Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)

1956-08-31 / 203. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1056, auugaztue SÍ, Előre Edgar Faure nyilatkozata moszkvai tartózkodásáról a termelősxő retkeseit gazdálkodás útján Irta; Karsai Mihály, a Megyei Párt VB mezőgazdasági osztály vezetője Moszkva (T ASZSZ). Edgár Faure volt francia miniszterelnök, aki a Szovjetunió parlamenti cso­portjának meghívására látogatott a Szovjetunióba, nyilatkozatot adott a Szovjetszkaja Rosszija című lap tudósítójának, Faure nyilakozatát orosz nyelven tette. Arra a kérdésre, régóta is­meri-e az orosz nyelvet, Faure így válaszolt: — Diákkoromban kezdtem tanul­ni oroszul. Eredetiben olvastam Tolsztoj, Gogoly, Dosztojevszkij, Puskin műveit, egyes szovjet írók munkáit. Ebből láthatja, hogy én mindig hittem a francia és a szov­jet nép körött! barátság lehetőségé­ben. A Bulganylnnal és Hruscsowal történt találkozásáról szólva Faure hangsúlyozta, hogy ez a találkozás igen barátságos légkörben folyt le. — Nagyon jól esett — mondotta —, hogy Bulganyin és Hruscsov mindjárt Moszkvába érkezésem el­ső napján fogadott. A szuezi kérdés legújabb hírei London (MTI). Mint már je­lentettük, Nasszer elnök Menzies keddi üzenetére adott válaszában közölte, hogy jövő hétfőn Kairóban kész fogadni a „Szuezi csatorna bi­zottság” tagjait. Az AFP egy ausztráliai szóvivő bejelentésére hivatkozva közli, hogy az ötös bizottság tagjai vasár­nap utaznak Kairóba repülőgépen. London (MTI). A brit külügy­minisztérium szóvivője szerdán kö­zölte: „Nagy-Britannia reméli, hogy a Szuezi Csatorna Társaság nem- egyiptomi alkalmazottai munkahe­lyükön maradhatnak Nasszemak a Menzies-vezette ötös-bizottságnak adandó végleges válaszáig. A szó­vivő bölcsnek minősítette a volt csatorna társaság kedd esti nyilat­kozatát, amely felszólítja Japán Tokió (MTI). Dulles amerikai külügyrn.niszter keddi sajtóérte­kezletén elmondotta: figyelmeztette Sigemicu japán külügyminisztert, hogy amennyiben Japán a béke- szerződésben lemond a Szovjetunió javára a Dél-Kurili szigetekről, a saafraneiscoi békeszerződés aláírói újabb követeléseket támaszthatnak Japánnal szemben, így például az Egyesült Államok magáénak köve­telheti Okinavát. Az AP beszámolója szerint a szerdai japán sajtó egy része bírál­ja Dulles e kijelentését, másik ré­sze viszont úgy értelmezi, hogy Dulles ezzel „segítséget akart nyúj­nem­Japán sajtó Dulles nyilatkozatáról Arra a kérdésire, mi a célja á Szovjetunióban tett látogatásának, Faure kijelentette: — Látogatóként érkeztem idei Különösen a középázsiai szovjet­köztársaságok érdekelnek. Fran­ciaországnak problémái vannak mohamedán lakosságával. Az önök országában jól és okosan oldották meg az Oroszország volt perifériái­nak fejlődésével kapcsolatos kérdé­seket, baráti viszony alakult ki az országban élő összes népek között: Nekünk Franciaországiban hasonló feladatokat kell megoldanunk és meg kell teremtenünk a független államok sajátos közösségét, amely­be mohamedánok és keresztények tartoznak. — Nagyon szeretnék ellátogatni az úgynevezett szűzföldekre. So­kat olvastam róluk és tudom, hogy Önök hatalmas feladatot oldanak meg az új földek termővé tételé­vel. Azért érdekel ez engem, mert mint parlamenti képviselő, mező- gazdasági kérdésekké! foglalkozom. Csütörtökre virradó éjszaka Ed­gar Faure Moszkváiból Taskentbe utazott. (MTI) egyiptomi alkalmazottait, hogy ma* radjanak a helyükön, amíg nyilvá­nosságra nem kerül a Nasszer és a csatomabizottság között folyó tár­gyalások eredménye. B e 1 g r á d (Tanjug). A Politika csütörtöki számában vezető helyen foglalkozik a szuezi kérdéssel- A többi között azt írja, Nasszer elnök­nek az az'elhatározása, hogy talál­kozzék Menzies-szel és az ötösbi­zottság többi tagjával, világos bizo­nyítéka Egyiptom igyekezetének, hogy hozzájáruljon a szuezi kérdés miatt beállott feszültség kiküszöbö­léséhez.­Kairói politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy az Arab Li­ga Politikai Bizottsága a szuezi helyzet közös tanulmányozása cél­jából összeül, még mielőtt a Men- z:es-féle csoport megérkezik Kairó­ba. tani Japánnak a Szovjetunióval folytatott béketárgyaláshoz”. Ez az utóbbi a véleménye többek között a Jomiuri című befolyásos lapnak is. Az Aszahi „Dulles figyelmezteté­se megdöbbenti Japánt” — című cikkében a következőket írja: — Japán előtt most már csak két lehetőség áll: közölheti Oroszor­szággal, hogy egyelőre lemond kö­veteléseiről a Dél-Kurili szigeteket illetően, de nem ismeri el a szovjet szuverenitást azok fölött, vagy pe­dig figyelmen kívül hagyja Dulles figyelmeztetését és végleg lemond a szigetekiről. Ab elmúlt hetekben és napok­ban az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokat sokat foglalkoz­tatja az a gondolat: miként kezd­jék az új gazdasági évet, tovább gazdálkodjanak-e egyénileg, vagy pedig belépve a termelőszövetke­zetbe, új életet kezdjenek. Szá­mukra a kérdés eldöntése nem könnyű, hisz gazdaságukban min­den a régihez, a megszokotthoz húz vissza, a termelőszövetkezeti életet még nem ismerik elég ala­posan. Azt azonban már látják, hogy az egyéni gazdálkodásnak korlátái vannak, a termelés kis te­rületen történik, nem tudja ki­használni a gépeket, az új agro­technikát és még a saját gazdasági felszerelését sem. Ezért van az, hogy a lovak helyett egyre több tehenet tgáznak a kisgazdaságok­ban, amelynek eredménye, hogy csökken a tej hozam, stb. és végső­soron a jövedelem is. A mező- gazdaságban a termékhozamok je­lentős növelése csak a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül érhető él. Ezt bizonyítják élég szemléltetően ebben az évben is a termelőszövet­kezetek eddig elért gazdasági ered­ményei is. A termelőszövetkezeteik az el­múlt év azonos időszakához vi­szonyítva gazdaságilag igen ko­moly mértékben erősödtek s az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak újból bebizonyították fölényüket a növénytermelésiben is. A gépállomások segítségével, a nagyüzemi lehetőségek helyes ki­használásával már nemcsak egy-két mázsá­val termelnek többet kh-ként az egyénileg gazdálkodóknál — mint az elmúlt évben —, ha­nem három-négy, sőt helyen­ként öt mázsával is. A turkevei Táncsics Termelőszö­vetkezetben 1607 kát: hold búza­területen 9.5 mázsás átlagtermést értek el ebben a gazdasági évben, míg az egyénileg gazdálkodók át­lagtermése a város területén alig haladja túl a hat mázsát. A nö­vénytermelés mellett az állatte­nyésztési tervüket összeségükben ezidáig 90 százalékra teljesítették, és az egy tehénre eső kifejt tej déri az 1240 litert. A csataszögi Szebb Élet Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet 125 kát. hold bú­zavetésről kát. holdamként 11 má­zsa búzát csépelt el. A kapásnövé­nyeket háromszor megkapálták és 75 kát. holdon a heterózis kukori­cájuk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — 30—35 mázsát ígér csövesen. Az állattenyésztési ter­vüket már 80 százalékra teljesítet­ték. A gazdálkodásban az új termelő­szövetkezetek közül jó eredményt ért el a tiszaderzsi <3j Barázda Ter­melőszövetkezet, amelynek tag­jai többségükben volt közép­parasztok: már ebben az évben búzából 15,8 mázsás átlagter­mést értek el kh-ként, emellett foglalkoznak minőségi vető­magtermeléssel is, és 60 kh-ról több mint egymillió forint be­vételük lett. 'A megyében a termelőszövetkeze­tek többsége ért el hasonló ered­ményeket: A ter me lösBÖve these tele egyre javuló gazdálkodása természetesen hozzájárul a tagok jövedelmének növekedéséhez is. A tiszaderzsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben dolgozik Malek Pál, aki még az elmúlt gazdasági évben egyénileg gazdálkodott 6 kát. hold és 1460 négyszögöl földön. Amíg egyéni gazda volt, 4 darab sertést hiz­lalt, abból egyet szerződésre. A gazdaságában termett az 1955-ös esztendőben 28.40 mázsa búza, 5.45 mázsa árpa. 55 mázsa csöveskuko­rica, 5 mázsa burgonya és 3 má­zsa napraforgó. A termésből be­adása volt 4.38 mázsa búza, 1.27 mázsa árpa, 1.41 mázsa morzsolt kukorica, 1.07 mázsa napraforgó, 62 kg burgonya, 51 kg sertés, 3.5 kg hízott baromfi, 5.5 kg tyúk, 8.5 kg tojás és készpénz adója 1748 forint. A jövedelmében azonban lényeges változás következett be ebben az évben, miután az év ta­vaszán belépett a tiszaderzsi Uj Barázda Termelőszövetkezetbe. A jelenlegi gazdasága és várható jö­vedelme az alábbiak szerint ala­kul. A háztáji gazdaságban van 1 tehén. 2 süldő. 30 db baromfi és 26 db kacsa. Az 1600 négyszögöl háztáji földből 300 négyszögöl bur­gonya, amelyről 25 zsák termést vár, az 1300 négyszögöl kukoricá­ból pedig 45—50 zsákkal. Számí­tása szerint év végére mintegy 600 munkaegysége lesz a termelőszö­vetkezetben, amelyre az eddigi ki­látások alapján a következő bévé-, tele lesz: 30 mázsa búza, 2.40 má­zsa árpa, 6 mázsa csöveskukorica, 6 mázsa széna, 2.40 mázsa cukor, 10 mázsa takarmányrépa, 12 kg mák, 12 mázsa takarmányszalma, 36 mázsa alomszalma és egy mun­kaegységre készpénzrészesedése kb 20 forint lesz. Emellett, mivel a termelőszövetkezet egyes szerződé­ses növényeknél jó termést ér el, az az utánjáró prémiumból kap még, a borsó után 3500 forintot, a bab után 500 forintot és a cukor­répa után mintegy 1500 forintot. Ilymódon ha a gabona és egyéb járandó­ságát is átszámítjuk pénzbeni értékre, akkor összes jövedelme meghaladja az 50 000 forintot. A példákat lehet tovább is so­rolni. A karcagi Ságvári Tsz-ben Csanádi István júi. 31-ig tlejesített munka­egységére ezidáig előlegként ka­pott 17.34 mázsa búzát, 2.31 mázsa árpát és 2023 forint készpénzt, vagy a karcagi Béke Tsz-ben Győrfi Mihály augusztus 1-ig tel­jesített munkaegységére kapott 28,52 mázsa búzát, 4,75 mázsa ár­pát és 4754 forintot, továbbá F. Kovács Lajos, a karcagi Táncsics Tsz tagja 36.63 mázsa búzát kapott előlegként az eddig ledolgozott munkaegységére. Ab egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok többsége ebben az évben a fentiekhez hasonló jöve­delemre a saját kis gazdaságából nem igen számíthat. A termelőszö­vetkezetek tagjai, ha továbbra is jól dolgoznak és helyesen gazdál­kodnak — mint a fentiekből lát­hatjuk —, meg is találják számí­tásukat a termelőszövetkezetben, több jövedelemre tesznek szert, mint az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok; A termelőszövetkezetek gazdál­kodásának eredményed ma már be- bizanyíthatóan mutatják, hogy a mezőgazdaságban a terméshozamok állandó növelése csak a nagyüzemi gazdálkodás útján érhető el, és en­nek alapján formálódik a dolgozó parasztság jobb, biztonságosabb élete is. A dolgozó parasztok bizonyára gondolkoznak azon, ha összehason­lítják eredményeiket a termelő- szövetkezetek terméseredményeivel községükben, városukban, hogy milyen nagymennyiségű termés­mennyiségtől esnek el, mivel nem közösen gazdálkodnak. Ha figye­lembe vesszük, hogy a játszteleki Todbuchin Tsz a 106 kát. hold őszi búza vetésterületén 12.2 mázsa ter­mett kát. holdanként, és ugyanak­kora területen az egyénileg gaz­dálkodók alig értek el 8 mázsát, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy csak 100 kh területről az egyé­nileg gazdálkodók 420 mázsa búzával termeltek kevesebbet, mint a termelőszövetkezet. A példákat lehetne tovább sorolni, de megtalálható ehhez hasonló mindazokban a községekben, ahol termelőszövetkezet van. A kispar- cella gazdálkodásiból eredő termés- kiesések egy-egy községben, város­ban kihatással vannak a dolgozó parasztság jövedelmének alakulá­sára, ezen túlmenően pedig az or­szág lakosságának életszínvonalára. Az előbbiekben ismertetett pél­dákból is láthatjuk, miért került előtérbe a nagyüzemi gazdálkodás, amelynek megvalósítása nemcsak a munkásosztály érdeke, hanem alap­vetően a dolgozó parasztságé is. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a terméshozamok növe­lése és dolgozó népünk bőségesebb ellátása kenyérrel, hússal, tejjel, stb. az osztályellenségnek, a kulá- koknak és egyéb ellenséges ele­meknek nem tetszik. Ezért igye­keznek mindenféle módon, külön­böző rémhírekkel akadályozni a dolgozó parasztságunkat abban, hogy rátérjen a nagyüzemi gazdálkodás útjára, hogy tovább lásson az egyéni gazdálkodás határain. Ab ellenség igyekszik még a termelőszövetkezeti tagok körött is a nagyüzemi gazdálkodással szemben bizonytalanságot kelteni. Az ellenség mesterkedéseit a kom­munisták, a termelőszövetkezeti tagok leplezzék le. Tűrhetetlen az, hogy egyes, magukról megfeledkezett sze­mélyek a termelőszövetkezetek ellen, a népi demokrácia vív­mányai ellen uszítsanak. Ezek­kel szemben alkalmazni kell a megfelelő törvényeket. A termelőszövetkezeteket pár­tunk javaslatára kormányunk tőle telhetőén a jövőben még fokozot­tabban támogatja az építkezések­ben, a talajjavításban, hosszúlejá­ratú hitelekkel, műtrágyával és egyéb gazdasági segítséget nyújt számukra. Mégis előfordult egy­két termelőszövetkezetben, hogy egyes termelőszövetkezeti tagok, — elsősorban az ellenséges rádió és egyéb rémhírek hatására — ki akarnak lépni a termelőszövetke­zetből. Helyes-e ezen elgondolá­suk? Nem helyes. Teljesen helyte­len. Miért? Elsősorban is azért, mert számukra komoly gazdasági meggyengüléssel is jár. Ha bele­gondolunk, újból be kel a gazda­ságát rendezni, ami kiadásokkal jár és újból a nyakába szakad az egyénileg gazdálkodás minden gondja és baja. Amíg a termelőszö­vetkezetben a munkáját nagymér­tékben megkönnyítik a gépek, az egyéni gazdaságban tovább kel járnia az eke után, ami fáradsá­gos, kézi erővel keli végeznie a ka­pálást, az aratást és minden nehéz mezőgazdasági munkát, s emellett nincs ideje művelődésre, az aszály­nak s egyéb természeti csapásnak, az állatelhullásnak is jobban meg­érzi a hatását, mint a termelőszö­vetkezeti tagság. Lényegében élete küzdelmesebbé, nyugtalanabbá vá­lik, mint a termelőszövetkezeti ta­goké. Másodsorban kilépésével gyen­gíti a termelőszövetkezetet és már egy év után újból fogja kérni a felvételét, mert rájön, hogy az egyénileg gazdálkodás nem a dol­gozó parasztság felemelkedésének az útja. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás helyességét mutatja a kö­vetkező tény is: 1953-ban több tsz tag, hallgatva a jobboldali el­hajlókra, az ellenséges elemekre, kilépett a termelőszövetkezetből, je­lenleg már valamennyien újból a nagy családnak a tagjai. Az ilyen utat megjárt termelőszövetkezeti tagok szégyenkezve gondolnak erre vissza. A kilépni szándékozó ta­goknak azonban mindezek mellett tudomásukra kell azt is adni, hogy a termelőszövetkezet nem átjáró ház, és nem úgy megy az, hogy hopp, meggondolom magam és kilépek a termelőszövetkezetből. Az alapszabályt be leéli tartani velük szemben is. A termelőszövetkezeti tagok ne hagyják félrevezetni magu­kat az ellenséges elemek rém­hírei és mesterkedései által, jóllehet, a nagyüzemi gazdálkodás egy-két esztendeig számos nehéz­séggel jár, de ezekkel a „gyermek­betegségekkel” szorgalmas paraszt­ságunk, pártunk és kormányunk állandó segítségével, meg tud bir­kózni, le tudja azokat küzdeni. Éppen ezért fordítsák minden tu­dásukat, munkaszeretetüket, be­csületes munkájukat termelőszö­vetkezetük, gazdaságuk megerősí­tésére, a közös vagyon növelésére és bátran haladjanak azon az úton, amelyet pártunk Központi Vezető­sége a július 18—21—i ülésen hozott határozataiban és a második öt­éves terv irányelvedben számukra mutat; Ab egy énileg gazdálkodó dolgozó parasztok többet és olcsóbban akar­nak termelni, nagyobb jövedelmet és biztonságosabb életet akarnak maguknak teremtem — ezt pedig mindenki akarja — akkor ne tar­tózkodjanak a szövetkezeti gondo­lattól. Gazdálkodásukban használ­ják ki a szövetkezés legegyszerűbb formáit is, mert ez számukra elő­nyökkel jár. Megyénk dolgozó pa­rasztsága már számtalanszor bebi­zonyította, hogy ragaszkodik népi demokratikus államához és követi pártunk tanácsát, útmutatását. Pár­tunk most is megmutatta a dolgozó parasztoknak a helyes utat, rajtuk a sor, hogy megvalósítsák a nagy­üzemi gazdaságot és ne álljanak saját felemelkedésük útjába, ne késlekedjenek. — Csehszlovákiából harminctagú mezőgazdasági küldöttség érkezik szeptember 7-én megyénkbe négy­napos látogatásra. A termelőszö­vetkezeti városokban tapasztalat­cserét végeznek, s hazautazásuk alkalmával megtekintik az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást is. _ —Az MSZT és a Hazafias Nép­front csépai szervezetei hangos le­velezést kezdeményeztek a moszk­vai rádióval. Az első levelet, — melyen a parasztkórus szólal meg, — a napokban küldik el. —i A falusi földművesszövetkeze­tek felkészültek a tanévnyitóra. — Tornacipőből, fiú és leányka ru­hákból, valamint tanszerekből bő­séges választékán vásárolhatnak a szülők. Az ANYAG- ÉS ADATSZOL­GÁLTATÁS augusztusi száma a marxizmus—leninizmus kérdései rovatban közli: Teljesen küzdjük le a személyi kultusz maradvá­nyait c. cikkét. A Kommunista és munkáspártok életéből c rovatban ismerteti a fo­lyóirat Maorié Thorez elvtárs be­számolóját a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusán. Edward Ochab: A politikai és gazdasági helyzetről, s a párt legfőbb felada­tairól, beszámoló LE MP KB. VT1, teljes ülésén. A Német Szocialista Egységpárt munkája az SZKP XX. kongresz- szusa után, és a 111. pártértekezlet határozatainak eddigi végrehajtása címen Walter Ulbricht elvtárs be­számolója. Eugéne Dennis: Lehetséges-e egy szocialista tömegpárt létrehozása az Egyesült Államokban? c. beszá­molóját közli az ANYAG- ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS új száma­Külföldi tapasztalatcsere-látogatásokat terves a Szolnoki Papírgyár A Szolnoki Papírgyár igazgató­sága arra törekszik, hogy a népi demokratikus államok papírgyárai­nak tapasztalatait is érvényesíthes­se a gyár munkájában. Ezért elha­tározta, hogy tapasztalatcsere láto­gatásokat szervez. A napokban már el is küldték a levelet Csehszlovákiába, az örö- rényi és rózsahegyi papírgyárakba. A levélben megírták, hogy hattagú küldöttséggel látogatnák meg a két Házasságkötő termet ízesítettünk A tiszaföldvári községi tanács márciusi tanácsülésén megvitatta a község politikai tervét. Sok olyan létesítmény szerepelt abban, amely a dolgozók életkörülményeinek megjavítását segítik. Javasoltak a többek között 16 ezer forintos költséggel egy házas­ságkötő terem létesítését. Az ifjú­ság a terv jóváhagyása után nagy figyelemmel kísérte a tanács mun­káját, s nem maradtak le az érdek­gyárat s viszontlátásképpen vendé­gül látnának egy csehszlovák pa­pírgyári dolgozókból álló küldött­séget. A kölcsönös tapasztalatcsere- látogatás 10—10 napig tartana Az első kölcsönös látogatás lebo­nyolítása után a Német Demokra­tikus Köztársaságba a Román Népköatánsaságba és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba is elláto­gatnak a Szolnoki Papírgyár kül­döttségei, hogy a papírgyárak mun­káját tanulmányozzák. lödésben a község idősebb lakosai sem. Az Építőipari Szövetkezet dolgo­zói érezték a felelősséget a terem elkészítéséért, s tudásuk legjavát adták ahhoz, hogy az szép, ízléses és ünnepélyes legyen. Az új teremben történt első há­zasságkötés emlékezetes marad a fiatalok számára. Bódi Imre Tisizaföldvár Megjelent az Anyag és Adatszolgáltatás Vii száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom