Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-11 / 110. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1936 májas 11­A KOMMUNISTA ASSZONY GorkiI Anya című regényének a hőse jut az ember eszébe, amikor vele beszélget. Nyúlánk, sovány asszony, éppen a íéliévszázados élet­kor küszöbén. Nyolc gyereket ne­velt — egyrésze még iskolás, má­sikuk már szárnyára bocsátva. Hal­kan, majd néha-néha fei-felgyul- ladó tűzzel, hevességgel mondja élete történetét. Azt is, amit a gyermekeinek csak ezzel az egy mondattal szokott emlegetni: „Mit tudjátok ti, mi volt régen az élet!” Akkor még Pástét Ilonának hív­ták. Abonyban laktak, amikor ki- 1ört az első világháború s apját elvitték katonának. A negyedik osztályból került ki, tíz éves volt éppen és máris munkába kellett állnia. A ceglédi Ungvári szőlő- telepire jártak dolgozni. Hétfőn mentek, szombaton jöttek. A szál­lás 100—150 emberre szólt, prics- csek és szalma, ez volt a fekhely, a szűkös, szoros, kényelmetlen va- cok, amire fáradtan dőltek le a napfedkeltétől-naplementig tartó munka után. Naplemente? ..Csak bomlásba van a nap” — mondta a munkavezető s megtoldották még egy félórával. Azután jött a főzés a hazulról vitt lebbenccsel s akinek volt, szalonnával. A kis Pástét Ilo­nát tulajdonképpen fel se akarták vermi, hiszen felnőtt munkást is kaptak a napi egy koronáért, csak hosszas könyörgésre fogták be mégis dologra, de milyen nehéz is volt. „Sokszor a vacsora sem esett jól” — emlékezik vissza arra az időre. — Hígyje el. rá se szeretek gon­dolni — mondja élénken. Azután pergeti az élete filmjét tovább. Megismerkedés a fegyvemeki Kor­pás Pállal, akivel együtt próbáltak valahogy előbbrejutni az élet út­ján. A cseléd i sors ismert keser­vei, elmondani is sok és már leír­ták, elmondták annyian. Viliódzik, pereg az élet filmje tovább. Felsza­badulás. A párt. Negyvenötös párt­tagok mind a ketten. A férje tizenkilences is. A fehér terror ide­jén majdhogy agyonverték sok más társával együtt, amiért vörös ka­tona volt. Szíwei-lélekkel az új rendszer mellé álltak. Földosztás, nekik is jutott 7 hold. Kínlódtak, küszködtek rajta iga nélkül. 1949- ben a férje volt a második, aki belépett a földjével a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-be. És azóta is benne dolgozik s dolgozott, amíg csak az egészsége engedte, Kor- pásné is. És most idehaza van, végzi a házkörüli munkát, ami ép­pen elég, ha jól meggondoljuk. — Hogy élnek most? Elég-e a jövedelem ? — kérdezem. — Amikor csak egy dolgozik az öt-hat családtagra, bizony nehezen. Az ősszel ugyan már munkába állt a 15 éves fiam és jövőré dol­gozni fog a másik is. aki most nyolcadikos, de egyelőre csak ab­ból élünk, amit a férjem kapott tavaly. Most még két gyerek jár iskolába, jövőre megint kettő. Az élelemmel megvagyunk, de ruhá­zatra nem sok telik. így mondja őszintén, nyíltan, egyszerűen. Aztán magyarázza to­vább a család dolgait. Taraly a Sándor fiú nősült meg, akkor kettő disznót vágtak, az idén csak egy lesz, ruházatra is kellett. Van egy kétéves borjú, jövőre már tejel az is, könnyít majd valamit. Az idén a tsz-ben előleget is ad­tak. négy forintot egy munkaegy­ségre. Baromfit nevel. A 13 mázsa búza, amit kaptak, ha újig nem is lesz elég, de majdnem kitart. Az öt mázsa alma. ami szintén a mun­kaegység után járt, cipővé, ba­kanccsá, téli ruhaneművé változott, f>60 forint volt csak a bakancs a gyerekeknek az ősszel. A legszük­ségesebb mégis kikerül, ha a so­kat látott, tapasztalt szülő osztja be, — És a tsz, mi a helyzet a tsz- ben? — Amikor kezdték, semmi épü­let nem volt. egy ló volt az igájuk. Olyan ez, mint az új házasság — és itt egy csöppet, alig észrevehe­tően elmosolyodik. — Eleinte jó volt, aztán egy kicsit eladósodtak, tavaly azután kifizették, rendezték a dolgot. Sok szép alma, paradi­csom termett: Az idén mindenből többet remélnek. A maguk erejé­ből igyekeznek fejlődni. Sok-sok jószág kellene, hogy tudjanak több pénzt is osztani — mondja élén­ken. — A maga élete? Arról beszél­jen valamit. Mintha nehéz követ hengerítené- nek el valahonnét, olyan nagy lé­legzetet vesz. — Ott voltam én mindenütt ré­gebben. Ismertek is. A pártban a gazdasági ügyeket intéztem. Néha a fejem alatt, őriztem a könyvet, annyira féltettem. Az MNDSZ-be se kellett hívni, magam mentem. Azután megválasztottak a szövet kezeiben társadalmi ellenőrnek. De sokszor félreértették az emberek amit csináltam. Meg is rágalmaz­tak. Még a békekölcsön-jegyzésnél Is, amikor a házakat jártam, azt vágta oda valaki: „Százalékot kap, azért csinálja!” Pedig még soha­sem kaptam semmit. Csináltam, mert úgy éreztem, kötelesség. Azt tartom, hogy a kommunista az ut­cán is az, a boltban is. — Harcos asszony volt, azt mond­ják. Elgondolkozik, mintha keresné a szót, vagy az emlékei közt ku­tatna. — Beteges vagyok, az a baj, sű­rűn kapok mellhártyagyulladást. Azt mondta az orvos, hogy kímél­jem magam. Az izgalom is árt. Tizenötször szültem én elvtárs, az asszonyoknál ezt is nézni kell. De az is hiba, hogy a régebbi kom­munistákat ’ egy kicsit elhanyagol­ják. A fiatalok jobban tudnak, oko­sabbak, tanultabbaik, de azért.:. Ha nem megy magától a pártba, hívják be, a véleményüket néha kikérhetnék. A gyerekekre terelem a szót. — övék a jövő — mondja meg­győződéssel. Elég, ha a mi fiatal­ságunk rossz volt. A Sándor négy éve traktoros, most éppen katona, a kicsik is nyugodtan kijárhatják az iskolát, aztán választhatnak. Gyuszít bíztattuk a tanulásra, de dolgozni akar, szereti a lovakat. Minden vasárnap megkövetelik a mozit és én is elmegyek velük, ez a szórakozásom. Az ablakban levő könyvre pil­lantok, elérti a ki nem mondott kérdést. — Igen, oflvasn.i is szoktam. Na­gyon szeretek olvasni. A férjem mondja is, azért romlik a szemem. De hisz a tied is romlik, pedig ke­veset olvasol, mondom neki olyan­kor. Kint a konyhában szőj a rádió. fS arra gondolok, milyen viszony­lagos is az élet. Ha a régebbi sor­sát nézzük ennék a családnak, ah­hoz viszonyítva vigasztaló a mos­tani kép. de ha a terveket, a jö­vőt nézem — és nekünk most már erre kell tekinteni elsősorban — méeinkább siettetni szeretném a feilődést. És az asszony, aki családja élet­útját egyengeti naprÓI-naipra, úgy érzem, nagyobb megbecsülést ér­demel akkor is, amikor a társa­dalmi munkára kevesebb ideje vagy tán ereje jut, mint régebben. Erre gondoltam ott a beszélgetés­kor. miközben felharsant kint az udvaron a gyermekek kiabálása. Sándor elé rohantak, aki váratla­nul hamarabb érkezett haza sza­badságra, mint jelezte. Korpásaié is eléje siet és megölelik egymást. Az erőtől dúzzadó fiú karjaiban szinte elvész az anya nyúlánk alakja. Sándor azután kerékpárra ül és rohan haza a családjához, 7 hónapos kisfiához. Mire elbúcsúzom, már Balog- Erzsi, a fiatalasszonyka is megér­kezik és boldogan meséli, hogy milyen nagy volt az öröm náluk. A gyerek már az apja hátán lova­gol és borzolja a tüskehaját, ami nagyon tetszik neki. Amíg kifelé sétálunk, meg-meg- áll-un-k az udvaron. A községi DISZ helyisége is itt van. Most röplabda- pályát terveznek az udvarra a fia­talok. — Jaj, csak ki ne törjék a kis fákat — aggódik Korpásné. — Ta­lán egy szép kertet csinálhatlak volna ide. közepibe táncteret, este zene is szólna és táncolhatnánk. Röplabdapályának ez kiest, a nagy­fát is ki kellene vágni miatta, jobb lenne tán erre az iskolaudvar. Ügy szeretném rendre, jómedorra szok­tatni ezeket a vadóc fiatalokat — mondja és úgy nevet, mint ami kor Sándort meglátta az ajtóban Mennyi erő, mennyi tűz van •még mindig ebben az asszonyban, amikor a közösség dolgairól van szó. Akarja, nem akarja, mindig több annál, mint házkörüli dolgok intézője. A szíve teszi ezt én azt hiszem, ami öregedhetett, de magá­ban hordja mindazt a sók érzést, amit a gyermeklány, Pástét Hona tágranyílt szeme, majd az érett kommunista asszony meglátott és összegyűjtött az életből. Életet látni, életet megismerni és harcainkhoz újult erőt gyűjteni menjünk el hozzájuk — Korpások­hoz és a többiekhez is, akik egy kicsit visszahúzódtak — minél gyakrabban mi. fiatalok. F. TÓTH PÁL. Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle áprilisi száma „Az anyagi erővé vált lenini tanítások” címmel közöl vezércik­ket. A folyóirat szerkesztőségi cikke második ötéves tervünk irányelv- tervezetét ismerteti. Keserű Jánosaié „A kereskedelem feladatai a lakosság iparcikk ellá­tásában” címmel írt cikket. Nyers Rezső írása a földművesszövetkeze­tek szerepét elemzi a mezőgazda- sági termelés fellendítésében és a mezőgazdaság szocialista átalakí­tásában. Bihari Ottó cikke a kép­viselőle és a tanácstagok tevékeny­ségének fokozásával, mint az ál­lami demokratizmus fejlesztésének égjük legjelentősebb feltételével foglalkozik. Varga Jenő cikke a háború utáni kapitalista gazdaság új jelenségeit elemzi. Fritz Glaubauf „Ausztria új helyzete a világban" címmel írt cikket. A Szemle rovatban a propagan­dista tanfolyamok tapasztalatairól Bognár Gyula, a mezőgazdasági könyvkiadás néhány kérdéséről Egyed Imre. a Német Szocialista Egység párt III. országos értekezle­téről Komját Irén, ..A mai élet ábrázolása újabb drámáinkban” címmel Illés Jenő ír. Ut'öröfc MH’ö'fli táborozása A DISZ Központi Vezetősége és a baráti országok szervezetei az idén is megrendezik az iskolás gyermekek csereüdültetését. Ma­gyarországról a szünidőben nyolc­van olyan úttörő utazik egyhóna­pos külföldi táborozásra, aki az úttörő munkában, a tanulásban és a társadalmi munkában egyaránt példamutató volt. Közülük húszat a szovjet pionírok látnak vendégül a Fekete-tenger partján lévő ha­talmas, központi táborukban. — (MTI). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Svédországban Stockholm (TASZSZ). A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának kül­döttsége május kilencedikén to­vább tanulmányozta a svéd parla­ment munkáját. A küldöttség tagjai megjelentek a parlament második kamarájá­ban, amikor éppen a közoktatás- ügyi és kultuszeinisztérium uj költ­ségvetésének vitája folyt. A küldöttség tagjai később meg­jelentek a svéd parlament első ka­marájának ülésén is, amelyen szin­tén a közoktatásügyi és kultuszmi­nisztérium költségvetését tárgyal­ták. A parlament épületében villás* reggelit adtak a szovjet küldöttség tiszteletére. Utána a parlament költségvetési bizottságának helyiségében beszél­getés folyt Svédország gazdasági helyzetéről. A nap második felében a szov­jet küldöttség tagjai a Svéd Szö­vetkezeti Központ meghívására megtekintettek egy nagy áruházat Stockholm déli részében. Az áru­ház évi forgalma két egész öt ti­zed millió svéd korona. Az eladás az áruházban eladók nélkül, a ve­vők önkiszolgálásával folyik. (MTI) fl Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség küldöttségének vezetője a Szovjetunióban felt látogatásról Belgrád (TASZSZ). Az Omla- dina című lap május 9-én közölte azt a nyilatkozatot, amelyet Mi- jalko Tripalo a Jugoszláv Népi If­júsági Szövetség küldöttségének vezetője adott a Szovjetunióból történt visszatérése alkalmából. A Jugoszláv Népi Ifjúsági Szö­vetség küldöttsége — mondja Mi- jalko Tripalo — a Komszomol meghívására egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Vendéglátóink rendkívüli ven­dégszeretetének és a nagyszerűen összeállított programnak eredmé­nyeként közelről megismerhettük a Komszomol tevékenységét és a szovjet ifjúság életét. A Komszo­mol Központi Bizottságában ren­dezett találkozásaink során tárgya­lásokat folytattunk a további együttműködésről és az ifjúsági szervezetek nemzetközi kapcsola­tainak problémáiról. E találkozá­sok idején nyilt és őszinte eszme­cserét folytattunk a más országok ifjúsági szervezetei közötti együtt­működés továbbfejlesztésének módjairól. A Jugoszláv Népi Ifjúsági Szö­vetség vezetői és a küldötlség tag­jai rendkívül örülnek annak, hogy a Szovjetunióban tett látogatásunk alátámasztotta: nincsenek akadá­lyai a Jugoszláv Népi Ifjúsági Szö­vetség és a Komszomol együttmű­ködésének. A jugoszláv ifjúsági küldöttség találkozott a Komszomol Központi Bizottságának tagjaival és e ta­lálkozásokon konkrét határozato­kat hoztak a jövendő egjdittmű- ködés formáiról. Megállapodtak abban, hogy október elején a Kom­szomol küldöttsége ellátogat Jugo­szláviába és megismerkedik a Ju­goszláv Népi Ifjúsági Szövetség életével és munkájával. (MTI)? Japánban atombombaellenes világértekezletre készülnek Tokió (MTI.) Az Associated Press hire szerint az atom- és hidrogénfoomba megtiltását szor­galmazó japán tanács az idén is megrendezi az atom- és hidrogén- bombaellenes világtalálkozót. A ta­lálkozóra augusztus negyediké és tizediké között kerül sor Hirosimá­ban és Nagaszaikiban. Hasonló kö­rülmények között rendezik, mint a tavalyi hirosdmai és nagaszaki ta­lálkozót. A tanács harminc or­szágba küldött meghívót, köztük az Egyesült Államokba, Angliába, Franciaországba, Indiába és a Szov­jetunióba. (MTI.) RÖVID BELFÖLDI HÍREK A posta az évekkel ezelőtt forgalomba ho­zott, úgynevezett terv­bélyeg nyomatával el­látott borítékok he­lyett most új bélyeges borítékot hoz forga­lomba. A borítékokra nyomott harminc- és hatvanfilléres bélyeg munkában lévő arató­cséplőgépet ábrázol. A boríték ára negyven, illetve hetven fillér lesz. A Belkereskedelmi Minisztérium > élelmi­szer főigazgatóságának dolgozói a zöldség- és gyümölcsfélék változa­tos elkészítéséhez étel­recepteket állítanak össze, hogy ezzel meg­könnyítsék a nyári hó­napokban a háziasszo­nyok munkáját. A ki­advány, amely június­ban jelenik meg, több­száz étel elkészítési módját tartalmazza. * A Vörös Csillag Traktorgyárban ké­szülnek azok a DT tí­pusú, lánctalpas trak­torok. amelyekből a Technoimpex Külke- kereskedelmi Vállalat az idén 630-at a Kínai Népköztársaságba ex­portál. A traktorokból a múlt évben kettőt próba­képpen küldtek Kí­nába, ahol azok min­denben megfeleltek a követelményeknek. * A kisipari szövetke­zeti mozgalom vezető munkatársai és legki­válóbb dolgozói az OKISZ rendezésében akiívaértekezleten tár­gyalták meg a második ötéves terv irányelveit és ezen belül a kis­ipari szövetkezetek fel­adatait. A felszólalók helyeselték, hogy a szövetkezeteknek to­vább kell bővíteniök szolgáltató tevékeny­ségüket. A beérkező javaslatok összegyűjté­sére és feldolgozására bizottságot alakitottak. Elhatározták, hogy az ország szövetkezeteiben termelési értekezlete­ket tartanak és a dol­gozók javaslatait az il­letékesek elé terjesz­tik. A Magyar Selyem­ipari Vállalat fonalelő­készítő gyárában ápri­lisban végezték a kreppnylon fonal pró­bagyártását. A nagy­üzemi kísérlet eredmé­nyes volt és még ebben a negyedévben meg­kezdik a nagyüzemi termelést. (MTI) kodtak: „Mire jó ez, mit csinál akkor a lovam? Megbirkózunk így is a munkával;; ” . A két .kolhozparasztnak más volt a véleménye. Az ő közös par­cellájukat szántotta fel először a traktor, aztán a többiek is követ­ték példájukat, mégiscsak köny- nyebb a munka, ha traktor végzi a nehezét. Teltek az évek, a fiatal Német Demokratikus Köztársaságba meg­érkeztek az első szovjet traktorok. A brüsewitaiek is, kaptak egyet, a gépjavítóműhelyből gépkölcsönző állomás lett. Megjöttek az első honi gyártmányú IFA-traktorok. Már be se fértek a régi fészerbe, újra hozzá kellett látni az építke­zéshez. 1952-ben megjött az első szovjet kombájn. Csak az volt a bökkenő, hogy a kis parcellákon nem volt érdemes dolgoztatni. Elekor a párt felvetette a termelőszövetkezeli út gondolatát. Witkop a termelőszö­vetkezeti mozgalom egyik leglelke­sebb szószólója lett. KAPU AZ UJ ELEIHEZ IRTA: K. H. WALTER „A brüsewitzá földbirtokosokhoz...” Hosszú évtizedekig jelezte a tábla a Lübeckbe vezető országút men­tén az irányt von Boddin lovag kastélya felé. A dűlőút buján zöl- delő rétek és termékeny földek közt vezetett. A kastély közelében nyomorúságos kis viskók bújtak meg az út szélén, szinte úgy tűnt, mintha maguk is szégyellnék létü­ket: Hosszú évtizedekig, alig hogy pinkádt, előjöttek a viskókból a napszámosok, hogy az uradalmi föl­deken éhbérért dolgozzanak. 1945 május 8-a, a német fasiz­mus leverése után. a brüsewrtzi napszámosok sorsa is megváltozott. Az útjelző táblát a sárba tiporták, a kastély üresen állt. A napszámo­sok földet, tehenet, disznót kaptak. Életükben először szántottak, ve­tettek saját földjükön s takarítot­ták be saját termésüket. Aki csak a felszabadulás előtt járt Brüsewitzben, néhány év múlva hiába kereste volna a régi nyomortanyát. A düledező viskók eltűntek, helyükön, akár eső után a gomba, úgy szöktek a magasba az egyemeletes vörös téglaépüle­tek. faluban jót nevettek rajtuk, gú­nyosan „kolhozparasztoknak” hív­ták őket. De ő'k, mintha észre sem vették volna, nyugodtan dolgoztak egyetlen lovukkal. S hamarosan kitűnt, hogy nekik volt igazuk, sokkal jobban boldogultak, mint a többiek. Aztán a párt kezdeményezésére mindenfelé gépjavítóműhelyeket rendeztek be. Brüsewitzben is hoz­záfogtak a használhatatlan traktor és más gépek rendbehozatalához. A parasztok megint csak tamás­Megszületik a termelőszövetkezet 1952-ben, . egy júniusi estén aztán összeült 60 új gazda, hogy a trakto­risták segítségével megalakítsák a termelőszövetkezetet. Sokáig ültek együtt, mindegyiküknek volt va­lami mondanivalója. Voltak, akik kételkedtek, aggodalmaskodtak, de a párttagok, élükön Wittkoppal, végül is eloszlatták a kételyeket. Megszületett a termelőszövetkezet. A gépkö’csonző állomásból köz­ben gépállomás lett. Ma már 69 traktor, öt kombájn és sok más korszerű gép segíti a környező fal­vak parasztságának mimikáját. De a gépállomásnak még sok más is köszönhető, dolgozói elhozták a kultúrát a falvakba. Brüsewitzben a traktoristák és parasztok közösen s?.ép kultúrházat építettek, amelyre a kormány több mint 109.000 D-márkát (kb. félmillió forint) bo­csátott rendelkezésre. Az építők önkéntes ingyenes munkával 40.000 D-márkát megtakarítottak, s ez jól jött más célokra. Ma már 3CW) kö­tetes könyvtáruk, női éhekkaruk, fúvószenekaruk van, az úttörők kétszer hetenkint tartanak talál­kozót a kuitúrházban. A tél folya­mán 29 jól sikerült előadást ren­deztek a kulturházban és a 930 lakos közül 240 a könyvtár rend­szeres olvasója. A régi útjelző tábla helyén a Iübecki országút mentén ma egy nagy kapu áll ezzel a felirattal: „A brüsewitzi terme'.őszövetkeze t- hez cs gépállomásokhoz.'’ Nyugod­tan- állhatna rajta: „Kapu az új élethez.” Paul Wittikop és Fritz Blödorn egykori napszámosok 1947-ben köl­töztek be új házaikba. Szomszé­dok, udvaruk közös. Földjük is egymás mellett feküdt. Egyik reg­gel a kis zömök Wittkop élgondol­kodva mondta szomszédjának: — Te Fritz, olyan jól megva­gyunk itt együtt, mi lenne, ha a földet is közösen művelnénk? A másik egy pillanatra meghök­kent, aztán bólintott: Benne va­gyok ; ; : Ettől fogva kettesben indultak a földre, együtt, vetettek, arattak. A A „kolhosparassíok“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom