Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-19 / 93. szám

19ó6. április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 5 KARC A G ELET ERŐI, Az egykori nádrengeteg helyén Ú T T Ö ] í Ö Él L 1 E T Ha as «mbar Karcagról észak­keleti irányba indul, néhány kilo­méterre a várostól hosszú soikaibila- kos épületeket láthat Aki öt év óta nem járt ezen a környéken, bi­zony arra gondol, hogy rossz irány ba tért, mert a legközelebbi tele­pülés még jóval odébb van. S azért is, mert arra emlékszik, hogy a határ leggyengébb földjei vannak Eosezugban, meg Ágotán, s ide még építkezni sem érdemes. Valamikor folyó lehetett itt. A nád, sás, a káka az út melletti árokban helyenként még most is idézi. Tavasszal, ősszel csak lóhá­ton lehetett erre járni, mert a kocsi alja fennakadt a tésztás öreg sár­ban. De ez régen volt, s azóta az Ecsezugban is nagyot változott az élet; A Karcag-Tilalmasi Állami Gazdaság települt ide. Most már nincs szükség hátas­lóra, ha az ember széjjel akar nézni ezen a tájon s lovaskocsira se, mert minden reggel teherautó szállítja ki a gazdaság városban lakó dolgozóit. Megkérdeztem néhány kint lakó dolgozótól, jó-e itt kint élni, nem hiányzik-e a város? Valamennyien azt válaszolták: jó. Van itt rendes lakás, villanyvilágítás, jóvizű ke- rekeskút, üdét, italbolt s mozi- előadást is tartanak. Sajtos László asztalos nemrég került a gazdaságba, itt kapott la­kást. Nem cserélné el senkivel. Szoba-konyhás, fürdőszobás lakás, benne villany s vele együtt a rá­dió. A kút közei. A munkahelyére sem kell messze járni. Szorgalma­san dolgozik, jól keres, rendesen ól héttagú családjával. Nem Sajtos Iászló családja az egyetlen. A gaz­daság többi dolgozója is hasonló­képpen él; Jól felszerelt három tanerős is­kola van a központban. Itt épp úgy tanulhatnak a gyerekele, mini a városon. Ahogy fejlődik a gazda­ság, úgy növekszenek az igények is s már megkezdték egy újabb, nagyobb Iskola alapjainak az ásá­sát. Utána a tanítói lakás építésé­hez kezdenék: A gazdaság tekintettel a föld minőségére — legnagyobb részt rizstermeléssel foglalkozik: Ebben az évben 3800 holdon termelnek rizst. Március derekán kezdtek hozzá a föld felszántásához s nem­sokára készen is lesznek vele: A rizs mellett jelentős területen ter­melnek búzát, árpát, zabot és ku­koricát. Említésre méltó a gazda­ság jószágállománya, amely a be­vétel jelentős részének az alapja. A 700 számosállatból 170 fejős­tehén, A tehenészet istálló-átlaga a tél végén is 9.7 liter volt. 400 ser­tést exportra hizlalnak s a 2000 juhból 200 törzskönyvezett anya. Gépi felszereléssel is jól el van látva a gazdaság. A szántást lánc­talpas traktorokkal, a vetést és a növényápolást univerzális gépekkel végzik Gépjavítás idején nem kell a szomszédba menni. Elvégzik a műhelyben a szerelők. Egy nagy esztergapad a műhely lelke. Ezen­kívül fúrógép, rugós kalapács, vil­lanymotorok, hegesztőberendezés gyorsítja meg a munkát. A tanulásra, szórakozásra is jut idő. A tanyaközpontban kultúrház várja esténként a dolgozókat. Be­lülről olyan, mintha nem is a vá­rostól 10 kilométerre lennénk. Szép tiszta, barátságos kultúr­terem, klub-szoba áll a dolgozók rendelkezésére. Esténként itt gyűlnek össze a fiatalok, akik néhány nappal ez­előtt mutatták be Szigligeti „Ci­gány” című színdarabját Karcagon négyszázötven ember előtt. Van tánccsoportjuk is, amely részt vesz a „Ságvári Endre kulturális sereg­szemlén.” A gazdaságban a fiatalok minden területen jó munkát végeznek. Gyakran keresik fed a DISZ tit­kárt s kérik a felvételüket a szer­vezetbe. Most a tavaszi munkák idején a legjobban dolgozó fiata­lok közül többet felvesznek,_ s ez­zel május 1-ére eléri a százat a DISZ-tagok száma. Az elmúlt évben mind a három traktoros-brigád részt vett az ifjú traktorosok országos versenyében. Csáki Pál brigádja kimagasló ered­ményt ért el, de a másik kettő is a legjobbak közé került. Most is­mét versenyben vannak. Amióta megkezdték a munkát, mondhatni: éjjel-nappal megállás nélkül dol­goznak. Erről nyilatkozott Puskás Sándor, a Mándoki-brigád egyik traktorosa: — Elég sokat pihentünk a télen. Most itt a munka ideje. Alaposan kijavítottuk erőgépeinket s március első fele óta csak addig állunk meg, ameddig tankolunk, s elvé­gezzük a napi karbantartást. Ver­senyben vagyunk az ország trakto­rosaival, s most sem akarunk le­maradni: Puskás Sándornak, aki G. 35-06 erőgépével dolgozik, 291 hold a terve. Ebből 200 holdat már teljesí­tett, pedig még csak áprilisban tar­tunk! S a többi brigád vajon hol tart? Azokat sem kell félteni. A Csáki -brigád éves terve 3098 hold talajmunka s ebből már 1450 hol­dat elvégzett. Ezek a traktorosak tavaly az or­szágos versenyben élenjáró helyre kerültek, mert igyekeztek gyorsan és jól is dolgozni. S hogy ez meny­nyire sikerült, azt a termésered­mény mutatja meg. Tavaly búzá­ból a 8 mázsás tervvel szemben 14,9 mázsát, árpából 6 mázsa he­lyett 14,5 mázsát termeltek holdan­ként. Ebben az évben még többet hódítanak el a földtől. A gazdaság fejlődése nem áll meg. Most újabb rnunkásüaikásokat, iskolát, magtárakat, istállókat, víz­tornyot építenek. Újabb helyeken törik fél a szikes földeket .s állít­ják azt az ember szolgálatába. Más az élet az egykori nádrengeteg helyén. Vídámarcú fiatalok tervezik a boldog jövőt, szőnek megvalósít­ható álmokat a termővé tett szűk felett; ' — Cs. — Felkúszik a zászló Iskolánkban minden reggel van zászlófelvonás. Az első csengetésre hármasával felsorakoznak a pajtá­sok. Majd Horpácsi István csapat­tanácselnök vezényel: „Csapat, vi­gyázz! Zászlónak tisztelegj!” S aztán felhangzik a Himnusz, melynek dallamára méltóságtelje­sen magasbakúszik az iskolazászló. A „Pihenj!” elhangzása után mindenki az osztályba vonul, hogy számot adjon aznapi munkájáról. Bányai Csaba Cibakháza DISZ tagok lettünk Iskolánkban megalakult a DISZ- szervezet. Hatan kaptuk meg egye­lőre a bordószínű könyvecskét. Az a feladatunk, hogy előkészítsük nyol­cadikos pajtásainkat a DISZ-tag- ságra. Pintér Julianna Jászberény őrsi élet Surjánban A Dózsa úttörőcsapat Petőfi őrsé­nek vagyok tagja. Őrsvezetőnk, Bi­hari Éva. Őrsi gyűlésünket csütörtö­kön tartjuk- Eljön a gyűlésekre Varró László pajtás is, a Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Tech­nikum tanulója és segít ügyes-bajos dolgaink elintézésében. Az őrsi gyű­léseken foglalkozunk a gyenge ta­nulókkal. Helyesen írni és számolni tanítjuk őket. Gulyás Erzsébet Surján Készülődés a szolnoki szakköri kiállításra Május 20-án bonyolítják le az Ifjú Technikusok és Ifjú Képző­művészek szakköri kiállítását. A Szolnoki Uttörőház szakköreinek tagjai már nagy munkában várják a kiállítás megnyitását, hogy be­mutathassák szorgalmas tanulásuk eredményét. A hímző- és varró­szakkör jászsági babaruhákkal, népviseleti kötényekkel vesz részt a kiállításon. Az asztalosok szél­malmot, a vasasok magánjáró gőz- gépmodellt, a repülőmodellezők új versenygépeket, míg a rádiósok de­tektoros vevőkészülékeket építenek. Fényképfelvételeket készítenek, az úttörőmozgalom életéből fényképal­bumot állítanak össze a fotósok. * „Kiváló fémgyttjtő iskola“ Ilyen feliratú szép jelvény diszíti Szolnokon két általános iskola hom­lokzatát. A Beloiannisz úti és az újvárosi iskolát tüntette ki ezzel a címmel és jelvénnyel a könnyűipari miniszter. Ezekben az iskolákban szervezett és rendszeres gyűjtőmunka folyik évről évre, s ennek eredménye, hogy évenként 12—16 vagon fémet küldenek népgazdaságunk ipará­nak. Ez országosan kiemelkedő telje­sítmény, s bizonyítja az is, hogy az egész országban mindössze három iskola nyerte el a fenti kitüntető címet: JCultuiáUi neveiéi a emladban A neveléstudomány sokrétű problémái ma már nemcsak a hi­vatásos nevelőket érdeklik, ha­nem behatolva a tömegek közé, széles rétegeket érint, különösen a szülők körében. Ez az örvende­tes tény nemcsak abból állapít­ható meg, hogy állandóan növe­kedik azoknak a száma, akik szovjet és magyar szerzők nép­szerű vagy tudományos pedagó­giai munkáit olvassák, hanem abból is, hogy egyre növekvő számban hallgatják meg Szolno­kon — elsősorban az érdekelti szülők — a TTIT és az MSZT Pedagógiai Szakosztályainak most már hagyományossá váló szín­vonalas tudományos igényű elő­adásait, a „Szülők akadémiája” keretében. A soron következő április 25-i előadást Szálai Jánosné, a szol­noki leánygimnázium igazgatója fogja megtartani „Kulturális ne­velés a családban” címmel. A nagy érdeklődéssel várt elő­adás felöleli az értelmi, erkölcsi, esztétükai és testi nevelés kérdé­sit a családon belül. A szolnoki kisipari szövetkezetekben , készülnek a nyárra UTÓN — Ú 36 ott ? — Jó, csak sokat éjszakázunk, de legalább keresünk is. /¥1 "iszasüily, csillogó víztükör.-* — Árasztják a halastavat — mondja egy női hang benfentesen. — Mekkora? — ezt egy nénike kérdezi. — Van tán 150 hold te. —- Né, ott ugrálnak a halak — kiált a kalauz s rettentően nézi a vizet. — Az esze tokja — vágja rá egy csitri lány — azok csak hullámok, fújja a szél a vizet — s nevet az egész kocsi népe. J ászktsér előtt járunk. <— Mari néni megálló! — hallatszik ismét a kalauz hangja és az utasok közül egyesek felne­vetnek, mások értetlenül, vdtamvl újabb tréfát sejtve nézelődnek. Kis tanyai ház élőit áll meg az #1 öcög az autóbusz a Szolnok— jászberényi kacskaringót út­vonalon. Sűrűn megáll, TMér-betéi egy-egy kieső községbe, ahogy az szükséges, hiszen az emberek utazni akarnak. Egyik hazafelé, a másik munkába; És a jó öreg „Rába” hí­ven teljesíti feladatát, viszi-hozza az utasokat. Préselődünk, szoron­gunk, nézelődünk. Uj arcok, új be­szédtémák. Egyetlen nagy társaság az egész utassereg, folyton változó, cserélődő, de vidám társaság. A jó­képű fiatal kalauz tréfálódik a lá­nyokkal. öreg nénikék a piaci árakat tudakolják egymástól, ösz- hajú bácsika ül mellettem, a földe­ket figyeli szakértő szemmel* A nagykörűi elágazásnál felkiált, a szemben ülő, gyermekével utazó asszony-lányához intézve a szót: — Nézd, milyen búza, Valami szép. Felénk nincs ilyen; — Téesszé — csak ennyit vet oda a lánya s ez az egy szó most egy­szerre fejez ki mindent, elismerést és az érzelmek, gondolatok egész sorát. Egyéniek? Tsz-tagok? Nem tudom kitalálni. 1%/Wőst épülő és már felépült esi- nos házak előtt haladunk el. Naptól pirosított, soványarcú em­ber, aki műszeres állványt szoron­gat a térdei között, veszi át a szót: — Én fa olyat akarok — a.-., — és mutogat, bökdös az egyik új épület felé. — Mibe lesz? — kérdezi valaki láváncsian. — Harminc-negyvenezer. Meg kell spórolni. Az állam ad rá hitelt, a többi pedig a fizetésből, meg aztán kiforogja az magát. Érdemes előbb kifizetni, mert akkor elengedik egy részit. Nagyon jó beosztású, fürdő­szobás, pince is lesz alatta. -.» ■— mondja inkább csak magának. — Hát a tieddel mi van már? — fordul a menyecske egy fiatal, ti- zenyolc-húszéves forma, komolyte- kintetü fiúhgz. — Eladtam? Huszonnégy ezerbe volt, de ott Palkonyán építünk majd olcsóbbat, meg különbet. — Mennyit keresel? •— Felmerni czerötszázra. autóbusz. Egy asszpny hajol ki a ház ablakon, integet és mosolyog. — ö a Mari néni? — kíváncsis­kodunk. Aztán kicsit összefüggés­telen mondáitokból értjük meg — tényleg a tanya lakójáról nevezték el az errejárók a megállóhelyet. — Huncut asszony az — meséli valaki — a múltkor jött kifelé Kisérről, aztán a sofőr valamivel előbb állt meg a kocsival. Hát azt hiszik leszállt? Azt mondta, őt a házáig vigyék el, mert ott a hiva­talos megálló. Meg is álltak véle mégegyszer, pontosan a háza előtt. Ezen aztán megint elmevetgél a tár­saság egészen Jásakisérig. Hogy azután volt-e még valami rdekes, nem tudhatom, mert csak ddig utaztam — de akad ilyen történet, higyják el, úton-út félen másutt te, máskor is. F. TÓTH PÁL szám alatti üzletben, ahol eddig a mértékcipők modelljeit mutatták be, a jövőben árusítóinak is ilyen mintájú és minőségű lábbeliket; A szövetkezet dolgozói megkezd­ték a síma borjúboxbőrből a dupla­talpú férfiszandálok előállítását; Több modellben és számban ké­szülnek ezek és 290 forintos árban rövidesen vásárolhatja a lakosság; Már évek óta hiánycikk a gyer­mekcipő és a szandál. Ezen is eny­híteni akar a szövetkezet. Még a tavasz folyamán megkezdi a 19— 39 szám közötti gyermekcipők gyár­tását. Fogyasztási áruk 36 és 60 fo­rint között lesz. A háziipari szövetkezet dolgozói főként bébi- és gyermek­ruhákat készítenek a nyárra. Fia­tal lánykák számára erős mosóru­hákat, ujjas és ujjatlan hímzett is­kolai kötényeket klott anyagból és napozókat varrnak. A felnőttek csipkés, hímzett batiszt kötényeket 38—42 forintos árban és női japán­ujjú pulóvereket vásárolhatnak maguknak a szövetkezet üzletében. Ezek mellett hímzett függönyöket, konyharuhákat, asztalterítőket, zsebkendőket és egyéb dolgokat is készítenek a szövetkezet üzemében; imnamtfm A mezőtúri városi kultúrotthon színjátszói a Ságvári Endre hulturver­senyre készülnek- A színjátszók Bartha Lajos; Tavaszi mámor című egyfelvonásos színdarabját próbálják­A kengyeli Petőfi Tszcs egész évi beadási kötelezettségéi teljesítette Mindezideig azonban csak a kun­szentmártoni járás egy-két terme­lőszövetkezeti csoportjából értesí­tették őket, hogy csatlakoztak ver­senykezdeményezésükhöz, illetve szintén kiegyenlítették beadási elő­irányzatukat. Megyénk többi járá­sában még válaszra sem méltatták a kengyeli termelőszövetkezeti cso­port kezdeményezését. A kengyeli Petőfi Termelőszövet­kezeti Csoport begyűjtési versenyre hívta a megye tszcs-it A verseny- felhívás a Néplapban is megjelent. A Petőfi Tszcs tagjai mór régen tel­jesítették vállalásukat. Egész évi vágómarha, sertés, tojás, baromfi­beadási kötelezettségüket március 28-ig kiegyenlítették és folyamato­san eleget tesznek a tejbeadásnak nagyban folyik a ké­szülődés május 1 meg­ünneplésére. Április 30-án este a tö­megszervezetek, intéz­mények, iskolák lám- pionos, fáklyás felvo­nulással kezdik meg az ünnepséget. Elsején ze­nés ébresztő köszönti a dolgozókat, majd az ünnepi felvonulás után egésznapos majális lesz. A szabadtéri színpadon kultúrműsor zajlik majd le. A bál, a sport- rendezvények, mind azt szolgálják, hogy még szebbé, színesebbé tegyük a munkások nagy ünnepét, május 1-ét. (Kovács Istvánná, Kunszentmárton.) Sí* Tiszasason a földmű­vesszövetkezet dolgozói vállalták, hogy első ne­gyedéves tervüket min­den üzemágban teljesí­tik. Ennek érdekében eleven verseny bonta­kozik ki. Az eredmény nem is maradt el. Elő­irányzatukat 112 száza­lékra teljesítették. Né­meth József és Pásztor Mátyás kiskereskedel­mi dolgozók kiváló munkát végezteki A felvásárlási terv 145 százalékos teljesítésé­ben nagyrésze van ifj. D. Pap Sándor barom- fifclvásárlónak, aki fá­radhatatlanul dolgozott azért, hogy a község első negyedévi tojás- és baromfibegyűjtési előirányzatát teljesítse. Jó munkát végzett még felvásárló is. A közét­keztetési üzemág 112 százalékban tett eleget tervelőirányzatának. Nemes József italbolt- vezetőt dicséret illeti szorgalmas munkájá­ért. Most újabb fel­ajánlást tettek a föld­művesszövetkezeti dol­gozók a terv maradék­talan teljesítésére, eredményeiket kéthe­tenként értékeljük, s ahol lemaradás mutat­kozik, azonnal segí­tünk. Ezzel a módszer­rel értük el első ne­gyedévi tervünk rész­leteiben és globálisan történő teljesítését, il­letve túlteljesítését is. (Mohácsi László, Tisza- sas.) PRÓBÁN felkészültek a nyári árucikkek gyártására. A ruházati szövetkezet még a télen megkezdte a tavaszi és nyári ruhaíéleségek készítését. Je­lenleg sötétkék és barna kétsoros öltönyöket gyártanak. Ez mostaná­ban keresett cikk. Ezek az öltö­nyök 980 forintos árban vásárolha­tók. A második negyedév folyamán 600 darab kordián öltönyt is ké­szítenek. Ezek minősége már jobb az előbbieknél és egysoros fazo- núak. Rövidesen megkezdik a vi­lágos- és középszürke, valamint a drapp tropikál nyári öltönyök ké­szítését is. A fehémeműrészleg 6000 darab munkásinget állít elő a má­sodik évnegyedben. A cipész szövetkezet előre gondoskodott megfelelő anyag beszerzéséről, semmi akadály, s i most nagy ütemben készíti a köny- nyű nyári cipőket, szandálokat. Jelenleg a megyében egyedül ez . a szövetkezet állítja elő a shlep női . szandálokat, igen szép, ízléses kivi- ; tel ben. A közeljövőben a mérték-1 műhely olcsóbban készít majd ren- ! delésre kreppgumi talpú cipőket, ■, mint eddig. A Kossuth Lajos út 19.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom