Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-14 / 38. szám
1 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1956. február 14. I Megyei Pártbizottság ülése N E M Z E TKÖZI S Z E M L E Szavak és tettek Lapunk, vasárnapi számában ismertettük a megyi pártbizottság múltheti ülésén elhangzott beszámolót, melyet Kálmán István elvtárs, a megyei pártbizottság másodütkára tartott. Ezúttal kivonatosan közöljük a vitán elhangzott elszó. alakokat: Un gór Tibor elvtárs, a Kunszentmártoni Járási Pártbizottság első u tikára a beszámolóban felvetett kérdések mellett a járási párt-végrehajtó bizottság munkájával is foglalkozott. Megemlítette, hogy a járási értekezleteket gépállomást ( s terme őszövetkezeti szintre vitték le, hogy jobban segítsék a termelést. A pártmunkásak részére a szakfeladatok megértetése érdekében filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak. Bírálta a Néplapot, hogy a kiváló eredményt elérő elvtársik módszerét nem ismerteti megfelelően. Sebestyén János elvtárs, az SZMT elnöke azokkal a kérdésekkel foglalkozott, melyek közvetett úton segítik a termelést. így például szót emelt a baleseti oktatás, a havi munkavédelmi szemlék elhanyagolása ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munka verseny szervezésénél ne csak a „kiugró” eredményt elérőkkel foglalkozzanak, hanem a jó módszerek elterjesztése érdekében az átlagteljesítményt elérőkkel is. A szakmai oktatá:sal kapcsolatban megemlítette, hogy szaktanfolyamokat még mindig főleg művezetők részére rendeznek és a dolgozók tanítását, a technika minimum letételét nem szorgalmazzák. Hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani az exporttervek teljesítésére is, mert megyénkben egyes területeken lemaradás van ezen a téren, Váczj Sándor elvtárs, a Török-zentmiklósi Járási Pártbizottság első titkára az MB megváltozott munkamódszeréről beszélt. Helyeselte, hogy a megyei párt-végrehajtó bizottság most már a helyszínen szerzett tapasztalatok felhasziná'ásával nyújt segítséget. — Ugyanakkor javasolta, hogy a különböző párthatározatok végrehajtásának jobb ellenőrzésével méginkálbb segítsék a járási bizottságokat. Juhász Imréné elvtársnő, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke a gépek jobb kihasználásáról és a tsz-ek segítéséről rzóllt, majd így folytatta: „A Központi Vezetőség novemberi határozata előírja a terméshozam 3 százalékos emelését, amiről Kálmán elvtárs is beszélt a VB referátumában. Ez annyit jelent, hogy megyénkben búzáiból 5800 mázsával, kukoricából 10 ezer mázsával, cukorrépából 6 ezer mázsával kell többet termelni, mint tavaly. Ez a minimum. Már a tsz-ek termelési tervének elkészítésénél vigyáztunk arra, hogy ez a 3 százalékos emelkedés benne legyen. De van olyan jelenség, hogy sokan a tavalyi termésátlagokhoz és nem a tavalyi tervekhez sziámitják a 3 százalékos tercnésnövelésf. Tisztázni kell az elvtánsakkal, hogy a 3 százalékos emelés lényegéiben nem azt jelenti, hogy ha például a tsz tavalyi búza-' termés átlaga 7,5 mázsa volt, azt 3 százalékkal emeljük. Ezt nem elég csak tervbe venni, hanem egyik ' egfontosabb feladat: végrehajtani. Ezért komoly erőfeszítéseket kell tenni. Most tanácsvonalon arra törekszünk, hogy az őszi kalászosok fejtrágyázására a műtrágyát és a vetés pótlására a vetőmagot, a gyomirtáshoz pedig a vegyszereket, gépeket idejében megkapjuk, kijavítsuk, átalakítsuk, hogy a szerződéseket időben megkössük és a munkacsapatokat idejében összeállítsuk.’’ Kardos Balázs elvtárs, a kunszentmártoni Zalka Máté TSZ párttrthára arról beszélt, hogy csökkenteni kell a „papírmunkát“, többet kell tartózkodni a dolgozók között. Sok helytelen nézetet lehetne ezáltal megszüntetni. Elelvetette, hogy a felsőbb vezetőknek egyes esetekben előrelátóbban kellene intézkedni. Szövetkezetükkel hosszas unszolás után megvetették a Bábolnáról kiselejtezett lovakat, pedig semmi szükség sem volt azokra. Elmondta, hogy a munkaegységhigitás ellen, a pártveretőség javaslatára határozat született: amelyik brigád a megállapítottnál inaokoialat’anul több munkaegységet számít fel, azt kizárják a premizálásból. Bernáth Lajos elvtárs, a kunhegyes! Lenin TSZ elnöke a tsz-ek f-jrvnia-v, ffazd'Siu-of.ásának megszüntetését. az állattenyésztés fejlesztését szorgalmazta. ,A jövedelem nagyobbik részét ez évben az ÚUatten vészt és biztosítja a mi szövetkezetünkben is — mordta. Az építkezés területén is előrehaladtunk. Most már saját erőből is építünk 400 férőhelyes juh-hodályt, 10 vagonos górét, kislakásokat stb.” Hibaként vetette fel, hogy még mindig nem mérlegelik kellően, melyik növény termesztése a kifizetőbb. B. Kiss Mátyás élvtárs, a Szolnok városi pártbizottság első titkára többek között a következőket mondta: „A műszaki fejlesztésről szóló határozat megjelenése után — bár nem kielégítő módon — de elég nagy lendülettel indult meg a műszaki fejlesztés. A műszakiak jelentős része jól kezdett a határozat végrehajtásához, ez a lendület azonban január hónapban eléggé visszaesett. Ez azt mutatja, hogy a műszaki vezetők sem törekednek arra, hogy a határozat végrehajtása érdekében kitartóan dolgozzanak. Az agitációban, a különböző értekezleteken, rendezvényeken elég sokat foglalkoztunk a műszaki fejlesztés jelentőségével, emellett azonban elhanyagoltunk, . háttérbe szorítottunk olyan fontos kérdést, mint a meglévő termelő berendezések jobb kihasználása. Nem mutattunk rá, hogy ezen a téren milyen problémák és milyen lehetőségek vannak, például arra, hogy a Papírgyárban a rossz TMK munka következtében az elmúlt esztendőben a gépsoroknál 2,2 százalékos állásidő volt. El kell érnünk a meglévő termelő berendezéseink kapacitásának jobb kihasználását. Igen fontos az is, hogy a munkaszervezés problémáival az eddiginél sokoldalúbban foglalkozzunk. Egy jó példa erre nézve: a Bútorgyár nem annyira a nagyszámú újítások bevezetésével érte eh hogy háromszor volt élüzem 1955-ben, hanem azzal is, hogy a vezetők és a munkások egyaránt foglalkoztak azzal, hogyan lehet a munkafolyamatokat leegyszerűsíteni, összevonni, s ezen keresztül az egész termelést egyszerűbbé tenni. Aa építőiparban például, ahol nagyfokú a gépesítés, a munka többségét kézi erővel végzik, — a munkaszervezés különösen nagy jelentőségű. Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács VB. elnökhelyettese, a revíziós bizottság elnöke a helyiipari vállalatok fontos szerepéről beszélt. Megemlítette, hogy egy év alatt 500 millió forint termelési értéket állítanak elő megyénkben a helyiipari vállalatok. Ebből a számból is lehet következtetni arra, hogy a helyiipari vállalatokban és a kisipari termelőszövetkezetekben .végzett pártpolitikai munka nagymértékben elősegíti a lakosság ellátását és nem kis mértékben befolyásolja a megyei költségvetést. Fodor elvtárs foglalkozott még az állami gazdaságok problémáival, s a szövetkezetek támogatásával, befejezésül pedig a dolgozók panaszainak gyors intézéséről beszélt. Mint mondotta, ez is egyik módja az alulról jövő bírálat kibontakoztatásának. Micsoda munka kezdődik: cipelik a zsákokat, öntik a magot a ponyvára, forgatják a magosztályozók kerekét..; Csak úgy ég a munka a kezük alatt. Szeretném ezt az egész zenebonát leállítani, rájuk parancsolni, hogy azonnal öntsék vissza a magot a zsákokba és rögtön induljanak vele a kerületbe cserélni, de mintha megbénult volna a nyelvem! A hadnagyocska meg munka közben folyton csak Nasztyát nézi és egyre tréfál: — Éjszakánként őrizni kél ám a vetőmagot! Mi katonák, magunkra vállaljuk ezt a dolgot, de csak a maga segítségével. Ki tud a maguk lányai közül éjszakánként vetőmagot őrizni? Nasztya még tódít is egyet a dolgon: — Mi mindent tudunk, vetőmagot őrizni, énekelni, de még harmonikózni is.;; Jöjjenek el estére a szérűre, ‘maguk is meglátják. Javában folyik a munka. Én meg csak félrehúzódva állok és nem tudom, mit csináljak. Álltam egy darabig, álltam, aztán fogtam magam, beültem a kocsiba és elindultam haza. Hajtok hazafele s közben gondolom magamban: végül még csakugyan feljavítják szabványminőségűre a vetőmagot három nap alatt! Én ugyanis számításaimban a megszokott módszerekből indultam ki. Mert hiszen, hogy is csinálják általában minálunfc? Ki-Arvai István elvtárs, a jászberényi járási pártbizottság első titkára a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseivel és a községi pártértekezletek lefolyásával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a községi pártértekezleteken az egyénileg dolgozó parasztok problémáival is kell foglalkozni. Nagy István r. alezredes elvtárs a társadalmi tulajdon védelmével, az ellenséges elemek tevékenységével foglalkozott. Utalt arra, hogy minden dolgozó becsületbeli ügyévé kell tenni a társadalmi tulajdon védelmét. Horváth Imre elvtárs, a Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője javasolta, hogy a tszcs-ék fejlesztése érdekében általánosítsák a Tiszaszentimrén alkalmazott jó módszereket. Ott ugyanis minden tszcs termelőszövetkezetté fejlődött. Tájékoztatta az MB-t arról, hogy a négyzetes kukoricavetés növelésére megvan a lehetőség. Előreláthatóan a gépállomások is nagyobb segítséget adnak ehhez. A beszámolóhoz kapcsolódva helyeselte a kukorica vetésterületének növelését és a vetések ápolását. ' Szabó István elvtárs, a szolnoki járási pártbizottság első titkára a vezetőségválasztások tapasztalataival fogla’kozott. Hangsúlyozta, hogy a községi pártértekezletek idején is törődni kell egyéb feladatokkal, például a tsz fejlesztéssel, a tagjelöltfelvétellel stb. Matusek Tivadar élvtárs a KV póttagja, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagja is felszólalt a megyei pártbizottság ülésen. Matusek elvtárs a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat szorosabbá tétele, a káderekkel való foglalkozás terén adott hasznos tanácsokat a megyei párt-végrehajtó bizottságnak. Hangsúlyozta, hogy egy-egy feladat megoldásánál jobban kell támaszkodni a tömegekre, jobban kikérni a dolgozók véleményét. Többen felszólaltak még ezután. Kar László elvtárs, a Szolnoki Cukorgyár igazgatója az anyagtakarékosság fontosságáról, Zsemlye Ferenc elvtárs a Megyei Tanács VB. elnökhelyettes a fegyelmi ügyekről, a mezőgazdasági kérdésekről, Imre László elvtárs, a Kunhegyese Járási Pártbizottság első titkára a tsz-ek megszilárdításéról és továbbfeilesztéséről beszélt. Aláhúzta az állattenyésztés fontosságát. Mint mondotta, a nők, fiatalok és a kommunisták állattenyésztésbe való küldése az ő járásukban sem megfelelő. Nádas József elvtárs, a Megyei Pártbizottság PTO vezetője a tsz pártszervezetek megszilárdítását. Pintér Dezső elvtárs, a Szolnok Városi Tanács elnöke a gondosabb tervezést, Dobos József elvtárs, a Papírgyár főkönyvelője a technika fejlesztés én etc szükségességét hanrnennek a kolhozba, megadják az utasításokat és már mennek is. Vajon akár én, akár Aricagyij nekiláttunk vodna-e a zsákolásnak? Ez elvileg helytelen! De Nasztya?..: Nem volt rest maga rábeszélni, meggyőzni a nyakas öregasszonyt, ő maga kunyerálta ki a ponyvát a hadnagytól és elsőnek tartotta oda a vállát a zsák alá. Nem csinál magából minisztert. Dehát micsoda módszer ez? Képzettsége szerint szakember. De a módszeredben — egyszerű komszomolka... ö a gépállomás főagronómusa és ..; maga cipeli a zsákokat! Ez a tekintély lejáratása! És főleg helytelen munkamódszer! Ugyanakkor azonban ennek a „helytelen munkamódszernek“ a jóvoltából az ő jelenlétében egy nap alatt annyi munkát végeztek a kolhozban, amit nélküle talán tíz nap alatt sem végeztek volna el. N-m a saját tekintélyére van gondja, hanem arra, hogy három nap alatt feljavítsa a vetőmagot.:. Lehetséges, hogy bizonyos különleges helyzetekben épp ea a módszer a legcélravezetőbb? Hiszen nélküle , is vagy tíz instruktor esik egy kolhoztagra. Fel fogják javítani vetésig a magot! S én még azt mondtam neki, hogy elbocsátom! Mi lesz ebből? Hej, de nyugtalanul is tértem vissza a gépállomásra! Nasztya néhány napig ott maradt a kolhozban, nem volt nekem ezalatt egy nyugodt pillanatom se! „Gyakran mondottam és újból ismétlem: nincs ’semmi, amit ne tennénk meg az egész világ igazságos békéjének előmozdításáért. Azonban tudjuk, hogy a tett:k számítanak, nem csupán a szavak.’“ Ezeket a sorokat nagytekintélyű személyiség vetette papírra. Maga Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke írta Bulganyin elvtársnak január 27-i válaszlevelében. Való igaz, hogy az amerikai elnök nem először beszélt kormányának hő békevágyáról. Amit pedig a szavak és a tettek viszonyáról mondott — azzal csak mélységesen egyst lehet érteni. Régi igazság: a szavak próbája a — tett. Nem is akarjuk most vitatná az Egyesült Államok elnökének jóhiszeműségét. Hiszen néhány héttel ezelőtt nem Eisenhower elnök, hanem „csupán” külügyminisztere, John Foster Dulles jelölte meg az amerikai diplomásai „művészet“ alfáját és ómegáját abban, hogy a világot állandóan a „háború szakadékának szélén” kell tartani. Ez a kijelentése világszerte magasra korbácsolta a felháborodás hullámait. Dehát nem az elnök, hanem „csupán’’ a külügyminiszter beszélt „a szakadékpolitikáról.“ Tény, hogy amikor a viharos nemzetközi tiltakozás miatt már az amerikai vezető körökben is aggódni kezdtek, Eisenhower elnök határozottan kijelentette, hogy ő nem is olvasta külügyminiszterének nyilatkozatát. Az elnök csupán annyit fűzött a dologhoz, hogy „Dulles a legjobb külügyminiszter, akit .valaha ismert.” No és persze azt is lehetne mondani, a „haláltánc-diplcméciájának“ meghirdetésérői, hogy ezek — csak szavak. S mint tudjuk, nem a szavak, hanem a tettek számítanak. A tettek. Nemrégiben Eisenhower élnök javaslatára az amerikai kongresszus újabb ezer millió dollárral felemelte a már amúgyis csillagászati számokat érő katonai költségvetést. Dehát csak kellett valamilyen határozott választ adni arra a vésztjósló „vörös manőverre”, hogy hafszázoegyreoezer fűvel csökkentették a szovjet fegyveres erők létszámét és kilencezerhatszáz millió rubellel alacsonyabbra- szabták meg a katonai előirányzatokat? És mi mindenre telik a felemelt amerikai katonai költségvetésből? Még léggömbökre is. ... Léggömbök. Oh, milyen kedves! Gyermekkorunk szive tmeleng:tő emlékeit idéző, színes, könnyed, lebbenő jószágok. A városliget jut eszünkbe, a mutatványos bódék. Szinte nyelvünkön érezzük az olvadó vattacukor édes ízét. Milyen békés hangulat! Mindehhez még a természetben is csupa nyugtalanság uralkodott ezen a tavaszon. Mindenből sok volt, nap is, szél is, hajnali fagyok is s egyik sem a maga idején köszöntött be ..: Régesrégen vetni kellene már, de nem lehet! Nappal melegen süt a nap, de éjszakánként a hajnali fagyok bilincsbe verik a földet. Naponta kétszer kirohanck, futok a vetEményeskertfoe, dugdosom a földbe a hőmérőt. Nem lellet búzát vetni! A napraforgó ültetését megkezdtük, miután az nem fél a hajnali fagyoktól. S meg kell mondanom, remekül ment a négyzetes vetés, még az újságírók is kijöttek Gosa Csumakovhoz.. . Egy este ülök a dolgozószobámban s mindenféle papírokat Írok alá, félfüllel hallgatom a folyosón szóló rádiót. Egyszercsak ezt hallom: „A gépállomás igazgatója Csalikov ...” Hát ez meg miféle csoda! Vagy talán van még egy Csalikov gépállomásigazgató névrokonom? Aztán hallom, hogy Georgij Csumakot emlegetik,.. Hát ez meg micsoda? Az „Izvesztyija” cikkét közli a rádió a négyzetes vetésről... Gosa majdnem országos rekordot ért el! Erről szó, a cikk és példának állít bennünkea szomszédos gépállomások elé. ahol nem mennek ilyen jól a dolgok! ■ (Folytatjuk.) De álljunk meg! Hiszen csak nem foglalkoznak ilyen . játszi dolgokkal a Pentagonban? Nem, persze, hogy nem játszanak. Halálosan komoly dologról van szó. 1956 január 18-án a szlovákiai Levoca közelében egy cs hsziovák utasszállító repülőgép összeütközött egy amerikai léggömbbel. A gép lezuhant — huszonkét ember életét vesztette. Huszonkettőn meghaltak — huszonkét család gyászol. Ez nem játék, — ez gyilkosság! És egyazon helyről parancsolták útjára azokat a léggömböket is, amelyek két magyar pilóta halálát okozták. Ezerhatszáz köbméter robbanógáz-'mell magosba a léggömbök több mázsás terhét A ballonok drága műszaki felszerelést, bonyolult gépezeteket hordoznak. Egy-egy ilyen ballon hozzávetőlegesein ötvenezer amerikai dollárba kerül. Dehát mire való mindez, miért veri magát az amerikai' kormány ilyen nagy költségekbe? Oh, semmi az egész! „Légköri megfigyelések” a geofizikai óv keretében — mondják az óceánon túli feladók. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője a napokban közölte: „Az Egyesült Államok légiereje még a múlt hónapban bejelentette, hogy fokozottabb ütemben hajtja végre azt a programját, amelynek keretében tudományos légkörkutatási célokból, műszerekkel ellátott léggömböket eresztenek fel nagy magasságba. Ezt a programot a nemzetközi geofizikai év keretében folytatják.“ így az amerikai kü,ügyminisztérium. De csakhamar rájöttek, hogy a légierők „tudományos tevékenysége“’ mögül túlságosan 'kilátszik a lóláb. Ezért nagysietve nyilatkozott az Amerikai Meteorológiai Intézet is. Február 5-én bejelentette, hogy megkezdte „a fölsőbb légrétegeik, tanulmányozását.“ Ám az amerikai hivatalos körök mindmáig mélyen hallgatnak arról, miért érdeklődnek olyan szenvedélyesen éppen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok területe felett húzódó légrétegek iránt. Csak sajnálni lehet, hogy a komoly tudományos múltra visszatekintő Amerikai Meteorológiai Intézetre ilyen gyászos szerepet osztottak ki ebben a csúnya játékban. De sem a hírhedt „Szabad Európa Rádió” cégére, sem pedig a „meteorológiai” spanyolfal nem rejtheti el a gyilkos léggömbök igazi feladatait. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, — tartja a régi és böics közmondás. Ez történt most a meteorológusok háta mögé húzódó léggömberegetőkkel. Csütörtökön a szovjet külügyminisztérium sajtóértekezletet rendezett, ahol bemutattak több tucat szovjet terület felett elfogott amerikai léggömböt, műszaki felszerelésével együtt. Az ott összegyűlt több mint száz szovjet és nyugati újságíró saját szemével győződhetett meg arról, hogy a léggömbökön nyoma sincs olyan berendezésnek, amellyel megfigyelhei,ő lenne a légnyomás, a hőmérséklet és a levegő nedvességtartalma. Ezzel szemb?n mindazok az eszközök megtalálhatók, amelyek segítségével rádióval irányított légifényképezés révén felderítést lehet végezni. A sajtótudósítók arról is meggyőződhettek, hogy a léggömbök és berendezésük az Egyesült Államokban készültek. Szétpukkant a hazugság-léggömb. Nem csoda hát, hogy a 'Szovjetunió és a népi demokratikus országok erélyes tiltakozása és a nemzetközi közvélemény növekvő felháborodása hatására az amerikai külügyminisztérium kezd visszakozzt fújni. A legújabb nyugati jelentések szerint Washingtonban bejelentették, hogy „egyelőre beszüntetik“ a léggömbök küldözését a Szovjetunió és a,népi demokratikus országok területe fölé. Az ilyesfajta tettek, mint az amerikai léggömbakció, semmiképpen. sem az amerikai kormány „hő béke vágyáról” tanúskodnak. Ez ugyanúgy provokáció tettekben, noint amilyen az amerikai külügyminiszternek a „szakadék-politikáról“ szóló nyilatkozata — szavakban. Ha az amerikai külpolitika irányítói el akarják kerülni, hogy a világ közvéleménye ilyen össze'ürgéiben lássa a wahsingbmi szavak és tetteit egységét, akkor ’.e kell vonniok csúfos kudarcba íu»ladt léggömbakciójuk tanulságait. goatatta; Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról 34 meg a főagronómusról
