Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! VIII. évfolyam, 35. szám. 1956. február 10, péntek. m t3»1N0K MP1. Hl PIA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA J MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Megyeszerte fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom (2. o.) Tiszaszentimre kommunistái a tsz. fejlesztés élén (3. o.) Válasz a léggömbrepitő provokátoroknak (3. o.) Tiszazugi krónika (4. o.) Sport, hírek. (4. o.) A% 1956. éri költségvetés as orsxággyűlés előtt Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülés napirendjén az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgya .ása szerepelt. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal. Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalad Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Mihályfi Ernő a kü.ügyi bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek Aiapokmányánaik törvénybeiktatásáról szóló tövény j a vas 1 atot. Ismeretes történelmi tény, hogy az alapokmány legfontosabb elvi megállapításai, amelyek a bevezetésben és az eiső fejezet első cikkében foglaltatnak, a Szovjetunió kezdeményezésére és követelésére kerültek az alapokmány szövegébe — mondotta. E rész hitet tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a jószomszédként, békességben való együttélés, az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség mé.tósága és értéke, férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága, a szociális haladás, a szabadság, az é. tetei tételek javítása, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása mellett. Ezek azok az elvek, amelyek a Szovjetunió vezette béketábort vezérlik, amelyeket a világ népeinek nagy többsége vall, amelyeknek érvényesüléséért a Szovjetunió egy évtized óta szilárdan harcol az ENSZ-ben. A Magyar Népköztársaságnak sokáig kellett várnia, amíg teljesült jogos kérése és tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De a felszabadult magyar nép ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelyeket az alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke, a békés együttélés, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fejlesztése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül, mindenki részére való teljes érvényesítése eszméjét szolgálja, attól a pillanattól kezdve, amióta a Szovjetunió felszabadította népünket, s magunk szabhatjuk meg életünk formáját és céljait. Ezt hivatalosan elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése is, amikor 1955. december 14-én felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaságot az alapokmány második fejezetének negyedik cikkelye 1. pontja alapján, amely így szól: „Az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden más békeszerető áham előtt, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó’1. Felvételünk tehát a legszélesefotokörü elismerése annak, hogy á Magyar Népköztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban van a világszervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. Ugyanezt hangsúlyozta a felvételünk alkalmából kibocsátott nyilatkozatéban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és aa ENSZ közgyűlésen első felszólalása alkalmával a magyar delegáció v:zetője is. „Ünnepélyesen köteleztük magunkat — mondotta — hogy minden erőnkkel hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, hogy előmozdítjuk a társadalmi haladást, a népek felemelkedését.’* Azzal, hegy az Egyesült Nemzetek Szerevezetének tagjai lettünk, időszerűvé vált, hogy az alapokmányt a többi tagállamhoz hasonlóan törvénykönyvünkbe beiktassuk. Ez a törvényjavaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelességként az-aiapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. Befejezésül a külügyi bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja eL Az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügyminisizter emelkedett szólásra: Olt Károly pénzügyminivster beszéde Ä népgazdaság 1956. évi terve — amelyet az országgyűlés múlt év novemberében jóváhagyott — a Magyar Dolgozók Fártja és a Magyar Népköztársaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mezőgazdaságban való továbbépítését, a lakosság anyagi, kulturális és szociális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfontosabb feladatként. A Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetése a népgazdasági terv fő célkitűzéseit szolgálja s végrehajtása biztosija a megfelelő pénzfedezetet e célok megvalósításához — kezdte beszédét, majd így folytatta: Mint ismeretes, az 1955. évi népgazdasági tervet sikerrel fejeztük be. Az előző évvel szemben újra emelkedett az ipari és a mezőgazdasági termelés, nőtt a munka termelékenysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Erősödött a munkafegyelem, megszilárdult sok tekintetben az állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk életének anyagi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi márciusi határozatának, amely leleplezte a jobboldali elhajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép szímára. Népünk, élén munkásosztályunkkal, fellelkesülve a Központi Vezetőség határozatán, jelentős eredményeket ért él: végetvetett az egyhelyben topogásnak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé ívelő vonalát. Az elért eredményekért köszönet illeti meg dolgozó népünket, mindenekelőtt dicső munkásosztályunkat, mely ismét harcban és munkában bizonyította be. hogy hivatott vezetője országunknak. (Taps.) A költségvetés as államháztartás szilárd Mwrnsúlvát hiznnvítin Az 1955-ös esztendő állami költségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 44 milliárd 873 millió 962 ezer forint bevétellel, 43 milliard 94 mi’lió 366 ezer forint kiadással, tehát 1 milliárd 779 millió 596 ezer forint, a tervezettet 276 millió forinttá, meghaladó bevételi többlettel zárult, ami az államháztartás szilárd egyensúlyát bizonyítja. Az államháztartás bevételi többlete lehetővé tette a beruházási keretek évközi emelését és a népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakbarámutatott arra, hogy az 1955. évi állami költségvetés bevételeinek döntő része a'szocialista szektorból származik. A költségvetésbe összpontosított pénzeszközök döntő részét az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére, a közlekedés es kereskedelwm fejlesztésére, vaiamint a lakosság szociális és kulturális helyzetének, lakásviszonyainak további javítására fordította a kormány. Az 1955. évi beruházási tervet túlteljesítettük és 9,8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalapjainak növelésére. Az üzembehelyezett nehézipari beruházásokkal népgazdaságunk termelői kapacitása számottevőin megnövekedett, főleg az ércdúsítás, timföldgyártás. viilamosenergia. hengerel tacél és a nitrogénműtrágya termelése területén. A költségvetés egészségügyi és szociális kiadásokra közel 11 milliárd forintot fordított, tehát 640 millió forinttal többet, mint az eiőző évben. Részletesen elemezte gazdálkodásunk számos fogyatékosságát is. Még mindig sok olyan vállalat van, amely nem teljesíti nyereségtervét vagy veszteséggel dolgozik. 1955 első háremnegyedévébem a szénbányászat területén tíz ilyen vállalat volt, a kohó- és gépipariban 85, az építőipariban 33 vállalat nem teljesítette pénzügyi eredménytervét. A gazdálkodás fogyatékosságai megmutatkoztak a munka és technológiai fegyelem lazaságában, a termelés szervezettségének nem kielégítő színvonalában, az anyag és munkaerő nem takarékos felhasználásában, A feladatok megvalósítása megköveteli a bevételi tervek teljesítését Olt Károly ezután elemezte az 1956. évi állami költségvetést, amely az országgyűlés által már elfogadott népgazdasági terven alapul. Az 1956. évi költségvetés 43 milliárd 332 millió 540 ezer forint bevételt, 42 milliárd 147 millió 114 ezer forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege tehát 1 milliárd 185 millió 426 ezer forint bevételi többletet mutat. Ezen felül az állami vállalatok 3 milliárd 549 millió 760 ezer forintot fordítanak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A kitűzött feladatok megvalósítása mindenekelőtt megköveteli a bevételi tervek maradéktalan teljesítését. A költségvetés bevételeinek 'egnagyobb részét az állami vállalatoktól származó forgalmiadó és nyereségbefizetés alkotja, kisebb részét a szövetkezetektől és a lakosságtól befogó adóbevételek, államkölcsön befizetések, társadalombiztosítási és egyéb bevételek képezik. Rámutatott arra, hogy az állami vállalatok pénzügyi tervében lényegesen nő a nyereség összege és aránya. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges hogy. vállalataink javítsák a gazdálkodás színvonalát, teljesítsék a terv termelési és önköltségi mutatóit. Szükséges, hogy a termelés ésszerűbb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásával, a feljettebb munkamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével nagyot lépjenek előre. Szükséges, hogy vállalataink és gazdasági irányító szerveink vezetői, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők és a vállalatok dolgozói erre összpontosítsák erőfeszítésekeit. így válik lehetővé a vállalatokon belüli tartalékok erőteljes ütemű feltárása, termelési, önköltségcsökentési, pénzügyi feladataink túlteljesítése. Jelentékeny hozzájárulás célkitűzéseink megvalósításához a lakosság adóbefizetése. Adófizető lakosságunk — elsősorban dolgozó parasztságunk — látva elért eredményeinket és érezve államunk támogatását az elmúlt évben, túlnyomó többségében pontosan és lelkiismeretesen tett eleget állampolgári kötelezettségének. Ezzel is kifejvte, hogy helyesli, támogatja oártunk és kormányunk politikáját. A terme1és tervezett növekedése — amely 1956-ban több gépet, több épületet ad a népgazdaságnak, több lakást, több fogyasztási cikket biztosít a lakosságnak — megköveteli a termelés gazdaságosságának fokozását, tartalékainak feltárását, a takarékosság érvényesítését. El keli érnünk, hogy termékeinket keve-Az országgyűlés február 8-i ülésének határozata El kell érnünk, hogy termékeinket kevesebb ráfordítással, jobb minősé» ben,, v olcsóbban állítsuk elő sebb munka és anyagráfordítással, jobb minőségben és olcsóbban állítsuk e’ő. Ennek érdekében a népgazdasági ten? — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően — főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős (Folytatása 2; oldalon) sáról szóló törvényjavaslatot; Az országgyűlés a javaslatot előzetes tárgyalásra a külügyi bizottság elé utalta. Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1956. évi állami költségvetést, valamint a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés előzetes tárgyalásra kiadott a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Rónai Sándor ezután bejelentette: Alkotmányunk 43. szakaszának (1) bekezdése értelmében a népköztársaság legfőbb ügyészét az országgyűlés választja. A megüresedett legfőbb ügyészi tisztségre a Magyar Dolgozók Pártja Központi . Vezetősége Non György képviselőt javasolja. Az országgyűlés Non Györgyöt, a népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatára Darabos Iván képviselőt, aki más munkaterületre kapott pártmegbízatást, felmentette, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának tisztségétől, majd a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárává Kristóf István képviselőt egyhangúlag megválasztotta. Kristóf Istvánnak, az Elnöki Tanács titkárává választásával az Elnöki Tanácsban megüresedett tagsági helyre a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javasltára az országgyűlés Kovács István képviselőt, az MDP Politikai Bizottságának tagját egyhangúlag megválasztotta. A gazdasági és pénzügyi bizottságban megüresedett tagsági helyre Kossá István képviselőt választották meg; Ezzel a szerdai ülés befejeződött. Az országgyűlés legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartotta. Az ülés napirendjén „Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybeiktatásáról” szóló törvényjavaslat, valamint az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény együttes tárgyalása szerepelt; — Az országgyűlés 1956 február 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a varsói szerződésben résztvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről szóló beszámolóját. — Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseit, így a Magyar Népköztársaságnak a szocialista tábor országaihoz fűződő testvéri kapcsolatai megszilárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit: egyetért a Magyar Népköztársaság kormánya képviselőinek a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésén kifejtett tevékenységével és jóváhagyja az ülésen részvevő államok közös nyilatkozatát; elfogadja a kormány javaslatát további parlamenti küldöttségek meghívására; egyetért a kormány szilárd állásfoglalásával egyes imperialista köröknek országunk belügyeibe való beavatkozási kísérleteivel szemben. Az országgyűlés örömmel üdvözli hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, amelyek támogatták hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az országgyűlés jóváhagyja a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek közötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés építőmunkája biztonságának növelése. * Ezt követőleg a 8-i ülésen Boldoczki János külügyminiszter beterjesztette az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybeiktatá-A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban nagyjelentőségű rendeletet adott ki a mezőgazdasági lakosság jövedelemadórendszerének megváltoztatásáról. Az új adózási rendszer helyesen egyezteti össze a társadalmi érdekeket az állampolgárok személyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a parasztságot magasabb terméseredmények elérésében, állatállománya , állandó fejlesztésében, ugyanakkor korlátozza a mezőgazdasági termelés, a parasztság bevételei emelkedésének és kiküszöböli az adózásban fennállott belső aránytalanságokat; Tisztelt országgyűlés! Az 1956. évi állami költségvetés kiadásainak 53,3 százalékát, 22 milliárd 473 millió forintot, a vállalatok saját eszközeiből, nyereségből, amortizációból pedig további 3550 millió forintot, összesen 26 mililárd és 23 millió forintot népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk. A gazdasági kiadásokra előirányzott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy 9 miliárd forint, amelyből 5,3 milliárd forint a beruházás.
