Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-08 / 84. szám

1956. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Levél Nagybaracskáról Karcagra „Köszönjük a Szabadság Tsz tagjainak.,*“ A képen a 12 teherautóból álló karaván, élén a karcagi Szabadság Termelő­szövetkezet pótkocsis teherautójával A karcagi Szabadság Tsz több tagja Rónyai Kálmán elnök és Ür- dődl Sándor párttitkár vezetésével Nagybaracskán jártak. A tizenkét teherautó között, amelyek a kar­cagi termelőszövetkezetek segítsé­gét vitték az árvízkárosult Duna- menti területek termelőszövetkeze­teinek, ott voltak a Szabadság Tsz autói is, amelyek a nagybaracskai Petői! Termelőszövetkezetnek 30 juhot, 20 sertést, 98 kg rizst, 50 kg cukrot, 177 kg babot és 68 kg árpát szállítottak. A napokban a nagybaracskai Pe­tőfi Tsz tagjai levelet küldtek a Szabadság Tsz tagjainak, A levél a következőképpen hangzik: „Kedves Elvtársakl A nagybaracskai Petőfi Termelőszövetkezet tagjai mély bála- érzettel és teljes szívből jövő köszönettel vették tudomásul a kar­cagi Szabadság Tsz tagjainak önzetlen és nagyarányú segítségét. Ez a segítség, amely méreteiben is bizonyítja karcagi elvtár­saink emberszeretetét, nagy reményt és biztatást nyújtott tag­jainknak a további munkához. Az árvíz pusztítását látva, érzett jogos keserűségükben arról győződtünk meg, hogy szocializmust építő országunkban a bajba, nehézségbe jutott dolgozók nincse­nek egyedül, nem elhagyottak. Karcagi elvtársaink szép példáját mutatták a testvéri segít­ségnek, a szeretetnek, amely hálára kötelez bennünket. Ismételten — és úgy gondoljuk nem elégszer mondunk kö­szönetét a karcagi Szabadság Tsz tagjainak, A nagybaracskai Petőfi Tsz tagjai és vezetősége nevében CSERMÁK ISTVÁN elnök» Eddig a levél, telisded tele kö­szönő szóval Úgy gondoljuk azonban, a kar­cagi Szabadság Tsz tagjainak a2 lesz a legszebb köszönet, ha arról kapnak hírt, hogy a nagybaracskai Petőfi Tsz ismét talpra állt az or­szág segítségével — amelyben az ő segítségük is benne volt — s el­indult a továbbfejlődés, a gazdago­dás, a virágzás útján. Újabb hatalmas víztároló építését kezdik el Bulgáriában Április első napjában a Krdzsali város határában levő Prilepci köz­ségnél újabb hatalmas víztároló építését kezdik eL Az új víztároló, amely Bulgária második legna­gyobb vízgyűjtője lesz, az Arda- íolyó vizeit használja majd fel Az új víztároló fala körülbelül 30—40 méterrel fogja meghaladni az eddigi legmagasabb víztároló falak magasságát A víztároló szé­lessége csupán 2 küométer, de hosz- sza több mint 30 kilométer lesz. A víztároló a’att hatalmas vil­lamosáram fejlesztőtelepet építe­nek. Tekintettel arra, hogy a víz nagy magasságból fog alázúdulni, az erőmű egyike lesz Bulgária leg­nagyobb teljesítményű erőművei­nek. Az erőmű meghajtása után a víz földalatti a'agutakon Ismét egye­sül az Arda-folyó vizeivel, amely további szakasza folyamán a „Sztu- den KLadenec” erőművet látja el a szükséges vízmennyiséggel. A „Krdzsali” vízierőmű 5 esz­tendő múlva készül el célja közös: a legkorszerűbb tech­nika felhasználásával a termelés növelése a dolgozók érdekében. Eddig a szoeiali-ta tábor kialaku­lásával, gazdasági és politikai sike­reivel foglalkoztunk. Most nézzük meg, hogyan alakult a helyzet a kapitalista világban, mely erőtlen­nek bizonyult a szocializmus világ­rendszerré válásának megakadá­lyozására? Az imperialista országok reakcióé erői az USA vezetésével nem jó szemmel nézték a demokratikus és nemzeti mozgalmak széleskörű ki­bontakozását. a szocializmus erői­nek gyarapodását. Céljuk e mozgal­mak elfojtása útján a világuralom megteremtése volt. Ennek érdeké­ben hirdették meg a hírhedt erőpo­litikát, amelynek keretében fékte­len fegyverkezésbe kezdtek, támasz­pontokat építettek a Szovjetunió, a szocialista tábor más országai körül és különböző agresszív tömböket tákoltak ős ze. Ez a politika azon­ban rövid idő alatt zsákutcába ju­tott, lelepleződött a tömegek előtt Vegyünk néhány kérdést boncolás alá, világosan lássuk, mennyire csődbe került az imperialista körök eiőpolitikéja. Nézzük először a termelés alaku­lását a második világháború után a tőkés országokban. A XX. kongresz- szuson rámutattak a felszólalók, hogy ellentmondásokkal telített emelkedés mutatkozott a kapitalista termelésben. Ebben több tényező is közrejátszott. A legfőbbek a követ­kezők: a 15—20 év alatt elhanyagolt állótőke felújítása a kapitalista vi­lágban, nagyobbfokű külső terjesz­kedés a fegyverkezés és a kizsák­mányolás fokozása. Ezek valameny- nyién ideiglenesen ható tényezők. Bármennyire is igyekenek a burzsoá \ ideológusok az ellenkezőjét bizony­gatni. Az első kettő például már megszűnt hatni. Nézzük ml a hely­zet a fegyverkezéssel és a kizsák­mányolással? Azok a2 iparágak, amelyek a mllitarizálással függnek össze, fejlődtek, a technika tökéle. tesedett. Ez azonban egyoldalú fej­lődés, mert ugyanakkor a békés ter­meléssel összefüggő iparágaknál pangás, vagy visszaesés figyelhető meg. A fegyverkezés ugyanis óriási anyagi erőket van el a népgazdaság­tól, a társadalomtól. Ebből a töme­geknek semmi haszna nincs. A •te­her azonban annál nagyobb. Ve­gyünk néhány példát. Az USA-ban az egy főre eső katonai kiadás 1929/ 30-ban 7 dollár volt, ma 250. Más tőkés országokban szintén nagyfokú emelkedés tapasztalható, önkénte­lenül is arra gondolunk, hogy mi­ből emelték meg ennyire? Talán a monopóliumok profitja lett keve­sebb? Nem, hanem a nép, a dolgo­zók életszínvonala csökkent ennek arányában, mégpedig két úton: az adók növelése és a kizsákmányolás fokozása útján. Magasabbak az egyenes-adók, Az USA-ban pl. az 1937/38. évihez képest 1953-ban 600 százalékkal emelkedtek. A kizsák­mányolás fokozódását elsősorban a termelés és a reálbérek alakulása mutatja. Amíg ugyanis az egy főre eső ipari termelés a fontosabb tő­kés országokban 10—25 százalékkal nőtt, a reálbér nem emelkedett, sőt több helyen csökkent. Egyedül a monopóliumok nyernek a hadimeg- . rendeléseken. Profitjuk 1938. és 1953. között tizenháromszorosára nőtt. Az egyenlőtlen és ingatag fejlődés következtében világviszonylatban állandóan szaporodik a munkanél­küliek száma. Az USA-ban teljesen Minden cikkből lényegesen túlteljesítette első negyedévi begyűjtési tervéi a megye dolgozó parasztsága A felszabadulási begyűjtési ver­sen ymozgalom, amely április vé­géig tart, széles méreteket öltött a megyében. Dolgozó parasztok, köz­ségek, járások, városok állnak ver­senyben egymással a minél maga­sabb eredmények eléréséért. A megye területén 71 község, 116 ter­melőszövetkezet és csaknem 20.CCO egyénileg dolgozó paraszt csatlako­zott a felszabadulási vensenymoz- galomhoz. Egyedül Kenderesen 654 dolgozó paraszt tett vállalást s ezek közül 529 eleget is tett adott sza­vának. Fontos István és Nász Imre kenderes! dolgozó parasztok még április 4-e előtt teljesítették egész­évi tojás-, soványbairomfi- és hí­zottsertés beadási tervüket. Megyei szinten ugyancsak arról tanúskodnak a számok, hogy a me­gyében megfelelően folyik a be­gyűjtés. Az első negyedévi tervet valamennyi cikkből lényegesen túl­teljesítették a dolgozó parasztok. Hízottsertééből, a legfontosabb be­adási cikkből 124,7 százalék az eredmény. Vágómarhából 146, tej­ből 102, tojásból 125, baromfiból 135 százalékra teljesítették be­gyűjtési tervüket a megye dolgozó parasztjai, A járások közötti versenyben a kumhegyesi az első. Itt egyetlen cikkből sem maradt 120 százalék alatt a begyűjtés negyedévi ered­ménye. Hízottsertésből 130, vágó­marhából 157, tejből 121, tojásból 123, baromfiból 151 százalékra tel­jesítették tervüket a járás dolgozói, A városok közötti versenyben Törökszentmiklós halad az élen, Itt is magas eredmények születtek a felszabadulási vensenyszakasz- ban: hízottsertésből 174, vágómar­hából pedig 152 százalékos a terv­teljesítés. A mi szemléletünktől idegen . .. Vfogyan lehet egy jószándékú in­11 tézkedést a mi szemléletünk­től idegen szellemben végrehajtani, erről szól ez az írás. A Minisztertanás határozatot ho­zott, hogy tanácsaink évi költségve­tésük bizonyos hányadáról mond­janak le az árvízsújtotta területek újjáépítése érdekében. Ennek nyo­mán a Szolnok megyei Tanács a vállalatok tervenfelüli nyereség-ré­szesedéséből 501 ezer forintot aján­lott fel, mig a községi, járási és vá­rosi tanácsok, az egyes költségveté­si tételek terhére 711 ezer forintról mondott le. Milyen tételekből adódik ez a 711 ezer forint? Erről beszélnek azok a kimutatások, amelyek jelenleg a megyei tanács pénzügyi osztályán fekszenek. A jászapáti járásnak ebben az év­ben állategészségügyi célokra 581 ezer forint volt az évi költségvetése. Ebből — főleg a dologi kiadások csökkentésével — 19 240 forintot ajánlott fel. A járásnak csaknem 1 millió forint az ezévi kiadása az ovódák és napközi otthonok fenn­tartására. Ebből az összegből 2400 forintot akar megtakarítani az árvízsújtotta területek megsegíté­sére. A tiszafüredi járási tanács a kiküldetési pénzek terhére 10 ezer forintot, a dologi kiadásokéból 34 ezret, mig a béralapból 9500-at. Ez a három tétel a járás által felaján­lott összeg 60 százalékát teszi ki. A jászberényi járás és Turkeve a do­logi kiadások csökkentéséből szár­mazó összeggel kíván hozzájárulni a nemzeti ügyhöz. lUindezek a példák azt blzo­1TJ- nyitják, hogy a felajánlá­sok helyesek, mert lényegében a tanács-apparátus az önköltségcsök­kentés, a takarékosság segítségével kíván eleget tenni a Miniszterta­nács határozatának. De mit szóljunk Tőrökszentmík- lós, Kisújszállás és Jászberény fel­ajánlásához? A törökszentmiklósi városi ta­nács összesen 34 költségvetési tételt sorol fel. Ezek csökkentésével akar hozzájárulni az árvíz okozta sebek begyógyításához, közben sebeket üt a szociális gondoskodáson. Ugyanis a 34 csökkentett költségvetési tétel közül 21 a gyermekekről való gon­doskodás költségvetési tételeit akarja lefaragni. Tehát csökken­teni akarja a bölcsődék, a napközi otthonok és az iskolák számára jut­tatandó összegeket. A kisújszállási városi tanácsnál- hasonló a helyzet. Itt is elsősorban a szociális és iskolai költségekből nagylelkűek a tanács vezetői. De például nem jutott eszükbe az, hogy a személyi kiadásokat csökkentsék, így érintetlen marad a kiszállási költség. A 195 ezer forintos dologi kiadásokból mindössze ezer forin­tot voltak hajlandó felajánlani, de az óvodák élelmezésére előirány­zott 122 ezer forintból kétezret. Le­het tovább is élezni: ugyanakkor, amikor kétezer forintot levesznek az óvodák ellátás-előirányzátából, eszükbe sem jutott, hogy az apaál­latok ellátásánál néhány forintot me eltakarítsanak. És Jászberény? Itt már azt a fáradságot sem vet­ték maguknak a városi tanács ve­zetői, hogy törjék a fejüket: hogyan lehetne a személyi, a közigazgatási és a dologi kiadások, vagy mondjuk a napidíjak rovatán megtakarítást elérni, ök 32 ezer forintot ajánlót- tak fel az árvízkárosultak javára a következő költségvetési tételekből: kórház, rendelőintézet, körzeti or­vosi ellátás, mozgószakorvosi szol­gálat, szociális otthon, közegészség- ügy, diákotthonok, úttörőmozgalom* AM it szólnak ehhez a tervezethez a három város tanácstagjai és dolgozói? t. k. A FÁK HETE A fásítás népgazdasági és nép­egészségügyi szempontból rendkí­vül nagy jelentőségű. Különösen szükséges ez nálunk Szolnok me­gyében, hiszen az ország más terü­leteihez képest itt a legkevesebb az erdő. A felszabadulás óta eltelt évtizedben számos helyen nagyará­nyú fásításokat végeztek és külö­nösen számottevő a termelőszövet­kezeti városok mezővédő erdősáv- jainak területe. A második ötéves terv ideje alatt is nagy munkát kell végeznünk a fásítás terén, hogy rövid idő alatt teljes egészében pótolni tudjuk a népgazdaság ilyen irányú szükség­letét. Az erdősávok ültetése, a la­kott területek fásítása társadalmi feladat, A fák hete ünnepségeket minden esztendő áprilisának második he­tében szokták megrendezni. Erre vonatkozóan a Minisztertanács is rendeletet adott ki, amelyben a helyi tanácsok figyelmét felhívja arra, hogy minden városiban, köz­ségben tanyaközpontban, termelő­szövetkezetben, állami gazdaságban és iskolában rendezzék meg a fák hete ünnepségeket. Ebben rendkí­vül nagy szerepük van a DISZ szervezeteknek és az iskolák út­törő szervezetéinek, A Minisztertanács rendelete elő­munkanélküli 3 millió, Olaszország­ban 2, Nyugat-Németországban 1 millió és így tovább. Jóval több en­nél a ré-zleges munkanélküliek száma. A munkanélküliség és a reálbér csökkenése a piac szűkülé­séhez vezet, mert csökken a dolgo­zók vásárló ereje. Emiatt halmozód­nak az eladatlan Iparcikkek. így az USA-ban is pL annak ellenére, hogy részletfizetésre is igyekeznek árut elhelyezni. Arról nem is beszélve, hogy ez az út a tömegek eladósodá­sához vezet. Amíg 1945-ben 5,7 mil­liárd volt a dolláradósság, addig 1955. szeptemberében 34,3 milliárdot ért el. A kapitalista piac ugyanakkor szűkül világviszonylatban is. A szo­cialista tábor országainak kiválása a világimperializmus kötelékéből, valamint a gyarmati népek felsza­badító harcának sikerei, saját ipa­ruk megteremtése, stb. egyre job­ban csökkentik a féktelen kiszipo- lyozási lehetőséget. Fokozta a ne­hézségeket a tőkés országokban, hogy az USA nyomására a kölcsö­nös előnyökön alapuló kereskedel­met is korlátozták a szocializmus világrendszeréhez tartozó államok­kal A felsorolt és. a még sok más tényező hatására a termelési kapa­citás kihasználása Igen alacsony. A tömegek elégedetlensége foko­zódik, amit a sztrájkok magas szá­ma mutat leginkább. A háború után 11 jelentősebb országból szer­zett adatok alapján a sztrájkok száma 67-ről 101 ezerre, míg a résztvevők száma 21-ről 73 millióra emelkedett. A közelmúlt. eseményei azt mu­tatják, hogy a tömegek nyomására egyre több nyugati politikus és ál­lamférfi fog’al állást a fegyverke­zési hajszával és általában az erő­politikával sezmben. Ezek közül legjelentősebb Gronchi olasz köz- társasági elnök, Pineau francia külügyminiszter és Guy Mollet francia miniszterelnök napokban elhangzott nyilatkozata. Valameny- nyien élesen bírálták az amerikai politikát, elítélték az USA részé­ről tapasztalható merevséget, amely főleg a leszereléssel kapcsolatban nyilvánul meg. Nyilatkozataik a megegyezés, az együttműködés megvalósítása irányában mutatnak, összefoglalva tehát az eddigiek­ből azt láthatjuk, hogy a Szovjet­unióban és a szocialista világrend- szerhez tartozó országokban vál­ságmentesen fejlődik a gazdaság, növekszik a nép jóléte, a kapita­lista világ termelése ellenben las­san, egyenlőtlenül és ellentmondá­sosan fejlődik, a tömegek nyomora fokozódik. Számtalan ellentét és ellentmondás (a termelő erők és viszonyok közti imperialisták és a gyarmatok közti, a különböző ag­resszív tömbökön belüli és így to­vább) bomlasztja a kapitalista vi­lágot. A Szovjetunió vezette béketábor, a kollektív biztonság, a békevéde­lem, a leszerelés kérdéséiben egyre több támogatóra talál, szemben az erőpolitika híveivel, akiknek tö­rekvése nyilvánvalóan csődbe ju­tott; Egyre szélesebb körben terjed a szocialista tábor sikerei láttán a szociahsta eszme, fokozódik a mun­kásosztály és a széles néptömegek harca létfontosságú jogaikért, ér­dekeikért, mint erre a XX. kong­resszus rámutat. A kapita’izmu? elkerülhetetlenül újabb gazdasási és társadalmi megrázkódtatások és a végső bomlás felé lm1 ad. Gál Gyula írja, hogy a városokban és a na­gyobb községekben a fák hete al­kalmával ünnepélyeket kell ren­dezni és a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak a mozgalomban való részvétele sok-sok dolgozót tud mozgósítani a fásításra. A tanácsok szervezzék meg a tanácstagok vá­lasztókerületi agitációs munkáját! A fásítás jelentőségét ismertető elő­adások anyagát az erdőgazdaságok szolnoki központjától megkaphatják a községi tanácsok.' A fák hete ün­nepségeket pedig lehetőleg faülte­téssel kössék egybe. Az ehhez szük­séges facsemetékről ugyancsak az erdőgazdaságok gondoskodnak. 1956-ban már egymillió hektár kukoricát termelnek Lengyelországban A lengyel kormány határozatot hozott, hogy a kukorica vetésterü­letét 1956rban 200 000 hektárral kell növelni 1956-ban a Lengs?«! Népköztársaságban már egymillió hektáron termelnek kukoricát A kukorica vetésének, ápolásá­nak, betakarításának, morzeo1 ásó­nak és ollózásának megkönnyíté­sére a lengyel mezőgazdasági gép­ipar már az idén 25 000 kéáhajtásű vetőgépet, 10 000 kézihajtású rhör- zsológépet és más mezőgazdasági felszereléseket szállít a falunak; Külföldről 4000 vetőgépet importál­nak négyzetes-fészkes vetéshez, to­vábbá 150 speciális kombájnt. A kukorioatermesztőket e1őnyben ré­szesítik a műtrá^a-Juttatámál^ „Prágai hét46 Áprilisban egy-egy hétre vendé­gül látják Prágában a Csehszlovák Köztársaság legjobb termelőszövet­kezeti tagjait, egyénileg dolgozó parasztokat és olyan fiatalokat, akik az ifjúsági szövetség felhívá­sát követve részt vesznek a szűz­földek megművelésében. Hat szép szálloda áll a vidéki vendégek ren­delkezésére és a Földművelésügyi Minisztérium gazdag, teljesen in­gyenes programot biztosít számuk­ra. így például előadásokat néznek meg a Nemzeti Színházban és az Operaházban, ellátogatnak a Nem­zeti Irodalmi Múzeumba és a Le- nán-múzeumba, agrártudósokkal ta­lálkoznak, filmeket látnak az állat- tenyésztés és növénytermesztés ha­ladó módszereiről stb. Vaclav Marton, a piskova-lhotai termelőszövet tagja például néhány napja az „Axa” szállodában lakaik. 1950-ben alapították a termelő­szövetkezetet, 6 is alapító tag vall Most a növénytermesztő brigádban dolgozik, jó munkája jutalmául küldték Prágába. Különösen a színházi előadásoknak és filmeknek örül Az „Axa” szállodáiian lakó ceo- oort legfiatalabb tagja Elena Tko­kévá. a drachkovi termelőszövetke­zetből. Arca majd kiosatan az egészségtől, szeme folyton nevel Egy évig mezőgazdasági szakisko­lára járt, most egy évig a terme1ő- szövetkezetben gyakorol, aztán is­mét iskola követkézül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom