Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-14 / 140. szám

1998: JűnJtís 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A* állattenyésztés gépesítése a második ötéves tervben Az állattenyésztés fejlesztésének *=« a második ötéves terv irányel­veiben meghatározott mértékű nö­velésének —1 egyik alapvető felté­tele az állattenyésztés gépesítése. Az állattenyésztés gépesítését lé­nyegében két nagy csoportra lehet osztani: az állattenyésztés fejlesz­tésének közvetett és közvetlen gépi úton való elősegítése: A közvetett gépi segítséget, a ta­karmányfélék vetését, ápolását és betakarítását a második ötéves terv végére többé-kevésbé megoldott­nak tekinthetjük. A takarmányfé­lék vetéséhez a vetőgépek a máso­dik ötéves terv során rendelkezés­re fognak állni. A tavaszi és őszi árpa, a zab és általában a gabona­félék vetéséire olyan újtipuaú trahtnri'onialáaű vetőgépek készülnek, amelyek alkalmasaik lesznek az aprómagvak vetésére is és ezzel a mezőgazdaság gyakran és jogosan felvetődő aprómag-vető- gép problémája is megoldódik; Ez azt jelenti, hogy a takarmányellá­tás szempontjából olyan döntő ta- karmányféleeégek, mint a lucerna és a herefélék vetése megnyugtató módon megoldódik; A kukorica vetésének jelenleg legjobban bevált módszere a négy­zetes vetés. Erre a célra a második ötéves terv ideje alatt mintegy 5000 darab traktorvontatású, drótvezér­léses négyzetbevető gépet leap a mezőgazdaság. A cukor- és a takar­mányrépa vetéséhez műtrágyaszóró­val kombinált vetőgépet gyárt ipa­runk. A burgonya vetésére olyan mennyi-égben áll rendelkezésre gépi vontatásié burgonyaültetőgép, hogy a második ötéves terv végén az erre alkalmas összes szocialista területen géppel lehet elvégezni ezt a munkát Ezzel lényegében a ta­karmányfélék gépi vetésének, illet­ve ültetésének a problémája meg­oldottnak tekinthető. A takarmányfélék növényápolása terén is igen jelentős eredménye­ket fogunk elérni a második ötéves terv ideje alatt. A javaslat előírja, hogy az összes traktorállományon belül az univerzál traktorok ará­nya 43 százalék legyen a második ötéves terv végén. A tnaktorállo- mány összetételének ilyen irányú megváltoztatása lehetővé teszi egy­részt, hogy a kukorica, burgonya és a répaféléik kapálását az állami gazdaságokban 95 százalékban, a termelőszövetkezetekben 65 száza­lékban géppel lehet végezni, Igen komoly előrehaladást jelent az állami gazdaságok és a gépállo­mások részére tervezett nagymennyiségű permetező és porosógép, amelyek lehetővé teszik egyrészt a vegyszeres gyomirtást, másrészt a kártevők elleni eredményes véde­kezést. Komoly probléma lesz továbbra is a répafélék egyelése. E téren azonban az eddigi kísérletek világ­viszonylatban sem vezettek kielé­gítő eredményre; A takarmányfélék betakarítása terén érjük él a második ötéves terv ideje alatt — a jelenlegi álla­pothoz viszonyítva a legnagyobb előrehaladást. A mezőgazdaság a második Ötéves tervben több mint 8000 traktorvontatású kaszálógépet kap. Ezek segítségével a szántóföl­di takarmánynövényeket az állami gazdaságok és a termelőszövetke­zetek takarmányterületémek döntő részén géppel lehet kaszálni. A szá­lastakarmányok takarmányértéké­nek megőrzése szempontjából ko­moly jelentőségű a rendsodró gép. Ebből a mezőgazdaság a második ötéves tervben mintegy 4000 dara­bot kap. Itt kívánjuk megemlíteni, hogy jelentősen növekedni fog a hideg és meleg levegős szénaszá- rító-kapacitás. A kalászos takar­mányok (tavaszi, őszi árpa, zab) betakarítása a kévekötő anatógé- pek és az arató-cséplőgépek nagy­számú beállításával lényegében megoldottnak tekinthetők. A gyök-gumósok betakarítására jelentős mennyiségű bu rgonyaaeedögépet éa répahombójnt kap mezőgazdaságunk. Nagy lépéseket teszünk előre leg­nagyobb jelentőségű takarmánynö­vényeink, a kukorica betakarításá­nak gépi úton történő megoldása terén. A második ötéves terv ideje alatt mintegy 6000 darab kukorica és silókombájnt kap a mezőgazda­ság. Ez lehetővé teszi, hogy orszá­gosan a kukoricatörést 10 százalé­kig és ezenkívül silokombájnmal a kézitörés után a szárvágást további 11 százalékig ezekkel a gépekkel végezzük el. Emellett komoly kísér­leteket folytatunk a gabonakom­bájnok szárvágó és csőtörő szerke­zetekkel való felszerelésére; Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy kuko- ricaterületünk döntő részén gépi úton oldjuk meg a szár levágását és azonnali felszecskázását. A ku- koricaszámák ilyen módon való betakarítása és sdlózása nagymér­tékben hozzájárul állattenyészté­sünk tak ármánybázi£ ának megte­remtéséhez. A takarrnánytermesztésnek az előzőekben vázolt gépesítése mel­lett jelentős lépéseket teszünk előre os állattenyésatéaben dolgosók munkájának gépesítése terén, A takarmányelőkészítés gé­pesítésének fokozása céljából a má­sodik ötéves terv ideje alatt nagy- mennyiségű szecskavégó, répavá­gó, répamosó, füllesztő, kukorica­morzsoló és daráló gépeket, vala­mint az ezek üzemeltetéséhez szük­séges villany- éa robbanómotoro­kat kap mezőgazdaságunk. Ezeknek a gépeiknek több típusa készül el úgy, hogy az egyéni pa­rasztgazdaságok igényeiknek meg­felelő kisebb teljesítményű gépeket kellő mennyiségben tudjanak vásá­rolni. A tejtermelés fokozása szem­pontjából nagyjelentőségű az ön­itató, Éppen ezért a második öt­éves terv ideje alatt kb. 45 000 db. önitatót kap a mezőgazdaság, A fejőgépek száma a tervidőszak alatt megháromszorozódik. Ennek következtében 1960-ban több mint 120 000 tehén fejesét fogják géppel végezni. A legeltetéshez villanypásztoro­kat, a juhok nyírásához nyírógépe­ket, a baromfitenyésztés fejleszté­séhez keltetőgépeket, műanyákat igen komoly mennyiségben kap a tervidőszak ideje alatt a mezőgaz­daság. Jelentős előrehaladást fogunk tenni —< elsősorban az állami gaz­daságokban és a fejlett tsz-ekben as istállók belső gépesítése terén. E célból az istállókat vagy sínpályás, vagy függőpályás beren­dezéssel látjuk el a takarmány be­szállítása, illetve a trágya kiszállí­tása végett. Az istállók belső gépe­sítésénél messzemenően alkalmazni fogjuk a külföldi országok tapasz­talatait a különböző sáklópáiyás és egyéb gépi berendezések terén is. A belső gépesítés jelentős munka­erő megtakarítást tesz lehetővé. Az állattenyésztés gépesítésével kapcsolatban kívánjuk megemlíte­ni, hogy a trágyának nemcsak az istállóból való kiszállítását fogjuk megoldani, hanem a második öt­éves terv időszakában megkezdjük a szervestrágyaszóró és a szerves- trágyarakodó gépek sorozatgyártá­sát, melyek a trágyának a szántó­földre való szállítását és kiszórását meggyorsítják s ugyanakkor jelen­tősen megkönnyítik e nehéz erő- feszítsét igénylő munkát, A fentebb elmondottak lehetővé teszik egyrészről állattenyészté­sünk takairmánybázisának kiszéle­sítését, másrészről pedig nagy mér­tékben növelik a munka termelé­kenységét. Az állattenyésztésiben dolgozók munkáját megkönnyítik és komoly mennyiségű