Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-06 / 159. szám

1936. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a 53 /i hol győz az ember Emelkedjünk fel — egy képze­letbeli helikopteren — Mezőtúr termelőszövetkezeti város fölé. In­nen fentről érdekes, megkapó kép tárul elénk. A lapos kunsági város úgy áll a hatalmas 70 000 holdas határ közepén, mint sakktáblán a bástya. Az aranysárga őszi árpa­táblákat — melyekben már zúg­nak a kombájnok — a hullámzó búzatáblákat, a haragos zöld szín­ben játszó kukoricaföldeket szabá­lyos kockákra osztják a több ezer holdon végighúzódó 4—5 m széles, szépen fejlődő erdősávok. Sok száz­ezer csemetét kellett elültetni, mig ezek az erdősávok kialakultak, öt évvel ezelőtt itt csak a szétszórt ta­nyák környékén szomorkodott egy­két akác, vagy szilvafaj Távolabb a rizstáblák csillogó víztükre hirdeti az emberi akarat, a tudás eredményét; Az egykor semmi hasznot nem hajtó sziki le­gelőkön évről évre terem az Al* föld aranya: a rizs. A csatornák, vízvezetőárkok ezer darabra haso­gatják a kietlen pusztát. A víz bí­rókra kel a makrancos sziksóval, hogy termékeny földet varázsoljon az ősgyepek helyén. Odább pedig — mint óriási han­gyák olyan serényen futkosnak egyik helyről a másikra a nagy lánctalpas traktorokkal vontatott földgyaluk, talajegyengetők Egy széles lapos gödörből markol­ják ki a jó sárga agyagot, melyet a híres túri fazekasok is szeretnek, mert tűzálló fazekakat, tüzesvérű pálinkásbugykosokat, hűs vizű kor­sókat lehet belőle csinálni; Régen is végeztek digózást Mező­túron, de akkor kubikostalicská­val, vagy jobb esetben lovaskordé- . il kellett hordani és teregetni a földet. Kegyetlen munka volt. De ez már a múlté, a volt kubikosok, ma ezer holdak gazdái; S csak el­nézik gyönyörködve a gépkubikost, mely darabonként 50 ember napi munkáját végzi el; Miután itt elég alkalmas helyet találtunk, így leereszkedtünk, hogy közelebbről nézzünk szét egy-két helyen. Vezetőnk is akadt Fejes Mihály élvtárs, a Haládás Terme­lőszövetkezet elnöke személyében, aki örömmel mutatja meg gazda­ságukat. — A mi termelőszövetkezetünk­nél — mondotta — eddig 570 hold digózást végzett el a talajjavító, jelenleg is dolgoznak a gépek, mint azt az imént látták. Ez csak az egyik rész — folytatta —, mert ez­zel párhuzamosan 896 holdon pe­dig meszezést, illetve gipszezést végeztünk. A legelőkön — mint a példa is igazolja — segített a talajjavítás, de hogy állunk a szántóföldön? — Itt még jobbak az eredmé­nyek — mondotta — és ezzel elve­zet néhány javított táblához. Ez a föld — mutat körül, s közben be­áll egy nagy búzatáblába — azelőtt a legjobb időjárás esetén sem adott 4—5 mázsa búzánál többet. Most — szerényen számítva — holdanként 8—10 mázsát, sőt vannak helyek, ahol ennél többet; Nem volna teljes a kép, ha csak a Harcos Termelőszövetkezetet néznénk. Ezért látogattunk el a Törő Pál Termelőszövetkezetbe, ahol elsőként fogtak a talajjavítás­hoz. Debreczeni András elvtárssal beszélgettünk; — 1951-ben, amikor megalakul­tunk — kezdte — itt, ahol most állunk, még a szöcske is sírva ment tovább, olyan kopár, termé­ketlen volt a föld. „Az érháti pa­rasztra” úgy tekintetlek, mint a koldusokra, kik kölcsönből, kére­getésből éltek. Néhány évig mi is kínlódtuift, kerestük a kivezető utat. 1953 őszén saját erőnkből 60 vagon mésziszapot hozattunk és még a télen kiszórtuk a búzára. Ennek is volt már valamennyi eredménye, de bizony nem sok, mert az 1954-es gazdasági évet 2,92 mázsás átlagos búzaterméssel zár­tuk. Szégyen, de bizony kölcsön- kenyéren teleltünk ki. Nem csüg­gedtünk, fokoztuk a talajjavítást és már az ősszel 300 hold olyan terü­letbe vetettük a búzát, amelyet megjavítottunk. Ennek köszönhet­jük, hogy 1955-ben átlagosan 8 má­zsa lett a búzatermésünk. Ma már 1000 hold digózott, 600 hold mesze- zett földünk van. Nem dicsekvés­ként mondom, de az idén is elér­jük a 8 mázsás átlagtermést búzá­ból, vagy még többet. Lehetősé­günk van most már erre, hogy ku­koricát, cukorrépát, burgonyát is termeljünk. Minderről saját szemünkkel győ­ződtünk meg. A júliusi napfény­ben ott kint minden nevet, moso­lyog még a föld is. Egyik oldalon még kopár a szik, csak a cigánybú­za terem, a másikon pedig díszük a virágzó kultúra. Vágási Kálmán Megkezdődött az aratás A Szovjetunió déli KeruieteineK kolhozaiban megkezdődött a gabonafé­lék betakarítása. A földeken nagyteljesítményű gépek dolgoznak éjjel-nappal. A képen: Őszi búza betakarítása a „Győzelem“-kolhozban (Rosztov te­rület). (Foto: L. Porter); A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK IPARÁNAK HÍREI Uj termelőegységekkel bővül az albán élelmiszeripar Az Albán Népköztársaság máso­dik ötéves tervében az élelmiszer­ipar termelése 94 százalékkal emel­kedik. A termelés emelését rész­ben a meglévő gyárak kibővítésé­vel és korszerűsí lésével, részben pedig újabb gyárak és kombiná­tok építésével biztosítják. Az Albán Munkapárt III. kong­resszusának napjaiban helyezték üzembe a vlorai „Emst Thälmann” hal-, gyümölcs- és zöldségkonzerv kombinátot, amelynek gépi beren­dezését a Német Demokratikus Köztársaság szállította. Német tech­nikusok irányították az építkezést és tanították be a kombinát első albán szakembereit is. Még jú­niusban megkezdődött a termelés ebben a korszerű kombinátban, amelynek dolgozói vállalták, hogy az ötéves tervben 20 különböző konzervféleséget gyártanak, nem­csak az albán fogyasztók ellátá­sára, hanem kivitelre is. Ugyan­akkor vállalták, hogy terven felül megkezdik különböző húskonzervek gyártását is. , Hamarosan befejezik a korcsai gyümölcs- és zöldségkonzerv gyár építését is, ahol már a vacuum- be rendezést és az utolsó gépeket szerelik. A második ötéves tervben az Al­bán Népköztársaságban egy új cu­korgyárat helyeznek üzembe, több olajsaitolót építenek és Tiranában felépül az új sörgyár. Az NDK segítsége Szudánnak Az Egyiptom és Belga-Kongó közt elterülő Szudán nagyrésze víz­hiányban szenved. A fiatal függet­len állam létezésének első napjai­ban mindjárt tudományos és mű­szaki szerződést kötött az NDK- val a városok és falvak vízellátási problémáinak megoldására, vala­mint a mezőgazdasági vidékek ön­tözőberendezéseinek és kútjadnak építésére. Az NDK hidrotechnikai szakemberei máris munkához lát­tak Szudánban, ahol óriási terüle­teket vizsgálnak meg. A német mérnökök víz után ku­tatnak, hogy többszörösére növel­hesse jószágá'lományát. megművel­hesse a kihasználatlan földeket. A német hidrológusök úgy vélik, hogy egyes vidékek öntözésének legmeg­felelőbb módszere az lesz, ha mély kutakat építenek és azokból nagy­teljesítményű szivattyúkkal szolgál­tatják a vizet; E szivattyútelepeit szerelése már több német gyárban megkezdődött. Az első gépszálít- mányok lengyel és német hajókon nemsokára úlfcnak indulnak az északi tengeri kikötőkből a Vörös- tenger partjára. Románia legnagyobb és leg* korszerűbb cukorgyárának fel­szerelését az NDK szállította Románia északi részén, Livezi olténiai falu közelében épült fel a Román Népköztársaság legna­gyobb