Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-16 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Vili. évfolyam, 65. szám, 1956. március 16. péntek. SöLiVOK c A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (2. o.) — Közös úton (2—3. o.) — A mayor—szovjet barátság hónapja hírei (3. o.) — Hírek, Sport (4. o.) A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a Politikai Bizottság előterjesztése alapján megtárgyalta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán' részt vett delegáció beszámolóját. A Központi Vezetőség teljes mértékben egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelenlegi nemzetközi helyzetről s a Szovjetunió belső helyzetéről adott és helyesli az ebből levont következtetéseket. A Szovjetuniónak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén megmutatkozó rendkívüli ütemű fejlődése, a lenini tanításokon alapuló, a párt bölcsességét tükröző bel- és külpolitikája új szövetségeseket nyert meg a nemzetközi színtéren, új lehetőségeket nyitott a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok, a szocialista és a tőkés világrendszer békés együttéléséhez és versenyéhez, a szilárd béke megteremtéséhez. A kongresszus megállapításai a háború megakadályozásának lehetőségéről, továbbá a szocializmusba való átmenet különböző formáiról, nemzetközileg növelik és szilárdítják a munkásosztály egységét, a néptömegek összefogását, a béke, a demokrácia és a szocializmus híveinek hatalmas táborát. A Központi Vezetőséget őszinte örömmel töltik el a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikerei, s a hatodik ötéves terv nagyszerű célkitűzései, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt túlszárnyalja az egy főre eső termelés tekintetében a legfejlettebb tőkés országokat, örömmel üdvözli a Központi Vezetőség a szovjet nép anyagi és kulturális jólétének további növekedését: a reálbérek és jövedelmek emelését, a munkaidő csökkentését, a kötelező középiskolai oktatás általános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézkedéseket A Központi Vezetőség mélyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrása a pártélet lenini normáinak helyreállítása, a személyi kultusz leküzdése. a kollektív vezetés megteremtése, mely a gazdasági, a politikai és kulturális élet minden területén szabadon kifejleszti a párt és az egész szovjet nép korlátlan alkotó erőit. Mindezek alapján a Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a KV tagjai, a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók, valamint ezek szervezetei és az állami szervek cselekvő részvételével haladéktalanul dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozataiból a magyarországi viszonyokra alkalmazhatók és gondoskodjék ezek megvalósításáról. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy pártunk politikai irányvonala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgozott ki, helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar elsőbbsége mellett, mindenekelőtt a mezőgazdaság fejlesztését, biztosítani kell hozamának növelését s a mezőgazdaság szocialista átszervezését; fejleszteni kell a fogyasztási iparágakat is. Biztosítani kell az ipar műszaki színvonalának gyors emelését, a viszonylagos lemaradás felszámolását. Tovább kell folytatni az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, s a termelékenység emelése révén a népjólét emelésének politikáját. Továbbra is szívós, következetes harcot kell folytatni a pártban azért, hogy minden fokon teljes mértékben valósággá váljék a kollektív vezetés. Tovább kell fejleszteni a párton belüli demokráciát. A már elért eredményekre támaszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és a munkásosztály vezetésével ki kell szélesíteni a hazafias népfront-mozgalmat, ezt politikai tartalommal kell megtölteni oly módon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakosságát mozgósítani a béke védelmére s a szocialista Magyarország felépítésére. A XX. kongresszus új lendületet adott annak a helyes politikának a végrehajtásához, amely a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusán épül, és amelyet megszabadított a jobboldali torzításoktól a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozata. Minden pártszervnek és pártszervezetnek — a Központi Vezetőségtől az alapszervezetekig — fel kell számolnia a formális, bürokratikus pártmunkát. A pártmunka középpontjába a gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtását; a végrehajtás megszervezését és irányítását, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat elmélyítését kell tenni. Az ideológiai, tudományos, kulturális, propaganda- és agitációs munkában messzemenően figyelembe kell venni a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának elvi megállapításait. A Központi Vezetőség határozottan leszögezi, hogy az idológiai munka elmaradottságát nálunk is csak akkor lehet megszüntetni, ha nem tűrjük az elméleti restséget. A marxizmus—leninizmus megmerevítését, a dogmatizmust. Az elméleti munkát a legszorosabban össze kell kapcsolni az élettel, a szocialista építés gyakorlatával. A propaganda- és agitációs munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását. A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendre kerülő irányelveinél érvényesítse mindazokat a tanulságokat, amelyeket a magyar népgazdaság, s általában a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusából következtetésként le kell vonni. A Központi Vezetőség felh ívja a pártbizottságokat és alap- szervezeteket, pártunk minden tagját, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák és elemezzék a XX. kongresszus anyagát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását elősegítő útmutatásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak tanulmányozása és a gyakorlati munkában való felhasználása újabb lendületet ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nagy segítséget jelent pártunk III. kongresszusa és a Központi Vezetőség múlt évi nagy jelentőségű határozatainak végrehajtásában, az előttünk álló feladatok teljesítésében, a szocializmus építésében Magyarországon. A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Párt és kormányküldöttség utazott Boleslaw Bierut elvtárs temetésére Boleslaw Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának temetésére elutazott a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya küldöttsége. A küldöttség tagjai: Hegedűs András elvtárs az MDP Politikai Bizottsáeának tagja, a Minisztertanács elnöke, Mekis József elvtárs az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének helyettese. Egri Gyula elvtárs az MDP Központi Vezetőségének titkára. Pong- rácz Kálmán elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja. (MTI) * Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén (Folytatás az előző lapszámból.) Azt hiszem, tisztelt Központi Vezetőség, hogy a magyar dolgozó nép, a magyar kommunisták, mint a múltban, úgy a jövőben sem kímélik erőiket, hogy megvédjék a béke nagy ügyét. Éberen fogunk őrködni, s szoros egységben a világ minden békeszerető erőivel harcolunk, hogy meghiúsuljanak az imperialisták háborús tervei. Miné: szorosabbak pártunk kapcsolatai a dolgozó néppel, minél egységesebben követi pártunkat az egész ország, annál nagyobb a hozzájárulásunk ahhoz, hogy megvédjük a békét. A nemzetközi küzdőtéren bekövetkezett változások folytán új távlatok nyílnak meg az országoknak és nemzeteknek a szocializmusba való átmenete tekintetében is. Ennek az átmenetnek most már nem kell okvetlenül polgárháborúval járnia. Már Lenin rámutatott arra. hogy az egyes nemzetek nem teljesen egyformán fognak a szocializmushoz elérni. Ezt a megállapítást Lenin még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt tette, s a történelmi tapasztalatok teljesen igazolták e tételét. Ma a társadalom szocialista alapon való átalakításának a szovjet formán kívül van a népi demokratikus békés forrná ia is. melyet Magyarország. Lengyelország, Románia Bulgária. Csehszlovákia. Albánia és más országok a konkrét történelmi társadalmi és gazdasági törvényeiknek és sajátosságaiknak megfelelően teremtettek meg és alkalmaztak. Sok sajátos vonással gazdagítja a szocialista építést a Kínai Népköztársaság, mely a forradalom győzelme után békésen fokozatosan alakítja át a magán- ipart és kereskedelmet a szocialista gazdaság részévé. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, mely a szocializmust építi, ezt ugvancssfc a maga sajátszerű formái közt teszi meg. _ Nagyon valószínű, hogy a. szocializmusba való átmenet formái egyre változatosabbá válnak, s a mai történelmi helyzetben, amikor a szocializmus és a demokrácia »tábora világszerte mérhetetlenül megnövekedett és napról-napra bebizonyítja hatalmas belső erejét, döntő fölényét a kapitalizmussal szemben, a kapitalizmus pedig jóval gyengébb lett. nem okvetlenül kell a szocializmus építésének polgárháborúval járnia. — A mai körülmények között több kapitalista országban megvan a reális lehetősége annak, hogy a munkásosztály maga köré tömörítse a nép nagy többségét, s így biztosítsa a legfontosabb termelési eszközök néptulajdonba kerülését. — Annak a munkásosztálynak, mely a kommunista párt vezetésével maga köré tudja tömöríteni a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, az összes hazafias erőket, megvan a lehetősége arra is, hogy a parlamentben szilárd többséget szerezzen, a parlamentet a burzsoá demokrácia szervéből a népakarat eszközévé tegye és ezzel megteremtse azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a gyökeres szociális átalakulás megvalósítását. — Természetesen azokban az országokban, amelyekben a kapitalizmus még erős. amelyekben hatalmas katonai és rendőri apparátussal rendelkezik, sa reakció még erős ellenállást fejt ki, ott a szocializmusba való átmenet a kemény osztályharc, forradalmi harc éles formái közepette történik. — A szocializmusba való polgárháború nélküli átmenet példája volt 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte is. Tudvalevőleg a magvar dolgozók, a Magyarországi Kommunista Párt vezetésével minden fegyveres harc. egyetlen lövés nélkül vették kezükbe 1919 március 21-én a hatalmat. A polgárháború csak akkor kezdődött, amikor az imperialisták megtámadták a Magyar Tanács- köztársaságot. — A szocializmusba való polgár- háború nélküli átmenet példája a Magyar Népköztársaság létrejötte is. Nálunk a Szovjetunió felszabadító harcának eredményeképpen előállott helyzetben lehetővé vált, hogy a magyar kommunisták fokozatosan megnyerték célkitűzéseik számára a munkásosztály túlnyomó többségét, szoros szövetséget hoztak létre a dolgozó parasztsággal, a maguk oldalára vontaik a haladó értelmiséget és ezekre az erőkre támaszkodva, fokozatosan tértek át a szocializmus építésére. Ez az átmenet olyan símán történt, hogy a „fordulat éve” után úgy kellett megmagyaráznunk a dolgozóknak, hogy már „átléptük a Rubicont”, átléptük a határt, s a szocializmus építéséhez fogtunk. Természetes, hogy ez az átmenet békés formája ellenére is, tartalmában forradalom volt, s hogy az így létrejött állam a proletárdiktatúra állama. A munkásosztály egységének kérdése — A XX. kongresszus rámutatott arra, hogy sok bajnak az a gyökere, hogy a munkásosztály számos országban hosszú évek óta megoszlott és különböző csapatai nem egységfrontban küzdenek, ami csak a reakció erőinek malmára hajtja a vizet. — Most kilátás nyílik a helyzet megváltoztatására. Az élet sok olyan kérdést tűzött napirendre, amelyek nemcsak megkövetelik valamennyi munkáspárt közeledését és együttműködését, hanem reális lehetőségeket is teremtenek az együttműködéshez. A legfontosabb ilyen kérdés a béke megvédése, az újabb háború megelőzése. — Ha a munkásosztály egységes, szervezett erőként lép fel, ha. szilárd akaratot tanúsít, nem lesz háború. — Napjainkban sok szociáldemokrata tevékenyen harcol a háborús veszély és a militarizmus ellen, a szocializmushoz való közeledésért, a munkásmozgalom egységéért. „Őszintén üdvözöljük ezeket a szociáldemokratákat — mondotta a kongresszusi beszámoló — és készek vagyunk mindent megtenni erőfesz!téseinlk egyesítésére a nagy ügyért, a békének és a dolgozók érdekeinek megvédéséért vívott harcban.” — Ez az álláspont csakúgy, mint a Központi Bizottság által felvetett többi új elvi kérdés a marxizmus— leninizmus alkalmazását, a marxizmus—leninizmus továbbfejlesztését és a mai viszonyokra való alkotó alkalmazását jelenti. A szociáldemokratákkal való egységfront kérdését annak idején Lenin vetette fel és 1921-ben a Kommunista Intemacionálé komoly erőfeszítéseket tett megvalósítására, de az akkori viszonyok között nem valósult meg. A mi viszonyaink között a kérdés újra való felvetésének és gyakorlati megvalósításának óriási a jelentősége, és lehetősége. Ennek megfelelően máris nagy visszhangja támadt. A mun- kásegység kérdésének napirendre tűzése azonnal megnövelte a tőkés országokban működő kommunista pártok vonzóerejét, s komoly visszhangra talált a szociáldemokrata pártok tömegei között Olaszországban, Franciaországban, de szerte a világon. A norvég, a dán, a francia szociá’demokraták vezetői egymásután látogatnak el a Szovjetunióba, s utazásuk kétségkívül előmozdítja azoknak a kolosszális lehetőségeiknek a megvalósítását, amelyek a munkásegység létrejöttében rejlenek. Az öt kontinens legtöbb országában megvannak ti népfront reális lehetőségei — Amit a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa a szociáldemokratákkal való egységfront kérdésében tett, kihatásaiban rendkívül jelentős lépés előre. A kongresszus megállapításai nemcsak a munkás-egységfront, hanem a népfront kérdéseit is újra felvetik, ezúttal világméretekben. Világos, hogy ez nemcsak szovjet kérdés, hanem a legtöbb országot érintő nemzetközi kérdés is. Az öt kontinens legtöbb országában megvannak a népfront reális lehetőségei, elsősorban a bélre megvédése érdekében, a demokrácia és szabadságjogok megvédésének kérdésében. A tőkés országok kommunista és munkáspártjai, amelyek maguk mögött tudják a több mint 900 milliós szocialista tábor vonzóerejét és tekintélyét, most hasonlíthatatlanul nagyobb nyomatékkai s a siker jobb kilátásaival vethetik fel a munkás-egységfront és a népfront kérdéseit szerte a világon. Bizonyos, hogy egy sor országban a kommunisták szívós, a helyi viszonyokra jól alkalmazott marxista—leninista munkájának eredményeképpen előbb vagy utóbb, de létre fog jönni a mun- késegység vagy a népfront. —■. Az a tény, hogy a XX. kongresszuson felmerült a szocializmusba való átmenetnek polgárháború nélküli, parlamenti úton történő megvalósulása, egyesekben azt a benyomást keltheti, hogy talán mégis igazuk volt azoknak a szociáldemokratáknak, akik az.t hirdették, hogy a szocializmusba forradalom nélkül, apró reformok együttes eredményeképpen is ed lehet jutni. Erről szó sincs! — A XX. kongresszus határozatai egyáltalán nem jelentik azt, hogy elmosódnak a különbségek a szoeiáldemokratizmus, reformizmus, á szociáldemokraták egész tevékenysége és a kommunista párt forradalmi politikája között. Amit mi hirdetünk, a szocializmus békés, polgárháború nélküli útja a jelen viszonyok között nem szociáldemokrata békés belenövés, hanem forradalmi út és a kapitalizmusból a szocializmusba való ilyen átmenet formája proletárdiktatúra; Azt az alapvető marxi tételt, hogy a szocializmusba való átmenet forradalmi út, s ennek az átmenetnek államformája a proletárdiktatúra, senki közülünk nem próbálja kétségbevonni vagy éppen revideálni; A különbség a reformista szo- cia1 isták és a kommunisták között abban áll, hogy a reformisták kisebb-nagy óbb reformokkal megkísérlik lenyesegetni azt, amit ők „a kapitalizmus kinövéseinek” neveznek, de magát a kapitalizmust nem akarják likvidálni. Ezt mutatja, hogy egy sor államban, köztük olyan fontos kapitalista országban, mint Anglia, a szociáldemokraták ismételten többségre jutottak a parlamentben, ennek ellenére a kapitalizmus nyugodtan megmaradt. — Most, hogy a szociáldemokratákkal való egységfront újra napirendre kerül, erősen ki kell hangsúlyoznunk. hogy a magyar kommunistáknak a szociáMerriokraták- kal szemben a elöntő .kérdésekben, (Folytatása a 2. oldalon.)
