Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-31 / 127. szám
1956: május 31; S20LNQE MSGfBl ÍTEFLAF 3 Vita a második ötéves terv Félszáz javaslatot építenek be a Tisza Cipőgyár új ötéves tervébe A Túsza Cipőgyár dolgozói a Könnyűipari Minisztérium jóváhagyását várják már önállóan kidolgozott második ötéves tervükre. A műhelyenként termelési értekezleteken megvitatott javaslatok közül I ciszázat építettek be az új ötéves tervbe. A műszaki vezetők véleménye szerint a dolgozók ötletei sok, nagyobb beruházást nem igénylő üzemfejlesztési lehetőséget hoztak felszínre. így jelentős az egyik műhely automatizálása, amit az üzem lakatosai oldanak meg; Az itt készülő szandálokat előgyártott gumitalpakkal látják majd el. Gépesítik a tornacipőhöz szükséges szalag előállítását is. Ezáltal nemcsak a minőség javul, hanem egy-egy tornacipő előállítási költsége is másfél forinttal csökken; 400000 dollár megtakarítás A pártnapon, melyen az új ötéves tervvel foglalkoztak, szóbakerült a mikropórusos talpak gyártása is. Ács Antal, az üzem igazgatója javasolta a tervhivatal küldötteinek, vizsgálják felül annak a 3—4 millió forintnak az elosztását, amit a mj!krapóruso6 talp kísérleteire és gyártására előirányoztak. Nincs arra semmi szükség, hogy Ktsz gyártson mikropórusos talpat, mikor a Tisza Cipőgyár megfelelő műszaki színvonalon, nagyobb felkészültséggel végezheti a gyártást és vállalja az ország ellátását. Ehhez kb. egymillió forintos hitelkeretre lenne szükség, ezzel szemben évente mintegy 400 000 dollár kiadástól lehetne megmenteni a népgazdaságot; Az ugyancsak import nyersgumi mennyiségének csökkentésére javasolta Ács elvtárs, hogy PVC-tal- pat használjanak a tornacipőkhöz és a vegyipari tudósok és szakemberek foglalkozzanak ennek kikísérletezésével. Fokozottabban kell használni a közkedvelt műanyagokat Árway Béla elvtársat, a műszaki osztály vezetőjét a műanyagok fel használása foglalkoztatja. Elmondotta, hogy a vásárlók rövid idő alatt megkedvelték a műanyagokat, a mikropórusos, PVC, transpa- rens talpú cipőket. A magyar műanyagipar megteremtésével a bevált műanyagtalpú cipők arányát tovább kell növelni, ezért nemcsak az előírt 40 százalékra, hanem jóval lejjebb lehet szorítani a bőrtalpú cipők aranyát. A nyugati országokban pl. már csak 10% a cipőipar termelésében a bőrtalpú lábbeli. Ez szintén nagyösszegű importot tesz feleslegessé. Elmondotta, hogy a cipőipari kellékanyagok , gyártása a nehéziparhoz tartozik és sokszor nehézségek vannak a spiccvas, a klammerdrót, a galopcsat, a nyomócsat beszerzése körül. A minőség és a választék tekintetében is sok a kívánnivaló. Ezért csak hasznos lenne, ha házilag gyártanák ezeket. Már most meg kell kezdeni a, lakkozott gumicsizma gyártását Lukács Béla, a gumigyár vezetője arról beszéli, hogy a nagytétényi gumigyár cipőrészlegének átvétele után meg kell kezdeni a lakkozott gumicsizmák gyártását. Ezzel kapcsolatban nem elég csak a gépi berendezéseket és a futószalagot elkészíteni. A gyártáshoz megfelelő tapasztalatot kell szerezni, új technológiát kell kidolgozni, mert a nagytétényi gumicsizma minősége nem a legmegfelelőbb- Ennél jobbat akarnak gyártani Martfűn. Ezért a kísérleti gyártást napi 50 párral már most meg kell kezdeni, hogy mire megindul a rendesütemű gyártás, jóminőségű gumicsizmát tudjon adni fogyasztóinak a gyár. A hó- és sárcipők és gumicsizmák készítéséhez több munkás is kell majd. Ezért azt javasolta a dolgozóknak, tanuljanak már meg most minden gépen dolgozni, hogy időben jó szakmunkásokkal induljon a termelés. Nagy fejlődés előtt az üzem Sok értéltes javaslat, hozzászólás, vélemény segíti a tervek összeállítóit abban is, hogyan használják fél az új gépekre, beruházásokra engedélyezett tekintélyes anyagi eszközöket. így a gyár vasasai alu- miniumöntödét kérnek s mindjárt kiszámították azt is, hogy hamarosan megtérülne a beruházás, mert 5—6 millió forintot tudnának megtakarítani így. A gyárban most a kollektíva közreműködésével összeállított terv jóváhagyásával várják, hogy aztán együttes erővel foghassanak megvalósításához. A. mezőgazdaság adjon több és jobb anyagot a cukoriparnak A Szolnoki Cukorgyár 41 000 vagon cukrot gyárt a második ötéves tervben. De nemeseit többet, mint eddig, hanem jobbat is, mint az elmúlt évben. Ebben azonban a mezőgazdaságnak is van feladata. A tervben előirányzott cukormennyiség teljesíthető, Ehhez azonban szükséges az is, hogy a répa termelésére alkalmas területéket felmérjük. Eddig sajnos a cukoripar kénytelen volt olyan területeken is répát termeltetni, illetve szerződést kötni a termelőkkel, ahol a föld erre nem alkalmas. Nem azért, mintha az országban nem volna cukorrépa termelésére alkalmas elég terület, de nem erre használják. Ha megnézzük például a termelő szövetkezetek termelését, azt látjuk, hogy a cukorrépa aránya mintegy 2—3 százalékot tesz ki, ugyanakkor a dolgozó parasztok, egyéni gazdák területüknek 8 százalékán termelik ezt a fontos növényt. Szükséges tehát, hogy a szocialista szektorok az eddigieknél nagyobb arányban bekapcsolódjanak a cukorrépa termelésébe. Ehhez biztosítani kel] részükre a megfelelő gépesítést. A másik fontos kérdés, amit a cukorgyárak termelésével kapcsolatban meg kell említeni: a cukorrépa alacsony cukortartalma. A terv 14,01 százalékos cukonkihozatalt írt elő és ezzel számolt. Ezzel szemben az elmúlt évben csak 11,63 százalékos cukortartalmú répát kaptunk. A hozam tehát 2,38 százalékkal alacsonyabb, • mint a tervben megadott irányelv. Ebben az évben sem lenne meg —, ahogy mi előre látjuk — a megszabott cukortartalom. Kb. 12—13 százalékra számítunk, de semmi esetre sem lesz 14 százalék. A gyárat egyébként modernizáljuk s 60,7 millió forintot fordítunk erre a célra. Olyan irányba akarjuk fejleszteni, hogy minél jobban kíméljük az emberi erőt. Feltétlenül korszerűsíteni kell kazánházunkat. A gépgyáraktól azt várjuk, hogy változtassanak munkájukon s ne legyen szállítási határidejük annyira megbízhatatlan, mint most. Elmondotta: Kar László, a Szolnoki Cukorgyár igazgatója A szőlő és a gyümölcs nagyüzemi termelésének lehetőségei a kunszentmártoni járásban Járásunk területén mintegy 6000 hold kisüzemi módira betelepített szőlőgazdaság van. Ez a szám össz- föfldterületünk 6—6.5 százalékát teszi ki; A tiszazugi egyénileg dolgozó parasztok jövedelmük legnagyobb részét szőlő- és gyümölcs- termelésből biztosították. Éghajlati és talajviszonyaink kedvezőek a kadar, a kövidinka, a bánáti, az olasz riziing, stb. termelésére. A jonathán, a húsvéti rozmaring, az aranypámnin, stb. almafajták, a különböző vérbélű és lekvárnak való szilvafajták, a nyárt- és az őszibarack fajták szintén nagyon jól teremnek. Adottságaink tehát olyanok, hogy a második ötéves terv keretein belül bátran hozzáfoghatunk a 6ZŐ1Ő- és gyümöicstfák nagyobb arányú telepítéséhez. Ehhez nyersanyagra van szükségünk. Létre kell hoznunk egy szőlő- és csemetefa-ker- fet, ahonnan fajtiszta gyökeres- vesszők és gyümölcsfa-oltványok kerülnek majd ki. ilymódon biztosítanánk az olyan fajták nevelését, amelyek’legjobban megfelelnek járásunk éghajlati és t alajviszanyainak: Továbbá lehetőségünk volna gyümölcsfa oltványainkat, a csemeték koronáit a saját módszereinkkel kialakítani. Ezen á területen esetleg be tudnánk vezetni 6—7, vagy 8 éves ve- :ésforgót, amely minden évben biztosítaná a kellő mennyiségű és minőségű gyökeresvesszőt és gyümölcsfaoltványt; Véleményem szerint a Kunszentmártoni Állami Gazdaság, vagy egy-egy nagy termelőszövetkezet szívesen vállalkozna egy ilyen nagy munka elvégzésére; A gyökeres vesszők és a gyümölcsfa-csemeték minőségét barázdás öntözéssel 30—40 százalékban növelhetnénk; A talajból való kiszedést ősszel kitűnően meg lehetne oldani a Szovjetunióban elterjedt „VP—2” mintájú oltványkiszedő traktorekével. Ennek az eszköznek a gyártására jó lenne, ha az illetékes' minisztérium megbízást kapna. Az oltványkiszedő eke konstrukciója igen egyszerű. Alkalmazni lehetne az ugyancsak egyszerű, a Szovjetunióban már régóta használatos, lóvontatású „PSZL—2” gyártmányú oltványvagy tövesvessző kiszedő ekét. Ezt akár a gépállomások, vagy az állami gazdaságok javító-műhelyei is el tudnák készíteni. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcs-fatelepítésnél a vegyes telepítést meg kellene szüntetni. A gyümölcsösök nagyüzemi telepítésénél az ültetési rendszerek kialakítását háromféle módon javaslom: a) négyzetes kötés; b) hármas kötés; c) hosszabbított hármas kötés. Javaslom a távlati tervek kidolgozását, melyekben lefektetjük, hogy mekkora lesz a szőlőüzem végleges nagysága, ezen belül az egyes szőlőfajták területe. A távlati tervekben kellene meghatározná az egyes évek feladatait is. Például szaporító anyag termelésié, támasztékok beszerzése, forgatás, trágyázás, stb. A nagyüiemi szőlőterület tábláiban a sarok ne legyenek túl- hosszúak, hogy a felesleges járká- lást meszüntessük, a termés kihordását, a trágya behordását pedig könnyebbé tegyük; A táblák szélessége a főutak melletti oldalon a sorok végződéséinél 120—500 méter között lehet. A sorok hossza pedig 70—100 méter. A területet — véleményem szerint — úgy kell beosztani, hogy a tábláit sorai egymással összevágjanak, mert így a fogatos vagy gépierőt maximálisan ki lehet használni. Mivel nálunk homoktalaj van, ezeket, az utakat fűmaggal lehetne bevetni; A Szovjetunióban elterjedt „VUM —60” mintájú, azaz szőlészeti univerzális gépet — kis átalakítással — szőlőtelepeinken kitűnően tudnánk használni. Ez a gép, amely szőlőt nyit, takar, őszi mélyszántást végez, felszabadítaná a dolgozó parasztokat a nehéz fizikai munkától. 60 cm mélyre juttatja a műtrágyát a talajba, 20—30 cm-es talajlazítást 8—10 cm mélyen ta- lajporhanyítást végez, ugyanakkor kitűnően alkalmazható oltványok és gyökeres veszzők kiszedésére is. Továbbá, mivel járásunk területén 6000 kát. hold szőlő kisüzemi módra van telepítve, javaslom egy olyan univerzális gép megszerkesztését, amely a keskeny, 70—80 ones sortávolság ellenére is el tudja végezni a szőlő talajmunkálatait. Végül, de nem utolsósorban, szólni akaróit a növényi kártevők elleni védekezésről. Hogy szőlő- és gyümölcstelepeinket idejében és gyorsan meg tudjuk védeni a növényi kártevőktől, nagyobb meny- nyiségű motoros permetező gépre van szükségünk, Szeretném, ha növényvédő állomásainkat felszerelnék a Szovjetunióban elterjedt lóvontatású .Pioner” márkájú motoros permetezőgéppel, melynek teljesítménye 8 óra alatt öt hektár gyümölcsös. Továbbá javadom, hogy mivel a kunszentmártoni járásban a szőlő és gyümölcsös terület a jövőben fél fog emelkedni 10 000 kát. holdra, vagy többre, létesítsünk egy növényvédő állomás-részleget Cserkesz 51 őben, amelyet korszerű növényvédő génekkel tudunk ellátni. Uqy gondolom, hogy ezeknek a konkrét javaslatoknak megvalósítása a második ötéves terv keretein belül, a kunszentmártoni járásban is a dolgozók magasabb életszínvonalának elérését teszik lehetővé- Ládi András, mg. o. vez., Kunszentmárton, MDP Járási Végiren; Bizottság. Tegyflk korszerűbbé a TBC elleni küzdelmei A gümőkór elleni küzdelem alapja a betegség korai felfedezése, a betegeknek az egészségesektől való izolálása, valamint korszerű gyógykezelése. Az első célt az egészségeseknek vélt tömegek szűrővizsgálatával érhetjük el. Ez részint a tüdőbeteg gondozóintézetekben, részint — és ez a jövő útja — emyőképszolgá- lattal valósítható meg. A szolnoki emyőképszolgálat (röntgenautó) 1948 ősze óta működik a megyében. Az ernyőképszolgálatnak, a megye 11 tüdőbeteggondozó intézetének és a korszerű gépekkel, műszerekkel felszerelt megyei tüdőbeteg gyógyintézetnek együttműködése megfelel annak n haladó orvosi szemléletnek, amely a betegségek megelőzése és gyógyítása munkájának egyesítését hirdeti; 1955-ben megnyílt a modern megyei tüdőbeteg gondozó intézet, melyben már csont-TBC és gyer- mek-TBC rendelés is működik. A gyermekek TBC-gondozása vette kezébe a BCG-oltás szervezését és irányítását is és ezzel a megelőzés minden eszközét a TBC elleni küzdelem szolgálatába állította. A második célt, a betegeknek az egészségesektől való izolálását és gyógyítását a TBC-s kórházi ágyait szaporítása és a kórház laboratóriumainak, műszereinek korszerűsítése révén értük el- 1948 őszén nyílt meg a szolnoki TBC gyógyintézet 150 ággyal. Azóta ágy létszáma 355- re emelkedett. Az elmúlt évek folyamán bevezettük a rendszeres hörgőtükrözést, a hörgők feltöltéses röntgen-vizsgálatát, a modern légzésfunkciós vizsgálatokat. Létrehoztuk a már 1948-ban működő tüdősebészeti osztály mellett a csont TBC-s osztályt, továbbá 1954 végén megnyitottuk a 170 ágyas új- szászi TBC-gyógyintézetet. A második ötéves terv feladata, hogy az eddigi eredmények alapján a TBC elleni küzdelmet korszerűbbé tegyük. Ezért tervbe vettük modern bakteriológiai laboratórium, valamint az eddig is működő, a keringési rendszer és a légző-apparátus munkáját kutató laboratórium felállítását. A bakteriológiai tenyésztési vizsgálatokat végző laboratórium építési munkálatait ez év januárjában fejeztük be, de még ezt megelőzően elkezdtük a baktérium tenyésztési vizsgálatokat, melyeket eddig több mint ötszáz egyénnél végeztünk eL A terv szerint laboratóriumi főorvosi állás szervezésével és egyéb létszám szaporítással lehetővé kívánjuk tenni azt, hogy ez a laboratórium ne csak a szolnoki tüdőbeteg gyógyintézet, hanem az egész megye számára végezze a diagnózis megállapítása szempontjából nélkülözhetetlen bakteriológiai vizsgálatokat; A légzést és a szívműködést vizsgáló laboratórium felállítása akkor lesz esedékes, amikor befejeződik a légzésim! költést vizsgáló legmodernebb gépek gyártása; A második ötéves terv első felében nyílik meg a megyei TBC gyermekosztály kb. 40 ággyaL Felállítását az teszi lehetővé, hogy kb. 1 200 000 forintos költséggel a tüdőbeteg gyógyintézet mellett felépítik a kórházban lakó alkalmazottak lakásait, az irodahelyiségeket és az alkalmazottak éttermét magában- foglaló épületeket. A gyermekosztály fellállításával a megyei TBC gyógyintézet munkáját teljesértékűvé tehetjük, ezenkívül kielégítjük a kórház dolgozóinak jogos lakásigényét is. Ugyancsak a második ötéves terv folyamán kerül sor gondozóintézeti hálózatunk bővítésére is; A gümő- kor elleni védekezés munkája megköveteli, hogy a kunhegyesi és a kunszentmártoni járások 45 000— 45 000 lakosának teljes munkaidős gondozóintézeti főorvosa legyen és ne a járási egészségügyi csoportvezető végezze ezt a munkát mellékfoglalkozásként. Hasonlóképpen megköveteli a fejlődés azt is, hogy Karcag, Kisújszállás, illetve Mezőtúr és Turkeve városok mindegyikének főfoglalkozású gondozóintézeti főorvosa legyen. Terveink megállapításában józan összhangba hoztuk népi demokráciánk