Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-20 / 171. szám

1956, július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mi a jövőben is tettebbel bizonyítjub hűségünket a párthoz Munkásgyűlés a Szolnoki Járműjavítóban Szolnokon, a Járműjavító Vál­lalatnál több mint 500 kommunista és pártonkívüli dolgozó gyűlt össze, hogy megvitassa a párt Központi Vezetőségének legutóbbi ülésén ho­zott határozatát. A nagygyűlésen résztvett Bebrits Lajos, a Központi Vezetőség tagja, posta- és közleke­désügyi miniszter is. A munkások legnagyobb része azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a Központi Vezetőség bátor lé­pése a párt erejét bizonyítja. Többen hangsúlyozták, hogy ez az erő úgy fog tovább növekedni, ha a párt vezetői mind gyakrabban ke­resik fel közvetlenül a dolgozókat és beszélik meg azokkal az ország gondjait, bajait. Vass József ka­zánkovács annak a véleményének adott hangot, hogy a most felszá­molásra váró hibák jelentős része is azért következhetett be, mert a dolgozók gyakorlatilag nem vettek részt az ország ügyes-bajos dolgainak megvi­tatásában, Ezért a párt vezetése magára ma­radi, nem tudta pontosan felmérni minden esetben a munkásosztály igazi érdekeit Valamennyi felszólaló azt kérte a párt Központi Vezetőségétől, hogy vizsgálja meg alaposan a munkásosztály helyzetét és a leg­égetőbb problémákat orvosolja. Mik voltak azok a kérdések, amelyek legtöbbször ismétlődtek? Többen szóvátették a bérezésben fellelhető arány­talanságokat, a több szempont­ból hátrányos nyugdíjtörvényt, a lakáshiányt, a bürokrácia túltengését, amely a Járműjavítónál a naponta Jelent­kező sok ellenőrben mutatkozik meg; Az, hogy a Járműjavító dolgo­zói számára évek óta ígérik az egyenruhát és a mai napig nem kapták meg; Sokan kifogásolták a kenyér minőségét, a gyógyszerellá­tás terén mutatkozó bat? A gyűlésen megmutatkozott: a munkások bátran, szabadon mondták el azokat a jogos sé­relmeiket, amelyek évek óta felgyülemlett bennük. Ez volt az egyik pozitívum. A má­sik az, hogy egyetlen felszólaló sem tagadta elért eredményeinket, mindegyikből kicsendült a bizako­dás a párt és a szocialista építés sikere iránti Különösen a párt iránti szeretet­nek és ragaszkodásnak voltak nagyszerű megnyilvánulásai. Deme Antal kazánkovács arra hívta fel a figyelmet, hogy most már a Központi Vezető­ségben teljes mértékben érvé­nyesüljön a kollektív vezetés. Azt kérte, hogy éppen úgy, mint az ötéves terv vitájánál a párt a jö­vőben is tanácskozza meg a dolgo­zókkal a legjelentősebb feladato­kat syMi éppen úgy mint eddig, a jövőben is tettekkel bizonyít­juk hűségünket a párthoz*’ — mondotta. Beszédét ezzel fejezte be: „A Központi Vezetőség soha ne térjen le a lenini útról!” Dikó László, öreg kommunista szintén azt kérte, hogy a jövőben a Központi Vezetőség tartson szoro­sabb, közvetlenebb kapcsolatot a párttagokkal, az egész dolgozó nép­pel. Felhívta a kommunisták fi­gyelmét: védjék a pártot minden elhaj­lással szemben, vigyázzanak pártunk egységére és így egész dolgozó népünkkel eredményesen tudunk küzdeni az életszínvonal emelése érdekében. A felszólalásokra Bebrits Lajos elvtárs kimerítő választ adott és hangsúlyozta a Központi Vezetőség határozatának óriási jelentőségét, mely új programot jelent az ország számára. Most az a legfontosabb feladat, hogy pártunk vezetésével, jó munkával, a most megnyitott tiszta oldal­ra minél több eredményt és si­kert írjunk fel. És amikor a határozati javaslat felolvasása után Tassi elvtárs fel­tette a kérdést, hogy a jelenlévők- elfogadják-e, a válasz úgy hang­zott, mintha egy ember mondta volna: Elfogadjuk! HATÁROZAT A szabad értékesítésre szánt gabonát Is beszállították a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz-böl Ä szolnoki csomópont vasutas doJgozói megvitatták a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18-i határoza­tát és azokat a tennivalókat, amelyek a határozatból adódóan a szol­noki csomópont dolgozóira hárulnak; Sajnálattal és elismeréssel vesszük tudomásul Rákosi elvtárs elsőtitkári funkciójából betegségéből .és /egyéb okokból való felmen­tésének határozatát; Gerő elvtárssal az élen, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségét, minden párttagunk, minden dolgozónk teljes mértékben, szocialista építésünk érdekében, bizakodva támogatja. Az MDP Köz­ponti Vezetősége irányításával küzdünk a közös cél érdekében; Harci feladatnak tekintjük a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége határozatának végrehajtását és azt jó pártpoliti­kai és gazdasági munkánkkal kívánjuk alátámasztani, ezzel mutatjuk meg, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége mellett még szorosabb pártegységgel, a gazdasági feladatok példamutató végrehajtásával harcolunk a közös célért: szocialista hazánk meg­valósításáért, a dolgozók életszínvonalának állandó emeléséért. Szolnok, 1956. július 19; SZOLNOKI VASÚTI CSOMÓPONT » MUNKÁSGYÜLÉSE Készül az ebéd • | az ábádszalóki Lenin Termelőszövetkezet üzemi lionyh&jfaK Ä surjánt Kossuth Tsx-ben megszerették a kombájnaratást A swrjáni Kossuth Termelőszövetkezet új közös gazdaság, mindössze néhány hónapja alakult Tagjai kis- és középparasztok, akik éveken keresztül apáik, nagyapáik megszokott módszereivel gazdálkodtak. Most mégis ők voDbak az elsők a város úlonnam ala­kult termelőszövetkezet ei közül, akik az első közös aratásnál kombájnt alkalmaztak; Pár nappal ezelőtt kezdte meg a Törökszentmiklósi Gépállomás egyik kumbájnosa a munkát. A gép kipróbálásánál a szö­vetkezet csaknem valamennyi tagja ott volt és elis­meréssel nyilatkozott a gép munkájáról; Már most kijelentették, hogy jövőre is alkalmazzák a kom­bájnt; Az arató-cséplőgép használatának eredménye­ként mindjárt az első napokban 150 mázsa búzát szállították be állampolgári kötelezettségük teljesí­tésére; A másik új törökszentmiklósi szövetkezetben, a Harcos Tsz-ben pedig az aratást is befejezték, Tegnap hozzáfogtak a tavaszi árpa csépléséhez. Ab­ban, hogy a Harcos Tsz-ben az aratással Ilyen rö­vid idő alatt végeztek, jelentős része van Csaitus József, Seres István, Nádas Sándor, özv; Szűcs Já- nosné, Koller Erzsébet és Pirók József igyekeze­tének) Kevés olyan szövetkezet van a szolnoki járásban, ahol annyira előrehaladtak a kenyérgabona be­takarítással, mint a szandaszöllő­si Vörös Mező Tsz ben. Egyedül az ujszásziak előzték meg őket, ugyan­is ott az egész község befejezte az aratást. A szandaszöllősiek elő­rehaladását az aratás gépesítése tette lehetővé, hiszen a szénaka­szálás és betakarítás ideje egybe­esett az aratással. A Vörös Mező Tsz-ben ebben az évben aratnak először kombájn­nal. Kovács József, a Tószegi Gép­állomás kombájnosa július 6-án állt munkába és csütörtökig 142 hold gabonát vágott le. A búza érett, legalkalmasabb az aratásra. A zsákokban alig le­het találni szemetet, toklászt, mert Kovács elvtárs olyan sebességgel halad gépével, amelynél a legtöké­letesebb a cséplés. A tarlón csak itt-ott van egy-két elhullajtott bú- Zaszem. A 12 napos munkában ösz- szeszokott a kombájnos és a gép­kezelő személyzete. Szinte óramű pontossággal dolgoznak. Dobos Er zsébetet és a Tóth házaspárt osz­totta be a szövetkezet vezetősége a kombájnhoz és mindhárman meg­állják helyüket. Tegnap a tsz-ből beszállították a kötelezettség teljesítésére szánt 334 mázsa kenyérgabonát és a szövet­kezet üzemtervében szabad értéke­sítésre előirányzott 100 mázsa bú­zát. Vasárnap a búza előlegosztást is megkezdik a tsz-ben. Mindezekre nem kerülhetett vol­na sor, vagy csak jóval később, ha a Vörös Mező Tsz tagjai ragaszkod nak a régi aratási módszerekhez. Mégis sokan vannak még manap­ság, akik ellenzik a kombájnaratást. Ha nem is mondják ki, de min­den alkalmat megragadnak arra, hogy lehetetlenné tegyék a korszerű gép munkáját. Ilyen jelenségek mu­tatkoznak a kunszentmártoni járás legnagyobb közös gazdaságában, a Zalka Máté Tsz-ben is. &zénülepítő berendezéseket, újfajta téglanréseket készít a Jászberényi Apritógépgyár Á Jászberényi Aprítógépgyár augusztus 20-án ünnepli az üzem megindulásának 5-ik évfordulóját. A dolgozók korszerű új gyártmá­nyok készítésével kívánják bizonyí­tani, hogy üzemük 5 esztendő alatt mennyit fejlődött. A második félév­ben szénülepítő berendezések gyár­tását kezdik meg, amelyekből az el­ső négy darabot a pécsi Szénbányá­szati Trösztnek szállítják. Újtlpusú téglaprések gyártásával is foglal­koznak s a mintapéldány már el­készült. Súlya az eddig gyártotté­nál egyharmaddal kisebb és mégis az első próbák szerint azonos, illet­ve nagyobb teljesítményre képes: Ügy tervezik, hogy főleg a tanácsi téglagyárak számára 15—20 korsze­rű téglaprést állítanak elő ebben á félévben: Jelentős mértékben egyszerűsítette a Minisztertanács a tanácsi és mezőgazdasági tervezés rendszerét A Minisztertanács az elmúlt hé­ten a tanácsi és a mezőgazdasági tervezés egyszerűsítéséről tárgyalt. A Minisztertanács megállapítot­ta* Hogy a tanácsi tervek kidolgo­zásában és végrehajtásában csak korlátozott mértékben érvényesült a tanácsok kezdeményező szerepe; a tervek kevéssé épültek a helyi szükségletekre és adottságokra. Ezért a Minisztertanács határoza­tában jelentősen növelte a tanácsok és a tanácsi végrehajtóbizottságok hatáskörét a tervezési és gazdálko­dási kérdésekben) Már az 1957. év! tervjavaslat kidolgozásához a tanácsok ré­szére központilag csak a leg fontosabb tervfeladatokat hagy­ják jóvá? A tervjavaslatot a tanácsi gazda­ság minden ágazatára és minden tervfejezetére — az alsóbbfokú ta­nácsok javaslatainak figyelembevé­telével — a megyei tanácsok végre­hajtóbizottságai készítik el. A tanácsok tervezési jogának ki- szélesítésével azonban nem csökken a minisztériumok felelőssége: az egyes tanácsi szakigazgatási szer­vek tervezési munkájának irányí­tásáért és ellenőrzéséért továbbra is felelősek az illetékes miniszte­rek. Lényegesen egyszerűsítette a Mi­nisztertanács a mezőgazdasági ter­vezés rendszerét is; Az állami gazdaságok a terve­zés eddigi kötöttségének csök­kentése érdekében a jövőben csak értékesítési terveket kap­nak és munkaügyi terv helyett összbéralapot állapítanak meg számukra, A határozat értelmében a termelő- szövetkezetek és a községek — a kenyérgabona vetésterületének ki­vételével — csak értékesítési tervet kapnak. A terv például nem az el­érendő tehénlétszámot írja elő, ha­nem az állam részére átadandó tej mennyiségét. Az új tervezési rend­szer továbbá lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek és a községek dolgozói sokkal inkább a helyi sajátosságoknak megfelelően fejlesszék gazdasá­gukat. A Minisztertanács a tervezés egyszerűsítésének egyes kérdésein kívül megvitatta a munkavédelem helyzetét az iparban és a mezőgaz­dasági üzemekben. Megállapította, hogy a munkavédelmi helyzet ala­kulása — bár egyes területeken javulás mutatkozik — még mindig kedvezőtlen. Ezért megbízta a Bér­es Munkaügyi Tanácsot, s felkérte a Szakszervezetek Országos Taná­csát, hogy a munkavédelem további javítására készítsenek javaslatot és dolgozzák ki a munkavédelmi jog­szabályok egységes rendszerét. Í!lök a Tisza Szálló fürdőjének egyik porcelánsíma kádjában. El­merengve élvezem a víz langymele- gét s lustán mázolom magamra a szappanhabat, Fejem felett játsza­dozva szorongatom össze a gumi­szivacsot s örülök, mint a gyerek, hogy csurog rám a víz. De jó is fürdeni. A test megsza­badítva mindenféle mesterséges buroktól. A vízben könnyedén ringva emlékeznek vissza sejtjeink az ősi időkre, mikor még vízilények voltunk. Jólesik találkozni, érint­kezni a régi, hűséges elemmel, öreg szárazföldi létünk egyik bol­dogsága a kellemes, megtisztító für­dés; ' Ilyen elmosódó gondolatok téve- lyegnek bennem keresztül-kasul, mikor váratlanul nyílik a fürdő­szoba ajtó. Bejön egy ismeretlen ember s egyenesen a kádam felé tart. —Hogy-hogy?! Milyen alapon?! r* akarom kérdezni, de bennem akad a szó. Elszömyedek. A tapin­tatlan alak úgy viselkedik, mintha ott se lennék. Gyönyörködik szőrös lábaszárában,■ megmasszírozza combizmait s egy pilantást vet sá­ros, piszkos lábára. Aztán se szó, se beszéd, felemeli trampli mocs­kos ballábát s beledugja egyenesen a kádba. Fuldoklók a torkomon akadt in­dulatszavaktól s irtózva, tehetetle­nül szemlélem, hogy a bal után a jobbláb is a kádba szemtelenkedik. Olvad, áramlik róla szét a vízbe a por, a sár. — Segítség! Segítség! No nem kell megijedni. Eddig csak képzelődés volt az egész. Ilyes­mi velünk, felnőttekkel nem törté­nik meg. De miért követjük el ezt a bar­bárságot a gyermekekkel szemben? Mennyit beszélt már az az öt fel­nőtt különböző értekezleteken fél­tett kincsünkről, a gyermekről t— aki a Damja/nichr-fürdőben tegnap­előtt meg azelőtt olyan kultúrálat­lanul viselkedett, Szivet-lelket gyönyörködtető szöglet a népes strandon a néhány négyszögölnyi gyermekmedence. Két-három-négyéves apróságok für- denek, játszanak itt gondtalanul. Nem egyszer bele is szürcsölnek a kis butuskák a fürdővízbe, hiszen nem láthat meg mindent a parton őrködő szülő. Ám Jön az öt piszkoslábú fel* nőtt — férfi és nő vegyesen és minden nap megismétlőink az eset. Jön és sáros, szennyes lábát bele* mossa a gyermekmedence vizébe* Mintha nem is emberpalánták Var bickolnának a lábánál. És ha em* berséges fürdőzők figyelmeztetik az ilyen kegyetlen felnőtteket, nem egynek feljebb áCL Mintha neki volna igaza. Mit szólna, ha az írás elején eU képzelt helyzetbe kerülne? Kir nyitná a száját, ugye? A gyerekkel szemben azért teszi meg azt a go* rombaságot, mert az nem nyitja 1d a száját? Mert a kicsik azt gondol* ják, hogy ha valaki felnőtt, van magához váló esze. Bocsánat. A gyerekek kedvéért elragadtattam magam. ________ T. 1, A Néplap segítségével Lukács Jenő kisújszállási lakó«) a kenyér tisztaságát kifogásolta levelé- ben. Bejelentését a Megyei Tanács VB. Élelmiszeripari Osztálya vizsgálta meg, s az alábbi választ küldte: «A kenyér bélzetének szennyeződését nagymértékben elősegítette az, hogy az üzemben lévő vibrációs szitáló be­rendezés szita-szövete elég nagymére­tű; s ezért a liszt szitálása közben több szennyező anyagot átengedett Utasí­tottuk a Karcagi Sütőipari Vállalat igazgatóját hogy a szitaszövetet ki­sebb méretűre cseréljék át — Gálost József, Szolnok; Megyei Tanácsi A loinhégyesi járás több termelőszövetkezetében már learatták a búzát Ä hét elején a kunhegyes! járás több termelőszövetkezetében learat­ták a búzát. Kedden estig a tisza- burai Szabad Föld Tsz, a tiszagyen- dai Vörös Csillag Tsz, az ottani Dózsa Tsz, szerdán a kenderes! Ha­ladás Tsz végezte el ezt a nagy mun­kát; Tiszagyendán és Tomajmonos- torán az egyénileg dolgozó parasz­tok is learattak.­Kerékpárral a Balaton körül Vasárnap reggel 15 most végzett nyolcadikos diák — valamennyien az Áchim András-úti iskola volt tanulói — Vékony Imrének, a me­gyei népfröntbdzottság munkatársá­nak, és Rontó György tanárnak a vezetésével kéthetes Balaton-körüli kerekpár-turára indult. A fiúk tel­jesen önellátásra rendezkedtek be, üstöt vittek magukkal és sátrakat. Ahhoz, hogy az utat két hét alatt megtegyék, naponta 60 kilométert kell kerékpároznick. Kora reggeli és a késő délutáni órákban teszik meg ezt a 60 kilométer,t hogy a fiúkat ne vegye nagyon igénybe a kánikula. hlő járda jelenté* Várható időjárás péntek estig: felhős idő, több helyen, főként holnap, első­sorban a Dunántúlon eső, helyenként zivatar. Mérsékelt, később élénkebb déli-délnyugati, majd a Dunántúlon nyugati-északnyugatira forduló szél. A nappali felmelegedés nyugaton gyen­gül, keleten fokozódik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet pénteken nyugaton 23—26, keleten 27—30 fok kö­zött, (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom