt füvekre esu módjára hull az öntözővíz. Képünkön: szerelik az öntöző­csöveket. r Épül a kunmadarasi műüt A Kunságban, a tsz-városok kör­nyékén. ritkán lelni jl utat. Aféle rázós, porokádó makadám köti össze a községeket, amin zötyög a szekér, hamarosan tönkremegy a gépkocsi is, ha gyakran járja. Többnyire elavult, rossz utak már ezek, amelyeket csak szükségből használnak és mind nehezebben fe­lelnek meg a tsz-városok közötti megnüvekedett forgalomnak. Mikor építették, nem számítottak arra. hogy a vasabroncsos kocsik helyett mindinkább gumikerekű autók, vontatók közlekednek ezen a kör­nyéken. Lassan, ahogy erőnk engedi, sor kerül arra, hogy korszerűvé te­gyünk mindtöbbet belőlük. Ahogy Karcagot elhagyjuk, már síma, szé­les, elsőrendű aszfaltútól! fut az autó Kunmadaras felé. Uj felépíté­sű úttest ez — erről beszéltünk Serfőző elvtárssal, a Debreceni Út­fenntartó Vállalat egyik műszaki vezetőjével. Nem új maga az út, hanem a régi kikopott makadámon építették. Kötőzúzalékos burkolat­tal fedték be, impregnáló anyaggal itatták át, hogy a víz ne hatoljon át raita. Az ígv nyert felület idők folyamán elaszfaltosodik s a már elkészült utat mintegy 4 cm vasta­gún aszfaltanyag fedi. Ez már tel­jesen megfelel a mai követelmé­nyeknek, a mindjobban növekvő gépkocsiforgalomnak. Hamarosan — néhány kilométer után — elérjük az útépítőket. Ez abból is látszik, hogy az utat elzáró tilalomtáblák után megszakad a sima burkolat s meztelenül viríta­nak n bitumenbe préselt félökölnyi éles kövek. Később feltűnik a mo­toros úthenger s egy csapat ember, akik a rekkenő hőségben is szor­galmasan dolgoznak. Mohácsi József brigádvezető dol­gozik itt tizenkilenced magával, ti­zenkilenc nagykalapos kunmadara­si emberrel. A forróság ugyan el­csigázta őket, de azért jókedvűek. — Annak is megvan az oka, miért —- mondja Mohácsi, aki maga hóra egyedül ellenzős sapkát a nap ellen a brigádban. — Éppen ma kantunk 500—500 forint pré­miumot jutalomként. Ez mindig jól jön. Persze meg is dolgoztak érte. Az útépítés a nehéz fizikai munkák közé tartozik, a mellett csikorgó hi­degben, perzselő napsütésben egy- f’rmTi a szabadban kell dolgozni, sokszor még egy fa sincs, aminek Munkában a Mohácsi brigád. A Csepel Autógyár dolgozóinak széntakarékossági versen viel hi vasa A Csepel Autógyár hőtermelő üzemének kollektívája széntakaré­kossági versenyfelhívással fordult az ország hőtermeló üzemeinek dolgozóihoz. — Pártunk és kormányunk ter­ven f-lül 300 ezer tonna szenet kér bányászainktól — mondják a Cse­pel autógyáriak felhívásukban. — ügy érezzük, hogy a terven felül vállalt kötelezettség teljesítésében nekünk is segítenünk kell bányá­szainkat. Minden szakember tudja, hogy a termelt szén több mint 50 százalékát az ország erőművei hasz­nálják fel. Ha az erőművek és a kazánházak dolgozói összefognak a széntakarékosság érdekében, ak­kor ez országos viszonylatban jóté­konyan éreztetné hatását. Ha csak egy százalékkal emeljük a kazánok hatásfokát, akkor ezzel sokezer tonna szenet takarítunk meg. Mi, Csepel autógyáriak vállaljuk, hogy Csehszlovák küldöttség Szolno on Tegnap csehszlovák mezőgazda- sági és öntözésügyi szakemberek­ből álló küldöttség érkezett Szol­nokra tapasztalatcsere látogatásra. A küldöttség tagjai a szolnoki, il­letve Szolnok környéki állami gaz­daságok. termelőszövetkezetek ön­tözési és vízkiemelési módszereit vizsgálják meg, a salakban visszamardó éghető anyag nem lesz több nyolc száza­léknál és a kazánok hatásfokát sem engedjük 65 százalék alá csökkenni. A Csepel Autógyár hőtermelő üzemének kollektívája bízik abban, hogy felhívásukhoz minden hőter­melő üzem dolgozói csatlakoznak. (MTI) Magyar felvonók Egy i ptom ba n Egyiptomban több új gyárat és lakóépületet szerelnek fel magyar gyártmányú felvonókkal. Egyip­tomból több ilyen berendezésre ér­kezett rendelés a Nikex Külkeres­kedelmi Vállalathoz. SÁNDOR MIHÁLY gépész, az úthengeren, árnyékában meghúzódhatnak. Há­rom év óta mégis együtt van a bri­gád jóban rosszban, akkor is, ha 50 kilométerre, akkor is ha 5 kilo­méterre dolgoznak hazulról-. — Most jó, mert közel vagyunk s mindig hazafelé tartunk — így vélekednek. — Egyelőre a 11-es kilométer­kőig építjük az utat — mondja a brigádvezető — onnan már csak négy kilométer Madarasig. Azt is megcsinálnánk még szívesen, de a tervek szerint arra már csak a jö­vő évb^n kerülhet sor. így október 15-re kész kellene lennünk, de ok­tóber 1-re már végezni szándéko­zunk. Ez évben egyébként egymillió­kétszázezer forintot fordítottak az út korszerűsílésére. Ezen a héten már két műszakot állítottak be, hogy még előbb, szeptember 25-re elkészüljön. A nagy henger soktonnás súlyá­val ropogva préseli a durva zúza­lékot. Mindig tovább-tovább halad a kis csoport. Az autó rázkódva, port nyelve indul tovább az úton, ahova még az útépítők nem értek el- (P—s) Meghosszabbított irodalmi pályázat A Kiadói Főigazgatóság múlt év­ben pályázatot hirdetett tudomá­nyos-fantasztikus és utazási tárgyú, kalandos ifjúsági regények írására. A pályázat eredetileg 1956 október elejére meghirdetett határidejét a főigazgatóság 1956 december hó 31- éig meghosszabbította. A pályázat eredményhirdetése 1957 elején lesz. Oz olcsó mezőgazdasági építkezés oemuíaiása A mezőgazdasági ’-pítészet a múlt évinél gazdagabb és szemlél te több anyaggal szerepel az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A kiál­lítás építészeti része főleg a terme­lőszövetkezeteknek ad majd sok hasznos útmutatást Ahhoz, hogy le­het— elsősorban saját erő felhasz­nálásával — minél olcsóbban és gazdaságosabban, a kívánalmak­nak mindenben megfelelő épülete­ket emelni. Ezenkívül tanulmá­nyozhatják a különösen a termelő- szövetkezetek számára jól használ­ható kisebb építőgépeket, szállító- szalagot. kis betonkeverőt, pionír ós úttörő darut. (MTI); Tiz, húszdekás paradicsomkonzervek Az idei jó paradicsomtermésből a konzervgyárak mintegy 150 vagon­nal többet tartósítanak, mint az el­múlt évben. Az ipar eddig már csaknem 1300 vagon paradicsomot dolgozott fel. A konzervipar a lakosság kérésé­re az idei termésbői lénvegesen több, kisebb súlyú, tíz és húsz de. kás csomagolású paradicsomkon- zervet hoz forgalomba. Ezenkívül javítják a készítmények minőségét is. A kecskemtéi Kinizsi Konzerv­gyár magas C-vitamintartalmú, frissítő hatású paradicsomlét is készít; WLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI vili. évfolyam. 196. szám- 1956. augusztus 23. csütörtök. OK MEGYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom