Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

2 = SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1856. február lt. A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusa (Folytatás az l-«ő oldalról.) igazuk van a kommunizmus taní­tóinak, akik előre látták, hogy a fegyveres felkelés útján kívül a forradalom békés úton is fejlőd­het. Akadhatnak olyan politikailag bárdolatlan emberek, akik felte­szik a kérdést: mi a különbség a marxizmus és a reformizmus kö­zött, nem csúsztunk-e a revizionis­ták útjára? A reformisták és a revizionisták azelőtt is és most is, mindig csak arra törekedtek és törekednek, hogy a munkásosztály harcát le­szűkítsék az apró reformokért. ismeretes, hogy egyes szoctaista pártok megszerezték a parlamenti többséget, sőt több országban szo­cialista kormány volt és van ma is. Ámde itt is csak egyes kisebb engedményekre szorítkoznak a munkások javára, és nem épül semmiféle szocializmus. Arra van szükség, hogy a társadalom állami irányítása a munkásosztály kezébe kerüljön, hogy a munkásosztály ne elégedjék meg a kapitalisták asztaláról lehulló morzsákkal, ha­nem a többség megszerzése után vegye kezébe a hátimat és szün­tesse meg a fő termelési eszközök magántulajdonát. A kapitalizmusból a szocializ­musba vezető mindennemű átme­net a társadalmi viszonyokban végbemenő fordulat: többé vagy kevésbé éles forradalom, de forra­dalom, amelyen minden nép ke­resztül megy. A hatalom átvétele a nép által, a fordulat a termelési eszközök tulajdonába, az áttérés a magántulajdon formájáról a társa­dalmi tulajdon formájára — ez a legnagyobb történelmi fordulat. A forradalom — akár békés, akár nem békés — mindig forra­dalom lesz, a reformizmus pedig mindig meddő egyhelyben topo­­gás. Ezért a munkásosztálynak, hogy győzhessen, lankadatlanul harcolnia kell a reformizmus és a soraiban keletkezett reformista áb­rándok ellen. Elkerülhetetlen-e n háborít ? — Az új viszonyok között is érvények az a lenini tétel, hogy amíg vaai imperializmus, megma­rad a háború kitörésének gazda­sági alapja is. A háború- azonban nein végzetszerűen elkerülhetetlen. A kérdést bizonyos történelmi, a fejlődés jelenlegi szakaszában a világon kialakult erőviszonyokat jellemző feltételek határozzák meg. Ezek a feltételek a második világ­háború után keletkeztek és erő­södtek meg. A béke erőit számbavéve Miko­­jan utalt a szocializmus országaira, a gyarmati elnyomás alól felsza­badult ázsiai és afrikai országokra, sok európai ország, például Fran­ciaország, Olaszország, fejlett mun­kásosztályaira. Majd így folytatta: A többi ország munkásai, pa­rasztjai, dolgozói, értelmiségének javarésze, burzsoáziájának egy ré­sze nem kíván újabb háborút: is­merik a háború pusztító erejét. De vannak nagy imperialista monopóliumok — például az Egye­sült Államokban —, amelyektől a háború nem követelt áldozatokat, sőt ellenkezőleg, minden eddigit felülmúló nyereség-forrás volt számukra. Ezek nem ellenzik a háborús terveket, noha az ameri­kai nép ellene van a háborúnak. Móg nem volt olyan hábaru, ami­kor idegen országok bombája vagy lövedéke amerikai földre, amerikai városokra és gyárakra hullott vol­na. Most van erre reális lehetőség. Amerikai agresszió esetén viszon­zásként hidrogénbombák eshetnek amerikai városokra is és az ameri­kai imperialisták nem rejtőzhetné­nek el s gyártmányaikat sem tud­nák elrejteni e bombák elől. Mi úgy véljük, ha valaki hidro­gén, vagy atombombát próbál le­dobni, akkor az emberiség legjobb­jai nem hagyják elpusztulni a civi­lizációt, azonnal összefognak, kény­­szerzubonyt húznak az agresszorok­­ra és végetvetnek mindennemű há­borúnak, de egyúttal a kapitaliz­musnak is. (Hosszantartó taps.) Minél erősebb a szocializmus tá­bora, — annál nagyobbak az esé­lyek, hogy világot átfogó békemoz­galom győzedelmeskedik és az ag­­resszorok nem mernek háborút kirobbantani. Ezért mondja a Központi Bizott­ság beszámolója, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A történelem olyan szakaszba lé­pett, amikor létrejöttek a feltételek és a lehetősége a háború kirobban­tásának megakadályozására és nem csupán a tartós béke, hanem a szi­lárd béke biztosítására is, azzal a kötelező feltétellel, hogy a népek szakadatlanul harcolnak a béké­ért, a háborús veszély ellen, éberek az esetleges agresszióval szemben. A. I. Mikojén azzal az ellensé­ges híreszteléssel szemben, hogy a Szovjetunió háború segítségével az egész világra ki akarja terjeszteni a kommunizmust, leszögezte, hogy ez rágalmazás. A kommunizmus esz­méi háború nélkül is győzedelmes­kedik! A kommunista építés sikerének érdekei, szögesen ellentétesek a fegy­verkezési verseny politikájával, — mondotta. A béke biztosítja számunkra hogy a legrövidebb időn belül felépítjük a kommunizmust országunkban és a győztes szocialimus országaiban. Emeljük magasabb színvonalra az elméleti munkát IVIikojan elöljáróban kijelentette, hogy az elméleti muníka nem ki­elégítő, majd így folytatta: sajnos az utóbbi 15—20 esztendőben ná­lunk igen kevés'é fordultak a le­nini eszmék kincsestárához, akár az ország belső életének, akár a nemzetközi helyzet jelenségeinek megértéséről és megmagyarázásá­ról volt szó. Ez természetesen nem azért történt így, mintha a lenini eszmék elavultak, vagy elégtelenek lennének a mai helyzet értelmezé­sére. A leninizmus, amely a marxiz­mus alkotó továbbfejlesztése az imperializmus és a proletárforra­dalmak korszakára, megőrzi és to­vábbra is megtartja tudományos értékét, valamint politikai erejét és gyakorlati jelentőségét. A kapitalizmus jelen helyzetéről szólva Mikojan hangsúlyozta, hogy a marxizmus-leninizmustól idegen a kapitalizmus abszolút pangásá­nak elmélete. A mai tőkés gazdaság állapotát elemezve aligha segíthet és aligha helyes Sztálinnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban" című művében az Egye­sült Államokra, Angliára és Fran­ciaországra vonatkozó és arról szó­ló ismert megállapítása, hogy mi­után a világpiac kettészakadt, ..ezekben az országokban a terme­lés mérete csökkeni fog.” Ez az ál­lítás nem magyarázza meg a mai kapitalizmus bonyolult és ellent­mondó jelenségeit és több kapita­lista ország termelésének növeke­dését a háború után. Lenin 1916-ban az imperializ­musról írt művében lángeszűén megvilágította az imperializmus lörvény.-zerűségét és rámutatott, hogy a kapitalizmus rothadása nem zárja k; a termelés rohamos növekedését, hogy egyes iparágak, egyes országok az imperializmus korszakában nagyobb vagy kisebb erővel ezen irányzatnak hol az egyi­két, hol a másikát mutatják. Egyébként feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a „közgazdasági problémák’’ egyes más tételei is ar­ra szorulnak, hogy közgazdászaink mélyrehatóan tanulmányozzák és bírálóan felülvizsgálják azokat a marxizmus-leninizraus fényében, A történelem menete arról ta­núskodik, hogy a marxizmus-len in­­izmus összes elvi tételei változatla­nul beigazolódnak az imperializmu­­fejlődésének adott szakaszában is. Ennek általános leszögezése azon­ban kevés. Kötelességünk konkré­ten tanulmányozni mikor, hol. mi­lyen mértékben és miképpen törté­nik ez. Komoly mértékben elmaradunk a kapitalizmus jelen szakaszának tanulmányozásában, nein foglalko­zunk a tények és a számadatok mélyreható elemzésével, A Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok gazdaságát tanulmányozó köz­gazdászaink gyakran elsiklanak a felszínen, elkerülik az egyes orszá­gok fejlődési sajátosságainak meg­világítását. Mikojan elismerőleg szólt a poli­tikai gazdaságtan tankönyv kibo­­csájtásáról, de hozzáfűzte, hogy ez további tökéletesítésre szorul. A Központi Bizottság beszámoló­ja — folytatta Mikoján — világo­san beszél propagandamunkánk nem kielégítő állapotáról. Ennek az az egyik fő oka, hogy a marxizmus-le­nini zm üst nálunk rendszerint csak a párttörténet rövid tanfolyama alapján tanulmányozzák. A marxiz­­mus-leninizmus eszmei gazdagságát nem lehet belehelyezni pártunk tör­ténetének korlátozott, témakereté­be, még kevésbé a pórttörténet rö­vid tanfolyamának témakörébe. Kí­vánatos, hogy erre a célra különle­ges elméleti tankönyvek készülje­nek a különböző felkészültségű elv­­társa]-: részére. A párttörténet rövid tanfolyama nem elégíthet ki ben­nünket már csak azért sem, mert ez a rövid tanfolyam nem világítja meg pártéletünk legútóbbi csaknem húsz esztendejének eseményeit. Hangoztatta továbbá, hogy a leni­nizmus álláspontjáról jobban meg­világíthatnánk több olyan tényt és eseményt is, amelyet a „rövid tan­folyam’’ kifejt. Mikojén ezután hangsúlyozta hogy gigászi elméleti és politikai jelentősége lenne egy olyan tan­könyvnek, amely minden oldaláról megvilágítaná a világ első nagy szocialista államának keletkezését és fejlődését. Mindezideig nem rendelkezünk igazi marxista művel a polgárhá­ború időszakából sem. Több megje­lent könyv tetemes hiányosságok­kal küzd nem képvisel tudomá­nyos értéket, néhány ped’g még negatív szerepet is tölthet be. Mikojan ezután röviden foglal­kozott a szovjet fi’ozófusok mun­kájával, megbélyegezte az e téren mutatkozó dogmatizmust, majd a jogászokról szólott. Meg kell je­gyezni, hogy a szovjet jogtudo­mány, a törvényhozás és a per­­rendtartás a szovjet hatalom első időszakában, Lenin életében és né­hány évig halála után gyorsabban fejlődött a marxizmus—leninizmus eszméinek, a proletár-szocialista törvényesség alapjainak megfele­lően, amelyek helyesen tükröződ­tek pártunk programjában. Nem lehet ezt elmondani a ké­sőbbi időszakról. A párt szüksé­gesnek tartotta — mondotta —,' hogy helyrehozza a dolgot abból kiindulva, hogy a maga teljessé­gében meg kell szi'árdítani- a le­nini szocialista törvényességet. Mikojan hangoztatta: reméljük, hogy a XX. pártkongresszus ko­moly ösztönzést jelent majd az ideológiai front dolgozóinak és iga­zában hozzáfognak az alkotó tudo­mányos munkához. A kollektív vezetésre és a kom­munista párt egységére támasz­kodva a Központi Bizottság bátran feltárta az elmúlt ávekben felhal­mozódott hibákat és hiányosságo­kat. határozottan rálépett ezek ki­javításának és felszámolásának Út­jára a politikai tevékenység, a gaz­dasági és kulturális építés, a párt­építés minden területén. Ebben van Központi Bizottságunk mun­kájának igazi lenini vonása. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta a XX. párt­­kongresszus a legfontosabb kong­resszus pártunk történetében. — A lenini szellem és a leninizmus hatja át egész munkánkat és min­den határozatunkat, mintha Lenin élne és közöttünk volna. (Viharos, hosszantartó taps.) Miként örülne Lenin, ha most harminckettő esztendő múltán lát­hatná, mennyire meg van pártunk sorainak és vezetésének szervezeti, és politikai egysége, mennyire vi­rágzanak a marxizmus—leninizmus eszméi, mennyire megbonthatatlan és erős a munkásosztály szövetsége a kolhozparas’tsággal, ha látná, Hogy mi nemcsak esküszünk Lenin nevére, hanem minden erőnkkel át is ültetjük az életbe Lenin eszméit és szentül teljesítjük végakaratát. '’Viharos, hosszantartó taps.) Pártunk XX. kongresszusa, a kongresszus határozatai, a Köz­ponti Bizottság beszámolója szé’es­­körű és lelkes visszhangot keit a pártban, a szovjet országban, min­den külföldi barátunkban. Meg­valósulnak a párt és az ország előtt állé új. hatalmas feladatok. Erről nincs bennünk a legkisebb kétely sem, ezt biztosra veszik’ barátaink is, ellenségeink pedig hagyjanak fel kétségeikkel. A kommunizmushoz vezető elő­rehaladásunk biztosítéka minda­­nekelőtt abban rej’ik. hogy — mint halhatatlan vezérünk és taní­tónk. Lenin mondotta: ,.A világ legcsodálatosabb erejére támasz­kodunk, a munkások és parasztok erejére.” (Viharos, szűnni nem akaró taps.) (MTI.) A pénteki vita a% SZKP XX, kongresszusán Togliatti elvtárs: 4 kongresszuson újból bizonyságot szereztünk a szocializmus ügyének legyőzhetetlenségéről Dolgozók Pártja és a magyar nép Ezután P. Togliatti elvtárs ka­pót szót. A küldöttek hosszas taps­sal fogadták, amikor megjelent az emelvényein. Togliatti elvtárs az Olasz Kom­munista Párt, az olasz munkásosz­tály és az olasz nép egész demok­ratikus és haladó része nevében forró testvéri üdvözletét tolmácsol­ta az SZKP XX. kongresszusának. Megállapította, hogy Olaszország­ban, akárcsak az egész világon, most nemcsak a kommunisták, ha­nem a nem-kommunista dolgozók milliói és milliód is a kongresszus felé fordítják tekintetüket. Az önök tettel reménységgel és hittel töltik meg szívünket — jelentette ki Togliatti elvtárs. — Tudják, hogy az önök határozatai révén nagy pártjuk újból jelentős mértékben hozzá fog járulni a dol­gozóknak a kapitalizmus kizsák­mányolása és elnyomása alóli győ­zelmes felszabadításához, a demok­rácia és a béke ügyének győzelmé­hez. Togliatti elvtárs a továbbiakban hangoztatta hogy azok a módsze­rek, amelyekkel a kongresszus kül­döttei a munka hiányosságait köz­ben bátran bírálva, megvitatják a napirendi kérdéseket, példát mu­tálnák az igazi demokratizmusra, amelynél a nép érdekei mindenek­­felett vailők. Mi mindig arra törekedtünk — jelentette ki Togliatti elvtárs —, hogy hívek legyünk a marxizmus­­lenin izmus tanításához, szoros kapcsolatban álljunk a néppel, s a gyáraikban, a szántóföldeken, a hi­vatalokban és az iskolákban dol­gozó lakosság minden rétegével Ez tette lehetővé, hogy csaknem 20 esztendei illegalitás és 2 esztendei partizánharc után erős pártot hoz­zunk létre, amelynek mély gyöke­rei vannak a munkásság és a pa­rasztság körében s a népben. Pár­tunknak az ifjúsági szervezeteket beleértve, két és fél millió tagja van. Ebből fél millió nő. Togliatti elvtáns megjegyezte, hogy az olasz munkásosztály nagy eredményeket ért el egysége megteremtésében. Ez az egység elsősorban a kom­munista párt és a szocialista párt testvéri együttműködésében nyil­vánul meg. Togliatti elvtárs befejezésül a következőket mondotta: — Itt a kongresszuson újból bi­zonyosságot szereztünk ügyünknek' a szocializmus ügyének győzhetet­lenségéről. Tovább adjuk ezt a bi­zonyosságot munkásainknak, pa­rasztjainknak, a kultúra művelői­nek, minden egyszerű embernek, aki egy jobb vi’ágban akar élni Harcra vezetjük őket ezért a jobb világért és erősítjük azoknak a dolgozóknak a sorait, akik a szo­cializmus zászlaja alatt tömörül­nek. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs mondott üdvözlő beszédet a Magyar nevében. (Felszólalását tegnapi számunkban közöltük.) Ezután G. M. Malenkov elvtárs mondott beszédet. A következő felszólaló Ni G. Ig­natov elvtárs (gorkiji pártszervezeti azt mondotta, hogy az egész párt, az egész szovjet nép a küszöbön álló feladatok megoldásához alketó lelkesedést meríthet a központi bizottság beszámolójából. A gorkiji terület a párt és a kor­mány szüntelen gondoskodása révén hatalmas Ipari központtá változott — folytatta Ignatov elvtárs. — Az ipari termelés 1913-hoz viszonyítva 96 százalékkal növekedett. A terű* let nagy lépést tett az ipari fejlő­dés útján az ötödik ötéves tervbem Ignatov kitért a tervezésben mu­tatkozó hibákra. A gorkiji autógyár 16 gépkocsitípust gyárt, de ezenkí­vül kap termelési előirányzatot kerékpárokra és több tucat egyéb cikkre. Célszterű lenne megszabadí­tani a gyárat ezektől a rendelések­től, hogy csak gépkocsikat gyárt­son. Ez lehetővé tenné a vállalat­nak, hogy 1960-ra gépkocsigyártá­sát mintegy kétszeresére emelje. Február 18-én a kongresszus folyj tattá munkáját. Felhívás a magyar nőkhöz március nyolcadikam a Nemzetközi Nőnap megünneplésére Közeleg március 8-a, a világ asz­­szonyaimafc, leányainak harcos bé­keünnepe. Ezen a napon az egész haladó emberiség mély megbecsüléssel em­lékezik meg a földkerekség minden táján a tartó® béke biztosításáért, a gyermekek jövőjéért, a nők jo­gaiért küzdő asszonyokról. Azok­ról, akik az elnyomáson, a két vi­lágháború nélkülözésein, megpró­báltatásaim, tengernyi gyászon okulva megértették, hogy egy új, boldogabb vi'ég kiharcolásában részt kell venni a nők széles töme­geinek is. Az a morknyi harcos öntudatos asszony csapat, amely Klara Zetkin­­nel az élén 1910-ben elhatározta, hogy minden évijen megünnepli a nemzetközi nőnapot — ma már a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség kétszáz milliós hatalmas, szervezett táborává nőtt. Harca összefonódik az emberiség haladá­sáért, a békéért folyó általános nagy küzdelemmel. Ezekben a napokban a bók őszé­re tő emberek az egész világon azokra az asszonyokra gondolnak akik a kapitalista országokban — nem félve az üdözéstöl — a fér­fiakkal egv sorban küzdenek ki­­zsákmányolóik népelnyomó, hábo­rús po'itikája ellen, azokra, akik a gyarmatokon férjükkel, fiaikkal együtt harcolnak hazájuk függet­lenségéért. Igaz megbecsüléssel for­dulunk a szovjet nők felé, akik a legtöbb áldozattal adóztak a béké­ért és ma is e’ől iámak a harcban azért, hogy a gyermekekre, a csa­ládokra az egész világon új élet hajnala virradjon. Megemlékeznek a nagy Kína hős asszonvairn' és leányairól, a fe’szabadult nőkrő' a népi demokratikus országokban akik — mint a mieink is — élni tudtak a szabadságukkal és oda­adó munkájukkal erősítik hazáju­kat. a béke érődéit. Március 8-án a mi népünk tisz­telete és szeretete is’ megnyilvánul az öntudatos, do’gos. harcos asszo­nyok, édesanyák, fele-éaek. leá­nyok iránt. Büszkeséggel tekintünk eddigi eredményeinkre és arra, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség soraiban hozzájuárul­­tak a népek békeharcának nagy si­kereihez, Ez a harc tovább folyik. Az imperialisták háborús terveit csak a Szovjetunió vezette béketá­bor szívós, következetes harca aka­dályozhatja meg, A magyar nők ezután is minde­nütt ott lesznek, ahol a béke nagy ügyéért cselekedni kell. Egész né­pünk bizalma, szertete erősítse őket felelősségteljes hivatásuk be­töltésében a családban, a munka frontján, a társadalmi tevékenység­ben. Március 8-án, a világ asszonyai­nak békeünnepére készül lenek méltóan a magyar nők is város­ban és falun, üzemben és termelő­szövetkezetben és nagyobb erővel munkálkodjanak hazánk gazdasági erejének növelésén, második ötéves tervünk feladatainak végrehaűa­­sán. Az édesanyák magasztos fel­adatukhoz méltóan teljesítsék ”se­­ládij és szülői kötelességeiket, hogy gyermekeiket dolgos, müveit, hazá­jukat mélységesen szerelő embe­rekké.neveljék. A magyal- nők tá­mogassák még hatékonyabban pár­tunknak a magvar nép feleme'ke­­dés“ért és a békáért folyó harcál. A Nemzetközi Nőnap megünnep­lésére készü've felhívjuk az MNDSZ szervezeteket, a Hazafias Népfront bizottságait a szakszer­vezeteket és DISZ szervezeteket, hogy március 8-át, a Nemzetközi Nőnapot közÖ. erővel tegyék a nők társaaalmi megbecsülésének fe'ed­­hefetlen ünnepévé. Éljen március 8-a. a tartós béké­ért. a népek barátságáért, a nők “gyen ingóságáért a gyermekek, a családi otthonok boldogságáért ví­vott harc ünnepe! Magyar Nők Demokratikus ' Szövetsége Hazafias Népfront Országos Tanácsa Szakszervezetek Országos Tanácsa Dolgozó Ifjúság Szövetsége (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom