Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-10 / 109. szám

5ZOLNOK MEG I LI NÉPLAP 1356' május 10­j9 Á t; t h> r I-: t ★ Pártmunkásaink szakmai tanulásáról Az SZKP XX. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a pártfunkcio- náriusoknak szakmai kérdésekben is jártasaknak kell lenni, ismer­niük kell annak a területnek a gazdasági problémáit, amelyet irá­nyítanak. S ez természetes is. Ho­gyan mutathat utat az olyan ve­zető, aki nem ismeri a hely' prob­lémákat, lehetőségeket, egy-egy cél megvalósításának a módját? Maga az élei követeli a szakismeretek növelését. Talá­lóan fejezi ezt ki a következő péida: Az őszi búza vetéskor a vetés mélységével és a gyűrüshenger al­kalmazásával kapcsolatban nézet­eltérés támadt a tiszaigari Petőfi Tsz brigádvezetője és az agronó- mus között. Vitatkoztak s nem kezdték el a vetést. Akkor top- leant. oda Takács elv társ, a köz­ségi pártbizottság titkára. — Jó hogy jön Takács eivtárs, tegyen igazságot, — fogadták, s aztán az ő tanácsa szerint végezték a vetést. Szép is az őszi búza, párját ritkítja. Számtalan ilyen eset bizonyítja, hogy igen helyes a pártfunkcioné- riusok szakmai képzettségének nö­velésére irányuló igyekezet. Na­gyon hasznos például a zsómbéki mezőgazdasági tanfolyamokon való részvétel s az azt követő egyéni tanulás. Érezhető ez pártfunkcio­náriusaink gyakorlati munkájában is. Határozottabbak, magasabb színvonalon végzik a termelés párlellenőrzését és segítését. Ennek jelei máris mutatkoznak. A törökszentmiklósi járásban például két éven keresztül lénye­gében nem fejlődött a szarvas­marha-állomány, mindössze 35 da­rabbal növekedett járási viszony­latban. Az utóbbi időben, — mi­óta a pártszervezet vezetői is szakszerűbben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, javulás tapasz­talható. Az élveszületett borjak száma pé’dául 70 százalékkal több, mint tavaly. Mással kapcsolatban is említhe­tünk példát. A járás tsz-eiben so­sem hordták ki a föld szénére, szarvasokba a trágyát. Most a leg­több helyen kihordták. Tavaly mindössze 817 mázsa műtrágyát használtak fel a szövetkezetek a tavaszi fej trágyázásra, most 3615 mázsát. A lényeges különbség nem abból adódik, hogy tavaly kevesebb műtrágya állt rendelkezésünkre. Az elmúlt évben is volt lehetőség több műt rágva beszerzésére, csak nem éltek vele. A tejtermelés ugyanannyi tehén­nél 56,3 százalékkal több az el­múlt év azonos időszakánál s 25,1 százalékkal kevesebb a szárazon álló tehenek száma a járás tsz- eiben. S mindez jórészt abból adó­dik, hogy a pártszervezetek veze­tői ma már szakszempontokból is tanácsokat adnak például a takar­mány összeállításához s az egyéb tennivalókhoz. Persze nemcsak a törökszent­miklósi járásból, máshonnan is említhetnénk hason'ó példákat an­nak bizonyítékául, hogy nagy cél­kitűzéseink valóraváltása elenged­hetetlenül szükségessé teszi párt­munkásaink szaktudásának növelé­sét. Ezt ma már mindenhol elisme­rik, de jónéhány helyen az iskolára való küldésen túl nem sokat tesz­nek érte. Vegyünk egy példát: Kisújszálláson országos viszonylat­ban is jelentős eredményeket fel­mutató kísérleti gazdaság és két állami gazdaság van, a tsz-ekhez képest fejlett állattenyésztéssel. Ugyanakkor a helyi szövetkezetek gazdálkodásában bőven találni ja­vítanivalót. A pártszervezetek küz­denek is a hibák ellen, csak nem mindig megfelelő eredménnyé!. A jószándék megvan ugyan a párt- vezetőségi tagokban, csak éppen a megfelelő módszert nem találják meg az egyes szak­kérdésekkel kapcsolatban. Mi volna itt a a helyes eljárás? Az, hogy a városi pártbizottság a tsz pártszervezetek titkárai szá­mára előadásokat, bemutatókat szervezne a kísérleti gaadaségban és az állami gazdaságokban. A ta­pasztalatcsere bizonyára haszonnal járna. Érzik ezt a pártbizottságon is, többször szövögettek már ilyen terveket, csak nem valósították meg. Pedig nagy szükség lenne rá­juk. Hasznát venné ezeknek Sze- repi elvtárs, a Petőfi Tsz városból Egy hónappal ezelőtt a Karcagi Rizshántoló és Villanymalom egy vezetés, irányítás alá került. Az összevonásnak természetesen az volt a célja, hogy csökkenjen a két üzem önköltsége és növeked­jék a termelés. Most, egy hónap­pal az összevonás után, ha valaki megkérdezné, hogy emelkedett-e azóta a termelés, igen hosszadal­mas választ kapna. Mikor kint jártam az üzemben, különös dolog tűnt fel. Üreséle az irodák! Érdeklődtem: hova kerül­tek ezek a dolgozók. Fábián Már­ton, a vállalat igazgatója adott vá­laszt. — Eddig a legtöbb esetben úgy volt — tájékoztatott Fábián elv­társ — ha egy vállalatnál csöken- tették az adminisztratív dolgozók létszámát, a feleslegessé vált em­berek egy másik vállalathoz, ugyancsak adminisztratív munká­ba mentek. Nálunk ez nem így van. Mi elsősorban lehetőséget te­remtettünk ahhoz, hogy itt az üze­men belül munkát kapjanak s az­után közöltük velük az átszerve­zést. — Ha váratlanul is érte ezeket a dolgozókat az átszervezés, de nem érte kellemetlenül. A legtöbb dol­gozó önként vállalt fizikai munkát. Kántor Margit. Federics Erzsébet, Magyaid Anna a Villanymalomban elsőnek kérték más munkakörbe való beosztásukat, mintsem kilép­lekerült párttitkára és a többi párt­munkás is. Azokon a helyeken, ahol ilyen lehetőség — kísérleti gazdaság, mezőgazdasági szakis­kola, jól működő állami gazdaság — van, több aktivitást kell kifej­teni a pártbizottságnak s nemcsak a felsőbb szervek útmutatására várni' a pártmunkások szaktudásá­nak fokozásával kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja az is, ha szakembe­rekkel tartatnak előadásokat, mint például Törökszentmiklóson a Me­zőgazdasági Technikum tanáraival, vagy agitációs érvek kidolgozásába vonják be őket. (Kisújszálláson jártak így eL) Mindezen kívül a pártbizottságok figyelmének ki kell terjedni egyéb lehetőségekre is, például a levelező oktatásban való részvételre. Joggal kifogásolta a Cibakház.i Gépállomás párttit­kára a járási pártértekezleten, hogy szakmai tanulásra irányuló kérelmére hosszú idő óta nem ka­pott érdemleges választ a járási pártbizottságtól. Most, mikor a gazdasági kérdé­sekkel való foglalkozás kerül a pártmunka homlokterébe, ügyelni kell arra is, hogy megtaláljuk a helyes módszerekét s pártmunká­saink ne sértsék meg a gazdasági vezetők jogait, ugyanakkor a poli­tikai kérdéseket se hanyagolják el a szakmai ismeretekkel, problé­mákkal való behatóbb foglalkozás mellett: S. B. jenek az üzemből. A Rizshántoló- ban hasonlóképpen vélekedett Hesz Jenő, Király József s azóta már szép eredményeket érnek el új munkaterületükön — fejezte be a felvilágosítást Fábián elvtárs. Ezekben a napokban hatalmas javítás, általakítás folyik a Vil- lanymálomban. Ha megindul, na­ponta 3—3,5 vagonnal fog többet termelni, mint az elmúlt évben. Ezt úgy érik él, hogy növelik a hengerek kerületi sebességét és átalakításokat végeznek a szitákon. Előnye az átszervezésnek, hogy a két üzem „törzsgárdáját” jobban ki tudják használni. A legkiválóbb szakembereket ugyanis a csúosfor- galmi időre átcsoportosítják az egyik üzemből a másikba. Ez anya­gilag is segíti a dolgozókat, hiszen többet keresnek, egyben a terme­lés is nő. Meg kell említenünk a karban­tartás élenjáróit. A lakatosmunká­ban Monori Imrét és Szabó Lászlót illeti dicséret, Féderer Ferenc az ■ asztalos munkában dolgozik ereje s tudása legjavával, a Bereznai és Gyökeres-brigád a sziták átalakítá­sánál szerzett érdemeket. Borbély Sándor az) őrlőhengereket esztergá- lyozza lelkiismeretesen. Veres Ist­ván főmolnár gondos, körültekintő munkával megszervezte és irá­nyítja az átalakítás munkáit, s emellett még a műszaki rajzokat is elkészítette. A karcagi rizshántoló és villanymalomban ERDEKU 4 FIATALOKAT A repülés hatalmas távlatai Az első világrekordként feljegy­zett repülögépsebességi csúcstelje­sítményt 1906-ban állította fel a francia Santos Dumont: óránkinti 41 kilométeres sebességet éri el. Mindössze fél évszázaddal később a repülőgépek sebességét már a hang sebességével mérik. Nincs a technikának egyetlen te­rülete sem, amelynél hasonló roha­mos fejlődést tapasztalhatnánk. Amiről az ember évezredeken ál ábrándozott, megvalósult. S íme, alig 50 estzendővel később a közle­kedés szolgálatában álló gépmada­rak az emberek ezreit szállítják át naponta egész földrészeken, óceá­nokon, sőt még az Északi-sarkon is keresztül. Ezüstösen csillogó tes­testükben 200 utas is elfér. Vannak repülőgépek, amelyeknek tíz mo­torjuk is van. A tíz motor annyi energiát fejt ki, hogy azzal egy kö­zépnagyságú kisváros • áramszük­ségletét fedezni lehetne. Egy kor­szerű négymotoros repülőgép üzem­anyagtartályaiban 20 863 liter ben­zin fér el. Ezzel a mcnviscggel egy tehergépkocsi öt évig közleked­hetne. Hátúm perc alatt magasabbra, mint a Mont Everest A nemrégiben hivatalosan elis­mert óránkinti 1800 kilométeres se­bességi világrekord már jóval túl van a hanghatáron. A hangterje- dcsi sebesség a talaj közelében óránkint 1225 kilométer. Csakhogy a hivatalos repülési rekordok már régen nem tükrözik az igazi telje­sítményeket. Pilóták által vezetett szovjet és amerikai kísérleti repü­lőgépek már óránkinti 3000 kilo­méteres sebességgel is száguldtak a levegőben. A szovjet „Jak—21” há­rom perc alatt 10 000 méter magas­ságba emelkedik — vagyis több mint ezer méterrel magasabbra, mint a Mont Everest, Földünk leg­magasabb hegycsúcsa. De kísérleti repülőgépek ennyi idő alatt két­szerié, háromszorta magasabbra is felemelkednek. Ezeket nem lökhaj- tásos motorok, hanem rakéták len­dítik elői'e. Egy ilyen hajtóműnek szinte elképzelhetetlen ereje van: a 15 000 lóerőt is eléri. De ugyan­olyan elképesztő szomjúsága is: há­rom perc alatt három tonna üzem­anyagot — vagyis percenként egv tonnát fogyaszt el. Lökhajtásos polgári légiforgalom A repülés döntő jelentőségű ha­ladása éppen abban áll, hogy a teg­napi világrekord ma már norma. A holnap egyik célkitűzése a katonai gépek után most már a polgári lé- giíorgalmat is messzemenően a lök- hajtásos repülésre átállítani. Ez azt jelenti, hogy az utasok a jelenlegi idő fele alatt tehetik meg útjukat. Az első lökhajtásos utasszállító re­pülőgépek már megkezdték a pró­barepüléseket. A Szovjetunióban már tervszerűen menetrendszerűen közlekedik az első turbina-motoros teherszállító repülőgép és a TU— 104 lökhajtásos utasszállító repülő­gép sikeresen tette meg első kül­földi útját. Van azonban még egy probléma: minél nagyobbak és gyorsabbak a repülőgépek, annál hosszabb futó­pályákra van szükség. A betonpá­lyák a légiforgalmi repülőtereken már ma is 2000—3000 méter hosz- szniak, de holnap már ez is kevés lesz. Az első kísérletek merőlege- s .n felemelkedő repülőgépekkel biztatóak. Ez új lehetőségeket nyit olyan repülőgépek számára, ame­lyek rakétaszerűén, törzsvégükön állva startoljak és kötnek ki. Igen biztató a Franciaországban szer­kesztett „coleopter”, amely inkább egy hordóhoz, mint repülőgéphez hasonlít. A szárny gyűrűszerűén övezi a testet. Zborowski, a coleop­ter tervezője fantasztikusnak tűnő repülési teljesítményeket jósol. Sze­rinte a repülőterek, néhány kivétel­től eltekintve, idővel teljesen feles­legessé válnak. A coleopterek, a Moszkva központjában már forga­lomban levő helikopterekhez ha­sonlóan a város közepéből fognak felszállni. Hogy ez mikorra várható? — A jósolgatás a repülés terén különö­sen háládatlan feladat, nagyon is valószínű, hogy az eredmények túl­szárnyalnák. Gondoljuk csak meg: alig ötven'év telt el Santos Dumont rvilágrekordja óla! A Szövetségi Tanácsés a Nemzetiségi Tanács elnökhelyettesei fogadást adtak a magvar országgyűlési küldöttek tiszteletére Moszkva (TASZSZ). Lebe- gyev, a Szövetségi Tanács elnök- helyettese és Avhimovics, a Nem­zetiségi Tanács elnökhelyettese má­jus 8-án fogadást adott a Szovjet­unióban vendégeskedő magyar or­szággyűlési küldöttség tiszteletére. A fogadáson jelen volt a küldött­ség valamenyi tagja Rónai Sándor országgyűlési elnök vezetésével; A vendégek között ott volt Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és a nagykö­vetség több munkatársa. Szovjet részről megjelent a foga­dáson Arisztov, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökhelyettese, Ta- raszov, az OSZSZSZK Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke és több más személyiség, köztük a társa­dalmi szervezetek, valamint a tu­dományos és a kulturális élet kép­viselői és a moszkvai iparvállala­tok élenjáró dolgozói. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt fogadáson beszédek hang­zottak el. (MTI) Visszaérkezett a Szovjetunióból a magyar országgyűlés küldöttsége Szerdán délután visszaérkezett a Szovjetunióból a magyar ország­gyűlés küldöttsége. A küldöttség a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének meghívására Rónai Sándor az országgyűlés elnökének vezetésével háromhetes látogatást tett a Szovjetunióban. A küldöttség fogadására a feri­hegyi repülőtéren megjelent Mekis József a Minisztertanács elnökének helyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, Nagy Dániel a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyette­se, Kristóf István az Elnöki Tanács titkára, Kárpáti József külügymi­niszterhelyettes, Pesta László Bu­dapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, Cse- terki Lajos a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára, Osikesz Józsefné, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, továbbá a politikai élet számos képviselője. Jelen volt a küldöttség fogadta­tásánál J- V. Andropov a Szovjet­unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség tagjai. Rónai Sándor a repülőtéren a következőket mondotta a sajtó kép­viselőinek: Mint ismeretes, küldöttségünk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének meghívására utazott a Szovjetunióba, viszonozva a Leg­felső Tanács küldöttségének múlt évi, magyarországi látogatását. De­legációnk Moszkván kívül meglá­togatta Leningrádot, Kijevet és a Szovjetunió több más városát Min­denütt a legnagyobb lelkesedéssel, őszinte baráti szivé’vességgel fo­gadták- Utunkon sok érdekes és hasznos tapasztalatot szereztünk, amelyeket visszatérve igyekszünk felhasználni: Küldöttségünknek alkalma volt találkozni olyan szovjet emberek­kel is, akik részt vettek hazánk felszabadításában- Ezek a bará­taink — de a többi szovjet ember is — melegen érdeklődtek a ma­gyar nép eredményeiről, életéről, alkotásairól, őszinte barátsággal sok újabb sikert kívántak mun­kánkhoz. Valamennyi szovjet ba­rátunk megkért bennünket, adjuk át a magyar népnek a szovjet em­berek szívből jövő testvéri üdvöz­letét. (MTI). Törvénytervezet az állami nyugdíjakról a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). Nyilvá­nosságra hozták az állami nyugdí­jakról szóló törvénytervezetet, amelyet a Szovjetunió Miniszterta­nácsa ülésszaka elé fog terjeszteni. A törvénytervezet értelmében ál­lami nyugdíjra jogosultak: a mun­kások és alkalmazottak, a katonák, a fő és középfokú tanintézetek, az iskolák és káderképző tanfolyamok növendékei, valamint a többi ál­lampolgárok is, ha állami vagy tár­sadalmi kötelezettségük teljesítése közben rokkantak meg. Joguk van nyugdíjra az említett állampolgá­rok családtagjainak is, ha elvesz­tették eltartójukat. Állami nyugdíjat állapítanak meg öregség esetén, rokkantság esetén, az eltartó elvesztése esetén. A nyugdíjak adómentesek. öregségi nyugdíjra joguk van a munkásoknak és alkalmazottak­nak: a férfiaknak — 60. életévük betöltése után, ha legalább 25 évet dolgoztak. A nőknek 55. életévük betöltése után, ha legalább 20 évig dolgoztak. A törvénytervezet kedvezményes öregségi nyugdíjjogosultsági felté­teleket állapít meg azoknak a mun­kásoknak és alkalmazottaknak, akik földalatti munkán, az egész­ségre káros munkakörülmények között vagy meleg műhelyekben dolgoznak és néhány más kategória részére. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 300 rubel, legnagyobb összege havi 1200 rubel. Pótlékot állapít meg a tervezet az öregségi nyugdíjhoz több mint 15 esztendős megszakítás nélküli munka mun­kaképtelen családtagok esetében; Az öregségi nyugdíjat életfogy­tiglan állapítják meg, a munkaké­pességtől függetlenül. A törvénytervezet zárócikkelyei­ben leszögezi, hogy a nyugdíjat az utolsó 12 hónap tényleges átlagke­resete alapján vagy a nyugdíjké­relmező kívánságára — a nyugdíj­kérelem beterjesztése előtti tíz év bármelyik öt évének havi átlagke­resete alapján számítják ki. Továbbra is érvényben marad­nak azok a nyugdijak, amelyeket a Szovjetunió kormányának tör­vényerejű rendeletéi bizonyos fog­lalkozási ágak dolgozói (tanítók, orvosok, stb.) számára bizonyos szolgálati idő kitöltése után állapí­tottak meg. Ugyancsak érvényben marad a tudományos dolgozók és családtagjaik nyugdíjellátásának eddigi rendje. Az állami nyugdijakról szóló tör­vény a Szovjetunió Legfelső Taná­csának jóváhagyása után, 1956. ok­tóber elsejével lép hatályba. (MTI) Guy Mól let francia miniszterelnök nyilatkozata Tito elnökkel folytatott első eszmecseréjéről Párizs (MTI). Tito elnök és Guy Mollet francia miniszterelnök kedden kezdte meg tárgyalásait a Matinon palotában. Az első esz­mecsere két óra hosszat tartott. Ezt követően Guy Mollet miniszterel­nök újságírók előtt nyilatkozatot tett: A többi között elmondotta, hogy a jugoszláv elnökkel megvizsgálták a Kelet-nyugati kapcsolatok alaku­lását, különös tekintettel' a lesze­relés kérdésére. A miniszterelnök a továbbiakban közölte, hogy Tito „Elvben igen kedvezően fogadta az elmaradott országok segélyezésére vonatkozó fiancia tervet, amelyet Christian Pineau francia külügymiinszter ter­jesztett az Atlanti Tanács elé.” Guy Mollet rámutatott arra, 1íogy az első megbeszéléseken érin­tették a két országot érdeklő va­lamennyi problémát, egyebek kö­zött annak lehetőségét, hogy Fran­ciaország fegyvereket szállítson Ju­goszláviának. „Megállapítottuk — fűzte hozzá a miniszterelnök, hogy mindezekben a kérdésekben igen nagy az egyetértés közöttünk.” Guy Mollet közölte azt is. hogy kifejtette Tito elnök előtt Fran­ciaország északafrikai politikáját „különös tekintettel az algériai helyzetre.” A francia miniszterelnök vége­zetül bejelentette, hogy pénteken újabb megbeszélést folytat Tito marsallal és a pénteki megbeszé­lés után közleményt adnak ki. (MTI). Megjelent Magyarország helységnévtárának uj kiadása A Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadónál most jelent meg Magyar- ország helységnévtárának 1956. évi kiadása. A hét és félszáz oldalas kötet az 1956. februári helyzet alap­ján részletesen ismerteti hazánk államigazgatási beosztását, a tele­pülések adatait. — Megtalálhatók benne a helységnévtár legutóbbi 1952. évi kiadása óta történt válto­zások is. A helységnévtár ezúttal, a felszabadulás óta első ízben közli a városaink és községeink lakos­ságára vonatkozó számadatokat, — (MTI)-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom