Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-19 / 93. szám

4 SZOLNOK MEGVEl NEíLAF április 19. Többet törődni a dolgozókkal — A. jászberényi járási pártértekezletről — Járási párténrtekezletre jöttek össze a jászberényi járás kommu­nistái. A beszámolót Árvái István elv­társ, a járási párt-végrehajtó bi­zottság első titkára tartotta. Be­vezetőben a legfontosabb párthatá­rozatok megvalósításáról és a nem­zetközi eseményekről beszélt. Rész­letesen foglalkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- Bzusájn elhangzott beszámolókkal, majd rátért a járási pártbizottság, valamint a járási szervek munká­jának értékelésére. A járásban két komoly ipari űztem van. Munkásad másfélszere­sére növelték termelésüket az előző évihez viszonyítva. Az Aprítógép­gyárból pl. a testvéri népi demok­ratikus országok mellett Szudánba, Braziljába és Argentínába is szál­lítanak árut. A mezőgazdaságban Is szép eredmények születtek. A Felső jászsági Állami Gazdaságban 16,5 mázsás búza- és 36 mázsás kukoricatermést értek ed. Búzából és árpából a termelőszövetkezetek magasabb termést takarítottak be, mint az egyénileg dolgozó parasz­tok Elmondotta, hogy komoly hibák történtek a jászberényi járásban az embe­rekkel való foglalkozás, a bírálat- önbírálat terén. A járási párt- bizottságnál önelégültség volt. Eb­ből következve nem tartották meg rendesen a szokásos pártbizottsági üléseket A politikai munkatársak elfogadták mindenkor az első tit­kár véleményét. Halász Mátyás elvtárs is, — sitinek komoly gya­korlati tapasztalatai vannak, — megjegyzés nélkül hajtotta végre az utasításokat. Ha valakit megbí­ráltak, az nem a hiba' kijavításá­nak a módját, hanem a maga iga­zát kereste. Ez a szellem az első titkártól eredt Erre több hozzá­szóló Is feührvta a figyelmet. Kui Albert elvtársat magatartáséért, Berkó elvtársat a kellő segítség- adás elmulasztásáért bírálta a be­számoló; A Jászberényi Gépállomás veze­tőit is sok bírálat érte a hozzászó­lásokban. A hiányos politikai mun­ka következtéiben az a szellem uralkodott a gépállomáson a. trak­torosok körében, hogy „most dol­gozni kel, ném politizálni.” Ez rá­nyomta a bélyegét a munkára is. Jászfényszarun pl. a Lenin Ter­melőszövetkezetből az egyik trak­toros Máknak ment el szántani, mert ott borravalót kapott; Elmondották azt is a küldöttek, hogy Sólyom Lajos edvtárs, a gép­állomás igazgatója és Drenda Jó­zsef edvtárs, a gépállomás párttit­kára keveset látogatja a termelőszövetkezeteket. Ősz óta nem jártak a pusztamonos­tori és jászfényszarui termelőszövet­kezetekben. A hibákért komoly fele­lősség terheli a pártbizottság gép­állomása titkárát, Béres József elv- társat is. A járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozóit felelőtlen Ígérgetéseikért bírálták. Arról be­széltek a küldöttek hozzászólásaik­ban, hogy az osztály tsz szervezője az új termelőszövetkezeteknek lo­vat, pajtát, stb.-t Ígér, utána pedig nem tesz semmit a megvalósításért. Az emberekkel való foglalkozás­hoz tartozik az is, hogy ha vala­kit beállítanak munkahelyére, be­szélgessenek el vele feladatköréről s arról, hogy el tudja-e végezni a reá bízott munkát. A járásban többször előfordult, hogy komoly funkcióba állítottak be embereket enélkül. Ez történt pl. Veil Vilmos és Tóth Sándor esetében. A me­gyei párt-végrehajtó bizottságot kérték, hogy a káderátcsopprtosítá- sok alkalmával vegyék figyelembe a járás véleményét. A Cibakházi Gépállomás 62 százalékra teljesítette a talaj­munka és 78 százalékra a trak­tormunka tervét. Tehát nem tarto­zik éppen a munkában legjobban elmaradt mezőgazdasági üzemek közé. Éppen ezért nagy volt a gépállomás vezetőinek meglepe­tése, amikor április 16-án a posta egy táviratot kézbesített számuk­ra, amelyet aznap adtak fel Szolnokon. A GépáXLomési Igaz­gatóság ebben az alábbi utasítást adta: „Tavaszi tdlajmvnka tervének teljesítése nem kielégítő. Szabad kapacitására egyéni dolgozó pa­rasztokkal szerződjön, vagy az utasítás szerint állami gazdasá­gokkal, váMoSatokkal kössön szerződést. Napraforgó és tsz háztáji kukorica vetéssel telje­sítse túl négyzetes vetési tervét. Szakszerűen, szükség szerint vé­gezze a simítózás, hengerezés és kiillás IcapáSlás munkáit. — Sassi István igazgató.” A revíziós bizottság jelentése is kitért a dolgozókkal, valamint be­jelentéseikkel való fokozott törő­désre. Nem szabad megtörténni, hogy két hónap elteltével és csak sürgetésre válaszoljon a pártbizott­ság a levélre, mint Molnár József esetében. Megjelent és felszólalt az érte­kezleten Tóth Imre elvtáns, a me­gyei párt-végrehajtó bizottság ágit. prop, osztályának a vezetője. Ér­tékelte az elhangzott beszámolót és a hozzászólásokat. Hangsúlyozta a kommunisták helytállásának és példamutatásának fontosságát. — Kérte a vezetőket, hogy a helyszínen adjanak segítséget a munka jó elvégzéséhez. Tóth elv- társ is felhívta a figyelmet a dol­gozók aprónak látszó problémáinak meghallgatására és intézésére. A pártértekerieten elhangzott hozzászólások többsége bíráló volt. Helyes lett volna azonban, ha arról is szó esik, hogy a XX. kongresszus szellemében mit Hogy a fenti távirat jólsor ér­kezett-e Cibakházára vagy sem, azt most kár vitatni. Inkábh az az érdekes, hogy a Gépállomási Igazgatóság immár „megtalálta” a módját a „magasszínvonalú gazdasági vezetésnek’, amit már régóta keresett. Az az érzésünk, hogy Szolnak megye gépállomá­sainak,' — közöttük a cibakházi­nak — sem arra van szükségük, hogy a Gépállomási Igazgatóság vezetői táviratok útján érintkez­zenek velük, hanem a munka helyszínén Cibakházán, Nagyré­ven, Kunhegyesen, TiszafölAvá- ron, Csataszögön, Jászárokszáüá- son és másutt is megfontolt, elő­relátó szakmai tanácsokkal se­gítsék a feladatok jobb megoldá­sát. Többek között arra van szükségük megyénk gépállomá­sainak, hogy a legnagyobb dolog­időben ne a jelentések gyártásá­val terheljék a kihelyezett mező­gazdászokat, hanem hagyják őket dolgozni. Ugyanis a napokban 56 pontból álló kérdőívet kaptak ki­töltésre. — ka — kívánnak tenni a hibák kijavítása érdekében; F, L. „Magas színvonalú gazdasági vezetés“ A „T U-104" A képen: A „TU—1M‘* ISkhajtásos repülőgép, amely a Moszkva — London légi utat leszállás nélkül három és fél őrá alatt tette meg. (Foto M. Petrov) Május 1-re készülnek az abádszalóki Aranykalász Tsz tagjai A múlt év őszén alakult az abádszalóki Aranykalász Termelő­szövetkezet. Ma már több mint 160 tagja van. Többségük kivette ré­szét a tavaszi munkából, s ennek az eredménye az, hogy a tervezett 50 hold vöröishere helyett 52 holdat, a 20 hold lucerna helyett pedig, 24 holdat vetettek el idejében. Május 1-re készülve vállalták a szövetkezet tagjai, hogy április 20-ig elvetik a kukoricát is s 80 holdat négyzetesen. Az utóbbiból 35 hold hibrid kukorica lesz. Dicséretet érdemelnek a fogato- sok. Vincze Imre csapatvezető és Golyha Antal fogatos fáradságot nem ismerve vették ki részüket a munkából. Id. Faragó András 75 éves már, de a fiatalokat megha­zudtoló fürgeséggel gondozza a reá bízott sertéséket. I. Parázsó Imre tehenész jó munkáját dicsért az, hogy jól teleltek át a jószágok. A szőlő és gyümödeskertészetben Daróczi Imre és Szabó Imre befe­jezték a nyitást és hozzáfogtak a metszéshez. A magasabb termés el­érése érdekében 369 hold őszi ve­tést fej trágyáztak, 200 holdat hen- gereztek. A homokos talajon pedig gyűrűs henger alkalmazásával véd­ték meg a talaj nedvességét; Tervbe vették 50 család méh be­szerzését, 10 hold szőlő, 8 hold alma és 2 hold őszibarack telepítését: Gacsal István elnök most jött haza iskoláról, s az ott tanultakat a gya­korlatban hasznosítja a termelő­szövetkezet, valamint a tagok ér­dekében. 240 ezer forint a kertészetből A szászberek! Béke Tsz vezetői és tagjai tisztában vannak azzal, hogy termésük nagyban függ attól, milyen munkát végeznek most ta­vasszal . Az őszi kalászosokat íejtrágyáz- ták, s hozzáláttak a sdmítózáshoz, amiből eddig több mint 70 holdat végeztek. A termelőszövetkezet jövedelmé­nek emelése érdekében elhatároz­ták, hogy öntözéses kertészetet lé­tesítenek. Elismerést érdemel Bá­lint János kubikos brigádja. Fárad­ságot nem kímélve dolgoztak, hogy a csatornák mielőbb elkészüljenek: Joó László kertészt is megilleti az elismerés. Bár csak nemrégen lépett a szövetkezetbe,, 22 meleg­ágyat készített. A káposzta, a pap­rika, a paradicsom palántái szépek. Joó elvtárs lelkiismeretes munkája biztosíték arra, hogy a kertészet él fogja érni a terv szerinti 240 ezer forint jövedelmet; „Nevével és szivével szívünkben“ ama a kérdésre, melyik pártszer­vezet vette fed, ez van beírva: Az eHmtöt évben egy küldöttség tagjaként a Szovjetunióban jártam. A Moszkvában és Leningrádban eltöltött időt még eredmé­nyesebbé, gazdagabbá tették a szovjet elvtársak azzal, hogy számos olyan helyre élvezették ahol eredeti dokumentumok s epizódok alap­ján megismerkedhettünk. Lenin elvtárs forradalmiságámak és embe­riességének számtalan vonásával. E cikksorozat megírására az vezetett, hogy a látogatás során szerzett tapasztalataimat, élményeimet tolmácsoljam. Felhasználok is­mert tényeket, eseményeket is, igyekeztem azonban kibővíteni, újak­kal kiegészíteni. Ennek ellenére nem lesz a cikk átfogó és minden részletre kiterjedő, csupán egy-egy részt ragad ki Lenin élvtárs életéből A moszkvai Lenin múzeumban Moszkvában utunk először a Vö­rös-téren lévő Lenin múzeumba vezetett. Naponta többszázan meg­fordulnak ebben a hatalmas épü­letben. Minden egyes szobája Lenin elvtáns életének és tevékenységé­nek fontos szakaszát mutatja be eredeti dokumentumokon és képe­ken keresztül. Az első teremben az Uljanov családdal ismerkedünk meg. A fa­lon több kép látható, egyiken Le­nin elvtárs szülei és testvérei. Amint tudjuk, Lenin elvtáns értel­miségi családból származik. Apja tanfelügyelő, majd főigazgató, ha­ladó gondolkodású, anyja Marija Alexandrovna igen művelt, erős jellemű asszony volt. A szülőknek nagy érdeme fűződik ahhoz, hogy mind a hat gyermekük forradal­már lett; Egy másik képről mosoly­gós, kerek arcú, göndörhajú fiúcska néz velünk szembe: az 5 esztendős Lenin, aki már ékkor írt és olva­sott. Mindössze 9 éves volt, ami­kor a gimnáziumba beíratták és minden évet kitüntetéssel végzett; Közben arra is jutott ideje, hogy Csemyisevszädj és más haladó írók műveit olvassa, sőt gámnázista ko­rában tanulmányozta először Marx „Tőke” e. művét. Az akkori köny­vei közül több kötet megtalálható a múzeumban. Ezeken keresztül az ifjú Lenin már korán megismer­kedett a demokratikus és forra­dalmi gondolatokkal. Gimnáziumi dolgozatait is átszőtték forradalmi megnyilvánulásai • Egyetemista ko­rában már cselekvő forradalmár, ezért kitiltják az egyetemről. Nagy nehézségek árán magánúton tudta letenni a szükséges vizsgákat, de így is kitüntetéssel. Ifjú korától kezdve sok időt töl­tött a munkások között s bekap­csolódott tanköreikbe. 23 éves ko­rában lefordította a „Kommunista kiáltvány5’^ oroszra. A marxizmus tántoríthatatlan híve, ennek elter­jesztését tartotta a legfőbb feladat­nak. Komoly akadályt gördítettek azonban eléje a különféle narod- nyik nézetek. Elsősorban ezek szét­zúzására irányította figyelmét. „Kik azok a népbarátok?” c. mű­vében — amely első nagy alkotása — sikerült is pozdorjává zúznia a narodnyik nézeteket. Brossúráját kis példányszámban, illegális nyom­dában készítették el, mégis eljutott a munkásosztály és haladó értelmi­ség legforradalmibb rétegeihez. A mű eredeti, megsárgult pé1dányát. is ott láthatjuk a többi kiállított tárgy között. Lenin tevékenységét az ohrana (titkos rendőrség) is figyelemmel kísérte. Többször le is tartóztatta. Egyik alkalommal szűk, sötét ma­gánzárkába csukták le és megtil­tották neki, hogy írjon; Ennek el­lenére állandóan dolgozott. Egy or­vosi könyv sorai közé tejjel írta le feljegyzéseit, amely melegítéssel olvashatóvá vált. Az orvosi könvv egy lapjának fotókópiája mellett számos itt készült írást, röplapot n.PSM _i- te­iS BnS&cuITKs Ezután Keűet-Szibériába szám­űzte őt az önkényuralom. A mú­zeum falán egy kép mutatja sze­gényesen berendezett szobáját, a feljegyzések pedig arról tanúskod­nak, hogy életkörülményei is sze­gényesék voltak. Alkotó tevékeny­ségét azonban ez nem gátolta. Hoz­zátartozói segítették abban, hogy a szükséges irodalmat — könyveket, idegen nyelvű folyóiratokat — megkapja. Ezek segítségével há­rom évi itt tartózkodása a’att nem kevesebb, mint 30 műve készült el. Egy másik vitrinnél érdeklődés­sel vizsgáljuk az Iszkra (Szikra) első számát, amely 1900-as kelte­zésű. Alapítása Lenin nevéhez fű­ződik, aki a legfő láncszemnek tartotta az újtípusú forradalmi munkáspárt létrehozásában e la­pot. A cím alatt ez a jelmondat áll: „Szikrából pattan a láng.” Amikor elolvastuk ezeket a szava­kat, önkéntelenül is arra gondol­tunk, hogy a szakra valóban kipat­tant és oly hatalmas lánggá nőtt, amely ma már százmilliók számára mutatja világító fáklyaként a bé­kéért, a szocializmus és kommu­nizmus megteremtéséért vívott harc útját. A múzeumban kiállított doku­mentumok azonban azt is bizonyít­ják, hogy e győzelmet hosszú, ke­mény harc előzte meg Ezek kö­zül egyik legjelentősebb a párt megteremtéséért folytatott küzde­lem vélt. Mint tudjuk, a II. Kong­resszuson Lenin elvtársnak és a vele azonos nézeteket valló forra­dalmároknak kemény csatát kellett vívniok a különböző opportunista nézetek, árnyalatok ellen. Az egyik feljegyzés pl.' arról tanúskodik, hogy a több mint három hétig tartó kongresszuson Lenin elvtárs 130 esetben lépett fel a következetesen forradalmi elvek érvényesítése vé­delmében. Egyébként a belső és nemzetközi opportunizmus ellen később is szívós harcot folytatott. Lenin elvtárs eredeti pártigazol­ványát is itt láthatjuk, amelyben „Az Orosz Kommunista Párt meg­alapítója.” Lenin elvtárs egyszerűségére és szerénységére nézve számos doku­mentum található. Egyik kongresz- szusi kérdőíven például van egy olyan kérdés, hogy milyen külföldi nyelven olvas és ír? Lenin vála­szában ezt írta be: „Német, fran­cia, angol, mindegyiket rosszul.” Később meggyőződhettünk róla, hogy jól ismerte mindhárom nyel­vet. Számos feljegyzés bizonyítja, hogy Lenin elvtára milyen alapos, sokoldalú kutató munkát végzett mielőtt egy-egy művet megírt. Elő­ször mindig megismerkedett azzal a kérdéssel, amellyel foglalkozni akart és csak ennek birtokában vont le következtetést, alkotott vé­leményt. Vegyük példának egy mű megírásának körülményeit. Ki­emelkedő alkotása volt az „Impe­rializmus, mint a kapitalizmus legfelsői foka” C; írása. Ez a „Tőke“ megírásától eltelt időszak történelmi tapasztalatai alapján készült, tovább fejlesztette Marx megállapításait a változott körül­ményeknek megfelelően. Mielőtt ezt a művet megírta Lenin elvtárs áttanulmányozott 146 könyvet (106 német, 23 francia, 17 angol nyel­vűt), Ezenkívül 232 cikket olva­sott el 49 folyóiratból (ezek közül 34 német, 7 francia, 8 pedig angol nyelvű); Kivonatait, jegyzeteit, megjegyzéseit és a hozzájuk tar­tozó különböző táblázatokat kiadták külön 40 fves terjedelmű könyv­ben. Ennek a sokoldalú elemző munkának volt köszönhető, hogy Lenin a marxizmust nem megcson­tosodott dogmaként, hanem alkotó módon kezelte. Több írásos anyag bizonyítja azt is, hogy Le-in elvtárs mennyire t'szteletben tartotta a pártélet nor­máit. Nemcsak azért küzdött, hogy mások tartsák be pl. a pártdemek- ráciát, hanem maga is példát mu­tatott ebben. Köztudomású, hogy a X; kongresszus előtt a leningrádi kommunisták el voltak foglalva a kronstadti lázadás leverésével. Emiatt nem kerülhetett sor a X; kongresszus küldötteinek megvá­lasztására. Ezt a tényt Lenin elv­társ a kérdőívre is rávezette. Be­írta, hogy a leningrádi pártszerve­zet küldötte, de csak tanácskozási joggal; A múzeumban megtalálhatók még Lenin elvtárs személyi hasz­nálatú tárgyai is. Köztük van az a kabát is, amely rajta volt az ellene elkövetett merénylet alkalmával, a katonáktól kapott ajándék köpeny, vadászfelszerelések s az a toll is, amelyikkel Lenin elvtárs 1917 no­vember 8-án aláírta a békéről szóló dekrétumot. Néhány nagy festményt is látha­tunk, amely már halála után ké­szült. Ezek közül a legnevezetesebb „Lenin a Putyilov gyári gyűlésen”. Ez kb. 3x6 m-es nagyságú és Pá­rizsban 1937-ben egy kiállításon L díjat nyert. A másik hatalmas fest­mény „Lenin hazatérése” azt a tör­ténelmi pillanatot örökíti meg, ami­kor 1917 áprilisában Leningrádba megérkezik és egy páncélkbcsiról ismerteti híres áprilisi téziseit. A képen hatalmas emberáradat lát­ható, még a mellékutcák is megtel­tek; Későbbi, leningrádi tartózkodá­sunk idején eredetiben láttuk ezt a páncélkocsit. Itt hallottuk azt is, oly nagy tömeg kísérte Lenint a pártközpontig, hogy az autó csak igen lassan haladhatott és az arány­lag nem hosszú utat több óra alatt tette meg. A múzeum gazdag anyagának gondos tanulmányozása lehetővé teszi, hogy nemcsak Lenin elvtárs életével, de a párt történetével, harcával is megismerkedjünk. En­nek az a magyarazata, hogy Lenin elvtárs élete, tevékenysége ifjú­korától kezdve teljesen egyéforrt a párt, a nép ügyével. Ezekután ért­hető tehát az is, hogy miért keresik fel a szovjet emberek százai napon­ta a Lenin-múzeumot. (folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom