Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-16 / 295. szám

I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS "A M EGY E1 TANÁCS LAPJA VII. évfolyam 295 szám * Ara 50 fillér 1955 december 15.. péntek I szovjet államférfiak indiai látogatása nemcsak elmélyíti a két ország közötti barátságot, hanem előmozdítja a világbékét is Szovjet—indiai hősös nyilathosat IV. A. Bulganyin és IV. Ss. Hruscsov indiai látogatásáról India miniszterelnöke 1955 jú­niusában a Szovjetunió kormányá­nak meghívására látogatást tett a Szovjetunióban. Szívélyes fogadta­tásban részesült és látogatása meg­erősítette a két ország népének barátságát és kölcsönös megérté­sét. A látogatás végén, 1955 jú­nius 22-én a Szovjetunió Mmiszter- tanácsának elnöke és India minisz­terelnöke közös nyilatkozatot adott kell múködniök, egymás megbecsü­lése, az egymás belügycibe való be nem avatkozás alapján, követhetik és kell is követniük a tevékeny és békés egymás mellett élés politi­káját, közösen törekedve a béké­nek és az emberi életkörülmények megjavításának eszményére. Ennek az öt alapelvnek meghir­detése óta több ország jelentette be, hogy csatlakozik hozzájuk, vagy és folynak még most is az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársa­ság között. Az atomenergia békés felhasználásáról tartott értekezlet augusztusban sikeresen befejezte tanácskozásait és az ENSZ közgyű­lése határozatot hozott a nemzet­közi atomerő-ügynökség felállításá­ról. A kormányfők júliusi genfi ér­tekezlete a vitás kérdéseknek tár­gyalásokkal való további rendezés céljára úgy rendezkedett, hogy ül­jön össze a szóbanforgó országok külügyminisztereinek találkozója. Ezt a külügyminiszteri értekezletet nemrégen tartották meg Genfben. Nem vezetett megegyezésre a meg­vitatott problémákban és ily mó­don eddig még nem teljesültek azok a nagy remények, amelyeket a kor­mányfők találkozója keltett. A kül­ügyminiszteri találozó azonban a világproblémáinak világosabb meg­értésére vezetett és fennmarad az az alapvető tény, hogy ezeket a problémákat csak békés eszközök­kel*, csak békés tárgyalások útján lehet megoldani, ha a háború el­kerülendő — az pedig elismert do­log, hogy a háborút el kell kerülni. Ezért a genfi külügyminiszteri ér­tekezletet követő csalódás csak át­meneti lehet és minden erőfeszítést meg kell tenni továbbra is a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, ab­ban a meggyőződésben, hogy a vi­tás kérdések megoldásának egyet­len eszköze a tárgyalás. A két ország vezetői remélik, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársaság nagyköveti tárgyalásai nemcsak a megvitatott problémák megoldására, hanem a magasabb szinten tartandó tárgyalások útján szélesebbkor ű kölcsönös megértésre is fognak ve­zetni. Meggyőződésük, hogy addig nem lehet tartós béke Ázsiában, amíg a Kínai Népköztársaság nem kapja meg .jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Sajnálat­tal látják, hogy késlekedik ennek a nyilvánvaló ténynek az elisme­rése. Őszintén remélik, hogy a Tá­vol-Kelet és Ázsia más problémái (Folytatása a 2-i'k oldalon.) ki. N. A. Bulganyin, a Szovetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovetunió Leg­felső tanácsa Elnökségének tagj3 az indiai kormány meghívására 1955 novemberében és decemberé­ben más hivatalos szovjet képvi­selők kíséretében meglátogatta In­diát. Az ország lakossága minde­nütt lelkesedéssel fogadta őket, Ütjük megerősítette a két ország és a két nép barátságának szálait. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov megtekintett több különféle mezőgazdasági, ipari és vízszabá­lyozási építkezést, valamint a falu- fejlesztési program végrehajtásá­nak vidékeit, állaim gazdaságokat és India gazdaságfejlesztő tevékeny­ségének más központjait. N. A. Bulganyinnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjá­nak Indiában, valamint Dzsvahar- lal NeWu miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása lehe­tővé tette a két ország vezetőinek, hogy személyesen megismerkedje­nek a másik ország népével, és an­nak életmódjával, problémáival, vívmányaival és törekvéseivel, és olyan kölcsönös megértést eredmé­nyezett köztük és népeik között, amely egymás megbecsülésén, a jó­akaraton és a türelmességen alap­szik. Az 1955 június 22-i közös nyilat­kozat szilárdan támogatta a „Pan- cza Siia ‘ néven is ismert öt alap- elvet. Ezek az alapelvek kimondják, hogy az egymástól — politikai, szo­ciális és gazdasági rendszerüket te­kintve — különböző országok együttműködhetnek és együtt is egyetért velük. A bandungi érte­kezleten képviselt országok egyhan­gúlag elfogadott deklarációja is eze­ket az elveket szögezi le, amelyek­ről most már széles körben elisme­rik, hogy az országok közötti együtt­működés szilárd alapját alkotják. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov mostani indiai látogatása alatt szabad és őszinte megbeszélést foly­tatott Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnökkel a nemzetközi helyzetről. E megbeszélések ered­ményeként újra kimondották azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a nemzetközi kapcsolatokban ennek az öt alapelvnek kell érvényesükbe, és hogy minden lehető erőfeszítést meg kell tenni a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a béke és az országok közötti együttműködés előmozdításáért. A kormányfők 1955 júliusában tartott genfi értekezle­tének eredményeként az ott képvi­selt nagyhatalmak belátták a há­ború értelmetlenségét, mert a há­ború az atom- és a hidrogénfegy­verek fejlődése következtében csak katasztrófába sodorhatja az embe­riséget. A világ népei nagy meg­könnyebbüléssel fogadták azt a döntő beismerést, hogy a háború nem alkalmas módszer a nemzet­közi viták rendezésére. Ennek a be­ismerésnek az eredményeként je­lentősen csökkent a feszültség is. Bár Európa és Ázsia alapvető prob­lémái még megoldásra várnak, a háborúnak, mint a vitás kérdések megoldási módjának kizárása arra a természetes következményre ve­zetett, hogy másként közelítik meg, tárgyalásokkal igyekeznek megol­dani őket. Diplomáciai kapcsolat jött létre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. Nagyköveti tárgyalások kezdődtek A becsületműszakon pótoljuk elmaradásunkat Hétfő óta tart a becsületSrrvűszak a jászberényi Aprítógépgyárban. Hogy miért volt szükség eure? — annak az a magyarázata, hogy ok­tóberben és novemberben, a ne­gyedév első két hónapjában ko­moly adósságba került az üzem. Fontos gépekből nem tudta teljesí­teni a tervét résziben azért, ment a kooperáló vállalatok nem szállí­tották le időben a szükséges alkat­részeket, másrészt pedig az üze­men belüli hibák miatt. Pedig a népgazdaság nem nél­külözheti a gyár munkáját, s szá­mít a kitoocsáijtáisi határidők pontos betartására. A gyár termékeiből 2 darab gumikeverőt bulgár, 10 darab tányéros adagolót len­gyel, 3 darab golyós malmot kínai exportra szánnak. Ha nem szállítjuk ki a szerződött határidőre ezeket a gépeket, ront jóhírnevén a magyar ipar. Emel­lett tagadhatatlanul szükség van a berendezések ellenértékére is, me­lyekért egy sor fontos nélkülöz­hetetlen importárut tudunk vásá­rolni külföldtől; Ezenkívül más vonatkozásban is igen jelentősek ezek a gépek. A szénúsztatók, — melyeket pl. a sztalinvárosi kokszolóműhöz készít a gyár — olyan 'létesítményhez kel­lenek, mely pótolni tudja a lengyel import kokszot s ehhez is nagy gazda­Szebenyi Mária az Apritógépgyár egyik legjobb női hegesztője munka közben. sági érdekeink fűződnek. A 800 miliméteres szárítódob a talajerőgazdálkodás üzemének kell, a széntörő hengerműre a Petőfi bányában v.-rnak, más aprítógépekre a gyöngyösoroszi ércelőkészítőben. így lőhetne pontról-pontira sorolni tovább, milyen sok múlik most az Apritógépgyár vasasain, Kiszámították azt is, hogy a de- oísniberi tervet 185 százalékra kell telejsítená, ha év végéig rendezni akarják az adósságot s nem akar­nak tartozást átvinni a következő évre. Az üzem szerelőbrigádjai, lakato­sai, hegesztői, forgácsofó-munkásai számtalanszor megmutatták már, hogy nem riadnak vissza a nehéz­ségektől s most. is lelkesen csatla­koztak a felhíváshoz és széles moz­galom indult a becsületműszak ke­retében. Először a szerelők hatá­rozták él, hogy felveszik a harco; a lemaradás elten s elkészítik a szükséges gépeket év végére, sőt év vége előtt. Egyben kérték a lemez- és a fo>r- gácsolóműhely dolgozóit, hogy biz­tosítsák részükre a szereléshez szükséges részeket. A szerelők kezdeményezése vissz­hangra talált a többi műhelyekben is; Egymásután születnek meg az Ígéretek, melyek eredménye kétség­telenül az lesz, hogy az Aprító- §<ípgyár december végére azok közé az üzemele közé kerül, melyek nem visznek át tartozást a követ­kező évre. Jó előjel erre az első tíz nap eredménye. Eszerint dekád- tervét 325 százalékra teljesítette az üzem, előirányzatánál háromszor több gépet adott l*i. Ha a munka lendülete nem csökken, valószínű, elérik a lemaradás pótlásához szük­séges 185 százalékos havi átla­got is. \ Hz ENSZ közgyűlés felvette a tizenhat áttanít New York (TASZSZ). — Az ENSZ közgyűlés teljes ülésén fel­vette a tizenhat államot. Az ENSZ-be felvették Albániát, Jordánját, Írországot, Portugáliát, Magyarországot, Olaszországot, Ausztriát, Romániát, Bulgáriát, Finnországot, Ceylont, Nepált, Lí­biát Kambodzsát. Laoszt, Spanyol- országot. Ilymódon az ENSZ-nek hetven­hat tagja van. Az ENSZ-be újon­nan felvett országok képviselői részt vettek az ENSZ közgyűlés ülésén. (MTI). GYŐZELEM! December 14-én a Biztonsági Ta­nácsban az amerikai báb, az egész világ előtt lejáratott Csang Kaj-sek rendszer képviselője vétót emelt a Mongol Népköztársaság ENSZ tag­sága ellen. Ugyanennél a szavazás­nál az Amerikai Egyesült Államok képviselője meg is védte bábjának állásipomtjáit. 14-én a helyzet úgy nézett ki, hogy az ENSZ Politikai Bizottságának csaknem egyöntetű határozatával szemben ismét sike­rül megakdályozni a 18 kérelmező ország felvételét az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. Gyakorlatilag a Csang Kaj-sék küldött elutasító magatartása és a vele egyetértő amerikai képviselő felszólalása any- nvit jelentett, hogy nemcsak a ha­ladó és népi demokratikus orszá­gokat akarják elütni az ENSZ tag­ságtól, hanem az olyan Amerikával baráti politikát folytató nemzete­ket is, mint Olaszország, vagy a kimondottan fasiszta Spanyolor­szág. Az amerikai imperialisták és csatlósaik azonban ismét elszámí- 'tottáfc magukat. December 14-én este a Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanács azonnali össze­hívását kérte. A december 15-ére váradéra megtartott ülésén Szov­jetunió javasolta, hogy a kérelme­zőik közül ltí országot vegyemék fel / az ENSZ-be. A Biztonsági Tan ács túlnyomó többsége magáévá tette a szovjet javaslatot, elfogadta a 16 ország felvételi kérelmét, köztük Magyarországét. Ezt a javaslatot az ENSZ közgyűlés magáévá tette. Hatalmas győzelem ez. Az ameri­kai imperialistáiknak hosszú éve­kein át sikerűit elütnie, csatlósai segítségével a népi demokratikus országok, köztük Magyarország ENSZ felvételét. A nemzetközi békepoliitikában végbemenő válto­zások, a Szovjetunió következetes békepoliitikája azonban végülis meghátrálásra kényszerítette az ENSZ egyetemességét jellemző im­perialista politikát. A magyar dolgozó nép örömmel fogadja az ENSZ döntését. Ezzel népi demokráciánk, dolgozó né­pünk több mint egy évtizedes erő­feszítését, állami szilárdságát és békepolitikájáf ismerték el a vi­lág nemzetéinek legfelső fórumán. ENSZ tagságunkat elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, — amely éveken át következetesen síkraszállt mellettünk. Most, hogy Magyarország az ENSZ tagja lett. még az eddiginél is nagyobb súly- lyal hallatja majd szavát a népek közötti barátság, a tartós béke mellett. 4 fóldmüvesssöretkesetek feladatairól írta: Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke Pártunk Köapnti Vezetősége ez év márciusában megvizsgálta a íöldmüvesszövetkezetek munkáját és megállapította: a gazdasági té­ren elért komoly eredmények mellett elmaradt a tömegpolitikai mun­ka. A Központi Vezetőség éppen ezért feladatul tűzte ki számunkra, hogy a gazdasági tennivalók mellett az eddiginél nagyobb gondot for­dítsunk tagjaink politikai nevelésére. A határozat végrehajtása érdeben minden szövetkezeti vezető feladata és kötelessége, hogy áz eddiginél sokkal nagyobb mértékben törekedjen a földművesszövetkezetek tagjainak, dolgozóinak aktivizá­lására. Be kell őket venni, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben, a helyi földművesszövetkezetek feladatainak végrehajtásába, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek a vezetésben, megismerjék a szövetkezés előnyeit, megértsék a társadalmi tulajdon gyarapításának és megvé­désének jelentőségét. Megyeszerte találunk olyan párt, tanács, tömeg­szervezeti funkcionáriusokat, akik mint földművesszövetkezeti aktivál, kezdték és munkájuk elismeréseképpen kerültek a dolgozók bizalmá­ból vezető munkakörbe; Az első feladatunk: vonjuk be a téli oktatásba az Igazgaió- sági, a felügyelőbizottsági tagokat. A múlt évben ezen a téren példa adó munkát végzett Somodi Mihály kunszentmártoni, ügyvezető elnök, aki jól felkészült a foglalkozásokra és hallgatói kivétel nélkül rend­szeresen megjelentek. . A szövetkezeti vezetők számára nélkülözhetetlen a politikai képzés. A tanulásban elsősorban járjanak elől jó példával az ügyve­zető elnökök, segítsék a dolgozókat a tanulásban. László József pusz­tamonostori ügyvezető elnök amellett, hogy rendszeresen tanul, segíti, ellenőrzi a földművesszövetkezet dolgozóinak tanulását, a szemináriu­mokon való megjelenését. A szakcsoportok mezőgazdasági tanfolyamainak megkezdése az idén az elhúzódó őszi mezőgazdasági munkák miatt késett. Most már teljes erővel hozzá kell kezdeni a megszervezésükhöz. A mult- évi tapasztalatok azt mutatják, hogy dolgozó 'parasztjaink szívesen lá­togatják a szaktanfolyamokat. A jászfényszarui zöldségtermelő szak­csoport tagjai rendszeresen résztvesznek az oktatásban és ebben nagy érdeme van’Szabó József ügyvezető elnöknek, aki számukra minden­kor biztosít szakelőadót és megfelelő fűtött helyiséget.­Az oktatás megiszervezése mellett gondoskodni kell a földmű- vesszövetkezetek kulturális tevékenységének további szélesítéséről. A falu növekvő kulturális igényeit mutatja, hogy míg 1954-ben 90 000 1955. háromnegyedévében 130 000 forint értékű könyvet adtak el föld­művesszövetkezeti boltjaink. A könyvek eladását fokozni kejl. Dolgo­zóink példát vehetnek Cseuz István tiszaföldvári könyvből! vezetőtől, aki rendszeresen felhívja a vásárlók figyelmét a legjobb könyvekre. Megyénkben jelenleg a földművesszövetkezetnek 25 színjál- szócsopcrtja, 3 zenekara, 1 ének- és 14 tánccsoportja van. Kiemel­kednek a tiszafüredi, kunhegyesi, jászapáti kulturcsoportok, amelyek eddig is jelentős részt vállaltak a falu kulturális életéből. A jászapá­tiak más községekbe-- is ajándékTŰsorck atadtak a begyűjtésbe« élen­járók számára. Itt azonban meg ke® mondani, földművesszöveitlkezeti kulturcsoportjainknak szakítani kell azzal az elvileg helytelen gya­korlattal, hogy nagyrészt régi operetteket mutatnak be és elhanya­golják a mai életünkről szóló színdarabok bemutatását; Decemberben a SZÖVOSZ rendezésében tartott 3 napos tar.- értekezleten huszonhárom kulturcsoporivezető vett részt, Ezeknek sz elvtársaknak elsőrendű feladatuk, hogy a többi tömegszervezettel ősz- szefogva, a falu kulturmunkáját egészséges irányba fejlesszék. Űjabb színjátszó- és tánccsoportokat, ének- és zenekarokat kell szervezni. Kulturcsoportjaink teremtsenek szoros kapcsolatot a kullurotthonok vezetőivel és a faluban lévő többi kulturcsoporttál, azoknak műsorai­kat hangolják össze. Helyes, ha a földművesszövetkezeti kulturcgo- poríok szorosan együttműködve a többi tömegszervezettel, közös anyagi alapot teremtenek, ezzel az összefogott anyagi és erkölcsi erő­vel többet tudnak nyújtani a falu kulturális élete számára, mint szét­forgácsolva. Meg kell javítani a kulturgárdák összetételét, azokba a földművesszövetkezeti dolgozók mellett be kell vonni a termelőszövet­kezeti tagokat, az egyénileg dolgozó parasztokat és hozzátartozóikat. Földműveszövetkezeteink előtt tehát a párthatározat nyomán jelenleg az a fontos feladat áll, hogy gazdasági tevékenységük mel­lett segítsék kielégíteni falvainkban azt- a tudás- és kultúrszomjat, amely a dolgozó parasztságnál tapasztalható. Ennél a munkánál íöld- művesszövetkezeti vezetőink kérjék a pártszervezetek segítségét, tá­mogatását, működjenek szorosan együtt a többi tömegszervezettel, ez­zel nagymértékben hozzájárulnak az új arculatú dolgozó parasztság neveléséhez, kialakításához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom