Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)

1956-07-19 / 170. szám

1958. Július 19.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Az újat nem cserélik el

a ré

Előbb egy kas életrajz. A tisza- derzsi Üj Barázda Tsz-ről van szó. Néhány évig a tagok a termelőszövetkezeti csoportok alapszabálya szerint működtek. Évről-évre ismerkedtek a közös gazdálkodás előnyeivel és végül annyira megszerették, hogy 1955 őszén átalakultak, a fejlettebb gazdálkodási formát választották. Ilyen formán tehát az Új Barázda Tsz új közös gazdaságnak számít, lényegében

ez az első közös esztendő.

A tagok túlnyomó többsége középparaszt. Olyan emberek, akik száwel-lélekkei gazdálkodnak és ilyenkor, nagy munka idején nem azt nézik, hogy ünnep, vagy vasárnap, hanem azt, hogy mennyi a munka. Ha kell, ha a szükség úgy kívánja, még ünnepnapon is megfogják a kapa, vagy a kasza nyelét;

Az Új Barázda Tsz-nek van is becsülete a faluban. Nemrég, még néhány nappal ezelőtt híre futott, hogy a tagok borséból nem kevesebb, mint félmillió forintot kapnak. Erről beszél most az egész község. Még azok is más hangon vélekednek, akik idáig fitymáló hangon, lekicsinylőén szóltak a közös gazdálkodásról. Igaz, Tisza- derzsen kevés az ilyen ember, de néhány mégis akad;

Csorba Károly elvtárs, a községi tanács elnöke újságolja leghamarabb, hogy milyen jól gazdálkodik az Űj Barázda Tsz. Annak idején volt olyan középparaszt, akinek a felesége bizony haragudott, hogy az ember a közöst választja. Olyanformán vélekedtek, hogy a szövetkezeti gazdálkodásnak nem lesz jó vége. .Ma már persze megváltozott az asszonyok véleménye is, mert beigazolódott, hogy a szövetkezeti gazdálkodás nagyon is hasznos,

sokkal kifizetőibe

minit az egyéni. Eriről persze a tagok tudnak a legtöbbet beszélni.

Ilyenkor azonban elég nehéz az Űj Barázda Tsz tagjaival találkozni. Dogoznak, mindannyian a földeken vannak: Az aratást, a szénhordást végzik. Érdekesen, újszerűén szervezik a munkát; Nincsen túlságosan nagy elhatárolás a beosztások között. Ha úgy hozza a sora, és a szükség, akkor nemcsak a növénytermelés dolgozói, hanem az építő brigád tagjai is kapát, vagy villát fognak és ahol szorít a cipő, ott segítenek.

Elek Imre elvtárs, az építő brigád vezetője éppen kazalrakással x’olt elfoglalva, amikor ott jártunk. Ő egyébként régi szövetkezeti gazda.- Évekig dolgozott a szomszédos tea-ben. Onnét azonban kilépett és az elmúlt évben egyéni volt. Ahogy mondja, nem tudta ismét megszokni az egyéni gazdálkodást, olyannyira vérévé vált a közös;

Volt egy kevés szabad ideje, így hét szívesen beszélgetett. Ott ültünk egy nagy lombos fekete nyárfa alatt, a szövetkezet központjában. Ez a központ is szót érdemel. Középen van egy kastély-szerű épület. Már ezen is meglátszik, menynyire becsülik az Üj Barázda Tsz tagjai közös gazdaságukat. Nagyon el volt hanyagolva, amikor megkapták. De később a tagok összefogtak és rendbehozták, szépen ki- meszeiték, az udvaron virágot ültették. Itt, ilyen környezetben, igazán jól érzi magát az ember.

Elek Imre csendesen, dicsekvés nélicül beszélt.

— Azért léptünk a tsz-be, hogy jól éljünk. És az első közös esztendő azt mutatja, nem lesz semmi hiba. Ezt nemcsak én állítom, hanem azok a dolgozó parasztok is, akik

most próbálják elsőízben

a közös esztendőt. Eredetileg egy- egy munkaegység értéliét a termelési tervek összeállításakor 25 forint néhány fillérben állapítottuk meg. Már most látjuk, hogy ennél jóval több lesz. Számításunk szerint 50—55 forint. Ilyen formán lesz olyan tsz-tag, akinek az idei jövedelme félér havi 2000 forintos fizetéssel.”

Ezt mondta Elek Imre. Péntek János egykori középparaszt a várható jövedelem mellett még másnak is örült. Annak, hogy itt a termelőszövetkezetben gondtalanabbá! él a parasztember. Azelőtt, egyéni gazda korában a napi munka mellett nagyon sok gondja volt Péntek Jánosnak. Nagyon sok gondja és még több kiadása. Hol a szekeret kellett javíttatná, hol

a lovakat parkoltatni, vagy más egyebet csináltatni. És ide mindig pénz kellett. Igaz, ilyen javításokra most is szükség van, de ezt a közösben már nem érzi úgy meg a tagság. Jó a közös gazdálkodás és Péntek János csupán csak azt sajnálja, hogy nem előbb lépett be.

— Mindenkinek ajánlom a termelőszövetkezetet, mert a legkifi- zetőbb gazdálkodási formának tartom — mondta.

Hogy mennyire kifizető, azt a példák tömkelegé bizonyítja az Űj Barázda Tszbem De csak egyről beszéljünk. Itt van Gőz István. Régebben 14 hold földje volt. Egyéni gazda korában nagyobb pénzösszeg mindig csak aratás után, vagy ősszel került a birtokába. Az évközi jövedelme pedig rendszerint elfogyott, mert a gazdálkodásra fordította. Erre szükség volt. Most más a helyzet. Gőz István szövetkezeti gazda és

évközi jövedelméből

leányának konyhabútort vásárol. Egészen természetes, nagyon meg van elégedve a szövetkezeti gazdálkodással és az úiat semmi szín alatt nem cserélné el a régivel. Ezen nem is lehet csodálkozni.

Egyes helyeken lekiasinylik, becs- mérlik a szövetkezeti gazdálkodás eddigi eredményeit. íme, az Űj Barázda Tsz példája is mutatja, hogy az új életet kezdő parasztság helyes úton jár.

SZEKULITY PÉTER.

Tanácskozás a szikesek fásításáról

Püspökladányban az 1930-as évek elejétől kísérletek folynak az erősen szikes talajok fásításának megoldásáért. A telepen szerdán megbeszélést tartott Szolnok megye több mint 30 kiváló erdésze, akiknek területén nagyobb műveletlen szikföldek várnak befásítás- ra s megbeszélték az őszi feladatokat. Az erdészeti szikkisérleti telep

tapasztalatai szerint az Alföldön ősihonos kocsányos tölgy bírja legjobban a nehéz körülményeket és ez a II. és III. osztályú szikes talajokon is szépen díszük. Ez év őszén a fásításra kerülő körülbelül 1000 hold nagyobbik része mezőgazdaságilag művelt sziktalaj lesz a megyében,

Javítják a Tiszáit a kompköslekedést

A Tiszán és hajózható mellékfolyóin az utóbbi években számos új kompjárást állítottak fel. Jelenleg 113 kötél vontatású és úgynevezett gyalog komp közlekedik. A Tisza Révkapitányság ellenőrzésével az összes kompokat ellátók a szükséges balesetvédelmi felszerelésekkel. Az elavult fatekerőket, amelyeknek törése sok balesetet

okozott, betonlapra beépített vas- csörlővel helyettesítették. Elsősorban ennek köszönhető, hogy mig 3—4 évvel ezelőtt általában 8—10 halálos baleset volt egy évben, az idén a kompoknál komoly baleset nem történt. A révészek számára tanfolyamokat tartottak, ahol megismertették őket a vízi közlekedés jelzéseivel, a balesetvédelmi szabályokkal.

Egyéni dolgozó parasztok,

termelőszövetkezetek !

KSsseteK minél nagyobb «iámban «ertesWMalásl és bacon nevelési szerződőst az ÜSS—57, évre, A beadásra kötelezett termelők takarmánybeadási kedvezményben részesülnek, Magas átvételi árat és külön prémiumot biztosítunk • leszerződött hízók titán, Szerződéskötés esetén egyéni termelők* nél too Ft, tsz-eknél <00 Ft előleget folyósítunk. Mindenféle felvilágosítást megadnak éa szerződés megköthető az Allatforgatmi Vállalat felvásárlóinál és kirendeltségeinél,

SZOLNOK MSGYEI ALLATFORGALMJ VALLALAT

Szolnoki szerző darabja a műsorban Táj-bérlet

— Prólcai István igazgató a Szigligeti Színház terveiről —

Prókai István elvtáns, aki június elsején lett a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, 35 éves. 27 esztendős koráig lakatos volt, akkor került a Színművészeti Főiskolára. Kitűnő eredménnyel végzett, majd Budapesten és Miskolcon játszott. Ö rendezett Magyarországon először Goethe-darabot.

— Mivel kezdte a tevékenységét mint új igazgató?

— Elsősorban igyekeztem az együttest tehetséges művészekkel megerősíteni. Több fővárosi színész szerződött hozzánk, így Németh Gabriella a Néphadsereg Színházától, Pálfi Aliz és Somogyi Géza a Faluszínháztól, Kürti Péter a József Attila Színháztól. Tárgyalásokat folytatunk más fővárosi színészekkel is. Főrendezőnk, Seregi László, 7 évig a Néphadsereg Színházának rendezője volt. Két új rendezőt szerződtettünk: Nógrádi Róbertét, aki egy évig a Nemzeti Színháznál dolgozott és Pauló Lajost, aki most végezte a Színművészeti Főiskolát.

— Mi a jövó évad műsora? g

— Tíz darabot tűzünk műsorra, köztük a Marica grófnőt, a Víg özvegyet és Hárs Lászlónak „Barátom, a miniszter” című zenés vígjátékát, amelynek nagy sikere volt Szegeden. Fényes Szabolcs szerezte a zenéjét, rövidesen Csehszlovákiában is játszani fogják. Bemutatunk egy új magyar operettet Déryné életéről, Gyulai-Gál muzsikájával. Szolnoki szerző is szerepel a műsorunkon, Gerencsér Miklós „Kere- keskút” című darabjával. Dumas- tól a „Három testőr”, Móricztól a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” szintén műsorra kerül. Tervbevettük Lope de Vega és Goldoni egy- egy művét. A közönség az utóbbi időkben csalódott a színházban, nagy volt a tervszerűtlensóg, a kitűzött műsorok nem valósulta!: meg. Szeretnénk a színházat újra megszerettetni.

— Mi az előnye annak, hogy a színházat a Népművelési Minisztérium átadta a megyei tanácsnak?

— A minisztérium és a vidéki színházak között jóformán csak adminisztratív kapcsolat volt. Néha lejött egy-egy instruktor és megnézett egy darabot. A megyei tanácscsal sokkal közvetlenebb lesz a

0SO<SKSCKDSCSa<8OS<3<S<^

Részletre!

»

Ui típusú csőprniturák,

készpénz fizetés mellett pedig

festett hálószobák és konyhabútorok nagy választékban kaphatók a

Butorértékesrtő Vállalatnál Szolnok, Beloiannisz u, 8.

C3<^OK8C§at<^<a50K8CSOrCSCSaW9CS'

kapcsolat, együtt állapítjuk meg a költségvetésünket, jobban kielégíthetjük a helyi kulturális igényeket. A tanács nagyobb gondot fordít majd a színházra, amely most már a sajátjel, mint eddig a minisztérium.

— Vidéki terveik?

— Feltérképezzük a megyében a kulturházak helyzetét, minél több városba és községibe akarunk elmenni; Esetleg egy speciális tájdarabot is bemutatunk;

— Láthatja-e a közönség a színigazgatót a színpadon?

— Hogyne, egyike leszek a legtöbbet szereplő színészeknek, és rendezni is fogok;

*

Kölgyesi elv társat, a közönség- szervezőt kérdezem vidéki tapasz- talatairóh

— Akármerre járok, mindenütt azt hangoztatják, hogy a színház

eddig elhanyagolta a vidéket, pedig szívesen látnák és kérik az előadásokat. Most táj-bérletet vezetünk be, hat előadásra; Mezőtúron rövid idő alatt 70 előjegyzést kaptunk, Kisújszálláson 350—400 bérletre biztosan számítunk;

— Milyen műsorigénye van a vidéknek?

— Többnyire zenés darabokat kívánnak, Kunmadarason prózát is kémek, Kisújszálláson az Antigonét szeretnék látni.

*

Sok hibája volt eddig a szolnoki

színháznak, űj vezetői televannak lendülettel és friss művészi elképzelésekkel.- Kívánjuk, hogy munkájuk révén a megye lakói jobban megkedveljék a színházat és mind komolyabb igényeket támasszanak vele szemben.

Rozsnyai Ervin

£ladni, venni, eresét ni akas ?

Hirdessen

Szolnok megyei

NÉPLAPBAN

Hirdetése?»

Szelnek fcfvétefámL a megye

valamennyi postaM

rs feladhatja.

hl third

Beszélgettem az igazgatóval, a párttitkárral, a főagronómussal, sok dolgozóval, a kulturcsoport vezetőjével. Nehéz a feladat, egybevetni, megírni mindent egy rövid látogatás tapasztalatait;

A gazdaság ráfizetéses. Amióta fennáll, még sohasem volt megfelelő a rizstermés; Még hozzá tavaly az augusztusi rossz idő elemi csapásként hatott, öt esztendő alatt sokmilliónyi a ráfizetés!; A szakemberek az időjárást okolják, önkénytelenül merül fel a kérdés, vajon nem a rizsfajtában, az éghajlatban, vagy a kettő összefüggésében keresendő-e a magyarázat?i

Mindent a minisztériumból Irányítanak. S ez nem egészséges. A központi normák a helyszínen gyakran nem megfelelők. Például tavaly nagyszerű volt a vöröshere termés: 27 mázsát adott egy kaszálásra holdanként; A norma meny- nyiségi területre vonatkozik. Nc-m lehetett kaszást találni; Mert, ha kevés a termés, a kaszás könnyebb munkával, gyorsabban, többet kereshet; Egyébként is nagyok a bérek között az aránytalanságok. Egy közepesképességű traktoros három hónap alatt többet kereshet, mint egy növényápoló egész évben. Nem helyes az egyenlőstül De ez a nagy különbség rossz, hibákat szül.

A juhkarám a központi tervek alapján Ecsenyben, a rizstelep kellős közepén épült. Körötte mindenütt elárasztott rizsföldek. Hova és hogy hajtsák ki legeltetni az állatokat?

A problémák nehezek, nagyok; És sokan a pártvezetőség tagjai és az agronómusok közül gyengék ezek megoldására. Nincs köztük egyetértés. Egyes agronómusok azzal a felkiáltással, hogy ők a szakemberek, elutasítják a helyes javaslatokat; Hiába javasolja a pártvezetőség, hogy használják fel Horváth Ernő és Cs. Német József szaktudását is. Egyikük rizsőr, másikuk meg a réten kaszál mező- gazdasági akadémiai szakképesítéssel . 3 ■

Az igazgató és a párttitkár leik», sen és becsületesein, körömszakadtáig harcolnak a gazdaságért, a sikerért; De nagyon nehéz a harc;

A beszélgetések során nem találtam érvet és tényekre hivatkozást, amit ne gazdagított volna a gazdaság és a dolgozók érdekeinek józan számontartása: Terveznek, építenek, megfeszített erővel dolgoznak, örülnek minden apró eredménynek: annak, hogy a kulturcsoport- juk ajándékot nyert a megyei versenyen, annak, hogy a kis búzaföldön 18 mázsás termés várható, annak, hogy első helyen állnak a tejtermelésben az igazgatóság gazdaságai közül; Velük örülhetek én fa, most, amikor a Minisztertanács határozata alapján nagyobb önállóságot kapnak — elsősorban a bérezésben — s így segíthetnek sok hibán. És ez csak az első lépés;

♦

Négy napot töltöttem megyénk négy termelőszövetkezeti városában: Mezőtúron, Turkevén, Kisújszálláson és Karcagon, illetőleg a hozzátartozó Tilalmasi Állami Gazdaságban; Láttam jót, rosszat egyaránt. De láttam azt is — és ez a lényeges, felemelő, — hogy a dolgozók: munkások és parasztok bizton, emelt fővel határozott léptekkel haladnak a megkezdett, a szocialista úton.

MÉSZÁROS ISTVÁN

\§MáaJlióta útón

ŐSZINTE SZÓVAL

„Az Alföld sík pusztaságán, a tág horizont szélén, ott ahol az ég találkozik a földdel, aranyos színével bevonva a tájat, száll le a nap”.

— Valahogy így kezdeném én el a riportot, ha meg nem sértem azzal, hogy tanácsot adok.

— Hiszen ón éppen ezt nem akarom. Ilyen giecses kép egyáltalán nem való az őszinte témához, de nem illik a tilalmasi tájra sem;

Ilyenformán vitatkozunk Tövis- kes Péterrel, a Tilalmasi Állami Gazdaság építésvezetőjével.

— Igazán nem így akar írni? Valóban meg akar írni mindent? No, jó! Hát akkor elmondok magának dolgokat úgy, ahogy én tudom, jót és rosszat egyaránt.

És a stuccolt angolbajuszos, ápolt külsejű, kérgesmarkú, hangosbe- szédű emberből, a kantinépület küszöbén egy kupica kevert mellett ülve ömlik a szó. Még jegyezni is alig tudom. S ha nem is szószerint adom vissza, az elmondottak hűségére törekszem;

— 1951-ben létesült Karcagtól 14 kilométerre a Tilalmasi Állami Gazdaság. Én már sok állami gazdaságban dolgoztam; Itt a többivel ellentétben nem volt főúri kastély, nem is adott gazdasági épületek köré telepítették, hanem a semmiből varázsolták elő a gazdaságot. Amit itt látok: a szállások, a családi házak, a kultúrház és ebédlő, sT- irodaház, az istállók, ólak és a gazdasági épületek — mind űj létesítmény. Persze, sajnos, ez nem mindegyiken látszik meg. Nagy hibát

követtek el a tervezők, akik úgy látszik, csupán felületes helyszíni szemlével döntötték el, hogy hol építsék fel a gazdaság épületeit. Nem törődtek a helyi viszonyokkal, és nem is érdeklődtek környékbeli emberektől. Amott, alig párszáz méterre innen, magas part van. Ott lehetett volna építkezni. De itt? — a talaj mélyfekvésű s mivel rizst termelünk, az egész környező terület el van árasztva vízzel, és bár sokszázezer forintba került a terület feltöltése, mégis a talajszint alatt 20 centiméterrel már talajvíz áll. Nem lehet megfelelően alapozni, a víz kikezdi az épületek alapjait; ha nagyobb eső esik, elönti az egész területet, víz áll az utakon, befolyik a házakba, lakásokba, tönkremegy minden, tönkremennek a házak, a jószágok, az emberek.

— Ez az örökség. És hiába, most már csak ide kell építkezni, itt alakult ki a tanyaközpont. Igyekszünk segíteni a dolgokon azzal, hogy jó negyven centiméterrel megemeljük az új házakat. Sajnos, az építőanyagunk igen kevés és sok mindent kell építeni: lakóházakat, fürdőt, tehénistállót.:. A magunk erejéből segítünk. Látja, az a ház ott, vörös salakból és mészből épül — és tart, szilárd, mintha beton volna. Sajátmagunk égetünk téglát is és rövidesen kis téglagyárat szeretnénk építeni. Sok tégla kellene az új brigádszállásokhoz. A régi tanyákat használjuk most erre a célra, ezek nem megfelelők, lassan tönkre is mennek, A második

ötéves tervben a gazdaság központjában nyolcvanöt családi házat, lakást akarunk építeni, a két üzemegységben pedig negyvennegyvenet. Lehet ugyan, hogy ezek- után szólamnak hangzik, de ha sokat küzdünk is mindenféle butasággal, szeretjük ezt a helyet. Ml építettük ezt a játszóteret, és mi ültettük ott sorba azt a tizenháromezer facsemetét, ami néhány év múlva már árnyékot ad .:.

Megnéztem az istállókat. Korszerű, szép és tiszta a nagy tehén- istálló, egészséges, a nagy lóistálló is. De a másik lóistállóban együtt vannak a lovak és a tehenek, olyan zsúfoltan, hogy még megfelelően gondozni sem lehet az állatokat. Az istálló szűk, tele van trágyával, fejőskor alig férnek az állatokhoz. Az állatok piszkosak. Uj tehén- istálló kellene. ígértek, de nem adtak hozzá építőanyagot. A borjúnevelő kinn van az egyik tanyán, öreg, düledező házban. Meg se mutatták, nem akartak szégyenkezni vele.

Láttam a tejházat. Az eredeti terv szerint ez csak az építendő új tejház előcsarnoka lett volna. Szűk. kicsi épület, összezsúfolva benne minden. Egészségtelen, piszkos helyen, rossz körülmények között dolgozzák itt föl a tejet.

Láttam a rizsföldeket. Szépen bokrosodik, fejlődik a növény. Háromezer hold rizsvetés. Nem csekélység. A dolgozók térdig vízben állva, szorgalmasan gyomlálják. Csak az idő is jó legyen .. (