Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. február 1-A Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei Moszkvában január 29-én közöl" ték a Szovjetunió 1955. évt állami népgazdaság-fejlesztési terv teljesítésének eredményeit. A Minisztertanács mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a szovjet ipar az évi össztennelési tervét 103 százalékra teljesítette. Ezen belül' a Szovjetunió vaskohászati minisztériuma 103, a Szovjetunió színesfémkohászat! minisztériuma 104, a Szovjetunió ásványolajipari minisztériuma 104, vegyipari minisztériuma . 104, vülamoserőművek minisztériuma 104, gépkocsi-, traktor- és mezőgazdasági gépipari minisztémmai 104, építógépgyártási és útépítő gépgyártási minisztériuma 104, a Szovjetunió textilipari minisztériuma 104, elektrotechnikai ipari minisztériuma 105, nehézgépgyártási minisztériuma 105, szállítógépgyártási minisztériuma 105. könnyűipari minisztériuma 105. a közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 107 százalékos tervteljesítést értek el. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által hozott Intézkedések megvalósításának eredményiként a múlt évben az iparban és elsősorban a nehéziparban, valamint a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakban jeáantős fellendülést értek el. A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1955-ben 1954-hez visonyítva 12 százalékkal emelkedett; A '.özpomti Statisztikai Hivatal közleményében felsorolja, hogy milyen területeken teljesítették túl az évi tervet továbbá, hogy mely minisztériumok nem teljesítették az állami terv előírásainak megfelelően az iparcikkek termelését. A közlemény megállapítja, hogy n múílt évben jelentősen növekedett a Szovjetunió ipari termelése, majd ismerteti a legfontosabb ipari termékek termelésének növekedését. A Központi Statisztikai Hivatal közleményében megállapítja, hogy 1955-ben a népgazdaság minden ágában új technikát vezettek be: automatikai, telemechanikát, rádiótechnikát, elektronikát és a technika más, legújabb eredményeit Cíondot fordítottak az atomerő bé. kés felhasználására is. A szovjet gépgyártás új típusú berendezéseket alkotott az ipar, az építkezés, a mezőgazdaság és a közlekedés részére. Üj típusú számológépeket gyártottak; A népgazdaság minden ágában tovább fejlesztették a termelés tökéletesítésére, a munka termelékenységének emelésére, nyersanyag- és üzemanyag megtakarítására irányuló feltalálói és ésszerűsítő! tevékenységet. 1955-'ben körülbelül egymillió találmányt, technikai tökéletesítést és ésszerűsítést honosítottak meg. 1955-ben a szovjet mezőgazdaság növelte a gabonaneműek és más termékek termelését. 1955 ben valamennyi növény vetésterülete, főként a szűz- és ugarföldek bevetése útján, 1954-hez viszonyítva 19,7 millió hektárnál és az utóbbi két év alatt csaknem 29 millió hektárral növekedett. A kolhozéit és szovhozok 1955-ban a 6zűz- és ugarföldeken több mint 20 millió hektárnyi területet vetettek be különböző mezőgazdasági növényekkel, szemben a 1954- ben bevetett 5 millió hektárral. Az utóbbi két évben a kolhozok és szovhozok a szűz- és ugarföldek körzeteiben 30 millió és az egész ország területén 33 millió hektárnyi földet szántottak fel. Az utóbbi két évben e körzetekben 425 új szovhoz alakult. Tovább erősödik a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisa. A szovjet mezőgazdaság 218 000 traktort, 112 000 tehergépkocsit, 46 000 gabonaszedő kombájnt és sok más gépet kapott a múlt évben. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye megállapítja, hogy az állami beruházások volumene 1955- ben az 1954. évihez képest 106 százalék volt. Az egész népgazdaságban az összes beruházási tervet 95 százalékra teljesítették. A múlt évben több mint 800 nagy állami ipari vállalatot helyeztek üzembe. A termelőerők a népgazdaság minden ágában növekedtek. Sz'mos új nagy erőmű épült fel és kezdte meg működését, így többi között a kahovkai, gorkiji. narvai, knyazsegubszki vízierőmű. Ipari áramot szolgáltatott a kujbisevi vízierőmű első gépegysége. Üzembe helyezték a cserepoveci kohászati üzem első gépegységeit. 1955-ben tovább fejlődött a Szovjetunió bel- és külkereskedelme. Az államai és .szövetkezeti kereskedelem vonalán összehasonlító árakban kifejezve, 5 százalékkai több árut adtak el a lakosságnak, mint 1954-ben. Az országban több élelmiszert és iparcikket adtak el. A Szovjetunió külkereskedelmi téren tovább bővítette gazdasági kapcsolatait a külföld országaival. Növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel a Szovjetunió külkereskedelmi ügyleteket bonyolított le. A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1955. végén 47.9 millió vélt — 1 100 000-rel több. mint 1954. végén. Az iparban, építőiparban, mezőgazdaságban, közlekedésben és híradásban 700 000-rel növekedett a munkások, mérnökök, technikusok és szakemberek száma. 1955-ben, csakúgy, mint az előző években, nem volt az országban munkanélküliség. A múlt évben több mint 650 000 fiatal szakmunkás végezte e a műszaki, ipari, vasúti és egyéb szakiskolákat. 1955-ben 7 600 00') munkás és a’kalmazott emelte szaktudását és vett részt oktatásban. A munkások munkájának termelékenysége 1955-ben az iparban 8 százalékkal és az építőiparban 10 százalékkal növekedett. Tovább emelkedett a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala. 1955-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1954-hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett A .lakosság különböző juttatások formájában 154 milliárd rubelt kapott, 5 százalékkal többet, mint 1954-ben. A kolhozásták és traktoristők a munkaegységekre megközelítőleg 10 százalékkal több pénzt kapnak, mint a múlt évb-n. 1955-ben a szocialista kultúra minden terű.t.én további sikereket értek ei. A különböző iskolákban, tanintézetekben és technikumokban csaknem 35 millióan tanulnak. A főiskolákon .beleértve a levelező tagozatokat 1 865 000 hallgató tanult, azaz 135 000-nel több. mint 1954-ben. A technikumdkon és más középfokú szakiskolákban több, mint 100 000-reíi többem, miint 1954-ben. A múlt évben körülbelül 640 000 fiatal szakember — 70 OOO-rel több, mint 1954-ben — lépett a felső és középfokú szakiskolákba. Az állami vállasatok, intézmények, helyi szovjetek, valamint a városok és munk-'slalkótelepek lakosai állami hitel segítségével és saját anyagi eszközeikkel összesen 35 millió négyzetméter alapterületű lakóházakat építettek, ezenkívül a múlt évben a falvaikban több mint 600 000 lakóházat epreitek a kolhozisták és a falusi értelmiség részére. A Szovjetunió állami népgazda ságfejlesztési tervének teljesítésében 1955-ben elért eredmények a Szovjetunió egész népgazdaságának szakadatlan fejlődéséről és az 1955. évi terv — az ötödik ötéves terv utolsó éve — feladatainak sikeres teljesítéséről tanúskodnak. A magyar sajtó hősi múltjából 1848-ban, a szabadságharc idején jelent róeg Táncsics Mihály lapja, az első magyar munkássajtó, a MUNKÁSOK ÚJSÁGA. Ez a lap bátran síkraszállt a jobbágysorsból éppen felszabaduló szegényparasztság és a kialakulóban lévő “*■ ***"PM», KprMt T.-kúm. HM*. J >onnÍ!>r M tt^n T, MASUROßSlAa Ttir~: •nt» "" ,h* ->-*-*•» «Mn MUot ipari munkásság érdekeiért. Amikor a szabadságharc veszélyben volt, Táncsics felhívást közölt a fegyvergyár munkásaihoz, felszólítva őket, hogy megfeszített erővel dolgozzanak, gyártsanak minél több fegyvert a haza védelmére. 1869-ben, a kiegyezés után újra Táncsics Mihály szerkesztette az első munkáslapot, az ARANY TROMBITÁT. ARANY TROMBITA P°U&>! Ipa. a »nil na Mlh, T nnmumiu , "»*><• »■ »• )••»■■■» Néhány évvel később 1873-ban jelent meg a MUNKÁS HETI KRÓNIKA és németnyelvű testvérlapja, az ARBEITER WOCHEN CHRONIK. E lapck a marxizmus első magyarországi terjesztőivé és propagálóivá váltak, amikor Frann veréséért forradalmi szervezetekké változtatásáért folytatott küzdelemben. Az Uj Március csaknem tíz évig jelent meg, mint a kommunista párt külföldi lapja. 1928"ban, Révai József eívtárs szerkesztésében jelent meg újra a párt magyarországi lapja, KOMMUNISTA címmel. A Kommunista szerkesztői és munkát'rsai számtalan évi börtönbüntetést szenvedtek pártmunkájufcért. Közöttük voltak Sallai Imre és Fürst Sándor elvtársak is, akiket 1932-ben a Az EMAG £vár ara ló-cséplőgépeire eddig külföldről hozott ampermérőt szereltek. A gyár kérésére a Járműfejlesztési Intézet segítségével az Elektromos Készülékek és Mérő • műszerek gyárában kísérleteztek olyan rázásbíró ampermérő előállí tásán, amely pótolja a külföldi műszert.. A hazai gyártmányú ampermérő mintapé’dánya már elkészült. Most továbbfejlesztik, hogy gépkocsikon és motorkerékpárokon is alkalmazhassák. Példaképünk — a szovjet sajtó A bolsevik sajtó megszületésé**• nek — a „Pravda“ első száma megjelenésének — időpontjától Kezdve a párt hűséges segítőtársa, a marxizmus-leninizmus eszméjének terjesztője, a propaganda, az agitáció és ^ tömegszervezés hatalmas eszköze. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői mindig rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a sajtónak, s maguk is tevékenyen resztvettek a bolsevik újságok létrehozatalában, szerkesztésében. A „Pravda’’ is Lenin útmutatása szerint, Sztálin kezdeményezésére jelent meg 1912 május 5-én. A „Pravda“ az Igazságot hirdette és hirdeti ma is, a marxista-leninista világnézet erejével küzd a kommunizmusért, az elnyomott népek szabadságáért, felemelkedéséért, a békéért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megteremtette a szovjet dolgozók számára a v. ósáigos sajtószabadságot. Minden lehetőséget biztosított ahhoz, hogy hatalmas példányszámban újságokat, folyóiratokat, könyveket adhassanak ki. A .Szovjetunióban jelenleg mintegy 8000 újság és több mint 1400 folyóirat jelenik meg s 120 különböző nyelven, ami a lenini-sztálini nemzetiségi politika és az igazi sajtószabadság nagyszerű megnyilvánulása. A bolsevik sajtó a kommunista n4rt vezetése ég irányítása mellett együtt fejlődött a Szovjetunióval. Nagy szervező és mozgósító erejével elősegítette az ország iparosítását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a szocialista szovjet társadalom felépítését. A Nagy Honvédő Háborúban a fasizmus elleni harcra lelkesítette a katonákat a fronton, a dolgozókat a hátországban. Ezt követően pedig — a háború után — a szovjet sajtó a .,Pravdiá‘’-val az élen, az új tervek megvalósítására mozgósította a szovjet népet, most pedig a kommunizmus alapjainak megteremtését segíti. A szovjet sajtó — a tömegek *"*■ sajtója, s mint ilyen a világ legbefolyásosabb, legtekintélyesebb és iegtevékenyébb sajtója. Ereje — amellett, hogy a dolgozók érdekeiért harcol, s híven szolgálja a kommunizmus építésének, a békének és demokráciának az ügyét — abban rejlik, hogy szoros, elszakíthatatlan kapcsolatban van a dolgozókkal. A szovjet újságok és folyóiratok az olvasóktól ezerszámra kapják a leveleket, amelyek a párt és a bolsevik sajtó iránti bizalomról s arról tanúskodnak. hogy a szovjet dolgozók ezen az úton is segíteni kívánják hazájukat a kommunizmus építésének nagy munkájában. A bolsevik sajtó napról-napra megmagyarázza a dolgozóknak a oárt és a kormány politikáját. A proletár intemaoiomal izmus és a -zovjet hazafiéig szellemében neveli az embereket s nrozeós'Ma őkét a gazdasági és politikai feladatok megoldására. A kritika és az önkritika hathatós eszközeként pedig ahhoz nyújt segítséget, hogy kiküszöbölhessék az előrehaladást gátló okokat. A Lenin és Sztálin által létrehozott bolsevik sajtó a világ leghaladóbb sajtója. Lankadatlanul harcol a háborús gyújtogatok ellen, leleplezi aljas terveiket, a minden ízében hazug burzsoá sajtó arra irányuló törekvését, hogy az emberiséget ismét háborúba sodorják. A szovjet sajtó — a béke sajtója. Vele együtt küzdenek a békéért a tőkés országok kommunista pártjainak és haladó erőinek lapjai felsorakozott körülötte a népi demokratikus országok egyre erősödő kommunista sajtója, közük a magyar sajtó is. A népi demokráciák kommunista sajtója, így a mai magyar sajtó is — azon kívül, hogy egyre többet merítenek saját irodalmuk, forradalmi mozgalmaik gazdag hagyományaiból — a szovjet sajtót tekintik példaképüknek, az újságírás gazdag tapasztalatai valódi kincsesbányájának. A szovjet sajtó tanulmányozása nagy elvi és gyakorlati segítséget jelent, pártosságának, harcosságának példája felfegyverni a magyar sajtót is és lankadatlan küzdelemre készteti a hibák ellen, a párt politikájának győzelmes megvalósításáért vívott hatéba»! Munfcásjetijirénika. * »««>»'«'»riii ».»rin« iijiiM« U»iiTlf«tMin«t «(yttkltllt kei Leó, a Párizsi Kommün minisztere és a komi magyar munkásmozgalom legnagyobb alakja vette át a szerkesztőség vezetését. Frankéit egyik cikkéért másfélévi börtönre ítélték és amikor 1883- ban szabadult, külföldre üldözték. 1918 ban, a kommunista pért megalakulása után néhány héttel jelent meg a VÖRÖS ÚJSÁG, a párt hivatalos lapja. A Vörös Újság szívós harcot folytatott a prclebárd'ktatúráért, a munkásosztály hatalmáért, az orosz példa követé sóért. A Magyar Tamícsköztársa ság kikiáltása után élenjárt a proletár haza védelméért, az ellenforradalmi szervezkedések megsemmisítéséért, a jobboldali szociáiubbt—** •bi .Tbs&js-ss» VÖRÖS ÚJSÁG MlndenMhez t_ Horthy-rendszer kivégeztetett. De minden üldözés ellenére, a Kommunista bátran és rendületlenül hirdette a munkásosztály igazát, hívta ( fel a magyar dolgozókat a Szovjetunó dicsőséges példájának követésére. A Kommunista 1935-ig jelent mag. 1937—1938 ban újra külföldön je. lent meg a kommunista párt központi újsága, DOLGOZÓK LAPJA címmel. A Dolgozók Lapja a Kom-1 mumista Intrenacionálé VII. Világ-C «»« 1 't 1* «Mt MttftltM« »•»•MU»»*« POKQZÖK LAPJA (« « « U«> 1937 augnszius t, demokrata árulók leleplezéséért folytatott küzdelemben. A “Vörös Újságban jelentek meg Rákosi elvtárs cikkei és beszéded, amelyekben a Tanácshatalom megerősítésére, a proletárdiktatúra következetes alkalmazására szólította fel a munkásságot, lluí^wiítújci í «Maciik. Cir 111*4* lí'TUíírí'iíL* Az ellenforradalmi terror idején, a legnagyobb üldözések közepette jelent meg Gerő Ernő elvtárs irányításával a KOMMÜN, a kommunista párt első magyarországi illegális lapja. A fehérterror elleni küzdelem, az illegális pártépítés, a szívós, kitartó, földalatti kommunista munka hirdetője és szervezője volt a Kommün. 1925-b?n, amikor Rákosi elv tárvezetés évei kiépültek a párt illegális szervezetei, külföldön jelent meg az új pártlap, az UJ MÁRCIUS. Ennek első számába Rákosi elvtárs írt cikket a szakszervezeti kérdésről és a kommunisták feladatairól a szakszervezetek meg-1 **r*.'--I——Zl *r .“űrt. kongresszusának határozatai alapján a munkásosztály egységének megteremtéséért, a dolgozók fa* sisztaellenes népfrontjának kiépítéséért szállt síkra. Többévi szünetelés után, 1942- ben jelent meg újra Magyarországon a kommunista párt illegális lapja, most már SZABAD NÉP címmel. Az 1942-es Szabad Nép tait mantaiu KtB&aw büszkén hirdette címlapján: Rákosi Mátyás lapja. Csupán négy száma j-lenhetett meg, szerkesztőit, terjesztőit, olvasóit b börtön ózták és kegyetlenül kínozták. Az 1942-es Szabad Nép szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat a csendőrnyomozók agyonverték, a lap kezdeményezőjét és irányítóját, Schőnherz Zoltán elv társat pedig a fasiszta bíróság halálra ítélte és kivégeztette. u« • m Szabad n ^ 'KifjLotjCL-út fornmvnida \J222£AJL>L’3UL£3í ' v-.t «I . iu>o ttr «0«M - r f-| -| er, imt. * •au» <mt iMiutui est. . tii*lii*vi., . MI «Tv*, mai se 1944 ben újra megjelent a Szabad Nép. amely most már fegyveres harcba szólította a magyar munkásosztályt és a dolgozó népet. 1944 szeptemberétől decemberig, az ostromlott, majd körülzárt Budadapesten, a hitler-fasiszták és nyilasok vad üldözése ellenére, hat száma jelent meg az illegális Szabad Népnek. Ilyen elődei voltak, ilyen dicsőséges múltra tekinthetett vissza a Szabad Nép. amikor 1945 március 25-én először jelent meg nyíltan és szabadon, mint a Magyar Kommunista Fárt központi lapja, hogy tevékeny szerepet töltsön be a népi demokráciáért, a szocializmusért folytatott küzdelemben. Réti László,
