Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

195«. február IBs SZOLNOK MSG YE? MCFLAP 3 IPART fix. ET % fl besenyszögi pártérfekeztetrűl Jleoelezú ink a mezúgazdaídg. fejlejztéiérő l Kálnai Imre munkájáról írok SZOMBATON DÉLBEN útítársu! fejlesztés feltételeit. Egészségvéde-A napokban ötvenöt kommunis­ta. értelmiségi, tsz tag. állami gaz­dasági dolgozó ült össze Besenv­­szög községben, hogy a Központi Vezetőség novemberi határozata alapján meghallgassák és megvi­tassák. a községi pártbizottság munkájáról szóló beszámolót, s megválasszák az új községi párt­­bizottságot. A beszámolót Zirrta József VB. tag ismertette. A küldöttek előtt felidézte azt a hősies munkát, me­lyet a pártszervezetek tagjai vé­geztek az elmúlt évben. A beszá­moló legtöbbet a TSZ-ek helyzeté­vel és feladataival foglalkozott. A községi párt-végrehajtóbizott­ság munkájáról szólva megemlítet­te. hogy miután a kollektív veze­tés nem minden esetben érvénye­sült. hosszú ideig elhanyagolták egy-egv feladat megvitatását, nem aktivizálták a párttagságot. A márciusi KV. határozat után fe­lülvizsgálták munkájukat és az addig elhanyagolt szövetkezetek megerősítését tűzték ki célul. En­nek nyomán már az elmúlt év márciusában 35 család lépett a szö­vetkezetbe. s egy új termelőcsoport alakult. A KV. határozata alapján a tsz fejlesztés mellett nagy súlyt helyeztek a termésátlag növelésre is. Ennek eredményeként növeke­dett a termésátlag (különösen a szocialista szektorokban) és csök­kent az önköltség. Az állami gazdaságban például a búza tormelési költsége csökkent. A tsz fejlesztés is eredményre veze­tett. Besenyszög termelőszövetke­zeti község lett) A beszámolóból azonban az is kitűnt, hogy a tsz fejlesztéssel kapcsolatban is van még tenniva­ló. hiszen számottevő egyéni gaz­da van a községben. Ezek nagy ér­deklődést tanúsítanak a szövetke­zetek iránt Bizonyítja ezt az is. legszívesebben szóról-szóra ír­nám le az eseményeket, nemcsak azt, hogy 14-én este nagy ünnep­ség volt a Mezőtúri Gépállomáson. Akkamap a párttitkár szobája aj­tajának kilincsét egymásnak adták a fiatalok. — Kardos elvtárs, szeretnék újabb vállalást tenni éves tervem túlteljesítésére. — Párttitkár élvtárs, ez évben öj*a versenyezni akarok, adjon ta­nácsot, hogy kezdjem el Ezzel jöttek a fiatalok. Este pedig a kultúrterembe jöttek össze a gép­állomás diszistái és a vendégek. Ott voltak az ünnepelt traktorosok, az állami gazdaságok, a tsz-ek, gimnáziumok, a mezőgazdasági technikum, a szövőgyár és a tégla­gyár, az MTH és számos más DISZ szervezet küldöttei. Eljöttek a párt és állami szervek képviselői is. Kálmán István elvtárs a Megye­bizottság másodtitkára, Nagy Tibor elvtárs, a DISZ Központi Vezető­ség tagja, Déri Dezső elvtárs, a mezőtúri Városi Pártbizottság első titkára, Sárkány Géza elvtárs, a Megyei DISZ Bizottság titkára, Fapp József elvtárs, a Városi Ta­nács elnöke. Adám István elvtárs, a Városi DISZ Bizottság titkára és még sokan mások, mind-mind azo­kat a fiatal traktorosokat ünnepel­ték, akik évi munkájuk során el­nyerték a DISZ Központi Vezető­ség Vörös Zászlaját. A zászló át­adásakor Nagy Tibor elvtárs töb­bek '-özött ezeket mondotta: Ami­kor e zászlót átnyújtom, pillant­sunk vissza a félszabadulás előtti fiatalok életére. Ti, Barátaim már csak hírből ismeritek a három mil­lió koldús Magyarországát. Akkor a fiatalok előtt nem voltak lehető­ségek a boldogulásra) Nektek más a helyzetetek. Ha szorga’masak vagytok, elismerik munkátokat, ha akarjatok, a legbonyolultabb gépek kezelését is megtanulhatjátok. A zászló, amit most átvesztek, köteles­séget is jelent számotokra. Nehéz, de megbecsült munkát végeztek, a mezőgazdaság nagyüzemi átszerve­zésének élharcosai vagytok. Rajta­tok is múlik, hogy boldogulnak a város termelőszövetkezetei és ho­gyan jutunk előre a szocializmus építésében. Védjétek meg ezt a zászlót, legyetek a most folyó gép­javítás, a tavaszi felkészülés leg­jobbjai, — mondotta Nagy elvtárs *- S a gyönyörű vörös zászlót át­nyújtotta Takács Lajosnak, a gép­állomás DISZ szervezete titkárának ■— Takács elvtárs az elismerés nagyszerű Jelképének átvételekor hogy a Lenin TSZ-be az elmúlt két hónap alatt huszonnégy csa­lád lépett be. köztük Nyeső Jó­zsef köztiszteletben álló középpa­raszt. A községi pártértekezlet rámuta­tott arra is. hogy a tsz pártszer­vezeteknek komoly erőfeszítést kell tenniük, a tsz megszilárdítása érdekében. Elsősorban az alapsza­bály betartására, a munkafegye­lem megszilárdítására, a munka­egység hi gítás megakadályozására, az állattenyésztés fejlesztésére kell irányítania a politikai munkát. En­nek nyomán határozatba vették, hogy a kikapcsolt rizstelepeken öntözött takarmányt termelnek s a kukorica 90 szátzalékát négyze­tesen vetik és művelik. Foglalkoztak az elvtársak az ellenséges elemekkel, akik a fej­lesztés során beépültek a tsz-ekbe. mint Nyolczas István, aki a múlt­ban 300 holdon gazdálkodott, bor­ral kupeckedett. a felszabadulás után pedig kocsmát nyitott. Az ilyen elemeknek nincs helyük a szövetkezetben, hiszen céljuk eleve nem lehet a szövetkezetek megszi­lárdítása. A vitában csaknem valamennyi­en bátran bírálták a községi párt­­végrehajtó bizottságot és a felsőbb szerveket, amiért nem adnak ele­gendő elvi és módszerbeli segítsé­get a tsz megszilárdításhoz. Nagy Béláné elvtársnő mellett többen hangsúlyozták ezt. Elmondták azt is, hogy a Győzelem TSZ tagjai szorgalmasan dolgoznak, hordták a trágyát, készülnek a tavaszi vetés­re. Molnár elvtárs az állami gaz­daság igazgatója felajánlotta, hogy vetési tapasztalatok átadásával se­gíti a tsz-ek vezetőit. A pártértekezlet konkrét beszá­molója. élénk vitája — melyekben érvényesült a bírálat mellett az önbírálat is, hasznos útmutatást adott a pártszervezetek munkájá­hoz; S. L. megígérte, hogy méltó védelmezői lesznek a zászlónak. A fiatalok arcán tükröződött a büszke öröm. a szó mégis nehezen indult. Mi is lenne részükre nehe­zebb, mint ennyi ember előtt be­szélni, szót kérni. De mégis el kell mondani, amire annyira készültek: — Én, Molnár Antal traktoros, a mai nap alkalmával ígéretet te­szek. hogy éves tervemet 140 szá­zalékra teljesítem. Kombájnommal 220 hold gabona betakarítását vál­lalom. Versenyre hívom Kenyeres Antal, a Blahó-brigád tagját. A válasz is ilyen szűkszavú, de egy percet sem késik. — Én, Kenyeres Antal, a ki­hívást elfogadom és vállalom, hogy gépemmel ezer holdon végzem el a növények gépi kapálását; — Ifj. Bíró György vagyok, a Tóth-brigád tagja. ígérem, hogy éves tervemet 140 százalékra telje­sítem, s az alkatrész felhasználá­sánál 20 százalékos megtakarítást érek el. A Guth-brigád egyik tag­ját, Varga Jánost kérem meg, lép­jen velem versenyre; Most már egymás után emelked­nek szólásra a csiszolatlan szójá­rású, keménykezű traktorosok. Saj­­tós Sándor, Mezőtúri Mihály, Ju­hász István, Hegedűs Gábor, Biahó Imre és id. Sőrés Zsigmond mdnd­­mind versenyre keltek; Kálmán István elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára is üd­vözölte a traktorosokat ebből a nagyszerű alkalomból, és hangsú­lyozta: Keményen kellett küzdeni ezért a zászlóért, de mindez azt mutatja, hogy megvan a lelkesedés, az akarat a gépállomás dolgozódban. Bízunk abban, hogy a felajánlások, a vállalások meg is valósulnak Ehhez a pártbizottság és a párt­­szervezet megadja a segítséget az elvtársaknak. Az ünnepség után a fiatalokat kultúrműsorral szórakoztatták. Be­fejezésül pedig táncmulatságot ren­deztek; Borsi Eszter. Távirat Moszkvába Mi, a Tószegi Gépállomás dolgo­zói gépjavítás] tervünk határidő előtti teljesítésével ünnepeljük a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusát, * A fenti távirat szövegét a Tószegi Gépállomás dolgozói a 14-én tartott röpgyvlésük után küldték el Moszkvásai szegődtem Csatári elvtárshoz, a Ha­ladás TSZ állattenyéstési agromó­­musához, és kiballagtunk a sertés­­tenyésztő telepre. Először egy réz­veretű karikás ostomyél, azután egy fekete zsíros kalap vonta ma­gára figyelmemet. Az előbbi szegre akasztva pihent, az utóbbi az ab­lakpárkányon sütkérezett, s mellet­te fácán toll árulkodott a farm­vezető mellékfoglalkozásáról..; — Eszembe jutott, hogy legutóbb 1948-ban vadásztam együtt Kálnai Imrével Kiváló vadász volt. Nyúl­nak kellett annak leírná szőrös tal­pán, amelyik megúszta ép bőrrel ha ráirányult Kálnai duplacsövűje. (Amint hallom, azóta se adja alább 50—60 vadnál egy-egy körvadászat alkalmával, s rendszerint kétszere­sen lepipálja a többi vadászokat.) Most azonban nem ez a lényeg. A lényeg most az, hogy Kálnai elv­társ 1951 óta a mezőtúri Haladás TSZ sertésfarmjának vezetője. Ar­ról, hogy milyen eredménnyel ve­zeti a sertésfarmot, érdeklődésemre így nyilatkozik: —. Jelenleg 129 darab mangalica anyasertést gondoz az öttagú bri­gád. Ezek közül 104 darab törzs­könyvezett tenyészállat. Januárban még lefialt 75 anya, pontosan 540 malac szöszmötöl körülöttük. — Augusztusban a másodszori fiezta­­tás idején ugyanennyit várok a 75 anyától. A többi 54 koca majd csak márciusban fial. Bízok hozzá, hogy egyre-másra ezek is fialnak hetet. S mindezt dicsekvés nélkül, a nála megszokott szerény szavakkal mondja, csak a szemében csillám meg olykor-olykor valami különös fény, ami arról tanúskodik, hogy Kálnai elvtárs nem ismer lefcürd­­hetrtlen akadályt, nem ismer fá­radságot sem, mikor a tsz-tagók jövedelmének emeléséről és a kö­zös gazdaság gyarapításáról van SZÓ; A PARTSZERVEZET segítségére támaszkodva előretekintő, gondos munkával teremti meg a tovább-Keaében nagy darab vajaskenyeret tant, előtte egy mocskos, gubancos kiskutya ül.i. Nasztya harap egyet, aztán letör egy darabkát és oda­adja a kiskutyának.:. Felváltva eszik és eteti a kiskutyát, közben az arca meg csupa könny,.a De mekkora könnyek! Hatalmasak, ne­hezek, mint egy-egy higanycsöpp. Megjelennek a szemében, megáll­nak a szempüláin, pislog egyet s a könnycseppek végiggördülnek az orcáján.; Arca szinte teljesen mozdulatlan, csak, amikor fel-fel­­szápog, rándui meg az ajka. Letörli a könnyét, harap egyet, a kutyus­­nak is ad egy darabot s megint szipog., a És olyan szomorú, ví­gasztalhatatlan az aroa.i. Nasztya keze vékony, gyönge, a válla kes­keny, fáradt. Tudja, kihez hason­lított akkor? Magának talán nevet­ségesnek tűnik.», Maguk Mosz­kvaiak hozzászoktak a csodákhoz..; de én, a mostani utazásomig, csak egyszer utaztam él Szibériából... technikumi hallgató koromban ki­rándultunk Moszikvába és Lenin­­grádra; Egyszer tettem meg az utat s ezerszer meséltem róla a gyerekeknek. Négy hétig tartott, négy évig éltem az emlékekből. Azon a kiránduláson az Enmitázs­­ban csodálatba ejtett egy szobor.., Az a címe, hogy;;. „Belenyugvás.’’ Nem emlékszik rá? Dehát hogy is emlékezhetne mindenre, hiszen maga annyi sok mindent látott már életében! De én emlékszem rá..; Lóhajtott fejjel, két kezét térdére ejtve (ti ott egy fiatal lápy <«. Az lem, szakszerű takarmányozás, a legjobb állatok gondos kiválasz­tása, minden benne szerepel Kálnai Imre tervében. Fieztatás előtt, hogy a járványos betegségeket megelőzze, 30 cm mélyen kihor­­datja a földet a fiaztatótaból, s he­lyette ugyanannyi klórmfsszel fer­tőtlenített földet hordát be. A fala­kat hófehérre meszelte«, a legyeket karbollal tartja távol az ólaikban lévő sertésektől. A fiaztatás kez­detétől mindaddig, amíg a malacok el nem válnak, a brigád egy tagja éjjel szolgálatot tart a sertések körül. A iekisebb malacnyikkanásra is felfigyel az éjjeli szolgálatos, s ennek az az eredménye, hogy a ja­nuárban született 540 malacból mindössze egyet nyomott meg az anyja. A többire =■> aWrtről Kálnai Imre szerénykedve hallgat — az állat­­tenyésztési és értékesítési terv adja meg a pontos választ. Az egy évi eredmény a 129 anya­kocától 1400 malac. Ebből 70 kiló? átlagsúlyban 500 darabot törzsköny­vezett tenyészállatként értékesíte­nek, s kereken 800 ezer forintot kapnak érte. Hízott sertésből be­folyik 400 ezer forint. Részben jö­vőre hagyott hízónak való, részben továbbtenyésztésre szolgáló koca marad összesen 300 ezer forint oénzértékben. AZ ÉVT BEVÉTEL végösszege tehát sertésekből kereken másfél millió forint. És mit szól ehhez Kálnai Imre, akit jó munkájáért Munka Érdeméremmel tűntettek ki az elmúlt esztendőben? Hát ő csak annyit fűz még hozzá az előbb el­mondottakhoz: — Egymagám hiába kínlódnék. Ha nem támogatna a párt, e nem volnának mellettem jó munkatár­sak, keveset érne a fáradozásom. Békési Gyula, Cs. Nagy Lajos, Lu­kács Sándor és Csajági Gábor ugyanolyan lelkesen dolgoznak mint jómagam; arcát nem is vehettem ki, csak azt láttam, hogy vékony nyaka átível a vállba, meg ahogy a kezét le­engedi —- és rögtön mindent tud­tam róla! Minden oly világosan látszik: az. hogy szép, hogy csen­des, hogy félénk;.. Ügy kéri az embert, hogy takarja be, segítsen rajta. Kőből van, mégis élőszóval szólt hozzám! Nagyon csodálkoztam akkor, hogy lehet mindezt elmon­dani kővállakkal és kőkezekkel. El­csodálkoztam és egy életre agyam­ba véstem4;. „Belenyugvás.“ Hát ezt igazán nagyon nehezen lehe­tett volna a mi Nasztyánkra mon­dani! — Alekszej Alekszejevics ar­cán megint átsuhan a számomra már ismerős, gunyoros futó mo­soly. — És most, nézd csak! Elnéz­tem, ahogy ott ült a dézsánál, le­hajtott fejjel, könnyei potyognak... Sohase láttam én ilyennek Nasz­­tyát! Hát ez meg mi — gondoltam magamban.' Nasztya lenne, vagy talán mégsem ő az? S egyszerre mintha hátbalöktók volna;.; A pocsolyán keresztül bokáig vízben, egyenesen az ajtó felé rohantam. Kopogtattam. a% Nasztya ajtót nyitott. Meglátott és se könny nincs már a szemé­ben, se bánat az arcán. Ajkai tel­jesen eltűntek. Álla előreugrik..; tekintete semmitmondó, közömbös. Nem is köszön;;, Hűvösen kér­dezi: — Mit óhajt, Alekszej Aleksze­jevics? Hogyha ügy találtam volna, mint egy pillanattal ezelőtt láttam, 4 párt felhívására.. ♦ PATAKI JÁNOS elvtárs nemrég tért haza Jászapátiba. A párt fel­hívására falusi munkára jelentke­zett és a Velemi Endre Termelő­szövetkezetbe kérte felvételét. Pa­taki elvtársnak a felszabadulásig igen hányatott, sanyarú volt az élete. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, évekig volt börtőnbrn. 1944-ben Sopronkőhidán elvtársai mentették meg a kivég­zés elől. A felszabadul hozta meg az ő számára is a boldogabb életet Az üldözöttből megbecsült ember lett. Mint hídépítő élmunkást, a párt a Néphadseregbe küldte. 1954-ben főhadnagy, 1955-ben százados lett; A több értizedes politikai munká­ban szerzett tapasztalatait most a termelőszövetkezet megszilárdítása érdekében gyümölcsözteti; Fenyő István levelező, Jászapáti, Tapa 8% tata leserén Február 12-én, vasárnap délelőtt vidám csoport indult el örményes­ről Kuncsorbára. Tizenöt egyénileg do1gozó paraszt akart megismer­kedni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeivel, mielőtt a termelőszövet­kezeti gazdálkodást választják. A Vörös Októbernél szívesen fo­gadták a vendégeket. Csapó Már­ton állattenyésztési felelős ismer­tette a jószágállományt. Beszélt a tsz terveiről, s arról, hogy 100 ser­tésre és 21 szarvasmarhára kötöt­tek hizlalási szerződést; Az állatgondozók egyhavi munka­egysége 60—64-re is felemelkedik: Volt közöttük több, aki 40—42 má­zsa kenyérgabonát, 10—12 mázsa árpát, s ezenkívül kukoricát, cuk­rot, étolajat és több más termény­féleséget vitt haza. Subicz Ferenc 14 holdas közép­­paraszt, Sávai András 5 holdas egyéni paraszt, MÉSZÖV felügyelő­bizottsági tag, Kovács Lajos 8 hol­das, Bakk Sáncjor 4 holdas dolgozó parasztoknak az volt a vélemé­nyük, hogy a termelőszövetkezet sokkal többet tud termelni,, jobban ki tudja használni a gépeket s a jószágfejlesztést is jobban teljesít­heti, s nem sok idő kell ahhoz, hogy ők is termelőszövetkezeti ta­gokká váljanak. MÉSZÁROS GYÖRGY Törökszentmiklós F. J. K; sírva, magam sem tudom, mát csi­náltam volna... De most rögtön megfagyasztott tekintetével s ezek­kel a szavakkal.:. Zavarba jöt­tem.). Mit mondjak, hogy mond­jam, magam sem tudom! Hivatalos hangon feleltem: — Azért jöttem, Nasztaszja Va­­sziljevna, hogy közöljem magával, most közvetítette a rádió az „íz­­vesztíja*’ cikkét. Nagyon dicsérték a gépállomásunkat és különösen Gosát, a négyzetes-vetésért: 11 Azt gondoltam, nagyon megörül majd a hírnök. De semmi különö­sebb hatást nem tett rá a közlé­sem. Kicsit felderült az arca, de egészében elég közömbösen vála­szolta: — A négyzetes vetéssel úgy vé­geztünk, ahogy kellett. De Gosa természetesen derék fiú! Minden dicséretnél jóbban dolgozott. Na­gyon örülök, hogy megdicsérték a rádióban. Ennyit mondott és figyelemre se méltatott tovább. Eltakarítja a dé­zsát, meg a vödröt. Fát rak a tűzre, háziaskodik. El kéne mennem.it de ehelyett leültem a lócára s mintha csak odaragadtam volna! Csak ülök és nézem Nasztyát. Mintha először látnám. Arca kicsi, határozott. Arccsontjai, álla erős, állán kis gödör. Szeme tiszta kék, orra. szája olyan, akár egy kis­gyereké ... Határozott s ez az arc, meg gyöngéd, hetyke és elgondol­kozó is, mi minden váltakozik rajta!... (Folytatjuk.) Elnyerték a DISZ KV Vörös Vándorsáskáját Busi Vince, levelező. Felkészülnek a tavaszra A tavaszi munkák sikeres beindítása érdekében a mezőgazda­­sági állandó bizottság ü’ést tartott, melyen a bizottsági tagokon kívül huszonnégy aktíva vett részt. Megvitatták, hogy ezt a hónapot a munka előkészítésére kell fordítani, a vetőgépek, mezőgazdasági fel­szerelések és kézi szerszámok kijavítására. Külön foglalkoztak a ve­tőmagvak átrostálásával, s a próbacsíráztatás elvégzésével. Sző esett arról, hogy az. aktívák és a tanácstagok kisgyű’éseken ismertessék a dolgozó parasztokkal az őszi gabonavetések felülvizsgálásának jelen­tőségét. Ahol gyengébb a bokrosod ás, s nincs meg a kellő talajerő, ott a hóolvadás után műtrágyával kell biztosítani a növény fejlődését. Határozat született arra is, hogy az udvarokban lévő trágyát februárban kihordják a földek végére, hiszen a tavaszi munkák be­indulása után nem jut erre idő. KOCSIS JÓZSEF Fegyvernek Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról m meg a főagronómusról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom