Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-08 / 84. szám

2 * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. április 8. A leszerelés kérdéséről A leszerelés kérdése nem áj probléma. Fennáll jóformán a má­sodik világháború befejezésének pillanata óta — ha csak az elmúlt évtized történetét vesszük példá­nak. Az ENSZ Leszerelési Bizott­sága és Albizottsága az elmúlt években egyetlen alkalommal sem jutott el még az általános elvi megállapodásig sem, hacsak nem tartjuk annak a nagyhatalmak dek­larációját a leszerelés szükségessé­géről. A. Leszerelés! Albizottság jelen­leg Londonban folyó ülésszakán azonban — a nemzetközi viszo­nyokban uralkodó általános eny­hült légkör jegyében — kilátás van olyan reális lépések megtételére, amelyek alapul szolgálhatnak a le­szerelés problémájánál: fokozatos megoldásához. Mint már lapjaink közölték, a Leszerelési Albizottság élé a leg­utóbbi időben egy angol-francia és egy szovjet javaslat került; Az angol—francia farv ■— amint azt nyugati bírálói is megállapítják — visszafelé tett lé­pést jelent még a nyugati hatal­mak korábbi javaslataihoz képest is. Sőt, ez a terv válójában szente­sítené az atomfegyver használatát, mert javasolja használatának en­gedélyezését „az agresszióval szem­beni védelem” ürügyével Végül pedig, ez a terv semmiféle reális garanciával nem biztosítja a fegy-' veres erők és a fegyverzet, ezen belül az atom fegyverek csökkenté­sére szolgáló intézkedések végre­hajtását. Világosan látható tehát, hogy e terv nem adja meg a több­éves zsákutcából való kijutás lehe­tőségét; A Leszerelési Albizottság ugyan­ezen ülésszaka elé Gromiko, a Szov­jetunió megbízottja is leszerelési javaslatot terjesztett, s e terv az­óta. is a világközvélemény figyel­mének középpontjában áll, és kom­mentárokra, nyilatkozatokra ösz­tönzi a nyugati politikai tényező­ket is. Hí az új a szovjet tervezetben ? Az új szovjet tervezet a nyugati hatalmak korábbi javaslatainak és a szovjet javaslatoknak rendkívül rugalmas, világos összeegyeztetésé­ből keletkezett. Leglényegesebb vo­nása az, hogy bár a szovjet kormány továbbra is a hömagfegyverek tel­jes és feltétel nélküli betiltásának híve, — mégis, „hogy kimozdítsa a leszerelés ügyét a holtpontról és pozitív eredmények szülessenek eb­ben a kérdésben, újabb javaslatot terjesztett be, amely a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdését nem teszi függővé attól: létrejöjjön-e meg­egyezés az atomfegyver eltiltásának kérdésében., Ez hatalmas lépést jelent előre, mert mindeddig a nyugat azzal utasított vissza minden javaslatot, hogy nem hajlandó e két kérdés egymástól való függőségét elismer­rtemzetközi kapcsolatokban uralko­dik 6 amelynek terméke és jelentős tényezője is a szovjet javaslat. Azután maga a javaslat bátorságá­val, a legmesszebbmenő kompro­misszumra mutatott haj’andőságá- val, végül pedig a javaslatnak a tényleges adottságokból való kiin­dulása, a lépésről-lépésre — nem pedig egy csapásra — történő meg­oldásokra való törekvés, mindez reményt nyújt a megállapodásra. A nyugati sajtó általában — kevés kivétellel •— óvatos optimizmussal kommentálja a szovjet leszerelési javaslatot s kiemeli annak jelentőségét. A te­kintélyes, konzervatív Times egyik cikkében rámutat: ,A hagyományos fegyverekre vonatkozó sikeres le­szerelés olyan légkört teremthet, amelyben meg lehet majd fontolni az atomleszerelést is.” A Daily Express szerint az a tény, hogy a Szovjetunió nem ra­gaszkodik az atamleszerelés azon­nali megvitatásához, a javaslatot „szoros összhangba hozza a lesze­relésre vonatkozó amerikai elgon­dolással.” A francia Figaró kije’enti, hogy a javaslat „elősegíti a tárgyalások folytatását.” Amerikai hivatalos körökben pe­dig szintén „jó tárgyalási alapnak’ nevezik a szovjet javaslatot, ha vannak is fenntartásaik. Amint ebből is látható, a szovjet javaslatok kiküszöbölik a jelen'eg fennálló akadályokat és megnyitják az utat a megegyezés felé. Remél­hető, hogy a megegyezéshez jó ala­pot nyújtó szovjet javaslatokat jó­indulatúan fogja megvizsgálni az ENSZ Leszerelési Bizottságának Albizottsága. A leszerelési egyez­mény mielőbbi megkötése megfe­lelne a fegyverkezési hajsza terhét vállán viselő emberiség létérdekei­nek. Most már a nyugat! hatalmakon a sor;:3 Egyénileg dolgozó parasztok is köthetnek szerződést vegyszeres gyomirtásra ÚTTÖRŐ ÉLET Néhány szó az „Ifjú mester“ próbákról Űttoróházunh 33 szakkörében sokágú és igen érdekes dolgokat tanulunk. Jómagam a Tereptan szakkör tagja vagyok, ahol szintén felkészültünk az „Ifjú mester“ pró­bákra. Első feladatként lakásom 100 méteres, majd 500 méteres körzetét tanulmányoztam és minden rész­letében meg is ismertem. Pontos vázlatot is készítettem a jelzett körzetről, aminek középpontja a mj házunk volt. Rajzomat 1:2000 méretarány szerint készítettem el és minden útvonalat, épületet fel­tüntettem rajta. A fontosabb he­lyeket (orvos, gyógyszertár, telefon, népbolt stb.) piros körrel jelöltem meg. Összegyűjtöttem ezenkívül en­nek a környéknek növény- és állat­világára vonatkozó adatokat. Gon­doljátok el, milyen meglepetésben volt részem gyújtökörutamon, ami­dőn pontosan közvetlen szomszé­dunkban egy ketrecben nevelt, már szelíd rókára bukkantam. Alig várom a nyári szünidőt, hogy a tanultakat a hegyvidéki tá­borozáson felhasználhassam. Ball Imre VI. o. fc Szolnok, Beloiannisz úti iík. Mit csináltok az örsi órákon Nagy örömmel olvastam, hogy a Néplapban megindult az úttörő ro­vat. Örülök neki, mert így köny- nyen hírt szerezhet egyik iskola a másik munkájáról, ami igen tanul­ságos lesz. Hogy bemutatkozzam: Juhász Margit vagyok, a szolnoki Abanyi úti iskola V. osztályos ta­nulója és a III. őrs vezetője. És most azt szeretném megkér­dezni a többi iskola őrsvezetőitől, hogyan és mit csiná’nak az örsi órákon? Mi az utolsó örsi órán beteglátogatáson voltunk, tudniil­lik az osztályfőnökünk megbelege­det. Nagyon szeretjük, éppen ezért beszéltem meg az őrsömmel, hogy elmegyünk meglátogatni. A pajtá­sok örömmel fogadták a javaslatot Vettünk egy szál nagyon szép szeg­fűt és egy kis süteményt — Igaz, hogy nem nagy érték volt az egész, de annál nagyobb szeretettel vit­tük. A tanár elvtárs nagyon örült a látogatásunknak, az arcán látszott, hogy jól esett neki a figyelmessé­günk. Úttörő üdvözletté! 3 Juhász Margit őrsvezető Megdicsérjük a jaszalsöszentgyärgyl pajtisokat, mert úttörő módon segítenek beteg osztálytársaikon. Kiss László egy hóna­pig maradt távol az iskolától májgyul­ladása miatt. Ezalatt szorgalmasan lá­togatta öt Berényi Pál úttörö, s xneki köszönhető, hogy Kiss Laci haladni tu­dott a tananyaggal. Térjék Ilonka meUhártyagyuliadásban betegedett meg. Bajzáth Imre és Nagy Mária naponta megjelentek nála, elma­gyarázták a tananyagot, leírták a váz­latot. Térjék Ilonka felgyógyulása után — mulasztása ellenére is — éppúgy tudta az anyagot, mint osztálytársai. Dicséretre és követésre méltó a pél­dátok aisószentgyörgyi úttörők. A Földművelésügyi Minisztérium legutóbbi rendelkezése alapján a nö­vényvédő állomások, az egyénileg dolgozó paraszok részére is végez­hetnek vegyszeres gyomirtást. A növényvédő állomás természete­sen figyelembe veszi a helyi adottsá­gokat is a szerződés kötésnél. Szük­séges az hogy egy-egy községben több termelő kössön szerződést egy­más mellett lévő földeken. Valamint feltétel még az is — a gépek jobb kihasználása érdekében —, hogy ter­melőszövetkezet is dolgoztasson ve­le. A gyomirtást abban az esetben végzi az állomás, ha a gabona veté­sek fejlettségi állapota az előírásnak megfelel és a vetések egyöntetű fej- lettségüek, valamint a gyomosodés mértéke indokolttá teszi. A permetezést a növényvédő állo­más a saját gépeivel végzi el. A permetező szereket a termelőnek kell megrendelni, illetve beszerezni. A vegyszeres gyomirtásra az egyéni­leg dolgozó parasztok a községi ta­nács végrehajtóbizottságánál jelent­kezzenek. Ezek összegyűjtik a je­lentkezést és telefonon vagy írásban közlik azt a Kenderesi Növényvédő Állomással. Felhívás az öntevékeny művészeti csoportokká* A hazánkat ért súlyos árvízi csa­pás megmozgatta a társadalom úgyszólván minden rétegének segí­tőkészségét. A károk aránya azonban olyan hatalmas, hogy minden lehetőséget ki kell használnunk: minden egyes dolgozó közreműködésére szükség van, A Művészeti Dolgozók Szakszer­vezete a közelmúltban minden ma­gyar művészt felszólított arra, hogy csatlakozzék az országos gyűjtési akcióhoz. Az öntevékeny művészeti csopor­tok eddig is példamutató áldozat- készségükről tettek tanúságot; Szükséges azonban ezen a területen is a szervezett segítségnyújtás; Ezért a SZOT, a Népművelési Minisztérium, a DISZ és a Nép- művészeti Intézet felhívja vala­mennyi öntevékeny művészeti cso­portot, hogy rendezzenek önálló műsoros esteket, amelyeknek be­vételét teljes egészében az árvíz- károsultak javára fodítsák! Kormányzatunk helyesli a Mű­vészeti Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezését és hozzájárult ah­hoz, hogy a hivatásos és öntevé­keny művészek közösen segítsék elő az egyik súlyos kárt szenvedett sárközi község, Sióagárd felépíté­st. Úgy érezzük, hogy a hivatásos és öntevékeny művészek közös meg­mozdulásából jelentős eredmény származik e szörnyű csapás enyhí­tésére folyó küzdelemben. Bízunk abban, hogy megértve a helyzet súlyosságát és felismerve a károk nagyságát, az öntevékeny művészet munkásai jelentősen hozzájárulnak az árvízkárok helyreállításához. A bevételekből befolyt összegek a 800—5 OTP csekkszámlára fize­tendők be; Az akció lebonyolítása érdekében a közeli napokban részletes tájé­koztatót bocsátunk ki, amelyet az illetékesekhez eljuttatunk^ Népművelés? Minisztérium Dolgozó Ifjúság Szövetsége Szakszervezetek Országos Tanácsa Népművészeti Intézet fl Szolnoki 51. sz. SKÜY dolgozói röpgyflléseken tárgyalták meg a Béke Viiágtanács stücXhoimi ülésének határozatát A Béke Vüágtanáes stockholmi rendkívüli ülésszaka, i kizárólag a leszereléssel foglalkozik, vagy visszhangot keltett vállalatunk dolgozói körében. Dolgozóink munkahelyeiken megtárgyalták. a Bőke Wág tanács rendkívüli ülésének határozatát, annak nemzetközi jelentő­ségét. Több hozzászóló elmondotta, hogy az egyedül járható út a, vüágbéke megteremtéséhez a leszerelés kérdésének megoldása, mely csökkenti a háborús veszélyt, A röpgyüléseken határozatot hoztak, hogy a Béke Vitdgta- náes ülése alatt béke-hetet tartanak. Többek között a gépkocsi- vezetők vállalták, hogy előirányzott napi terveiket a béke-hét alatt maradéktalanul teljesítik, A SZOLNOKI 51. SZ. AVTÓKÖZL. VÁLLALAT BÉKEBlZOTTSÁGAi fl nemzelközi erőviszonyok alakulása a második viiágkáború lián ni. Most azonban — mint a L’Hu- rnanité rámutat — „tárgytalannak lehet tekinteni a nyugati hatalmak fő ellenvetését a leszerelésre vonat­kozó egyezménnyel szemben.” A szovjet javaslat azonban en­nél is tovább megy: előirányozza Európában a fegyverzet korláto­zása és felügyelete övezetének meg­teremtését.. Ez az övezet magában foglalná Németország mindkét ré­szét és a vele szomszédos államo­kat. Az egyezményben előírnák, hogy e területen a nagyhatalmak mekkora létszámú csapatokat tart­hatnának, s kikötnék, hogy az övezetnek mindenféle atomfegyver­től mentesnél! kell lennie. A ter­vezet e részében fellelhetők az „Eden-terv” bizonyos alapvet«* ele­mei. A szovjet javaslat igen fontos intézkedéseket tartalmaz a terve­zett katonai létszámcsökkentés és az ellenőrzés terén is. Leszögezi, hogy későbbi lépésként lehetséges­nek tartja az Eisenhower-féle légi fényképezési ellenőrzés figyelembe­vételét és biztosítja az ellenőrző szervnek, hogy „akadálytalanul be­tekintést nyer az államok katonai költségvetésére Vonatkozó anya­gokba, így az államok törvényhozó és végrehajtó szerveinek e kérdés­sel kapcsolatos minden döntésébe.” Van-e remény a sikerre ? Joggal vetődhetik fel az olvasó­ban a kérdés, hogy ha a jelen le­szerelési tárgyalásokon is két ellen­tétes tervezet áll egymással szem­ben, mégis mi nyújtja a reményt arra, hogy a leszerelés alapkérdé­seiben megegyezés történhetik? Elsősorban figyelembe kell venni azt az enyhültebb légkört, amely a A. XX. kongresszus anyagúnak feldolgozásához. Az SZ HP XX. kongresszusa behatóan foglalkozott a nemzetközi helyzet fontosabb eseményeivel és elvi kérdéseivel. Rávilágított azokra a történelmi körülményekre, ame­lyek következtében megváltoztak az erőviszonyok. Ezt a kongresszus határozata így foglalja össze: „Ko­runknak az a legfontosabb vonása, hogy a szocializmus kilépett az egy ország kereteiből és világrendszerré vált, s a kapitalizmus erőtlennek bizonyult e világtörténelmi folya­mat megakadályozására-’* Nézzük meg közelebbről azokat a tényeket, amelyekre ez a megálla­pítás épül. A Szovjetunió, mint tudjuk, a második világháborúból nem legyengülve, hanem — az im­perialista számításokkal ellentét­ben — megerősödve került ki. Har­cának eredményeként számos euró­pai és ázsiai ország felszabadult a fasizmus járma alól. Ezeknek a dol­gozói kommunista pártjaik vezeté­sével követték a Szovjetunió példá­ját és a szocializmus építésének útjára léptek. A legjelentősebb győ­zelem a 600 milliós kínai népé volt, amely több évtizedes harc eredmé­nyeként kivívta hazája független­ségét. szabadságát és ma már szin­tén a szocializmust építi. A Szov­jetunióval és a Kínai Népköztársa­sággal az élen tehát létrejött a szo­cialista világrendszer, amely több mint 10 országot foglal magában. A változás nagyságát még jobban érzékelni tudjuk ha mzgnézünk né­hány számadatot. Amíg a második világháború előtt a világ földterü­letének csak 17 százaléka tartozott a szocialista rendszerhez, a lakos­ságának pedig mindössze 7 százalé­ka, addig ma a földterületnek több mint 25, a lakosságnak pedig 36 százaléka sorolható ide, A szocialista világrendszer poli­tikai és gazdasági téren egyaránt jelentős sikereket ért el. Elegendő, ha ezek közül néhányat megemlí­tünk. A tábor országai megőrizték nemzeti függetlenségüket, népük szabadságát az imperializmussal szemben. Növekedett tekintélyük a nemzetközi kérdések békés megol­dásáért, a hidegháború felszámolá­sáért, minden nép szabadságának, függetlenségének tiszteletben tartá­sáért vívott harcuk során. E küzde­lem élén a Szovjetunió áll, mely létezésének első pillanatától a né­pek békéjének élharcosa. Különö­sen a második világháború utáni időben hozta meg e harc a maga gyümölcsét. Néhány siker, amelyek a legjelentősebbek: a nemzetközi feszültség enyhülése; a háborús tűz­fészkek felszámolása; a tárgyalások politikájánál! érvényesítése; az úgy­nevezett „genfi szellem"; a Kelet és Nyugat közti kapcsolat erősö­dése a kollektív biztonságért; a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésiért, az atom- és hidro­gén-fegyverek eltiltásáért tett szá­mos javaslat, köztük a legutóbbi is, mely ismét közelebb visz a megol­dáshoz. A Szovjetunió és a szocialista tá­bor valamennyi országa e harcban maga mögött tudhatta és tudhatja ma is az emberiség túlnyomó több­ségét. Ez azzal magyarázható, hogy politikája az emberiség többsége létérdekeinek felel meg. azt fejezi ki. Részben ezzel, másrészt a szo­cialista tábor gazdasági sikereivel függ öisze, hogy a szocializmus esz­méjének elterjedése és a szocialista világrend vonzása ma már nemcsak a gyarmatokon, hanem az imperia­lista országok dolgozói körében is rendkívül nagy. Nézzük meg ezek után, melyek a legjelentősebb gazdasági sikerek? Vegyük először a Szovjetuniót. A XX. kongresszuson elhangzott be­számolóból megtudjuk, hogy ipari termelése 1929-hez viszonyítva — a lenini iparosítási elvek alapján — több mint húszszorosára emelke­dett. Az új 5 éves tervben 65 szá­zalékos növekedést irányoztak elő, ezen belül a nehézipar 70 %-os növelését. Mindez a szovjet embe­rek életének szebbé és boldogabbá tételét segíti elő. Ez teszi lehetővé a napi munkaidő csökkentését, a reálbér 30, a kolhoztagok reáljöve­delmének 40 százalékos növekedé­sét, az általános kötelező középis­kolai oktatás bevezetését és minden szociális és kulturális célkitűzés megvalósítását. A Kínai Népköztársaság és a népi demokráciái! szintén jelentős sike­reket mutathatnak fel. Pl. Kína ma már kétszeresét, — Lengyelország négyszeresét, hazánk három és fél­szeresét termeli a háború előtti ipari szintnek. A néni demokratikus országok a termelés és a technika fejlesztés­sel összhangban szintén törvénynek tekintik a népjólét növelését. Mi viszonyainkra vonatkoztatva erről Rákosi elvtárs a következőket mon­dotta: — • hangsúlyoznunk kell, hogy amit a Szovjetunió e téren tervez, a mi politikánk is. Nekünk is feltétlenül biztosítani kell lehe­tőségeinkhez mérten az életszínvo­nal fokozatos és állandó emelését’’ Az egész szocialista tábor ipari termelése szilárd alap a népjólét emeléséhez, hiszen növekvő részét képezi a világ ös:z-ipari termelésé­nek: 1939-ben még mindössze 7 szá­zalék volt, ma már 30 százalék. Si­kerei szorosan összefüggnek az egyes országok kölcsönös testvéri támogatásával, mely a további győ­zelmek elérésében is jelentős szere­pet tölt be. Az új 5 éves tervek ösz- szehangolása során ugyanis mód nyílik arra, hogy nagyobb fokú ko­operáció valósuljon meg. Minden or­szág nehéziparának azt az ágát fej­leszti, amelyhez legjobbak a felté­telei. Mi például — ahogyan erre Rákosi elvtárs rámutatott — első­sorban az alumínium- és a kőolaj­ipart fejlesztjük, de a hazai szén és acél termelését sem hanyagoljuk eh A kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági összefogáson belül a leg­jelentősebb segítséget a Szovjet­uniótól kapják a szocialista tábor országai. Amint erre a Központi Bizottság beszámolójában Hruscsov elvtárs a kongresszuson rámutatott, 391 vállalat és 90 műhely építésé­hez nyújt segítséget, ezen felül 21 milliárd hosszúlejáratú kölcsönt ad az egyes államoknak. Rendelkezésre bocsátja az atomkutatás terén szer­zett tapa ztalatait is. Amint erről már értesültünk, a közelmúltban meg is alakult az Egyesített Atom­kutató Intézet, amely a nemzetközi tapasztalatcsere fóruma lew. A most ismertetett nemzetközi együtt­működésnek az az alapja, hogy va­lamennyi szocializmust építő ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom