Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

2

öEULNOK MLO i Ll i-AiJ

1956. február 22.

ÍV» ^4. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója

(Folytatás az 1-ső oldalról.)

népgazdasági ágak fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés szakosítását és kooperációját, kicserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró termelési tapasztalataikat, stb. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes, gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének.

A tőkés viszonyok uralmi szférája jelentősen szűkült, amikor a második világháború eredményeként országok egész sora vált ki a kapitalista rendszerből. Különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, amelynek elkerülhetetlen összeom’ását Lenin oly világosan, előre látta.

A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ilymódon óriási előnyökkel rendelkezik a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Ezek közül az előnyök közül az a döntő, hogy a szocialista gazdasági rend a termelőerők fejlődésének tág lehetőségeit biztosítja, széleskörű lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a társadalom összes anyagi javait és szellemi értékeit alkotó dolgozó milliók tehetsége és képességei kivirágozhassanak”;

„A kommunista pártnak — mondotta N. A. Bulganyin — és az egész szovjet népnek szilárd meggyőződése, hogy a két rendszer történelmi versengésében a szocialista rendszer lesz a győztes, mert ez a haladóbb.”

N. A. Bulganyin elmondotta, hogy „az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termelésének a hatodik ötéves terv folyamán 65 százalékkal kell emelkednie. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban — a hatodik ötéves terv utolsó évében — hazánkban háromszor akkora lesz az ipari termelés, mint 1950-ben, és 5,3-szer akkora, mint 1940-ben, a háború előtt”;

„A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatai az ipar területén abban állanak — folytatta N. A. Bulganyin —, hogy elsősorban vigyük előre a vas- és színesfémkohászat, az ásványolajipar, a szénbányászat és a vegyipar fejlődését, biztosítsuk az erőműépítés mindent megelőző ütemét és a gépgyártásnak, különösen a műszakilag tökéletes szerszámgépek, kovácsoló és sajtológépek, automatizálási berendezések és műszerek gyártásának gyors fejlődését”.

A hatodik ötéves tervben a termelési eszközök termelése hozzávetőleg 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése mintegy 60 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió 1960-ban több acélt, villanyenergiát, cementet és üzemanyagot fog gyártani, illetve termelni, mint ma Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország együttvéve. Az ipari termelés volumene tekintetében a Szovjetunió jelentősen megközelíti az Egyesült Államokat. A Szovjetunió 1960-ban 53 millió tonna nyersvasat, 68 millió 300 ezer tonna acélt, 52 millió 700 ezer tonna hengerelt árut fog termelni. A szénkitermelést 1960-ra 1955-höz képest 52 százalékkal, a kőolajkitermelést 91 százalékkal, a gázgyártást közel négyszeresére szándékoznak növelni. 1960-ra 593 millió tonna szén kitermelését tervezik, 135 millió tonna kőolajat kell nyerni. Adva vannak a feltételek a kőolajipar gyors fejlesztéséhez. Uj olajlelőhelyeket fedeztek fel és kezdtek kiaknázni, ennek eredményeképpen az ipari kőolaj tartalékok a háború utáni években több mint négyszeresükre emelkedtek. 1960-ban az ország egész kőolajtermelésének 75 százalékát az Uraiban és a Volga mellékén kell nyerni.

A hatodik ötéves terv előírja, hogy biztosítani kell a villamos erőművek kapacitásának gyors növelését Ezért, amíg az ipari termelést hatvanöt százalékkal kell emelni, addig a villamosenergiatermelést nyolcvannyolc százalékkal kel! növelni;

A vízierőművek kapacitása az ötéves terv idején kétegész héttizedszeresre növekszik. A Szovjetunió európai részén befejezik a kujbisevi. a gorkiji. a sztálingrádi, a molotovi és a votkinszki vizierőmű építését, e ezenkívül megkezdik a szaratovi. a csebokszari és az alsókámai vízierőmű építését. Szibériában grandiózus erőművek épülnek: az Angarán, a bratszki és a Jeniszejen. a krasznojarszki. amelyek mindegyikének kapacitása hárommillió-kétszázezer kilowatt. A tervek szerint a Szovjetunió európai részén egységes áramszolgáltató rendszert létesítenek, megvetik a középszibériai egységes áramszolgáltatási rendszer alapját. A terv előirányozza több atomerőmű építését, amelyek összkapacitása kétegészöttized millió kilowatt.

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a gépgyártásnak és elsősorban a szerszámgép- és szerszámiparnak meg kell előznie fejlődésében a többi iparágakat. Ezért a hatodik ötéves tervben a gépgyártás és a fémeldolgozó ipar termelését az előirányzat szerint nyolcvan százalékkal növelik. A gépgyárakat rövid idő alatt új, nagytermelékenységű berendezéssel kell ellátni; forgácsológépekkel. kovácsoló- és sajtológépekkel, automata- és félautomata gépsorokkal. Az automata- és félautomata gépsorok gyártása, az önműködő üzemrészek és gyárak berendezéseinek gyártása körülbelül ötszörösére növekszik. Ki kell dolgozni a kétszáz-háromszázezer kilowatt os gőzturbinák terveit és meg kell kezdeni a turbinák gyártását.

A szónok a továbbiakban a vegyipar fejlesztéséről, az építőanyagok gyártásának növeléséről, a fa- és papíripar, valamint a fafeldolgozó ipar fejlesztéséről beszélt,

„A hatodik ötéves tervben — folytatta N. A. Bulganyin — meg kell oldani a könnyű- és az élelmiszeripar kivétel nélkül valamennyi ágának széleskörű fejlesztését. Ezzel újabb nagy lépést teszünk előre a kereskedelemnek iparcikkekkel és élelmiszerekkel való ellátásában. Ehhez minden feltétel meg van.” Az élelmiszeripari dolgozóknak nagymértékben fokozniok kell a húsáruk, zsiradékok, tejtermékek, haláruk, cukorfélék és édesipari gyártmányok, valamint a konzervek termelését. Ezzel kapcsolatban sok új gyárat kell majd építeni. A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek dolgozóinak több mint másfélszeresre kell növelniök a lábbelik és á konfekciós áruk gyártását, nagymértékben fokozniok kell a lenszövőtek és különösen a kiváló minőségű gyapjúszövetek gyártását, mert ezekből a keresletet nem elégítjük ki teljesen. Különösen nagy mértékben kell kifejleszteni a műrost- és a szintetikus rost gyártását;

A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott az. ipar műszaki fejlesztésével. „A műszaki fejlesztés — mondotta — elszakíthatatlan kapcsolatban áll a villamosítással, s elsősorban a gép- és berendezés-állomány állandó tökéletesítésében. a legkorszerűbb gyártástechnológia bevezetésében, a gyártási folyamatok komplex gépesítésének és automatizálásának meghonosításában, a rendelkezésre álló nyersanyag- és energetikai készletek lehető legteljesebb és legésszerűbb felhasználásában, mindennek eredményeképpen a kiváló minőségű árucikkek gyártásának szüntelen növelésében jut kifejezésre.”

N. A. Bulganyin rámutatott arra, milyen fontos az automatizálás széleskörű bevezetése a termelésben, mert az automatizálás lehetőségeket nyújt a munka termelékenységének soha nem látott növekedésére és a szocializmus feltételei között elsősegíti a dolgozók műszaki kulturális emelkedését. Ezenkívül az automatizálás biztosítja a termékek minőségének megjavítását, a termékek önköltségének csökkentését, ugyanakkor fokozza a teimelőfoíyamatok megbízhatóságát és folytonosságát.

A beszámoló megszabta a feladatot: emelni kell az új gépek, felszerelések, anyagok és más készítmények minőségét, törekedni kell arra, hogy e készítmények megfeleljenek a tudomány és a technika legújabb vívmányainak, az elavult gépeket, felszereléseket és anyagokat pedig idejében ki kell küszöbölni a termelésből és újakkal kell helyettesíteni;

A tudománynak a technikai haladásban betöltött nagy szerepéről szólva Bulganyin hangsúlyozta, hogy javítani kell a tudományos káderek képzését, újabb erőket kell bevonni a tudományos munkába, bővíteni kell a tudományos kutatóintézetek kapcsolatait egymás között, továbbá a külföldi tudományos kutatóintézetekkel és a haladó külföldi tudósokai, helyesebben kell területileg elhelyezni a tudományos kutatóintézeteket és a főiskolákat, szemelőtt tartva azt a követelményt, hogy közelebb kerüljenek a termelési bázisokhoz.

