Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-19 / 43. szám
2 = SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1856. február lt. A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusa (Folytatás az l-«ő oldalról.) igazuk van a kommunizmus tanítóinak, akik előre látták, hogy a fegyveres felkelés útján kívül a forradalom békés úton is fejlődhet. Akadhatnak olyan politikailag bárdolatlan emberek, akik felteszik a kérdést: mi a különbség a marxizmus és a reformizmus között, nem csúsztunk-e a revizionisták útjára? A reformisták és a revizionisták azelőtt is és most is, mindig csak arra törekedtek és törekednek, hogy a munkásosztály harcát leszűkítsék az apró reformokért. ismeretes, hogy egyes szoctaista pártok megszerezték a parlamenti többséget, sőt több országban szocialista kormány volt és van ma is. Ámde itt is csak egyes kisebb engedményekre szorítkoznak a munkások javára, és nem épül semmiféle szocializmus. Arra van szükség, hogy a társadalom állami irányítása a munkásosztály kezébe kerüljön, hogy a munkásosztály ne elégedjék meg a kapitalisták asztaláról lehulló morzsákkal, hanem a többség megszerzése után vegye kezébe a hátimat és szüntesse meg a fő termelési eszközök magántulajdonát. A kapitalizmusból a szocializmusba vezető mindennemű átmenet a társadalmi viszonyokban végbemenő fordulat: többé vagy kevésbé éles forradalom, de forradalom, amelyen minden nép keresztül megy. A hatalom átvétele a nép által, a fordulat a termelési eszközök tulajdonába, az áttérés a magántulajdon formájáról a társadalmi tulajdon formájára — ez a legnagyobb történelmi fordulat. A forradalom — akár békés, akár nem békés — mindig forradalom lesz, a reformizmus pedig mindig meddő egyhelyben topogás. Ezért a munkásosztálynak, hogy győzhessen, lankadatlanul harcolnia kell a reformizmus és a soraiban keletkezett reformista ábrándok ellen. Elkerülhetetlen-e n háborít ? — Az új viszonyok között is érvények az a lenini tétel, hogy amíg vaai imperializmus, megmarad a háború kitörésének gazdasági alapja is. A háború- azonban nein végzetszerűen elkerülhetetlen. A kérdést bizonyos történelmi, a fejlődés jelenlegi szakaszában a világon kialakult erőviszonyokat jellemző feltételek határozzák meg. Ezek a feltételek a második világháború után keletkeztek és erősödtek meg. A béke erőit számbavéve Mikojan utalt a szocializmus országaira, a gyarmati elnyomás alól felszabadult ázsiai és afrikai országokra, sok európai ország, például Franciaország, Olaszország, fejlett munkásosztályaira. Majd így folytatta: A többi ország munkásai, parasztjai, dolgozói, értelmiségének javarésze, burzsoáziájának egy része nem kíván újabb háborút: ismerik a háború pusztító erejét. De vannak nagy imperialista monopóliumok — például az Egyesült Államokban —, amelyektől a háború nem követelt áldozatokat, sőt ellenkezőleg, minden eddigit felülmúló nyereség-forrás volt számukra. Ezek nem ellenzik a háborús terveket, noha az amerikai nép ellene van a háborúnak. Móg nem volt olyan hábaru, amikor idegen országok bombája vagy lövedéke amerikai földre, amerikai városokra és gyárakra hullott volna. Most van erre reális lehetőség. Amerikai agresszió esetén viszonzásként hidrogénbombák eshetnek amerikai városokra is és az amerikai imperialisták nem rejtőzhetnének el s gyártmányaikat sem tudnák elrejteni e bombák elől. Mi úgy véljük, ha valaki hidrogén, vagy atombombát próbál ledobni, akkor az emberiség legjobbjai nem hagyják elpusztulni a civilizációt, azonnal összefognak, kényszerzubonyt húznak az agresszorokra és végetvetnek mindennemű háborúnak, de egyúttal a kapitalizmusnak is. (Hosszantartó taps.) Minél erősebb a szocializmus tábora, — annál nagyobbak az esélyek, hogy világot átfogó békemozgalom győzedelmeskedik és az agresszorok nem mernek háborút kirobbantani. Ezért mondja a Központi Bizottság beszámolója, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A történelem olyan szakaszba lépett, amikor létrejöttek a feltételek és a lehetősége a háború kirobbantásának megakadályozására és nem csupán a tartós béke, hanem a szilárd béke biztosítására is, azzal a kötelező feltétellel, hogy a népek szakadatlanul harcolnak a békéért, a háborús veszély ellen, éberek az esetleges agresszióval szemben. A. I. Mikojén azzal az ellenséges híreszteléssel szemben, hogy a Szovjetunió háború segítségével az egész világra ki akarja terjeszteni a kommunizmust, leszögezte, hogy ez rágalmazás. A kommunizmus eszméi háború nélkül is győzedelmeskedik! A kommunista építés sikerének érdekei, szögesen ellentétesek a fegyverkezési verseny politikájával, — mondotta. A béke biztosítja számunkra hogy a legrövidebb időn belül felépítjük a kommunizmust országunkban és a győztes szocialimus országaiban. Emeljük magasabb színvonalra az elméleti munkát IVIikojan elöljáróban kijelentette, hogy az elméleti muníka nem kielégítő, majd így folytatta: sajnos az utóbbi 15—20 esztendőben nálunk igen kevés'é fordultak a lenini eszmék kincsestárához, akár az ország belső életének, akár a nemzetközi helyzet jelenségeinek megértéséről és megmagyarázásáról volt szó. Ez természetesen nem azért történt így, mintha a lenini eszmék elavultak, vagy elégtelenek lennének a mai helyzet értelmezésére. A leninizmus, amely a marxizmus alkotó továbbfejlesztése az imperializmus és a proletárforradalmak korszakára, megőrzi és továbbra is megtartja tudományos értékét, valamint politikai erejét és gyakorlati jelentőségét. A kapitalizmus jelen helyzetéről szólva Mikojan hangsúlyozta, hogy a marxizmus-leninizmustól idegen a kapitalizmus abszolút pangásának elmélete. A mai tőkés gazdaság állapotát elemezve aligha segíthet és aligha helyes Sztálinnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében az Egyesült Államokra, Angliára és Franciaországra vonatkozó és arról szóló ismert megállapítása, hogy miután a világpiac kettészakadt, ..ezekben az országokban a termelés mérete csökkeni fog.” Ez az állítás nem magyarázza meg a mai kapitalizmus bonyolult és ellentmondó jelenségeit és több kapitalista ország termelésének növekedését a háború után. Lenin 1916-ban az imperializmusról írt művében lángeszűén megvilágította az imperializmus lörvény.-zerűségét és rámutatott, hogy a kapitalizmus rothadása nem zárja k; a termelés rohamos növekedését, hogy egyes iparágak, egyes országok az imperializmus korszakában nagyobb vagy kisebb erővel ezen irányzatnak hol az egyikét, hol a másikát mutatják. Egyébként feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a „közgazdasági problémák’’ egyes más tételei is arra szorulnak, hogy közgazdászaink mélyrehatóan tanulmányozzák és bírálóan felülvizsgálják azokat a marxizmus-leninizraus fényében, A történelem menete arról tanúskodik, hogy a marxizmus-len inizmus összes elvi tételei változatlanul beigazolódnak az imperializmufejlődésének adott szakaszában is. Ennek általános leszögezése azonban kevés. Kötelességünk konkréten tanulmányozni mikor, hol. milyen mértékben és miképpen történik ez. Komoly mértékben elmaradunk a kapitalizmus jelen szakaszának tanulmányozásában, nein foglalkozunk a tények és a számadatok mélyreható elemzésével, A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdaságát tanulmányozó közgazdászaink gyakran elsiklanak a felszínen, elkerülik az egyes országok fejlődési sajátosságainak megvilágítását. Mikojan elismerőleg szólt a politikai gazdaságtan tankönyv kibocsájtásáról, de hozzáfűzte, hogy ez további tökéletesítésre szorul. A Központi Bizottság beszámolója — folytatta Mikoján — világosan beszél propagandamunkánk nem kielégítő állapotáról. Ennek az az egyik fő oka, hogy a marxizmus-lenini zm üst nálunk rendszerint csak a párttörténet rövid tanfolyama alapján tanulmányozzák. A marxizmus-leninizmus eszmei gazdagságát nem lehet belehelyezni pártunk történetének korlátozott, témakeretébe, még kevésbé a pórttörténet rövid tanfolyamának témakörébe. Kívánatos, hogy erre a célra különleges elméleti tankönyvek készüljenek a különböző felkészültségű elvtársa]-: részére. A párttörténet rövid tanfolyama nem elégíthet ki bennünket már csak azért sem, mert ez a rövid tanfolyam nem világítja meg pártéletünk legútóbbi csaknem húsz esztendejének eseményeit. Hangoztatta továbbá, hogy a leninizmus álláspontjáról jobban megvilágíthatnánk több olyan tényt és eseményt is, amelyet a „rövid tanfolyam’’ kifejt. Mikojén ezután hangsúlyozta hogy gigászi elméleti és politikai jelentősége lenne egy olyan tankönyvnek, amely minden oldaláról megvilágítaná a világ első nagy szocialista államának keletkezését és fejlődését. Mindezideig nem rendelkezünk igazi marxista művel a polgárháború időszakából sem. Több megjelent könyv tetemes hiányosságokkal küzd nem képvisel tudományos értéket, néhány ped’g még negatív szerepet is tölthet be. Mikojan ezután röviden foglalkozott a szovjet fi’ozófusok munkájával, megbélyegezte az e téren mutatkozó dogmatizmust, majd a jogászokról szólott. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet jogtudomány, a törvényhozás és a perrendtartás a szovjet hatalom első időszakában, Lenin életében és néhány évig halála után gyorsabban fejlődött a marxizmus—leninizmus eszméinek, a proletár-szocialista törvényesség alapjainak megfelelően, amelyek helyesen tükröződtek pártunk programjában. Nem lehet ezt elmondani a későbbi időszakról. A párt szükségesnek tartotta — mondotta —,' hogy helyrehozza a dolgot abból kiindulva, hogy a maga teljességében meg kell szi'árdítani- a lenini szocialista törvényességet. Mikojan hangoztatta: reméljük, hogy a XX. pártkongresszus komoly ösztönzést jelent majd az ideológiai front dolgozóinak és igazában hozzáfognak az alkotó tudományos munkához. A kollektív vezetésre és a kommunista párt egységére támaszkodva a Központi Bizottság bátran feltárta az elmúlt ávekben felhalmozódott hibákat és hiányosságokat. határozottan rálépett ezek kijavításának és felszámolásának Útjára a politikai tevékenység, a gazdasági és kulturális építés, a pártépítés minden területén. Ebben van Központi Bizottságunk munkájának igazi lenini vonása. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta a XX. pártkongresszus a legfontosabb kongresszus pártunk történetében. — A lenini szellem és a leninizmus hatja át egész munkánkat és minden határozatunkat, mintha Lenin élne és közöttünk volna. (Viharos, hosszantartó taps.) Miként örülne Lenin, ha most harminckettő esztendő múltán láthatná, mennyire meg van pártunk sorainak és vezetésének szervezeti, és politikai egysége, mennyire virágzanak a marxizmus—leninizmus eszméi, mennyire megbonthatatlan és erős a munkásosztály szövetsége a kolhozparas’tsággal, ha látná, Hogy mi nemcsak esküszünk Lenin nevére, hanem minden erőnkkel át is ültetjük az életbe Lenin eszméit és szentül teljesítjük végakaratát. '’Viharos, hosszantartó taps.) Pártunk XX. kongresszusa, a kongresszus határozatai, a Központi Bizottság beszámolója szé’eskörű és lelkes visszhangot keit a pártban, a szovjet országban, minden külföldi barátunkban. Megvalósulnak a párt és az ország előtt állé új. hatalmas feladatok. Erről nincs bennünk a legkisebb kétely sem, ezt biztosra veszik’ barátaink is, ellenségeink pedig hagyjanak fel kétségeikkel. A kommunizmushoz vezető előrehaladásunk biztosítéka mindanekelőtt abban rej’ik. hogy — mint halhatatlan vezérünk és tanítónk. Lenin mondotta: ,.A világ legcsodálatosabb erejére támaszkodunk, a munkások és parasztok erejére.” (Viharos, szűnni nem akaró taps.) (MTI.) A pénteki vita a% SZKP XX, kongresszusán Togliatti elvtárs: 4 kongresszuson újból bizonyságot szereztünk a szocializmus ügyének legyőzhetetlenségéről Dolgozók Pártja és a magyar nép Ezután P. Togliatti elvtárs kapót szót. A küldöttek hosszas tapssal fogadták, amikor megjelent az emelvényein. Togliatti elvtárs az Olasz Kommunista Párt, az olasz munkásosztály és az olasz nép egész demokratikus és haladó része nevében forró testvéri üdvözletét tolmácsolta az SZKP XX. kongresszusának. Megállapította, hogy Olaszországban, akárcsak az egész világon, most nemcsak a kommunisták, hanem a nem-kommunista dolgozók milliói és milliód is a kongresszus felé fordítják tekintetüket. Az önök tettel reménységgel és hittel töltik meg szívünket — jelentette ki Togliatti elvtárs. — Tudják, hogy az önök határozatai révén nagy pártjuk újból jelentős mértékben hozzá fog járulni a dolgozóknak a kapitalizmus kizsákmányolása és elnyomása alóli győzelmes felszabadításához, a demokrácia és a béke ügyének győzelméhez. Togliatti elvtárs a továbbiakban hangoztatta hogy azok a módszerek, amelyekkel a kongresszus küldöttei a munka hiányosságait közben bátran bírálva, megvitatják a napirendi kérdéseket, példát mutálnák az igazi demokratizmusra, amelynél a nép érdekei mindenekfelett vailők. Mi mindig arra törekedtünk — jelentette ki Togliatti elvtárs —, hogy hívek legyünk a marxizmuslenin izmus tanításához, szoros kapcsolatban álljunk a néppel, s a gyáraikban, a szántóföldeken, a hivatalokban és az iskolákban dolgozó lakosság minden rétegével Ez tette lehetővé, hogy csaknem 20 esztendei illegalitás és 2 esztendei partizánharc után erős pártot hozzunk létre, amelynek mély gyökerei vannak a munkásság és a parasztság körében s a népben. Pártunknak az ifjúsági szervezeteket beleértve, két és fél millió tagja van. Ebből fél millió nő. Togliatti elvtáns megjegyezte, hogy az olasz munkásosztály nagy eredményeket ért el egysége megteremtésében. Ez az egység elsősorban a kommunista párt és a szocialista párt testvéri együttműködésében nyilvánul meg. Togliatti elvtárs befejezésül a következőket mondotta: — Itt a kongresszuson újból bizonyosságot szereztünk ügyünknek' a szocializmus ügyének győzhetetlenségéről. Tovább adjuk ezt a bizonyosságot munkásainknak, parasztjainknak, a kultúra művelőinek, minden egyszerű embernek, aki egy jobb vi’ágban akar élni Harcra vezetjük őket ezért a jobb világért és erősítjük azoknak a dolgozóknak a sorait, akik a szocializmus zászlaja alatt tömörülnek. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs mondott üdvözlő beszédet a Magyar nevében. (Felszólalását tegnapi számunkban közöltük.) Ezután G. M. Malenkov elvtárs mondott beszédet. A következő felszólaló Ni G. Ignatov elvtárs (gorkiji pártszervezeti azt mondotta, hogy az egész párt, az egész szovjet nép a küszöbön álló feladatok megoldásához alketó lelkesedést meríthet a központi bizottság beszámolójából. A gorkiji terület a párt és a kormány szüntelen gondoskodása révén hatalmas Ipari központtá változott — folytatta Ignatov elvtárs. — Az ipari termelés 1913-hoz viszonyítva 96 százalékkal növekedett. A terű* let nagy lépést tett az ipari fejlődés útján az ötödik ötéves tervbem Ignatov kitért a tervezésben mutatkozó hibákra. A gorkiji autógyár 16 gépkocsitípust gyárt, de ezenkívül kap termelési előirányzatot kerékpárokra és több tucat egyéb cikkre. Célszterű lenne megszabadítani a gyárat ezektől a rendelésektől, hogy csak gépkocsikat gyártson. Ez lehetővé tenné a vállalatnak, hogy 1960-ra gépkocsigyártását mintegy kétszeresére emelje. Február 18-én a kongresszus folyj tattá munkáját. Felhívás a magyar nőkhöz március nyolcadikam a Nemzetközi Nőnap megünneplésére Közeleg március 8-a, a világ aszszonyaimafc, leányainak harcos békeünnepe. Ezen a napon az egész haladó emberiség mély megbecsüléssel emlékezik meg a földkerekség minden táján a tartó® béke biztosításáért, a gyermekek jövőjéért, a nők jogaiért küzdő asszonyokról. Azokról, akik az elnyomáson, a két világháború nélkülözésein, megpróbáltatásaim, tengernyi gyászon okulva megértették, hogy egy új, boldogabb vi'ég kiharcolásában részt kell venni a nők széles tömegeinek is. Az a morknyi harcos öntudatos asszony csapat, amely Klara Zetkinnel az élén 1910-ben elhatározta, hogy minden évijen megünnepli a nemzetközi nőnapot — ma már a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kétszáz milliós hatalmas, szervezett táborává nőtt. Harca összefonódik az emberiség haladásáért, a békéért folyó általános nagy küzdelemmel. Ezekben a napokban a bók őszére tő emberek az egész világon azokra az asszonyokra gondolnak akik a kapitalista országokban — nem félve az üdözéstöl — a férfiakkal egv sorban küzdenek kizsákmányolóik népelnyomó, háborús po'itikája ellen, azokra, akik a gyarmatokon férjükkel, fiaikkal együtt harcolnak hazájuk függetlenségéért. Igaz megbecsüléssel fordulunk a szovjet nők felé, akik a legtöbb áldozattal adóztak a békéért és ma is e’ől iámak a harcban azért, hogy a gyermekekre, a családokra az egész világon új élet hajnala virradjon. Megemlékeznek a nagy Kína hős asszonvairn' és leányairól, a fe’szabadult nőkrő' a népi demokratikus országokban akik — mint a mieink is — élni tudtak a szabadságukkal és odaadó munkájukkal erősítik hazájukat. a béke érődéit. Március 8-án a mi népünk tisztelete és szeretete is’ megnyilvánul az öntudatos, do’gos. harcos asszonyok, édesanyák, fele-éaek. leányok iránt. Büszkeséggel tekintünk eddigi eredményeinkre és arra, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség soraiban hozzájuárultak a népek békeharcának nagy sikereihez, Ez a harc tovább folyik. Az imperialisták háborús terveit csak a Szovjetunió vezette béketábor szívós, következetes harca akadályozhatja meg, A magyar nők ezután is mindenütt ott lesznek, ahol a béke nagy ügyéért cselekedni kell. Egész népünk bizalma, szertete erősítse őket felelősségteljes hivatásuk betöltésében a családban, a munka frontján, a társadalmi tevékenységben. Március 8-án, a világ asszonyainak békeünnepére készül lenek méltóan a magyar nők is városban és falun, üzemben és termelőszövetkezetben és nagyobb erővel munkálkodjanak hazánk gazdasági erejének növelésén, második ötéves tervünk feladatainak végrehaűasán. Az édesanyák magasztos feladatukhoz méltóan teljesítsék ”seládij és szülői kötelességeiket, hogy gyermekeiket dolgos, müveit, hazájukat mélységesen szerelő emberekké.neveljék. A magyal- nők támogassák még hatékonyabban pártunknak a magvar nép feleme'kedés“ért és a békáért folyó harcál. A Nemzetközi Nőnap megünneplésére készü've felhívjuk az MNDSZ szervezeteket, a Hazafias Népfront bizottságait a szakszervezeteket és DISZ szervezeteket, hogy március 8-át, a Nemzetközi Nőnapot közÖ. erővel tegyék a nők társaaalmi megbecsülésének fe'edhefetlen ünnepévé. Éljen március 8-a. a tartós békéért. a népek barátságáért, a nők “gyen ingóságáért a gyermekek, a családi otthonok boldogságáért vívott harc ünnepe! Magyar Nők Demokratikus ' Szövetsége Hazafias Népfront Országos Tanácsa Szakszervezetek Országos Tanácsa Dolgozó Ifjúság Szövetsége (MTI).
