Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1096. Maróig 16. 1 A ?asntas dolgozók hősies harca a hóakadályok elhárításáért T Á VERÁT A 'rendkívüli nagy havazás kü­lönös erőfeszítést követel vasutas dolgozóinktól is. hogy biztosítani tudják: egyetlen vonalon se szü­neteljen a közlekedés. A Szolnoki Pályafenntartási Főnökség VIII szakaszának dolgozói minden ne­hézséget leküzdve biztosították a zavartalan közlekedést. Különösen az elmúlt héten szombatról vasárnapra virradó éjje­len végeztek hősies munkát, ami­kor is hatalmas havazás állt be. Tetőzte a nehézséget, hogy a szél felkavarta a havat. Király és Tóth pályamesterek vezetésével száz­húsz ember állt sorompóba a hó­akadályok eltávolítására A fű­tőház területén Konka Mihály DISZ brigádja a forgalom terü­letén Gsényi István és Papp Mihály univerzális brigádja végzett nagy­szerű munkát ezen az éjjelen. Jó munkájuk eredménye, hogy Szolnok — Ujszász között a Szolnok — Abonyi úti szakasztól csupán egy óráig volt forgalmi akadály, de ezt is sikerrel eltávo­lították. A százhúsz pályamunkás délután 4-től reggel 7 óráig végez­te a hősies munkát, amikor Török Mihály vezetőpályamester irányí­tásává!, újabb százharminc dol­gozó lépett helyükbe. Vasutasaink azóta is nagy harcot vívnak a for­galom biztosításáért. A Szolnoki Pályafenntartási Főnökség terüle­tén mintegy 90 kilométer hosszú vágányhálózat szabadó ntartása nem kis erőfeszítést jelent szá­mukra, s amint Török vezetőpá­lyamester elmondotta, ezt csakis jó szervezéssel a pártszervezet, a szakszervezet és a szakmai veze­tés jó együttműködésével tudták biztosítani. A szerszámokat kint a területeken az egyes szakaszo­kon tárolták. Megszervezték a hó­készenlétet és nagyobb havazás esetére a fokozott erők gyors ri­asztását is. Nem egy hős hóelta­karító brigád, mint például Papp Mihály. Gulics István és Gsényi István brigádja 24 órás egyhu­zamban! szolgálatra is vállalko­zott Kelemen János brigádja pél­dául vasárnap éjjel önként minden értesítés nélkül jelentkezett mun­kára, Vasutasaink hősi munkája min­den elismerést megérdemel. Ha vannak is kisebb késések, gondol­junk arra. milyen nagy erőfeszí­tést jelent számukra, hogy biztosí­tani tudták a zavartalan közleke­dést, Vi-os. A ió szakmunkás szereti mesterségét A JÁSZBERÉNYI városi tanács keretében működő ipari állandó bí­zott ág legutóbbi ülésén nagyon élesen felvetődött az a kérdés, hogy egyes ipari tanuiók munkaszeretete és munkához való viszonya rossz Sokszor előfordul, hogy egy-egy munkát megtagadnak így történt ez pl a Fodrász KTSZ női részle­génél. A részleg dolgozói udvarias­­sági versenyben vannak s az elnök arra kérte az egyik tanuló kislányt, hogy az idősebb asszonyoknak se­gítsék fel kabátjukat. Ez egyébként udvariassági verseny nélkül is az idősebbek iránti tisztelet jele, s ez a tisztedet minden fiatal köte’essé­­ge. Am a tanuló’.ány így felelt er-Magv az éifeMfiiüs a részletfizetési akció iránt E hét elején a sajtóiból és a rá­dióból szereztek tudomást megyénk dolgozói is arról, hogy többféle árucikket vásárolhatnak részletre. Szerdán délelőtt a részletfizetési akció második napján végig néztük Szolnokon az árusításira kijelölt üz­leteket. Az Állami Áruháziban, a KERA­­VILL-ban, a Bútorértékesítő Vál­lalatnál és az OFOTÉRT boltjában igen sok érdeklődő volt. Többen vásároltak is. Valamennyien örül­tek kormányunk újabb kedvezmé­nyének. Zagyi András tiszaföldvári MÁV rakodómunkás az Állami Áruház­ban 1600 forintos rádiót vásárolt, Biró József MÁV mozdonyvezető 3210 forintért zenegép:! vett, dr Ferbach József orvo6 porszívót és psdlókefélőt vitt haza. Legnagyobb a forgalom a KERA­­VILL-boltban. A pulthoz alig lehet odaférkőznd. Vásárlók, érdeklődők és olyanok, akiknek már becsoma­golták az árut, veszik körül az el­adókat. Ábel Istvánná, a Szolnoki cipész KTSZ dolgozójának félesége már becsomagolta! ta az 1800 fo­rintos rádiót, fiával együtt viszi haza. Kérdésünkre boldogan vála­szolja: régóta vár már kisebb rá­diónk, de most a kedvezményt örömmel fogadtuk a mi is kicse­réljük nagyobbra. Zentai József a Szolnoki Jármű­javító Vállalat dolgozója 2990 fo­rintos zenegépet nézett ki magá­nak. — Sohasem vettem volna ilyen nagy rádiót, ha nincs a rész­letfizetési kedvezmény. Most alka­lom és mód van rá, hogy az ama­tőr rádiómat kicseréljem — mon­dotta; A Bútarértékesítő Vállalatnál mintegy 30 garnitúra csőbútor ta­lált gazdára. Sok fiatal házaspár otthonát teszi kedvessé és barát­ságossá a szép bútor. Az OFOTÉRT boltban még nem volt vásárlás. Négy vásárlási köny­vet vittek már el — a bolt veze­tőjének tájékoztatója szerint. Az 1680 forintos „Mamikon1’ fényké­pezőgépet 6 hónapi részletre és 1 éves jótállással vásárolhatják, míg a „Sinus’* nagyítógepet 1490 forin­tért vehetik meg a dolgozók 9 hó­napos részletre. Az áruházak felkészültek a vár­ható forgalomra. Bár a KERAVILL boltból a részletfizetési kedvezmény életbeléptetésének második napjá­nak 10 óráig 46 rádió, illetve zene­gép kelt el. Van bő választék, kö­zel 160 rádió van raktáron, s az autó állandóan hozza Budapestről az utánpótlást, Fülemen Lajos. re: „Nem adom én fel, 6 sem adja fel nekem. Különben is, nem ab­ban a világban élünk, hogy meg­alázkodjunk.” Nem kell bővebben magyarázni, mennyire hiányzik a kislánynál a nevelés, az idősek becsüiése. Ehhez hasonló példák máshol is előfordultak. Az asztalosipari vál­lalatnál történt, h'>gy a köszörűkő tartályába bezöldült poshadt vizet az egyik tanuló nem cserélte ki, mondván: ,Ez nem az én köteles­ségem, végezze el a segédmunkás’*. Vagy a másik eset: nem akarnak begyújtani s más, a termeléshez tartozó munkát elvégezni. Egyik másik ifjú ember elvárja, hogy ta­lán bizony más szolgálja ki őt. Ezek az apró jelek azt mutatják, hogy tanulóifjú égunk nem tudja felmérni az! a különbséget, ami a mostani ipari tanulók élete és a régi inaskodás között van. KEDVES FIATALOK! Nekünk, idősebb ipari munkásoknak jól esik látni, hogy gondoskodnak rólatok, azonban rosszul esik, ha ilyen pa­naszt haliunk. Az ilyen viselkedés­sel nem lesz jó szakmunkás belőle­tek, elidegemítitek magatoktól taní­tóitokat és tanítómestereiteket. Aki jó szakmunkás akar lenni, annak szeretni kell mesterségét és szeret­ni kell azokat a munkákat is. ame­lyek a mesterséghez tartoznak. A munka megtagadása nagyfokú há­látlanság azokkal szerűben, akik mindent megtesznek azért, hogy ti kiváló szakemberek legyetek, szak­mát kapjatok kezetekbe — s akik­nek köszönhetitek, hogy most nem kihasznált inasok, hanem megbe­csült, jó elbánásban részesülő ipari tanulók vagytok. Az ipari állandó bizottság -t— fel­ismerve a hibákat — elhatározta, hogy felkeresi az ipari tanuló Is­kola igazgatóját, és a nevelőkkel együtt megpróbálnának hatni a fia­­talókra, kiküszöbölni a tanulók hibás nézeteit és rávezetni őket a helyes útra. Oláh János betűszedő-gépmester, Jászberényi Nyomda A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA XX. KONGRESSZUSÁNAK Drága Elvtársak- Moszkva, Ml azon a napon tartottuk pártvezetőség újjáválasztó taggyű­lésünket, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongress­­szusa tanácskozását megkezdte. A XX. Pártkongresszusra kiadott hatodik ötéves terv irányel­veiből ismerjük azokat a nagy célkitűzéseket, melyek a kommuniz­mus építésének ügyét viszik előre. — Ezek a célkitűzések bennünket is lelkesítenek a szocializmus alapjainak lerakásáért vívott harcunk­ban. Tudjuk, hogy a szovjet nép a kongresszus által előirányzott és kidolgozott feladatokat meg fogja valósítani. — A célkitűzések valóraváltása a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalát to­vább fogja emelni, s a béketábor további erősödésének is biztos záloga. Ezen célkitűzésekből erőt s bátorítást merít az egész haladó em­beriség. Mi, a Szolnok Megyei Tanács kommunistái is megfogadjak, hogy erőinket nem kímélve harcolunk további eredményekért, s fe­gyelmezett, jó munkával győzelemre visszük második 5 éves tervünk célkitűzéseit. Meg vagyunk róla győződve, hogy a kongresszus határozatai nekünk is nagy segítséget nyújtanak népi demokráciánk további fej­lődéséhez. Kívánunk az Elvtársak munkájához sok sikert. Harcos kommunista üdvözlettel: A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS KOMMUNISTÁI, fl Szolnok É"ílöíp?rí és lavífó Vá'Ia’at 122.3 százalékra teljesítette januári tervét Ha végigmegyünk Szolnok város utcáin, gyakran olvassuk a cégtáb­lákon a Szolnoki Építőipari és Ja­vító Vá lalat egyes részlegeinek a nevét. A lakosság de különösen a vállalatok előtt már nemcsak a név ismerős, hanem a vállalat jó mun­kája is. Ezt bizonyíts a Beruházá­si Barik dolgozóinak levele is, mely­ben azt Igazolják, hogy a ná'uk végzett szakipari munkáknál a bri­gádok elismerésre méltóan dolgoz­tak. Kü’önöeen a vUlanyszerélő rész­leg érdemel dicséretet. Vereczkei Ottó vezetésével példásan oldották meg a feladatokat. Hasonlóan jó munkát végez a mázoló részleg is. Annak ellenére, hogy a vállalat az elmúlt két hónap folyamán át­szervezés alatt állt. — mégis 122,3 százalékra teljesítették január havi tervüket. Még jobb eredményeket tudtak volna elérni, ha nem küsz­ködnek anyaghiánnyal A tervte jesftést illetve túl telje­sítést úgy tudták megoldani, hogy a hiányzó anyagokat mással pótol­ták. Minden remény megvan arm, hogy a vállalat dolgozói április 4-re ké zülve, még jobb eredményeket érnek el; Látogatás a szolnoki mezőgazdasági Még hó takarja a földeket. 8 a hőmérő higanvszála is mínusz 10—15 fokot mutat, a kereskede­lemnek azonban biztosítani kel] már most a szükséges árukat a tavaszi munkák sikere érdekében. Felkerestük a szolnoki föld­művesszövetkezet mezőgazdasági szaküzletét, s megkérdeztük Lan­ger elvtárstól, a bolt vezetőjétől, hogyan készülnek a tavaszra — A múlt évben — hangzott a válasz — a permetező alkatrészek főleg a komplett cső beszerzése volt nehézkes. A Vermorer perme­tezőgépet a szükséges csapok, fran­cia szórófej hiánya miatt nem le­hetett összerakni. A fenti hibákból okulva, ezévben berendezkedtünk arra, hogy egyes alkatrésziek összeházasításával, ki­­sebb-nagyobb forrasztásokkal díjta­lan kielégítjük a dolgozók igényelt. főldmfíűesszovetkezet szaküzletében A dolgozó parasztok kérésére szereztük a talaj- és trágyahómé­­rőt, valamint a bonfokolót és sav­mérőt, folytatta a tájékoztatást Langer elvtárs. A múlt évben ke­resett cikk volt cséplés idején a víztároló vashordó. Az igények ki­elégítésére mintegy 100 darabot ké­szíttettünk a heiyi Mezőgazdasági KTSZ-szel. Ugyancsak a dolgozók kérésére bevezettük a tolósúlyoe •malac és bárány mérleg, a malac fülcsipkéző árusítását. Megállapíthatjuk, hogy dolgozó parasztjaink bizalommai fordulhat­nak a földművesszövetkeaetek dol­gozóihoz. Igényeiket kielégítik, kér­déseikre választ és szaktanácsot kapunak mind a növényvédószerek alkalmazásához, mind a mezőgazda­­sági gépek és motorok használaté­hoz. Tiszaugröl éjfélután indultunk vissza Tiszasasra. László Dezső kocsiján, aki meghívott; töltsem náluk a vasárnapot Szép tiszta csillagos éjszaka volt. csak a laposokban feküdt lusta köd. a telihold képe vörösen vi­rított. akárcsak egynémelyikünké. akik a kocsin ültünika Nótáztunk: Szánt az ökör recece. Csörög-csattog a járóin Kemény a föld A tiszasasi határon Olyan kemény Még az eke se járja, Itt valaki közbevágott: Hej de azért A traktor majd megszántja^j ISMERKEDÉS Vasárnap László Dezső életéve] ismerkedem. Szépen berendezett la­kása van. rend és tisztaság, az ablakokon csipkefüggöny, a tü­körszekrényen rádió. Fényképal­bum kerül elő, múlt és jelen em­lékei. a fényképalbum főszereplő­je 1951-től kezdve Dezsike. az egyetlen gyerek. László Dezsőnek saját fényképe­zőgépe van. És beszélgetünk. Ismerkedünk. László Dezső értelmével, tudásá­val emelkedett ki a többiek kö­zül. azért választották meg ta­nácstagnak. s lett a begyűjtési ál­landó bizottság elnöke. Ahogy kö­zelebbről megismertem döbbentem rá: miiven nagy szükség van az okos meggyőző szóra hogy László Dezsőben és a többi becsületes dolgozó paraszt emberben tisztáz­zunk egy csomó téves nézetet ké­­telvt hogy egészen meggyőzzük ezeket az embereket a mi igaz­ságunkról. Amikor a múlt embertelenségé­ről esik a szó, válasza egyértel-TOTH KORNÉL: TISZAZUGI KRÓNIKA mű állásfoglalás. Ekkor mondta el a következő történetet: — Tudod mit csináltak a kulá­­kok Tiszasason 1945 előtt? Har­madába adták ki a kukoricát ka­pálni, de annak aki kapni akart belőle holdanként ingyen napszá­mot kellett teljesítenie. Na egy alkalommal az egyik szegény em­ber odament Gálfihoz. aki a köz­ség leggazdagabb embere volt és harmados kukoricát kért tőle — „Már nincsen” — mondta Gálfi. „Aztán, hogy adta ki?” — kérdez­te az ember „Holdanként két napi ingyen napszámért.” — hangzott a válasz. A szegény ember kicsit gondolkozott aztán ezt mondta — „Én három napot is teljesítenék.” Tudod ml történt azután? Gálfi az egy hold kukoricaföldet levet­te ezer kvadrátra és így több kis embernek adta ki 3 napi gyalog­napszám ellenében És a szegény­ség arra kényszerült, hogy így is vállaljon kukoricát. így gazdago­dott a kulák. És a jelen? Délután látogatóba jött egy kun­szentmártoni rokon, afféle okos­kodó „politikus csizmadia.” Olyan ember, aki a mondatának első fe­lében elismeri az eredményeket, aztán egy bakkugrással jön. a de... Például: helyes ez a termelőszö­vetkezeti mozgalom, de miért ad­tak a kurmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet tagjainak do­hos búzát? Mondom neki. hogv ez nem a termelőszövetkezeti mozgalom hi­bája. hanem a helytelen búzake­zelésé — Jó — mondja a kunmártoni mkon és más témára csap át: — Én nem mondom, hogy rossz sora van a parasztoknak, de miért kell őket adózással, meg beszolgálta­tással nyaggatni? Mi összenevettünk László Dezső­­vel. mert ezt a kérdést még a nyulvacsorán megvitattuk. Ugyan­is az asztalunknál valaki nevetve megkérdezte tőlem: — Mondja elvtárs. ha így ma­rad az időjárás (akkor még tava­­szias volt) ebben az évben két­szer aratunk, akkor a második termésből is lesz beszolgáltatás? 1— Majd akkor eldöntjük. •—ne­vettem vissza. Ezzel induit a vitánk. A be­adásnál magyaráztam: a munká­sok. a városi dolgozók ellátják a falut iparcikkekkel, akkor a pa­rasztságnak is kötelessége ellátni a városiakat kenyéréi — De a múltban nem volt be­adás és mégis kenyeret ettek a városban — vitatkozott László Dezső. — Ez igaz. — válaszoltam. «=* de tudod-e mi volt akkor amikor felment a búza ára? Ugye felsza­ladt az iparcikké is. még jobban mint a búzáé. Ha most az állam nem biztosítaná a beadásból az el­látatlan lakosság számára a ke­nyeret, akkor felütné a fejét a bú­zaspekuláció. A kenyér árával együtt emelkednének az Iparcikk árai is. Hót erre a dolgozó pa­raszt nem fizetne rá? És az adó, ezt is megvitattuk. Az a kérdés, hogy azt mire köl­ti az állam A múltban nvilván nem a dolgozó parasztok javára, merthiszen akkor Tiszaugban nem nekünk kellett volna vasutat épí­teni. villanyt vezetni. És itt van Tiszasas A felszabadulás óta a villanyon, a vasúton kívül orvosi rendelőt, gyógyszertárat, új isko­lát, új napközi otthont kapott. — Most épül a kultúrotthon 200 ezer forintos költséggel és egy új út. ami egymillió forintjába kerül az államnak. Akkor még nem tudtam, most­­már Ideírom: 1955-ben a tiszasasi dolgozó parasztok összes adóköte­lezettsége 1.166.102 forintot tett ki. Ebből befizettek 764.634 forintot, tehát a kivetésnek csak 65 százalé­kát. És csak az idén épített út egy­millió forintba kerül. ■. A SZÁMOK MAKACS DOLGOK Ha az ember dolgozó parasztok­kal beszélget törvényszerűen eljut a termelőszövetkezeti mozgalom­hoz; Erre azt mondta László Dezső, *— A ml községünkben a Rá­kóczi Termelőszövetkezet az el­múlt évben mindenből többet ter­melt. mint az egyéniek, pedig tu­dod ott az átlagos életkor 50 évs De valahogy az egyéni gazdák mégis huzódkoznak a belépéstől, Van ebben gőg is. mert például azt mondják, hogy nem lépünk be oda. ahol Fehér Juli néni is tag, aki a múltban hozzánk járt mos­ni. Fehér Juli néni. illetve teljes nevén id. Fehér Lászlóné 67 éves termelőszövetkezeti tagé és a töb­bi rákóczibelieké a dicsőség, akik Tiszasason is bebizonyították a mi igazunkat. Mert hogyan is né­zett ki az elmúlt évben a termés­átlag a három fő terményből? íme: Búza Cukorrépa Kukorica Egyén! parasztok: 9.2 mázsa 130 mázsa 15 mázsa Rákóczi TSZ 11.35 mázsa 230 mázsa 30 mázsa Amikor ezeket a számokat meg- hogy mennyivel több termény, élel­­mutattam. nálam volt a község ve- miszer jutna a hazának és a ti­tésterületére és nyeire vonatkozó adat mindjárt azt is kiszámítottuk, tás: terméseredmé­­d°1f°zó ^rasztoknak £ ha . már az egész határ termeloszó­is Es ott vetkezeti föld lenne. íme a számí-Egyéniek vetésterülete Búza 644 kát. hold Cukorrépa 64 kát. hold Kukorica 709 kát. hold Csak a különbözeiből amennyi­vel az egyéni parasztok kevesebbet Különbözet 1384 mázsa 640 mázsa 1063 mázsa A számok makacs dolgok Egész biztosan hamarosan meggyőzik termeltek a Rákóczi Termelőszö- maid László Dezsőt és többi kö­vetkezeinél, cukorrépából 320 em- zépparaszt társát is. És akkor , , , , .... László Dezső okosságával, szaktu­ber évi cukorfogyasztását lehetne dásával. teljes szívvel az új. szebb fedezni és a kukoricából 152 da- paraszti életért fog fáradozni: rab sertést lehetne meghízlalnl (Vége).

Next

/
Oldalképek
Tartalom