munkaerőt szabadíta­nak fel. Az állattenyésztés gépesí­tésének következtében csökken az állati termékek előállításának ön­költsége, s így olcsóbb tejet, vajat ós egyéb állati terméket biztosít­hatunk a lakosság számára. Az állattenyésztés gépesítésének, az állati termékek növelésében mu­tatkozó hatása lényegesen hozzájá­rul dolgozó népünk életszínvonalá­nak a második ötéves terv irány­elveiben előirányzott mértékű eme­léséhez, Szögeczki László Országos Tervhivatal Mezökazd. Gépesítési Osztály Előregyártóit elemekből késaitenek kukorleagórét A besenyszögi Lenin, a Győzelem és Ezüst Kalász Tsz tagjai néhány hét múlva megkezdik a kukorica- górék építését. Ezek a górok cső­vázasak, előregyártott elemekből készülnek. A csővázas góré fele annyiba keiül, mint a vasbeton­vázas. A Szolnoki Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya már gon­doskodott a szükséges anyagok be­szerzéséről. így az építkezés meg­kezdése nem ütközik akadályba, A három besenyszögi termelőszövet­kezet őszig 45 vagon kukoricát be­fogadó gólét épít. ÚTTÖRŐ ÉLET Néss körül nálunk —- Tiborc! Mitalcarnaka szolnokiak a szabadtéri színpaddal? Nemhogy összehúznák magukat s nem ilyen milliós beruházást igénylő, egyelőre még elmaradható létesítményen törnék a fejüket. Pár esztendő alatt nem egyszer hallatszott ez a vélemény, A szolnokiak pedig makacsul ki­tartottak a szabadtéri színpad melleit. Kulturális téren úgyis elég kiskorú város a többi megyeszék­helyhez képest — de ezen nem el­mélkedni, hanem cselekedni kell. Ez év március 15-én a hazafias ünnepség utóm. Szigeti László, Blek Lajos és Király Lajos elvtárssal az élen egy kis bizottság sétált el a tiszaparti tanulóotthon óriási udva-, rára. — Itt lesz a szabadtéri színpad! —■ határozták el az évek óta vajúdó első lépésre magukat, miután a vá­rosi közvéleményt is ismerték, És egy márciusvégi városi tanács­ülésről ríem hazamentek a tanács­tagok, vezetők, hanem a Költői An­na úti eléggé elhagyatott telekre. Belevágott az első kapa a földbe s aznap jópár köbméter földei moz­gattak meg a tanácstagok, Meg­kezdték a szabadtéri színpad épí­téséi. Ettől a naptól kezdve meg­elevenedett a tájék: A tanácstagok után a város DISZ-titkárjai jöttek szerszámaikkal, majd nyomukban a Papírgyár, Cukorgyár, Alcsiszigeti Állami Gazdaság s az üzemek fia­taljai sorban, sorban. Mindenki megkubikolta a létesítményhez a maga köbméter földjét. Megmozdultak az üzemek. Első­sorban a helyiipari vállalatok, mint a tanácshoz legközelebb állók. Min­denki olyan munkában segített, ami neki legkézenfekvőbb volt. S a lel­kes példa ragadós lett. Jelentkezett a Vegyiművek, hogy lámpákat, vi­lágosítókat tud adni a színpadnak. A Cukorgyár felajánlotta, hogy a vasmunkákban veszi ki részét. Vi­szont a Járműjavító sem hagyta magát. Legalább annyira illetékes a vasmunkákra, mint a Cukorgyár. Az olajbányászok messze kint a város szélén dolgoznak, de külde­ményük — a. nézőtér é- az egész lé­tesítmény köré szükséges fémvil- lanykarók eltaláltak rendeltetési helyükre. Az építőipari vállalat a hatalmas terület sarkában „vert sátrat”. Fel­építette az öltözőt. És míg dongott a föld az ásótól, csákányoktól, fuvaros- szekerek nyikorogtak földdel súlyo­sított dömper mángorolta a néző­tér rézsútos terepét, a kertészeti vállalat munkásai szinte észrevét­lenül helyre kis parkot teremtettek a színpad köré. A 4. ti. főépítésvezetőség, a gőz­fűrészek, az erdőgazdaság, a Fürfa egymással, versenyzett, hogyan old­ják, meg legkönnyebben az érté­kes fakeUékek előteremtését. De hogy mind hangosabb lett a vidék, alakult az impozáns épít­mény, a Népművelési Minisztérium is kedvet kapott. A 100 ezer forint támogatáson felül 19 m2 fát jutta­tott a miniszter elvtárs. A Légó-szervezetek aktívái szom­batjukat, vasárnapjukat ajándékoz­ták munkára. Tisztelet a köztisz­tasági vállalat négy munkásának, aki az építkezés kezdetétől végig kitartott a helyén, Ugyanígy meg­becsülésünk a mezőgazdasági Ktsz. Törőcsik brigádjának, amely a pa­dok vasmunkáját végezte. Nagy Kálmán városi szakmunkásnak,..-.;; és forró kézfogásunk minden­kinek, aki kezét, eszét, ötletét adta a pompás kis létesítményhez Most pedig itt vagyunk a mű befejezése előtt. Éppen együtt van­nak, akik mindvégig szívveléhedv- vel harcoltak a város új értékéért. Szigeti, Pintér, Kurucz, Tani, elv­társ fent ül a nézőtér egyik padján. Valaki kis csomagot nyújt át Pin­tér elvtársnak. Csavarok vannak, benne. Hozzámérik a pad csőváz­vastagságához. Intenek. Rövideb- bek kellenek. Aztán számok röp­ködnek az avatóünnepség, a dísz­előadás költségeiről. Az utolsó mozzanatok. -. -. Elgondolkozva gyö­nyörködnek a műben. Alattuk a több mint 2000 nézőt befogadó lejtős nézőtér. - Lent elől, messze és mégis jól láthatóan a színpad deszkái fehérlenek. Előtte az orchester lámpái soralcozmak, mint kitűzött virágaik. Körül az ifjú parkocska, csinos kis nyárfák­kal szegélyezve, A tágas térséget stílszerűen fogja egybe a roman­tikusan ódon kőkerítés. Bálról a fiúotthon stábil-benyomású, régi stílusú lágyfehér emeletes épülete s az egész környékre rásorakoznak a jellegzetes szolnoki épületek. A város szívében tíz percre a gyámegyedektől, a szőke Tisza partján megépült a szolnoki sza­badtéri színpad. Hosszú jövendők emlékezni fognák rá, hogyan épí­tette 1956-ban egy lelkes munlcás- város társadalma. Kezdődhet rajta az élet. Jöjjön először Bánk bán. Jöjjön elő évszá­zadok sivár mélyéről a keserű sor­sú paraszt, Tiborc! Hullasson most barázdás arcára, bánatos szakállára örömkönnyeket. Örüljön a késői szábad unokák örömének^ T. ARANKA1RTAS Berta Ferenc az elmúlt év novemberében írta alá a belépési nyilatko­zatot. Azóta a Kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet tag­ja. A 66 éves szövetkezeti gazda jól feltalálja magát a közösségben. Idáig 220 munkaegységet szerzett. A képen egy 40 holdas lucerna- táblán aranka irtást végez. Befejeződött a birkanyirás a megyében Szolnok megyében egy-két hely­ségtől eltekintve befejeződött már a birkanyírás. Körülbelül 100.000 birkát fosztottak meg bumdájától.- A nehezebb takarmányozási viszo­nyok és a csapadékos talaj követ­keztében általában több, viszont gyengébb minőségű gyapjút nyír­ták, mint tavaly. A turkevei Vö­rös Csillag Termelőszövetkezetben 700 juhról és 550 birkáról 50 mázsa gyapjút nyírtak; Anyajuhonként 5 kiló jól kezelt gyapjúhoz jutottak. A turkevei Harcos Termelőszövet­kezetiben 945 juh 44,5 mázsa külö­nösen szépen kezelt, a kuncsorbai Vörös Október Termelőszövetkezet­ben pedig 400 juh 16 mázsa gyap­jút adott. Különvonat indul Mátrafüredre Az IBUSZ szolnoki fiókja jú­nius 24-én indítja a nyári program első különwcmatát 66 százalékos kedvezménnyel Máirafüredre. A vonat reggel 4,04 órakor indul Szolnokról, s vissza 20,15 ómkor Gyöngyösről. A különvonatot me­gyénk dolgozói bármelyik község­ből igénybe vehetik, Űjszászon és Jászberényben megáll utas fel- és leszállás végett. A részvételi dij oda-vissza: kisvasúti díjjal együtt 22.20 forint. Jelentkezni lehet a vállalatok, intézmények üdültetési felelősei­nél és az IBUSZ szervezőknél jú­nius 19-ig, az IBUSZ irodában jú­nius 21-ig. Táborverési ifjú msster-próba gyakorlatok Megkezdték az úttörő város építését Szégyenpad Én is megyek táborozni s „A mi osztályunkban van egy engedetlen maga­viseletű fiú. Az úttörők kérik, javuljon meg. De 5 őneki nem ér semmit a jó szó. Egyszer olyan, mint 2 az ugrándozó kiscsikó, felmegy ilyenkor a padra, 5 máskor sárgarigónak is- beillene, úgy hangoskodik.- A tanítónénivel szemben i is illetlenül viselkedik. ‘ Kérjük a szerkesztőséget az összes pajtások nevé- 7 ben, hogy a haszontalan Kovács Jóskát az újságon , keresztül egy kicsit szé- . gyenítse meg”. • Ezt a levelet kaptuk ' Jászkisérről. Reméljük, j akit illet, magára ismer és i javít a magatartásán; . nácselnököket, hogy ide- . jében igényeljék csapatve­■ zetőik által a sátrakat, il- 1 letőleg idejében jelentsék ’ az Uttörőházban, hogy , mikor kívánnak táborve- ! rési gyakorlatokat tarta- i ni; Vidéki csapatok részé- • re is szívesen rendelke­■ zésre bocsájtjuk a sátra- i kát 1—3 napi időtartam­Pajtások! Az iskolai év befejezése utáni napokban Uttörőhá- zunk vizsgáztató bizottsá­ga az épülő úttörővéros közelében négy sátort bo- csájt fordulónként 4—i csapat rendelkezésére azért, hogy 1—3 napos minta táborozás keretében felkészülhessenek az ifjú- mester próbákra és egy­úttal a nyári táborozásra. ra, de fontos, hogy jóelőre szolnoki Uttörőház címé- küldjék be igénylésüket a re. : mennyiségű tégla halmo- : zódott fel a szorgalmas ■ gyűjtőmunka nyomán, i Meg kell dicsérnünk az Achim úti iskola pajtá­• sait, akik a Tiszapart vári • részéről többszáz téglát termeltek ki a vízpartról. ■ A tégla a háborús ese- í mények következtében került oda; • A csapatok nyári prog- : ramjában ezidén központi • kérdés az úttörő város nan ■ saját, állandó jellegű épü- ! létük elkészítése. Vajon melyik csapat lakosztá- j lyának elkészültét jelzi el- , sőnek az árbocra tűzött zászló? , Ifi. Bátorfi József Nagy örömmel láttuk legutóbbi kiserdei sétánk alkalmával, hogy a nehe­zen várt úttörő város megvalósulása érdekében megindultak a munkála­tok; Egyelőre az építő­munkások felvonulási előkészületeiről, az anyag­hordásról és a kitűzési munkálatok megkezdésé­ről adhatunk hírt, de rö­videsen beszámolhatunk majd az érdeklődő pajtá­soknak arról is, hogy a köz­ponti épület falai egyre emelkednek; A csapatok is serényen gyűjtik az építkezéshez szükséges téglát. Néme­lyik iskola udvarán nagy­Nagyon örültem leve­lüknek. Egy kicsit soká írtak, már azt hittem, el is feledkeztek rólam. Mosi jótanulásomért elküld a2 iskola táborozni két hét­re Mikospusztára, de nemcsak engem, hanem még két másik úttörőt is teljesen ingyen. Egy lánj pedig a jubileumi nagy­táborba megy. Mielőbbi választ várok Surjánból. Orbán Imre * Kedves Imre! Ezúton is válaszolunk és mindegyi- kőtőknek nagyon jó tanu­lást, majd a vizsga után kellemes vakációt kívá­nunk; A szerkesztőség Színjátszók A szolnoki Beloiannisz úti iskola VIII. fiúosztá­lyának tanulói nagy si­kerrel mutatták be szom­baton, az iskolájuk udva­rán épített szabadtéri színpadon a „Pál utcai- iiuK c. színmüvei, az eio- * adást dr. Somod! József | osztályfőnök tanította be. z Még két ízben fogják be­_ mn+afní,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom