Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-12 / 87. szám

e

2

SZOLNOK »5EOVE-I NEPLAI*

1956- április 12.

A békeövezet — másfélrtiilliárd ember- A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához —

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának értékelése a nemzetközi helyzetről világosan megjelöli a nemzetközi élet fejlődésének fő jellemvonásait, feltárja a háború erőinek agresszív törekvéseit, ugyanakkor azonban rámutat, hogy a nemzetközi feszültség bizonyos mértékig enyhült s „a nemzetközi élet küzdőterén a béke megszilárdításának reális távlatai n-'Hak meg.”

E helyzet kialakulásában nagy jelentőségű volt az a tény, hogy „a nemzetközi küzdőtéren kiterjedt „békeövezet” jött létre, amely Európa és Ázsia szocialista, valamint nem szocialista, de békesze- retö államait egyaránt magában ■jogialja. Ez az övezet a földkerekség óriási térségeit fogja át, amelyeken majdnem másfélmiUáárt} ember, vagyis bolygónk lakosságának többsége él.”

Ebben a cikkben a „békeövezet’’ kialakulásával, a világpolitikában érződő nagy súlyával, növekvő vonzóerejével és további gyarapodásával szeretnénk fog1alkozni.

Ma, amikor a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, az európai és ázsiai népi demokratikus országokat nagyarányú gazdasági és kulturális fellendülés, a dolgozók jólétének növekedése, népeik erkölcsi-politikai egységének erősödése a kapitalista világot pedig a mélyreható ellentmondások további éleződése jellemzi, a nemzetközi életben két ellentétes fő irányzat áll egymással szemben. Az egyik oldalon az erőpolitika híved új, véres háborúkra készülődnek, ennek érdekében fegyverkeznek, létesítenek támaszpontokat a szocialista tábor országainak határain, hozták létre az agresszív katonai tömböket folytatják az úgynevezett „hidegháborút.”

„A másik oldalon — mondja a kongresszus Központi Bizottság beszámolója alapján elfogadott határozata — mindinkább növekednek és gyarapodnak azok az erők, amelyek a nemzetközi küzdőtéren c tartós békéért és a népek biztonságáért szállnak síkra. Ezek az erők aktivan harcolnák a háborús veszély elhárításáért, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé séért.”

Ennek az erőnek a legjelentősebb része a „békeövezet.”

Kialakulása nem máról-holnapra ment végbe, hanem a második világháború óta élteit történelmi folyamatban. A Szovjetunió felszabadító harca következtében, a fasiszta Németország és Japán legyőzése után létrejöttek a népi demokráciák, kialakult a szocializmus nemzetközi tábora, amely ífeóta állandóan erősödik s lété hatalmas és egyre növekvő befolyást gyakorol a nemzetközi élet eseményeire.

Ez a befolyás a nemzetközi élet egyetlen területén sem maradt hatástalan. A külpolitika kérdései iránt érdeklődő, az újságokat rendszeresen forgató emberek előtt ismeretes, hogy az elmúlt évtized során egyre erőteljesebben bontakozott ki a gyarmati elnyomásban sínylődő népek függetlenségi harca az imperialista elnyomókkal szemben. A gyarmati népek a szabadság és függetlenség példáit látták a félgyarmati sorsból felemelkedett népi demokratikus országokban, a kínai népi forradalom győzelme pedig még hatalmasabb lökést adott a nemzeti felszabadító és függetlenségi mozgalmaknak. A harc végső soron világtörténelmi jelentőségű változást hozott a világon: az emberek százmillióit fojtogató imperialista gyarmati rendszer szétesését. A második világháború óta eltelt idő alatt több mint egymil- liárd kétszázmillió' ember szabadult fel a gyarmati és félgyarmati függés alól. Számos országban diadalmaskodott a függetlenségi mozgalom, így Indiában, Burmában. Afganisztánban, Egyiptomban, hogv csak a legjelentősebbeket említsük. „Napirenden van a gyarmati rendszer teljes felszámolása — mondja a XX. kongresszus határozata. — Beköszöntött a világtörténelemnek az a nagy Lenin által előre látott korszaka, amikor Kelet népei tevékenyen részt vesznek az eges? világ sorsának intézésében s a nemzetközi viszonyok hatalmas, ú? témtezőivé válnak.”

Ilyen hatalmas, új tényező India Ez az áram azoknak a békeszerető európai és ázsiai országoknak a csoportjába tartozik, amelyek külpolitikájuk alapelvének nyilvánították ki. hogy nem vesznek részt katonai tömbökben. Sőt India volt az az állam, amely a Kínai Népköztársasággal együtt kidolgozta a „Pancsa Sila”-t, a békés egymás mellett élés öt alapelvét, s hangsúlyozta, hogy békepolitikát folytatva baráti kapcsolatokat épít ki a Szovjetunióval. Kínával és a népi demokratikus országokkal.

„Mindenütt, amerre csak jártunk • mondotta Hruscsov elvtárs az emlékezetes múlt év végi indiai diadalét után Moszkvában elhangzott beszédében —, ezeket az egyszerű, az indiai nép szívéből fakadó szavakat hallottuk, olvastuk: Az oroszok és indiaiak testvérek. És mi szintén elmondtuk ezeknek az embereknek: igen, testvérek vagyunk. Testvérek nemcsak a békés élet napjaiban, hanem a kemény megpróbáltatások napjaiban is. Testvérek vagyunk az emberiség jobb jövőjéért, a világ békéjéért vívott harcban.” S ez a testvériség azt jelenti, hogy a Szovjetunió 220 milliós. Kína 600 milliós és India 370 milliós békeszerető népe együtt küzd a világbékéért, a nemzetközi biztonságért, az emberi haladásért. A XX. kongresszus utalt ezzel kapcsolatban Leninnek arra a megállapítására, amely szerint a Szovjetunió, Kína és India együttesen legyőzhetetlen erőt képvisel.

A katonai tömböktől való távol- maradás politikája — semlegesség) politika. De nem passzív, hanem a történelmi helyzetnek megfelelően aktív. A katonai tömböktől való távolmaradás politikája ma a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés egymás mellett élésének és a béke megóvásáért vívott harcban való együttműködésének egyik formája. Ezt a politikát folytatja Burma és Afganisztán. Egyiptomot, Sziriát és Jordániát sem sikerült belekényszeríteni az agresszív bagdadi katonai tömbbe, sőt az arab államok elhatározták, megtárgyalják, mit tudnak tenni azért, hogy Jordániát megszabadítsák Angliával szembeni adósságától. Európában Ausztria elnyerte a semlegesség elismerését és a semleges Svédország is tartózkodik az Atlanti Tömbtől. Ugyanakkor a semlegesség eszméje a nyugati országokban is bontakozik. Norvégiában tapasztalható ilyen jelenség, s Nyugat-Német országban is a semlegességben látja a közvélemény növekvő része a kettészakított Németország újraegyesítésének lehetőségét:

Az agresszív katonai tömböktől távolmaradó, a békéért harcoló államok élvezik a béke világmozgalom rokonszenvét, a hatalmas szocialista tábor támogatását. S ez a támogatás nem jelent függőséget, hiszen a „Pancsa Sila”-n — a területi integritásnak és a szuveré- nitás kölcsönös tiszteletbentariásá- nak, a meg nem támadásnak, az egymás be!ügyeibe való be nem

avatkozásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előnyöknek, a békés egymás mellett élésnek és a gazdasági együttműködésnek elvén — épül. Ezt az elvet ma már mintegy húsz állam vallja és támogatja. Nyilvánvaló, hogy az ilyen együttműködés növeli a katonai tömböktől való tartózkodás politikájának hatását, szűkíti azt a területet, ahol a háborúra spekuláló erők szabadon garázdálkodhatnak, ugyanakkor pedig erősíti, gyarapítja a béke övezetét.

Ennek napjainkban is megtalálhatók a kézzelfogható tényei. Szíria, Egyiptom, Szaud-Arábia államfői közös nyilatkozatban ítélték el a bagdadi paktumot. Mint ismeretes, Washington a SEATO megalakításakor több országra — köztük Kambodzsára is — kiterjesztette az egyezmény hatását s a legutóbbi időkig a SEATO nem hivatalos résztvevőjének tekintette ezt az országot. A kambodzsai mi- nisztere’nök azonban nemrég közölte a SEATO tagállamaival, hogy hazájának nincs szüksége „segítségükre” s hogy Kambodzsa semle- gességi politikát fog folytatni. Az arab államokra és Kambodzsára Kínának azok a sikerei, amelyeket békeszerető politikájukkal kivívtak, kétségtelenül hatottak ebben a döntésben.

Norvégiában a lapok, így a Dagbladet című burzsoá lap is az Atlanti Tömbben (NATO) való részvételt bírálják. „Verítékkel és könnyel fizetünk ezért a tagságért” — írja erről az egyik cikkíró. Egy másik cikkíró pedig Norvégia népi függetlenségének és cselekvési szabadságának alapkérdéseiként veti fel, hogy Norvégia kilépjen-e a NATO-ból, vagy a mainál szabadabb álláspontra helyezkedjen vele kapcsolatban. Több cikk népszavazást sürget ebben a kérdésben.

Amint ebből is kitűnik, a „Pancsa Sila”, a békés egymás mellett élés elve napjainkban nemcsak Ázsiában és a Közel-Keleten, hanem Európában is hatalmas mágnesként s ellenállhatatlan erővel vonzza azokat, akiknek kedves a béke, a nemzeti függetlenség.

Ugyanakkor tovább omlanak a gyarmati rendszer roskadozó pillérei. Március folyamán független állam lett Marokkó és Tunisz, megelőzőleg pedig Szudán.

Megváltozott a világ térképe s ez a változás állandó folyamatot mutat: egyre több önálló, szabad, független ország színezi ezt a térképet, s egyre több állam vallja ezek közül is magáénak a „Pancsa Sila” elvét, erősítve ezzel a másfél- mű1 iárd embert magában foglaló pártszervezetet.

PÉTERI ISTVÁN

A NEMZETKÖZI ÉLET HÍREI

Közeleg V. I. Lenin születésének nyolcvanadik évfordulója

Moszkva (TASZSZ.) Moszkva dolgozói, az egész szovjet nép készülődik Vlagyimir Iljics Lenin születésének nyolcvanhatodik évfordulójára. A nevezetes évforduló alkalmából ünnepi gyűléseket tartanak az üzemekben és gyárakban, az intézményekben, a főiskolákon és iskolákban. E gyűléseken forradalmárok, munkások, tudósaik, írók, művészek, párt és szovjet funkcionáriusok emlékeznek meg Vlagyimir Iljicsről.

A Szovjetunió ■politikai és tudományos ismereteket terjesztő társasága központi előadói termében több előadást szervez.

A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság béheküláöiiei közös nyilatkozatot tettek

Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság békemozgalmának küldöttei, akik resztvettek a Béke Világtanács stockholmi rendkívüli ülésszakán, az alábbi együttes nyilatkozatot tették közzé:

„Üdvözöljük, hogy a Béke Világtanács az általános leszerelés mellett szállt síkra. Egész Németországnak érdeke, hogy a leszerelés mindenütt — német földön is — megvalósuljon. A leszerelés Németország újraegyesítését is elősegítené. Leszerelés nélkül nem eny- hülhe a nemzetközi feszültség, és így nem kerülhet sor a német egység helyreóllitására. Lényeges német hozzájárulás lenne a nemzetközi leszereléshez, ha egész Németországban a lehető legkisebb mértékre csökkentenék a haderőt és annak fegyverzetét, száműznének német területről minden nukleáris fegyvert és az atomerőt kizárólag békés célokra használnák fel. Ehhez elengedhetetlen, hogy a két német állam megállapodást kössön egymással. Egész Németország közvéleményének, mindenkinek, aki szívén viseli a béke és az újraegyesítés ügyét, közös erővel kell nagy céljaink eléréséért küzdenie”, (MTI).

Guy Mollet lemondott az európai tanács tanácskozó közgyűlésének elnökségéről Párizs (MTI). Párizsi közlések szerint Guy Mollet francia miniszterelnök levelet intézett az európai tanács tanácskozó közgyűlésének alelnökéhez, amelyben bejelentette lemondását az ■ 1954. óta betöltött elnöki tisztségéről. (MTI).

Pakisztán miniszterelnöke a közellövőben a Kínai Nép- köztársaságba utazik

K a r a c s i (TASZSZ.) A Times of Karachi közlése szerint Mohamed Ali pakisztáni miniszterelnök a közeljövőben a Kínai Népköztársaságba utazik. A miniszterelnök látogatása alkalmával megtárgyalják a két ország szorosabb kereskedelmi és kulturális kapcsolatai megteremtése lehetőségének kérdéseit. (MTI).

Az egyiptomi hadügyminiszter beszéde a katonai akadémia végzett növendékeinek avató ünnepélyér

Kairó (TASZSZ). A heliopoli- szi katonai akadémián április 10-én avatták a végzett növendékeket. Az avató ünnepségen az egyiptomi fegyveres erők magasrangú tisztjei jelentek meg.

Hakim Amer tábornok, hadügyminiszter és a fegyveres erők fő- parancsnoka beszédében azt mondotta, hogy Egyiptom teljes függetlenségére és igazi szuverinitására törekszik. (MTI).

Jleűe/eifik nyomán

A Szolnok megyei Néplap egyik levelezője megírta, hogy az ujszá- szi sütőipari vállalathoz érkező lisztszállítmányt nem rakták ki idejében és emiatt tetemes kötbért kellett fizetni.

A fenti' panasszal kapcsolatban utasítottam valamennyi vállalati igazgató elvtársat, hogy a jövőben

az ilyen gondatlanságból származó költségeket fizettesse meg azzal a dolgozójával, aki a mulasztást elkövette.

Turóczi Ferencné a Megyei Tanács VB.

élelmiszeripari osztályának vezetője.

PARTÉLET *

II tagdíjfizetés néhány tapasztalata a szolnoki járásban

Pártunk Szervezeti Szabályzata többek között előírja, hogy „a párt tagja az lehet, aki aláveti magát a pártfegyelemnek, végrehajtja a párt határozatait, s rendszeresen fizeti a tagsági díjat”. Ez a párthoz való viszony egyik fokmérője. Ha belenézünk a párttag könyvébe, megismerjük arról tulajdonosát, annak a párthoz való viszonyát. A tagdíjfizetés a .párt- politikai munka szerves része és nemcsak a gazdaságvezetők ügye, hanem az egész pártvezetőségé.

Járásunkban az elmúlt évben értünk el eredményeket. Addig, amíg 1955. január 1-én 96,5 százalék volt a tagdíjfizetés és 4,46 forint az egy főre eső átlag, decemberben már 99,4 százalék és 5,16 forint volt az egy főre eső átlag, ami márciusban 5,49 forintra emelkedett. A termelőszövetkezeteknél 1955. januárjában 2,31 forint volt az egy főre eső átlag, ez év márciusában már 3,71 forint. Dicséret illeti ezért a mezőhéki Táncsics, a besenyszögi Erdei, a martfűi Tisza és a többi termelőszövetkezeti pártszervezeteket.

Ezeket az eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy a járási párt-végrehajtó bizottság is többet foglal-, kozott ezzel a kérdéssel, nemcsak a gazdasági osztály. Alapszervezetenként állandóan figyelemmel kísértük a tagdíjfizetéssel való törődést és a lemaradt helyekre

nagyobb segítséget adtunk

Észrevettük, hogy községi bizottságaink fz elmúlt év elején keveset foglalkoztak e munkával, nem látták világosan, hogy ezzel is a párttagság aktivitását növeljük. Nehéz

volt községi bizottságainkat az ezzel való foglalkozásra rászoktatni. Bevezettük, hogy minden párttagról-számot kell adni, a nemfizetőkről is, és nem elégedtünk meg azzal, hogy valaki nem fizet, hanem meg kellett indokolni azt is, miért passzív. Sokszor előfordult, hogy visszaadtuk az elszámolást az alapszervezeteknek — ami sok esetben nem tetszett — de meglett az eredménye. Elértük, hogy a községi bizottságok állandóan foglalkoznak a tagdíjfizetéssel és sokat javult az alapszervezetek ilyen irányú munkája is. Taggyűlésen rendszeresen értékelik a tagdíjfizetés állását. Legtöbb helyen ma már nemcsak a gazdaságvezető, hanem az egész vezetőség kollektív munkájává vált a tagdíjfizetés politikai irányítása, ellenőrzése.

A járási párt-végrehajtó bizottság a februári taggyűlésekre levelet küldött az alapszervezeteknek, amiben ^értékelte az elmúlt évi tag- díjfizetést. A párttagság azzal válaszolt a végrehajtó bizottság levelére, hogy {najdn°m minden alapszervezetünkben 1—3 forinttal emelik ebben az évben a tagdíjfizetés átlagát. A termelőszövetkezetekben vállalták, hogy ebben az évben elérik az 5 forint egy főre eső átlagot. E taggyűlés nyomán egy hónap alatt a tsz-ekben 29 fillérrel, állami gazdaságokban 64 fillérrel, hivatalokban 2 forinttal, községi alapszervezetekben 0,36 forinttal, járási szinten 0,34 forinttal emelkedett az egy főre eső átlag.

A tagdíjfizetéssel való foglalkozás nagyban függ a pártcsoport- bizalmiak munkájától. A pártvezetőségek kéthetenként összehívják

őket, megbeszélik velük a feladatokat. Legtöbb alapszervezetünkben a pártvezetőség mindig név- szerint megfedj a nekik, kiket kell felkeresniük, mert hónap közben érkeznek és távoznak a pártszervezettől. így elejét veszik annak, hogy néhány elvtárs kimaradjon a tagdíjfizetésből. Az elmúlt hónapban a járási párt VB javaslatára a

népnevelő értekezleteken is megbeszélték

a tagdíjfizetéssel kapcsolatos politikai munkát, valamint azt, hogy mindenki anyagi erejéhez mérten fizessen. Ennek nyomán vannak is olyan kezdeményezések — különösen termelőszövetkezeteinkben —, hogy a pártszervezetek megvizsgálják a párttagok egyéni jövedelmét, munkaegység részesedését, és igyekeznek velük megértetni a tag- díjfizetés fontosságát.

A járási párt VB maga is tett e téren egy sor intézkedést. Többek között minden hónapban rendszeresen értékeljük a tagdíjfizetés állását és azt az alapszervezetekkel ismertetjük. Azokat a párttagokat, akik nem fizetik Rendszeresen tagdíjukat, mi magunk is felkeressük, elbeszélgetünk velük. Általános tapasztalat, hogy utána pótolják mulasztásukat. Azt a módszert is helyesnek tartjuk, hogy néhány párttaghoz — akár a nemfizetés, akár az egy főre eső *tlag emelése érdekében — levelet írunk. E munkának van is húzó hatása az alapszervezetek felé. Különösen sokat javult a tagdíjfizetés Mezőhéken, ahol az egy főre eső átlag 7,15 forint, Tiszaföldváron, ahol az elmúlt

hónapban 1,35 forinttal emelkedett az egy főre eső átlag. De nincs még járásunk területén a tagdíjfizetésnél minden rendben. Vannak még olyan községek, mint Szászberek, ahol csak 2,78 forint, vagy Kőtelek, ahol 2,68 forint az egy főre eső átlag. Néhány helyen, így a csataszögi területi alapszervezetnél, még ennél is kisebb. Vannak még vezetők is, akik a tagdíjfizetésben nem mutatnak példát. Telek István elvtárs, a rákóczifilvi Béke Tsz elnöke 2 forint tagdíjat fizet, mondván, nincs pénze, közben 32 ezer forintos házat készül venni.

Pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata, hogy a gyengébb alapszervezeteknél adjanak fokozottabb segítséget a munka megjavításához.

A tagdíjfizetés a javulás ellenére sem kielégítő. Nem vált még a járási pártbizottság és a községi párt- bizottságok egészének munkájává.

Legsúlyosabb hiba a DISZ tag- díjfizetésnél van. A DISZ-nek még e területén csak szavakban regitet- tünk, nem csoda tehát, hogy nincs is megfelelő javulás. Beszéltünk ugyan arról, hogy az alapszervezetek

felelősek a DISZ tagdíj* fizetéséért is.

de ennek végrehajtását nem követeltük meg. Itt lesz az ideje, hogy a szavakat tettekkel váltsuk fel. Különösen sokat kell segíteni most az újonnan megválasztott alapszervi vezetőségeknek. Meg kell őkét tanítani arra, hogy a tagdíjfizetéssel való foglalkozás nem külön feladat, hanem az egész pártvezetőség, az egész párttagság ( ügye.

B/iRÁTH BÁLINT, a szolnoki jár. pártbizottság másodtitkára