és legkorszerűbb cukor­gyára, amelynek műszaki berende­zését most szerélik fel. Az egész felszerelést az NDK szállította, a szerelési munkákat is haliéi, mag- deburgi és lipcsei szakértők végzik. A gyár épületei 45 hektárnyi területet foglalnak el. Az eddig használt telepek helyett itt két fo­lyamatosan dolgozó, 26 méter hosz- szú és 4,8 méter átmérőjű főző­dobot szerelnék fel, amelyekben az automatikusan mosott répaszele­tekből 70—90 perc alatt kivonják a cukrot; Épül a pekingi előregyártóit épületelem gyár Peking közelében mintegy 30 000 négyzetméternyi területen gyons ütemben épül egy új előregyártatt épületelem-gyár, amelyet majd a legkorszerűbb gépekkel szerelnek fel. Az új gyárat 1957 első negye­dében helyezik üzembe, teljes ka­pacitással 1957 végétől fog ter­melni. A gyár évi termelése 350 000 négyzetméter előregyártott épület­elem lesz, ezenkívül mintegy 85 000 köbméter téglapótló kisebb épület­elemet fog gyártani. Elkészül az első 12 000 kilowattos kínai turbina generátor A sangháji Villamosfelszerélések üzemben kínai mérnökök szovjet tervdokumentáció alapján és cseh­szlovák szakemberek segítségévei egyre újabb és jelentősebb villa­mo&ipard felszerelések sorozatgyár­tását indítják meg. Ennek az üzemnek a dolgozói kezdték meg először Kínában 6000 kilowattos generátorok gyártását és most hozzáláttak az első hazai gyárt­mányú 12 000 kilowattos generátor megkonstruálásához. Az üzem dol­gozói vállalták, hogy a hatalmas generátort október 1-re elkészítik. Mocsárjáró traktor A sztálingrádi gyár újdonsága, a „DT-55”-ös traktor, a „DT-54” meg­változtatásával készült. A legna­gyobb változások a futóművel tör­téntek, ugyanis szélesebb lánctal­pakat szereltek a traktorra és megnövelték a hosszirányú ten­gelytávolságot. Ezáltal . lehetővé vált, hogy a traktort lápos és tő- zeges földek művelésére használ­ják. Az ilyen ingoványokon a trak­tornak lassabban kell dolgoznia, ezért a DT-55-nek pótsebességvál­tója van, amely óránként 1,3—2,8 km-re csökkenti a haladás gyor­saságát, de a kiszárított földeken a mocsárjáró traktor gyorsabb elődjénél. A motor teljesítménye a régi: 54 lóerő. Családi kerékpár A Ivovi kerékpárgyárban könnyű hajlított fémcsöveikből gyermek- pótkocsit készítettek, amely bármi­lyen férfi kerékpárhoz hozzáerő­síthető. A pótkocsinak kényelmes, rugózott ülése van, kerekeit hálók védik, úgyhogy még a legkisebb gyermekeket is nyugodtan beültet­hetik hosszabb kirándulás esetén. A pótkocsit két helyen erősítik hozzá a kerékpárhoz: a váz alsó csövéhez a fogaskeréknél, s egy konzol segítségével a láncvillához. Az összekapcsolás csuklós, úgyhogy a pótkocsis kerékpár stabilan köz­lekedhet egyenetlen úton és a for­dulóban is. A pótkocsi súlya alig több 11 kilogrammnál; HIRDESSEN a Szolnok megyei NÉPLAP-bon! Száztizenkét hozzászólás ... edves Olvasónk! A Szolnok megyei Néplap május 18—i számában közölt — „Hogyan ítélnek?” c. cikkre a következők­től kaptunk hozzászólást: Nagy Lajos, Törökszentmiklós, R. S. -né, I. F.-né, Sz. F.-né, Cs. S.-né, Mezőtúr, Pappné Szolnok, Nagyné Szolnok, Grecsuha Mihály Jász- holdogháza, Csikós Gyuláné Jász­berény, Magyar Jánosné Szolnok, Rojeczki Margit Törökszentmiklós, özv. Pacsali Istvánná Szolnok, Si­mon György Szolnok, Kozma Ist­vánná, K. I.-né Szolnok, Kosaiké Sándor Tiszaföldvár, Nagy Pál Szolnok, S.-né Mezőtúr, Kovács Anna Szajől, Sz. G.-né Szolnok, Váczi J.-né Szolnok, Róth László Mezőtúr, Bálint Balázs Jászapáti, Sebestyén Ferenc Tiszaug, K. P. Jászberény, Lovas Lajosné Mező­túr, S. F. Szolnok, Szabó Mária, Bánfalvi Józsefné, Podróczkl Fe- rencné, Bartha Ferenc, Bánfalvi József Jászberény, Radies Zoltánná Mesterszállás, Három János, Vidra Józsefné, Kiss Illésné, Bódi Petro­nella, Olvashatatlan aláírás, Zagy- varékas, P. Sz. I. Szolnok, Susa Erzsébet Rákócziújfaiu, Lovász Erzsébet Szolnok, Va/rga Ferenc Űjszász, Haller Józsefné Tiszaföld­vár, Tóth Sándomé Karcag, Lő- rinczi Dántelné, Zsíros Gézámé, Wenhardt Ádámné, Kálmán Sán­dor né, Pintér Istvánná, Wenhardt Adóm, Vincze Gyula, ör Imréné, Fülöp Sándomé Szolnok, Csikai Sándomé Öcsöd, Kovács Királyné Szolnok, Bognár Sándor Kenderes, Balogh Lászlómé Szolnak, Gy. A. Szolnok, Biró Margit Szolnok, Bán Hédi Szolnok ,Dorók Irén Szolnok, Szloboda Józsefné Szolnok, Molnár Józsefné Szolnok, Gál Gyula Szol­nok, Menyhárt Józsefné Szolnok, BaJila Klára, BaUa Piroska Tisza- füred-Kócs, Cs. Nagy Jánosné, Modla Ferencné, Barcsik Jánosné, Sándor Istvánná, Munkácsi Fe­rencné Szolnok, M. G. Mezőtúr, Simon Károlyné és Babi Kunhe­gyes, Á. J. K unszentmárton, D. Kovács Gábomé Kunhegyes, Vá­mos István Turkeve, T. Lászlóvá Mezőtúr, Szappanos Lajosné, Veres Istvánná, Szűcs Istvánná, Hegyi Lajosné, özv. Fejes Imréné, ifj. Fejes Imréné, Hegyi Istvánná, Ju­hász Ferencné, Veres Imréné, Pol­gár Istvánná, R. Tóth Györgyné, Pintér Gábomé Szolnok, Lengyel Istvánná Szolnok, Kollár Imrémén Szolnok, T. L.-né Szolnok, T. M., E. I., Dj I., T. I., T. J. Törökszent­miklós, Simorné Szolnok, 10 gyer­mekes anya Karcag, P. B.-né Tö­rökszentmiklós, Gödér Gyulámé Szolnok, Nagy Imréné Szolnok, Nagy Istvánná Szolnok, J5. I.-né, T. M.-né, T. I.-né Törökizentmik- lós, Szabó Lajos, Molnár József, Bogi József, Túrái Jánosné 5 csa­ládos anya. Egy anya Kisújszállás, Deák Rózsa Szapárfálu. A két anyán kívül száztizen­két melegszívű ember fejezte ki szeretetét a jelenleg nevelőinté­zetben élő H. B., illetve Lali iránt. Száztizenkét kéz írta meg aggódva, mit érez a gyermekért és féltő ér­deklődéssel várja, mi lesz H. B. sorsa. Hivatalok kollektívái, mun­kások, munkásasszonyok a gyárak­ból, termelőszövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztok, fiatal és öreg édesanyáik, lányok, fiatalem­berek, alkalmazottak, háztartásban élők, tanítók, nagymamák mondták el őszinte, szívből jövő és segítő szándékú véleményüket a cikkre, illetve a két anya levelére. Nem lehetett meghatód ás nélkül 'Olvasni egy levelet sem. Mind­egyikből sugárzott a gyermek jö­vőjéért, nyugodt fejlődéséért, lelki háborítatlanságáért érzett forró fe­lelősség. Mennyien írták le saját sorsukat? Mennyien emlékeztek hasonló esetekre, mikor még nem törődött ennyire a társadalom az anya álltai elhagyott gyermekkel Keserű, szomorú sorsokra emlékez­tek ezekben a levelekben. TJ a valamennyit le akartuk volna közöUhd, több napon át megtöltötték volna az újságot. Na­gyon megköszönjük az emberséges sorokat s amikor leszögezzük, hogy a beérkezett levelekből csupán 3— 4 ért egyet az édesanyával, a többi egyöntetűen a nevelőanya igaza mellett tör lándzsát, — el kell is­mernünk a következőket: Rendkí­vül tanulságos volt a vita, mind a lapban, mind a levelekben közölt véleménytömeg alapján is. Megmu­tatta számtalan oldalról azt a na­gyon komoly társadalmi problémát, mennyire összezilálja gyermeke sorsát az az anya, aíká elhagyja kicsijét. Ugyanakor egyöntetű kí­vánság vált szinte valamennyi le­vélből a száztizenkettő közül, hogy bíróságaink és az illetékes gyám­ügyi hatóságok sokkal körültekin­tőbben ítéljenek hasonló ügyekben. Jelen esetben a paragrafus dön­tött; Bizonyára így fesz; Reméljük, H. B. sorsa — számára és érdeké­ben — kedvezőbben alakul majd. Befejezésül álljon itt a käs H; B. levele. Még a vizsgák előtt írta: „Kedves jó Anyukám! Leveled megkaptam, aminek na­gyon megörültem. Azonnal válaszo­lok is. Én jól érzem magam, amit neked is kívánok. Itt nagyon jó idő várni Az igazgató bácsi 1956. V. 23-án behívott az irodába. Egy újságcikk volt a kezében. Mondta-, hogy az az én sorsomról van írva. Azt is mondta, hogy anyám küldte, expressz levélben. Válaszolt is a le­vélre, amit nekem is felolvasott. Megírta, hogy hagyjon magam választanom, mert úgy se segít avval, hogy elválaszt tőled. A nyári szünetre is hazamehetek. Ha tud­nál útiköltséget küldeni. Már nem­sokára itt a vizsga, addig tanulok. Van már sok jegyem. Most már zárom soraim. Milliászor csókokat Béla.” T. I. fa tudta, ü&Qty ok etn&eb áll Akinek tervei vannak, időnként számvetést is csinál- Meg­vizsgálja, mi van meg és mire lenne még szükség, hogy a terv minden részlete megvalósuljon. Néhány nappal ezelőtt a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz vezetősége is elővette az éves termelési ter­vet és összehasonlításokat végzett. Ebből kitűnt, hogy búzából leg­alább négy mázsával több lesz holdanként, mint amennyit tervez­tek. Az őszi árpa 8,5 mázsás átlagtermés helyett 12 mázsát Ígér. Meg lehetnek elégedve az állattenyésztéssel is. Jelenleg 75 sertést hizlalnak, és ezek között már nem ritka a 2,5 mázsás jószág. Jövő hónapban újból beállítanak 90 darabot. Hizlalóéból közel félmillió forintnyi bevételre számítanak; A tervértékelés tehát világosan bizonyítja, hogy a Petőfi 'fez­ben ezévben jelentős az előrehaladás. Az ilyen tervértékelés azonban nemcsak a jót, hanem a rosszat is megmutatja.- A tavasza mezőgaz­dasági munka jól haladt. Most azonban még mindig van 25 hold kapálattan kukoricájuk,. ahol csak a húzatást végezték eb Sok eső esett és a csapadékos időjárás rendkívüli módon megnehezíti a nö­vényápolást. De itt az elmaradást nem lehet egyedül csak ezzel ma­gyarázni; Egyik-másik tag még mindig hadilábon áll a munkafegyelem­mel, nem veti magát alá az egészséges szövetkezeti élet mindenki számára kötelező szabályainak. Kecskés L. István szövetkezeti gazda olyan ritka vendég a tsz-ben, mint a fehér holló. Nem csoda, hogy nem tud résztvenni a közös munkában, mert a fiával együtt hét hold földet művel egyénileg. A szövetkezet most megvonta tőle az egy hold háztáji földet. Ezzel nem ért egyet, pedig be kell látnia, hogy a közös gazdaság nagyon igazságosan jár ed vele szemben; Egyik-másik tag minden idejét a háztáji föld megművelésével tölti, ott bíbelődik hetekig. Orbán Vilmos és Homyák Kátaámné is egy hétig kapálta az egy hold háztájit. Lőkös Kálmán pedig a leg­nagyobb dologidőben nekifogott a házát tapasztani. Vajon megtette volna ugyanezt egyéni gazda korában? Bizonyára nem. Mert ha elmulasztotta volna a kukorica bekapálását, altkor ez drága mulat­ság lett volna. S higyje el, hogy most is drága mulatság a munká­ból való elmaradás. Ilyen dolgok miatt kapálaitlan még mindig a 25 hold kukorica. Bathó Ignác, Varga István és még jónéhányan kérik a szövet­kezet vezetőségétől, hogy legyen erélyesebb a hanyagokkal szemben. Gondoskodjon az alapszabály szigorú megtartásáról. Ez lesz majd a biztosítéka a még nagyobb eredményeknek. Az új tagok és a szor­galmasan dolgozó szövetkezeti gazdák kérése jogos. _ LAKÓ ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom