Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-23 / 196. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956, augusztus 23A termelőszövetkezet tagjaival együtt

A asuezi értekezletről

4 Hasa füredi Hámán Kató Tsz elnöke. Széles József és párttitkára. Oláh Pálné között néhány hónapja megromlott a jó elvtársi viszony s lappangó ellentét látszott közöttük. Ez később a tagság véleményét is két részre osztotta. Az egyik csoport tagjai szerették, becsülték, és védték a vezetőket, a másik csoport a bizalmatlanokból, gyanakvókból, a tudatosan áskálódókból állott. A kérdés tisztázását csak sürgette, hogy július végén két tag beállított a járási pártbizottságra és ott sok alapszabályellenes dologról beszéltek. Áradt belőlük a szó: „A vezetők káposztáit vittek a csoportból, az árával nem számoltak el... Eltűnt a sok rönkfa a tsz udvaráról, egyesek jól járlak az árával a . Az elnök 3 zsák árpát jogtalanul eltulajdonított ... A vezetőség titokban baromfit, birkát és ocsut osztogat . i

így festették le a szövetkezet belső helyzetét. Elképesztőnek tartottuk ezt az állapotot és azonnal utána néztünk, mi hát a valóság? S csak alapos helyszíni tájékozódás után jöttürij^rá, hogy a két tag a tsz-ben lévő hibákat eltúlozta, eltorzította 6 a vezetők elleni rágalmazásra, azok összeharagítá- sára használta feL (Akkor tudtuk meg azt is, hogy a két tag nemrég jött a szövetkezetbe, s előző munkahelyükről önkényesen léptek ki.)

4 járóul tanács mezőgazdasági osztályával és a községi pártbizottsággal közösen vizsgáltuk, mi okozza a torzsalkodást: Legtöbbet az egyszerű tsz-tagok véleményére alapoztunk: A beszélgetések elején mindjárt kiderült, hogy a leg- öntudatosabb tagok visszautasítják a koholt vádakat, a vezetőkre szórt rágalmakat. Elmondták, hogy ragaszkodnak az elnökhöz és a párttitkárhoz is. Ellenben szeretnének megszabadulni az olyan tagoktól, akik a munkát messziről elkerülik, ugyanakkor a rágalmazásban, az emberek összeharagításá'ban viszont nagy mesterek: Ezek a meglévő hibákat eltúlozzák és tsz-tag- ságuk dacára nem azon fáradoznak, hogy kijavítsák, hanem azon, hogy minél jobban eltúlozzák, elmérgesítsék Őket:::

Helyszíni tájékozódásunk során azonban több olyan hibát tártak elénk a tsz tagjai, amelyeknek megszüntetését sürgősnek véltük. S mivel ezzel elsősorban magának' a tagságnak kell megbirkóznia, afctívaülést hívtunk össze. Ezen a legtekintélyesebb tsz-tagdk vettek részt. Eljöttek azok is, akiknek valami mondanivalójuk, panaszuk vagy javaslatuk volt a vezetőség munkájával kapcsolatban.

Eddig eléggé ismeretlen, de hasznos példája volt ez a megbeszélés annak, hogy a szövetkezet ügyeit leghatásosabban és leggyorsabban maga a tagság tudja elintézni. Erről eddig maga a tsz ein öli, Széles elvtárs is megfeledkezett: Nem bízott eléggé munkatársaiban, a párttitkár véleményére se igen támaszkodott és sokszor önkényesein döntött:

A vita kötetlen volt, mindenki megkérdezhetett mindenkitől mindent: így a „legkényesebb” kérdések is — amelyekről a tagok a vezetőkkel addig nem beszéltek —

tisztázódtak. Mindenenk megtalálták az orvosságát: az őszinteséget, a bátor bírálatot.

Hits esek ilyeneket híreszteltek a vezetőségről: megdézsmálják a tsz vagyonát. Eddig nem akadt ember, aki szemébe mondja az elnöknek: „Ezt hallottam, mi igaz ebből?’1 Pedig akkor kiderült volna az igazság, az. hogy a könyvelés elhanyagolása adja minden rágalomra az alapot. Többféle terményt, állati terméket és állatot osztottak ki ugyanis a tagság között, s a könyvelésen nem vezettek rá a tagok elszámolási lapjára. Ezért kétségtelenül a tsz vezetősége, elsősorban az elnök a felelős. De helyes-e a tagság részéről, ha a valódi hibák felkutatása helyett találgatásokba kezdenek vagy éppen hallgatnak? Nem helyes. Az aktívaülés határozottan állást foglalt amellett, hogy a könyvelést sürgősen rendezni kell, hogy ne adjon többször okot rosszindulatú szóbeszédre. A többi híresztelés is tisztázódott:

Az aktívalülés, az esetek helyszíni s a legilletékesebbekkel történő tisztázása nagyon sokat segített; A hibák felszínre kerültek s a koholmányok sorra megdőltek. A hibák kijavítását a felelősök önként vállalták. A bizalom és a vezetők közötti elvtársiak viszony is helyreállt. A dologkerülő rágalmazók felett pedig a közgyűlés úgy döntött, hogy nincs szükség rájuk, s kizárta őket a szövetkezetből.

A helyszíni segítségadás, az aktíva összehívása nagyon hasznos volt, mert a tagok megtanulták, hogy senki más nem intézheti el jobban az ő ügyüket, mint ők maguk.

4 hibák hiiavításánah ezt a

módját, a helyszíni segítségnyújtást, a járási párt-végrehajtó bizottság jónak tartja. Azóta a kócsi Petőfi és a tiszafüredi Alkotmány Tsz-ben is alkalmaztuk ezt a módszert. Itt ugyan másirányú fogyatékosságok voltak, de az aktívaülés mindent tisztázott. Az a szándékunk, hogy nemcsak akkor nyújtunk ilyen segítséget szövetkezeteinknek, amikor a hibák már nagyon sürgetnek, hanem a bajok megelőzésére, elkerülésére törekszünk. Tisztázni minden felmerülő problémát, hogy a lendületes munkát semmi ne akadályozza, a helyszínen tisztázni, hogy a megoldás biztos legyen, s a tsz tagság szava érvényesüljön — ez a cél;

Tarsoly István titkár, Lengyel Kálmán oszt: vezető, Tiszafüred, /ár. Pártbizottság.

K a i ró. A Tanjug tudósítója jelenti: Kairói politikai körökben kedden hangoztatták, hogy Krisna Menőn indiai küldött hétfői beszéde a diktátum elítélését jelenti és nagy támogatást nyújt Egyiptomnak. Kairói politikai körökben úgy vélik, hogy Dulles javaslata nemcsak lényegénél, hanem merevségénél fogva sem kielégítő s így nem szolgálhat alapul a további tárgyalások számára. Ezzel szemben Kairóban azt tartják, hogy Menőn javaslata magában foglalja azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik a további tárgyalásokat Egyiptom szuverén jogainak tisz- teletbentartása mellett.

Kairóban várják, hogy Londonban közelebb kerüljenek egymáshoz az álláspontok és megtalálják azt a formulát, amely Egyiptom számára is elfogadható lesz és amely alapul szolgálhat az új tárgyalások számára.

Alexandria (MTI). — Abel ILakim Amer tábornok hadügyminiszter, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoka, ellenőrző utat tett Alexandria környékén, ahol ellenőrizte a tengerészgyalogság hadgyakorlatát. A hadügyminiszter kijelentette: „Az egyiptomi

Prága (TASZSZ). A Szakszervezeti Világszövetség úgy véli — hangsúlyozza a nyilatkozat — hogy a Szuezi Csatorna Társaság államosítása a népeik önrendelkezéséhez és nemzeti kincseik felhasználásához való jogukból fakad. A Szákszervezeti Világszövetség ezért támogatja az egyiptomi kormány határozatát. Ez a szuverén lépés a külföldi tőkét megfosztja nyereségforrásától és területi előjogaitól, amelyek többé semmivel sem igazolhatók. E lépés előmozdítja az egyiptomi nép életszínvonalának emelésiét.

Bonn (TASZSZ); — A Német Kommunista Párt betiltása után a nyugatnémet 'propagandagépezet valóságos hajtóvadászatot indított a Német Szövetségi Köztársaságban még megmaradt haladó szervezetek ellen. Ez a többi között megnyilvánul azokban a nyilatkozatokban, amelyeket Thediek, a Német Szövetségi Köztársaság össznémetügyi minisztériumának államtitkára adott; •

Mint a Die Welt című lap rámutat. Thediek aggódik „az álcázott kommunista szervezetek tevékenységének megélénkülése’1 miatt. Az ilyen szervezetek közé sorolja a többi között az egységért, békéért és szabadságért küzdő németek szövetségét?

A „kommunista tevékenység’1 feltámadását látja Thediek — folytatja a lap r— a Kelet- és nyugat- németországi tudományos és kulturális élet képviselőinek'’ összné- met találkozóiban, továbbá a munkanélküliek, a menekültek, a parasztok szervezeteinek tevékenységében és a dolgozók más nyugat- németországi egyesületeinek tudományos munkájában, nem szólva arról, hogy a „munkásosztály akflotta készen áll immár arra, hogy szembenézzen minden eshet őséggel

Az egyiptomi sajtó az ellenőrző kőrútról szólva hangsúlyozza, hogy a tengerészeti erők „új egységeket foglalnak magukban, amelyeket Egyiptom a közelmúltban vásárolt”.

Washington (MTI). Egyiptom washingtoni nagykövetsége közleményt juttatott el a sajtóhoz, amely a következőket foglalja magában:

A Szuezi-csatoma egyiptomi hatóságának műszaki szervei — mondja a közlemény — befejezték a csatorna jelenlegi kapacitásának és azon mumkálatolcnak a tanulmányozását, amelyeket végre kell hajtani, hogy ki mélyítsék és szélesíthessék ezt a tengeri útvonalat és így alkalmassá váljék a legnagyobb tonnasúlyú kőolajszállító hajók átkeléséhez isA Szuezi-csatorna egyiptomi hatósága azt is elhatározta, munkálatokat kezd annak érdekében, hogy a csatornán átmenő jelenlegi forgalmat a lehető legmegfelelőbb körülmények között bonyolíthassák le. (MTI);

Pezseg az élet a jászberényi strandon

A csendes folyású Zagyva mellett húzódik meg a jászberényi strandfürdő. Méretre ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé. mégis szabályos uszoda, mély vízzel, számozott rajthelyekkel, öltözőkkel. A város lakói szívesen keresik fel — különösen a fiatalság előtt nem konkur- rens a folyócska, melynek medréből egyre többet Tiódtí el a sás és a nád.

A betonmedencét a Zagyva vizével táplálják ugyan, itt azonban mégis jobb fürdés esik, mint a folyóban. Hétköznapokon átlag 700— 800 látogatója van a strandnak. Forró vasárnapokon és a megkésett kánikulában természetesen többszörösére emelkedik a vendégek száma.

Simon bácsi, az öreg ruhatáros étvizedek óta űzi már foglalkozásai, Fennakadás, zavar nélkül intézi a beadott ruhák ügyét. Unokája, Hagyó Laci áll mellette. ö a „szakmának” egy rokon ágát űzi jobban. A kis úttörő az idén már három oklevelet szerzett az úszásban. Mellen, gyorson és pillangózva egyformán jól úszik és e nemes sport nagy reménysége.

— 1952—53-ban nagy úszóélet volt itt —»

mondja Rigó Tibor, a fiatal fürdő- és úszómester. — Aztán teljesen kihalt. Most kezdjük ismét talpraállítani ezt az egészséges sportot. A Törekvés egy szakosztálya már

bontogatja szárnyait, reméljük, sok sikerrel. Egyelőre az alapjait kell lerakni. Az idén 700—800 fiatal fiú és leány jelentkezett úszótanfolyamra. Közülük egy hónap alatt négyszázan tanultak meg úszni. A többiekre is sor kerül.

Természetesen problémái is vamnak a kis strandfürdőnek. Úgy tervezik, s régóta már, hogy a medence két oldalán kabinokat építenek, mert ez nagyon hiányzik. Egy-két játékszer és más berendezés is kellene még. Érdemes volna nagyobb gondot fordítani az egyre növekvő város és az egész Jászság egyetlen strandjára, hogy jövőre még szívesebben látogassák a város lakói.

Egyéni dolgozó parasztok,

termelőszövetkezetek !

KSMMelt min81 nagyobb «óimban sertéshizlal&si ft* bacon nevelesi szerző« «es» u use—ST, Ovié? a ncanasra kötelezett termelők takarm&nybeadisS kedvezményben részesülnek. Maga« átvételi irat 6u külön prémiumot biztosítónk a leszerződött ülzők után. Szerződéskötés eseten egyéni termelőin n«l too Pt» tsz-eknftl <00 Ft előleget folyósítunk. Mindenféle felvilágosítást megadnak és szerződét megköthető az Allatforgalmj Vállalat felvásárlói« ni] da kirendeltségeinél.

SZOLNOK MEGYEI ALLATFOHGALM1 VALLALAT

A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata a szuezi kérdésről

A Szakszervezeti Világszövetség szenek. (MTI.)

Külföldi sajtónyilatkozatok és tiltakozások a Német Kommunista Párt betiltása ellen

támogatja ezenkívül az egyiptomi kormánynak a csatorna szabad hajózását biztosító döntéséi Az államosítás óta minden ország hajói rendesen használhatták a csatornát.

Az SZVSZ reméli, hogy a szuezi kérdést békés tárgyalás útján oldják meg és elítéli az erővel való fenyegetőzést.

Az SZVSZ megragadja az alkalmat, hogy ismételten testvéri szolidaritásét. fejezze ki az egyiptomi és arab országokbeli dolgozók és szakszervezetek iránt, amelyek a SZVSZ által mindig védelmezett alapelveknek megfelelően cselekcióegységét’1 a legnagyobb „kommunista veszélynek” tekinti,

Thediek veszélyes „kommunista szervezetnek” minősíti a nyugatnémet dolgozók minden olyan szervezetét, amely síkraszáll a béke védelmében.

Bécs (MTI). A lóbaui Kőolaj- finomító Vállalat üzemi bizottsága a következő táviratot intézte a bonni kormányhoz:

— A legerélyesebben tiltakozunk a Német Kommunista Párt betiltása 'ellen. A karisruhei ítélet a demokratikus alapjogok megsértését jelenti;

Ernst Schmiedt, az Austro-Fiat

Gépkocsiművek üzemi tanácsának elnöke; az österreichische Volkss- timmének adott nyilatkozatában többek között kijelentette:

— Az Adenauer-rendszer szégyenletes kísérletet tett, hogy tizenegy évvel a hitleri uralom bukása után kikapcsolja a közéletből a kommunistákat, akik a legnagyobb áldozatokat hozták a fasizmus elleni küzdelmben? De éppen- úgy, mint Hitlernek nem sikerült, Adanauernek sem sikerülhet a kommunistákat és a munkásmozgalmat elnémítani:

A színházi évad előtt

A felszabadulás után orszá- ** gunkban végbemenő művelődési forradalom nagy vívmánya a vidéki színházak létrehozása. Szolnokon azelőtt is volt színházi élet. Ez azonban egy-egy évadban alig néhány hónapig tartott, műsora pedig jórészt a dolgozó ember életétől, társadalmi és egyéni problémáitól idegen volt. Az üzleti cél érdekében a színházak vezetői nem idegenkedtek a selejtes, gics- cses darabok bemutatásától sem; Hiba lenne azonban egészében elmarasztalni a felszabadulás előtti színházi életet. Voltak akkor is értékes bemutatók, ellenben ezek háttérbe szorultak az előbbiekkel szemben. Ennek a helyzetnek a színházak államosítása vetett véget. A Népművelési Minisztérium irányítása alá került színházak már kezdeti lépéseikben is így®* keztek többet és jobbat adni új közönségüknek Szolnok először Kecskeméttel. majd Békéscsabával együtt kapott állandó színházat, 1954-től kezdve pedig önálló megyei színházzá alakult. Az állami vezetés és támogatás sok eredménnyel járt. Évente 10—12 bemutató a kalmával a magyar és világirodalom sok értékes színművét láthatta a szolnoki és vidéki közönség. Megismerkedtünk a mai

Mai Vida Béla, a TTIT megyei titkára

magyar, a szovjet és népidemokratikus drámairodalom műveivel is; Igaz, voltak ezek között gyengébbek is, olyanok, amelyek a szocializmus építése egyes szakaszainak vélt támogatása érdekében íródtak, többségében azonban maradandó művészi értékű művek kerültek színpadra. Emlékezünk olyan kiválóan sikerült előadásokra, mint a Bánk bán, a Vihar, a Pygmalion, a Mukányi, a Tar- tuffe, A tanítónő, stb. Az operettek közül a Dohányon vett kapitány, a Havasi kürt, a Csárdás- királynő, a Sybil!, stb.

A színház, mint állandó kultu•** rális intézmény, az elmúlt években meggyökeresedett a megyében. Szolnok város és a megye színházlátogató közönsége — kiegészülve a munkásokkal és a falvak dolgozó parasztjaival — sokat fejlődött, igényei évről-évre emelkedtek, csiszolódtak. Hogy milyen nagy tömegeket vonzott évente a színház, arra nézve eléggé szemléltető képet adnak a következő ad a tőle:

Szolnokon 1952-től 1955-ig éven- 221—276 előadást tartottak 106 ezer — 156 ezer néző előtt. A táj- előadások alkalmával ugyanebben az időszakban 141—170 előadáson 49 ezer- 60 ezer néző jelent meg.

Csupán azt kell megjegyezni, hogy mind az előadások, mind pedig a nézők száma 1952-től — némi hullámzással — általában csökkenő tendenciát mutat, jelezve, hogy azok a hibák, amelyekről a későbbiekben lesz szó, mennyire befolyásolták a színház munkáját és ezzel együtt a közönség érdeklődését:

A színház munkája, a város és

" a megye kulturális életében betöltött fontos szerepe az előbbiekből és ezekből a számokból világosan látható. Más kérdés azonban az, hogy betöltötte-e nevelő, szórakoztató szerepét úgy, ahogy azt lehetőségei engedték. Az erre adott válasz nem lehet egyöntetű igen vagy nem, mert mintd a színház munkájában, mind pedig a hivatalos szervek magatartásában, vélekedésében voltak és vannak olyan jelenségek, melyek nem segítik élő a cél maradéktalan megvalósítását;

A színház és a közönség két egymáshoz tartozó fogalom, egyiket a másik nélkül nem lehet elképzelni. A kettő közötti jó kapcsolat megteremtése és állandó is- tápolása létkérdése a színháznak. E fogalomkörbe általában minden

lényeges probléma beletartozik, vizsgálata és az ennek alapján levonható következtetések ezért rendkívül fontosak, a mi esetünkben egyben érdekesek is.

Mindenekelőtt: szeretik-e Szolnokon és a megyében a Szigligeti Színházat? Az eddigi tapasztalatok meggyőzően igazolják, hogy igen. Mind Szolnokon, mind vidéken nagy érdeklődéssel várják az új bemutatókat, előadások után elmondják, sőt levélben meg is írják véleményüket. Szívesen vesznek részt — elsősorban a szolnokiak — a színház egy-egy bemutatóját tárgyaló vitán, ahol jelen vannak a vezetők és a darabban játszó színészek is. Egy-egy jól sikerült előadásnak nagy a híre, sokszor napokig beszédtéma.

]V|cg kell vizsgálni azonban kö- zelebbről olyan kérdéseket, mint a műsorpolitika, a színészek fluktuációja, a színház és a hivatalos szervek kapcsolata, a színházi dolgozók életkörülményei stb., amelyek nagymértékben befolyásolják a színház és a közönség kapcsolatát — jó és rossz irányban egyaránt.

A müsorpoütika különösen az utóbbi években nem mindig találkozott a közönség helyeslésével, egyetértésével. Nem sikerült eddig olyan műsort összeállítani, amely a magyar és világirodalom haladó klasszikusainak bemulatása mellett

híven kifejezte volna a mai, élő irodalom igazi képét, jelenlegi problémáinkat a társadalomban és az ország építésében; Pedig a közönség erre szomjas. Azt kívánja, hogy mai életünk örömeit, nehézségeit, konfliktusait lássa a színpadon. Azonban magas színvonalon, valóságos problémákat, életünk mélyreható elemzéséből fakadó bátor,- előremutató állásfoglalást akar látni, nem pedig erőltetett, kiagyalt konfliktusokat és szirupos frázisosságot. Ugyanakkor szeretné figyelemmel kísérni a Szovjetunió, a környező népi demokráciák és a nyugati irodalom éleiét, szeretne megismerkedni új, nagysikerű színművekkel;

A műsorpolitika hibáit nem elsősorban a színház művészi vezetésében kell keresni, hanem az eredményei mellett is hibás irodalompolitikában, amely végeredményben tolyamánya volt azoknak a hibáknak, amelyekre a XX. kongresszuson és a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén mutattak rá. Hozzájárult ehhez a vezetés bátortalansága, a kezdeményezés hiánya, létszám- és egyéb adottságbeli hiányosság is. Végeredményben az a munka, melyet a színház minden új darab bemutatásába belefektetett, nem mindig térült meg sem művelődési, sem erkölcsi, sem pedig anyagi tekintetben. (Folytatjuk.)