anyagi teljesítőképességét a modern TBC-gyógyászat megvalósításának követelményeivel. *— Mi, akik a megye TBC elleni küzdelmét irányítjuk, ezúton fejezzük ki hálánkat kormányunknak és dolgozó népünknek azért a hatalmas segítségért, mellyel munkáinkat támogatják. Énre a támogatásra csak egy válaszunk lehet: minden erővel dolgozni a beteg ember életének megmentéséért és egészségének visszaszerzéséért. Dr Perényi György, a Szolnoki Tüdőbeteggyőgyintézet igazgató-főorvosa Hajójáratot Szolnok és Csongrád között A második ötéves terv irányelveiben lefektetett, a dolgozók élet- színvonalát emelő beruházásokat helyesnek találom. Községünk fejlesztése érdekében szeretném azonban javasolni az alábbiakat: Mivel a meglévő sütöde sem rendészeti, sem közegészségügyi szempontból nem megfelelő, s a Tiszazug dolgozóinak a kenyérellátását nem biztosítja, helyesnek tartanám sütödénk korszerűsítését; A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárnak van egy telepe községünkben, Ez évente mintegy 3—4 hónapig üzemel csak. Tekintettel arra, hogy a Tiszazug nagy szőlő- és gyümölcsterülettel rendelkezik, minden lehetőség megvan arra, hogy egész éven át működjön. Ez nagyban elősegítené a dolgozók munkába állítását, valamint a megtermett gyümölcs- és zöldségfélék gazdaságos felhasználását. A szőlőtermelés fokozása érdekében kívánatos volna a jelenlegi Borforgalmi Vállalat átvevőhelyét Konzerv- és palackozó részleggel kibővíteni. A községben igen sok a faj-tiszta bortermés, s ezen keresztül a tiszakürti kadart híressé tudnánk tenni. Községünk nincs ellátva megfc- lelő személy- és teheráru szállítási eszközzel. A Tisza alig egy kilométerre folyik. Ha hajójáratot indítanánk Szolnok és Csongrád között, ezt a hiányosságot pótolnánk. Itt kell n egemlítenem azt is, hogy 1200 méter hosszú bekötőúttal 1033 kh. területű szőlőt és gyümölcsöst tudnánk bekapcsolni a zavartalan közlekedésbe. Ha eső van, szinte megközelíthetetlen ez a rész. Szeretnénk szólni még az iskolai problémákról is. A tanyai területeken nincs elegendő tanterem. Kevés az orvos. Tiszainokán, Cserkeszöl- lőn nincs orvos, Tiszakürtről jár át. Úgy gondolom, hogy az egészség- védelem érdekében fontos lenne az orvosi állások betöltése. Madarász Borbála tanár Tiszakört tesz (agyár A második ötéves terv pártunk által megvitatásra kibocsájtobt irányelveihez néhány javaslattal szeretnék én is hozzájárulni; Városunkban a közelmúlt időkig mintegy 22 000 hold szántót művelt meg 4007 egyéni dolgozó paraszt, Ebből már 10 000 hold területen 1420 taggal termelőszövetkezetek alakultak. Egy-egy tagra 7 hold föld jut. A tavaszi munkák végzésénél azt tapasztaltuk, hogy a termelőszövetkezetek nem tudták kellően foglalkoztatni tagjaikat. A termelőszövetkezetek fejlesztésével 8—10 000 aktívan a mező- gazdaságban dolgozóra *— számítunk, amikor egy-egy tagra még 3 hold föld sem lesz. Felvetődik az a kérdés, hogy ha egy dolgozóra ilyen kevés terület jut, hogyan emelkedik az életszínvonal? Ezen a problémán a belterjes gazdálkodás, a jövedelmező melléküzemágak segítenek. Elmondani azt is, hogy vsav&mkból több mint 1200 ember jár a fővárosba és más helyekre dolgozni, akiknek kétharmad része segédmunkás, s biztosan szívesebben dolgoznának lakóhelyükön, vagy annak közelében. Ügy gondolom, hogy ezek az indokok szükségessé tennék egy konzervgyár építését. A meglévő 17 termelőszövetkezet és környéke az alapanyagot megtermelné; Lehetne tésztagyárat is létesíteni; Híres malommal rendelkezünk s a Baromfifeldolgozó Vállalatnál se- lejt, horpadt és törött tojásokat fel használhatnák; Ősik József elnökhelyettes, TörkszentmiMós, Vár. Tanács. HIRDESSEN « Szolnok megyei NÉPLAP-ban!