„A technikai haladás nemcsak a tudomány dolgozóinak, mérnököknek és technikusoknak, a tudományos kutatóintézetek és a géptervező irodák dolgozóinak ügye. Nem, ez a feladat mindenkire egyaránt tartozik: a pártszervezetekre, a szovjet- és a gazdasági szervekre, a tudósokra, a mérnökökre, a technikai dolgozókra, a munkásújítókra, az ésszerűsítőkre és a feltalálókra. Mindenkinek kötelessége előbbre vinni a technikai haladás ügyét.”

A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedésekről szólva Bulganyin kijelentette, hogy a mezógazdaság össztermelésének a hatodik ötéves tervben körülbelül hetven százalékkal kell növekednie, vagyis a mezőgazdasági termelés jelentősen gyorsabb ütemben emelkedik majd, mint az ötödik ötéves tervben. A szemestermények össztermelését 11 milliárd púdra kell emelni. Fontos feladat az, hogy 1960-ban a kukorica vetésterülete legalább 28 millió hektárra növekedjék.

Tizenegy milliárd púd szemestermény termelése lehetővé teszi majd a lakosság növekvő gabonaszükségletének kielégítését, az állami tartalékok növelését, kellő tartalékok létesítését a kolhozokban, a baráti országokba irányuló kivitel bővítését és elegendő mennyiségű szemestermény biztosítását a jószágok takarmányozására. A lentermelés több mint egyharmadával, a gyapottermelés több mint 50 százalékkal fog emelkedni. A terv a cukorrépatermelés jelentős kibővítését is feladatul tűzi ki.

Az állattenyésztés terén a terv előírja az állati termékek nagymérvű növelését a lakosság hús-, tej- és egyéb szüségletének kielégítésére állati termékekből. A hústermelés kétszeresére, a tejtermelés majdnem kétszeresére nő.

„A hatodik ötéves terv idején — mondotta az előadó — a mezőgazdaságot növekvő mértékben látjuk majd el különböző és korszerűbb gépekkel. A terv szerint a mezőgazdaság körülbelül 1 650 000 traktort kap majd (15 lóerős traktorokra átszámítva), továbbá 560 000 gabonakombájnt és sok más gépet.”

Az irányelvek tervezete értelmében az ötéves terv-időszak alatt kétszeresére kell emelni a villamosított kolhozok számát, be kell fejezni a szovhozok, a gép- és trakállomások villamosítását. Ezzel kapcsolatban az ipar kötelessége az, hogy növelje a gazdaságos és megbízható elektromos-hajtású gépek gyártását a mezőgazdaság számára.

A párt Központi Bizottsága és a kormány számos intézkedést tett a gépállomások munkájának megjavítására, valamint a kolhoztermelés fejlesztésében játszott szerepük fokozására; Nagyjelentőségű lesz a gépállomások fokozatos átállítása az önálló gazdasági elszámolásra, ami fokozottabban felelőssé teszi a gépállomások dolgozóit a kolhozokban végzett munkáért.

A kolhozok, a gépállomások és a szovhozok dolgozói, a mezőgazdasági szakemberek hatalmas tömegei legsajátabb ügyüknek tekintik a párt által kitűzött feladatot, a mezőgazdaság rohamos féjlesztését, és minden lehetőséget felkutatnak az ötéves terv előirányzatainak határidő előtti teljesítéséhez;

N. A; Bulganyin ezután a közlekedés és a távközlés előtt álló feladatokat ismertette. A tervek szerint 8100 kilométer hosszúságú villamosított vasútvonalat fognak üzembe állítani, vagyis három és félszer annyit, mint az ötödik ötéves tervben. Tervbe vették közel 6500 kilométer hosszúságú új vasútvonal megépítését és átadását a forgalomnak. Ez hozzávetőleg kétszerese az előző ötéves tervben épített vasútvonalak hosszúságának. A tengeri teherszállítás menynyisége több mint kétszeresére, a folyami flottáé 80 százalékkal, a gépkocsiszállítás kétszeresére, a légi szállítás ugyancsak kétszeresére emelkedik.

Az előadó ezután adatokat sorolt fel a hatalmas arányú beruházásokról. A hatodik ötéves terv beruházási előirányzata 990 milliárd rubel Ez az összeg nagyobb, mini a negyedik és az ötödik ötéves terv beruházása együttvéve;

N. A. Bulganyin részletesen foglalkozott a munka termelékenységének további emelésévé! és a termelés gazdaságosabbá tételével. A Szovjetunió dolgozói közvetlenül érdekeltek munkájuk termelékenységének emelésében, mivel ez a szilárd alapja a munkások és alkalmazottak reálbére, a kolhozparasztok jövedelme növelésének, az egész nép anyagi jóléte fokozásának. A munka termelékenységének emelkedését a hatodik ötéves tervben főképpen azok az átfogó intézkedések biztosítják, amelyek révén az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az építkezéseknél és a népgazdaság más ágaiban meghonosítják a korszerű, új technikát és ennek alapján emelkedik a munka technikai ellátottsága. A munka termelékenységének emelésében komoly szerepet kell betöltenie a normamegállapítások és a munkabérek rendezésének.

Az irányelvek tervezete szerint a hatodik ötéves tervben legalább 17 százalékkal kell csökkenteni az ipari termelés és a vasúti szállítás önköltségét, a kereskedelem forgalmi kiadásait, ami öt év leforgása alatt öszesen 500 milliárd rubel megtakarítását jelenti.

N. A. Bulganyin ezután rátért a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését érintő kérdésekre.

A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem valóban a nép jövedelme. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a hatodik ötéves tervben hozzávetőleg 60 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem növekedése alapján emelkedik a lakosság egyéni jövedelme is. A munkások és alkalmazottak reálbére a hatodik ötéves tervben mintegy 30 százalékkal emelkedik. A kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme legalább 40 százalékkal lesz magasabb.

N. A. Bulganyin emlékeztetett azokra, a dolgozók életszínvonalának emelését és a munkakörülmények javítását szolgáló rendkívül fontos intézkedésekre, amelyeket á párt központi bizottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjesztett, az alacsonyfizetésű kategóriák munkabérének emelésére, a hétórás munkanapra való áttérésre, a nyugdíjellátás gyökeres javítására, stb.

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiség jövedelmének növekedését a kereskedelem kiszélesedésének, az árumennyiség növekedésének kell kísérnie. Nagy feladatok állnak a lakásépítés előtt is.

Tervbe vették a népoktatás további fejlesztését. A hatodik ötéves terv során városokban és falvakban egyaránt alapjában megvalósítják az általános középfokú oktatást. „A középiskolák X. osztályát öt év leforgása alatt 6 millió 300 ezer ember végzi el, vagyis az ötödik ötéves terv időszakához viszonyítva több mint kétszer annyi.”

„Országunk — mondotta N. A. Bulganyin — öt és félmilliót meghaladó létszámú szakember-hadsereggel rendelkezik. A szakemberek jelentik a mi aranyalapunkat. Büszkék vagyunk rájuk és megbecsüljük őket. A kapitalista államokban egyes közéleti személyek nem ok nélkül jegyzik meg aggodalommal, hogy a szakemberképzésben országuk elmaradt mögöttünk. A főiskolák és a középfokú szakiskolák a hatodik ötéves tervben még jóval több szakembert bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére. Tervbevették négy millió, vagyis majdnem ugyanannyi szakember kiképzését, mint amennyit a két előző ötéves terv keretében képeztek ki. A főiskolákról a hatodik ötéves tervben több mint hatszázötvenezer mérnök kerül ki az ipar. a közlekedés és az építkezések számára, továbbá szakember a mezőgazdaság számára. Ez a szám kétszerese az ötödik ötéves tervben főiskolát végzett szakembereknek Komoly figyelmet fordítanak a tudomány és a technika olyan új ágazataiban dolgozó szakemberek képzésére, mint az automatika és a telemechanika, a rádiótechnika és a rádiólokáciő, továbbá az atomerő békés felhasználása;

N. A. Bulganyin ezután a tervezetnek a műveltség emelésére vonatkozólag előírt in tévedéseiről és a közegészségügyi feladatokról beszélt, majd foglalkozott a termelőerők területi elosztásának kérdésével.

„Éppen úgy, mint az előző ötéves tervekben, — mondotta — most is a keleti területek gazdaságát kél] a leggyorsabb ütemben

fejleszteni. Itt óriási szén-, bauxit-, vizienergia-, fa-, vasérc, szines- és ritkafém-készletek. vegyi nyersanyagkészletek összpontosulnak. A hatodik ötéves tervben a keleti vidékek beruházása több mint kétszeresére növekszik és az egész Szovjetunió beruházásainak körülbelül felét teszi ki.” Az ország keleti részén biztosítani kell a szemes termény-termelés továbbfejlesztését. Különösen nagyjelentőségű Szibéria gazdasági fejlesztése. Az ország termelőerőinek területi elosztása terén a párt politikájának lényege a szövetséges köztársaságok gazdasági életének és kultúrájának sokoldalú, általános fejlesztése és megerősítése. Adva vannak a szükséges feltételek valamennyi szövetséges köztársaság szakadatlan gazdasági. politikai és kulturális fejlődéséhez. „Legyen a hatodik ötéves terv a szövetséges köztársaságok további gazdasági és kultúrális virágzásának ötéves terve.”

Beszámolója befejező részében N; A. Bulganyin rámutatott arra, hogy

az SZKP Központi Bizottsága az irányelvek tervezetének kidolgozásakor figyelembe vette sokezer ipari vállalat és kolhoz dolgozóinak javaslatait, a városi és falusi dolgozók sokoldalú termelő-tapasztalatait:

„Országunk dolgozói az Irányelvek tervezetének megvitatása során feltárták a népgazdaságunk mélyén rejlő újabb nagy tartalékokat, feltárták és igazságos bírálattal illették a hiányosságokat és megmutatták az utat egész munkánk további megjavításához.”

N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió hatodik népgazdáságfejlesztési ötéves terve nemcsak belpolitikailag, hanem nemzetközi szempontból is óriási jelentőséggel bír. Kijelentette: „Megvalósult az, amit V. I. Lenin, pártunk és a szovjet állam nagy alapítója előre látott: a szóvjet állam mind nagyobb befolyást gyakorol a világtörténelem menetére, az emberiség történelmi sorsára, mindenekelőtt gazdaságpolitikájával”;

„A Szovjetunió gazdasági építésének grandiózus tervei — mondotta N. A. Bulganyin — gazdasági és társadalmi rendünk természetéből, ideológiánkból fakadnak, a minden ország, minden nép közötti tartós béke és barátság ideológiájából.” A szocialista táborhoz tartozó országok következetes, békeszerető külpolitikájának eredményeként az évek során fennállott nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés következett be, reális távlatok nyíltak az egyetemes béke megszilárdulására.”

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy a Szovjetunió továbbra is „következetesen és hajthatatlanul folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját”.

„Még jobban erősíteni fogjuk testvéri kapcsolatainkat és barátságunkat a népi demokratikus országokkal — folytatta N. A. Bulganyin. — Mindannyiunk közös érdekében kibővítjük velük együttműködésünket. Továbbra is olyan politikát folytatunk, amelynek célja kapcsolataink megjavítása az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és más országokkal; Fejleszteni és erősíteni fogjuk baráti együttműködésünket az Indiai Köztársasággal, Burmával, Afganisztánnal, minden olyan állammal, amelynek érdeke a béke fenntartása és megszilárdítása, a kereskedelem sokoldalú fejlesztése és a kölcsönös előnyök elvének betartása alapján bővíteni fogjuk gazdasági kapcsolatainkat minden országgal”.

N. A- Bulganyin rámutatott arra, hogy a szovjet nép a kitűzött feladatok becsületes elvégzéséhez minden feltétellel és lehetőséggel rendelkezik. Beszámolója végén kijelentette: ...

„Hős munkásosztályunkat és dicsőséges kolhozparasztságunkat, kiváló értelmiségünket az akarat és a célok megingathatatlan egysége forrasztja össze, alkotőenergiája és az erőibe vetett szilárd hit hatja át. A szovjet népnek olyan kipróbált- és bölcs vezetője van, mint a marxizmus-leninizmus nagy és halhatatlan tanításával felfegyverzett dicső kommunista párt. Ez a tanítás lelkesít bennünket és világítja meg útunkat a fényes jövő : a kommunizmus felé.” (MTI!,