Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-08 / 134. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEK! vin. évfolyam, 134. szám, 1956. június 8. péntek SZ OLJI OK MEGYEI NÍPIAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r--------------------------------------------------------------MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A bizalom növeléséért (2. o.) Az állami pénzből is és szerűen kell költekezni (2. o.) Sürgős intézkedést kérünk a Szénbányászati Minisztérium részéről (3. o.) Kujon (3. o.) 35 000 Ft értékű társadalmi munkával öltözőt éa mosdót építenek a csépai dolgozók (4. o.) A kulturális seregszemle megyei döntője előtt A DISZ Szolnok megyei Bizottsága, a Megyei Tanács VB Nép- művelési Osztálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa még a tél folyamán hirdette meg a „Ságvári Endre kuliurverseny”-t. Az eltelt hónapok során fiatalok ezrei kapcsolódtak be a színjátszócsoportok, énekkarok, zenekarok, népi tánccsoportok munkájába s nagy lelkesedéssel készültek arra, hogy a verseny során megállják helyüket s résztvehessenek a seregszemle megyei döntőjén. Két nappal a megye kulturális életének nagy eseménye előtt nyugodtan elmondhatjuk, hogy a fiatalok a verseny során nagyszerű munkát végeztek. Erről tanúskodtak a helyi bemutatók, a járási és városi seregszemlék döntői. Különösen jelentősnek mondható az az eredmény, amely a kultúrotthonok és a DlSZ-szervezetek szorosabbá vált kapcsolatában mutatkozAk meg. A DlSZ-szervezetek, a verseny rendezőbizottságai és a kultúr- munkások a járási és városi döntők óta eltelt idő alatt arra törekedlek, hogy a különböző művészeti ágakban a megyei döntőn résztvenni jogosult csoportok mellett a még gyengébb eredményt elérteket is összetartsák, kijavítsák a meglévő hibákat, tovább gyakoroljanak s iáV egyre inkább növeljék a felkészültséget, a fiatalok érdeklődését az öntevékeny kulturális munka iránt. A kulturális seregszemle megyei döntőjének megrendezésére vasárnap, június 10-én kerül sor. Előre meg kell mondanunk, hogy nem lesz könnyű a bíráló bizottságok munkája. Nemcsak azért, mert mintegy 30 tánccsoport, 27 énekkar, 17 színjátszó együttes, 13 zenekar és 53 különféle egyéni szám — ének, tánc, szavalat — szerepel a műsorban, hanem azért is, mert nagy gonddal, felelősséggel kell mérlegelniük, melyik csoportot illeti az elsőség, ki érdemli meg, hogy művészeti ágában megnyerje az egyéni versenyt. Úgy gondoljuk, hogy a bíráló bizottságok meg tudnak felelni feladatuknak. Az egyes művészeti ágak legjobb szakemberei vesznek majd részt a munkában s ha hiányolhatunk valamit, ez az, hogy a Szigligeti Színház szakértő rendezői közül — éppen a vidéki színházak budapesti fesztiválja miatt — egy sem tud résztvenni a színjátszócsoportok felkészültségét mérlegelő bizottságban, amelynek így még nagyobb felelősséggel kell végeznie munkáját. S most néhány szót a seregszemle döntőjének technikai kérdéseiről. A rendező szervek a különféle művészeti ágak versenyét négy helyen bonyolítják le. A zenekarok, az egyéni zenészek és az úttörő tánccsoportok a Fűtőház kulturotthonában lépnek színpadra. A színjátszócsoportok a Malinovszki úti József Attila kultúrotthonban. A tánccsoportok a Fűtőház szabadtéri színpadán, az énekkarok pedig a város új, nagy szabadtéri színpadán mutatják be tudásukat. A verseny 9 órakor kezdődik. A rendező szervek külön megjelölték, hol gyülekezzenek kezdés előtt az egyes művészeti ágak művelői, melyik csoport és melyik egyéni versenyző mikor lép fel. A nnak érdekében, hogy a műsort egyenletesen lehessen foly- tatni s <jz a meghatározott időn belül le is peregjen, szükséges, hogy a versenyen résztvevő csoportok, egyéni versenyzők fegyelmezetten viselkedjenek. Sok-sok kulturverseny tapasztalata mutatja, hogy az aggodalom e téren nem felesleges. Általában majd mindig megtörténik, hogy egyes művészeti csoportok tagjai elcsellen- genek, nem jelennek meg időre s emiatt fel kel borítani a műsort. Ne történjen ilyesmi a megyei döntőn. De hogy ne történjen, ahhoz a rendezők jó munkája is szükséges, A döntő első pillanatától kezdve határozottan, gyorsan intézkedjenek az esetleg fellépő problémák elintézése érdekében. A megyei döntővel egyidőben rendezik Szolnokon a traktoros napot. A seregszemle rendezőbizottsága ezért énekkarokat, tánccsoportokat, szóló énekeseket kér fel arra, hogy miután a döntőn bemutatták tudásukat, lépjenek fel a Móricz ligetben felállított szabadtéri színpadon annak érdekében, hogy ezzel is emeljék a traktoros nap kulturális rendezvényeinek színvonalát. A művészeti csoportok, egyéni versenyzők ne húzódozzanak ettől a fellépéstől, tegyék színesebbé, gazdagabbá a traktoros nap műsorát. ]Vf ég két nap s Szolnokon — egyidőben négy színpadon — megkezdődik és egész nap tart a „Ságvári Endre kulturverseny” megyei döntője. Legjobb tudásukkal harcoljanak a résztvevők az elsőségért. Sok sikert kívánunk munkájukhoz. Román Népköztársaság A Craiova-i „Páréul Bibescu’’-nak nevezett park Románia egyik legrégibb parkja. VITA A MÁSODIK ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIRŐL Tovább fejlődnek téglagyáraink Az utóbbi öt év alatt 53 millió téglával növekedett a Mezőtúri Téglagyári Egyesülés telepeinek évi termelése. 1949-ben a hét téglagyár összesen még csak 32 millió téglát gyártott egy év alatt és 1956-ban már 85 millió a terve. Hosszú és nehéz volt a fejlődésnek az az útja, amelyen eljutottak a termelés mai szintjére. Fokozatosan gépesítették a telepeket, korszerűsítették a berendezéseket és tervszerűbbé tették a munkafolyamatokat. A második ötéves tervben tovább fejlődik építőanyagiparunk, s benne a Mezőtúri Egyesülés telepei is. Ifi László elvtárssal, az egyesülés igazgatójával beszélgettem a napokban a megye téglagyárainak fejlesztéséről. Az alábbiakat mondta: — A telepek termelékenységét a jövőben már csak lassú ütemben növelhetjük. A nyersgyártást ugyan lehetne fokozni gyorsabban is, de ezt a kemencék kapacitása nem kívánja. Maholnap már odaérünk, hogy a nyersgyártás és égetés összhangba kerül, s ezentúl a tégla- i gyártást csak újabb kemencék építésével lehetne növelni, az pedig egyes telepeken, így Mezőtúron, Karcagon a bányák kimerülése miatt nem lenne célszerű. Az Egyesülés téglagyárai ma már elég jól vannak gépesítve. Ebben az ötéves tervben a tisza- földvári és martfűi üzemekbe állítunk be földkotró bányagépet, amivel kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát. Milyen más létesítményeket kapnak még a telepek? — Meg kell mondanom, nem vagyok megelégedve az idei beruházási és felújítási keret felosztásával. Úgy érzem, szociális és munkavédelmi létesítményekre kevés összeget irányoztak elő. Erre az évre beruházásokra 2 millió 7 46 ezer forintot kaptunk és ebből az előbb említettekre csak 159 ezer forintot költhettünk. Ez nem sok. Több helyen kellene mosdót, ebédlőit és más munkavédelmi létesítményeket építeni, de nincs rá keret. A második ötéves távlati tervünkben különös súlyt helyeztünk az egészségvédelmi és kulturális létesítményekre. Abonyi telepünkre fürdő, ebédlő és kutturház építését terveztük. Karcagon is akarunk egy szép kulturházat létesíteni. Üzemi lakásokat szinte minden telepen építünk. Szolnokra például 15 lakást terveztünk. A telepeinket tovább korszerüsit- jük. Most folyik Kunszentmárton- ban a műszáritó építése. Ezzel lehetővé válik, hogy télen is folyjék n\erss\ártns. Karcagon már régebben megcsináltuk és használata igen jól bevált. i——^^———* Üj üzemrészt építenek-e valahol? — mezőtúri telepünkön folytatunk most egy kísérletet. A bánya földje között van olyan réteg, ami az égetéskor megduzzad, szerkezete a kokszhoz hasonlóan lukacsassá válik, de a felületét szilárd zománcszerű réteg veszi körül. Azon kísérletezünk, hogyan tudnánk ezt felhasználni betonozáshoz, bányakavics helyett. Fajsúlya ugyanis sokkal kisebb, mint a kavicsé, és a betonelemek is könnyebbé válnának ezek. haszndUtfeuval. Ha alkalmazása beválik, itt Meztőrúron létesítünk egy üzemet, amelyben a laza szerkezetű „földkavicsot" állítjuk elő. Más új üzemet az eddigi tervek szerint nem építünk. Az építőiparnak ugyanis az a célja, hogy kiszélesítsük az előregyártóit, nagyméretű téglaelemek gyártását. Ezekkel gyorsabbá és könnyebbé tehetjük az építkezést, s egyúttal olcsóbbá is. A második ötéves tervben a tanács-téglagyárak fejlesztésére kell igen nagy gondot fordítani, mivel azok messze elmaradnak a minisztériumi vállalatok mögött. Lassúbb ütemben természetesen a mezőtúri Egyesülés telepeit is fejleszteni fogjuk — fejezte be Ifi elvtárs. Tegyük egyszerűbbé és olcsóbbá az építkezést Ugv látom, nincs még minden lehetőség feltárva, amelyekkel az építkezéseket gyorsabbá és olcsóbbá lehetne tenni. Elmondok itt néhány olyan dolgot, amelyeket, úgy érzem, érdemes lenne figyelembe venni és talán megvalósítani iá. Felvetődik a kérdés, miért nincs Szolnokon olyan nagyméretű mészégető kemence, ami az egész megyének biztosítani tudná az évi mész szükségletet. De ez nemcsak szolnoki viszonylatban kérdés, hanem más megyékben is. Ha lenne egy nagyméretű kemence, olcsóbb és jobb lenne a megye mészellátása Is. A mészkövet ugyanis sokkal egyszerűbben lehet szállítani, mint magát az égetett kész árut, mert nem kell zárt vagonba rakni. Úgy gondolom, sokikal előnyösebb helyzetbe kerülne megyei építőiparunk, ha helyben állítanák elő ezt a terméket. Ha lenne egy ilyen égetőnk, nem kellene azzal a sok rossz minőségű mésszel dolgozni, mert 4— 5 hónapos állás után a legjobb mész is nagyon sokat veszít az értékéből. A tégla ellátásnál is változtatni kell az eddigi módszereken. Ne szállítsák el megyénkből az Itt gyártott téglát, hogy aztán a mi szükségletünk fedezésére máshonnan kelljen hozni, drága szállítási költséggel. A téglák minőségét sürgősen meg kell javítani, hiszen az tűrhetetlen állapot, hogy egy vagon téglából csak kétharmadrész marad egybe, mert a többi a szállításkor szétesik. Jobban ki kell dolgozni a földet, mert jó nyers, majd pedig égetett téglát csak így lehet készíteni. Rengeteg pénzbe kerül a bányahomok szállítása is. Meg kellene oldani, hogy ne a vasúton, hanem a Tiszán szállítsák Szolnokra ezt a nagy mennyiségben szükséges építési anyagot. A folyami szállítás 'mindenkór olcsóbb, mint a ten- gelyfuvar. Nagy hibának tartom, hogy a nagyobb vidéki építőipari vállalatoknak nincsen jől felszerelt vertikális létesltményellátó üzeme. Emiatt mindenért Budapestre kell szaladgálni, holott van lehetőség arra, hogy helyben gyártsanak olyan berendezéseket, amiért eddig utazgatni kellett és magas fuvardíjat fizetni. Végül a gépesítéssel kapcsolatosan is szeretnék néhány szót szólni; Ezen a vonalon is meg kell teremteni az építő vállalatok nagyobb önállóságát. Nem tartom egészséges állapotnak, hogy az ÉM Gépkölcsönző Vállalatnak legyenek kiszolgálva a vidéki építő vállalatok. Sokszor adódnak ebből kifolyólag túlkapások. Legyen meg minden vállalatnak a saját gépparkja, mert így gyorsabban tud dolgozni és az építkezés is olcsóbbá válik. Kari József Ml ÚJSÁG Á FÖLDEKEN? Az elmúlt héten 129 új taggal gyarapodtak megyénk tsz-ei Megyénkben egyre több egyénileg dolgozó paraszt ha/tározza el, hogy ősztől kezdve termelőszövetkezeti tagként dolgozik. Az elmúlt héten 129 új belépővel gyarapodtak a tsz-ek. Legtöbb belépő a kunhegyest járásban volt. Itt 22 egyénileg gazdálkodó írta alá a belépési nyilatkozatot. Kazlakba rakták a szénát Az újszászi Szabadság Termelő- szövetkezet a szolnoki járás legjobb közös gazdaságai közé tartozik. A szövetkezeti gazdák szorgalmas munkával kora reggeltől késő estig a növényápolást végzik. Már másodszor kapálják a kukoricát és a napraforgót. Az első kaszálású lucernát mind beszárítottá'k, be- hordták és kazlakba rakták. Szőlősgazdák figyelem! Ahol a peronoszpora elleni permetezéshez szükséges mész nem áll a gazdálkodók rendelkezésére, ott ezt azonnal jelenteni kell a községi tanácson keresztül a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának. A Megyei Tanács Mező- gazdasági Igazgatósága azonnal megteszi a szükséges intézkedést. Másodszor kapálják a kukorcát A puszi amizsei To’buchin Termelőszövetkezet tagjai a termelési tervet minden részletében teljesíteni akarják. Megértették, hogy csak ebben az esetben lesz olyan jövedelmük, mint amilyent terveztek. Az első kaszálású szénát is behord ták és bekazlazták. A tagok már másodszor kapálják a kukoricát és e héten be is fejezik ezt a munkál. Lassúsági motorkerékpárverseny A Jászberényi Gépállomáson sok ötlettel teszik színessé a június 10-i traktoros napot. Lesz majd több mókás, nevettető „sportszám.” — Ilyennek ígérkezik a lassúsági motorkerékpárverseny. Az lesz a győztes, aki egy 100 m hosszú, egy méter széles sávon legkésőbb ér célhoz. Szigorú feltételek vannak: aki például a lábát leteszi a motorról, az máris kiesett a versenyből. A traktorosok az estét is kellemesen töltik majd. A Duna Cipőgyár 60 tagú kulturgárdája vendégszerepei. Hogy mivel? Az még titok. A Duna Cipőgyáriak meglepetésnek szánják a június 10-i fellépésüket. ^ 225 ifjúsági munkacsapat Megyénkben ma már mintegy 225 ifjúsági munkacsapat dolgozik. A fiatalok közel 3100 ho’d kukorica növényápolását vállalták. Természetesen a cukorrépa egyelését és a széna betakarítását is segítik. A kisújszállási Táncsics Tsz- ben F. Kiss Mária munkacsapata, az Ady Tsz-ben Béres Piroska munkacsapata a répaegyeléstoen ért el kiváló eredményt. A mezőtúri Bercsényi Tsz fiataljai idáig 300 köbméter sdlótakarmányt készítettek és beneveztek az országos versenybe. A jászkiséri Táncsics Tsz fiataljainak szinte kivétel nélkül 200 munkaegységet írtak már javaikra az idén.
