Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-17 / 143. szám

1958. június 17.

■*

SZOLNOK MEGYÉT NBPEAP

3

Bizalom a párt, a nép iránt olyan erőforrásunk, amellyel leküzdjük a nehézségeket

Dávid Ferenc elvtárs országgyűlési képviselő beszámolója Kun sxentmár ionban

tésre kötelezte őket, de a tényleEXPORTRA TERMELNEK

Az Aprítógépgyár Tassi lemczlakatosbrigádja a kínai exportra készülő szén úsztató cellákon dolgozik. A képen MATOK ANTAL, TASSI

KALMAN. BANKA ANTAL cs MOLNÁR JÓZSEF

Óvjuk gyermekeinket a nyári betegségektől

Dávid Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő június 15-én, pénteken este beszámolót tartott Kunszentmártonban a járási kul- turházbam. A község dolgozóinak minden rétege képviselve volt a gyűlésein s a jelenlévő munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek nagy érdeklődéssel hallgatták Dávid elvtárs szavait

Beszámolójában néhány alapvető kérdést vetett fél az elmúlt időszak politikai eseményeivel kapcsolatban, melyek a dolgozó nép körében is széles visszhangot keltettek. „Az SZKP XX. kongresszusának az egész szocialista fejlődésre nagy kihatása van. A mi hazánkra nézve is hatalmas a jelentősége s ha jól alkalmazzuk tanításait, hamarosan ki tudjuk javítani azokat a hibákat, melyeket mi is elkövettünk” — mondotta többek között Dávid elvtárs. Ezután a külpolitikai síkon elért eredményekről beszélt, majd rátért szocialista építésünk néhány problémájára. Hangsúlyozta, hogy második ötéves tervünk sokkal reálisabb feltételeit szabja meg fejlődésünknek, mint az első ötéves terv, mely további előrehaladásunk alapja volt ugyan, de a mi sajátos viszonyainkat nem vette kellően figyelembe s ez egy sor hibára is vezetett.— A szocializmus építése akkor lesz igazán vonzó minden dolgozó ember számára, ha minden nap láthatják, hogy a szocializmus együttjár az életszínvonal emelkedésével, — mondotta Dávid elvtárs. — A terv irányelveiben megjelölt 25 százalékos életszínvonal- emelkedés minden feltétele adva van, tő'ünk függ, hogy ezek megvalósuljanak.A továbbiakban az anyagi érdekeltség fokozásában előttünk álló feladatokról beszélt Dávid elvtárs, majd rátért a túlzott centralizációból és a bürokratikus munkamódszerekből eredő hibák elemzésére.

Mindinkább ki kell fejleszteni a helyi hatáskört, hogy minél nagyobb önállósággal intézhesse a nép a maga ügyeit, e nélkül nem lesz helyi felelősség, kezdeményezés és nem fog növekedni a politikai öntudat, — hangsúlyozta;

Amikor az életünk különböző területein meglévő formalizmus felszámolásának szükségességéről szólt Dávid elvtárs és elmbndta, hogy ezádáig az országgyűlési képviselők munkája is igen gyakran csak formális vdt, a közönség soraiban felcsiattant a taps.

— Remé1em, nem azt tapsolják, hogy formális volt a parlamenti ülés? — kérdezte tréfásan.

— Azt, hogy erről mi is tudtunk és örülünk, hogy végre bátran beszélünk róla — kiáltott fel a közönség köréből valaki

A Hazafias Népfront működéséről szólva elmondotta Dávid elvtárs, hogy nagyon sok hibát követtünk el ezzel kapcsolatban. Sok megnyilvánulás, kijelentés hangzott el a Népfrontról, de maga a mozgalom tiszavirág életű volt, jelentősége elhalványodott. Nem volt ez helyes. Ezeket a taktikázásokat meg kell szüntetni; A Hazafias Népfront mozgalomra szükségünk van, hogy minden magyar dolgozót — tudatos ellenségeinket kivéve — égy széles táborba fogjunk össze, hogy tevékeny részeseivé váljanak a szocialista építésnek.

Befejezésképpen a kölcsönös bizalom szükségességéről beszélt Dávid elvtárs.

— A „ne szólj szám, nem fáj fejem" közhitet fel kell váltania az

„úgy beszéljünk, ahogy érzünk, ahogy gondolkozunk“

légkörnek. A párt, a kormány bízik a nép hűségében, szorgalmában s a kölcsönös bizalom olyan erőforrásunk, amellyel leküzdjük a nehézségeket s mihamarabb minél több eredményről s mind kevesebb hibáról tudunk beszámolni, — fejezte be képviselői beszámolóját Dávid elv társ.

A továbbiakban a gyűlés résztvevői szóltak hozzá a beszámolóhoz s intéztek kérdésit Dávid elv- társhoz;

Kardos Balázs elmondta, hogy úgy látszik, nálunk az anyagi érdekeltséget egyesek igen furcsán értelmezik. PL a Zalka Máté Tsz- nek a Klslángi Állami Gazdaság a megrendelt nyolc vagon búza vetőmagot késve szállította le, s amellett még rossz minőségűt is küldtek; A bíróság ugyan kártériges kar mégis csak megmarad, kevesebb terem s érmék az ország is kárált látja. Ne csak a mennyiségi tervet, a minőségit is nézzék tehát az egyes gazdaságok.

— Háromszor borították fel az évi tervet a felsőbb szervek s ez a terv lejáratása — mondotta Vin- cze elvtárs, a gépállomási dolgozók nevében. A szocialista munkaverseny is lehetetlenné válik ezáltal. De hasonló a helyzet a bérezéssel is. ősz óta háromszor változtatták, a dolgozók nem tudják nyomon követni, bizalmatlanok, zavarja az emberek nyugalmát, munkaiked- vót,

— Ami a tanácsok önállóságát illeti, még sokan semmibe veszik a tanács véleményét — mondatta Földvári elvtárs. Pl; a Beflsped, miután szó van róla, hogy a tanácshoz kerül, igyekszik Szolnokra „átmenteni” a felszerelést s a takarmányt sem biztosítja. Vagy az Élelmiszeripari Minisztérium — a tanács megkérdezése nélkül jelölt ki egy helyi raktárát a Nagykőrösi Konzervgyár céljaira, holott a gabona raktározása megoldatlan kérdés a községben;

Dajka élvtársnő azt tette szóvá, hogy a dolgozó emberek szavát sok esetben mellőzték ezidáig. Formaságnak látszik, mégis több annál, hogy pl. a járási küldött értekezleten főleg csak a hivatalos hozzászólók beszéltek, mert az elnökség „szortírozta” a beadott cédulákat.

A besenyszögi Zagyvamenti Termelőszövetkezet az elmúlt év őszén alakult. Ez az első közös esztendő. A tagok az elmúlt év őszén 162 hold búzát vetettek s már az első hónapokban jól kihasználták a szövetkezeti gazdálkodás adta lehetőségeket. A búzaföldet műtrágyával erősítették meg. A gyomosabb

Faragó József, a jászárokszállási Táncsics Tsz elnöke.

Kétszázhúsz tag ügyes-bajos dolgával törődik, 1500 hold földön irányítja a gazdálkodást. Évek óta ismerem. Mindig siet; Még soha nem találkoztunk úgy, hogy ráért volna. Ilyen még nem fordult elő, de az már megtörtént, hogy ebéd közben zavartam, mondván: most úgy sem dolgozik, s akarva-aka- ratlanul megfoszotttam még attól a csepp ebédutáni szabad idejétől is.

Most újból beszélgetünk. A szövetkezeti iroda egyik meghitt sarkába húzódtunk. Faragó élvtárs ingujjra vetkőzve könyököl az asztalon. Nyár van. S , körülöttünk lusta csend. Beszélgetünk, de ez egyszer nem úgy, mint máskor.

öt esztendeje, hogy Faragó elv- társat a Táncsics Tsz tagjai elnöknek választották. Mi minden történt azóta. Van olyan tsz szép számmal, ahol 1951 óta már az ötödik-hatodik elnöknél tartanak. Ez pedig nem jó, mert minden elnök- csere olyan, akár a költözködés.::

— Mesé’jen.

Faragó József arcán szerény mosoly bujkál;

— Sokat „verekedtünk” öt év alatt. Legtöbbet önmagunkkal kellett viaskodni. Kezdetben a tagok többsége nem ismerte magáénak a földet; „Ha éljön az ősz, majd osztanak” így vélekedtek jópáran. — Ceruzával szórakozottan iikál az előtte lévő papírlapra. S mintha csak magának mondaná, élgondolkodva folytatja:

— Ej, nehéz is volt az. Aztán, ahogy mentek az évek. egyik zárszámadást követte a másik, és lassan-lassan mindenki megértette, nem ád itt senki semmit, ha nem dolgozunk.

Nevet az elnök, arca féld érül.

— Volt nálunk egy-két olyan esztendő is, amikor a kukoricatörést szárvágás követte, a szárvágást pedig kapabetakarítás. Ezt a traktorosok végezték szántás közben, ök szedték össze a tagok áltál elhagyott szerszámot. Mit számított egy-egy kapa, vagy kasza? Az a jó. hogy ma már csak nevetünk ezen. Elmúlt. Minden tagnak nevén a szerszám s erre vigyáz. Nemcsak azért, ment ha elvész,

így aztán sok tsz-tag csalódottan tért haza;

Dénes eivtárs elmondotta, hogy még

kultúrális téren is nagy a bürokrácia.

Bővelkedik tehetséges embereiében a járás, azonban megfelelő anyagi erő híján — amely elakad a felsőbb szerveknél — nem tudják kibontakoztatni ezeket a lehetőségeket. Kérdésit is intézett Dávid elvtárshoz, hogy a parlamentben hogyan fogja szóvátenni az itt felsorolt javaslatokat;

Az idő előrehaladottsága ellenére is tízen szóltak hozzá a beszámolóhoz és mindegyik felszólaló igen szenvedélyesen, az igazságba vetett hittel és bizalommal, bátran és őszintén beszélt. Többen is hangsúlyozták, mennyire helyeslik ennek a légkörnek a kialakítását s amint mondatták, az az időszak már a múlté, amikor a jószándékú bírálatot is a „megalkuvó” vagy „a tömegek uszályába” esett kifejezéssel vissza lehetett utasítani;

A gyűlésen elhangzott hozzászólások után Dávid elvtárs válaszolt a felvetett kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a jövőben ezt a kapcsolatot méginkább el fogják mélyíteni és mint választóinak képviselője, igyekezni fog az elhangzott problémákra miélőbb megoldást találni, illetve választ adni;

F; T, P.

területen pedig vegyszeres gyomirtást végeztek;

A Zagyvamenti Termelőszövetkezet 162 holdas gabonatáblája 12— 13 mázsás holdanként! átlagtermést ígér. Hogy a várható termést a tagok minél kevesebb szemveszteséggel takarítsák be, aratásig növényápolás zömét el akárják végezni;

meg kell fizetnie, hanem azért, mert a szerszám az övé. Akkor is az övé volt, de még nem hitte;

Elnézem Faragó etvtónsat; Naptól égett homloka csak ott fehér, ahol a micisapka takarni szokta. Szája szegletében két mély ránc; Milyen derűs mégis ez az ember. Pedig mennyit kellett beszélni, hadakozni, amíg megérttette egyikmásik taggal: a „miénk” magasztos fogalmát. Vajon öt év alatt mikor érte a legnagyob öröm? Kíváncsi vagyok.

Válaszol.

— Egy héttel ezelőtt sikerült egy gépkocsit vásárolni. Ennek örülök legjobban. Elmesélem a gépkocsivásárttás körülményeit., Erre a járműre nagy szüksége volt a szövetkezetnek. Vásárlására az idén nem terveztünk be pénzt. Ügy adódott azonban mégis, hogy ha pénzünk van, szerezhetünk gépkocsit. Én ezt egy közgyűlésen elmondtam a tagoknak. És mi történt? A szövetkezeti gazdák egymásután szólaltak fél: „Én kétezret adok, én háromezret, én négyezret” és még az esite összejött a gépkocsivásáriósihoz szükséges 52 ezer forint. A tagok kölcsönözték. Én akkor éreztem legjobban, hogy erős, nagyon erős, a mi szövetkezetünk.

— És öt esztendős munkájának mi a legfőbb tanulsága, Faragó élvtárs?

Nem válaszol azonnal. Tűnődve kinéz az ablakon, látszik rajta, hogy erősen gondolkodik.

— Hogy is mondjam ezt röviden, de mégis érthetően? Talán példát hozok fel. Legutóbb a második brigád a növényápolással el volt maradva. Ügy gondoltam, hogy ezt az elmaradást csak abban az esetben pótolhatják, ha odairányft- jufc az építőbrigádot. De mielőtt ez megtörtént volna, elmentem a másik két növénytermelő brigádhoz és beszéltem a tagokkal. Megmondtam, mit akarunk tenni;

„Hát elnök elvtárs, ez bizony nem lesz jó. A második brigád tagjainak is akkora a területe, mint a miénk. Nyújtsák meg egy kicsit e. napot, és akkor majd utolérik magúkat.” Rájöttem, hogy ez a javaslat sokkal jpbb, mint az én elgondolásom; Elmondtam a

Alig egy-két évtizeddel ezelőtt még igen sok anya vesztette el gyermekét, mielőtt örülhetett volna első szavainak, gyönyörködhetett volna tipegésében. mielőtt láthatta volna értelmének fejlődését. A csecsemők 20—25 százaléka elpusztult, mielőtt elérhette volna az egy éves kort. Ez a magas halálozási arányszám már a múlté, ma már 6—8 százalék;

Amíg az orvosi tudomány el nem érte a jelenlegi fejlődési fokot, igen sok gyermek halt meg különböző táplálkozási és főként fertőző betegségben.

Több betegségről (pl. májgyulladás) kiderült, hogy fertőző eredetű, mint több más, csak eddig nem tartották annak.

Az eddig elért eredmények azonban nem azt jelentik, hogy ölhetett kézzel megálljunk. Á múlt sötétségéről a tudomány lerántotta a leplet, s az előrehaladáshoz, az eredmények további javításához a kapu nyitva áll előttünk. Ehhez azonban a társadalom segítségére is

második brigád tagjainak is, hogy mit javallottak a többiek. A második brigád tagjai másnap már korábban kezdték és későbben hagyták abba a munkát, és három nap alatt az elmaradást behozták. Ezzel azt akarom mondani, hogy öt esztendős munkám legfőbb tanulsága: semmit sem egyedül a magam feje után, hanem mindent a tagokkal;

Egyszerűen, haftáskeltés nélkül, meggyőződésből mondta ebeket a szavakat. Aztán másról, mindenféléről beszélgettünk; Szőbakerült magánélete is,

— öt év alatt hány szépirodalmi könyvet olvasott?

Kicsit restelkedve válaszol. Uj- jaán számol.

Olvastam a Csendes Dont, azt is két télen keresztül, a Volokalamsz- ki országutat, és Szaibó Páltól az Isten malmait.

Meglepődöm.

— Ennyi az egész?

— Sajnos. Moziba is egy hónapban jó, ha egyszer eljutok.

Elhallgattunk mind a ketten. Hát létezik ilyen? Ilyen nagy ára lenne Faragó elvtárs ct, esztendős munkájának. Annak, hogy az egykori párszázezer forint helyett ma 3,500.000 forint a közös vagyon? Nincs annyi ideje, hogy olvasson, hogy moziba járjon? Miért van ez?

Faragó elvtárs kéretlenül válaszd;

— Ne higyje, hogy a szövetkezeti munka rabolja el a áss bad időm. Nem. Az értekezletek tömkelegé. Egyáltalán nem túlzók, hetenként 2—3 értekezleten kell részt vennem; Ezeknek a megbeszéléseknek kétharmada egyszerűen szóismételgetés.

Gyors számolást végezek. S kiderül, hogy amíg Faragó elvtárs öt év alatt 3 szépirodalmi könyvet olvasott, s ez alatt az idő alatt szűkén számolva 1560 órát, tehát 8 órás munkanapot alapul véve, több mint 190 napot töltött értekezéssel. Ide temette szabadidejét, magánéletét; Szükség volt erre? Nem;

Még tovább beszélgettünk volna, de Faragó elvtársnak újból mennie kellett. Hová? Értekezletre.Szekulity Péter.

szükség van;

Minden évszaknak vannak feladatai. Télen a meghűlés, nyáron a bélbetegségek ellen kell védekezni, s gyermekeinket különös gonddal védeni. Nyáron a fertőző bélhurutok leselkednek nemcsak gyermekeink egészségére, de a felnőttekre is. Nálunk a dizentéria (régen helytelenül vérhasnak hívták) a hastífusz, a gyermekbénulás és a járványos májgyulladás azok a fertőző betegségek, amelyek ellen a társadalom tehet a legtöbbet.

Bebizonyítottan hatásos védőoltás ezek közül csak a hastífusz ellen van. A többi ellen az egészségügyi dolgozók irányításával öntudatos társadalmi munkával lehet legeredményesebben harcolni. A felsorolt fertőző betegségeknek kútforrásai a bacillushordozók. valamint a betegek váladéka, széklete. nyála, esetleg vizeletük. A fertőzött váladék viszi a betegségek kórokozóit tovább, s terjeszti a betegséget, ha nem tesszük idejében ártalmatlanná. A fertőzés leggyakrabban a legyek közvetítésével történik. de elég gyakran a gondtalan emberek okoznak újabb megbetegedéseket;

A nyári bélhurutos fertőző betegségeket egyszerűen piszok betegségeknek is szokták nevezni Ott lépnek fel és terjednek el, ahol piszok és légy van, Köztudomású, hogy a legyek ott szaporodnak és tanyáznak, ahol életlehetőséget találnak, vagyis ahol trágya, szemét áll rendelkezésükre a táplálkozáshoz, a szaporodáshoz.

Felvetődik a kérdés, mit tegyen társadalmunk, hogy a tudomány által adott lehetőségeket felhasználva segítséget nyújtson a nyári fertőző betegségek elleni védekezéshez. A válasz egyszerű;

Tartsuk tisztán házunk táját, lakásunkat, ruházatunkat, védjük meg élelmiszereinket a szennyeződéstől és különösen a legyektől. — Csak tiszta élelmiszert fogyasszunk és adjunk a gyermekeinknek. Mossuk meg a gyümölcsöt és evés előtt mindig mossunk kezet. Ne engedjük gyermekeinket beteg közelébe. Irtsuk a legyet, ne tűnünk meg trágyát, szemetet környezetünkben, tartsuk rendben az ámyékszéket.

Figyelmeztessük a gondtalan, tudatlan, vagy rosszindulatú embereket. Gyermekeinket neveljük egészséges, rendszerető életre; Mutassunk előttük jó példát.

Sok szülő a járni tanuló, vagy ennél kisebb gyermekét nyáron kiteszi az udvarra a földre, hadd csusz- szon-másszon. Talán titokban méc arra is gondol, hogy — mint hajdan a mondabeli Anteus — titokzatos erőt nyer a ..földanyától“. Az nem baj. ha a kisgyermek mezítláb jár meleg időben, de legtöbbjének van igen rossz tulajdonsága: szereti kóstolgatni a földet;

Az udvari és kerti földeken mindig rengeteg giliszta pete van és így csaknem százszázalékosan bizonyos, hogy a gyerek gilisztás lesz, Vakargatni fogja az orrát, öklön - dözik, fájlalja a hasát, étvágytalan lesz és nemcsak sok gondot okoz szüleinek, de fejlődésében is visz- szamarad. Csuszó-mászó gyermeket tehát ne tegyünk közvetlen a földre.

A beteg gyermeket vigyük orvoshoz. A betelt felnőtt keresse fel az orvost, vagy hívjuk ki hozzá, ha állapota úgy kívánja. Fogadjuk meg az orvos tanácsát, s a betegséget ne titkoljuk el akkor sem. ha úgy gondoljuk, kárunk származik a következő intézkedésekből. Nyílt eljárásunkkal a társadalmat védjük, ez Szolnok megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás.

Tizenhárom mázsa búza holdanként

öt év alatt három szépirodalmi könyv, 1560 óra értekezlet