Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. február 10. A% 1956,' évi költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1-ső oldalról) emelését, korszerű technológiai eljárások széleskörű bevezetését és a fejlett technika alkalmazását. Az új technikáért folyó harcban nagy jelentősége van az új, modem gépeknek, amelyekre a költségvetés beruházási előirányzata biztosít fedezetet. Az 1956. évi költségvetés a műszaki fejlesztés keretében új gyártmányok bevezetésére 358 millió forint forgóalapot irányoz elő. A kohó- és gépipar területén már bevezettük a gyártmányok fejlesztésére ösztönző új finanszírozási rendszert és fokozatosan terjesztjük ki az ipar többi területére. A műszaki fejlesztés céljait szolgálja az ipari kutatóintézetek és vállalati kutatások céljára előirányzott többszázmillió forintos előirányzat is. A műszaki színvonal emelése azonban nemcsak új gépek, új üzemek. kutatások kérdése. Megvan a lehetőség és tegyük hozzá, bő lehetőség arra, hogy új beruházások A mezőgazdaság fejlesztésére a költségvetés közel ötmilliárd forintot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1,9 milliárd forint — a seruházások célját szolgálja. Mezőgazdaságunk fokozódó gépesítése lehetőyé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák túlnyomó részét is géppel végezzék. A mezőgazdaság fejlesztése terén fokozott feladat hárul 1956-ban az állami gazdaságokra, amelyek az ország szántóterületének mintegy 13 százalékán gazdálkodnak. —a Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a fokozódó gépesítés, fejlett agró- és zootechnáka szélesebb körű elterjedése, a helvesebb munkaszervezés következtében megerősödtek állami gazdaságaink, közülük sok vált példamutató, szocialista nagyüzemmé. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított kereteken bélül a legjelentősebb segítséget a termelőszövetkezetek részére nyújtja. Az 1956. évi állami költségvetés a termelőszövetkezeteknek tehénistállók, silók építésére fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésére, gyümölcs- és szőlőtelepítésre, talajjavításra és gépi felszerelésre közel 350 millió forint hosszúlejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos előirányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlásra a költségvetés 261 millió forint középlejáratú hitelt biztosít, ami 33 százalékkal, haladja meg az e célra fordított 1955. évi kiadáX dolgozók életszínvonalának növelésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta: A termelés növekedése, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése alapján az 1956. évben növeljük az életszínvonalat, a munkások és alkalmazottak — főleg a közvetlen termelésijein résztvevők — reálbérét, s a dolgozó parasztság jövedelmét is; A növekvő vásárlóerő szükségessé feszi a fogyasztási árualap, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. A kereskedelemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő elosztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kapcsolatát a termeléssel. Biztosítani kell, hogy a régiek -mellett ■— új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így háztartási gépeket, televíziós készülékeket, férfi, női és gyermekcipőket, műszálból készült ruházati cikkeket stb. lényegesen nagyobb választékban és jobb minőségben való f orgalombahoza tálát. A népjólét emelése érdekében a kormány jelentős összegeket fordít lakásépítésre, szociális és kultúrális célokra. A lakásépítkezések előirányzata 70 százalékkal haladja meg a múlt évit. Budapesten mintegy tízezer lakást épít az állami építőipar. Az 1956. évi terv szerint száz község villamosítását valósítjuk meg. 19 ezer lakásba vezetjük be a gázt. 660 új iskolai tantermet létesítünk. Tovább bővítjük az óvodák, kulturotthonok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében 1250 új kórházi ágyat létesítünk, A költségvetés szociális, egészségügyi és kulturális intézményekre és feladatokra szolgáló kiadásainak össíége ebb=n az évben tizenegy milliárd 476 millió forint,nélkül, a gazdálkodás színvonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésével is javítsuk üzemeink munkájának színvonalát, termékeink minőségét. Szükség van arra is, hogy leküzdjük azt a nem ritkán mutatkozó idegenkedést, amely egy-egy új technológiai eljárással, módszerrel szemben megnyilvánul.. Nem kétséges, hogy tehetséges munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk többsége — követve a párt és a kormány útmutatását — él az adott lehetőségekkel — és mindent megtesz az új technika fejlesztéséért, e'sajátításáért, hogy ezáltal is fokozhassuk a szocializmus építésének ütemét. Az önköltségcsökkentés egyik feltételének az anyagtakarékosságnak elemzése után Olt Károly a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos nagyjelentőségű feladatokat ismertette. Megyénkben közel tízezer termelő vett részt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indult versenymozgalomfoan. Ez december 31-ével zárult és fő célkitűzése az éves, begyűjtési terv hiány nélküli teljesítése volt. Nemrég történt a verseny záróértékelése, amelynek során Szolnok megye 103,6 százalékos begyűjtési tervteljesítéssel az országos versenyben nyolcadik helyre került. A nagyhatárú termelőszövetkezetek versenyéiben országosan második lett a mezőtúri Törő Pál Termelőszövetkezet. A 25 000 forintos jutá mat február 1-én adta át ünnepélyes keretek között a Megyei Begyűjtési Hivatal a termelőszövetkezetnek. A jutalomátadási ünnepségen a tsz tagjai felszabadulási begyűjtési versenyre hívták Mezőtúr valamennyi termelőszövetkezetét, amelyet a Rákóczi TSZ képviselői a többi mezőtúri közös gazdaság nevében elfogadtak. A Törő Pál TSZ tagjai a 25 000 forintos pénzjutalmat a termelőszövetkezeti kulturház felépítésére fordítják. A közepeshatárú termelőszövetkezetek versenyében megyénkből országosan második lett a szolnoki Szabadság TSZ. szerű mezőigazdasági termelés fetttét?leinek biztosítása és egyéb népgazdasági ágaik fejlesztése állít a tudományos kulturmunka elé. Ezek között szerepelnek olyan új feladatok, mint az atomenergia békés felhasználása, hazánkban, a hazai nyersanyag-forrásaink fokozott hasznosításának kérdései, a műanyaggyártás széleskörű bevezetés?. A költségvetési javaslatban jelentős helyet kaptak a tanácsok. — A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazdasági jelentősége, hatásköre évrői-év-re növekszik — mondotta a pénzügyminiszter, majd így folytatta: — Külön ki kell emelni Budapest főváros tanácsának költségvetési előirányzatát. Budapest főváros tanácsénak 1956. évi költségvetése 1 milliárd 776 millió 116 ezer forint, az egész tanácsi költségvetés 25 százaléka, kifejezi fővárosunknak az ország életében betöltött jelentőségét. A silser attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitűzött Jeladatok megoldására A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jelentős feladatok hárulnak a pénzügyi szervekre, majd így szólott: Tisztelt országgyűlés! — Az 1956. évi népgazdasági tervben és állami költségvetésiben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vez:tőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormányának legfontosabb célkitűzései. A költségvetés visszaitükrözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális programot, amelynek végrehajtása komoly előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a második ötéves terv megvalósításában. A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitűzött feladatok megoldására. Ezért mindenütt fel keli karolni a dolgozók kezdeményezéseit, biztosítani keli a szocialista munka verseny további nagyarányú kibontakozását, fokozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehajtásában, minden téren meg kell szilárdítani a munka- és az állampolgári fegyelmet Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és tömegszervezeteinknek ez a legfontosabb feladata. Csak így valósítható meg a munka termelékenységének elhatározott emelése, az önköltség csökkentése. Csak így biztosítható gazdasági, szociális és kulturális programunk maradéktalan végrehajtása. A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehajtásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nem kétséges, hogy hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségiünk — egész dolgozó népünk — odaadó munkája sikerre viszi a szocializmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. A Begyűjtési Minisztérium 15 000 forintos pénzjutalmát február 4-én ünnepség keretében adta át a Megyei Begyűjtési Hivatal. A termelőszövetkezet tagjai ezalkalommal ígéretet tettek, hogy a felszabadulás ünnepének tiszteletére indult begyűjtési versenyben is az országosan legjobb közös gazdaságok között lesznek. Egyben április 4.-e tiszteletére begyűjtési versenyre hívták a szolnoki termelőszövetkezetéket. Az országos helyezést elért termelőszövetkezeteken kívül megyénk közös gazdaságainak versenyében a mezőtúri Rákóczi TSZ az első, az alattyáni Petőfi TSZ pedig a második lett. A Rákóczi TSZ 6000, a Petőfi TSZ 5000 forint jutalomban részesül. A járások közötti versenyben a jászberényiek lettek az elsők 107,3 százalékos tervteljesítéssel. A községek közül az első Cserkeszöllő, második Jászból dogháza. harmadik A'attyán. Cserkeszöllő 9000 forint. Jászholdogliáza 7500 forint. A'aíyiyán 6000 forint pénzjutalmat kap községfejlesztés céljára. KOVÁCS JÓZSEF A költségvetés nagyarányú segítséget biztosit a termelőszövetkezeteknek sokat. Az 1936, évben tovább növekszik ss dolgozók életszínvonala A pénzügyminiszter a gépállomá. sok, a Begyűjtési Minsztérium növekvő feladatai után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok hárulnak, mint 1955- bem A továbbiakban a beruházási terv irányzatokról a következőket mondotta: Az 1956. évi népgazdasági terv beruházásokra 12,8 milliárd forintot irányoz elő, amelynek döntő részét a költségvetés biztosítja. Ez az 1955. évi tervezetthez képest kereken 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 41,7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja, a nehézipar beruházásaiból különös jelentőjégük van azoknak a beruházásoknak, amelyek alapanyagok és . energetikai bázisunk kiszélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik feldolgozó iparunk hazai nyersanyagokkal való bővített ellátását. A beszámoló kiemelte, hogy népgazdaságunk fejlődése fokozott feladatot ró küikerskedelmünkre. Nehéziparunk és könnyűiparunk több olyan fontos nyersanyagot és egyéb terméket használ fel, amelyet nagy. részt külföldről kell behozni. Iparunk termelésének fokozásához több vasércre, kokszra, színesfémre, bányafára, bőrre, fűrészárura és egyéb cikkre van szükség. Ezeknek az anyagoknak import útján való beszerzéséhez növelni kell exportunkat, törekednünk kell kiviteli terveink maradéktalan teljesítésére A vállalatoknál műszaki fejlesztésre és kísérletekre előirányzott kiadásokon kívül gondoskodás történt a költségvetésben a tudományos kutatóintézetekben folyó munka fejlesztésének anyagi fedezetéről. Az ecélna előirányzott összegek alátámasztják azoknak a feladatoknak megoldását, amelyeket az ipar műszaki színvonalának eimblése, a kor-, Huszonötezer forint pénzjutalmat kapott a begyűjtésben élenjáró mezőtúri Törő Pál T er melőszö vet k ezet Megyeszerte fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom 1 sz előkészítő bizottságok alakultak Jaszladányon Lapunk a közelmúltban sokat foglalkozott azzal a hatalmas fejlődéssel, amely a töröksznetmiklósi járásban és különösen Törökszentmikiós város terra: löszöv etkezetei b- in, általában szövetkezeti mozgalmában végbe ment. Üj tsz-ek alakultaik, a régiek erejüket megkétszerezték. Kevés szó esett azonban a megye többi járásainak szövetkezeti mozgalmáról, különösen a jászapáti járásiból. Pedig itt sem állt meg a termelőszövetkezetük fejlődése. Vegyük példának Jszladány községet. A dolgozó parasztok itt sem mennek el közömbösen a termelőszövetkezetek mellett. Érdeklődnek munkájuk, eredményeik iránt, s napról-napra fokozottabban érzik a nagyüzemi közös gazdálkodás életképességét, sőt azt is, hogy a dolgozó parasztok anyagi- és kulturális felemelkedésének ez az egyetlen útja. Ennek következményeként január 1-től február- 7-ig 67 dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodást. Nem csökkent ez a lendület a legutolsó időkig sem. A napokban a községben tizenegy taggal tsz előkészítő bizottság alakult, majd 7-én, a tökfai usi részen, három család hét taggal alakított tsz előkészítő bizottságot. Az előkészítő bizottságokba vegyssen léptek kis- és középparasztok. De a már meglévő termelőszövetkezetekben sem csökken a belépések száma. A község legtekintélyesebb középparasztjai írják alá a belépési nyilatkozatot. így a Donkó testvérek, akik hosszú ideig haboztak: belépjenek-e. Ds miután meggyőződtek arról, hogy helyes útra lépnek, nem késlekedtek egy pillanatig sem. A Rákóczi TSZ fogadta tagjai sorába a két tekintélyes középparasztot. Termelőszövetkezetté alakult át a jászberényi Dózsa TSZCS A jászberényi Dózsa TSZCS, mint alacsonyabb típusú szövetkezeti társulás 1952-ben alakult. Tag. jai szorgalmas, igyekvő emberek. Párévi gazdálkodás után belátták, korántsem tudják kihasználni a nagyüzem adta lehetőségeket, ha a termelőszövetkezeti csoport név alatt továbbra is egyénileg gazdálkodnak. A Dózsa Termelőszövetkezeti csoport huszonöt tagja elhatározta, hogy a tavaszi munkát már a fejlettebb típusú gazdálkodással kezdik. Ezért a mezőgazdasági termelőszövetkezeti formára tértek át. Most készítik a leltárt a közös gazdaságba bevitt jószágokról és szerszámokról. A jászberényi járás területén több termelőszövetkezeti csoport van, melynek tagjai lényegében már évek óta egyénileg gazdálkodnak. Ezek a csoportok példát vehetnek a jászberényi Dózsa Termelőszövetkezet tagjairól, mert azok a fejlettebb formára való áttéréssel sokkal nagyobb ütemben járulnak hozzá a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, a terméshozamok fokozásához. A Jászberényi Gépállomás dolgozói, vezetői és a pártszervezet vezetősége nevében köszöntjük a Dózsa Termelőszövetkezet tagjait és minden erőnkkel azon leszünk, hogy még fokozottabb támogatást nyújtsunk a tsz tagjainak az új úton. DRENDA JÓZSEF levelező, a Jászberényi Gépállomás párttitkára Már negyvenkét tagja van a törökszentmiklósi Harcos TSZ-nek Törökszentmiklóson 1955 október 15-én tizenhat taggal, 160 kát. hold földdel megalakult a Harcos TSZ. A szövetkezet tagjai büszkén viselhetik a Harcos nevet, mert ők is harcosak. Küzdenek a közös gazda ság továbbfejlődéséért. A 1 megalakulás óta ugyanis még 31 dolgozó parasztot szerveztek be. Jelenleg 47 tagja van a szövetkezetnek és 320 kát. hold földön gazdálkodnak. A belépett tagok eddig 10 lovat és 7 szarvasmarhát vittek a közös állatállományba. Kormányunk nagy segítséget ad az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek. Ilyen segítség a beadási kedvezmény is. A hús- és te-jfaeadási kötelezettségük 20 százalékát az állam elengedi. Azok a tsz tagok, aki eddig egyénileg dolgozók voltak, sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a városi begyűjtő hivatalhoz, hiszen a termelőszövetkezeteket több kedvezmény illeti meg, mint az egyéni gazdákat. A begyűjtési hivatalnál dolgozik, mint kisegítő Szabó Magdolna elvtársinő, aki két nappal ezelőtt lépett a törökszentmiklósi Harcos TSZ-be. hogy gondos munkájával elősegítse a szövetkezet fejlődését. Séllei Erzsébet levelező, Törökszemtmiklás,, . Városi Begyűjtési Hivatal. Az utolsóból első lett a Jászberényi Vegyesipari Javító Vállalat A Jászberényi Vegyesipari Javító Vállalat utolsó helyen kullogott a város helyi vállalatainak versenyében. A vállalat életének állandó kísérő jelensége volt a tervlemaradás. Emellett több mint 160 ezer forint adósság terhelte a vállalatot; A múlt év május—júniusában megindult az egészséges fejlődés. Tősér Gyula vette át a vezetést, aki munkatársaival, Orosz József műszaki vezetővel és Soós Gyuláné vezetőkönyvelővel átszervezte a termelést és az év végére a vállalat dolgozói felszámolták a lemaradást. A III. és IV. negyedévet már nyereséggel zárták. A fizikai és szellemi dolgozók harcos összefogásának az eredménye is hozzájárult a változáshoz. Különösen sokat lehet köszönni Szívós József, Pesti András, Baráth József lakatosoknak, Kovács Péter kovácsnak, Fábián Imre szíjgyártónak, akik 150 százalékos átlagteljesítményükkel és minőségi munkájukkal példát mutattak. Dicséretet érdemel Zakróczy M. Béla raktáros is. Vállalatunk a jászberényi helyiipari vállalatok közötti versenyben az elmúlt év végére az utolsók közül elsőnek küzdötte, fel magát. Elnyerte a verseny első díját és a vándor?.ász1 ót. Jelenleg a vállalat dolgozói az „Élüzem'’ címért harcolnak. Míg az elmúlt időben a dolgozók a munkavereenyt csak hírből ismerték. addig ma már ott tartanak, hogy a brigádok állandó versenyben vannak egymással, s hogy nem eredménytelenül, azt az első hely és a vándorzászló is igazolja. DIÓS ISTVÁN Jászberény Sarkvidék! eredeti! hideg nyemift ha’áiTba A Meteorológiád Intézet jelentése szerint csütörtökön reggel Csehszlovákia felől északnyugati szélle! új hideghuiilám érkezett hazánkba. A hideget éjszakai havazás előzte meg. A Mátrában a lehullott hó vastagsága elérte a fél métert. Az új hideghuilám annak következménye, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és a balti köztársaságok területén napok óta sank vidéki eredetű levegő halmozódott fel és a vastag hótakaró fölött tovább hűlt. A hid^ghuliém csütörtökön délelőtt elérte Budapestet. A fővárosban két óra alatt tíz fokkal eülylyedt a hőmérséklet s délelőtt fél 11-kor már mínusz 17 fokot mértek, A betóduló hideg egyébként az egész ország területén érezteti hatását. Csütörtökön délelőtt az északnyugati megyékből mínusz húsz — mínusz huszonkettő, a déli és a keleti megyékből mínusz tíz — mínusz tizennégy fokot jelentettek. A lehűlés fokozatosan tovább terjed az ország délkeleti részeire is. A szél ereje előre láthatólag nem fokozódik lényegesen, de számítani lehet arra, hogy az országutakon sok helyen újabb hóakadályok keetkeznek. A Meteorológiai Intézet a beérkez" adatokból csak ezután állítja össze a hideghuilám további, várható alakulását. (MTI,)
