Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-11 / 61. szám
I960, március- II. SZOLNOK MTEGTEI NKPLAP 3 KURVZSLÁS ÉS &iak ecjtj p Becsüljük meg a könyvet /T iám, a lecsót tedd a terhe, a könyvet vidd vissza a könyvár ff-tárba!“ Ugye, milyen ízes, színes mondást? Érzékszerveink számára a finom vacsora illatát idézi, ami után jólesik olvasgatni egy kicsit. Arra is figyelmeztet bennünket, hogy ha könyvet hozunk ki a könyvtárból, kötelességünk azt mielőbb visszavinni, mert mások is szeretnek olvasni Igen, az idézett mondat kedves tartalmú, ha szóban hallja az ember, vagy mondjuk az édesanya leírta egy papírdarabra, miután elment hazulról De milyen fonákul hatott ez a mondat a szolnoki Verseghy Könyvtár egyik könyvébe firkálva Márpedig az egyik irodalmi alkotást igy hozta vissza az olvasója Beleírta jó vastagon, hogy nyomtalanul ki se lehessen többé radírozni. Elcsúfított egy szép könyvet, amelyet mindnyájunk pénzén vettek, hogy minél többen olvashassanak. Tanulunk, művelődünk a szép és jó könyvekből. Gazdagodik gondolat- és érzésvilágunk. Epven ezért szívenüti az embert egy szép könyvbe firkantott házi tanács. Hát ennyit használt a könyv ennek az olvasónak? Tanult vagy szórakozott belőle, tehát hasznát vette. .Utána már annyiba sem vette, mint egy szelet papírt, mert azt már l<eresni kellett volna, hogy ráírhassa kívánságát. A könyv viszont kéznél volt. Beleírta tehát abba, amit akart. Már úgy tekintette a művet, mintha soha nem lett volna vele kapcsolata, mintha senkié sem lenne többé, miután ő elolvasta. A Megyei Könyvtárban rendezett szemléltető kiállításon láthattunk gyönyörű könyvet, melynek első írtét kíméletlenül kitépte kölcsönvevője. „Elgyönyörködhettünk” a zsíros, szalonnázásra használt s elcsúfított könyvekben. A könyv mindnyájunké. Olvassuk úgy és vigyázzunk rá úgy, mirtha személyesen kellene tovább adnunk: „Itt van egy kitűnő könyv, olvasd s add tovább!" Diafilm-kölcsőnzés — házi vetítésre Falvak, városok lakói érdeklődéssel látogatják a diafilmvetí- féssel szemléletessé tett, ismeretterjesztő előadásokat. Számos élvezetes diafilm van kulturotthonaink birtokában, melyek leve- títésére — miután már egy-egy alkalommal felhasználták azokat — talán csak egy esztendő múlva kerül sor. Viszont egy-egy falu, de különösen város lakosságának csak egy kis hányada hallgatta meg esetenként a vetítésekkel egvbekötött előadásokat. Ez utóbbi gondolatból kiindulva, figye- 'emreméltó kezdeményezés történt a kisújszállási városi kultur- házban. A vezetőség elhatározta, hogy házi vetítésekre, magánosoknak is kölcsönöznek ki diafilmeket. Alighogy híre ment a kezdeményezésnek, már is számosán jelentkeztek a filmekért és vetítőgépért. Vitték a történelmi, mese- és sporttárgyú diafelvételeket, hogy egy-egy háznál, ahová általában sokan járnak ta- nyázgatni, kellemes és tanulságos időtöltésként levetítsék a kéneket. Bármilyen tárgyú diaíilmet kikölcsönöz a kulturház. Most arról igyekszik gondoskodni, hogy az említett témakörök mellett mezőgazdasági és egyéb szaktárgyú diafilmeket is juttasson a házi vetítésekhez. A kisújszállásiak ügyes kezdeményezését követésre ajánljuk; A jászberényi Fémnyomó életébő! A huszas években történt, hogy egy kcoves, et> uzleli szeUenunei elégge méláidon orvos csodalatos új gyógymódot hirdetett meg. A kergekórtól a sérvig műiden beteg ségre alkalmazható volt Az orvos neve után Coué-módszerként rendkívül nénszerűvé vált "vógymód lényege az volt hogy a betegnek állandóan azt kellett hajtogatnia ..Minden nap minden órájában egyre javul a helyzet, egyre job ban leszek.” Coué doktor e korszakalkotó felfedezése óta sok év telt eL Módszerét az orvostudomány ha el nem is feledte egészen, de minden esetre enyhén szólva elhanyagolta. Érdekes dolog azonban hogy a legutóbbi években isimét alkalmazták Még hozzá — amit szegény Coué doktor bizonyára álmában fém remélt — a külDolitikában. Amint a New York H°r«'d 'mű tekintélyes amerikai iap ismert kommentátorai az Alsoo fivér ..k meeíriák Dulles, az EevesűH Államok kül- üpvminisztere volt. az. aki rugalmasan az orvostudományból a külpolitikába püéntálta át a csodadoktor módszerét. Csakhogy .,. már a huszas években is bebizonyosodott, hoev Coué sarlatán volt Hiába haitogatták a varázsiaét — a kercokórosok továbbra is támolvogtak s a sérvben szén védők sem tudtak meglenni sérvkötő né'kül Ami Dedie e módszer külpolitika alkalmazását illeti — mint az Al- sop f.vé~ k iriák — ..a világhelyzet ride" ténvei sommivel sem tá masztiák alá Dulle- nézetét” — mármint azt tóm az erőpolitika hívei számára .minden nan rmn- den órájában egyre javult a hely zet-“ Nem hiszik ezt el még srr anno rfkai küld—minisztérium magas- rangú tisztviselői sem S amit az Alsón fivérok különös nvomaték- kal emeinok ki — nem hiszi az Eevesíilt Államokkal szövetséges nyueatourónai országok egyetlen vezetője sem. Valóban erre mutatnak azok a nvilatkozatok amplvek különböző helveken — Párizsban és Washingtonban Illetve Ottawában — hangzottak el. de ugyanazt hang sűlvozták: az amerikai „erőpolitika“ kudarcát és új politika szükségességét Pineau francia külügyminiszter beszélt erről Párizsban. Groneh' olasz köztársasági elnök Washingtonban. illetve Ottawában. Pineau ezt mondotta: ..A hábo ni és a béke problémáit illetőer semmiképpen sem értek egyet a nyugati pohtika általános irányzatával. ... Szeretném rábírni angol-amerikai barátainkat hogy vizsgáljuk félti' külpolitikánkat. A háború politikáiét már túlhaladtuk most békooo'itikát kell folv tatni ... Kutatni kell azt aminek a békés egvmás mellett élésnek kell lennie... — Nekem másfajta derekam van. egy cseppet se rokon a levelibékával — cé zott arra Szabados. hogy ő a szorgalmasak közül való. Egy kicsit lenézte Igri- cet, amiért az nem veti meg a 'azsálást de egye fene. amire neki kell, arra jó, meg a ravaszsága különben is felemeli az átlagos emberek fölé. amiért becsülni kell mindenképpen. És ha így jobban összebarát koznak, még az sincs kizárva. hogy rászoktatja a szorgalomra. Tehát akárhogy forgatja, hasznos lesz ez a barátság. Nem is kertelt sokat, előrukkolt az ajánlatával Igric azt hitte, hogy Szabadosnak elmozdult az eszetengelye. de a világért se nyilvánította volna ki gyanúját ehelvett ünnepé’ye- sen köhentett. a földet nézte és Szabados félé nyújtotta száraz tenyerét. — Itt a kezem, nem disznóláb! Olyan libákat tömök neked az asszonnyal hogy olyat még nem látfá1 ebben a cifra életben! Ettől kezdve gyakran együtt jártak és csakhamar bebizonyosodott, hogy nem volt bolondság Szabados cse ekedete. Ugyanis a zárszámadó közgyűlésen megemlítette az elnök, hogy némely tagok mértéktelenül nagy háztáji gazdaságot tartanak ezen pedig változtatná kell a következő esztendőre, mivel az egészségtelen haszonvágy nem vezet semmi jóra. előbb- utóbb megsínyli a szövetkezet. Szabados boldog volt, hogy nem tudnak semmit a pekingi hidakról. Igric meg ravasz, van benne zsl- ványbecsület, nem árulja be a titkot a tagság előtt. Meg is kereste a A francia külügyminiszter el megnyilatkozása önmagában is igen figyelemreméltó. Nagyobb nyomatéked ad azonban szavainak az. hogy párizsi nyilatkozatával szinte egyidőben. az Óceán másik oldalán, hasonló nézeteit feltette k; Gronchi olasz köztársasági elnök 0 is a nemzetközi helyzet új realitásaira hívta fel a figyelmet és hanas''lvozta hogy fel kell hagyni az erőipolitikával, s helyébe a két rendszer békés versengését kell állítani. Kétségtelen hogy ezek nem új elgondolások. Ezek megvalósításának sürgős szükségességét hangsúlyozta az SZKP XX kongresszusa s ezt követelik lóideie már a nép- tömegek. — de a lózanabb búr zsoá körök is- Komoly ielentőségü- vé e nyilatkozatokat az teszi, hogy arra mutatnak: a nemzetközi élet realitásainak figyelembevétele egyes nyugati „atlanti’- országok vezetőinek hivatalos megnyilatkoztatásaiban is kezd polgárjogot nvemi. Pineau és Gronchi nyilatkozatainak e jelentőségét felismerték a njugati fővárosokban Bizonyítja ezt beszédeik óriási visszhangja A/ angol amerikai francia, olasz, német. holland és más kommentárok megegyeznek abban hogv a két á’lamférfi úi hangot ütött meg Kiemelik: Pineau és Gronchi egyaránt azt a vé'eménvt tolmácsolták. hogy orszácaik nem akarják az amerikai csatlós szerepét látszani — önálló érdekeiknek megf- lelő politikát kívánnak folytatni A legváltozatosabb fejtegetéseken ke resztül — de ugyanarra 3 következtetésre Ultrák a oár'zsi Monde- tól a londoni Times-ie és az ame rikai New York Herald TV Híméig — horn/ fe'fil kell vizsgálni 3 nyugati külpolitikát. Kiállításra készülnek a Az MTH 605-ös ipari tanulóintézet ezévben is megrendezi hagyományos kiállítását a városi tanács nagytermében, ötven leendő szakmunkás mutatja be majd itt munkája legjavát — s a készülődés azt mutatja, érdem« lesz megnézni. Az MTH tanműhely lakatostanulói kétszámyas díszkaput, asztali tűzhelyet, üstházat, szétszed hető disznóperzselőt, páncélszekrényt, emelőkocsit s különféle szerszámokat mutatnak be. A z esztergályos tanu'ók sakktábla képkeretek és egyéb dísztárgyak készítését vállalták. A Járműjavító másodéves lakatosai vasúti személykocsi, mozdonykazán hosszmetszet, különböző típusú fékberendezések modelljeit készítik el, míg az esztergályosok mérőműszereket, menetmérőket, motoralkatrészeket és más munkadarabokat visznek. A törökszentmiklósi Mezőgazdasás’’ Gépgyár tanu’ói különféle mezőgazdasági gépek és egy nagy- olvasztó miniatűrjeit mutatják be. titoktárs sovány fejét a sok figyelő arc között és jelentőségteljesen összekacsintottak. Vidáman telt a tél, sokszor koccintottak a földművesszövetkezetben a kikelendő libák örömére és csodák csodája, Igric, aki egyéb jótulajdonságai között a potyalesésről is híres, gavallérosan fizetett. Szabados megnyugodva gondolta, hogy ez a változás nem egyéb, mint az ő közelségének a hatása, tehát máris van eredménye annak, hogy Igric- cel barátkozik. Tavasz felé aztán Igen nagy baj történt. Azidőben, amikor a ludakat szokás tojásra ültetni. Igricet nyakoncsípte az éjjeliőr pontosan abban a szerencsétlen helyzetben, amikor egy zsák csöveskukoricát cipelt ki a szövetkezet udvaráról. Különben is tudták róla, hogy nagy híve a tiltott buzgalomnak, többször rábizonyítottak apróbb cseprőbb csalafintaságot, de ezt már nem nézték el, kizárták a szövetkezetből, mégpedig rendkívüli taggyűlésen Igricet nagyon elkeserítette ez az embertelen döntés, bizonytalanul sattyo- gott haza és megállapította útközben, hogy ekkora igazságtalanságot nem lehet szárazon elviselni. Be se ment a házba, egyenesen a ludak óljához tartott, ahol ekkor már mindössze egyetlen madár szomor- kodott. Tizedszer mászott be így az ólba és tizedszer mormolta maga elé kedvenc közmondását: — Jobb ma egy lúd, mint holnap tizenöt kisliba. Ezzel megragadta a liba nyakát, de sokkal biztosabban, mint a nóta rátóti legényei, úgy hogy zajtalanul tudott visszaosonni a faluba. E következte tések levonása tear mészetesan nagy nyu"talanságo’ keltett Washington és London hivatalos köireiben. Példa arm hogy röviddel Pineau nyilatkozatának el- Iiangzása után Eden angol miniszterelnök sietve meghívta London ba Guy Mollet francia miniszterelnököt. Egyes lapok szemleiróí szerint a meghívás na even is magyarázatkérés iellegű Mások — mint például Hiahthower. az Associated Press amerikai hírügynökség kommentátora — szerint lehetséges. hogy az angol kormány ha választania kellene Duílesnak a szakadék széléig" táncoló politikája és Pireau felfogása között — inkább az utóbbi mellett döntene Ezt a dilemmát az események majd eldöntik. Mindenesetre ez Is érdekes Ú1 jelenség, hogv a kérdés igv vetődik feL Ennek indítóokai kétségtelenül ugyani zok. amelyek Pineau és Gronchi beszédét sugalmazták: a néptömegek állhatatos békekövetelése és az SZKP XX. kongresszusának zi k:fejező, világos, egyszerű megállapításai. Mind ennek a hatása érezhető Eisenhower amerikai elnök legutóbbi sajtónyilatkozatán is. Az elnök saitóértekezletén azt fejtegette. hogy .a Szovjetunió politikái« arra kényszeríti az Egyesült Államokat. hogy vizsgálj,. felül külpo- ’itikáiának legalábbis a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos részét.” íme a realitások utat törnek maguknak ez pedig a Coué módszer utabb alkonvát jelzi Mert a realitások megmutatják hogy a Coue módszer nemcsak az orvostude mányhan. hanem a nemzetközi politikában is — kuruzslás. szolnoki ipari familók A faipari tanulók különféle bútorokat, az építőipari tanulók egy orvoslakás makettjét ál’ítják ki, melynek eredetijét az elmúlt évben ők építették meg. A könnyűipari tanulók munkáinak bemutatása Ígérkezik a leglátványosabbnak. Mintegy ötven szakma remekeit sorakoztatják fe1. Erről egyébként majd meggyőződhetnek a látogatók is. Jászberényben szintén nagy a készülődés. Itt a VAOSZ székházban ma nyitja meg kapuit a kiállítás. Az Aprítógépgyár három tanulója az üzem exporttermékei közül a szárítódob és a golyósma lom működő modelljeit készítette el. A fémnyomó tanú1 ói nagy sikerre számítanak egy újítás, a Ko- leszov-kés köszörü’éséhez való beállító sablonnal. Érdekes lesz még az ács és kőműves tanulók által 3000 gipsz- téglából készített miniatűr kétszobás lakóház, melynek a tetőszerkezete is az eredetinek hű, kicsinyített mása. hogy a megszokott helyen nyélbeüsse a titkos vásárt immár tizedszer. Szabadosékná! pedig pánik ütött ki mindjárt a taggyűlés után. Az asszony indulatosan csapkodta az edényeket és zuhogott az átok az ember fejéhez: — Kellett neki ez az élhetetlen Igric! Most aztán a fenekedbe dughatod a kancsiját! Még csak az kell. hogy kitudódjon! Akkor árián elzavarlak, mehecc a zsivány barátodhoz! Szabados lapított, ámbár máskor nem tűrné el ezt a förtelmes gya- lázkodást. Hiába, nem meri védekezésre nyitni a száját, mintha érezné, hogy ezután még valami következni fog. ?. — Reggelre hozzad vissza azokat a libákat! — parancsolta az asz- szony. — Hájszén én is így gondoltam... — dadogta Szabados bizonytalanul. Másnap el is indult, hogy ekép- pen cselekedjen. Furdalta a lelkiismeret, mit is mondjon Igricnek, hogy magyarázza ki magát, amikor úgy is annyi baja van szegénynek... félénken lépett a tanya udvarára és Igric olyan szomorúan jött eléje, mintha halott lenne odabent a házban. A nagy szomorúságban kancsalsága is jobban kiütközött. — Hát, komám ... izé ... hogy is mondjam... — kezdte Szabados szégyenkezve — az asszonynak az a kívánsága, hogy otthon neveljük fel a kislibákat... Tudod, hogy van az ilyen, az asszonyok szeretnek bajlódni azokkal az ártatlan sárga j az üzemben | 400 lány és asszony dolgozik. MNDSZ szervezet azonban nem működött eddig. Sokszor mondogatták ugyan, hogy meg kellene alakítani^ hiszen fontos feladata volna a szervezetnek a gyárban, azonban mindeddig nem került rá sor. Csütörtökön, a nemzetközi nőnapon, végre ünnepélyes keretek között megalakult és megkezdte munkáját a szervezet. A nagygyűlésen mintegy 240 nő jelent meg és kilenctagú vezetőséget választottak. Az asszonyokat és lányokat Goriánz Ignác igazgató üdvözölte, ma*d Szűcs Mária tartotta meg ünnepi beszédét. A legjobb munkát végző 29 nőt megjutalmazták villanyvasalóval, darálóval, töltőtollal. Köztük volt Tukora B. Anjószágokkal, megaztán a csalán is sok az árokparton, pontosan a házunk előtt, szóval tudod, hogy van ez már. ne haragudj, komám, az asszony akarja ... Igricnek a szemepillája se rebbent. Mintha így, elkeseredve öntötték volna ki az ábrázatát, amit még a földrengés se hozna ki vál- tozhatatlanságából. — Hát, komám... — szólt síri hangon — a magludak sorra meg- döglöttek. Tegnap este ástam el az utolsót. Szabadosnak a mindig piros arcából olyan hamar kiszaladt a vér. mintha tüdőbajos lenne. Egyébként boldogságot sugárzó szeméből most kiabált az ijedelem és csak suttogva tudott beszélni a megdöbbenéstől: — Most kell ezt mondani? ::: — Nem akartalak szomorftani — mondta Igric mély együttérzéssel, rezgő mélabúval a hangjában. — Gondoltam majd veszek helyettük másikat, mert a világért se akarom, hogy megkárosodj ... A kárvallott gazdában felébredt a gyanú, mert hisz azoknak a gyönyörű pekingi ludaknak semmi bajuk nem volt, úgy virultak, ahogy csak a nyolckilós pekingi ludak virulhatnak. A baromfiudvar ékes, habfehér leányai voltak, ahogy Tercsi szokta volt mondani... — Ravasz vagy, te! — támadt rá Igricre hirtelen feldühödve — valamit csináltál azzal a nagy ravaszságoddal! . ; 3 — Ravasz vagyok, nem tagadom — vonta meg a vállát ez szerényen, rendületlen nyugalommal —, de attól még a pekingi ludak se élnek örökké. i i V na elvtársnő, a kiváló csiszolómunkás. Az új MNDSZ tagjait, a dolgozó nőket a vállalat vendégül látta ezen a délutánon s vidáman töltötték az estét is. I MOST | kötik a vállalat fennállása óta a második kollektív szerződést. Az előzőben vállaltak nagyrészben megvalósultak. így a műhelyekbe ételmelegítőket szereltek fel a munkások részére, az összes prés- és lehúzógéphez balesetvédelmi táblákat állítottak, a pácoló csatornáját megjavították. Nemcsak az igazgatóság, a dolgozók is teljesítették ígéretüket. — Többek között 37 új gyártmányt vezettek be, minden negyedévben teljesítették a tervet, megvalósították az alumíniumeár- nyek pácolását. Hibája volt az előző kollektív szerződésnek, hogy egyszer sem értékelték év közben. Az ideit a műhelyek 120 küldötte ünnepélyes keretek között március 28-án írja alá. Eddig 65 javaslatot tettek a dolgozók a szerződéstervezet kibővítésére. | A vállalat | újjáválasztott üzemi bizottsága Nógrádi Gyula ÜB. elnökkel az élen szorgos munkához kezdett. Az üzemrészekben megszervezték a versenyt s közel 620 dolgozó tett már vállalást. Munkába állították a mühelybizottságokat, a társadalombiztosítási bizottságot, a kulturblzottságot. Nagy gondot fordít az üzemi bizottság a dolgozók problémáinak elintézésére. Év eleje óta 19 dolgozó fordult segítségért a- szakszervezethez különféle ügyekkel s mind a 19-et elintézték eddig. Káldiné a többek között kérte, járjon közbe az ÜB, hogy ne osszák be éjjeli műszakra, mert 1 éves kisgyermeke van. Kérését elintézték. Dudás Eleknek a szakszervezeti tagság visszaigazolását intézték el. Volt akinek motorvásárlási engedélyt szereztek s más kisebb nagyobb problémáját intézték el. Hetenként 5—6 rászoruló dolgozónak adnak néhányszáz forintos segélyt. Az elmúlt évben egyébként 200 ezer forint értékű munkaruhát és védőruhát adtak ki a vállalat dolgozóinak, I
