Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-12 / 87. szám

e 2 SZOLNOK »5EOVE-I NEPLAI* 1956- április 12. A békeövezet — másfélrtiilliárd ember- A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához — A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának értékelése a nemzetközi helyzetről világosan megjelöli a nemzetközi élet fejlő­désének fő jellemvonásait, feltárja a háború erőinek agresszív törek­véseit, ugyanakkor azonban rámu­tat, hogy a nemzetközi feszültség bizonyos mértékig enyhült s „a nemzetközi élet küzdőterén a béke megszilárdításának reális távlatai n-'Hak meg.” E helyzet kialakulásában nagy jelentőségű volt az a tény, hogy „a nemzetközi küzdőtéren kiterjedt „békeövezet” jött létre, amely Európa és Ázsia szocialista, vala­mint nem szocialista, de békesze- retö államait egyaránt magában ■jogialja. Ez az övezet a földkerek­ség óriási térségeit fogja át, ame­lyeken majdnem másfélmiUáárt} ember, vagyis bolygónk lakosságá­nak többsége él.” Ebben a cikkben a „békeövezet’’ kialakulásával, a világpolitikában érződő nagy súlyával, növekvő vonzóerejével és további gyarapo­dásával szeretnénk fog1alkozni. Ma, amikor a Szovjetuniót, a Kí­nai Népköztársaságot, az európai és ázsiai népi demokratikus orszá­gokat nagyarányú gazdasági és kulturális fellendülés, a dolgozók jólétének növekedése, népeik erköl­csi-politikai egységének erősödése a kapitalista világot pedig a mély­reható ellentmondások további éle­ződése jellemzi, a nemzetközi élet­ben két ellentétes fő irányzat áll egymással szemben. Az egyik olda­lon az erőpolitika híved új, véres háborúkra készülődnek, ennek ér­dekében fegyverkeznek, létesítenek támaszpontokat a szocialista tábor országainak határain, hozták létre az agresszív katonai tömböket folytatják az úgynevezett „hideg­háborút.” „A másik oldalon — mondja a kongresszus Központi Bizottság be­számolója alapján elfogadott hatá­rozata — mindinkább növekednek és gyarapodnak azok az erők, ame­lyek a nemzetközi küzdőtéren c tartós békéért és a népek bizton­ságáért szállnak síkra. Ezek az erők aktivan harcolnák a háborús veszély elhárításáért, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élé séért.” Ennek az erőnek a legjelentősebb része a „békeövezet.” Kialakulása nem máról-holnapra ment végbe, hanem a második vi­lágháború óta élteit történelmi fo­lyamatban. A Szovjetunió felszaba­dító harca következtében, a fa­siszta Németország és Japán legyő­zése után létrejöttek a népi demok­ráciák, kialakult a szocializmus nemzetközi tábora, amely ífeóta ál­landóan erősödik s lété hatalmas és egyre növekvő befolyást gyako­rol a nemzetközi élet eseményeire. Ez a befolyás a nemzetközi élet egyetlen területén sem maradt ha­tástalan. A külpolitika kérdései iránt érdeklődő, az újságokat rend­szeresen forgató emberek előtt is­meretes, hogy az elmúlt évtized során egyre erőteljesebben bonta­kozott ki a gyarmati elnyomásban sínylődő népek függetlenségi harca az imperialista elnyomókkal szem­ben. A gyarmati népek a szabad­ság és függetlenség példáit látták a félgyarmati sorsból felemelkedett népi demokratikus országokban, a kínai népi forradalom győzelme pe­dig még hatalmasabb lökést adott a nemzeti felszabadító és függet­lenségi mozgalmaknak. A harc végső soron világtörténelmi jelen­tőségű változást hozott a világon: az emberek százmillióit fojtogató imperialista gyarmati rendszer szét­esését. A második világháború óta eltelt idő alatt több mint egymil- liárd kétszázmillió' ember szaba­dult fel a gyarmati és félgyarmati függés alól. Számos országban dia­dalmaskodott a függetlenségi moz­galom, így Indiában, Burmában. Afganisztánban, Egyiptomban, hogv csak a legjelentősebbeket említ­sük. „Napirenden van a gyarmati rendszer teljes felszámolása — mondja a XX. kongresszus határo­zata. — Beköszöntött a világtörténe­lemnek az a nagy Lenin által előre látott korszaka, amikor Kelet népei tevékenyen részt vesznek az eges? világ sorsának intézésében s a nemzetközi viszonyok hatalmas, ú? témtezőivé válnak.” Ilyen hatalmas, új tényező India Ez az áram azoknak a békeszerető európai és ázsiai országoknak a csoportjába tartozik, amelyek kül­politikájuk alapelvének nyilvání­tották ki. hogy nem vesznek részt katonai tömbökben. Sőt India volt az az állam, amely a Kínai Nép­köztársasággal együtt kidolgozta a „Pancsa Sila”-t, a békés egymás mellett élés öt alapelvét, s hang­súlyozta, hogy békepolitikát foly­tatva baráti kapcsolatokat épít ki a Szovjetunióval. Kínával és a népi demokratikus országokkal. „Mindenütt, amerre csak jártunk • mondotta Hruscsov elvtárs az emlékezetes múlt év végi indiai diadalét után Moszkvában elhang­zott beszédében —, ezeket az egy­szerű, az indiai nép szívéből fa­kadó szavakat hallottuk, olvastuk: Az oroszok és indiaiak testvérek. És mi szintén elmondtuk ezeknek az embereknek: igen, testvérek va­gyunk. Testvérek nemcsak a békés élet napjaiban, hanem a kemény megpróbáltatások napjaiban is. Testvérek vagyunk az emberiség jobb jövőjéért, a világ békéjéért vívott harcban.” S ez a testvériség azt jelenti, hogy a Szovjetunió 220 milliós. Kína 600 milliós és India 370 milliós békeszerető népe együtt küzd a világbékéért, a nemzetközi biztonságért, az emberi haladásért. A XX. kongresszus utalt ezzel kap­csolatban Leninnek arra a megál­lapítására, amely szerint a Szov­jetunió, Kína és India együttesen legyőzhetetlen erőt képvisel. A katonai tömböktől való távol- maradás politikája — semlegesség) politika. De nem passzív, hanem a történelmi helyzetnek megfelelően aktív. A katonai tömböktől való távolmaradás politikája ma a kü­lönböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés egymás mellett élésének és a béke meg­óvásáért vívott harcban való együtt­működésének egyik formája. Ezt a politikát folytatja Burma és Afga­nisztán. Egyiptomot, Sziriát és Jordániát sem sikerült belekény­szeríteni az agresszív bagdadi kato­nai tömbbe, sőt az arab államok elhatározták, megtárgyalják, mit tudnak tenni azért, hogy Jordániát megszabadítsák Angliával szem­beni adósságától. Európában Auszt­ria elnyerte a semlegesség elisme­rését és a semleges Svédország is tartózkodik az Atlanti Tömbtől. Ugyanakkor a semlegesség eszméje a nyugati országokban is bontako­zik. Norvégiában tapasztalható ilyen jelenség, s Nyugat-Német országban is a semlegességben látja a közvélemény növekvő része a kettészakított Németország újra­egyesítésének lehetőségét: Az agresszív katonai tömböktől távolmaradó, a békéért harcoló ál­lamok élvezik a béke világmozga­lom rokonszenvét, a hatalmas szo­cialista tábor támogatását. S ez a támogatás nem jelent függőséget, hiszen a „Pancsa Sila”-n — a te­rületi integritásnak és a szuveré- nitás kölcsönös tiszteletbentariásá- nak, a meg nem támadásnak, az egymás be!ügyeibe való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előnyöknek, a békés egymás mellett élésnek és a gaz­dasági együttműködésnek elvén — épül. Ezt az elvet ma már mintegy húsz állam vallja és támogatja. Nyilvánvaló, hogy az ilyen együtt­működés növeli a katonai tömbök­től való tartózkodás politikájának hatását, szűkíti azt a területet, ahol a háborúra spekuláló erők szaba­don garázdálkodhatnak, ugyanak­kor pedig erősíti, gyarapítja a béke övezetét. Ennek napjainkban is megtalál­hatók a kézzelfogható tényei. Szí­ria, Egyiptom, Szaud-Arábia állam­fői közös nyilatkozatban ítélték el a bagdadi paktumot. Mint ismere­tes, Washington a SEATO meg­alakításakor több országra — köz­tük Kambodzsára is — kiterjesz­tette az egyezmény hatását s a leg­utóbbi időkig a SEATO nem hiva­talos résztvevőjének tekintette ezt az országot. A kambodzsai mi- nisztere’nök azonban nemrég kö­zölte a SEATO tagállamaival, hogy hazájának nincs szüksége „segítsé­gükre” s hogy Kambodzsa semle- gességi politikát fog folytatni. Az arab államokra és Kambodzsára Kínának azok a sikerei, amelyeket békeszerető politikájukkal kivív­tak, kétségtelenül hatottak ebben a döntésben. Norvégiában a lapok, így a Dag­bladet című burzsoá lap is az At­lanti Tömbben (NATO) való rész­vételt bírálják. „Verítékkel és könnyel fizetünk ezért a tagságért” — írja erről az egyik cikkíró. Egy másik cikkíró pedig Norvégia népi függetlenségének és cselekvési sza­badságának alapkérdéseiként veti fel, hogy Norvégia kilépjen-e a NATO-ból, vagy a mainál szaba­dabb álláspontra helyezkedjen vele kapcsolatban. Több cikk népszava­zást sürget ebben a kérdésben. Amint ebből is kitűnik, a „Pan­csa Sila”, a békés egymás mellett élés elve napjainkban nemcsak Ázsiában és a Közel-Keleten, hanem Európában is hatalmas mágnes­ként s ellenállhatatlan erővel vonz­za azokat, akiknek kedves a béke, a nemzeti függetlenség. Ugyanakkor tovább omlanak a gyarmati rendszer roskadozó pil­lérei. Március folyamán független állam lett Marokkó és Tunisz, megelőzőleg pedig Szudán. Megváltozott a világ térképe s ez a változás állandó folyamatot mutat: egyre több önálló, szabad, független ország színezi ezt a tér­képet, s egyre több állam vallja ezek közül is magáénak a „Pancsa Sila” elvét, erősítve ezzel a másfél- mű1 iárd embert magában foglaló pártszervezetet. PÉTERI ISTVÁN A NEMZETKÖZI ÉLET HÍREI Közeleg V. I. Lenin születésének nyolcvanadik évfordulója Moszkva (TASZSZ.) Moszkva dolgozói, az egész szovjet nép ké­szülődik Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének nyolcvanhatodik évfor­dulójára. A nevezetes évforduló alkalmából ünnepi gyűléseket tar­tanak az üzemekben és gyárakban, az intézményekben, a főiskolákon és iskolákban. E gyűléseken forra­dalmárok, munkások, tudósaik, írók, művészek, párt és szovjet funk­cionáriusok emlékeznek meg Vla­gyimir Iljicsről. A Szovjetunió ■politikai és tudo­mányos ismereteket terjesztő társa­sága központi előadói termében több előadást szervez. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság béheküláöiiei közös nyilatkozatot tettek Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság béke­mozgalmának küldöttei, akik reszt­vettek a Béke Világtanács stock­holmi rendkívüli ülésszakán, az alábbi együttes nyilatkozatot tet­ték közzé: „Üdvözöljük, hogy a Béke Világ­tanács az általános leszerelés mel­lett szállt síkra. Egész Németor­szágnak érdeke, hogy a leszerelés mindenütt — német földön is — megvalósuljon. A leszerelés Német­ország újraegyesítését is elősegí­tené. Leszerelés nélkül nem eny- hülhe a nemzetközi feszültség, és így nem kerülhet sor a német egység helyreóllitására. Lé­nyeges német hozzájárulás lenne a nemzetközi leszereléshez, ha egész Németországban a lehető legkisebb mértékre csökkentenék a haderőt és annak fegyverzetét, száműzné­nek német területről minden nuk­leáris fegyvert és az atomerőt ki­zárólag békés célokra használnák fel. Ehhez elengedhetetlen, hogy a két német állam megállapodást kössön egymással. Egész Németor­szág közvéleményének, mindenki­nek, aki szívén viseli a béke és az újraegyesítés ügyét, közös erővel kell nagy céljaink eléréséért küz­denie”, (MTI). Guy Mollet lemondott az európai tanács tanácskozó közgyűlésének elnökségéről Párizs (MTI). Párizsi közlések szerint Guy Mollet francia minisz­terelnök levelet intézett az európai tanács tanácskozó közgyűlésének alelnökéhez, amelyben bejelentette lemondását az ■ 1954. óta betöltött elnöki tisztségéről. (MTI). Pakisztán miniszterelnöke a közellövőben a Kínai Nép- köztársaságba utazik K a r a c s i (TASZSZ.) A Times of Karachi közlése szerint Mohamed Ali pakisztáni miniszterelnök a közeljövőben a Kínai Népköztár­saságba utazik. A miniszterelnök látogatása alkalmával megtárgyal­ják a két ország szorosabb kereske­delmi és kulturális kapcsolatai megteremtése lehetőségének kérdé­seit. (MTI). Az egyiptomi hadügyminisz­ter beszéde a katonai akadé­mia végzett növendékeinek avató ünnepélyér Kairó (TASZSZ). A heliopoli- szi katonai akadémián április 10-én avatták a végzett növendékeket. Az avató ünnepségen az egyiptomi fegyveres erők magasrangú tisztjei jelentek meg. Hakim Amer tábornok, hadügy­miniszter és a fegyveres erők fő- parancsnoka beszédében azt mon­dotta, hogy Egyiptom teljes függet­lenségére és igazi szuverinitására törekszik. (MTI). Jleűe/eifik nyomán A Szolnok megyei Néplap egyik levelezője megírta, hogy az ujszá- szi sütőipari vállalathoz érkező lisztszállítmányt nem rakták ki idejében és emiatt tetemes kötbért kellett fizetni. A fenti' panasszal kapcsolatban utasítottam valamennyi vállalati igazgató elvtársat, hogy a jövőben az ilyen gondatlanságból származó költségeket fizettesse meg azzal a dolgozójával, aki a mulasztást el­követte. Turóczi Ferencné a Megyei Tanács VB. élelmiszeripari osztályának vezetője. PARTÉLET * II tagdíjfizetés néhány tapasztalata a szolnoki járásban Pártunk Szervezeti Szabályzata többek között előírja, hogy „a párt tagja az lehet, aki aláveti magát a pártfegyelemnek, végre­hajtja a párt határozatait, s rend­szeresen fizeti a tagsági díjat”. Ez a párthoz való viszony egyik fok­mérője. Ha belenézünk a párttag könyvébe, megismerjük arról tu­lajdonosát, annak a párthoz való viszonyát. A tagdíjfizetés a .párt- politikai munka szerves része és nemcsak a gazdaságvezetők ügye, hanem az egész pártvezetőségé. Járásunkban az elmúlt évben értünk el eredményeket. Addig, amíg 1955. január 1-én 96,5 száza­lék volt a tagdíjfizetés és 4,46 fo­rint az egy főre eső átlag, decem­berben már 99,4 százalék és 5,16 fo­rint volt az egy főre eső átlag, ami márciusban 5,49 forintra emelke­dett. A termelőszövetkezeteknél 1955. januárjában 2,31 forint volt az egy főre eső átlag, ez év már­ciusában már 3,71 forint. Dicséret illeti ezért a mezőhéki Táncsics, a besenyszögi Erdei, a martfűi Tisza és a többi termelőszövetkezeti pártszervezeteket. Ezeket az eredményeket úgy tud­tuk elérni, hogy a járási párt-vég­rehajtó bizottság is többet foglal-, kozott ezzel a kérdéssel, nemcsak a gazdasági osztály. Alapszerveze­tenként állandóan figyelemmel kí­sértük a tagdíjfizetéssel való törő­dést és a lemaradt helyekre nagyobb segítséget adtunk Észrevettük, hogy községi bizott­ságaink fz elmúlt év elején keveset foglalkoztak e munkával, nem lát­ták világosan, hogy ezzel is a párt­tagság aktivitását növeljük. Nehéz volt községi bizottságainkat az ez­zel való foglalkozásra rászoktatni. Bevezettük, hogy minden párttag­ról-számot kell adni, a nemfizetők­ről is, és nem elégedtünk meg az­zal, hogy valaki nem fizet, hanem meg kellett indokolni azt is, miért passzív. Sokszor előfordult, hogy visszaadtuk az elszámolást az alap­szervezeteknek — ami sok esetben nem tetszett — de meglett az ered­ménye. Elértük, hogy a községi bi­zottságok állandóan foglalkoznak a tagdíjfizetéssel és sokat javult az alapszervezetek ilyen irányú mun­kája is. Taggyűlésen rendszeresen értékelik a tagdíjfizetés állását. Legtöbb helyen ma már nemcsak a gazdaságvezető, hanem az egész vezetőség kollektív munkájává vált a tagdíjfizetés politikai irányítása, ellenőrzése. A járási párt-végrehajtó bizott­ság a februári taggyűlésekre leve­let küldött az alapszervezeteknek, amiben ^értékelte az elmúlt évi tag- díjfizetést. A párttagság azzal vá­laszolt a végrehajtó bizottság leve­lére, hogy {najdn°m minden alap­szervezetünkben 1—3 forinttal emelik ebben az évben a tagdíjfi­zetés átlagát. A termelőszövetke­zetekben vállalták, hogy ebben az évben elérik az 5 forint egy főre eső átlagot. E taggyűlés nyomán egy hónap alatt a tsz-ekben 29 fil­lérrel, állami gazdaságokban 64 fillérrel, hivatalokban 2 forinttal, községi alapszervezetekben 0,36 fo­rinttal, járási szinten 0,34 forinttal emelkedett az egy főre eső átlag. A tagdíjfizetéssel való foglalko­zás nagyban függ a pártcsoport- bizalmiak munkájától. A pártveze­tőségek kéthetenként összehívják őket, megbeszélik velük a felada­tokat. Legtöbb alapszervezetünk­ben a pártvezetőség mindig név- szerint megfedj a nekik, kiket kell felkeresniük, mert hónap közben érkeznek és távoznak a pártszerve­zettől. így elejét veszik annak, hogy néhány elvtárs kimaradjon a tagdíjfizetésből. Az elmúlt hónap­ban a járási párt VB javaslatára a népnevelő értekezleteken is megbeszélték a tagdíjfizetéssel kapcsolatos poli­tikai munkát, valamint azt, hogy mindenki anyagi erejéhez mérten fizessen. Ennek nyomán vannak is olyan kezdeményezések — különö­sen termelőszövetkezeteinkben —, hogy a pártszervezetek megvizsgál­ják a párttagok egyéni jövedelmét, munkaegység részesedését, és igyekeznek velük megértetni a tag- díjfizetés fontosságát. A járási párt VB maga is tett e téren egy sor intézkedést. Többek között minden hónapban rendsze­resen értékeljük a tagdíjfizetés ál­lását és azt az alapszervezetekkel ismertetjük. Azokat a párttagokat, akik nem fizetik Rendszeresen tag­díjukat, mi magunk is felkeres­sük, elbeszélgetünk velük. Általá­nos tapasztalat, hogy utána pótol­ják mulasztásukat. Azt a módszert is helyesnek tartjuk, hogy néhány párttaghoz — akár a nemfizetés, akár az egy főre eső *tlag emelése érdekében — levelet írunk. E mun­kának van is húzó hatása az alap­szervezetek felé. Különösen sokat javult a tagdíjfizetés Mezőhéken, ahol az egy főre eső átlag 7,15 fo­rint, Tiszaföldváron, ahol az elmúlt hónapban 1,35 forinttal emelkedett az egy főre eső átlag. De nincs még járásunk területén a tagdíjfi­zetésnél minden rendben. Vannak még olyan községek, mint Szász­berek, ahol csak 2,78 forint, vagy Kőtelek, ahol 2,68 forint az egy fő­re eső átlag. Néhány helyen, így a csataszögi területi alapszervezet­nél, még ennél is kisebb. Vannak még vezetők is, akik a tagdíjfize­tésben nem mutatnak példát. Telek István elvtárs, a rákóczifilvi Béke Tsz elnöke 2 forint tagdíjat fizet, mondván, nincs pénze, közben 32 ezer forintos házat készül venni. Pártszervezeteink egyik legfonto­sabb feladata, hogy a gyengébb alapszervezeteknél adjanak foko­zottabb segítséget a munka meg­javításához. A tagdíjfizetés a javulás ellenére sem kielégítő. Nem vált még a já­rási pártbizottság és a községi párt- bizottságok egészének munkájává. Legsúlyosabb hiba a DISZ tag- díjfizetésnél van. A DISZ-nek még e területén csak szavakban regitet- tünk, nem csoda tehát, hogy nincs is megfelelő javulás. Beszéltünk ugyan arról, hogy az alapszerveze­tek felelősek a DISZ tagdíj* fizetéséért is. de ennek végrehajtását nem köve­teltük meg. Itt lesz az ideje, hogy a szavakat tettekkel váltsuk fel. Különösen sokat kell segíteni most az újonnan megválasztott alap­szervi vezetőségeknek. Meg kell őkét tanítani arra, hogy a tagdíjfi­zetéssel való foglalkozás nem külön feladat, hanem az egész pártveze­tőség, az egész párttagság ( ügye. B/iRÁTH BÁLINT, a szolnoki jár. pártbizottság másodtitkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom