Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-22 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKf § Vin. évfolyam, 45. szám, 1956. február 22, szerda. IOIN0K MEGYEI c MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A Közlekedési Műszaki Egyetem pártéletének néhány kérdéséről (3; o.) — Az SZKP XX. kongresszusáról beszélgetnek a Szolnoki Járműjavító Vállalat dolgozói (3. o.) — A Jászsági Mezőgazdasági Hónap első hetében Jánoshidán új termelőszövetkezeti csoport alakult (3. o.) — Munkában a tanácsok (4. o.) — Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról (4. o.) —■ Hírek, sporthírek (4. o.) a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja J V. Hz SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéröl iV. A. Bulganyin elvtársnak9 a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Moszkva (TASZSZ). Február 21-én Moszkvában a nagy Kreml palotában folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa. A kongresszus rátért a következő napirendi pontra: Az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió 1956—60-as „Népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéről szóló irányelvei”-re. Az elnöklő I. G. Kebin Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének adta át a szót. A küldöttek és a vendégek viharos tapssal fogadták Bulganyint. A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták az egész délelőtti ülésen át tartó előadói beszédet, amelyet többízben lelkes helyesléssel szakítottak meg. (MTI) Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 21.-Í ülésén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió 1956— 1960. évi. hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveiről. Beszámolója elején N. A, Bulganyin ismertette az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika egyes elvi kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov előadói beszédében elénk képet rajzolt arról az útról, amelyet a Szovjetunió a XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt megtett. „Az előadói beszéd — mondotta N. A. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista-leninista elmélet igen fontos kérdéseit — a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymásmelleit élésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a háborúk megakadályozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdését.’* N- A. Bulganyin ezután így folytatta: „Lenin és a leninisták számára a marxista elmélet soha sem dogma. hanem mindig a cselekvés vezérfonala volt. A Központi Bizottság beszámolója a lenini követelmények szempontjából példája a marxizmus-leninizmus ama aktuális kérdései bátor kidolgozásának, amelyeknek a jelenlegi körülmények között mind {»ártunk, mind a testvéri kommunista és munkáspártok szempontjából nagy elméleti és gyakorlati jelentőségük van. A Központi Bizottság beszámolója pártunk jövő munkájának olyan széleskörű programját vázolta fel. amelyet mélyen és szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy a hatalmas ügy. amelyért harcolunk. a -kommunizmus ügye diadalmaskodni fog. És az hogy. a Központi Bizottság beszámolójának vitáiéban teljes egység, a Központi Bizottság politikai vonalának és gyakorlati munkájának lelkes támogatása nyilvánult meg. e vonal helyességét, e munka termékenységét. pártunk gránitszilárd egységét és hatalmas erejét tanúsítja. A Központi Bizottság munkája a legutóbbi években azért volt termékeny, mert a Központi Bizottság szüntelenül követte a pártunk kollektív vezetéséről szóló lenini útmutatásokat. A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus-leninizmus szellemével ellentétes. attól idegen személyi kultuszt minden kérdés eldöntésében akár a nemzetközi politikára, akár országunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot sokoldalú és bíráló eszmecsere után hoczott. A kollektív vezetés lenini elveinek és a pártélet szabályainak további megtartása komoly hibáktól óvja meg a pártot és biztosítja számunkra a kommunista építés új sikereit. Pártunk a széles néptömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép javával, nagy hazánk felvirágzásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bízik szeretett pártjában és magabiztosan követi a győzelmes kommunista építés útján. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevékenységének nincs nagyobb elismerése, mint a nagy néptömegeknek ez a határtalan bizalma és támogatása. De a nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat. Nem szabad megszédülnünk a sikerektől, nem szabad önelégültségbe és közönyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk, a néphez még közelebb kell lennünk — ez a tóadatunk.’’ N. A. Bulganyin ezután rámutatott a népgazdaság valamennyi ágának fejlődésében élért nagy sikerekre. amelyek a hős szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista párt hatalmas szervező munkájának eredményeként jöttek létre: „A párt XIX. kongresszusán az ötödik ötéves tervről elfogadott irányelveket sikeresen teljesítettük és sok fontos mutatószám szerint túlteljesítettük.*’ „A párt dicső munkásosztályunk, mérnökeink és technikusaink m un kaak t í v i t ására támaszkodva, az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósította meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedéséről előírt feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük. A népgazdaság fejlődése, akárcsak az előző ötéves tervekben, a legutóbbi ötéves tervben is a nehézipar elsődleges fejlődése alapján történt; a nehézipar termelése nagyobb mértékben nőtt, mint amennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük. A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során lassabban fejlődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irányelvei előírták és ezen a területen nem teljesítettük az ötéves terv feladatait. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bzottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredmény eképen 1955-ben előrehaladt Most szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fontos népgazdasági ág gyors fellendítésére szükségesek.*’ „Az elmúlt ötéves tervben komoly eredményeket értünk «1 a kultúrálja építés területén. Alapjában teljesítettük a XIX. pártkongresszus irányelveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kapcsolatban a köztársasági fővárosokban és az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink számos szakembert képeztek ki. Uj, jelentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, tovább növelte szerepét a gazdasági és kultúrális építőmunkánkban. Megnövekedett tudományunk nemzetközi tekintélye, kibővültek és megszilárdultak a szovjet tudósok kapcsolatai más országok tudósaival.’ N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi téren a Szovjetunió tovább folytatta azt a politikát, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése mindén országgal. 1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer akkora volt. mint az 11950. évi. A népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelem 1955-ben elérte a tizenkilenc és félmiliárd rubelt, az 1950. évi tíz egész hattized milliárd rubellel szemben. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy egyes kapitalista országokkal a kereskedelem kedvezőtlen feltételek mellett folyt, mert „az Amerikai Egyesült Államok és nyomására a többi nyugateurópai ország is megkülönböztető intézkedéseket foganatosított a Szovjetunióval való' kereskedelem korlátozása. sőt beszüntetése céljából.” Ennek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklődése saját áruinak a Szovjetunió számára való eladása és a szovjet áruk vásárlása iránt. így ezekkel az országokkal a Szovjetunió kereskedelme nem csökkent, sőt lényegesen növekedett.. „Az ötödik ötéves terv eredményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést tett előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Jelentősen megnövekedett a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilárdult nemzetközi helyzete. Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nem csupán a gazdasági és kulturális építőmunkában ért el kimagasló sikereket, hanem békeszerető külpolitikája folytatásában, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért vívott harcban is. A szóbanforgó idő alatt még jobban összeforrott és megszilárdult a nagy szocialista tábor.’ „Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet embereket, hűséges barátainkat: a szocialista tábor országainak do’gozóit és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a dolgos szovjet nép megfeszített, nagy munkájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommunista párt. élén lenini Központi Bizottságával, lelkesít és vezet. „Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin. — A Szovjetunió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének új fokára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekintélye egyre inkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölénye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és a kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tűzzük magunk elé. A Szovjetuniónak, amikor hozzálát az hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és soko’dalúan fejlett szocialista termelése, nagy anyagi erőforrásai és ami különös sen értékes, mind városban, mind falun, sok szakképzett kádere van. Országunk most már elsőrendű nehéziparral rendelkezik. Minden feltétel meg van ahhoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a termelőeszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentősen megsokszorozzuk a társadalmi gazdaságait és ezzel új sikereket arassunk a kommunista társadalom építésében.” N. A. Bulganyin így fogalmazta meg a hatodik ötéves terv főtóadatait: „A Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaság fejlesztési tervének főfeladatai megszabják, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai ha’adás és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fejlődését; megvalósítsuk a mezőgazdasági termelés gyors fellendülését és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalnak jelentős emelkedését érjük el.” N. A. Bulganyin rámutatott a technika páratlan arányú fejlődésére a termelés minden ágazatában, megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása, majd így folytatta: „Míg a XIX. század elsősorban a gőz százada volt, addig a XX. század, a villamosság százada, a szemünk előtt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének határtalan lehetőségeit rejti magában. A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk kommunistáknak teljesen annak az ügynek a szolgálatába kell állítanunk, amelynek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatába.” N. A. Bulganyin rámutatott arra. hogy az atomerő békés felhasználásában a Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: „Ézt a vezető helyet a jövőben is szilárdan meg kell tartanunk.” A hatodik ötéves terv megvalósítása fontos szakasz lesz a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában. E feladat az, hogy „történelmi szempontból rövid idő alatt békés gazdasági verseny útján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és elhagyjuk a legfejlettebb kapitalista országokat.” N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásához most a termelés lényegesen nagyobb arányú'növelésére van szükség mint amilyen arányú növelést a háború előtt tűztek ki, viszont „a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában a jelenlegi szakasz sajátosságát adja az is, hogy a háború előtti időktől eltérően; hazánk most abban a nagy történelmi korszakban oldja meg a feladatot, amikor már nem egyetlen szocialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem két világrendszer, a szocialista és a kapitalista világrendszer békés gazdasági versengése folyik.” N. A. Bulganyin foglalkozott ezután a szocialista tábor szuverén országai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműködésén alapuló gazdasági kapcscőatckkaL „Ennek az együttműködésnek a területei kiterjedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezésre, hogy a közös érdekeknek megfelelően a legészszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, koordinálják az egyes (Folytatása a 2-ik oldalon.) Táviratváltás a Magyar Népköztársaság és a Szovlefuniá külügyminisztere között a magyarszovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély* nyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkaimábél V. M. MOLOTOV ELVTÁRSNAK a Szovjetunió külügyminiszterének .Moszkva Engedje meg, külügyminiszter elvtárs, hogy a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő legjobb kívánságaimat tolmácsoljam a testvéri szovjet népnek, a Szovjetunió-kormányának és személy szerint önnek. A nyolc esztendővel ezelőtt megkötött szerződés, amely új tartalommal töltötte meg a magyar és a szovjet nép kapcsolatait, rendkívüli jelentőséggel bír a magyar nép számára. Népeink testvéri szövetsége — amely a szerződés megkötése óta egyre szorosabbá, gyümölcsözőbbé válik és amely a magyar nép szabadságának s függetlenségének biztosítéka, szocializmust építő munkájának fontos feltétele — lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság tagjává váljék a demokrácia és a szocializmus kilencszázmillós táborának, amelynek szüntelen fejlődését rokonszenwel nézik az egész világ békeszerető népei. A magyar dolgozó nép, amely a szocializmus építéséhez újabb erőt, ösztönzést nyer a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusánál: munkájából, hazafias feladatának tekinti, hogy híven a magyar—szovjet , barátsági szerződéshez, szüntelenül erősítse népeink testvéri barátságát és fokozza erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség további enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere BOLDOCZKI JÁNOS ELVTÁRSNAK, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest Fogadja, miniszter elvtárs, szívből jövő köszönetemet az országaink közötti baráti viszony fejlődését és megszilárdulását elősegítő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából küldött jókívánságaiért. A szovjet nép örül a szocialista társadalmat építő és a népek közötti béke megszilárdulásához jelentősen hozzájáruló testvéri magyar nép sikereinek. Kifejezem azt a kívánságomat, hogy az országaink közötti testvéri barátság a jövőben is állandóan fejlődjék és erősödjék a szovjet és a magyar nép javára, az általános béke érdekében; V; Molotov i
