Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-19 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI VIIL évfolyam, 43. szám, 1956. február 19, vasárnap. f IVíí'piaP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A NEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Felhívás a magyar nőkhöz március nyolcadika, a Nemzetközi Nőnap megünneplésére. (2. old.) Mozdonyon — a nagy hidegben i5J (3. old.) Jászboldogháza begyűjtési versenyre hívja megyénk községeit. (3. old.) Irodalom—Művészet. (4—5. old.) Hírek — Sport. (6. old.) j l j A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa A. I. Mikojan elvlárs felszólalása a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán Moszkva. (TASZSZ) Teljesen egyetértek a Párt Központi Bizottságának beszámolójával. A beszámoló a marxista elmélet alapvető kérdéseit veti fel a mai helyzetnek megfelelően. A belőlük levont következtetések nemcsak elméleti jellegűek, hanem programjellegüvé is válnak, hatalmas gyakorlati jelentőségre tesznek szert a kommunizmusnak a fejlődés következő szakaszaiban folytatandó helyes politikája szempontjából, — (Taps.) A Központi Bizottság a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretében olyan következtetésekkel fegyverzi fel a munkásosztályt, amelyek most már nemcsak a Marx és Lenin élete és tevékenysége korszakának tényeit és eseményeit általánosítják és magyarázzák meg, hanem a tőkés, valamint a szocialista országokban később bekövetkezett eseményeket is. Engedjék meg, hogy az alábbiakban foglalkozzam az említett kérdések egyikével-másikával, minthogy rendkívül fontosak és időszerűek. A Központi Bizottságnak és elnökségének munkáját az elmúlt három esztendőben mindenekelőtt az jellemezte, hogy pártunkban hosszú szünet után megteremtődött a kollektiv vezetés. (Taps.) Pártunknak most olyan szilárdan ősszekovácsolódott vezető-kollektivája van, amelynek ereje nemcsak abban rejlik, hogy sok esztendő forradalmi harcában, munkában egybeforrott elvtársakból áll — bár természetesen ez is igen fontos — hanem főként abban, hogy ez a kollektíva a pártépítés és a pártvezetés lenini eszméit, lenini elveit követve, rövid idő alatt teljes egészükben elérte a pártélet lenini szabályainak helyreállítását. (Taps.) A kollektív vezetés elve eleimi fontosságú a proletárpárt. a lenmi típusú párt számára. Ez régi igazság. de mégis hangsúlyozni kell. mert körülbelül húsz éven át tulajdonképpen nem érvényesült kollektív vezetés, virágzott a személyi kultusz, amelyet már Marx. majd Lenin is elítélt. Az elmúlt három esztendő alatt helyreálíott a kommunista párt kollektív vazétese, ez az a fő forrás, amely a legutóbbi években új erőt adott pártunknak. Mikoján ezután méltatta a Központi Bizottság erőfeszítéseit az ipar. mindenekelőtt a nehézipar gyors fejlesztésére, majd így folytatta: a főprobléma a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetése, az ipar és a mezőgazdaság feilődési aránytalanságának kiküszöbölése volt Ezt a feladatot egész sereg intézkedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása a szűz és parlagföldek meghódítása. Két év alatt harminchárom millió hektár úi földet tettünk termővé. Álmodhattunk volna e bármikor is hasonlóról? És mi történik ugyanakkor az amerikai mezőgazdaságban? Az Egyesült Államok kormánya az idén januárban az elnöki üzenetben olyan programot terjesztett a kongresszus elé. hogy a vetés területet tíz millió hektárral csökkentsék A földek feltörése helyett ők a megművelt földeket változtatják parlaggá, szűzföldé. A I Mikojan a ma leginkább szűkében lévő közszükségleti cikkek terme1 ése növelésének tervezett gyors ütemét azzal magyarázta. hogy a Párt Központi Bizottságát aegasztia hogv több helyen fennakadás észlelhető a kereskedelemben és egyes árukért sorban állnak. A szocialista társadalomban a keresletnek meg kell előznie az árú kínálatot. Az állandóan növekvő kereslet lendíti előre az árúterme- UMk A kereslet és a kínálat helyes viszonyát a hiánycikkek termelésének rohamos növelésével és úgy érjük el — hangoztatta —. ha a jövőben olyan árcsökkentési politikát folytatunk, hogy az árait leszállítása csakis az árutömeg gyarapodásának és a lakosság fizetőképes kereslete növekedésének arányában történjék. Hangsúlyozta, hogy új erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelem és a közétkeztetés mielőbbi megfelelő színvonalra emeléséért-Központi Bizottságunk tevékenységének fontos irányzata volt az is — mondotta. — hogy kérlelhetetlenül harcolt a bürokratikus centralizálás ellen és megerősítette teljes jogaiban a lenini demokratikus centralizmust. A többi között jelentékeny számú. azelőtt a központnak alárendelt iparvállatatot bocsátottak a helyi szervek rendelkezésére, megerősítették a helyi tanácsok és a vállalatok jogait. Csökkentettük és egyszerűsítettük az államapparatust. harcoltunk a kommunista gőg. és az elbizakodottság, a hencegés az oly sok kárt okozó díszes jelentések ellen és azért, hogy a bírálat és az önbírálat egyáltalán ne legyen tekintettel a személyekre. Egyéb nagyjelentőségű intézkedések között meg- kell említeni, hogy az Állami Tervbízottságot ketté osztottuk. Az egyik a távlati. a másik a folyó tervezéssel foglalkozik. A Központi Bizottság beszámolója és a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete — hangoztatta Mikojan — olyan nagy és részletes programot terjeszt a kongresszus elé, amely a kommunizmushoz vezető gyors haladást szolgálja. Szó van a legfontosabb szociális intézkedések rendszeréről is. Ilye nek: a munkanap megrövidítése, az alacsony fizetésű munkás és alkalmazott-kategóriák bérének emelése, segítésük a gyermeknevelésben és az idős szülők eltartását szolgáló erőfeszítéseik megkönnyítése állami aggházak szervezésében és megfe'elő nyugdíj juttatásával, az oktatás ingyenessége, széleskörű bölcsőde- és óvoda-háló zat szervezése, iskolai intemátusok szervezése, az iskolai reggeliztetés és a széleskörű közétkeztetési hálózat bevezetése. Végül idetartoznak a lakáskérdés gyorsított megoldását szolgá'ó intézkedések és az egészségügy, valamint a népoktatás megjavítása. Az alacsonyfizetésű munkások és alkalmazottak bérének emelése gazdaságunk néhány aránytalanságának megszüntetését jelenti — mondotta. — Megszűnik az a túlzott különbség, amely az alacsonyfizetésű munkás és alka'mazottkategóriák munkabére és a magasfizetésű kategóriák munkabére között tapasztalható. Abban az időszakban, amikor mi parasztországban iparosítottunk, ez a különbség természetes volt, mert éppen ez ösztönözte a kiválóan képzett munkások kádereinek gyors felnövését és az országban igen nagy szülkség volt kiválóan képzett munkásokra. Most. amikor kiválóan képzett magas kulturális színvonalon álló munkásosztályunk van. amely év-ől-évre gyarapszik a hét és tízosztályos iskolát végzettekkel, a ’'ülönhsérnek meg kell ugyan maradnia, de csökkenni fog. Ez fej lődésünk új színvonalából következik és lépést jelent e'őre a kommunizmushoz vezető úton. Mindezek a kommunizmus csírái. így nyűik meg az út a kommunista é’etforma .felé. örülünk neki és lelkesít bennünket. Tudják meg ezt azok a dicsekvő amerikaiak is, alök hencegnek mostani gazdagságukkal, „amerikai életformájukkal.” Lépjenek velünk versenyre ezen a téren és győződjenek meg róla, hol tesznek többet a nép javára, kinek az életformája bizonyul jobbnak. A fegyverkezési hajsza helyett versengjenek így. Nekünk, szovjet embereknek, de az amerikai népnek is inkább szíve szerint való az ilyen verseny! — (Tap6.) Néhány külpolitikai kérdés A szovjet külpolitika, különösen az elmúlt esztendőben szembeszökő sikereket aratott. A párt vezető kollektívája itt is ú,i, friss áramlatot hozott, magasrendűen elvszerű, tevékeny és rugalmas, nyugodthangú, szitkozódásnélküli külpolitikát folytatott, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről szóló megingathatatlan lenini tételekből indul ki, minthogy az a főcélja, hogy megszüntesse a háborús veszélyt, hogy biztosítsa az egész világ békéjét. A szovjet kormány határozottan megindult azon az úton, hogy megszüntesse külpolitikai munkánk fogyatékosságait. Ez a legszembeszökőbben a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatainak megoldásán látható. Olyan lépésekre, amilyeneket a Központi Bizottság a XIX. éi? a XX. kongresszus között a jugosz’áv kérdésben tett, természetesen csak igaz! leninisták képesek. Több más intézkedés is — kínai és finnországi katonai támaszpontjaink megszüntetése, a népi demokratikus országokban műkő dött vegyes vállalatok megszüntetése. az Ausztriával kötött békeszerződés stb. — Szintén politikánk bátorságát, elvszerűségét más országok szuverén jogainak tiszteletbentartását, politikánk aktivitását és egyúttal eredményessé gét bizonyítja. Mikoján ezután rámutatott arra hogy megszüntették a szovjet társadalmi és állami szervezetek elszigeteltségét a külvilágtól, kiszélesítették a szovjet és külföldi államférfiak, pártvezetők és társadalmi szervek kapcsolatait. Mikojan rámutatott, hogy bizonyos amerikai agresszív körök negatív ténvkedése ellenére sikerük szé’eskörű kapcsolatokat létesíteni a külföldi országokkal mind állami, társadalmi vonalon, mind pedig a művészetben, az idegenforgalomban, a sportban és más terű leteken. Egyes országokkal, a demokratikus országokkal kapcsolataink igen jól fej’ődnek és nagy táviatokat nyitnak a további fejlődésre Néhány más országgal, például az Egyesült Államokkal az .ügy vontatottan hatad az amerikai külügyminisztérium nyűt eben állásé miatt és az amerikai nép, valamin* több amerikai társadalmi szervedet hő kívánsága ellenére — mondotta. Megsemmisítő csapást mértünk az olyan ostoba koholmányokra mintha félnénk érintkezni a külföldiekké], A továbbiakban rámutatott arra hogy a burzsoá demokrácia a formális egyenlőség mellett szentesíti és védelmezi az ember kizsákmányolását az ember által. Csak a munkásosztálynak a mai társada1om vezetőere*ének csak a l'ommimi'ta oártnak, a prole*"r 'deológia hordozóiénak vannak ér ’“hetnrik hűadó eszméi —mondotta — A marx’zmus-leninirmus e«zméinincsenek haladóbb eszmék. — Taps.) Elmúlt már az az idő — folytatta Mikoján — amikor a szocializmus --zovjet országa elszigeteltségben élt. Ma már egyetlen jelentősebb nemzetközi kérdés sem oldható meg csupán a nyugati nagyhatalmak akaratával, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió, Kína és a szocializmus többi országának vőici A szó :a is‘e vi fg r.agy ereje abban van. hogy a világ .síkosságának nagyobb része a szocializmus zászlaja alatt tömörül, vagy építi a szocializmust (a Szovjetunióban már felépült) vagy harcol a szocializmus építésének jogáért. Ma már bátran megállapíthatjuk. hogy ez emberiség túlnyomó tötbsé e egy'.'tt harcol velünk az imperia.izmus és a gyarmati rendszer ellen, a háború és a háborús veszély ellen, a népek békéjéért, szabadságáért és függetlenségéért. Az emberiség tudatában a szocializmus már most összehasonlíthatatlanul erősebb a kapitalizmusnál; Ezért nem kell félnünk a szocializmus és a kapitalizmus eszméi-“ nek harcától, ezért van az, hogy Hruscsov és Bulganyin elvtárs a párt nevében indiai, burmai és afganisztáni látogatásuk során olyan nyíltan kijelentették, hogy a háború ellen, de egyúttal a két társadalmi rendszer versengése mellett vagyunk, amellett, hogy a két világnézet a békés egymás mellett élés körülményei között ideológiai harcot vívjon egymással. (TapsJ Mikojan ezután az egymás mellett éléssel kapcsolatban érintette » nemzetközi kereskedelem kérdését) Szilárd véleményünk — hangoztatta — hogy a tartós békés egymás mellett élés elképzelhetetlen kereskedelem nélkül. A kereskedelem pedig a békés egymás mellett élés számára jó alapot jelent még a két világpiac kialakulása után is. A két világpiac, — a szocialista és a kapitalista — létezése nemcsak, hogy nem zárja ki, hanem éppen ellenkezőleg, feltételezd a fejlett, kölcsönösen előnyös kereskedelmet minden ország között. A szocialista forradalom fejlődése békés útjának lehetősége egyes országokban A Központi Bizottság beszámolójában felvetett e méleti kérdések közül az a legélesebb és a legfontosabb. hogy a szocialista forradalom 'el étimül rrnrdág rr irden országban és minden körű menyek között fegyveres felkelés útján történik-e vagy lehetséges a forradalom békés fejlődése is? Az Októberi Forradalommal foglalkozva Mikojan rámutatott, hogy a bolsevikok az első világháborúig a fegyveres felkelésben látták az oroszországi forradalom győzelméhez vezető utat, mert az imperialista háború polgárháborúvá változtatása volt, az egyetlen eszköz, amellyel meg lehetett állítani a világméretű mészárlást, ki lehetett vívni a népek békéjét és szabadságát. A februári forratía’cm után Lenin figyelembe vette a megváltozott helyzetet és híres áprilisi téziseiben azt a je’szót mondotta ki. hogy a munkásosztály békés úton. a szovjetekben a többség megszervezésével -ragadja meg a hatalmai és fejezze be a szocialista forradalmat. A forradalom békés fejlődésének jelszavát csak az 1917-es júliusi események után vonták vissza, mert a helyzet megváltozott, amikor az ideiglenes kormány a Petrográd utcám békésen tüntető munkásokra tüzelt. Lenin és a bolsevikok október után sem akartak polgárháborút, erőszakot. A po’gárháborút az imperialista hatalmak kezdeményezték, a véres nolgárháborút nem a forradalom, hanem az ellenforradalom tervezte, nem a bolsevikok akarata szerint hanem az ő akaratuk ellenére tört ki. Elvben más országokat' illetően ugyenez volt Marxn k, Engebrrk és Leninnek erről a kérdésről vallott felfogása is — mindig hangsúlyozták. hogy minden a fejlődés Időszakától, az osztályerők viszonyától, a konkrét helyzettől függ. Igen fontos rámutatni arra, Lenin úgy vélte, hogy azokban az esetek ben is, amikor a proletariátus kénytelen erőszakhoz fo'vamodni a forradalom állandó fő sajátossága és gyove’rrrinek feltétele a szervező az a'ko-tó és nem a romboló munka. Lenin ha’á’a óta a világhelyzet lényegesen megvábozrtt Ez ad ehető'éget Központi Bizottságunknak. hogy ugyanarról a? elvi. marvista-leninista álláspontról az új helyzetben új módon vesse fel azt a kérdést, hogy a különböző országokban az átmenet a szocializmusban milyen formát ölte A nemzetközi helyzet gyökeres változásának fő tényezője a hatalmas szocialista tábor létrejötte, növekedése és megerősödése — mondotta Mikojan, majd így folytatta: Mindinkább szétesik a gyarmati rendszer. A tőkés országokban fokozódott a munkásosztály szervezettsége és nőtt osztályöntudata. Es most. amikor megvizsgáljuk a forradalom jelenlegi útjának kérdését minden egyes országban és világméretekben egyaránt, pontosan számiba kell vennünk az osztályerők viszonyát és ebbő. kgll kiindulnunk, amint ezt maga idejében Marx és Lenin tette. Már Lenin e'őre látta, hogy egy kicsiny tőkés országban, ha már sok szocialista ország van. az átmenet a szocializmusba békés úton történhet. Mindezek alapján a Központi Bizottság beszámolója arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi viszonyok között egyes országokban reális lehetőség a békés út a szocializmusba való átmenetre. Lenin halála óta több mint tíz országban győzött a szocialista forrada’om. Hogyan történt ez? Kínában évtizedeken át polgárháború dúlt. A proletariátus és Kommunista Pártja, miután vezető helyzetet vívott ki és az antifeudális, antiimperialista forradalomban fegyveres harccal győzött, biztosította a szocialista átalakulásokhoz vezető békés út lehetőségét. A leninizmus megmutatva a kínai népnek a szocializmushoz vezető igaz utat, kínai talajon is felvirágzott és a nagy kínai forradalom tapasztalataival gazdagodott. (Taps.) Sajátos volt a forradalom menetének képe Jugoszláviában. A fasizmus ellen vívott jugoszláv partizán háború egybeolvadt a Jugoszláviát eláruló burzsoázia és a földesurak elleni polgárháborúval. Csehszlovákiában a háború után kialakult kedvező helyzet alapján itt a szocialista forradalom békés "'ton haladt, hatalomra jutottak a kommunisták, miután nemcsak a io’gozók hozzájuk közelálló pártiaival kötöttek szövetséget, hanem az áltat ános nemzeti frontot támo»ató polgári pártokká! is, A magamódián, de szintén pol’á-háború nélkül jutott el a szorialista forradalom cvózelwébez Butgária. Románig Magyarország, Lengye’orsaág ét, a többi íjépi demokratikus ország munkásosztálya. Ilyenformán á történelem megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy (Folytatása a 2-ük oldalon.)
