Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-12 / 87. szám
1958. április 12; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HBEESSSaSSBHB Tjenábh épül, szépül kúzséíjiitilz Kunszenlmárfon Ä felszabadulás óta községünk igen sokat fejlődött. Azelőtt sohasem gondolhattunk volna arra hogy egy korszerű, tornatermes, központifűtéses szép, nagy gimnáziumot kapunk 3 millió 800 ezer forint értékben. Mostmár készen van A mintaóvodát 55 ezer forintos költséggel fejleszthettük, az általános iskolák 6 tanteremmel bővültek, államunk 535 ezer forintot költött rájuk. Korszerű vágóhíd épült, 170 ezer forintba került, 3 anyakutat létesítettek 450 ezer forint beruházással. Az új gépállomásra 1 millió 719 ezer forintot fordítottak, a villanyvezeték építése 45 ezer, a szülőotthon korszerűsítése 30 ezer forintba került. Téglagyárunk korszerű szárítót kapott, amely 1 millió 850 ezer, a Kungyalu felé vezető 9 kilométer hosszú kőút 2 millió 500 ezer, új betonjárda építése 65 ezer, a község parkosítása 55 ezer, a Körös-híd kivilágítása 127 ezer, az új könyvtár 50 ezer forintba került, Mindebben a felsorolásban nem szerepelnek az olyan létesítmények, amelyek nem a községben épültek, hanem csak azzal kapcsolatosak. Ilyen például a tiszaugi vasútvonal, amely 52 millió forint költséggel készült, vagy az állami gazdaság nagyarányú létesítményei, amelyekre összesen három millió 700 ezer forintot fordítottak. Ha mindezt összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy Kunszentmártcm az első ötéves tervben 67 és fél millió forint beruházást kapott. Pártunk és kormányzatunk határozata, valamint segítsége nyomán községünk továbbra is gyors ütemben fejlődik. Még ebben az évben a Cserkeszöllő és Békésszentandrás között levő országutat, amely községünkön halad keresztül, 10 mii lió forintos beruházással maka dámútról bitumen-úttá építik át. Községünk közlekedésének zavartalan lebonyolítása érdekében ezt az útszakaszt 2 méterrel szélesítik. Ezen munka elvégzése után a község főutcájának csatornázására és parkosítására kerül sor. Ugyancsak ebben az ötéves tervben 300 ezer forintos beruházással tejfeldolgozó üzem és új műtrágyaraktár létesül. Ez évben a község területén a községfejlesztési tervből 970 méter betonjárda készítését valósítjuk meg 63 ezer forintos költséggel. Tcívábbá megoldjuk a szülőotthon szennyvizének levezetését. Erre 23 ezer forintot fordítunk. Ezen túlmenően 22 800 forintot költünk a község átereszeinek javítására, egy anyakút bekapcsolására, amellyel tovább bővítjük a vízhálózatot. Uj játszóteret létesítünk; Kunszentmárton dolgozói, akik tanúi községünk nagyszerű fejlődésének, egés-en biztosan az új létesítményeket is magukénak tekintik majd, és mint saját tulajdonukat védelmezik. Oláh József, a kunszentmártoni községi pártbizottság titkára. torna kétoldalán négy sor fát ültetünk, ösz- szesen 27 ezer darabot, 67 ezer forintért Mindez azt bizonyítja, hogy községünk ebben az esztendőben tovább fejlődik és szépül. Wesniczki Antal ált. iskolai tanító, Besenyszög Küldjenek facsemetéi! Iskolánk szeretné kivenni részét a fásításból. Fel is készültünk 500 darab facsemete elültetésére. Sajnos nem kapjuk meg az elültetendő dugványokat. Mint csapattanács elnök voltam már Kunszcntmárton- ban is emiatt Nincs eredmény. A tavasz múlik, a fákat nem küldik. Horpácsi István Cibakháza A téglagyárak versenyében a szolnoki üzem vezet Megyénk hat nagy téglagyárának munkája elé komoly akadályok tornyosultak az első negyedévben. Mint általában a szabadban dolgozó üzemeknél, itt is a hideg időjárás jelentette a legnagyobb nehézséget. A nyersgyártásnak, hivatalosan és tervek szerint március első napjaiban kellett megindulni. Ám ekkor még reggelenként vastagon átfagyott a bánva talaja, a szabadban tárolt nyersáru is fagyveszélynek volt kitéve. Ezért csak néhány gyártelepen kezdték meg időben a munkát ott, ahol a telepvezetők ötletesen segítettek magukon. Mezőtúron Tanács András telepvezető éjjelre betakar- tatta a bánya földjét azon a helyen, ahol már egyszer levésték a megfagyott réteget. A nyers-nedves téglát szabadsz inbe hordáit^ de fűrészporral, papírral takartatta le, hogy megóvja a tönkreme-néstől. Hasonló eljárásokat máshol is alkalmaztak; így főleg azok a telepesek tudták teljesíteni első negyedéves tervüket, melyek időben fogtak munkához, s valahogyan kifogtak a hideg időjáráson is. A Szolnoki Téglagyár tavaly sokáig a sereghajtó üzemek közé tartozott. Most első negyedéves és március havi eredményei alapján a Mezőtúri Egyesüléshez tartozó hét gyártelep közül az első lett. Nyersgyártási tervét 12,3 százalékkal szárnyalta túl. A Martfűi Téglagyár szintén az utolsók közül tört előre. Égetési tervét 127 százalékra, nyersgyártási tervét 112 százalékra teljesítette. A kunszentmártoni, abonyi, karcagi és a tiszaföldvári üzem a lerriaradók közé tartozik. Nyersgyártási tervüket március végéig nem teljesítették. Tavaly is így kezdődött 1956 április 10. keltezéssel Kisújszállásról levél érkezett a szerkesztőségbe. Bebők István, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője levélben a Mezőgazdasági Igazgatóságot bírálja a versenyértékelés hibái miatt. Többek között ezeket írta: — „Az 1956 április 5-én megjelent 9. számú Szolnok megyéi Termelőszövetkezeteik Tájékoztatójában közölt páros-versenyek értékelésével vem értek egyet. Mégpedg azért, mert az élenjárók között 123 ponttal Tiszafüred szerepel, ugyanakkor Kisújszállást, amelynek 135 pontja van, az elmaradók között szerepeltetik. Az értékelésben több ilyen hiba is van. A hátulkwllogók között tüntették fel Törökszentmik- lós várost 224 ponttal, ugyanakkor az élenjárók közé került Szolnok 145 ponttal. Az élenjárók és az elmaradók között, a pontpk arányát vizsgálva, komoly eltérések vannak, amelyre magyarázatot nem tudtam találni. Másik észrevételem az, hogy ■nyilván azért említették meg Kisújszállást az elmaradók között, mert tavaszi búza vetéstervünket nem teljesítettük. Ennek nyilván nem is tehettünk eleget, hiszen az őszi kenyér- gabona vetési tervünket túlteljesítettük. Mivel a fenti, évről-évre megismétlődő hibák egyáltalán nem viszik előre a versenymozgalmat, kérem a Néplap szerkesztőségét, észrevételemet közölje az illetékesekkel.” Eleget teszünk Bebők elvtárs kérésének, s azzal a megjegyzéssel egészítjük ki észrevételeit, hogy most, az év első hónapjaiban időszerű a verseny-értékelés hibáit megszüntetni, a későbbi viták, huzavonák elkerülése végett. Reméljük, a Mezőgazdasági Igazgatóság Bebők elvtárs észrevételeit nem hagyja szó nélkül és a Néplapon keresztül válaszol; 4—5 óra helyeit 20 perc alatt A Karcagi és Jászberényi Patyolat Vállalatnál hatcellás ruhaszárítók beszerelését kezdték meg. Az új szárítóberendezés segítségével az eddigi hosszadalmas — 4—5 órás száradási időt 20 percre tudják csökkenteni. Az eddig szárításra használt helyiségek felszabadulnak és ezáltal növekednek a raktározási lehetőségek. A gőzszárító beszerelése után gyorsabb lesz a munka és a lakosság rövidebb időn belül visszakapja a mosásra, vasalásra beadott ruhaneműt. A GAZDASÁGVEZETÉS TAPASZTALATAIBÓL ' A% anyagnormák betartása és as önköltségcsökkentés TAVASZ! TENNIVALÓK A gyümölcsösben — szőlőkben A gyümölcsfák tavaszi munkálnak befejezésére a rövid tavasz és a várható gyors felmelegedés miatt előreláthatólag csak nagyon kevés idő áll majd rendelkezésre. Ezért a lehető legsürgősebben fejezzük be a gyümölcsösökben folyó mechanikai munkákat, a fák metszését és tisztítását. A fagymentes napokban minden erővel kezdjünk hozzá a rügyfaikadás előtti permetezéshez. Most időszerű és hasonlóképpen rövid idő alatt elvégzendő munka a tavaszi telepítés is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tavasszal ültetett gyümölcsfarcsemetéket minden körülmények között iszapolni kell. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a homoki és mélyfekvésű kötött talajú szőlőkben a téli fagy kárt okozott. A takaratlan vesszőrészeken a rügyek éíagytak. Emiatt szükséges nyitás előtt elő- metszést végeznünk úgy, hogy a földtakaró fölött lévő összes vesz- szőket lemetszük. Nyitás és fakadás után — amikor a rügyek megduzzadnak — végezzük csak el a rendes metszést, amit később zöld válogatással egészítünk ki. Az idei kitolódott tavasz miatt a korai szabadföldi zöldségtermelés jelentősége nagymértékben fokozódott. A mostoha időjárás következményeit a palánták helyes kezelésével, gondos talajelőkészátóssel és kiültetéssel, valamint szakszerű ápolással ellensúlyozhatjuk. A paprika és paradicsom palántáit legalább egyszer tűzdeljük, (ptkíroz- zuk), mert igazán erős és jó gyö- kérzetű palántákat csak ilyen módon nyerünk. A káposztafélék is korábban adnak termést, ha a palántákat tűzdelve neveljük. A ki- ültetéseknél alkalmazzunk sartrá- gyázást, mert az a palánták első fejlődési szakaszában gyors, erőteljes fejlődést biztosít. Gondoskodjunk a korán kiültetett, fagyérzékeny palánták fagy- és szélvédelméről is; Az önköltségcsökkentés lényegét és fontosságát sokan ismerik — így nem is kívánom most különösebben boncolgatni. Érdemes azonban közelebbről megnézni ennek egyik legfontosabb és legszámottevőbb részét, az anyagfelhasználás kérdé sót. A mi üzemünk példáját veszem alapul, de ennek tanulságai másutt is érvényesek. A vegyipari üzemek általában — így a mi üzemünk is — anyagigényesek. Az anyagfogyasztás az ösz- szes költségek több, mint 50 százalékát teszik ki. Ez az arány is bizonyítja, hogy a fajlagos anyaghányad betartása, illetve ennek néhány tized százalékos csökkentése is nagy kihatással lehet az önköltség alakulására. Mi is az a fajlagos anyaghányad ? Valamely tennék meghatározott egységére (lehet tonna, köbméter, darab, stb.) eső anyagfogyasztás, illetve felhasználás. Ezen belül természetesen a különböző anyagok normáit is mérni kell, mert nem lehet közömbös, hogy milyen anyagból mennyit fogyaszt a termelő üzem. Ha sok drága anyagot használ, emelkedik a fajlagos anyaghányad értéke. A fajlagos anyagfogyasztás lényege, hogy a minőség állandó javítása mellett a termelés is emelkedjen. Az anyagnormák nem örök életűek. A különböző műszaki szervezési intézkedések, az állandóan fejlődő technológia, de nem utolsósorban az újítás és a munkaverseny kihatással van a normák alakulására és változására ; Egy néhány gyakorlati példa, a mi üzemünk életéből jól szemlélteti, hogy a műszaki intézkedések milyen kihatással lehetnek az anyagfelhasználásra. A csörgedező hűtők üzemünk lényeges berendezései közé tartoznak. Csöveikben meleg sav cirkulál, melyre hideg viz csorog s ez hűti le a savat a kívánt hőfokra. Hosszú időn keresztül napirenden voltak a cső és könyök lyukadások, tömítési hibák. Ennek az lett a következménye, hogy az üzemet le kellett állítani és ez komoly anyagi veszteséget jelentett. A csövekben lévő sav tekintélyes része elfolyt, ami természetesen a fajlagos anyagfelhasználás emelkedését okozta, mert ugyanolyan anyagmennyiségből kevesebb készterméket sikerült előállítani. Ezenkívül tekintélyes gázveszteség is fellépett, ami ugyancsak növelte anyaghányadunkat és csökkentette a termelést. A műszaki szervezési intézkedések tervébe felvettük e hibák kiküszöbölését és ennek sikeres végrehajtása oda vezetett, hogy az elmúlt évben elkerültünk több száz óra üzemállást, mert a csörgedező hűtők hónapokon át bírják javítás nélkül. Befolyásolja az anyagfelhasználást a technológiai fegyelem betartása is. A pirit pörkölésénél például a kemencés feladata az anyag egyenletes adagolása — a megadott menny iségben. — Úgy kell tartani a tüzet a kemencében, hogy a piritet a lehető legjobban kiégesse. Minél kevesebb a kiégetett pirit pörkjé- ben visszamaradó kén, annál jobb a fajlagos anyagfelhasználás. A kemencék kezelése nem bonyolult feladat, de állandó figyelmet és felügyeletet követel. Megffajtó művük a földszinten van, a pörkölés viszont az emeleten történik. Előfordul, hogy a kemencét sürgősen le kell állítani valamilyen üzemzavar miatt. Hogy a kemencés ebben az esetben sem hagyja el munkahelyét bevezettük a kemencék elektromos távkapcsolását, ami a kemen- cések munkahelyén is lehetővé teszi a hajtómű leállítását. Hármas célt érünk el ezzel. Az egyik az, hogy a dolgozóknak nem kell adott esetben a lépcsőkön szaladgálni, a másik az, hogy a kemence leállítása abban a pillanatban megtörténhet, amikor szükséges és mivel a technológia előírja, hogy a kemencés- nek állandóan a kemencénél kell tartózkodnia, ezt is elértük. A közvetett anyag is befolyásolja a költségeket Az anyagfogyasztás csökkentésére számtalan újítás került bevezetésre. Természetesen az anyag fogyasztásnál nemcsak a közvetlen anyag, hanem az úgynevezett közvetett anyag is komoly tételként szerepel a költségek között. Nagy jelentőségű újítás volt például a következő: a savmarások követkéz tében a hőkicserélő csövei gyakran tönkrementek ott, ahol a gáz belép a csövekbe. Emiatt a hasznosítás a kontakt kemencéknél 5—10 százalékkal is csökkent. Az újítás előtt ezeket a csöveket tömör dugóval kiiktattuk a gázáramból, a gépegység jó hasznosításával, de csökkent kapacitással üzemelt tovább! Az újítás lényege, hogy a tömör dugó helyett kúpos csődugót helyezünk az átmart csövekbe és így alig észrevehető a kapacitáscsökkenés, a hasznosítás pedig változatlan. A közvetlen anyagmegtakarításon kívül a gépegység üzemeltetése is meghosszabbodik. A fajlagos anyaghányad alakulására általában, de különösen a mi üzemünknél nagy hatással van az áramfelhasználás alakulása. Tekintve, hogy az éjszakai villamos energia olcsóbb, mint a nappali, azokat az egységeket, melyeket nem okvetlenül szükséges nappal üzemeltetni lehetőleg éjszaka járatjuk; Az áramköltségek alakulása egyébként a munkaverseny keretében is befolyásolható pl. az üresjáratok kiküszöbölése, a szocialista megőrzésre átvett motorok rendszeres karbantartása stb; Az említetteken kívül, természetesen igen sok lehetőség van még az anyaghányad csökkentésére. Ezeket minden üzem saját viszonyai között tudja legjobban felkutatni és kihasználni; A fentiekben bevált, gyakorlati példákkal igyekeztem a fajlagos anyaghányad alakulására vonatkozó néhány fontos tényezőt úgy csoportosítani, hogy azok képet adjanak e fontos gazdasági munka jelentőségéről, lehetőségeiről. FUTÁR LiSZLÓ Tiszamenti Vegyiművei. Méhészetben i A rendkívüli hideg télen a méhcsaládok a szokottnál többet fogyasztottak és a nagy hideg elleni küzdelemben életerejük is legyengült, ezért most fokozott gondozást kívánnak. A családokat megfelelő időben a legelső alkalommal vizsgáljuk át és a képtárakat takarítsuk ki. Ez alkalommal, a szükséghez mérten, egészítsük ki az élelemkészletet is. A jó hőgazdálkodás érdekében a családokat annyi lépre szorítsuk össze, amennyiben a méhek sűrűn födnek. Igen fontos a gondos takarás, mert a családok így gyorsabban fejlődnek. A betegnek mutatkozó családokat helyezzük tiszta kaptárba és a régi kaptárt fertőtlenítsük. Az ilyen családokból vegyünk mintát és azt küldjük meg véleményezésre a Kisállattenyésztés! Kutató Intézet méhtenyésztési osztályára. Folyamatosan gondoskodjunk a méhek vízellátásáról és készítsük elő a tavaszi serkentő legejőre való vándorlást. I A szarvasmarhák előkészítése a legeltetésre és a zöldtakarmányok etetésére A szarvasmarha legtermészetszerűbb, legtáplálóbb takarmánya nyáron a legelő, amelynek füve könnyen emészthető, ízletes, enzimekben, vitaminokban gazdag táplálék. A -^gel tetőssel együtt járó mozgás edzetté teszi teheneinket, növendékborjainkat. A szabad levegőn való tartózkodás csökkenti a fertőző betegségek, különösen a gümőkór veszélyét. A mozgás növeli az állat életképességét és ezen keresztül tartós termelőképességét. Fontos tehát, hogy a legelőt jól kihasználjuk. Rövidesen e’érkezik a legeltetés ideje és rátérünk a zöldtakarmányok etetésére; A legelőre való kihajtással együttjáró változások az érzékenyebb szervezetű teheneket annyira megviselik, hogy a tej mennyisége és a zsírtartalma átmenetileg egy-két hétig csökken. E zavarok elkerülése érdekében a legeltetésre való fokozott áttérést kell megvalósítanunk; Kihajtás előtt végezzük el a körömápolást, mert a tartósan istállózott tehénnél a körmök túlnövése folytán papucskörmök, ollós, kos- szarvszerűen csavarodott köröm- formák képződnek A testsúly mindinkább a szarusarkokra és a szaruvánkosokra tere1 ódik. A megterhelés fájdalmas lesz, majd a vékony szarusarkok zúzódása, talpfekély, rngyulladás, sőt a csülökízületek gyulladása is egy-kettőre bekövetkezhetík. A faragást bízzuk mindenkor hozzáértő emberre és már a kihajtás előtt két-négy héttel végezzük el. Április közepe felé az istálló gyakoribb szellőztetésével, jártatással, a déli napsütéses órákban karámban való tartással fokozatosan készítsük elő a teheneket a legeltetéshez; Állatainkat fokozatosan szoktassuk zöldtakarmányhoz. Egyidejűleg az abrakot is csökkenthetjük. Kezdetben csak a déli meleg órákban legeltessünk 1—2 órát; Kihajtás előtt és behajtás után adjunk szálastakarmányt a teheneknek. A legeltetést rossz időben ne kezdjük el. Természetes legelő hiányában is gondoskodni kell megfelelő mozgásról és napfényről. A tehenek nyári eleségét ma már mindenütt zöld takarmányok adják. Ezeket a nagy íz- és zamatanyag tartalmuk miatt a fejőstehenek szívesen fogyasztják, jól emésztik s ez jó hatással van a tejtermelésre. A zöldtakarmányra való áttérést fokozatosan valósítsuk meg. A zsenge zöldtakarmányok — különösen a hereféöék — puffasztó hatásuknál fogva könnyen felfúvódást okozhatnak. Azért, l>a frissen etetjük őket, szalmával keverve és szecskázva adjuk az állatoknak. Tu’ságosan apróra ne szecskázzuk a zöldtakarmányt, mert az veszít ízletességéből és emésztési zavarokat is okozhat. FELHÍVJUK Szolnok város lakosságának figyelmet hogy gyártmányaink cs készítményeink a legszebb kivitelben és legolcsóbb áron kerülnek forgalomba. Gyártunk1 kocsikat, — kombinált, hálószoba és konyhabútorokat, sezlont, fotelt és rekamiét. Gépek javítását és felszerelését cs bármilyen épületlakatos munkát vállalunk. MEZOGAZDASAGI KTSZ Szolnok, Gsfor u. 1 sz. Besenyszög világítás 2030 méterrel lesz meghosszabbítva, 26 új közvilágítási lámpával bővül, 23 ezer forintos költséggel. Az új kulturotthonunk építése 345 ezer, a VlÁVAUT-megálló, illetve váróterem építése 32 ezer forintba kerül. Ezenkívül a község határában a 33-as csaoesenyszogon ezevi \ íözségpolitikai terv 1 tereiében 4070 négy- 2 :etméter új betonjárda 1 épül. A postától a Sza- f >adság térig húzódó il izakasz építését már é neg is kezdték. Ezen- B tívül útburkolásként 1 >00 négyzetméter terű- s etet terméskővel Iá- r unk el, Az utcai köz- h
