Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-17 / 143. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. Június 17. Tegyük sokoldalúbbá, vonzóbbá a DISZ munkája!1 — A DISZ Megyei Bizottságának ülésén elhangzott beszámoló és vita alapján (Folytatás). A DISZ szervezet ágit. prop, mun­káiéban is változást kell elérni. Sokkal több beszélgetést, előadást szervezzünk, őszinte választ adjunk a fiatalok problémáira. Munkásmoz­galmi hagyományaink ápolása érde­kében kérjünk meg minél több idős elvtársat, hogy meséljen élményei­ről. Az értelmiségi és tanulóinusággal kapcsolatban is sok még a DISZ tennivalója. Középiskoláinkban pél­dául sokkal lobban előtérbe kelle­ne helyezni a munkára való neve­lést. Igaz, ez sem képzelhető el más szervek hathatós segítsége nél­kül. Példázza ezt az egyik szolnoki középiskola esete. A tanulók meg akarták látogatni az egyik termelő­szövetkezetet. de onnan azt a vá­laszt kapták, hogy „maradjanak csak az iskolában, nincs szükség lá­togatókra“. Nagyon helytelen az ilyen álláspont. A megyei bizottsági ülés hang­súlyozta. hogy a DISZ szervezetek munkájának egyik legfontosabb ré­szét kell képezni az ifjúság élet- és munkakörülményeivel való törődés­nek. Az alapszervezetek segítsenek megoldani a fiatalok problémáit, legyenek érdekeik következetes vé­delmezői. Hassanak oda. hogy a Munka Törvénykönyvében a fiata­lok részére biztosított jogokat senki se csorbítsa meg. Megengeanetetlen az az eljárás, hogy a fiatal szak­munkásokat a legrosszabb gépek­hez tegyék, mondván, hogy „hadd gyakoroljon." Ilyen eset tapasztal­ható a Járműjavítóban is. Ennek kö­vetkezménye: a fiatalok kevesebbet keresnek, csökken lelkesedésük. A fiatalok szakmai oktatására is nagyobb gondot kellene fordí­tani a DISZ-nek. A Jászberényi Aprítógépgyárban például nincs kel­lő segítség részükre. Az idősebbek — köztük vezető beosztásban dolgo­zó elvtársak is. — ügy vélekednek erről, hogy „mi is voltunK inasok, s amit nem tanultunk meg. azt meg­taníttatta velünk az élet“. — Az ilyen gondolkozás idegen a mi szem­léletünktől. A mi üzemeinkben ar­ra kell törekedni, hogy minél gyor­sabban. minél jobban sajátítsák el a fiatalok a szakma fortélyait. Eh­hez segítséget adni minden idősebb szakmunkás és műszaki vezető be­csületbeli kötelessége. Sajnos, nagvon sok helyen még ahhoz a nagyon ósdi felfogáshoz tartják magukat, hogy ..inasmunka sose jó. segédmunka ritkán jó. a mester munkája mindig jő“. így az­tán akárhogyan dolgoznak a fiata­lok, nem becsülik őket kellően. A törökszentmiklósi Mezőgépgyár­ban például a május 1-i munkaver­senybe hat ifjúsági brigád neve­zett be, elnyerték az első és a má­sodik helyet, valamennyien dereka­san dolgoztak, országos viszonylat­ban is szép eredményeket értek el, a jutalmazáskor mégis megfeled­keztek róluk. Sőt még a műszaki klubba sem engedték be őket. Különösen mostoha körülmények között élnek és dolgoznak egyes helyeken az építőipari tanu'ók. A megyei építőipari vállalat ta­nulóinak egy része például a Tilal- masi Állami Gazdaságban dolgo­zik. A segédmunkások feladatát végeztették velük. Sok esetben reg­gel ötkór kivitték őket a munka­helyre, s visszaszállításukról csak az esti órákban gondoskodtak. Az ilyen eljárás a Munka Törvény- könyvében lefektetett jogok durva megsértése, következetes harcot kell folytatni ellene a DISZ-nek. Fokozott gonddal kell törődni az ifjúsági szövetség helyi vezetőinek a gépállomások és az állami gazda­ságok brigádszállásaival. Nagyon sok helyen több héten keresztül nem cserélik az ágyneműt, mondván, — hogy „úgysem becsülik meg a tiszta huzatot.“ A sportolási és szórako­zási lehetőségek is hiányoznak na­gyon sok brigádszállásról. Még ott sem törődnek ezzel a gazdasági ve­zetők, ahol megvannak az anyagi eszközök. Kővári elvtárs. a Tiszasü- lyi Állami Gazdaság igazgatója pél­dául így vélekedik: ..Nem érdemes a fiataloknak sportfelszerelést adni. mert akkor nem dolgoznak “ A Nagykunsági Állami Gazdaságban meg Ari elvtárs. az üb. elnök azért nem adja ki a sportfelszerelést, mert „elvész.“ Felesleges ezeknek a vezetőknek az aggodalma. Az ilyen látszatprob­lémákon való töprengés helyett ide­je volna, ha a maguk területén is érvényt szereznének a MDP Közpon­ti Vezetősége ifjúsággal kapcsolatos határozatának. A fiatalok jogainak védelmére helyes, ha az üzemekben fiatal jogi szakemberekből és műszakiakból megszervezik az ..ifjúsági érdekvé­delmi csoportot“ a DISZ szervezet támogatásával. Növeli ez a DISZ te­kintélyét, s elősegíti a fiatalok ön­tudatának. bátorságának fokozását is. A megyei bizottsági ülés foglalko­zót a 14—16 évesek problémáival is. Hangsúlyozta, hogy a kévehordás­ban, s a nekik megfelelő egyéb fel­adatokban alkalmat kell nekik adni a munkára. A DISZ szervezetek a helyi lehetőségek felkutatásával se­gítsék ezt elő. Az ifjúsági szövetség megyei ve- zetöszerve foglalkozott a DISZ szer­vezeti élet kérdéseivel, a hely«’« munkamódszer kialakításával. Arra a megállapodásra jutott, hogy őszin­te baráti légkört kell teremteni a fi­atalok között, s száműzni a szövetség munkájából a formalizmust, a sab­lont, a szektánsságot. Ezekben kell konkrét javaslatok alapján kérni a helyi pártszervek segítségét. AUGUSZTUS 20-RA KÉSZÜLNEK A Szolnoki Járműjavító 100 éves fennállását ünnepli augusztusban. B. NAGY MIHÁLY és MOLNÁR ISTVÁN első éves lakatosipari ta­nulók a kukoricadaráló garatján dolgoznak. Átlaguk tanulónormá- ban 101 százalék, ami 20 százalékos szakmunkásnormának felel meg. A tanműhelyben dolgozó első éves tanulók a mezőgazdaság megsegí­tésére állami gazdaságok és tsz-ck részére kalapácsos kukoricadará­lót készítenek. .............................................................................................................................................................. -----------— JEMEN ál lam az Arab félsziget délnyugati csücskében terül el. Nyugatról a Vörös-tenger mossa partjait, délről és délkeletről Aden brit protektorátussal, északról Szaud-Arábiával határos, keleti ha­tárai elmosódnak a nagy Rub el Hali (arab jelentése: „Puszta ne­gyed’“) sivatag homokjában. Az or­szág területe körülbelül 200 003 négyzetkilométer. Lakossága körül­belül 5 millió lélek. Jemen állam élén a király áll. A király gyakorolja mind a világi, mind az egyházi hatalmat. A múlt évben alakult kormányban a jeme­ni király, Ahmed imam a minisz­terelnöki tisztséget foglalja el. Az ország fővárosa Szana. Az antik római földrajztudósok Jement „boldog Arábiának1’ nevez­ték el, mert ez a hegyes ország az Arab félsziget legtermékenyebb ré­sze. Dolgos népének fő foglalkozá­sa a földművelés. Kávét, búzát, do­hányt, árpát, kukoricát, gyapotot termelnek. A fő kiviteli cikk a hí­res mokka kávé. ősi kultúra bölcsője ez az or­szág. Időszámításunk előtt 1300 év­vel alakult meg területén az első állam. Jemen népe egész történel­me folyamán harcolt függetlensé­géért. Az országot kétszer hódítot­ták meg a törökök; A nép azonban sohasem tűrhette az idegen ural- mat.A múlt század végén Jemen­ben a törökök ellen vívott felsza­badító harc partizán háborúvá te­rebélyesedett. A jelenlegi jemeni király atyja állt a mozgalom élén. Az első világháború befejezése után Jemen népe végtére kivívta függeltenségét. A fiatal államnak azonban hosszú, kitartó harcot kel­lett folytatnia, Hogy ne kerüljön valamelyik ármánykodó imperia­lista állam uralma alá. A SZOVJETUNIÓ az első közötl ismerte el Jemen függetlenségét és JEMEN szuverenitását. 1928-ban a jemeni kormány kérésére szerződést írt alá a két kormány. A szerződés értelmében Jemen és a Szovjetunió között létrejöttek a normális kap­csolatok. Kifejlődött a szovjet—je­meni kereskedelem. Jemen kávéért ásványolajtermékeket, üvegárukat, faanyagot, szappant, gyufát, cuk­rot, lisztet, szövetet, stb. kapott a Szovjetuniótól, önzetlen segítséget nyújtottak a jemeni népnek a szovjet orvosok. A második világháború után Je­men az Arab félsziget más államai­val együtt az imperialistáik olaj har­cának tárgya lett. 1948—1955. kö­zött a gyarmatosítók három állam­csínyt szerveztek Jemenben. Ezek­nek áldozata lett a volt jemeni ki­rály. Az összeesküvések célja, mint az arab országok sajtója rá­mutatott, az volt, hogy Jement be­vonják az agresszív katonai töm­bökbe. Az ország szabadságszerető népe azonban visszaverte az imperialista mesterkedéseket. Jemen elutasítot­ta a nyugati hatalmak ama javasa latát, hogy lépjen be az úgyneve­zett középkeleti tömbbe. A kormány kijelentette, hogy „ellenzi a kato­nai egyezményekben való részvé­telt és ellene van a kolonializmus- nak’.’. Jemen elutasította az agresz- szív bagdadi egyezményt is, a kö­zépkeleti kolonializmusnak ezt az új formáját. Ezzel szemben tevé­kenyen részt vett a történelmi je­lentőségű bandumgi értekezleten és a békés egymásmelleit élés ismere­tes öt elvét tette meg külpolitikája alapjának. Az utóbbi időben Jemen jelentő­sen kiszélesítette nemzetközi gaz­dasági és kulturális kapcsolatait. Sikeresein fejleszti kapcsolatait a népi demokratikus országokkal. Ez év elején Csehszlovák kereskedel­mi küldöttség járt ott s Csehszlo­vákiáiba is meghívtak egy jemeni kereskedelmi küldöttséget. AZ ORSZÁG kormánya más arab országok kormányához hasonlóan tapogatja a népek közti együttmű­ködés eszméjét és üdvözölte Egyip­tomot, amikor az elismerte a Kínai Népköztársaságot. Jemen, londoni nagykövete kejelentette, hogy orszá­ga „teljes egészében támogatja és szívből üdvözli a kommunista Kína elismerésének eszméjét.“ A jemeni nép féltve őrzi egységét és összefogását a többi arab ország­gal. Ez az arab világ függetlenségé­nek biztosítéka. A jemeni kormány ez év április 21-én védelmi szerző­dést kötött Egyiptommal és Szaud- Arábiával. A kormány nagy gondot ferdít az ország fejlesztésére. Szá­mos átalakulást hajtott végre az utóbbi években. Jemen most terem­ti meg nemzeti textiliparát. A kor­mány szakemberek segítségével mű. utak és vasútvonalak, kikötők, re­pülőterek. vizvezetékrendszerek. — közművek építését tervezi. 1955/ október 31-én aláírták a szovjet-jemeni barátsági szerződést, amelyben az áll. hogy „a két ország között örökös lesz a béke és az egyet­értés.“ Ez az egyenjogú szerződés, amely összhangban van a szovjet és a jemeni nép érdekeivel, tág le­hetőséget nyitott meg a két ország együttműködése előtt. Ez év március 8-án a Szovjetunió és Jemen kereskedelmi szerződést írt alá. A szovjet közvélemény üdvözli a jemeni miniszterelnök és külügy­miniszter érkezését a Szovjetunió­ba. NEMZETKÖZI SZEMLE Adenauer Amerikában A nyolcvan esztendős aggastyán, a nyugatnémet álam kancellárja áthaj ózott az óceánon, hogy talál­kozzék amerikai barátjával. 1956 júniusát írjuk. A nagy po­litikai változások idejét éljük. Kon­tinensünk, Európa, lassan-) assan az egymással békésen megférő, ba­rátságra törekvő államok európá- jává válik. Az álamoK szembeállí­tásának, a világ megosztására, az országok belső berendezkedésük szerinti beskatulyázására épített katonai tömbök alól kicsúszik a talaj. Azt hihetnék, hogy Adenauer azért ment Amerikába, hogy a té­nyek fényénél bizonyos politikai módosításokról tárgyaljon, hogy ar­ról beszélgessen az amerikai bará­taival, mit követel az Egyesült Ál­lamoktól és Nyugat-Németország- tól az új irányú politikai fejlődés. Nem erről van szó. Adenauer ame­rikai nyilatkozatai, a tárgyalásai­ról kiadott közlemény megállapí­tásai épp ennek ellenkezőjéről ta­núskodnak. Adenauer azért ment Amerikába, mert meg akarta vi­tatni azt, hogyan lehet meggátolni ezt az új áramlatot hogy lehet fenntartani, visszaállítani a jogaiba a három-négy esztendő előtti hely­zetet, a feszültséget, a hideghábo­rút. A közlemény szerint Dulles és Adenauer tárgyalásain Németor­szág újraegyesítéséről, a Szovjet­unió politikájáról és az Atlanti Szövetség megerősítéséről volt S2Ó. Az első két tárgyalási pont üdvöz­lendő lenne, ha nem merülne fel az a kérdés, vajon hogyan tárgyal­tak a német egységről és a szov­jet polfititkáról. Erre viszont a har­madik kérdésről szóló tárgyalások adnak magyarázatot. Mint a köz­lemény megállapítja ugyanis, Dul- lesmak és Adenauernek változatla­nul az a véleménye, hogy az At­lanti Szövetség „lényegesen hozzá­járul a szabad világ biztonságá­hoz”, valamint, hogy „meg kell erő- siteni a tagállamok kapcsolatait, össze kell hangolni politikájukat.” Vagyis: míg az atlanti tagállamok többségének az a véleménye, hogy az Atlanti Szövetség az enyhültebb nemzetközi helyzetben reformokra, korszerűsítésre szorul, azt kívánja, hogy alakítsák át a békésebb lég­körnek megfelelően, Dulles és Adenauer változatlanul a régi vá­gású Atlanti Szövetség mellett tör lándzsát, azaz a hidegháború a hi­telét vesztett erőpolitika mellett, ha emellett figyelembe vesszük, hogy a közlemény továbbra is. a Szovjetuniótól kívánja a „jószándék és a jóhiszeműség” bizonyítékait, világossá válik, hogy Dulles és Adenauer makacsul a mai idők árja ellen próbál úszni. Valamelyik nyugati lap találóan nevezte a nyugatnémet kancellárt a napokban á hidegháború utolsó európai mohikánjának. Valóban • sem az európai nemzetközi viszo­nyok, sem a nyugatnémetországi belpolitikai erőviszonyok nem kedveznek Adenauer hideg­háború poétikájának. A Washing­ton-Bonn tengelynek, amelyről Hruscsov elvtárs a XX. kongresz- szuson beszélt, mindinkább az lesz a fősajátossága, ami a Berlin-Róma tengelynek volt utolsó időszaká­ban: nem forog körülötte semmi, mindinkább kénytelen lesz ön­maga körül forogni. Merre tart Olaszország ? Az o1asz sajtó már hetek óta cikkezik arról, vajon létrejön-e személyes találkozó az olász és a szovjet kormányférfiak között. Az olasz külügyminisztériumhoz kö­zelálló Esten című lap nemrég kí­sérleti léggömbként megkockáztatta azt a megállapítást, hogy a talál­kozónak voltaképpen nincs akadá- ’ya és az teljesen beleillenék a mostani nemzetközi helyzetbe. Ez így igaz. Annál különösebb, hogy az olasz kormányférfiak ré­széről még egyáltalán nem hang­zott el a találkozást egyértelműen helyeslő, vagy kilátásba helyező nyilatkozat. Ilyen nyilatkozatra lenne mód. mert az olasz kormány hivatalos meghívás, vagy felhívás nélkül Is nagyon jól tudja, hogy a szovjet kormány szívesen látná vendégül Segni miniszterelnököt és Martino külügyminisztert. Sőt azt is tudja az olasz kormány, hogy a római szovjet nagykövet nem-hiva­taloson már érdeklődött aziránt, mi lenne az olasz kormánykörök véleménye egy esetleges szovjet meghívásról. Mi az Oka mégis, hogy az o1asz kormány ennyire habozik? Nyil­vánvalóan az olasz politika belső egységének hiánya bizonyára az, hogy az o'asz kormányban és lé­nyegileg uralkodó keresztény de­mokrata pártban nincs egyetértés, a Szovjetunióhoz való további kap­csolatok mikéntje tekintetében; Az Olasz Kommunista Párt és a Szocialista Párt is nagyon komo­lyan figyelmezteti az olasz kor­mányt, hogy ha továbbra is habo­zik, elmarad a sodró erejű európai fejlődés mögött és ez csak ártal­mára lehet Olaszországnak, félre­érthetetlenül figyelmeztették erre az olasz kormányzatot a baloldali erők izmosodását jelző községi vá­lasztások is. Ha tehát az olasz kor­mány mégis tétovázik, kiteszi ma­gát a politikai elszigetelődés veszé­lyének; t Olaszország érdekei, a politikai és a gazdasági érdekek egyaránt, azt követelik, hogy az olasz kor­mány kövesse az angol, a francia, a norvég és a dán példát és he­lyezze normális alapokra a Szov­jetunióhoz fűződő viszonyát. A bal­oldali politikai irányzatok erősödé­se azt mutalt ja, hogy az olasz nép ezt jól megérti és ennek megérté­sét kívánja a kormánytól is. Érvényben a kollektív szerződés A szovjet gyárakban a gyár igazgatóságok és a szakszervezeti bizottságok kollektív szerződést kötnek egymással. A kollektív szer­ződésekben felsorolják a termelésre, az anyagi jólétre és kulturális szolgáltatásra vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket. A kupavnai finomposztógyár igazgatósága a kollektív szerződés értelmében a munkások és munkásnők munkáját megkönnyítő új technikát honosít meg. Az üzemekben védő-rácsokat és szellőztető- berendezéseket szereltek fel, melyek óvják a dolgozók egészségét és javítják a munkakörülményeket. A munkásak és alkalmazottak egészségügyi ellátása, ingyenes, üdülői- és szanatóriumi-beutalók, a dolgozók életkörülményeinek megjavítása mind fontos tétel a kollektív szerződésben; Az üzem­egységekben orvosi rendelők működnék és különböző gyógyászati kezelésben részesülnek a dolgozók. Az ifjúmunkások és munkáslá­nyok részére gyönyörűen berendezett munkásszállókat létesítettek. Többszázezer rubelt fordít az igazgatóság a kollektív szerződés értelmében a gyermekintézmények fenntartására. Amikor a munkás­nő bemegy az üzembe, tudja, hogy gyermekéről szakképzett nevelők és egészségügyi dolgozók gondoskodnak. Az elmúlt évben új bölcsőde épült több mint félmillió rubel beruházással. A képen: Ebéd a kupavnai flnomposztógyár óvodájában, — melynek fenn­tartására évente többezer rubelt fordít a gyár igazgatósága. (Foto V. HuMajevt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom