Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-03 / 80. szám

1956. április 3; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kommunisták és pártonkívüliek Egy kiváló hegesztő-brigádról ér­kezett hozzánk hír a napokban. A kis hír csak annyit mondott: „A Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat hegesztő-brigád­Villan a hegesztő-pisztoly lángja, a munka fölé hajolnak a brigád tagjai. Apró, amolyan kényes, pepecselő munka ez. Kisebb, háromszögletűre hajlí­tott huzalokból és összekötő szálakból, lemezekből alakul ki a tetőszerkezet, amelyik igen jól pótolja a fagerendát. Könnyű és igen tartós. Sok múlik a brigád pontos, lelkiismeretes munkáján, hiszen ha nem megfelelő helyen hegesaük össze a tetőszerke­zetet, a teherbírása kisebb lesz, esetleg össze is roe- kad. De a brigád éppen a megbízható, pontos mun­kával ért él kiemelkedő eredményt, mert a próba- gyártás megfelelt a követelményeknek és így most már hozzákezdhettek a második negyedévi tervben előírt 1'6 ezer darab tetőszerkezet legyártásához. Sok- sok árvízsújtotta községben készíthetik el a laká­sok tetőzetét ezek alkalmazásával. Csapó elvtárs brigádvezető távoülétében — Pestre utazott a minisztériumi kitüntetést átvenni, újságolják az elvtársak — Balázs Józseffel, a helyet­tesével váltottunk néhány szót — Szép szakma ez — mondja —, de nem elég szeretni, érteni is kell hozzá. Csapé élvtáns tanít­ványa vagyok. A Járóműjavítóból kerültem át, ahol térmester voltam, ás itt lettem szakmunkás. Megtudjuk, hogy a brigád két másik tagja: Bolyó Károly és Szabó Imire, szintén Csapó Gyulá­tól tanulták a szakma csinját-hdnját, és hogy jól el­tanulták. mutatja a már említett közös eredményük is. ötvenhat perc a normála a tetőszekezet he­gesztésének, legalább 150 hegesztési felület van ja as elmúlt héten 150 százalékos eredményt ért el a tetőszerkezeti elemek gyártásánál, amellyel a du­nai árvíz által tönkretett kislaká­sok felépítését segítik eló. -Egysze­rű jelentés ez, amilyen sok szüle­tik mostanában, de nézzük mi rej­tőzik a hírecske mögött? rajta. Percenként majdnem három hegesztést kell tehát a normaidőben elvégezni. Szép teljesítmény lenne már ez is, de ők túlszárnyalták. Vajon mi sar­kalta őket? A kereset? Tagadhatatlan, ennek is része van benne; — Felmegy 1500 forintra a havi keresetem — mondja Balázs elvtárs — ez is ösztönzi az embert, — De aztán elgondolkozik. — Az árvízhez készül;:. A felszabadulás ünnepe előtt vagyunk;«: A múlt havi felajánlásom 50 pár kocsitengely volt, egy szé­napréssel még megtoldottam — mondja olyan ter­mészetes hangon, mint aki csupán a kötelességéről tesz említést. A brigádvezető és Balázs elvtáms párttagok, má­sik két munkatársuk pártonkívüli. Egymást segítve, támogatva dolgoznak, s ha úgy hozza a sor, hogy mind egyforma munkát végezhet, még versenyeznek is. A hegesztő-veterán, Csapó elvtárs, akinek keze- munkáját megcsodálták sok helyen, s aki a fel- szabadulási műszakban 197 százalékos teljesítményt ért el, büszke lehet tanítványaira, ök ugyan még nem szárnyaltak ilyen magasra a teljesítményükkel de a kezük alól kikerülő munka kifogástalan, a tető- szerkezet jól bírja majd a szép piros cserepet, vagy akár a betont is. A dunamenti községek árvízsújtotta lakosságá­nak küldendő tetőszerkezetben az egész brigád igyekezete, szorgalma benne van. Párttagok, párton­kívüliek egyaránt legjobb tudásukat adják ennek a nemes ügynek érdekében. F, T. P. Még az ősszel, a búza vetésének megkezdése előtt aggodalommal je­lentette be az egyik pártbizottsági ülésen a Táncsics Termelőszövet­kezet párttitkára, hogy a csávázás hátráltatni fogja a vetést. Fábián Márton, a Rizshántoló Malom igaz­gatója a pártbizottsági ülés után már kész tervvel hívta félre a Táncsics Termelőszövetkezet párt- titkárát és néhány mezőgazdasági szakembert. Rajzon mutatta meg elgondolásait egy új csávázógépről s kérte: építsék meg. Vasanyagot ő ad hozzá az üzemből. Délután a szövetkezet a gépko­csija meg is jelent a malom udva­rán. Elvitték a vasat. — Igaz, pri­mitív módon, — de megépítették a csávázógépet. A Táncsics Tsz 850 mázsa búzáját mondhatjuk, órák hossza alatt — mert egész napon át sohasem ment a gép — csáváz­ták meg. Ez a múlt év őszén történt, s ügy tűnik, mintha nem is lenne folytatása. Fábián elvtárs azonban nem tudott nyugodni. Tél folyamán megszerkesztette a csávázógép tö­kéletesített formáját. Ez aztán nagyszerű és praktikus gép. Három méteres, vaslemezből készült zárt vályúban keveri össze a gabonát a csávázó lével. Az üzemköltsége egészen csekély, mert egy 2 lóerős villanymotor hajtja. Előnye még a sok máson kívül, hogy egyaránt használható por és nedves csávázásra. Kiszolgálásához két ember szükséges. Egy, aki be­leönti a gabonát, s a csávázottat a zsákokba beköti — mert a gép zsákbaöntd. A másik, aid a gépet kezeli, s a csávázólevet utána önti. A Táncsics Termelőszövetkezet­ben elmondták, az újításnak az az előnye, hogy a vetés megkezdése előtt egy óra alatt is képes annyit csávázni, amivel öt vetőgép nyu­godtan kezdheti a vetést. így nem kell előre napokkal becsávázni a vetőmagot, s elkerülhető, hogy a zsákban kicsírázzék a gabona. Elő­nye még az is, hegy ezzel a mód­szerrel sok munkaegységet takarí­tanak meg; Meg kell említeni azok neveit, akik a gép megépítésével szabad­idejüket áldozták, s gondolkoztak egyszerűbbé tételén. Borbély Sán­dor, Kozma Árpád, Kiss Imre la­katosok és Petyus István asztalos, a hántolóüzem sztahanovista és ki­váló dolgozói A csávázógép napi tefjesftménye állandó üzemlbentartás mellett, 6 vagon. Iskolalátogatás Pezsgő élet fogadja a belépőt a kunmada- rasi általános iskolá­ban. A kunhegyes! já­rás legnagyobb iskolá­ja ez, tanulóinak szá­ma ezerkétszáz, hu­szonkilenc tanulócso­portja van.­Ahogy belépünk az ajtón máris elénk tá­rul egy részlete annak a munkának, amelyet itt a nevelőtestület és a tanulóifjúság végez. Néprajzi gyűjtemény fogad bennünket. Az alföldi fazekas diszítő- művé. zet első szülöt­tei, a mezőtúri és me- zőcsáki bütykösök, ma­gyaros szűrdarabok, a bírói hatalmú jelvény, régi írások, alapít­ványlevelek, és egyéb — a magyar nép törté­netére vonatkozó — régiségek. Az iskola folyosóit freskók, úttörő zász­lók, dob és nagyjaink mellszobrai díszítik. A faliújság is itt találha­tó, rajta a lemorzsoló­dás elleni harc ered­ményei és egyéb hasz­nos írások; Látogassuk meg elő­ször Varga Eszter gya­korlóéves nevelőt. A VI. b) osztályban osz­tályfőnöki órát tart; Gárdonyi Géza: „Egri csillagok” című regé­nyéből olvas részlete­ket, közben a könyv tanulságait: a helyt­állást, a becsületet, a hazaszeretetei magya­U! varrógép A földművesszövetkezeti boltok­ban villanymotoros meghajtású, gyors fordulatszámú, kombinált, úgynevezett cikk-cakk varrógépet hoznak forgalomba a második fél­évben. A gép elöre-hátra-oldalt és cikk-cakkban is varr és ráma nél­kül is alkalmas különböző népi minták hímzésére, (MTI). FELHÍVÁS A TISZTASÁGI HÓNAP ALKALMÁBÓL Itt a tavasz. És ebben az év­ben ismét megrendezzük a tisz­tasági hónapot. Kapcsolódjunk bele ebbe a mozgalomba, tüntes­sük el a felgyülemlett szemetet, takarítsuk ki udvarainkat, me­szeljük ki a házakat. Indítsunk harcot azért, hogy városunk szép és tiszta legyen. Ebben legtöb­bet a háziasszonyok segíthetnek. Kérjük őket, hogy a maguk há- zuktáját hozzák rendbe, csinosít­sák, mert hogyha minden ház, annak járdája, udvara tiszta lesz, akkor ezzel már jelentős győzel­met értünk el a tisztasági hónap céljainak valóraváltásóért. Dr. SZITTYA JÁNOS városi tisztiorvos. Gyönyörű élmény A szovjet kultúra Végtelen skálájából újabb színfolttal is­merkedhettek meg vasárnap Szolnok város dolgozói. A Szigligeti Színházban hatalmas sikerrel mutatta be műsorát a Moldvai SZ, SZ. K. Népi együttesének tánckara és két szólóénekese, Tamara Cseban Sztálin-díjas és Janina I^vickaja, a Moldvai Sz. Sz. K. érdemes művésze. Egy életre szóló élményt nyújtottak a szovjet vendégmű­vészek. Sok ragyogó teljesítményt láttunk már a szovjet művé­szeti együttesektől. Emlékeztetőül elegendő a Pjatnickij és a Mojszejev együttesre utalni. Joggal mondhatjuk, hogy bennün­ket, magyarokat is a szovjet népi művészet tanított meg etéren az igényességre. És most, látva a Moldvai Sz. Sz. K. Népi Együt­tesének műsorát, nemegyszer elállt a lélegzetünk a káprázatos tánoképefc láttán. Újra meggyőződhettünk arról, hogy a szovjet kultúra tárháza kimeríthetetlen. Évről évre, a magyar-szovjet ba­rátsági hónapok keretében elénk tárul a Szovjetunió népeinek színpompás, erővel, szépséggel, vidámsággal teli népművészete. A tánckar megannyi műsorszáma kivétel nélkül párat­lan elismerésit aratott. A Moldvai szvitt, amely Moldva népé­nek táncaiból a klasszikus motívumokat gyűjtötte csokorba, el­ragadó könnyedségével, a lányok lírai hajlékonyságával, majd pe­dig életerős temperamentumával lenyűgözte a közönséget. A Turkmén lovastánc dübörögve viharzott végig a színpadon, a mozdulatok nagyszerűen tükrözték a híres lovas nép szilajságát, ügyességét, férfias rátartíságát. Általában a tánckar egész mű­sorára a hihetetlen kifejező erő volt a legjellemzőbb. A mozdu­latok tökéletes kidolgozása olyan gördülékennyé tette a táncokat, hogy még arra sem maradt ideje a közönségnek, hogy egy-egy motívumon elcsodálkozzon, mert már jött a másik, a még csodá- latramé’tóbb. Kinek ne maradna emlékezetes, a Három barát című kompozíció, amely három kozák legény találkozását eleve­níti meg. Ebben a táncban az ügyességnek olyan magas fokáról adtak tanúbizonyságot a művészek, hogy vetekedtek az artista rátermettségével. A derű, a népi humor nagyszerű megnyilvánu­lása volt a Pletykások című tánc, ame'yben tökéletesen kelt életre az asszonyok kedvenc szokása, a pusmogó hírverés. Méltó befejezése volt a táncegyüttes műsorának az Ukrán szvit. Eb­ben kíbomlott a szivárvány minden színe, a közönség elé tárult mindaz az ügyesség, ami emberileg lehetséges. A mozgás is csupa zene volt, egy-egy gyönyörű mozzanatnál önkéntelenül felzúgott a taps, a tánc után pedig hosszasan, lelkesen ünnepelte a kö­zönség a kar tagjait. Az est sikeréhez, magas színvonalához nagyban hozzájá­rult a népi együttes két kiváló énekesnőjének, Tamara Cseban Sztálin-díjas és Janina Levickaja érdemes művész szereplése; Mindkettőjük szereplését viharos tapasal jutalmazták. Finom ár­nyalatú, kedves hangjukon a moldvai nép gazdag érzelmi világa jutott kifejezésre. Ezen az esten a Moldvai Sz. Sz. K. Népi Együttesének tán­cosai. énekesei a barátságot, az erőt, a szépséget és a tisztasá­got dicsérték. Barátságuk azzal a nemes gesztussal is kifeje­zésre jutott, hogy az előadás bevételét az árvízsújtotta falvaik lakosainak ajánlották fel. Mint emberek, mint művészek egy­aránt gyönyörű élményt nyújtottak a város dolgozóinak. Elüzem lett a Szolnoki Földművesszövetkezet A Szolnoki Földművesszövetkezet 1956. IV. negyedévi jő munkájáért elnyerte az élüzem címet. Az oklevelet és a jutalmat Lőkös Miklós elvtárs, a MÉSZÖV igazgatósága elnökhelyettese adta át a szövet­kezet dolgozóinak. rázza tanítványainak. Párhuzamot von a múlt és a jelen között, lelkesítve ezzel is a gyermekeket; Az órák végeztével végighallgattuk az is­kolarádió műsorának felvételét; Ennek az iskolának saját magne­tofonja van. Műsorra került a mulasztási verseny eredménye, a kitűnő tanulók dicsé­rete, a lemaradók bí­rálata, a tisztasági és fegyelmi versenyered­ménye, beszámoló a Dózsa Termelőszövet­kezetben dolgozó édes­apa eredményeiről, ci- tera- és szájharmonika számok; A tanulóifjúság sok­oldalú foglalkoztatásá­val 8 szakkör foglal­kozik. Bodnár Imre igazgatóhelyettes veze­tésével már 5 éve mű­ködik a báb-szakkör. Gazdag, sikerekben szép múltra tekinthet­nek vissza. A tanulók mindent maguk készí­tenek, kezdve a bábfe­jektől a díszletekig; Illés Károly pedagó­gus vezeti a fotószak­kört. A szakkör már önállóan fényképezi az iskola életének ese­ményeit, a benne részt­vevő pajtások kevés segítséggel előhívnak és nagyítanak. A nevelőtestület és a tanulóifjúság együttes munkájával épül a nagy sportpálya, Most tavasszal orgonabok­rokkal ültetik körül. A múlt nyáron het­ven pajtás nyaralt Al­sóhámor mellett a Szinva-parti árnyas Eüzek alatt. Megismer­ték Lillát, Diósgyőrt, a Bükk festői részleteit, Aggteleken is jártak. Ebben az évben a ba­latoni nyaralás követ­kezik; Kavocsi Antal igaz­gató, Bodnár Imre igazgatóhelyettes, Ker­ner János úttörőveze­tő, valamint a nevelők összessége az iskolai nártszervezet hatékony támogatásával lelkesen dolgozik, de a községi pártbizottság, a helyi tanács, a szülői mun­kaközösség, a társadal­mi szervek, a termelő- szövetkezetek, az üze­mek sem nézik tétle­nül a nevelők erőfeszí­téseit; A patronálási mozgalom keretében közel 25 ezer forint tá­mogatásban részesítet­ték az iskolát. Az iskolában egyre több tanulónak kell biztosítani helyet, mert egyre újabb rajok ér­keznek. A hely pedig egyre szűkebb. A hu­szonkilenc tanulócso­port jelenleg 15 tan­teremben szorong; További sikereket és ió egészséget kívánok 3 kunmadarasi neve­lőknek és tanulóknak! LENGYEL ANDOR tanulmányi felügyelő Újfajta csávázógépet szerkesztettek Karcagon lobban harcolunk majd a nőknek a termelőszövetkezetünk vezetésibe való bevonásáért Hossássólás as „Asszonyok a lermelőssövetkesetben“ eimű cikkhez A termelőszövetkezetek asszonyai igein nagy érdeklődéssel olvasták a Szolnok megyei Néplapban meg­jelent három cikket amely a ter­melőszövetkezeti asszonyok helyze­téről beszélt. Mivel a cikk a végén felszólítást tartalmaz, hogy minél többen szóljanak hozzá, én — asz- szonytánsaim nevében — mint az MNDSZ szervezet elnöke, kívánok hozzászólni. A mi termelőszövetkezetünkben 181 lelkes asszony és leány dolgo­zik. Többsége teljesítette a 200, és nem kevés azoknak a nőknek a száma, akik elérték a 300 munka­egységet is. Ilyenek özv. Balázs Pálné, aki 4 gyermekes család­anya és 321, Deák József né 3 gyer­mekes 305 és id. Nagy Imréné, aki 54 éves, 343 munkaegység után ka­pott részesedést az elmúlt eszten- dőben, Pártunk azon határozatát, amely a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését, a meglévő termelőszövet­kezetek megszilárdítását tűzite ki célul, asszonyaink tehát munkájuk­kal lelkesen támogatják. Nálunk is hallhatók azonban azok a hangok, amelyek azt mond­ják, hogy az asszonyoknak a főző­kanál mellett a helye. És ennek a méltatlan szemléletnek megvan a gyakorlati következménye is. A termelőszövetkezeti vezetők fe­lesége bizony nem mind jár ki dolgozni, annak ellenére, hogy megtehetnék. Ezek a házaspárok arra hivatkoznak, hogy a férfi ke­res annyit, hogy abból megélnek. Vannak olyan fiatalasszonyok iß, akik amíg lányok voltak, becsüle­tesen résztvettek a munkában, ami­kor férjhez mentek, elmaradtak. Ilyenek Nyitrai Erzsébet, Szőke Eszter, Nagy Margit. Véleményem szerint, ha a vezetőségi tagok fe­leségei példát mutatnának, akkor sokkal kevesebb asszony maradna ki a munkából. Mi állandóan harcolunk azért, hogy meggyőzzük az asszonyokat, hogy jöjjenek dolgozni, hiszen a közös vagyon gyarapítása és a tag­ság jóléte szorosan összetartozik. Ebből a gazdasági évben Gyarmati Jusztina, Papp Róza és Madarász Erzsébet aktívan részitvesznek a munkában, a kacsatenyésztésnél kaptak beosztást. Ezek a lányok látták, hogy Nagy Györgyné a ba­romfigondozásiban és Madarász Sán- drxmé a sertésgondozásban jó ered­ményeket értek el, munkaegységük szépen gyarapodik. Nálunk is az a helyzet, hogy az asszonyok nem mindennap tudnak kijárni dolgozni, hiszen az ő vál- lukra nehezedik a háztartás gondja és a gyermeknevelés is. A dkk nyomán mi is úgy látjuk, hogy ez­zel a kérdéssel az ediginél beha­tóbban kell foglalkozni; Asszonyaink, lányaink tehát be­bizonyították, hogy helyt tudnak állni a munkában. Az igazgatóság tagjai között ott találjuk ifj. Nagy Imrénét, aki a legszorgalmasabb tagok közé tartozik. Vannak ki­tüntetett asszonyaink is, mint Ta­kács Istvánná, id. Nagy Imréné és Nagy Györgyné. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt él, hogy a nők számarányukhoz viszonyítva meg­felelő számban vesznek részt a ve­zetésben. A termelőszövetkezet pártvezetőségében három élvtársnő van, az igazgatóságban pedig kettő, de őket sem bízzák meg rendszere­sen feladatokkal. Kevés a pártszer­vezetnél a női tagjelölt. A pártszer­vezet vezetőinek és a gazdaság- vezetőknek is többet kell törődniük a nők ügyes-bajos dolgaival, na­gyobb szeretettel és figyelemmel kell problémáik félé fordulniok. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel], éppen ezért az MNDSZ szervezet a jövőben még jobban fog azért harcolni, hogy a termelő­szövetkezet vezetősége az eddiginél többet törődjék a nőkkel és hogy azok fejlődjenek, minél nagyobb számban vehessenek részt a veze­tésben, RÁCZ ISTVÁNNÉ, a Táncsics Temel őszövetkezet MNDSZ szervezetének elnöke, Turkeve,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom