Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-14 / 38. szám

1956. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 IS Szovjetunió halódik ötéves tervének hatalmas nemzetközi jelentősége Irtai RÁKOSI MÁTYÁS Az országgyűlés megszavazta az idei költségvetést Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Váczi Sándor: Jobban eVenőrixxék a sxövetkexeti boltok munkáját Ezután Váczi Sándor ország,gyű­lési képviselő, a törökszentmiklósi A Szovjetunió hatodik ötéves ter­vének óriási a nemzetközi jelen­tősége és nyilvánosságra hozatala óta egyre inkább foglalkoztatja a világ közvéleményét. Azok az irányelvek, melyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz­­szusa a hatodik ötéves te ívre vo­natkozólag megtárgyal, minden or­szágban a dolgozók lelkes támoga­tását és helyeslését váltják ki. A békés építés e gigantikus tKrve új szárnyakat ad a népi demokratikus országok dolgozóinak, erősíti a bé­ke, a szabadság, a demokrácia és a .szocializmus erőit a földkerekség n Juden táján, és komoly gondolko­dásra kényszeríti a béke és a ha­sadás ellenségeit. A Szovjetunió népeinek a kom­munista párt irányítása alatt vég­zett gazdasági építőmunkája a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme óta mindig igen nagy nemzetközi jelentőségű volt A nagy Lenin az idegül interven­ció ellen vívott háború befejezésé­nek id ősz altéban mondotta: ,.Most gazdasági politikánkkal gyakoroljuk a legnagyobb befolyást a nemzet­közi forradalomra. Az Oroszországi Szovjet Köztársaság felé fordítja tekintetét mindenki, a világ min­den országának minden dolgozója, kivétel nélkül — ezt minden túl­zás nélkül állíthatjuk. Ezt elértük.. Ha megoldjuk ezt a feladatot, akkor nemzetközi méretekben biztosan és véglegesen győztünk.’1 (Lenin Mű­ved, Szikra kiadós, 32. kötet, 470. oldal.) Sok esztendő telt el azóta és mindegyik egyre meggyőzőbben iga­zolta Lenin e megállapításainak he­lyességét. A Szovjetunió békés gaz­dasági építésének sikerei új erőt, új bizalmat öntöttek az egész vilá­gon a felszabadulásért küzdő mun­kásosztályba. Fokozódó mértékben áll ez a ha­todik ötvés terv irányelveire melynek célkitűzései hasonlíthatat­lanul nagyobbak, mint az előző ötéves terveké. Soha még egyetlen terv sem vonta magára a világ közvéleményének oly feszült figyel­mét, nem hatott olyan lenyűgözőén, mint az új ötéves terv. Végrehajtá­sára megvannak a legjobb feltéte­lek; A Szovjetunió munkásainak, pa­rasztjainak és értelmiségi dolgozói­nak áldozatkész munkája eredmé­nyéképpen az 1951—1955-ös öt­éves tervet, amint ismeretes, a ki­tűzött idő előtt teljesítették. A szovjet nép, élén szeretett kommu­nista pártjával, a XX. pártkon­gresszus előestéjén hatalmas szo­cialista munkaversennyel adja ta­nújelét, hogy él van szánva az új tervben kitűzött feladatok megváló- Mtására. A Szovjetunió hatodik ötéves terve szemléltetően mutatja, hogy a két rendszer gazdasági versenyé­ben a szocializmus győzedelmeske­dik. Míg a Szovjetunióban a nép­gazdaság valamennyi ága szaka­datlanul emelkedik, nő a népjólét, a kapitalista országokban a doSgo­­zók életszínvonala csökkent, növek­szik létbizonytalanságuk, marakod­nak az egymás áru- és nyersanyag­­piacát elhódítani akaró monopo­lista csoportok. A hatodik ötéves terv irányelvei újabb fordulópontot jelentenék a szocialista és a tőkés rilág gazdasági versenyében: egyre világosabbá válik, hogy ebben a versenyben a Szovjetunió és a szo­cializmust építő országok fejlődé­sének üteme hasonlíthatatlanul gyorsabb mint a tőkéseké. A hatodik ötéves terv célkitűzé­sei- az új technika széleskörű, sok­oldalú fejlesztése és alkalmazása világosan mutatja, hogy a Szovjet­unió ebben a tekintetben a korlát­lan lehetőségek hazája, hogy nincs az a feladat, melyet a szovjet nép meg ne tudna oldani. A terv villa­mosítási számait látva önkéntelenül eszünkbe jut Lenin megállapítása: „A kommunizmus = szovjet ha­talom plusz az egész ország villa­mosítása." E terv számaiból az Is kiviláglik hogy a Szovjetunió első a világon az atomerő békés ipari célokra való felhasználásában. A terv által előirányzott mér­nöki-műszaki káderek kiképzésé­nek üteme megteremti az alapvető gazdasági feladatok teljesítésének feltételeit: a munkatermelékenység további növekedését, a műszaki fejlesztés meggyorsítását a nép­gazdaság valamennyi ágában. A terv a Szovjetunió következe­tes, békeszerető politikájára tá­maszkodik. Ez a politika a külön­böző társadalmi és politikai rend­szerű országpk békés együttélésé­nek lehetőségéből és szükségszerű­ségéből indul ki, s feltételezi, hogy az országok között olyan viszony alakul ki, mely a köicsönöo elő­nyök és érdekek figy.lembevételén alapszik. Azok a hatalmas erőfeszí­tések, melyeket a hatodik ötéves terv végrehajtása megkövetel, nem a fegyverkezési hajszára, hanem a népjólét emelésére, a kultúra, tu­domány fejlesztésére irányulnak. Ugyanakkor ez a terv a Szovjet­unió megrendíthetetlen erejének újabb tanúsága A terv végrehajtása tovább szi­lárdítja. tavibb erősíti a Szovjet­unió eddigi vívmányait, s az'egész szooializmust építő tábor pozícióit. A terv hatalmas arányaival és bé­kés célkitűzéseivel lenyűgöző, ha­talmas vonzóerőt gyakorol az egész haladó emberiségre. A Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesz­tési tervének és benne a nehézipar elsősorban előirányzott továbbfej­lesztésének végrehajtása még in­kább megszilárdítja a szovjet hon­védelem anyagi bázisát. A népi demokratikus országok dolgozói számára a szovjet embe­rek hősi. áldozatkész építőmunkája. a nagyszerű célkitűzések új erő forrását jelentik. Ezekben az orszá­gokban mindenki érzi, tudja, hogy a hatodik ötéves terv megvalósítása az egész szocialista tábor erősödé­sét eredményezi. A Szovjetunió né­­peinék lendületes munkája pé’da­­adó a szocialista .tábor népei szá­mára, a munka óriási eredményei pedig megerősítik hitüket abban, hogy helyes az út, amelyet eddig követtek. A népi demokratikus álla­mok dolgozói látják, hogy az új ötéves terv új tehetőségeket nyit meg számukra a Szovjetunióval való szorosabb együttműködés, a gazdasági koordináció, a speciald­­zál'ás és a kooperáció terén, az ed­diginél hasonlíthatatlanul szélesebb lehetőségeket nyújt a tudományos és műszaki eredmények, valamint a tapasztalatok kicserélésére. A kö­vetkező öt év folyamán a szocialista táibor valamennyi államának poli­tikai, gazdasági és kulturális kap­csolatai még szilárdabbá és gyü­mölcsözőbbé válnak. A hatodik ötéves terv megvalósí­tása kiszé’esíti az anyagi bázist, amelyre a Szovjetunió támaszko­dik a népi demofcratkus országok­kal való együttműködésében. A Szovjetunió gazdaságának to­vábbi erőteljes fellendülése, ezzel egyetemben Kína szocialista iparo­sítása, valamint az európai népi demokratikus országoknak a szo­cializmus anyagi bázisa építésében elért újabb sikered, a termelő erők legcélszerűbb elosztása lehetővé teszi a szocialista tábor számára a népjólét és a kultúra rohamos eme­lését. Ez lesz a következő évek leg­lényegesebb történelmi eseménye. De rendkívül mély a hatása a tőkés, a függő és gyarmati orszá­gok dolgozóira is annak a nagy­szerű távlatnak, melyet a hatodik ötéves terv irányelvei mutatnak Különösen mély rókonszenwei fo­gadták Ázsia és Afrika népei, me­lyek nemrég nyerték vissza sza­badságukat, vagy még küzdenek a gyarmati elnyomás ellen. Ezeknek az országoknak a hatodik ötéves terv számai szemléltetően igazol­ják, hogy a szocializmus milyen fö­lényben van a tőkés rend felett és a Szovjetunió példáján látják, hogy ott, ahol a dolgozó nép maga veszi kezébe sorsának intézését, nincsenek korlátái az alkotásnak és az építésnek; Ázsia néped, melyek nemrégen olyan lelkesen fogadták Hruscsov és Bulganyin elvtársat, mint a nagy szovjet nép küldötteit, tudják, hogy e tervek megvalósítása a Szovjet­unióval való gyümölcsöző gazdasági együttműködés további fejlődésé­nek lehetőségét, iparosításuk terén a szovjet nép segítségét jelenti szá­mukra. Az imperialista elnyomás adói nemrég felszabadult országok néped, valamint a gyarmati orszá­gok népei megértik, hogy az új szovjet ötéves terv sikeres meg­valósulása az ő sorsukat is ja­vítja, az ő jövőjük érdekében való A Szovjetunió gazdasági poten­ciáljának növekedése a hatodik ötéves terv nyomán újabb értékes hozzájárulás a világbéke ügyének megszilárdításához. A szocialista tábor ereje és a hozzá tartozó sza­bad országok szoros politikai egy­sége, gazdaságuk koordinálása — a tartós btkis fennmaradásának zá­loga. Nem volt még a Szovjetunió tör­ténetében olyan ötéves terv, mely mélyebb hatást gyakorolt volna a kapitalista világ képviselőire, mint a hatodik ötéves terv. A tőkések sem tudják kivonni magukat azok­nak a gigantikus feladatoknak ha­tása alól, melyek megvalósítását a Szovjetunió maga elé tűzi. Az új tervvel kapcsolatban már nem nyilvánult meg sehol szkeptikus vagy éppen gúnyolódó hang, mint azelőtt it- megyszer. Ink bb az el­lenkezője. A tőkés sajtó és rádió aggodalommal, nyugtalansággal, d: gyakran önkéntelen tisztelettel és elismeréssel emlékezik meg a Szov­jetunió e hatalmas tervedről. Az Observer, e konzervatív angol lap például azt írja: „A hatodik ötéves terv tervezete olyan okmány, amelytől edáll az ember lélegzete Ez a terv nemcsak mennyiségi vo­natkozásban, de jellegében is eltér a korábbi ötéves tervektől. Meg­alapozták a modern ipari államot és az ipar kiszélesítésének idősza­kát most váltja fel az ésszerűsítés és a hatékonyabb termelés idő­szaka ... Minőségi terv ez, mely­nek elfogadása új szakaszt jelent a Szovjetunió ipari fejlődésében." Az Economist, az angol monopó­liumok lapja a tervről Oroszország hatodik futama címmel azt írja: „Oroszországgal nemcsak az tör­tént, hogy elmaradott országból Európa ipari óriásává vált, hanem azt is megfigyelhetjük, hogy az egy főre eső termelés színvonalát illetően kezdi utolérni a nyugati országokat. A Nyugattal szemben ál-i a szakadatlanul előre haladó szovjet gazdaság.. A tőkés sajtó és rádió is kény­telen nyíltan elismerni nemcsak azt, hogy a hatodik ötéves terv irányelvei nagyvonalúságuk mellett reálisak, de azt is, hogy a két rend­szer békés gazdasági versenyében a Szovjetunió történelmileg arány­lag rövid idő alatt túl tudja szár­nyalni a legel önjáróbb kapitalista országokat az egy főre eső terme­lés tekintetében. Ez a kilátás sza­kadatlan foglalkoztatja és nyugta­lanítja a tőkéseket, annál is in­kább, mert napról-oapra saját or­szágaik tapasztalataiból győződhet­nek meg arról, hogy a hatodik öt­éves terv célkitűzésed óriási vonzó- és mozgósító erőként hatnak a ka­pitalista tábor dolgozóira. Szerte a földkerekségen, minde­nütt, ahol az egyszerű emberek milliói küzdenek a jobb életért, szabadabb jövőjükért, különös örö­met és lelkesedést váltott ki az a hatalmas teremtő erő és magabiz­tosság, mely a Szovjetunió hatodik ötéves terve minden feladatából árad. A földkerekség népei tudiják hogy a hatodik ötéves terv meg­valósításának messzemenő kihatása van saját sorsukra, a történelem további menetére, az egész emberi­ség fejlődésére. Szilárdan meg vannak győződve arról is, hogy a szovjet nép nagy, harcedzett, az élenjáró marxista—leninista elmé­lettél felvértezett kommunista pártja és annak bölcs központi bi­zottsága vezetése alatt következete­sen és tántoríthatatlanul végre fogja hajtani új célkitűzéseit, valóra váltja az új ötéves terv?t. (Megjelent a Pravda 1956. február tl-I számában.) járás párt-végrehajtó bizottságának eső titkára szólt a költségvetésnek a belkereskedelemre vonatkozó ré­széhez. — A falun a földművesszövetke­zetek áruellátá ában még mindig előfordulnak kisebb-nagyobb zök­kenők, ami a helytelen szervezés és elosztás következménye — mon­dotta, majd a földművesszövetke­­zetek piaci és fe'vásárlási tevé­kenységéről beszélt. Nem megfe­lelő a földműves:zövetkezetek rész­vétele a piacokon, ezért gyakran a kofák, a magánkereskedők „végzik el“ a szövetkezetek munkáját. Rá­mutatott, hogy a földir.űvesszövet­­k ez etek nem keresik megfelelően a felvásárlási forrásokat, több eset­ben elhanyagolják a gyümölcs és a konyhakerti növények felvásárlá­sára vonatkozó szerződések megkö­tését a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal. Befejezésül hangsúlyozta: igen fontos a szövetkezeti boltok mun­kájának jobb ellenőrzése . ülésszakot bezárta; A kunmadaras! nép­front bizottság az elmúlt esztendőben eredményes munkát végzett. A köz­ségi pártbizottság irányí­tásával, a helyi tanács tá­mogatásával olyan köz­hangulat megteremtésén fáradozott, amely elősegí­tette és elősegíti a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. A bizottság rendszere­sen megtartotta üléseit s ezeken egy-egy, erre a :élra külön felkért elő­adó ismertette az idősze­rű kül- és belpolitikai kérdéseket, azokat a ten­nivalókat, amelyek elvég­zéséhez a népfront bizott­ság segítséget nyújthat. Az előadások utáni viták során igen sok értékes ja­vaslat hangzott el mindig. Különösen tevékeny szerepet vállalt a bizott­ság a nemzetközi kérdé-1UMMUMS! NÉPFRONT BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL sek ismertetése terén s ezzel támogatta a béke­bizottság munkáját. Az elmúlt évben nagysikerű előadást rendeztünk a kulturházban az aktuá'is nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Ebben az évben február 8-án Ker­ner János tanár tartott előadást. Ezt 16-án meg­­isméte’jük. A bizottság munkája hozzájárult ahhoz, hogy a községben szép eredmé­nyeket mutathat fel a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlődése. A bizottság tagjai számos kisgyűlést szerveztek s ezeket a termelőszövetke­zetek munkájával, nagy­szerű eredményeivel fog­lalkoztak, Ma a község­ben már 2 új termelőszö­vetkezet működik. Az egyik Uj Barázda, a má­sik Aranyka’ász néven alakult meg Csörgő Imre, illetve K. Kovács Imre el­nökletével. A népfront bizottság tagjai az elmúlt év során az időszerű mezőgazdasá­gi munkák elvégzésére serkentették a község egyénileg dolgozó paraszt lakosságát. Társadalmi munkát szerveztek a piac­tér kikövezése és parkí­rozása érdekében. Kezde­ményezésükre a tanács­háza közelében gyermek­játszótér épült, a főútvo­­na’ak szélét .gyepesítet­ték. Igen hasznos volt a Magyar Jogász Szövetség­gel karöltve végzett mun­ka. Számos előadást szer­veztünk a társadalmi tu­lajdon védelméről, a tár­sadalmi bíróság ík szere­péről, így a termelőszö­vetkezetekben, a gépállo­máson, a földművesszö­vetkezetben és az állami gazdaságban. A gépállo­máson és az állami gazda­ságban Németh Lajos já­rási ügyész, a Dózsa TSZ- ben Molnár Rudolf járás­­bíró tartotta az előadást, a többi helyeken pedig én. Az előadások iránt mindenütt nagy volt az érdeklődés. Egyelőre csak ennyit; Az a célunk, hogy a jövő­ben rendszeresen beszá­molunk bizottságunk munkájáról a Néplapban; Dr. Temovszky György, a népfront bizottság titkára Kunmadaras Baitai Károly: 4x idén mesépitiük a televixiós adóállomás épületét A vitában elsőnek Bajtai Károly országgyűlési képviselő szólalt fel. Bajtai elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium költség­vetéséhez szólt hozzá. Bevezetőben a közlekedési dolgozók áldozatkész munkájáról beszélt. Megállapította, hogy a vasúton szállított áruk mennyisége 1938-hoz viszonyítva 278,5 százalékra,. míg a szállított utasok száma 95 millióról 340 mil­lióra emelkedett. A vasúti beruházások többségét tavaly vasútvonalak, állomások, rendezőpályaudvairok fejlesztésére, biztosító berendezés"kre és a jár­­műállonr'mány növelésére fordí­tottuk. Ennek keretében számot­tevő beruházásokat hajtattunk vég­re például Budapest-Ferencváros rendezőpályaudvaron, amelynek kapacitását korszerű és automati­zált gurítódobbal bővített vágány­­hálózattal jelentősen növeltük. To­vábbi beruházásokat végzünk és végeztünk Székesfehérvár állomá­son, korszerű automata biztosító­berendezésekkel láttuk el a rákos— hatvani és a oegléd—szolnoki vo­nalakat. Ugyancsak a közlekedés megjavítását szolgálta az újpesti öunahíd és a Béke-úti aluljáró megépítés?. Megjavult a vasút anyagellátása, megszűnt a sín- és egyéb hengereltanyag-hiány. Az idei költségvetésben biztosí­tott beruházási kérést új gőz­mozdonyok, diesel elektromos Elfogadták a módosító javallatokat A szombati vita után Olt Ká­roly elvtárs, pénzügyminszter ösz­­szefoglalta a módosító javaslatokat — Az említett javaslatok és in­dítványok kiegészítik és alátá­masztják azokat a célkitűzéseket, amelyek a Minisztertanácsot a költségvetés összeállítása 6orán vezették — mondotta Olt elvtárs. Ezért elfogadásukat javaslom az országgyűlésnek. Az idei állami költségvetés kiadásai e szerint a gazdasági ágazatánál 15 millió fo­rinttal csökkenn1?, a kulturális ága­zatnál 15 millió forinttal, a szo­ciális ágazatnál 16 millió forinttal, az igazgatási ágazatnál 8 millió fo­rinttal emelkedne. A kiadások együttes emelkedése tehát összesen 24 millió forint. Ugyanakkor a költségvetés bevételei a vállalatok által fizetendő adó- és nyereség­­befizebásd előirányzatnál 25 millió forinttal emelkedne. A költségvetés bevételi többlete ennek következté­ben 1 millió forinttal emelkedik. A javasolt módosítások alapján az 1956. évi állami költségvetés összegei a következőképpen alakul­nak: bevételek: 43 milliárd 357 millió 540 ezer forint; kiadások: 42 milliárd 171 miFió 114 ezer fo­rint. A bevételi többlet: 1 milliárd 186 millió 426 ezer forint. Olt elvtárs kérte az országgyű­lést, hogy az 1956. évi állami költ­ségvetést a javasolt módosításokkal mozdonyok, diesel motorkocsik, hűtő-, tart. ly- és teherkocsik, valamint új hálókocsik beszer­zését teszi lehetővé. Bajtai elvtárs ezután a gépjár­mű-közlekedés, valamint a vízi­közlekedés feladatairól bsszált, majd áttért a posta munkájára. Elmondotta, hogy tavaly a helyi távbeszélgetések száma elérte a húszmilliót, több mint 1 400 000 rá­dióelőfizető volt. Az idén a táv­beszélő központok befogadóképes­ségét 15 200 állomással kívánjuk bővíteni. Megkezdjük a kőbányai és a pesterzsébeti új távbeszélő központok kábeleinek építését. Ki-, bővítjük a miskolci, a kecskeméti, a nagykanizsai és a szegedi auto­mata-központokat. Komlón és Dom­bóvárait p'dig új automata-köz­pontot létesítünk. Megépítjük a televíziós adó­állomás végleges elhelyezésére szolgáló épületei és hozzákez­dünk a stúdió építéséhez is. Az év végére növeljük a televí­ziós adók teljesítményét és javít­juk az adások minőségét. A ba­ráti Német Demokratikus Köztár­saságból egy korszerű és nagy tel­jesítményű televíziós adót szer­zünk be. Javasolta, hogy a mi­nisztérium forgóalap-juttatásából ötmillió forintot a népgazdaság egyéb fontos kiadásainak fedezé­sére fordítsanak. fogadja el. Ezután a módosításokat kiadták a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Majd az elnök kö­zölte az országgyűléssel, hogy az ország egész területéről, vá­rosokból és falvakból, üzemek és termelőszövetkezetek dolgo­zóitól, tanácsoktól és tömeg­­szervezetektől számos távirat érkezett az országgyűléshez, amelyekben a dolgozók kifeje­zésre juttatják, hogy teljesen egyetértenek a kormány kül­politikájával és a leghatározot­tabban tiltakoznak az impe­rialistáknak hazánk be'ügyeibc való beavatkozása ellen. (Hosszantartó, lelkes taps.) Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Antos István elv­­társ, a gazdasági és pénzügyi bi­zottság elnöke, a költségvetés elő­adója szólalt fel, s elmondotta, hogy a bizottság az elhangzott javasla­taikat megtárgyalta és azokkal egyetért. Az országgyűlés ezután áUalá­­nosságban és részleteiben a javasolt módoritósokkal együtt, egyhangúlag elfogadta az 1956. évi állami költségvetést. Az országgyűlés ezzel végzett az ülésszak anyagával Az elnök az i

Next

/
Oldalképek
Tartalom