Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-11 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl vili. évfolyam, no szám. 1956. maji* 11, péntek. ^ második ötéves terv számaiból SZ 0 LJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Feladatok az egészségügy terén A mi társadalmunkban objektív törvény az emberekről való ** állandó és fokozott gondoskodás. Ezt tükrözik mind politi­kai, mind gazdasági célkitűzéseink. A felszabadulás első percétől kezdve harcol pártunk azért, hogy a dolgozó emberek életét szebbé és boldogabbá tegye. E téren már eddig is jelentős eredmények szü­lettek annak ellenére, hogy vannak még mulasztásaink, melyeket pó­tolnunk kell. A politikai és gazdasági életben elért sikerekkel, párhuzamo­san nőtt népünk életszínvonala, javult közegészségügyi, szociális ellá­tottsága. A falu és a város egyaránt kulturáltabb évről évre. Ez fo­kozza az igényt az egészségügyi és szociális intézményekkel szemben is. Azt a feladatot állítja pártunk és kormányunk elé, hogy biztosítsa a fokozódó szükséglet kielégítését. Elsősorban falun kellett sürgős intézkedéseket tennünk. Kevés volt a falusi orvos. Csak egy példát erre: a Tiszazug négy községének 1938-ban egy körorvosa volt Csépa székhellyel, ma három községnek saját orvosa van, sőt Tisza- sas új gyógyszertárat is kapott. Nagy elmaradást kellett pótolni a szakorvosi szolgálat kiter­jesztésénél is. Ennek keretében Szolnokon korszerű, új rendelőinté­zetet létesített államunk. Ugyancsak szakrendelőintézetek létesültek más vidéki városokban is, elsősorban kórházcentrumokban. Egyéb­ként kórház-ellátottságunk is igen gyér volt a múltban. 1938-ban a megyében összesen 458 ágyat biztosítottak. Ma ennek négyszeresével rendelkezünk. Még ez is kevésnek bizonyul. Mindez növelte az or­vos-szükségletet. Népünk állama erejéhez mérten erről is gondosko­dott. 1955-ben 1938-hoz viszonyítva több mint százzal szaporodott az orvosok létszáma. Unnék ellenére a megnövekedett igény rendkívül nagy erő- feszítéseket követel meg orvosainktól, de az egészségügy minden dolgozójától. Meg kell mondanunk, hogy — ha vannak is még kisebb hiányosságok — alapjában orvosaink szinte kivétel nél­kül derekasan, becsületesen helytállnak. Egyre több embernek men­tik meg az életét, egyre több édesapát, édesanyát, féltve őrzött kin­cset — kisgyermekeket — adnak vissza szeretteiknek, a társada­lomnak. Bizony ez sokszor az orvosoknak sok fáradságába, átvirrasz­tott éjszakájába kerül. Jászberényből írta Grecsuha Mihályné elv­társnő: „Dr. Sárközi Ferenc főorvos, bár idős ember már, nem ismeri a fáradságot, ha emberéletről van szó”. Bíró Mátvásné elvtársnő Szolnokról írja, hogy dr. Ferenczi körzeti orvos elvtárs rendszere­sen kijárt az urához megnézni, hogy javul egészségi állapota. Az is előfordult, {rogy este 10 órakor szakadó esőben ment ki minden szó nélkül. Ilyen és ehhez hasonló levelet többet kapunk. Elismerésüket fejezik ki a dolgozók orvosaink mellett a szorgalmas ápolóknak is. Az eddig elmondottak is bizonyítják: megérdemlik lelkes orvo­saink, egészségügyi dolgozóink, hogy a társadalom megbecsülése övezze őket. Szerkesztőségünk felé pedig azt a követelményt tá­masztja, hogy többet foglalkozzunk a lapban munkájuk, sikeres küz­delmük népszerűsítésével. Párt és állami szerveinknek is az a fel­adata, hogy törődjenek az orvosok személyes problémáival is, segít­sék azok megoldását. Ne vonják el őkét különböző címen az egész­ségügy területéről, hanem ott adjanak párt vagy állami megbízatást számukra: A z egészségügyi intézmények fejlődésével, orvosaink harcá- nak eredményeként sikeresebb megyénkben a reumás, cukor-, szívbetegek, gyomorfekélyesek és TBC-betegek gondozói mun­kája. Csökkent a halálozások számaránya. 1955-ben 1000-ből hét em­berrel halt meg kevesebb, mint 1945-ben. A TBC-s betegek közül kilenccel többnek mentették meg az életét. Minimálisra csökkent a csecsemőhalandóság. Ebben sok körülmény mellett az is közreját­szik, hogy az intézeti szülés eléri a hetvenöt százalékot. Elért sikereink mellett azonban nem hallgathatjuk el a hiá­nyosságokat sem, melyeket a közeljövőben ki kell küszöbölnünk. Az egyik legégetőbb probléma, hogy a körzeti orvosi ellátás a szak- rendelés mellett nem fejlődött megfelelően. Jelenleg több állás be­töltetlen, részben orvoshiány, de főleg lakáshiány következtében. Kü­lönösen fontos kérdés ez Szolnokon. Sok beteg jut egy-egy körzeti orvosra. A közeljövőben szükséges ezért, hogy még legalább két kör­zeti rovosi rendelőt létesítsen a városi tanács. A másik égető probléma a balesetek számának csökkentése, elsősorban a mezőgazdaság területén, ahol az utóbbi időben emelke­dés mutatkozik. A hiba kiküszöbölésének útja: nagyobb gondot for­dítani a balesetelhárító óvintézkedésekre és az egészségügyi okta­tásra a dolgozók körében. Emellett gazdasági és a szakszervezeti ve­zetők ellenőrizzék következetesebben, hogy a szükséges óvintézkedé­seket megteszik-e minden esetben. Orvosainknak is ki kell küszöbölniük néhány hiányosságot munkájukból. Hiba például, hogy többen vannak olyanok, akik nem érdeklődnek megfelelően az új gyógyítási eljárások iránt, vagy a már bevált módszereket nehezen veszik át. Ehhez kapcsolódik, hogy a politikai és szakmai oktatásnál sem használják fel eléggé a meglevő lehetőségeket. Mindez pedig a sikeresebb gyógyítás érdekében elen­gedhetetlenül szükséges. Fel kell számolni az egyes orvosoknál fellelhető lazaságokat, melyek egyrészt a táppénzes betegek kiírásánál, másrészt az orvos­ság mennyiségi megszabásánál mutatkoznak. Mindezek jelentős anyagi kárt okoznak államunknak. Egyre többen észrevételeik, hogy sokszor megmarad a kiirt gyógyszerből, s később veszendőbe megy. A különböző hiányosságok kiküszöbölése felé jelentős lépé- seket teszünk a második ötéves terv során. Minden problé­mát természetesen ez alatt még nem tudunk megoldani, de lényeges javulást érünk majd el. A kórházi ágyak száma például 141-el lesz több. Ebből 45-öt a Tüdőkórház fejlesztésére irányoznak elő me­gyei egészségügyi szerveink. Bővül a jászberényi és szolnoki általá­nos kórház is. Erre halaszthatatlanul szükség van. Tovább javul a falusi és városi orvosi ellátás, összesen 13 körzeti és falusi orvosi rendelő létesül, falun lakóházzal együtt építik. A második ötéves terv irányelvei között több szociális létesít­mény is szerepel. Néhány adat ezek közül: Tiszafüreden új szülő­otthon épül, Szolnokon 40 személyes bölcsödé. Meg kell mondanunk, hogy a bölcsődei férőhelyek száma még elmarad a szükséglet mögött. Ezen azonban lehet változtatni. A mezőgazdaságban, főleg az állami gazdaságokban és a nagyobb tsz-ekben hozzanak létre házilag bölcső­déket. Ezzel elősegítik azt is, hogy az asszonyok kivegyék részüket a munkából. Az egyedülálló elaggottakra is gondol kormányzatunk. Jelenleg több mint 700 fő részére van biztosítva hely, a második ötéves tervben százzal több lesz. miután Ujszászón egy elhagyott kastély átalakításával 3 millió forintból új szociális otthont léte­sítenek. összesen több mint 30 millió forintot tervez államunk megyénk közegészségügyének további javítására. A megye dolgozóin is sok múlik, hogy erre a célra még több jusson. A termelési tervek telje­sítése, túlteljesítése teremt erre alapot; i KARCAGI ELET (3. old.) A kalászosok betakarítását a második ötéves terv vegére az állami gazdaságokban 95, a termelőszövetkezetekben 70 százalékig kell gé­pesíteni. Ennek elősegítése érdekében 1960-ban — csak egy év alatt — 2500 gabonakombájnt bocsát gépgyártó iparunk a mezőgazdaság rendelkezésére, Kínai vendégek látogatása a Palotást Állami Gazdaságban Szerdán kedves vendégek ér­keztek a Paiotási Állami Gazda­ságba. Csang Te-csin elvtárs, a Pekingi Járműfejlesztési Intézet igazgatója. Dzang Jue-csan elv­társ, az Első Kínai Autógyár fő­mérnöke és Li Csan elvtárs, a Kínai Autó- és Traktorigazgaitó- ság főmérnöke látogattak el a gazdaságba, hogy tájékozódást nyerjenek a magyar rizsterme­lés gépesítéséről. A meleg fogadtatás után Mol­nár Lajos elvtárs, a gazdaság igazgatója ismertette a vendégek­kel a helyi rizstermelési adott­ságokat, tapasztalatokat, a pép­es jószágállományt, a felszere­lést. A különböző rizsfajták megte­kintése után a határban működő erő- és munkagépeket nézték meg a látogatók. Kállai Kornél, a Rizstermelő Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának föagronó- musa bemutatta működés köz­ben a talajelőkészítő gépeket, tárcsákat, az állami gazdaságban elkészített lalajsimitót és a ve­tőgépeket. Soltész István főmér­nök elvtárs az általa szerkesztett féllánctalpas GL. 35-ös traktor előnyeiről beszélt a vendégeknek. A szovjet DT 54~es talajegyen- i gető munkáját nagy megelége­déssel szemlélték a látogatók. A magyar gyártmányú rizskombájn, a különböző cséplő- és magtisz­tító gépek szintén megnyerték <t kínai elvtársak tetszését. A látogatás végén Csang Te* csín elvtárs, a küldöttség veze* tője nyilatkozott a látottakról.. EU mondotta, nagyon el van ragad*, tatva attól, hogy a Magyarorszá* gon meglehetősen fiatal nagy* üzemi rizstermelés máris ilyen modem gépekkel, jól felszerelt gazdaságokban történik. Sok ér* tékes tapasztalatot szereztek, amelyeket hazájukban hasznost* tani fognak. Molnár elvtárs, a gazdaság igazgatója megkérte a kínai elv* társakat, tegyék lehetővé, hogy ezt a baráti kapcsolatot továbbra is fenntartsák és még jobban el* mélyítsék. — G — Növénytermelésünk a második ötéves tervben — Nyíri Béla megyei főagronóÉnus nyilatkosata— A második ötéves tervünk Szolnok megyei termelőszövetkeze- " J tei, állami gazdaságai, egyénileg dolgozó parasztjai, gépál­lomási dolgozói elé is nagy feladatokat állít, hiszen öt év alatt 27 szá­zalékkal kell emelni a mezőgazdasági termelés hozamát. A szakem­berek most dolgoznak azokon a terveken, amelyek az ötéves terv or­szágos feladataiból Szolnok megyére vonatkoznak. Ezzel, kapcsolatban megkérdeztük Nyíri Béla elvtársat, a Mezőgazdasági Igazgatóság fő- agronómusát, mondja el, milyen terveket tűzött ki a Mezőgazdasági Igazgatóság az ötéves terv feladatainak végrehajtására? A második Ötéves térv so­rán — kezdett hozzá — meg kell oldanunk hazánkban a kenyérga­bona-kérdést és a jelenlegi 26 mil­lióról 30 millió mázsára kell emelni a kenyérgabona-termelést. A hoza­mok emelésében egyik legfonto­sabb tényező a talajerő fenntar­tása és fokozása. Valamennyi ter­melőszövetkezetben megvalósít j uk a helyes trágyakezelést és felhasz­nálást. Az újonnan megalakuló ter­melőszövetkezetekben pedig az alakulástól számított egy éven be­lül javasoljuk a helyes Irágyakeze- lésre való áttérést. Már ebben az évben sor kerül megyénk valamennyi városában és járásában a zöldtrágyázási kísérle­tekre és fokozatosan áttérünk a zöldtrágyázás nagyüzemi alkalma­zására. Ez különösen a homokos ta­lajokon rendkívül nagyjelentőségű. A második ötéves terv végéig mintegy 10 ezer kát. hold, jelenleg elhagyott, kikapcsolt rizstelepet fo­gunk szántóföldi művelésbe állíta­ni. Ezzel újabb lehetőségek adód­nak elsősorban a takarmánytermő területek növelésére, míg az arra legalkalmasabb helyeken kenyér- gabonát fogunk termelni. A jó elő- vetemény, a korai vetés, a minő­ségi vetőmag alkalmazásával, va­lamint a szakszerű ápolással le­hetővé válik a hozam nagyobbmér- tékű emelése. Így az ötéves terv végére 2725 vagon búzatermés töhbletet érhetünk el. Különösen említésreméltó az a terv, amelyet a minőségi vetőmag­termelés fokozása érdekében aka­runk megvalósítani. Fontos feladat lesz a Szolnok megyében levő kí­sérleti gazdaságok által előállított növényfajták továbbszaporítása, il­letőleg meghonosítása. A Bánkúti és Fleischmann búzafajták mellett a második ötéves terv során elsza- nortíjuk a Karcagon kinemesített K 21-es búzát. Az ötéves terv vé­gére azokon a helyeken, ahol a há­romfajta közül ez díszük a legjob­ban és a legjobb termést adja, a továbbtermesztésre elegendő vető­maggal akarunk rendelkezni. A ku­tató intézetekkel közösen tovább folytatjuk a kombájn-búzák ne­mesítését és azokat, amelyek a kö­vetelménynek legjobban megfelel oek, tovább szaporítjuk. Mór első éviőI kezdődően az őszi és tavaszi árpából, őszi bú­zából, borsóból, szegletes-lednékből, fűmagból itt a megyében termeljük meg a szükségletet olyan mérték­ben, ahogyan azt a tsz-ek fejlődése és a minőségi vetőmag-igény meg­kívánja. Ezzel mintegy 10 százalék­kal csökken a minőségi vetőmag előállítási és szállítási költség. Emellett nő a vetőmag biológiai értéke, hiszen a vetőmagnak a Szolnok megyei talaj és éghajlati adottságokhoz való alkalmazkodás­hoz már lehetősége volt. Különösen fontos feladatot jelent a hibridku­koricavetőmag előállítása. A legfej­lettebb termelőszövetkezetek pro­filjának kialakítását már olyan Lányban segítjük elő, hogy ott nagymértékben folytathassák a kétségkívül igen jövedelmező vető­magtermelést. Jelenleg 14 termelő- szövetkezet foglalkozik a megyé­ben vetőmagtermeléssel, az ötéves terv végére 30-ra fog emelkedni ezek száma. A takarmánybázis biztosítása ér­dekében a termelésbe bevont mintegy 10 ezer hold szántóterület* nek legalább 30 százalékát pillan­gósvirágú növények, elsősorban lu­cerna és vöröshere termesztésére kapcsoljuk be, 20 százalékán pedig kukoricát fogunk termelni. Ugyan­akkor #a kukorica eddigi vetésterü­letét miiitegy 2000 holddal kell emelni. Istállótrágyázással, őszi mélyszántással, altalaj-lazítós ekék használatával, négyzetes vetéssel, kétirányú kultivátorozással kát. holdanként legalább 16 mázsás szemtermést lehet biztosítani. Ez­zel évente mintegy 600 vagon ter­méstöbbletet érhetünk el. A kuko- ricaszámak kombájnnal való be­takarítása, amelyet az ötéves terv során teljes mértékben megoldunk, biztosítani fogja a kukoricának mint jobb búza előveteménynek a termelését is. 4 lucernamag termesztés meg­javítása érdekében a karcagi kí­sérleti telepen szereplő különböző tájfajtákhoz megfigyelés céljából beállítjuk még a Szajol és Ujszász- vidéki tájfajtákat, amelyek azo­kon a helyeken már évtizedek óta kialakultak. A lucerna és vörös­here maglermelést a második öt­éves terv végéig annyira fejleszt­jük, hogy a megye saját szükség­lete mellett exportra is jelentős I mennyiség jusson belőle — fejezte I be nyilatkozatát Nyíri Béla elvtárs; A Szolnoki Járműjavító dolgozói mind a felszabadulási, mind a má­jus elsejei versen yszák asz ban de­rekasan megállták a helyüket a termelés minden vonalán. Az első negyedévi eredmények alapján ki­lencedszer nyerték el az élüzeni címet és a SZOT vándorzászlaját. A Járműjavítóban a havi üzem vé­delmi szemlét rendszeresen meg­tartják, mégis nap mint nap mu­tatkoznak hiányosságok, különösen a tisztaság terén; A kocsijavító osztály futórészle­gének területe még ma is igen el­hanyagolt állapotban van. össze­vissza dobált kocsialkatrészek, pad­lódeszkák és egyéb hulladékok jel­zik a javítás útját. A kocsiemelő bakkok és létrák legnagyobb része javításra szorul. A balesetvédelmi eszközök hasz­nálatát művezetőink még most sem követelik meg kellően a dolgozók­tól. Egyes művezetők a baleseti oktatást összevonják a termelési értekezlettel, ami helytelen. Ezen sürgősen váítoztani kell, hiszen az oktatás célja az ember épségének, egészségének védelme. Az üzem terü’etén szovjet pél­dára új munkavédelmi csoportokat "’lítottunk fel. Ezek az utóbbi idők­ben igen hasznos munkát végez­tek. Ellenben Rajzik Gyula elv- társ. a kovácsműhelyünk vezetője igen mostohán kezeli az egészség­ügyi dolgokat. Ha valaki a brigád­ból balesetvédelmi problémával megy hozzá, azt felesleges zaklatás­nak veszi. A kocsiosztály területén is vannak még dolgozóink, mint például Baráth Ferenc elvtárs, akik nem tartják érdemesnek a baleseti oktatáson való részvételt. Már há­rom hónapja, hogy egyszer sem jelent meg a balesetvédelmi elő­adásokon.­A régi transzmissziós gépeket fokozatosan egyedi hajtásúakká alakítják át. s így velük a munka biztonságosabb lesz. A mozdony és megmunkáló osztályokon már megkezdődtek a gépátaiakítások. A kovácsműhely részére egy da­rab 20 köbméteres gázolajtárolő és gázkemence épül, ami nagymérték« ben hozzájárul a dolgozók egész­ségvédelméhez. Az emelődaruk, melyeket a leg­utóbbi időben a lemeztároló fölé szereltünk, valamint a kocsiosztály részére épített és jelenleg a VII: osztályon' épülő ugyancsak moz- dcmykerékpárszállító daru a mun­kások egészségvédelmét, a nehéz fizikai munka gépesítését szolgálja; cs. z. 4 munkavédelem kérdései a Járműiavitóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom