Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51 szám)

1956-02-01 / 27. szám

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei (2. o.J A magyar sajtó hősi múltjából (2. o.) Törökszentmiklós dolgozó paraszt' jai a felemelkedés útján (3. o.) Tiszazugi krónika (4. o.) Szolnok megyei Levelező A magyar sajtó ünnepén Tizennégy esztendeje jelent meg az illegális Szabad Nép első száma. Nagyon, nagyon nehéz volt akkor őszinte szót ki­mondani, még nehezebb volt az igazságot papírra nyomatok Nem volt sajtószabadság. Űri elnyomóink a fasiszta há­ború szennyébe taszították né­pünket. örült háborús kalando­rok nemzetünk létét tették koc­kára. 1172 különböző újság, közte 25 budapesti napilap, 16 kormánylap, a rádió, a szószék, az elhangzani engedett szó mind arról beszélt, hogy a német fa­siszta elnyomók és magyar csat­lósaik rémuralma örök, hogy le« győzhetetlenek. Halálos kockázattal járt akkor a nép ügyéért harcolni, kommu­nistának lenni. Vértanúk vére festette akkor a párt útját. A kilátást.alanság gazos ren­getegébe a párt vágott utat. Zászlója, az illegális Szabad Nép kitört a párt köré vont tö­mör gyűrűből. Eljutott a tömegek­hez, zászlajára írva hirdette a sza­badság, a függetlenség, a demok­rácia jelszavát Megtanulták belő­le a háborúéllenes nemzeti ellen­állás, a szabotázs, a fegyveres akciók jelszavait és azokat gya­korlattá is változtatták. Az illegális Szabad Nép első vezércikkét a felejthetetlen vér­tanú, Schönherz Zoltán élvtárs írta. ,,Szabad Nép szabad ország­ban — így kezdődött a cikk — pártíapunk neve jelképezi azt a történelmi feladatat, amely elé a politikai fejlődés a magyar népei és annak hivatott vezetőjét, a Kommunisták Magyarországi Pártját állította.” Apiró, könnyen eldugható, szük­ség esetén le is nyelhető papírda­rabra, ceruzával íródtak a cikk sorad. Úgy jutottak el Rózsa Fe­renc elvtárshoz, a Szabad Nép első szerkesztőjéhez. Ez a sovány, kissé hajlottihátú ember, szeme alatt a gyakori éjszakázás baráz­dáival, mindig vidáman csillogó szemével maga juttatta el a kéz­iratokat a gépírónak. Az stencil­re gépelte s egy összekötőn ke­resztül a kész anyagot a nyom­dába küldte. Öcska, nyikorgó soKszorosítógépem készült az il­legális Szabad Nép. Pokrócot tettek a gép alá, olajozták mun­ka közben, hogy ne csináljon feltűnő zajt. A szerkesztőséget, a nyomdát, a terjesztő apparátust Rózsa Ferenc elvtárs irányította. Aki ezen a vonalon dolgozott, megszakította régebbi mozgalmi, baráti kapcsolatait. így védte magát a lebukás veszélyétől. Ne­héz élet, nehéz munka volt ez. Sokszor kellett hazudni elvtár­siknak is, miért nem járnak a szakszervezetbe, a szokásos ki­rándulásokra. Vállalni kellett né­ha a lenézést is a „gyáva“ jel­zőt, hogy rendkívül fontos beosz­tásuk ki ne tudódjon. A nyugodt lelkiismeret, a párt becsülése és annak mé'ységes tudata, hogy a szenvedő népet, a hazát szolgálják, erőt adott a sajtóvomalom dolgozó elv-társak­nak. A budafoki kecskeólból né- hány száz példányban in­dult útjára a Szabad Nép. Éjsza­kánként csempészték át a buda­foki vámon Budapestre. Hiába törte magát sokezer Horthy kopó a Szabad Nép megkaparintásá- ért, a legvadabb terror sem tudta kicsavarni az elvtársak kezéből a kommunista sajtó éles fegyve­rét. A párt lapja lelkesített és vádolt, nevelt és leleplezett, szer­vezett a béke ügyének, a függet­len. szabad, demokratikus Ma­gyarországért folyó küzdelem­nek, a Szovjetunióval, a világ dolgozóival való szövetségnek új és új harcosokat a fasizmus po­koli tüzében is. „Ha az életedbe is kerül, ak­kor se valljál semmit a lapról" mondta munkatársainak Rózsa elvtárs, aki a Szabad Népért oda is adta a legnagyobbat, amit em­ber adhat, az életét. Hiába rúg­ták, ütlegelték, vülanyozták le­romlott testét, mikor elfogták, egy szót sem vallott a lapról, a párt­ról. Pedig de tajtékozva faggat­ták tőle a kopók a páldányszá- mot, az elosztási tervet, hiszen abból az illegális párt valóságos erejére következtethettek volna. 1944. teléig a Szabad Nép a nemzeti ellenállás agitátora és szervezője vo.t. Emelte pártunk befolyását és tekintélyét, ezrével szerzett új híveket pártunk po­litikájának, előkészítette a talajt pártunk felszabadulás utáni gyors növekedéséhez. Goha nem halványuló tiszte­lettel emlékezünk a vérta­núkra és az illegális Szabad Nép­re. A tizennégy évvel ezelőtti párt- lap előállítási helye a budafoki kecskééi volt, — ma Budapest szívében modem palotában írják, szerkesztik, nyomják a Szabad Népet. Amikor a zúgó rotációs- gépekről százezrével ömlő Sza­bad Népre gondolunk, meghatott­sággal simogatja meg képzele­tünk az egykori csikorgó sokszo­rosítógépet. Tizennégy évvel ezelőtt kézbe- caúsztatva adták tovább, a törött gyánaiblakon bedobva terjesztet­ték, eldugták a munkások szer­számos ládájába vagy borítékba zárva küldték postán a Szabad Népet Ma mindennap ott fehérük százezrek asztalán. A párt taní­tása, útmutatása világít hasáb­jairól. Befolyása* szeretet« a nép körében sóikkal nagyobb, mbit bármely más újságé a magyar sajtó történetében. Népünk azok­ban a harcokban forrott össze a Szabad Néppel, amelyeket a bel­ső és külső ellenség ellen, az új életért, a szocializmus építéséért vívott. Milliók ismerték meg bá­torságát, őszinte bírá’artát, követ­kezetességét és hűségét a nép ügyéhez. A Szabad Nép ma már nem egyedül harcol. A magyar sajtó napjának megünreplésérő'. hozott minisztertanácsi határozat annak a szeretetnek és megbe­csülésnek a kifejezése, melyet népünk az egész haladó magyar sajtó iránt tanúsít. Népi demok­ráciánk sajtója pártunk útmuta­tását követve a tömegnevelés és a nemzetnevelés egyik legfonto­sabb eszközévé vált. Azért fej­lődhet így, mert szabad. Szabad a mi sajtónk. Szabad műiden reakciós korlátozástól, üz'eti szemponttól. Szabadon hir­detheti az igazságot. Szabadon bírálhat, sőt ez kötelessége és semmiféle más szempontra nem kell tekintettél lennie, mint a haza, a nép, az emberi haladás érdékeire. A nyomdák, a papír­gyárak a nép kezében vannak s az újságírók soha nem álltak kö­zelebb a néphez, mint most. A sajtó és annak munkatársai men­tesek az anyagi gondoktól. Sza­badon tanulhatnak haladó ha­gyományainkból, a világ legfej­lettebb sajtójának, a szovjet saj­tónak példájből. Népünk teljes anyagi és erkölcsi megbecsülés­ben részesíti az újságírókat. A kommunista sajtó igazság- szeretete, néphez való hű­sége vonzotta az olvasók millióit a párt ügyéhez, ami mindig egyet jelent a dolgozó nép érdekeivel. A szovjet sajtó, az illegális kom­munista magyar sajtó, a Szabad Nép pé dája nyomán tartja szív­ügyének a Szolnok megyei Nép­lap szerkesztősége is a munkás- paraszt levelezőikké! való foglal­kozást. A levelezőkkel kiépített egyre mélyülő kapcsolat bizonyí­téka: a laphoz érkező levelek hő- napról-hónapra, évről-évre nö­vekvő száma. Míg például 1949- ben november 1-től 40 levelet kapott összesen szerkesztősé­günk. 1950. tavaszán havonta át­lagosan 200-ra eme'kedett ez a szám. 1955-ben már 8371 levél érkezett a Szolnok megyei Nép­laphoz s ez év eflsg hónapjában I Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára A Társadalmi Szemle tizedik évfordulójára az MDP Központi Vezetősége az alábbi levelet in­tézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, amikor a Tár­sadalmi Szemle első száma megje­lent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyóiratunk elé, hogy is­mertesse és terjessze a marxista— leninista világnézetet, s magyaráz­za meg jelentőségét a magyar dol­gozóknak; tartsa ébren és ápolja népünk haladó hagyományait, tár­ja fel és bírálja bátran munkánk fogyatékosságait, de mindenekelőtt alkalmazza a magyarországi viszo­nyokra és fejlessze tovább a mar­xizmus—leninizmus tanításit. Rendkívül fontos és időszerű fel­adatok voltak ezek. Akkoriban még pártunk tagjainak nagyrésze nem ismerte a kommunista elméletet, nem látta, hogy a dolgozó nép har­cának vezetéséhez nélkülözhetetlen a marxizmus—leninizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista átala­kításának az állami és gazdasági építőmunkának minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttagsá­gunk és dolgozó népünk politikai tapasztalata és képzettsége. A né­pi demokratikus állam megterem­téséért és megszilárdításáért, a nép­gazdaság újjáépítéséért és fejlesz­tésért folytatott sikeres harcunk széles tömegeket győzött meg pár­tunk politikájának és világnézeté­nek helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus—leniniz­mus iránti érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és a pártonkivüli dol­gozók politikai öntudatának, mar­xista—leninista világnézetének fej­lesztésében. Következetesen ismer­tette főként a marxizmus—leniniz­mus igazságait, addig elért tudomá­nyos eredményeit. A felszabadulás utáni első esztendőkben meg nem tudta eléggé hazánk viszonyaira al­kalmazni a munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak, Engelsnek. Le­ninnek és Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bi­zonyos eredményeket, bár a Köz­ponti Vezetőség múlt év novembe­ri kibővített ülése joggal állapítot­ta meg, hogy az üleológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája elmaradt a párt és a népi demokrácia általános fejlődésétől. Ma a pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcs­kérdése az, hogy minél előbb meg­szűnjön az ideológiai munka vi­szonylagos elmaradottsága. Meg kell akadályozni, hogy a munkásosz­tály világnézetétől idrgcn nézetek tért nyerjenek a párt soraiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocializmus épí­tését hazánkban. Szocializmust építő hazánkban még vanak olyan rétegek és osz­tálymaradványok, amelyek gazda­sági helyzetüknél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kis­polgári, sőt a kapitalista gondolko­dásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem sza­bad lebecsülnünk a kapitalista ide­ológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szaka­datlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári néze­tek elleni ideológiai állandó küzde­lem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus —leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi demokrácia közel 900 a beérkezett levelek száma.­A leveleket megbecsüli a szer­kesztővé« s bár még vannak hi­bák a válaszadás gyorsasága kö­rül, a levelezők írásait éppen olyan elbírálásban részesítik, mint a hivatásos újságírók cik­keit. A Szolnok megyei Néplap szer­kesztősége büszke levelezőinek nagy és hűséges táborára. Büszke arra, hogy a közvélemény parancs­fejlődésének új jelenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sa­játos kérdéseit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok eredményeit és ta­pasztalatait is, ami hatalmas segít­séget ad elméleti problémáink meg­oldásához. Ezzel párhuzamosan ön­álló, alkotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxizmus—leninizmus tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országok­ban feltárt objektív törvényszerű­ségei közül melyek az általános ér­vényűek, nálunk is alkalmazha­tók, másrészt milyen sajátos voná­sai vannak történelmünkből és kö­rülményeinkből eredően a mi fejlő­désünknek. Csak ez a kettős elem­zés és tanulmányozás adhat helyes következtetéseket, helyes megoldá­sokat. Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi problémákat. Népgazda­ságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának sza­kadatlan növelése mellett minde­nekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. E nagy és sokrétű fel­adatok a munkásokat és a gazdasági vezetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek kö­zött — a nemzeti jövedelem helyes elosztásának, a tervezésnek, a mun­kaszervezésnek különböző kérdéseit. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése forradalmi változásokat idéz elő a parasztság helyzetében és gondolkodás..ban, de kihat egész gazdasági és politikai életünkre. Elméleti munkánknak nemcsak ele­meznie kell ezt a hatalmas átala­kulást. hanem útmutatásaival se­gítenie is. Maga-abb elvi-politikai színvo­nala kell emelni a pnrtmunkát mélyrehatóan elemezve és általá­nosítva annak gazdag tapasztala­tait. Meg kell világítani a nemzet­közi politikai és gazdasági életben végbemenő változások irányát és jelentőségét, a békeszerető eről: növekedését, az imneriaüsta tábor belső ellentmondásait, az évszáza­dos gyarmati rendszer felszámolá­sának feltartóztathatatlan menetét Tisztázni kell a szocialista á’lám épí­tés és jog számos kérdését. Az ed diginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szo­cialista erkölcsének fejlesztésére, a burzsoá erkölcs még meglevő ma­radványainak leküzdésére. Kultu­rális életünkben sok még a tisztá- zat’an és helytelen nézet, melyet e> kell oszlatni], hogy ezzel is erőtel­jesen elősegítsük a népet nevelő szocialista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelentős szerCD vár a Társadalmi Szemlére A Társadalmi Szemle munkájá­nak fontos része, hogy kritikailag elemezze és értékeiie a tudomá­nyok, a politikai gazdaságtan, a filo­zófia, a történettudomány és a ter­mészettudományok fejlődését, mód­szereit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődése parancso- lóan megköveteli a párt elmélet' folyóiratának bíráló és útmutató segítségét. Tudományos szakembe­reinkre ma inkább, mint valaha Hanak Sztálin szavai; „Van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudo­mányág bolsevikjai számára — ez a marxista-leninista társadalom­nokainak’’ segítségével szolgál­hatja a nép, a párt ügyét s ír­hat hős munkásosztályunk soha nem lankadó lelkesedéséről, ál­dozatkészségéről, népszerűsítheti a legkiváilóbbakat s munkamód­szereiket. A Szolnok megyei Néplap munkatársai szívvel-lé’ekkel részt vállalnak a dolgozó paraszt­ságnak a mezőgazdaság szocia­lista útjára való átvezetéséből. Büszkék arra,, hogy ott lehettek a szövetkezeti városok, Turkeve, tudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a prolctáríorradaloni fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány A Társadalmi Szemlének tehát — mint ideológiai munkánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a min­dennapi gyakorlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet je­lenségeit. rá kell irányítania az el­mélet fényszóróját szocialista jö­vőnk egészséges, életerős hajtásai­ra, és segítenie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba visszahúzó tényezők eltakarításá­ban. A marxi—lneini elmélet nem szobatudomány, nem elvont speku­láció, hanem vezérfonal a cselek­vésre, a gyakorlati élet alakításá­nak, a szocializmus építésének fon­tos fegyvere. Ezért elméleti mun­kánknak a szocializmust építő mun­kások, dolgozó parasztok és értel­miségiek mindennapi erőfeszítései­vel eleven kölcsönhatásban kell fejlődnie. Az elméleti munka csak akkor lehet a szocialista építés gyakorla­tának aktív tényezője, ha szenve­délyeden harcol pártunk igazáért. Meg kell fogadnunk Lenin taná­csát: „Kevesebbet vitatkozzunk a szavakon/’ Elméleti munkánknak pártszerűen harcosnak és vitatko­zónak kell lennie: vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elvtársainkkal is, ha hely­telen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése kö­rül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvetett aktuális problé­máknak a marxizmus—leninizmus szellemében történő tisztázását cé­lozzák. A marxista-leninista elmélet al­kalmazásához és továbbfejlesztésé­hez nemcsak elméleti tudás szük­séges, hanem forradalmi bátorság is: bátorság arra, hogy ededig még ismeretlen összefüggéseket tárja­nak fel, bátorság annak kimutatá­sára, hogy a mai körülmények kö­zött milyen új módon érvényesül­nek vagy módosulnak egyes klasz- <-zikus téle’ek. Bátran le kell lep­lezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, bármennyire meg. szokottá váltak is azok. A Társadalmi Szemle már értei eredményeket az Ideológiai mun­kával szemben támasztott ezen kö­vetelmények teljesítésében. A jö­vőben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus—leninizmus ak­tív elsajátításának és alkotó módon való alkalmazásának, továbbfej­lesztésének iskolájává váljék, s egyben példamutatásával pártos szellemi önállóságra és bátorságra neveljen. Működésének tizedik évforduló­ján azt kívánjuk a Társadalmi Szemlének, hogy dolgozzék ered­ményesen e feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideoló­giai munkájának fejlődéséhez, s minden téren segítse dolgozó né­pünket, hogy még nagyobb sikere­ket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért folyta­tott harcában. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Karcag, Kisuiszálláe, Mezőtúr és az egyre növekvő számú szövet­kezeti községek alakulásánál. A magyar sajtó mai ünnepen " azzal a fogadalommal kö­szönjük meg népünk, pártunk szeretetét, megbecsülését, hogy a magyar sajtó legjobb hagyomá­nyait továbbfejlesztve, a szovjet sajtó példáit követve harcolunk toliunkkal a dolgozó nép további erősítéséért, felvirágoztatásáért és a szocializmus véggő győzel­méért». . yy~* - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom