Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-06 / 159. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. július 6 Ha van, miért nincs ? A z egyik, országos lapban ol- vasiam, hogy a Kertimag Vállalat a másodvetésekhez idejében biztostíotta a szükséges vetőmagot. Ahogy hazafelé ban­dukoltam, eszembe jutott, hogy meg kellene nézni a vállalat 20. számú szolnoki boltjában hogyan folyik az árusítás. Bizonyára a tavalyinál lényegesen kedvezőb­bet mutathatok majd be az olva­sóknak — gondoltam. Az üzletben csak o- két eladó lézengett, meglehetősen rossz hangulatban. — Igen keresik a kölest, mu­hart, szudáni füvet — világosítot­tak fel —, de adni nem tudunk nekik semmit. Naponta tucatjá­val jönnek a vásárolni kívánók, főleg egyénileg gazdálkodók, de a termelőszövetkezetek is szíve­sen kiegészítenék készletüket egy-két mázsával. Hamar végez­nek azonban, mert üres kézzel kell elküldenénk őket. Azt mond­ják, muhar nem is lesz, helyette kölest adnak, azonban még ez sem érkezett meg. Igen derék dolog, hogy a Kerti­mag Vállalat megfelelően biztosí­tani tudja a másodvetésekhez szükséges magm°nnyiséget, ez azonban csak úgy ér valamit, ha a vetőmagot idejében árusítani kezdik és nem a raktárban várja meg a legkedvezőbb vetési idő el­múlását. A dolgozó parasztok a múlt években meggyőződtek arról, hogy a másodvetés gazdaságos és nem nagy agitáciőra van szük­ség. Ehelyett azonban a boltokat időben el kell látnunk vetőmag­gal, nem kívánjuk, hogy olyan magvakat is adjanak, amelyből országosan nincs megfelelő kész­let, d■>. ami van a vállalatnál, azt adja idejében. Solymár József APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések díja 10 szóig; hétköznap; 10.— Ft, vasár- és Qnnepnap 20.— Ft- Minden további szó hétköznap l.— Ft, vasár- és finn epnap 2.— Ft. ELADÓ éttermi tűzhely kisebb étterem részére. Érdeklődni lehet a Mezőtúri FöldművesszövetkezetnéL (Vili 7.) Töltse szabadságát a Berek! Gyógy- és Strand­fürdőben. üdülhet, pihenhet, szórakozhat. — Hétvégi pi- hencshe® különjárat bizto­sítva, (VII; 12.) A SZOLNOKI állomásépltkezés ke­res azonnali belépésre férfi segéd­munkásokat (férfiak 18 évtói) szolnoki építkezéseire) valamint állványozókat éa vasbetonszerelőket budapesti mun­kahelyre. Jelentkezni lehet; mindennap reggel I órától este 1 óráig a 22; sz. Építőipari Vállalat éllomásépltésl Iro­dájában Szolnokon. Vidékieknek szál­lás díjtalan, Napi teljes ellátást 6.40 Ft-ért biztosítanak és négyhetenként utazást költséget térítenek. Egy évre szerződőknek 200 Ft Jutalom. Jelentke­zéssel kapcsolatos utazás] költséget felvétel esetén megtérítenek. AUTO — vontató, motorkerékpár — kö­peny 900-ig, gumitömlő, textllguml meg­hajtószíjak, szállító-gumi, gyors javí­tása. 100-as Sachs motor 19-es kerekek­kel eladó. Béri gumijavltó, Kisújszállás, Sztálin u. 15. FELVÉTELRE keresünk mozgóárust az állomási utasellátóba. Jelentkezés a vasútállomási utasellátóban.-TOTÓN/ JÚLIUS 2-án a Szolnokról 16,30-kor in­duló vonat nemdohányzó szakaszában maradt egy szürkés kockás női kabát, A becsületes megtaláló jutalom ellené­ben küldje el a Néplap kiadóhivatalába. (Szolnok, Irodaház, fsz, 3.) Sladnif ncnni, 9 eierélni akar • Hirdessen Szolnok megyei NÉPLAPBAN hirdetéseit Szolnok kivételével a megye valamennyi poslaMalánál is feladhatja. Jól sikerült a Szolnoki Szpartakusz SE megyei szpartakiádja Szolnokon a vidámkerti sportpályán a Nemzetközi Szövetkezeti Nap kere­tében rendezte meg a Szpartakusz SE megyei szpartakiádját. A versenyzők teljesítményét nagyban befolyásolta a pálya laza talaja. A -versenyt a Szpar­takusz SE országos elnökségének kikül­döttje nyitotta meg, Köszönetét mon­dott a SK-ban dolgozó társadalmi aktí­váknak és munkájuk jutalmaként az országos elnökség oklevéllel jutalmazta a legjobbakat. Ezután gyors egymás­utánban peregtek az egyes versenyszá­mok, melyekben a következő eredmé­nyek születtek: Férfiak; 100 méteres síkfutás: I. Pal- lagl László (Karcag) 12.5, 2. Tóth Fe­renc (Szolnok) 12.6 mp, 800 meteres síkfutás: 1. Kozmoczkl Tibor (Jákóhal- ma) 2.24, 2. Raj Ferenc (Szolnok) 2.24.2 p. 4x100 méteres váltófutás: 1.. Jászjá- kóhalma (Lukácsi, Szajkó, Piros, Nagy) 53.2, 2. Karcag (Zilahi, Pallagi, Mészá­ros, Maró) 56 mp. Magasugrás: 1. Lukács József (Jákóhalma) 158, 2. Jancsó János (Jákóhalma) 155 cm. Távolugrás: 1. Szajkó József (Jákóhalma) 567, 2. Palla­gi László (Karcag) 562 cm. Sülylökes: 1. Lukácsi József (Jákóhalma) 10.22, 2 Morva Lajos (Jászberény) 9.58 m. Gra- nátdobás: 1. Szajkó József (Jákóhalma) 63.50, 2. Fodor Dénes (Jákóhalma) 59 m. N6k: 100 méteres síkfutás: 1. Szent- mlklósi Zsófia (Szolnok) 14.9; 2. Csapó Erzsébet (Szolnok) 15.3 mp. 400 méteres síkfutás: l. Konkoly Katalin (Szolnok) 76.4 mp. Magasugrás: 1. Kálmán Kata­lin (Szolnok) 130, 2. Sonkoly Katalin (Szolnok) 130 cm. Távolugrás: 1. Szent- mlklósl Zsófia (Szolnok) 436, 2, Sonkoly Katalin (Szolnok) 426 cm, Sülylökés: 1. Polónyl Rozália (Szolnok) 793, 2, Son­koly Katalin (Szolnok) 702 cm. A férfiak pontversenye: 1. Jákóhalma 69, 2. Karcag 37, 3. Jászberény 29, 4. Szolnok 23, 5. Turkeve 9, 6. Törökszent- miklós 3 ponttal. A nők pontversenyének ereamenye 1. Szolnok 108 ponttal. Kerékpár verseny: 1. Fríz Gyula (Szol­nok) 38,04, 2. Szőke Imre (Szolnok), 3. Szilágyi Sándor (Karcag). Pontverseny csapatban: L Szolnok 14 ponttal. Pontverseny egyéniben: 1; Szolnok 14 2. Karcag 5, 3, Törökszentmiklós 3 ponttal. Női torna: 1. Szolnok csapata: 14 pont. (Balogh Anna, Sípos Erzsébet, Lukács Éva, Csapó Erzsébet, Kálmán Katalin Polónyl Róza). Férfi röplabda: 1. Jákóhalma csapata: 14 pont. (Szajkó József, Nagy Géza Jancsó János, Piros József, Kozmoczkl Tibor, Lukács József.) látásáé Fenti képen Sonkoly Katalin, a Szolnoki Szpartakusz versenyzője látható tá­volugrás közben. 426 cm-es eredményével második helyezést ért el. A pálya baloldalán a versenybíróság tagjai láthatók, Olvasóink a magyar labdarúgósport helyzetéről | ORSZÁGOS | lapjaink nyílt és érté­kes vitának adnak helyt nap mint nap labdarugóválogatottunk sikertelen sze­replésével kapcsolatban. Ehhez szeret­nék a megyei Néplap hasábjain én is hozzászólni. Nagy volt a sikere a magyar labda­rúgósportnak. Megnyertük 1952-ben a helsinki olimpai bajnokságot. Nem állt meg Itt sem a dicsőséges szereplés so­rozata. Londonba készültünk a labda­rúgókirályt, a mestert megverni, saját otthonában. Nem maradt el nemzeti válogatottunk sikerei mögött a magyar nép óriási lelkesedése és rokonszenve sem e részünrke oly sok dicsőséget és kellemes percet szerző válogatottunk iránt. Az angol — magyar mérkőzést Szolnokon éltem végig, ahol az üzemek ezidőben leálltak és később dolgozták utána e két órahoszát, csakhogy hall­hassák a rádiót. Szolnok főutcáján a forgalom a mérkőzés Idején, — amikor a vasútállomás felé vezető útvonalon mindig nagyobb, — úgyszólván teljesen kihalt volt, nehogy valaki egy hang­foszlányt is elszalasszon az értékes köz­vetítésből, noha az utcán Is bömböltek a hangszórók. En azonban nem me­Labdarúqó játékvezetőink munkájának még eredményesebbé tételéért Sok szó esik labdarúgó sportunkban a játékvezetők munkájáról, akiknek működésétől nagyban függ e sportág eredményessége. A labdarúgás fejlődé­sével játékvezetőink csak úgy tudnak lépést tartani, ha elméletileg és gyakor­latilag állandóan képezik magukat. E célt szolgálta a nemrég Szolnokon meg­tartott. edzőtáborozás is. Ahol. az érté­kesnél értékesebb előadásokból és az ezzel párhuzamos gyakorlati foglalkozá­sokból sokat tanulhattak a résztvevők. Meg kell állapítani, hogy ha vannak is még hiányosságok a játékvezetők működésében, kétségtelen sok javulás is tapasztalható az utóbbi időben. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy egyet­len megyének sincs annyi országos mi­nősítésű NB II.-es játékvezetője, min! éppen Szolnok megyének. Ez évben el­értük, hogy már NB I.-es játékvezetőnk is van Bállá Gyula sporttárs személyé­ben, aki eddigi szereplése alkalmával kiválóan látta el feladatát és váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Mennyi­ségi vonalon Is nagy fejlődés mutatko­zik az utóbbi Időben. A megyei labda­rúgó JT maradéktalanul teljesítette az új versenybírók képzésének tervét. Most az a feladat, hogy a jövőben a mennyiség mellett nagyobb gondot for­dítsanak a minőségi fejlődésre. Van azonban egy tényező, ami gá­tolja az egészséges munkát. Ez pedig az, hogy megyei viszonylatban teljes egészében a megyei JT tartja kezében az összes bírókat. A kilences bizottság foglalkozik a városi és járási Játékve­zetői Tanácsok minden ügyes-bajos dol­gával, legyen az bármilyen klsjelentö- ségű is. Megyei szinten végzik nemcsak a megyei I., de a megyel II. osztály, sőt még a Szolnok városi és járási baj­nokság mérkőzéseire való küldéseket Is. Ezen föltétlen változtatni kellene. Nagyobb önállóságot kellene adni a városi és járási Játékvezetői Tanácsok­nak és föltétlen létre kellene hozni egy Szolnok városi és járási közös JT-t. — Alakítsanak ki egy bizonyos létszámú megyei keretet, mely a megyei I. osz­tályú mérkőzéseket vezetné, ezt tartsa kezében a JT csúcsvezetősége, a töb­biek pedig tartozzanak minden tekin­tetben az illetékes városi és járási TSB mellett működő JT-hez. Természetesen a megyei keret ne legyen elhatárolt valami, hogy a fejlődést tanúsítók fel­juthassanak, akik pedig lemaradnak a fejlődéssel, nem képezik magukat, ki­kerülhessenek onnan. Ezek megvalósí­tása serkentőleg hatna és bizonyára hozzájárulna a színvonal további emel­kedéséhez, gyénk székhelyéről, hanem vidékről, kis faluról szeretnék írni. Éppen ezért a kétéwel ezelőtti magyar—angol mér­kőzés idejét Kungyaluról jellemzem, ahol egy körülbelül 300 holdas kispar- cellás földön 80—100 ember kapált. A mérkőzés előtt másfél órával, mintha jelszóra történt volna, abbahagyták a munkát és kerékpárral Kunszentmár- ton felé vették az irányt, mert „meg kell hallgatni a nagy mérkőzést“ — mondották. Ilyen volt a lelkesedés á nagy várostól a tanyáig. I lä56-1 tavaszán a Kunszéntmártonban megrendezésre került labdarúgó mérkő­zésen rádión keresztül közvetítették válogatottunk egyik mérkőzését. A je­lenlévő sportemberek ügyet sem vetet­tek a közvetítésre. Kérdeztem, miért? Tönkretették .:: volt a válasz. Más al­kalommal újra kérdezem az embereket, •újból ezt az egyhangú választ kaptam... Tönkretették.:: De ezt mondták a Budapestről jövő Ismerősök Is. Hát. mindenki Ilyen jól tudja? Mindenkinek egy a meggyőződése. Mégis lehet ben­ne valami igazság, hogy — Sebes Gusz­táv egyéni akaratának erőszakolása mutatkozott meg nemzeti válogatottunk életében. Az utóbbi időben olyan sokat Írtak az országos lapok, hogy ki játsszon a csapatban, vagy ki a jobb, vagy ml Is a hiba. Én ezzel nem kívánok már fog­lalkozni. Nem is mondhatok véleményt, hiszen nem is látom őket, de annyit meg tudok állapítani, hogy a gerinc hiányzik a csapatból. Nincs kapus, kö­zéphátvéd és középcsatár. A múlt év­ben Kunszéntmártonban védett egy fővárosi csapatnak Grosics Gyula. A közönség gyönyörködött egy-egy szép megmozdulása láttán. ;,Majd jövőre — úgyis a régi helyén lesz már" — le­hetett hallani a nézők között. De nem Így lett. Hiába halljuk, hogy a Tata­bányában állandóan válogatott formá­ban véd, Hogy a nagy csapatból hiány­zik, azt bizonyítják az eredmények, mert csak négy-öt kapussal kísérletez­tek már és az eredményt a mai kép mutatja a legjobban. A középhátvéd, akinek sikeres szereplése erősen össze­függ a jó kapuséval, gyorsan távozott még az NB T. vonalról Is, Nem tudjuk, lehet, hogy előrelátó volt Lóránt Gyula. Talán a gyenge kapusok előtt félt sep- regetnl::; Ehhez a ponthoz nekünk Szolnok megyeieknek is volna néhány panaszos szavunk, | EGY, |a megyénkből, Illetve az egy­kori Szolnoki . MÁV volt NB I.-es csa­patából a Budapesti Kinizsibe került Kispéterről a múlt években megállapí­tották, hogy kétségtelenül a legjobb középhátvéd. Az év végén történő érté­kelésnél mindig az első helyet foglalta el. De hogy az ;,A“ válogatottba kerül­hessen, arról szó sem lehetett. Akkor szerepeltették csak, amikor három-négy csapatot kellett kiállítani és nagyon szükség volt rá. Klspéter Mihály már visszavonult elég korán, de lehet, hogy visszavonulását elősegítették a fentebb említettek. Klspéter ezért bizonyára nem búsul. Ml pedig úgy gondoljuk, tett valamit csapatában a köz javára mert ha nem Is edző, köze neki is van ahhoz, hogy a környezetében oly sok tehetségesnek ígérkező játékos nőtt fel. Azt írtam előbbi meglátásomban, hogy nincs középcsatár, pedig van, mert amikor Hidegkúti Nándor felvette ma­gára a válogatott mezt. sohasem oko­zott csalódást, sőt várakozáson felül if teljesített. Korára való tekintettel In­dult meg a középcsatár keresés, gon- dőljük milyen távolálló lehet azonban hogy neki is lett valami „megbocsált- hatatlan“ véleménye. A középcsatár kereséshez csak annyit, hogy elyan va­lóban világklasszis, mint Kocsis, Czlboi és Bozsik közé nem lehet úgy találni vagy beszoktatnl valakit, hogy félidőn­ként cseréljék őket, mert ..valamivel“ halványabban játszik, mint ők. A váló- gatáshoz csak annyit, hogy hol van a kitűnő edzőgárda véleménye, javaslata A világhírű edzők meglátásai úgylátszik elvesznek a személyi kultusz posványá­ban. Lázi József Kunszentmárton Szolnok me övei NÉPLAP politikai napilap A megyei pártbizottság és a megyei tanacs mpia Felelős szerkesztői DAVID FERENC Előfizetési ár 1 hóra 11 forint Terlesztl a Megyei Hlrlaphlvatal Szolnoki Nyomdaipari Vállalat Szolnok, Malinovszki u. 19 Felelős vezető: Mészáros Sándor TÓTH 1S1VÄN; A KUJON (35.) Rontóné nyitott, gyűlölettől pa­rázsló szemmel feküdt az ágyon. Egyetlen nadrág volt rajta, a pap­lan a lába alá gyűrve gubancoso­don. Az imént felkapkodott házi­ruha már az ablak alatt hevert, látszott, hogy odacsapta Szabadon rengő melle üteme­sen emelkedett, süllyedt, ahogy he­vesen lélegzett. Szemét nagyon ki­meresztette s a plafon egy pont­jára szegezte mereven. Csak akkor moccant meg szempillája, mikor Béia fáradt léptekkel a mellette levő ágyhoz ment s leroskadt rá.' A ruhadarabok suttyanó zaja után két koppanás hallott. Miután a cipőt levetette, halkan nyögve a férfi is lefeküdt. Míg feje elbírható helyet fészkelt a megunt párnán, egy szemvillanást reszkírozott a feleségére. Már is ellenkező oldalra fordult s megpróbált aludni. Gyen­ge szemét még a nyugalomhoz is előbb szoktatni kellett, eleinte fájt, ha becsukta. Ernyedt idegeit eléggé felkorbá­csolta az együtt töltött néhány ne­gyedóra. ő sem tudott elaludni. Ilyenkor, szembehunyva őszintén szembe szokott nézni magával. Élet ez így? — tette fel a kér­dést, ki tudja hányadszor. Mel­lette az asszony, akit mindenki fe­leségének hisz. A törvény betűi szerint az is. Pedig messze, nagyon messze van tőle. Már házasságuk első éveiben sem volt társa, szerel­mes hitvese, legbensőbb barátja. Csak nő akart lenni. Nem az-volt fontos számára, hogy csalt neki tc sen. Sőt az volt a legkevesebb. Akkor volt boldog, ha minél_több férfi falánk pillantása hatol a bő­rébe. Ez volt az életelemei Hogy átkozta, mikor gyereke akart lenni?! Csak arra volt jó, a férje, hogy nevet adott neki s a ke­resetéből biztosította telhetetlen teste számára a cifra keretet. El­tartott egy élvhaj hász, kielégítetlen, élősködő testet, aki távolabb állt tőle lélekben a legvadabb idegen­nél; Mióta szabad a pálya a nők előtt is, új irányt vett az asszony törek­vése. Görcsösen mentette szépsége utolsó éveit s a maga módján dol­gozni is kezdett. Először az apjáék kis földjén se- gítgetett. Máskép nem lett volna meg a fejadaguk a kenyérszűkös esztendőkben. Aztán kedvet kapott a társadalmi munkáx-a, de csak ab­ból a szempontból, hogy ott felszí­nen, mindig mások szeme előtt le­hetett. Megtanulta azokat az álta­lános szólamokat, melyek segítsé­gével ügyeskedő, törtető természete megkereste helyét a pártban is. Megtanult gépelni is, úgy került a gépállomásra. Az érvényesülést görcsösen kere­ső akarattal mindent vállalt, amit rábíztak. A politikai képzettségben elérte a képességeinek megfelelő fokot, de ott megrekedt. Dedig sze­retett volna valami pártfunkciót; Mint sok-sok karriervadász, jó­val többet képzelt magáról, mint amennyi benne van. S ha azt látta, hogy mások kevesebb csörtetéssel, erőlködéssel feljebb jutnak nála, eszeveszett irigység szállta meg. Ez hovatovább természetévé vált. Észrevette, hogy régi pártonkí- vüli ismerősei tartanak tőle, a lár­más párttagtól. Ki is használta, ezt a tapasztalatot. Szívesen melenget- tette magát az egykori kisiparosok hizelkedésében, akik most külön­böző KTSZ-ekben dolgoznak. — Találkoztam egyik volt segéd­jével, Varasdi úr. Érdekeseket mondott magáról — ejtett el egy- egy hasonló megjegyzést moziban vagy összejövetelen. Ilyen emlé­keztető eszébe juttatta a Varasdi •uraknak, jó lesz vigyázni erre a benfentesre, mert ismeri a régi stikliket. Talán még nagyobb hangerővel élvezte ki pártállását a régi „kö­zéposztályból” átváltott dolgozók között. Különösen a pedagógusok társasága legyezgette hiúságát, nagyratartott „politikai műveltsé­gét”. Kereste barátságukat, de biz­tos érzékkel azokat választotta ki közülük meghittebb barátjának, akik mindig sokat tudtak mások­ról, kollégáikról. Puszipajtása lett egy terebélyes, vizslaszemű, lerohanó típusú taní­tónő. Igazi „jópofa”. Jóízű, tetsze­tős beszédeket vágott ki értekezle­teken s akire ráfente a nyelvét, befellegzett. Csuda eredetien tudta jellemezni kollégáit. Pontosan, né­hány találó szóval értékelte, melyik tanítótársa igazi férfi, melyik csak „aszaltszilva”. Haragudott, hogy is­kolájában nincs vele egyivású fia­talabb nő, csak vén skatulyák, — vagy pár pohár likőr után — „öreg bukszák.” Ehhez a barátnőjéhez belevaló férfiak is jártak. Mind „szabad­szellemű”, önálló gondolkozású em­berek, ahogy Rontóné lekáderezte őket hivatalosan. Nem volt bennük a kisváros kispolgárainak prüdsé- Ee — bizony kiművelődött köztük Rontóné. Nem korlátolt vidéki mércével tartották az erkölcsöt. Mint a csintalan gyerekek, úgy gyönyörködtek együtt férfiak, nők a képeslapokban s olyan jólesett szabadon feltenni a kérdést Rivasz Ferinek, valamelyik fürdőruhás női képnél. — Tudnál vele mit csinálni, mi? A komoly pedagóugusokat unta Rontóné. Azok mindig panaszkod­tak a túlzsúfolt tananyag, a gyere­kek megterheltetése, a művelődési lehetőség hiánya miatt. Még a nyá­ri szünidejük is foglalt.:: Szóval ezek megrögzött „reakciósok” vol­tak Rontóné szemében. A férjét nem igen vitte legköze­lebbi barátai közé. Undok- hallga- tagságával csak sötét folt volt a hangulatukon. Szemtelenül „lehúz­ta” barátait, kicsúfolta őket, hogy milyen bohócosan festette ki a szá­ját s ráadásul szétnyalta a süte­ménnyel, likőrrel. Jobb is, hogy nem szeretett ve­lük lenni. Még gyanút fogott volna Rivasz Ferire, aki snejdig, diszkrét fiús igazán senki nem gyanít sem­mit. JÓT tájékozott lett e szűk társa­ság révén értelmiségi körben is. A legpontosabban, elképesztő alátá­masztásával tudott káderjellemzést adni bárkiről, ha kellett. Márpedig erre kereste az alkalmat.;; Ki gondolta volna, hogy kiknek a szemüvegével ítéli meg az embe­reket ez a fürge asszony. Most is energikusan hánykolódik az ágyon. Kívánatos csípője dobá­lózásától megnyikordul az ágy. Béla szabadon maradt fülgre hajt­ja a párnát, hogy gondolataiban ne zavarja meg ez a fékezhetetlen asz- szony. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom