Szolnok Megyei Néplap, 1956. július (8. évfolyam, 155-180. szám)
1956-07-06 / 159. szám
1936. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a 53 /i hol győz az ember Emelkedjünk fel — egy képzeletbeli helikopteren — Mezőtúr termelőszövetkezeti város fölé. Innen fentről érdekes, megkapó kép tárul elénk. A lapos kunsági város úgy áll a hatalmas 70 000 holdas határ közepén, mint sakktáblán a bástya. Az aranysárga őszi árpatáblákat — melyekben már zúgnak a kombájnok — a hullámzó búzatáblákat, a haragos zöld színben játszó kukoricaföldeket szabályos kockákra osztják a több ezer holdon végighúzódó 4—5 m széles, szépen fejlődő erdősávok. Sok százezer csemetét kellett elültetni, mig ezek az erdősávok kialakultak, öt évvel ezelőtt itt csak a szétszórt tanyák környékén szomorkodott egykét akác, vagy szilvafaj Távolabb a rizstáblák csillogó víztükre hirdeti az emberi akarat, a tudás eredményét; Az egykor semmi hasznot nem hajtó sziki legelőkön évről évre terem az Al* föld aranya: a rizs. A csatornák, vízvezetőárkok ezer darabra hasogatják a kietlen pusztát. A víz bírókra kel a makrancos sziksóval, hogy termékeny földet varázsoljon az ősgyepek helyén. Odább pedig — mint óriási hangyák olyan serényen futkosnak egyik helyről a másikra a nagy lánctalpas traktorokkal vontatott földgyaluk, talajegyengetők Egy széles lapos gödörből markolják ki a jó sárga agyagot, melyet a híres túri fazekasok is szeretnek, mert tűzálló fazekakat, tüzesvérű pálinkásbugykosokat, hűs vizű korsókat lehet belőle csinálni; Régen is végeztek digózást Mezőtúron, de akkor kubikostalicskával, vagy jobb esetben lovaskordé- . il kellett hordani és teregetni a földet. Kegyetlen munka volt. De ez már a múlté, a volt kubikosok, ma ezer holdak gazdái; S csak elnézik gyönyörködve a gépkubikost, mely darabonként 50 ember napi munkáját végzi el; Miután itt elég alkalmas helyet találtunk, így leereszkedtünk, hogy közelebbről nézzünk szét egy-két helyen. Vezetőnk is akadt Fejes Mihály élvtárs, a Haládás Termelőszövetkezet elnöke személyében, aki örömmel mutatja meg gazdaságukat. — A mi termelőszövetkezetünknél — mondotta — eddig 570 hold digózást végzett el a talajjavító, jelenleg is dolgoznak a gépek, mint azt az imént látták. Ez csak az egyik rész — folytatta —, mert ezzel párhuzamosan 896 holdon pedig meszezést, illetve gipszezést végeztünk. A legelőkön — mint a példa is igazolja — segített a talajjavítás, de hogy állunk a szántóföldön? — Itt még jobbak az eredmények — mondotta — és ezzel elvezet néhány javított táblához. Ez a föld — mutat körül, s közben beáll egy nagy búzatáblába — azelőtt a legjobb időjárás esetén sem adott 4—5 mázsa búzánál többet. Most — szerényen számítva — holdanként 8—10 mázsát, sőt vannak helyek, ahol ennél többet; Nem volna teljes a kép, ha csak a Harcos Termelőszövetkezetet néznénk. Ezért látogattunk el a Törő Pál Termelőszövetkezetbe, ahol elsőként fogtak a talajjavításhoz. Debreczeni András elvtárssal beszélgettünk; — 1951-ben, amikor megalakultunk — kezdte — itt, ahol most állunk, még a szöcske is sírva ment tovább, olyan kopár, terméketlen volt a föld. „Az érháti parasztra” úgy tekintetlek, mint a koldusokra, kik kölcsönből, kéregetésből éltek. Néhány évig mi is kínlódtuift, kerestük a kivezető utat. 1953 őszén saját erőnkből 60 vagon mésziszapot hozattunk és még a télen kiszórtuk a búzára. Ennek is volt már valamennyi eredménye, de bizony nem sok, mert az 1954-es gazdasági évet 2,92 mázsás átlagos búzaterméssel zártuk. Szégyen, de bizony kölcsön- kenyéren teleltünk ki. Nem csüggedtünk, fokoztuk a talajjavítást és már az ősszel 300 hold olyan területbe vetettük a búzát, amelyet megjavítottunk. Ennek köszönhetjük, hogy 1955-ben átlagosan 8 mázsa lett a búzatermésünk. Ma már 1000 hold digózott, 600 hold mesze- zett földünk van. Nem dicsekvésként mondom, de az idén is elérjük a 8 mázsás átlagtermést búzából, vagy még többet. Lehetőségünk van most már erre, hogy kukoricát, cukorrépát, burgonyát is termeljünk. Minderről saját szemünkkel győződtünk meg. A júliusi napfényben ott kint minden nevet, mosolyog még a föld is. Egyik oldalon még kopár a szik, csak a cigánybúza terem, a másikon pedig díszük a virágzó kultúra. Vágási Kálmán Megkezdődött az aratás A Szovjetunió déli KeruieteineK kolhozaiban megkezdődött a gabonafélék betakarítása. A földeken nagyteljesítményű gépek dolgoznak éjjel-nappal. A képen: Őszi búza betakarítása a „Győzelem“-kolhozban (Rosztov terület). (Foto: L. Porter); A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK IPARÁNAK HÍREI Uj termelőegységekkel bővül az albán élelmiszeripar Az Albán Népköztársaság második ötéves tervében az élelmiszeripar termelése 94 százalékkal emelkedik. A termelés emelését részben a meglévő gyárak kibővítésével és korszerűsí lésével, részben pedig újabb gyárak és kombinátok építésével biztosítják. Az Albán Munkapárt III. kongresszusának napjaiban helyezték üzembe a vlorai „Emst Thälmann” hal-, gyümölcs- és zöldségkonzerv kombinátot, amelynek gépi berendezését a Német Demokratikus Köztársaság szállította. Német technikusok irányították az építkezést és tanították be a kombinát első albán szakembereit is. Még júniusban megkezdődött a termelés ebben a korszerű kombinátban, amelynek dolgozói vállalták, hogy az ötéves tervben 20 különböző konzervféleséget gyártanak, nemcsak az albán fogyasztók ellátására, hanem kivitelre is. Ugyanakkor vállalták, hogy terven felül megkezdik különböző húskonzervek gyártását is. , Hamarosan befejezik a korcsai gyümölcs- és zöldségkonzerv gyár építését is, ahol már a vacuum- be rendezést és az utolsó gépeket szerelik. A második ötéves tervben az Albán Népköztársaságban egy új cukorgyárat helyeznek üzembe, több olajsaitolót építenek és Tiranában felépül az új sörgyár. Az NDK segítsége Szudánnak Az Egyiptom és Belga-Kongó közt elterülő Szudán nagyrésze vízhiányban szenved. A fiatal független állam létezésének első napjaiban mindjárt tudományos és műszaki szerződést kötött az NDK- val a városok és falvak vízellátási problémáinak megoldására, valamint a mezőgazdasági vidékek öntözőberendezéseinek és kútjadnak építésére. Az NDK hidrotechnikai szakemberei máris munkához láttak Szudánban, ahol óriási területeket vizsgálnak meg. A német mérnökök víz után kutatnak, hogy többszörösére növelhesse jószágá'lományát. megművelhesse a kihasználatlan földeket. A német hidrológusök úgy vélik, hogy egyes vidékek öntözésének legmegfelelőbb módszere az lesz, ha mély kutakat építenek és azokból nagyteljesítményű szivattyúkkal szolgáltatják a vizet; E szivattyútelepeit szerelése már több német gyárban megkezdődött. Az első gépszálít- mányok lengyel és német hajókon nemsokára úlfcnak indulnak az északi tengeri kikötőkből a Vörös- tenger partjára. Románia legnagyobb és leg* korszerűbb cukorgyárának felszerelését az NDK szállította Románia északi részén, Livezi olténiai falu közelében épült fel a Román Népköztársaság legnagyobb és legkorszerűbb cukorgyára, amelynek műszaki berendezését most szerélik fel. Az egész felszerelést az NDK szállította, a szerelési munkákat is haliéi, mag- deburgi és lipcsei szakértők végzik. A gyár épületei 45 hektárnyi területet foglalnak el. Az eddig használt telepek helyett itt két folyamatosan dolgozó, 26 méter hosz- szú és 4,8 méter átmérőjű főződobot szerelnék fel, amelyekben az automatikusan mosott répaszeletekből 70—90 perc alatt kivonják a cukrot; Épül a pekingi előregyártóit épületelem gyár Peking közelében mintegy 30 000 négyzetméternyi területen gyons ütemben épül egy új előregyártatt épületelem-gyár, amelyet majd a legkorszerűbb gépekkel szerelnek fel. Az új gyárat 1957 első negyedében helyezik üzembe, teljes kapacitással 1957 végétől fog termelni. A gyár évi termelése 350 000 négyzetméter előregyártott épületelem lesz, ezenkívül mintegy 85 000 köbméter téglapótló kisebb épületelemet fog gyártani. Elkészül az első 12 000 kilowattos kínai turbina generátor A sangháji Villamosfelszerélések üzemben kínai mérnökök szovjet tervdokumentáció alapján és csehszlovák szakemberek segítségévei egyre újabb és jelentősebb villamo&ipard felszerelések sorozatgyártását indítják meg. Ennek az üzemnek a dolgozói kezdték meg először Kínában 6000 kilowattos generátorok gyártását és most hozzáláttak az első hazai gyártmányú 12 000 kilowattos generátor megkonstruálásához. Az üzem dolgozói vállalták, hogy a hatalmas generátort október 1-re elkészítik. Mocsárjáró traktor A sztálingrádi gyár újdonsága, a „DT-55”-ös traktor, a „DT-54” megváltoztatásával készült. A legnagyobb változások a futóművel történtek, ugyanis szélesebb lánctalpakat szereltek a traktorra és megnövelték a hosszirányú tengelytávolságot. Ezáltal . lehetővé vált, hogy a traktort lápos és tő- zeges földek művelésére használják. Az ilyen ingoványokon a traktornak lassabban kell dolgoznia, ezért a DT-55-nek pótsebességváltója van, amely óránként 1,3—2,8 km-re csökkenti a haladás gyorsaságát, de a kiszárított földeken a mocsárjáró traktor gyorsabb elődjénél. A motor teljesítménye a régi: 54 lóerő. Családi kerékpár A Ivovi kerékpárgyárban könnyű hajlított fémcsöveikből gyermek- pótkocsit készítettek, amely bármilyen férfi kerékpárhoz hozzáerősíthető. A pótkocsinak kényelmes, rugózott ülése van, kerekeit hálók védik, úgyhogy még a legkisebb gyermekeket is nyugodtan beültethetik hosszabb kirándulás esetén. A pótkocsit két helyen erősítik hozzá a kerékpárhoz: a váz alsó csövéhez a fogaskeréknél, s egy konzol segítségével a láncvillához. Az összekapcsolás csuklós, úgyhogy a pótkocsis kerékpár stabilan közlekedhet egyenetlen úton és a fordulóban is. A pótkocsi súlya alig több 11 kilogrammnál; HIRDESSEN a Szolnok megyei NÉPLAP-bon! Száztizenkét hozzászólás ... edves Olvasónk! A Szolnok megyei Néplap május 18—i számában közölt — „Hogyan ítélnek?” c. cikkre a következőktől kaptunk hozzászólást: Nagy Lajos, Törökszentmiklós, R. S. -né, I. F.-né, Sz. F.-né, Cs. S.-né, Mezőtúr, Pappné Szolnok, Nagyné Szolnok, Grecsuha Mihály Jász- holdogháza, Csikós Gyuláné Jászberény, Magyar Jánosné Szolnok, Rojeczki Margit Törökszentmiklós, özv. Pacsali Istvánná Szolnok, Simon György Szolnok, Kozma Istvánná, K. I.-né Szolnok, Kosaiké Sándor Tiszaföldvár, Nagy Pál Szolnok, S.-né Mezőtúr, Kovács Anna Szajől, Sz. G.-né Szolnok, Váczi J.-né Szolnok, Róth László Mezőtúr, Bálint Balázs Jászapáti, Sebestyén Ferenc Tiszaug, K. P. Jászberény, Lovas Lajosné Mezőtúr, S. F. Szolnok, Szabó Mária, Bánfalvi Józsefné, Podróczkl Fe- rencné, Bartha Ferenc, Bánfalvi József Jászberény, Radies Zoltánná Mesterszállás, Három János, Vidra Józsefné, Kiss Illésné, Bódi Petronella, Olvashatatlan aláírás, Zagy- varékas, P. Sz. I. Szolnok, Susa Erzsébet Rákócziújfaiu, Lovász Erzsébet Szolnok, Va/rga Ferenc Űjszász, Haller Józsefné Tiszaföldvár, Tóth Sándomé Karcag, Lő- rinczi Dántelné, Zsíros Gézámé, Wenhardt Ádámné, Kálmán Sándor né, Pintér Istvánná, Wenhardt Adóm, Vincze Gyula, ör Imréné, Fülöp Sándomé Szolnok, Csikai Sándomé Öcsöd, Kovács Királyné Szolnok, Bognár Sándor Kenderes, Balogh Lászlómé Szolnak, Gy. A. Szolnok, Biró Margit Szolnok, Bán Hédi Szolnok ,Dorók Irén Szolnok, Szloboda Józsefné Szolnok, Molnár Józsefné Szolnok, Gál Gyula Szolnok, Menyhárt Józsefné Szolnok, BaJila Klára, BaUa Piroska Tisza- füred-Kócs, Cs. Nagy Jánosné, Modla Ferencné, Barcsik Jánosné, Sándor Istvánná, Munkácsi Ferencné Szolnok, M. G. Mezőtúr, Simon Károlyné és Babi Kunhegyes, Á. J. K unszentmárton, D. Kovács Gábomé Kunhegyes, Vámos István Turkeve, T. Lászlóvá Mezőtúr, Szappanos Lajosné, Veres Istvánná, Szűcs Istvánná, Hegyi Lajosné, özv. Fejes Imréné, ifj. Fejes Imréné, Hegyi Istvánná, Juhász Ferencné, Veres Imréné, Polgár Istvánná, R. Tóth Györgyné, Pintér Gábomé Szolnok, Lengyel Istvánná Szolnok, Kollár Imrémén Szolnok, T. L.-né Szolnok, T. M., E. I., Dj I., T. I., T. J. Törökszentmiklós, Simorné Szolnok, 10 gyermekes anya Karcag, P. B.-né Törökszentmiklós, Gödér Gyulámé Szolnok, Nagy Imréné Szolnok, Nagy Istvánná Szolnok, J5. I.-né, T. M.-né, T. I.-né Törökizentmik- lós, Szabó Lajos, Molnár József, Bogi József, Túrái Jánosné 5 családos anya. Egy anya Kisújszállás, Deák Rózsa Szapárfálu. A két anyán kívül száztizenkét melegszívű ember fejezte ki szeretetét a jelenleg nevelőintézetben élő H. B., illetve Lali iránt. Száztizenkét kéz írta meg aggódva, mit érez a gyermekért és féltő érdeklődéssel várja, mi lesz H. B. sorsa. Hivatalok kollektívái, munkások, munkásasszonyok a gyárakból, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, fiatal és öreg édesanyáik, lányok, fiatalemberek, alkalmazottak, háztartásban élők, tanítók, nagymamák mondták el őszinte, szívből jövő és segítő szándékú véleményüket a cikkre, illetve a két anya levelére. Nem lehetett meghatód ás nélkül 'Olvasni egy levelet sem. Mindegyikből sugárzott a gyermek jövőjéért, nyugodt fejlődéséért, lelki háborítatlanságáért érzett forró felelősség. Mennyien írták le saját sorsukat? Mennyien emlékeztek hasonló esetekre, mikor még nem törődött ennyire a társadalom az anya álltai elhagyott gyermekkel Keserű, szomorú sorsokra emlékeztek ezekben a levelekben. TJ a valamennyit le akartuk volna közöUhd, több napon át megtöltötték volna az újságot. Nagyon megköszönjük az emberséges sorokat s amikor leszögezzük, hogy a beérkezett levelekből csupán 3— 4 ért egyet az édesanyával, a többi egyöntetűen a nevelőanya igaza mellett tör lándzsát, — el kell ismernünk a következőket: Rendkívül tanulságos volt a vita, mind a lapban, mind a levelekben közölt véleménytömeg alapján is. Megmutatta számtalan oldalról azt a nagyon komoly társadalmi problémát, mennyire összezilálja gyermeke sorsát az az anya, aíká elhagyja kicsijét. Ugyanakor egyöntetű kívánság vált szinte valamennyi levélből a száztizenkettő közül, hogy bíróságaink és az illetékes gyámügyi hatóságok sokkal körültekintőbben ítéljenek hasonló ügyekben. Jelen esetben a paragrafus döntött; Bizonyára így fesz; Reméljük, H. B. sorsa — számára és érdekében — kedvezőbben alakul majd. Befejezésül álljon itt a käs H; B. levele. Még a vizsgák előtt írta: „Kedves jó Anyukám! Leveled megkaptam, aminek nagyon megörültem. Azonnal válaszolok is. Én jól érzem magam, amit neked is kívánok. Itt nagyon jó idő várni Az igazgató bácsi 1956. V. 23-án behívott az irodába. Egy újságcikk volt a kezében. Mondta-, hogy az az én sorsomról van írva. Azt is mondta, hogy anyám küldte, expressz levélben. Válaszolt is a levélre, amit nekem is felolvasott. Megírta, hogy hagyjon magam választanom, mert úgy se segít avval, hogy elválaszt tőled. A nyári szünetre is hazamehetek. Ha tudnál útiköltséget küldeni. Már nemsokára itt a vizsga, addig tanulok. Van már sok jegyem. Most már zárom soraim. Milliászor csókokat Béla.” T. I. fa tudta, ü&Qty ok etn&eb áll Akinek tervei vannak, időnként számvetést is csinál- Megvizsgálja, mi van meg és mire lenne még szükség, hogy a terv minden részlete megvalósuljon. Néhány nappal ezelőtt a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz vezetősége is elővette az éves termelési tervet és összehasonlításokat végzett. Ebből kitűnt, hogy búzából legalább négy mázsával több lesz holdanként, mint amennyit terveztek. Az őszi árpa 8,5 mázsás átlagtermés helyett 12 mázsát Ígér. Meg lehetnek elégedve az állattenyésztéssel is. Jelenleg 75 sertést hizlalnak, és ezek között már nem ritka a 2,5 mázsás jószág. Jövő hónapban újból beállítanak 90 darabot. Hizlalóéból közel félmillió forintnyi bevételre számítanak; A tervértékelés tehát világosan bizonyítja, hogy a Petőfi 'fezben ezévben jelentős az előrehaladás. Az ilyen tervértékelés azonban nemcsak a jót, hanem a rosszat is megmutatja.- A tavasza mezőgazdasági munka jól haladt. Most azonban még mindig van 25 hold kapálattan kukoricájuk,. ahol csak a húzatást végezték eb Sok eső esett és a csapadékos időjárás rendkívüli módon megnehezíti a növényápolást. De itt az elmaradást nem lehet egyedül csak ezzel magyarázni; Egyik-másik tag még mindig hadilábon áll a munkafegyelemmel, nem veti magát alá az egészséges szövetkezeti élet mindenki számára kötelező szabályainak. Kecskés L. István szövetkezeti gazda olyan ritka vendég a tsz-ben, mint a fehér holló. Nem csoda, hogy nem tud résztvenni a közös munkában, mert a fiával együtt hét hold földet művel egyénileg. A szövetkezet most megvonta tőle az egy hold háztáji földet. Ezzel nem ért egyet, pedig be kell látnia, hogy a közös gazdaság nagyon igazságosan jár ed vele szemben; Egyik-másik tag minden idejét a háztáji föld megművelésével tölti, ott bíbelődik hetekig. Orbán Vilmos és Homyák Kátaámné is egy hétig kapálta az egy hold háztájit. Lőkös Kálmán pedig a legnagyobb dologidőben nekifogott a házát tapasztani. Vajon megtette volna ugyanezt egyéni gazda korában? Bizonyára nem. Mert ha elmulasztotta volna a kukorica bekapálását, altkor ez drága mulatság lett volna. S higyje el, hogy most is drága mulatság a munkából való elmaradás. Ilyen dolgok miatt kapálaitlan még mindig a 25 hold kukorica. Bathó Ignác, Varga István és még jónéhányan kérik a szövetkezet vezetőségétől, hogy legyen erélyesebb a hanyagokkal szemben. Gondoskodjon az alapszabály szigorú megtartásáról. Ez lesz majd a biztosítéka a még nagyobb eredményeknek. Az új tagok és a szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák kérése jogos. _ LAKÓ ISTVÁN