Szolnok Megyei Néplap, 1956. augusztus (8. évfolyam, 181-203. szám)
1956-08-03 / 183. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. augusztus 3Az országgyűlés csütörtöki ülése Rónai Sándor elvtárs beszéde Vég Béla s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Az ülés első napirendi pomtja1954. évi bécsi konferenciáján. Elhatározásunk helyesnek bizonyult, mert mint képviselőtársaink tudják, a bécsi konferencia a maqyar küldöttség javaslatára határozatot fogadott el, mely síkra szállt mindazoknak az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele érdekében, melyek felvételüket kérték Az a tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete több országgal együtt Magyarország felvétele ügyében is kedvező döntést hozott, mindenekelőtt a Szovjetunió és más békeszerető országok álláspontjának köszönhető, de emellett nem szabad lebecsülni azt a hatást sem. amelyet az Interparlamentáris Unió határozatai a nemzetközi közvéleményre gyakorolnak. Az előadó a továbbiakban ismertette az Unió római, helsinki és dubrovniki üléseinek munkáját, kiemelte, hogy az Interparlamentáris Unió életében a helsinki konferencia a legfelsőbb állomás volt. Ezen a konferenciáin vettek elEő ízben részt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői és döntő súly- lyal elősegítették, hogy a konferencia határozataiban állást foglalt többek között a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések békés tárgyalások útján történő rendezése s a lefegyverzés kérdésében. A konferencia határozatai és az a körülmény, hogy a konferencia helyeslőén vette tudomásul a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a parlamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésére vonatkozó felhívását, azt jelenti, hogy az Unió mind inkább szolgálja az alapszabályában kitűzött célokat. Az Interparlamentáris Unió ez- évi tavaszi üléseit a baráti JugoHRUSCSOV a gabonakérdés megoldásáról és a Szuezi-csatorna államosításáról fEolytatás az 1-ső oldalról.) védelmi és rendőri szervezetet ért bírálat jogos. De azt is meg kell mondani, hogy a mi népi államunk osztályharcban jött létre és erősödött meg és a dolgozó nép hatalmáért folyó harc legnehezebb idejében az államvédelmi és rendőri szervezetek mindig a legveszélyeztetettebb helyeken álltak őrt — mondotta; — Bár egyesek a múltban súlyos hibákat és törvénysértéseket követtek el, a testület egésze munkájában és törekvésében, a dolgozó nép érdekét szolgálta. Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulságokat az elmúlt esztendők hibáiból, amikor kivetette soraiból az oda nem valókat, még céltudatosabban szolgálja ezt a nemes célt. — Mi azt várjuk a rendőrség, az államvédelem és az ügyészség dolgozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tárják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bűnöst. Megköveteljük tőlük, hogy nyomozásaik célja az objektív igazság ídtárása legyen, s hogy a bűnt csak objektív bizonyítékok alapján állapítsák meg. — Fel szeretném hívni a Magyar Népköztársaság törvényeinek betartását biztosító egész apparátus figyelmét a fiatalkorúak bírósága dé kerülők ügyeinek intézésére. Tekintse ezt a szervezet elsőrendű kötelességének a legkörültekintőbb mérlegelést olyan esetekben, amikor a környezet hibájából rossz útra tért fiatalok ügyében hoz nevelő-büntető intézkedést — mondotta. Sárfi Rózsi országgyűlési képviselő a Munka Törvénykönyv néhány fejezetével kapcsolatos kérdésről beszélt; Birlcás Imre országgyűlési képviselő szólt ezután a legfőbb ügyész beszámolójához. A szocialista törvényesség megsértéséből eredő bajaink széles skáláján — mondotta többi között — a legfájdalmasabb veszteség elvlársaink elvesztése, akikkel együtt harcoltunk dolgozó népünk jobb jövőjéért a tőkés elnyomás ellen, a felszabadulásért, a szocializmus megvalósításáért. — A törvényhozás tagjainak a' jövőben nagyobb feladatot kell kapniok a törvények megtartása érdekében, mert képviselőink a nép választottjai, s a nép érdekében hozzák törvényeinket. Törvényeink megtartása felett őrködni — úgy gondolom — népünk megbízásából eredő kötelességük az országgyűlési képvisdőknek — mondotta. Az dhangzott felszólalásokra Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze válaszolt; Az országgyűlés ezután áttért a szabálysértési bizottságokról szóló törvény ja vas'at tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Nánási László országgyűlési képviselő volt. — A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a törvénybe ütköző cselekmények elleni védekezést még szélesebb társadalmi alapra helyezzük, a védekezést sokoldalúbbá tegyük és biztosítsuk a dolgozók részvételét törvényeink védelmében — mondotta, majd ismertette a törvényjavaslatot; A törvényjavaslat vitájában elsőnek Juhász Imréné képviselő szólalt fel. Megállapította, hogy a kihágások szabálysértéssé való átminősítése már a múlt évben demokratikusabb szellemet teremtett büntetőpolitikánkban, jobban előtérbe került a büntetések nevelő célzata, s javult az eljárások törvényessége is. Rámutatott, hogy a szabálysértési bizottságolt megalakításáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén a lakosság újabb tízezreit vonják majd be a közügyek intézésébe, tovább fejlődik bíráskodásunkban a népi ülnöki rendszer, tovább szilárdulnak a tanácsok tömegkapcsólatai, s egyidejűleg erősödik a város és a falu belső rendjei Juhász Imréné a továbbiakban szabálysértésből eredő pénzbírságok befizetése, behajtása körüli nehézségekről szólott; Megállapította, hogy ezt a munkát a tanácsok pénzügyi osztályai elhanyagolják. Egyúttal javasolta, hogy az olyan esetekben, amikor a felelősségre vont személy rossz anyagi helyzete miatt a bírságot nem lehet behajtani, a törvény tegye lehetővé a bírságnak másfajta büntetéssel — de nem börtönbüntetéssel « való helyettesítéséti Apró Antali a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy a törvényjavaslathoz két módosítás érkezett. Ezekkel egyetértve kérte a törvény- tervezet elfogadását; Apró Antal felszólalása után az országgyűlés a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal elfogadta; Az országgyűlés csütörtöki ülését néhány perccel 10 óra után nyitotta meg Vass Istvánné, az ország- gyűlés alelnöke. Részt vett az ülésen a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Beszéde bevezető részében méltatta a Szovjetunió nagyjelentőségű kezdeményezését a parlamenti küldöttségek cseréjével kapcsolatban, majd így folytatta: — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának kezdeményezése új fejezetet nyiíptt meg a törvényhozó testületek közötti kapcsolatok történetében. A felhívás pozitív visszhangra talált sok ország parlamentje részéről. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyilatkozatában őszinte örömmel üdvözölte a felhívást, s hangsúlyozta, hogy ez Újabb nagy’onfosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdeliében; Ezután arról beszélt, hogy több ország parlamenti küldöttségét meghívtuk, majd ezeket mondotta: — Meghívásunk alapján eddig látogatási tett hazánkban a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége, a Román Népköztársaság nagy Nemzetgyűlésének képviselői, a Finn Köztársaság parlamenti delegációja, jelenleg a Lengyel Népköz- társaság parlamenti delegációját üdvözölhetjük hazánkban. (Taps.) Az Országgyűlés Elnökségének meghívására hazánkban járt és néhány napot itt töltött a szíriai parlament két tagja, a japán parlament három tagja, a brazil szenátus két tagja és parlamenti delegációja. A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának Elnöksége pedig arról értesített bennünket hogy még az ősszel örömmel tesz eleget meghívásunknak. Bízunk abban, hogy meghívásunkra a többi meghívott országok népei és parlamentjei is pozitív választ adnak; — Országgyűlésünk örömmel fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság, s a Finn Köztársaság meghívását. Ugyancsak örömmel fogadtuk a Lengyel Népköztársaság szejmjének meghívását, amelyet országgyűlésünk mostani ülésén Stanislaw Kul- czynski elvtárs, a hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti delegáció vezetője adott itt át; Rónai Sándor ezután beszámolt a Csehszlovák Köztársaság nemzet- gyűlése héttagú küldötségének látogatásáról és a román parlamenti küldöttség látogatásáról, majd részletesen foglalkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tizenhárom tagú küldöttségének látogatásával. Hangsúlyozta: a küldöttség tagjai minden alkalmat felhasználtak annak érdekében, hogy minél jobban megismerjék népünket. Dolgozóink a szovjet parlamenti küldöttség részéről megnyilvánuló érdeklődést joggal tekintették meghitt, őszinte barátság megnyilvánulásának. Dolgozóink készséggel mutatták meg üzemüket, házukat és büszkén beszéltek elért eredményeikről. Elmondták dolgozóink azt, hogy ezeket az eredményeket jelentős mértékben a hazánkat felszabadító Szovjetuniónak, a szovjet nép segítőkészségének köszönhetjük. — Szovjet barátainknak hazánkban tett látogatása nemcsak felejthetetlen baráti találkozás volt, hanem olyan alkalom, amikor hasznos eszmecserét folytathattunk: a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldötteivel, s amint a delegáció tagjai is elmondták, hasznos volt ez a találkozás vendégeink számára is. — Szovjet képviselőtársaink itt- tartózkodásuk alatt számos tanújelét látták annak, hogy népünk helyesen tud élni a Szovjetuniótól kapott szabadsággal, hogy szilárd őre a békének, s nincs olyan erő, amely le tudná téríteni arról az útról, amelyet maga választott, a szocializmus építésének útjáról! (Nagy taps.) A továbbiakban részletesen ismertette az egyes delegációk magyarországi látogatását. És rátért a magyar parlamenti küldöttség külföldön szerzett tapasztalatainak ismertetésére; Először a Csehszlovákiában, majd a Szovjetunióban tett látogatásról beszélt Rónai alv- táns; Többek között ezeket mondotta: — Tisztelt képviselőtársak? Sok Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, dolog tett a delegáció tagjaira mély benyomást a Szovjetunióban, de a legmélyebb benyomást a szovjet emberek erkölcsi magaslata, érzéseik őszintesége, egyszerűségük, a béke védelmében tanúsított eltökéltségük tette ránk. Mindenütt érzékelhettük a szovjet emberek pezsgő életkedvét, munkaszeretetét, s azt a szilárd, megingathatatlan hitüket, hogy a szocializmust építő országok dolgozóival vállvetve, a haladásért küzdő emberiséggel együtt diadalra viszik a népek békéjének és barátságának magasztos ügyét. (Taps.) — Nagy hatással volt delegációnk minden tagjára a szovjet népnek és vezetőinek a mi népünk iránt kifejtett őszinte és mély barátsága. Megnyilvánult ez magánbeszélgetésekben és hivatalos üdvözlésekben, az üzemi nagygyűlések lelkes hangulatában, a fogadások megkapó külsőségeiben. — A delegációt elutazása előtt fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Voro- silov elvtárs. Hosszú, szívélyes baráti beszélgetés után arra kérte a delegációt, hogy — amint mondotta — a „szorgalmas, tehetséges magyar népnek" adjuk át forró üdvözletét és jókívánságait. Az országgyűlés tagjainak és rajtuk keresztül egész dolgozó népünknek örömmel tolmácsolom Vorosilov elvtárs üdvözletét és jókívánságait. (Nagy taps.) — Küldöttségünk a felszabadító Szovjetunió iránti hála és szeretet érzésével megerősödve, gazdag tapasztalatokkal tért haza a győzelmes szocializmus hazájából, a kommunizmus építőinek országából. Értékelte még a Csehszlovákiában és az NDK-ban szerzett tapasztalatokat és kifejtette, hogy mind ipari, mind mezőgazdasági és kulturális téren van tanulnivalónk egymástól. Elismeréssel beszélt a két országban elért eredményekről. Majd befejezésiül ezeket mondotta: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez a múlt év februárjában intézett felhívása óta mintegy harmincöt országból, illetve országba több mint kilencven delegáció tett látogatást. Nem lehet vitás, ez nagymértékben előmozdította, hogy mind több és több ország ismeri el a békés egymás mellett élés helyességét és szükségszerűségét és hozzájárul a tartós béke biztosításához. — Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámoló jelentésnek ezt a részét vegye tudomásul s egyben mondja ki, hogy a szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú gazdasági, tudományos, művészeti, sport és egyéb kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világrendszeren kívül álló országokkal is. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az Interparlamentáris Unió tevékenységét kívánom ismertetni, illetve beszámolok a magyar csoport által e nemzetközi szervezetben végzett munkáról — mondotta ezután Rónai Sándor. — Az Interparlamentáris Uniónak a célja az 1922-ben elfogadott alapszabály első pontja érteiméiben „a személyes kapcsolatokat elősegíteni az Unióhoz tartozó parlamenti csoportok tagjai között és közös cselekvésre tömöríteni őket abból a célból, hogy előmozdítsák a béke és a népek közötti együttműködést.” E célok saját célkitűzéseinkkel összhangban vannak, mégis az 1948 utáni években nem vettünk részt az Unió munkájában, mert az alapszabály célkitűzéseivel ellentétben az imperialista hatalmak képviselői mindinkább békeellenes, nép- ellenes szószéknek használták fel az Unió konferenciáit; Magyarország megalakulása óta tagja az Uniónak, 1954-ben a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés következtében arra az elhatározásra jutottunk, hogy ismét bekapcsolódunk az Interparlamentáris Unió tevékenységébe, abban a reményben, hogy közreműködésünkkel élő fogjuk segíteni az Unió alapszabályában kitűzött célok eléréséi* így részt vettünk az Unió N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára nagy beszédet mondott a moszkvai óriás-stadion elkészülésének ünnepségén. Az összegyűlt építőkhöz fordulva emlékeztetett arra, hogy ezt a vidéket a moszkvaiak még nemrégen Luzsnyikinak (pocsolyás hely) nevezték, mert itt pocsolyák és mocsarak voltak. Most a stadion építése ezt a környéket a legszebbek egyikévé tette és valószínűleg kedvelt hely lesz Moszkva fiataljainak, de nemcsak fiataljainak — mondotta Hruscsov, majd köszöntötte az építőket és a Kom- szomolt; A mezőgazdaság kérdéseire rátérve Hruscsov örömmel számolt be az ország különböző körzeteiben tett útján szerzett tapasztalatairól. Amit láttunk — mondotta — megörvendeztet és büszkeséggel tölt el. Utalt arra, hogy a lakatlan, félsivatagos sztyeppékre utazó szovjet emberek csodát műveltek: most mindenütt gabona díszük és főleg búza. Elmondhatjuk: sikeresen megoldódott az a kérdés, amelyet a a párt és a kormány 1953-ban napirendre tűzött, hogy meg kell változtatni az ország gabonaellátási helyzetét. Az idén már elértük a kívánt eredményt. Most minden a termés betakarításán múlik; A győzelem nagyságát Jellemezve az SZKP Központi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy idén csupán az OSZSZSZK körülbelül annyi gabonát gyűjt be, mint azelőtt az egész Szovjetunió. Kazahsztán például most megelőzi a Szovjetunió éléskamrájának nevezett Ukrajnát; Hruscsov ezután néhány mező- gazdasági problémáról, valamint ipari kérdésről szólt, majd rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzetről. A leszerelésről, a tömegpusztító fegyverek gyártásának és alkalmazásának, a velük való kísérletek nek megtiltásáról azt mondotta, hogy „e célok elérése valóban hatalmas lehetőséget teremtene a szocialista és kapitalista országok békés egymás mellett élése számára”. Ezek a törekvések azonban nem mindenütt találnak megértésre. A Sxueai-csatorna államosításához aa egyiptomi kormánynak teljes Joga van Hruscsov ezután rátért napjaink ként Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke számolt be a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatás sáréi és az Interparlamentáris Unió munkájáról, (MTI.) szláviéban, Dubrovnikban tartotta meg. A dubrovniki ülésen jelentős kérdések megvitatása szerepelt a napirenden. Egyik legfontosabb volt ezek közül a leszerelés tárgyában Helsinkiben elfogadott határozatok végrehajtása. A szovjet delegáció e tárgyban előterjesztett javaslatát az angol delegáció hasonló javaslatával egyesítve fogadta el a leszerelési bizottság. A bizottságok által elfogadott egyéb javaslatok a Bangkokban novemberben tartandó konferencia napirendjére kerülnek Ezen pozitív határozatok mellett a tanács többségi határozattal a Kínai Népköztársaság interparlamentáris csoportja felvétele ügyében olyan határozatot hozott, amely a felvétel tudomásulvételét elhalasztja a Kínai Népköztársaság ENSZ képviselete ügyének rendezéséig. A magyar és számos más ország delegátusai ebben a határozatban az alapszabály megsértését látják? A magyar csoport a bécsi konferencia óta aktívan közreműködik annak érdekében, hogy az Interparlamentáris Unió betöltse az alapszabálynak első pontjában meghatározott s beszámolómban ismertetett feladatát. Kérem, hogy az országgyűlés vegye tudomásul a beszámoló jelentést és ezzel fejezze ki azt a véleményét, hogy helyesli, hogy a magyar csoport továbra is aktivan vegyen részt az Unió munkájában és ott a magyar nép szilárd és egységes békealkaratának minden alkalommal adjon kifejezést. (Taps.) egyik legérdekesebb eseményének, a Szuezi-csatomának az egyiptomi kormány által történt államosítására. Ezt az eljárást — jelentette ki — túlzott ingerültséggel fogadták bizonyos nyugati államokban, kiváltképpen Angliában és Francia- országban. Még megfontolatlan hangok is hallatszanak bizonyos kényszereszközök alkalmazásáról, csaknem hadműveletekről. Úgy gondolom, Angüa és Franciaország államférfiainak egésszéges meggon- doltsága, tapasztalata és politikai józansága segít nekik abban, hogy végül is helyesen fogják fel e történelmi aktust; Mi úgy véljük, hegy tulajdonképpen nem történt semmi, ami ellentmondana a törvényeknek. Miről van szó? A Szuezi-csatomáróL Hol van ez a csatorna? Egyiptomban. Mely földön halad keresztül? Egyiptomi földön. Kiknek a kezével épült ez a csatorna? Az araboknak, Egyiptom lakóinak kezével. A csatorna akkor mégsem Egyiptom kezébe került — folytatta Hruscsov —, de az idők változnak, a gyarmati népek felszabadulnak és ki- nyüváratják jogaikat. Ezért bölcsen döntött az angol kormány, amikor függetlenséget adott Indiának és Burmának s kivonta csapatait a Szuezi-csatorna övezetéből; Véleményem szerint a Szuezi- csatorna államosítása olyan cselekedet, amelyhez az egyiptomi kormánynak, mint szuverén kormánynak teljes mértékben joga van. Hangsúlyozandó, hogy Egyiptom kötelezte magát: tiszteletben tartja a Szuezi-csatomán a hajózás szabadságát és ellenértéket fizet a társaság részvénytulajdonosainak, Ezért ezt az aktust nyugodtan kell értékelni, józanul figyelembe kell venni az új helyzetet és az idők szellemét. Más kiút nincs. Mi hibás politikának tartjuk az Egyiptomra és a többi szuverén államokra gyakorolt nyomást. A hlrtelenkedés és a forrófejűség ebben az ügyben csak nemkívánatos következményeket idézhet elő a béke ügye szempontjából és maguknak a nyugati hatalmaknak okoz kárt ebben a térségben; Befejezésül Hruscsov hangoztatta: minden szükséges feltétele megvan nemcsak a béke fenntartásának, ’e megszilárdításának és az országok közötti tartós, békés kapcsolatok megteremtésének is.
