Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-14 / 293. szám

I Wmkmgyd NÉPLAP [ A MEGYEI PARTE JIZOTT SÁG ÉS A MEG YEI TANÁCS LAPJA ] VII. évfolyam 293. szám * Ara 50 fillér 1955. december 14.. szerda / *“'s KOSZdT|ÜK ai Abádszalóki, az Alatlyáni, a Cibakhazi, a Fegyvernem, a Jászkiséri, a Jászszentandrási, a Kengyeli, a Kunhegyesi, a Kunmadarasi, a Kunszentmártoni, a Mesterszállási, a Tisza- örsi és a Tószegi Gépállcmás dolgozóit. Öszj talajmunka ter­vük túlteljesítésével hozzájárultak ahhoz, hogy Szolnok me­gye gépállomásai az éves terv után az őszi idénytervet is teljesítsék. AZ ÉVES TERV TELJESÍTÉSÉÉRT A Tisza Bútorgyár teljesítette éves tervét A Tisza Bútorgyár dolgozói a 20 budapesti üzem felhívásához csat lakozva vállalták, hogy éves tervü­ket már december 20-ra teljesítik Később — november 7-re készülve — 3 nappal rövidebbre vették a határ­időt, s tegnap örömmel jelentették aa üzemből, hogy éves tervüknek eleget tettek. Ez azt jelenti, hogy az év végéig hátralévő időben még 250 garnitúra konyhabútort készítenek el terven felül. Valószínű bőven akad majd vásárló is rá, mert most télen az egész megyében szaporodik a há­zasságkötések száma is, Persze az éves kiszabáson felül gyártandó konyhabútorok műszaki előkészítése nem volt könnyű fel­adat. 250 garnitúra bútorhoz tekin­télyes mennyiségű faanyag kell. A fát csaknem teljes egészében im­port útján szerezzük be. Az üzem igazgatósága azonban utánajárt s megoldotta ezt a kérdést is. A ter- venfelüli . gyártás feltételeit bizto­sították, a vállalat dolgozói teljes erővel dolgozhatnak tovább az éves terv minél nagyobb mérvű túltelje­sítéséért. Az Aprítógépgyár dolgozói pótolják lemaradásukat A Jászberényi Aprítógépgyárban hétfőn reggel becsületműszak kez­dődött. A cél az elkövetkezendő szorgos napokban az, hogy az üzem pótolja az utolsó két hónapban szerzet adósságát s annak ellenére, hogy a gépekbe szerelendő alkat­részek sokat késtek a kooperáció hibája miatt, év végére becsülettel teljesítsék tervüket. A versenymozgalom élénkül ezekben a napokban s a legjobb brigádok egymás után teszik meg ígéretüket. A Móri brigád tagjai a műszak megindulása alkalmával vállalták, hogy a flotációs cellákból (szénúsztatók) 8 darabot elkészíte­nek decemberben. A Palásti sze­relőbrigád 1 darab gumikeverő­hengert gyár december 20-ig. A Vaprezsán szerelőbrigád 1 darab gereblyésosztályozót készít el de­cember 14-re. A szerelők kezdeményezését a többi műhelyekben is példának te­kintik s egymás után születnek az elhatározások, hogy időben ellátják őket a szerelésihez szükséges alkat­részekkel, előgyárbmányolíkal. 30 vagon búzát őrölt terven felül a kisújszállási malom A kisújszállási hengermalom de­cember 10-én délben befejezte éves őrlési tervét. Az üzem dolgozói most már vállalásuk — 30 vagonos többletőrlés — teljesítésén mun­kálkodnak. Ezt előreláthatólag de­cember 22-ig elvégzik. így szorgal­mas munkájukkal annyi kenyérhez való lisztet készítenek előirányza­tukon felül, ami hozzávetőleg a megye legnagyobb városának, Szol­noknak kenyérrel való ellátását 15 napra fedezné. A malom önköltségi tervét is túlszárnyalta s az előző évinél kj-l sebb forgóalappal dolgozott, keve­sebb anyagot, pénzt vett igénybe feladatai megvalósításához. Mindez tízhavi kemény munka eredménye. A malomban versenyt indítottak a minőség megjavításá­ért, a termelékenység emeléséért. Az éves terv befejezése alkalmából megdicsérjük a mozgalomnak élen­járóját, Gábor Gyula molnárt _és csoportját. A fűtők á különféle szénfajták helyes keverésével biz­tosították a gazdaságosságot, a jó energiaellátást. H. Kiss Márton igazgató fl Karcagi Géplomís 9009 | a méívszánt^s [hasznos volta fe­lett kár lenne vitatkozni. Abban, hogy az aibádszalóki Benin, a jász- boldogházi Uj Élet, a pusztamonos­tort December 21. TSZ-ben 20 má­zsán felül volt a kukorica termés­átlaga, jelentős része van az őszi mélyszántásnak. A mezőgazdasági termelés hoza­mát 1956-ban 3 százalékkal kell emelni. Ez a múlt évi 7,9 százalék­kal szemben látszólag nem jelent nagy számot. Valójában mégis ko­moly erőfeszítés szükséges, hozzá, hiszen az 1954—55-ös gazdasági év­ben elért szinthez viszonyítva a 3 százalékos növelés nem csekély fel­adatot jelent. Éppen erről feledkez­tek meg Karcagon. December 14-ét frank s a karcagi határban a me­zőgazdasági igazgatósághoz érkezett jelentések szerint még több, mint 9 ezer kát hold a szántásra váró terület. Ebből 3 ezer kát. hold rizs­föld, a többi kukorica, cukorrépa és egyéb tavaszi vetésű n-vény te­rülete: |M< az okai annak, hogy Karca­gon ennyire elmaradtak? Elsősor­ban a szervezetlenség és a kap­kodás. A gépállomás vezetői azor a címen, hogy a gépjavítással is igyekezni kell, szinte vaíamenny traktoros brigádvezetőt bevontak gépiavpási munkái a. A traktoro­sok irányítás nélkül maradtak kint a határban. A szorgalmasak, a kö- fcelességtudóak ezután is dolgoztak tovább de jőnéhányan, amikor nem volt rajtuk a brigádvezető szeme abbahagyták a munkát. így adó­dott. hogy a gépek napi átlagtel­jesítménye a’ig érte el az 1—2 hol­dat. Ráadásul még mintegy négy ven jó traktorost is gépjavítási Ka*, hold szánléssa! adós munkára állítottak. Közöttük Cs. Nagy Sándor országoshírű traktor- vezetőt, aki országos elsőségét és a vele járó 15 ezer forintos jutá­mat vesztette el a szűklátókörű, meggondolatlan intézkedés miatt. A gépállomás vezetői úgy gondol­kodtak: ha már veszett a .fejsze, ne vesszen a nyele. Vagyis jó lesz az a prémium a gépjavításért is, ha már a talajmunkáért nem kaphatják meg. Vajon a Karcagi Gépállomás ve­zetői számára nem törvény a Köz­ponti Vezetőség 1955 júniusi hatá­rozata. hogy az abban foglaltakat semmibevéve a mélyszántással jó­formán nem is törődtek? Szolnok megye 23 gépállomása közül nincs egyetlen egy sem, ahol ilyen sok­kal adósak a termelőszövetkezetek­nek. Bár Turkevén és Mezőtúron sem teljesítették még a tervet, Szolnokon is van miég pótolnivaló Ennek ellenére a három nagy gép­állomás körzetében sincs annyi szántanivaló, mint Karcagon. |Az elmúlt napokban | a Mezögbzdasági Igazgatóság el­lenőrzése feltárta a hibákat, csak akkor történt intézkedés a hátra- 'évő mélyszántás pótlására. Ha a Karcagi Gépállomás vezetői gon­doskodnak a rendszeres gépkarban­tartásról, a gépjavítás folyamatos­ságáról, akkor nem fordulhatnak oiő ilyen hibák. Az erő- és munka­gépek üzemkész állapota mellett biztosítani tudják a mélyszántás! tervek határidőre való teljesítését. A fenti hibákért végső soron a gépállomás pártszervezetét és a vá­rosi párt-végrehajtóbizottságot is fe- elősség terheli, mert a gépállomás vezetőit idejében nem figyelmeztet­ték mulasztásaikra. ka. A termelés műszaki színvonalának emelése iparunk további fejlődésének fontos feltétele A Magyar Dolgozók Pártja Szolnok megyei Végrehajtó Bizott­sága aktívaülésre hívta össze a megye jelentősebb ipari üzemeinek párttitkárait, igazgatóit, ÜB-elnökeit, DISZ-iitkárait, legjobb fizikai és műszaki dolgozóit. Ez alkalommal — a Központi Vezetőség hatá­rozata alapján — megjelölték ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének legfontosabb feladatait. Papp József elvtárs, a% MDP Megyei Végrehajtó Bizottsága ipari és közlekedési osztálya vezetőjének elnöki megnyitója után Kál­mán István elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára tartotta meg beszámolóját, melyét kivonatosan az alábbiakban ismertetünk: Ipari íerinieSésüiak helyzete és feladatai Kálnuín István elvtárs beszámolója Ha megyei viszonylatban érté­keljük az ipari termelés helyzetét, megállapíthatjuk, hogy ipari üze­meink legnagyobb része teljesítette előírt termelési, termelékenységi és önköitságcsökkentési tervét. Egyes üzemeinknél azonban ko­moly lemaradás van ami lerontja a megye iparának eredményeit. Pl. az Szolnok megyei Állami Építő­ipari Vállalat III. negyedévi tervét csak 86 százalékra teljesítette; á Jászberényi ApríSgépgyár az Októ­ber, november havi tervteljesítős­sel maradt el. Ezenkívül bizonyos objektív okok miatt lemaradás van a törökszentmiklósi BARNEVÄL- nál, a Malomipari Egyesülésnél és a Karcagi RizshántolóniáO. A helyi ipar vonalán ugyancsak lemaradtak a tervteljesítésssel a kiispari szö­vetkezetek. A lemaradt üzemek igazgatódnak, műszaki vezetőinek a pártszerve­zet, a szakszervezet és a DISZ tá­mogatáséval az év még hátralévő idején a legnagyobb erőfeszítése­ket kell megtenni a lemaradás be­hozására. Minden üzem teljesítse részleteiben is az 1955. évi tervet Ez lényegében az 1956. évi terv jő indulásániak előfeltétele is. A technika fejlesztéséiben az el­múlt években értünk el eredménye­ket. Iparunk műszaki színvonala magasabb, mint a háború előtti években volt. A mi megyénkben is ■ új, korszerű, technikailag fejlett üzemek épüítek, mint pl. a Tisza- menti Vegyiművek, a Jászberényi Anriótógépgyár, a Fémnyomó é? Lemezárugyáir, a Szolnoki Cellu­lózé Gyár. Több üzemünket kor­szerűsítették és új üzemrészek épültek, melyek a termelékefiysé­get nagymértékben növe’ik. A megyénk ipari üzemeiben ko­moly beruházások is történjek, a me’y ék közül csak egynéh 'hyat kívánok megemlíteni: pl. a Tisza- menti Vegyiműveiméi 1956-ban hoz­záfognak az új, korszerű műtrágya- gyár építéséhez. A Törökszentmik­lósi Gépgyárban 1956-ban új ön­töde és modern festőműhely készül el 2 600 000 forintos beruházással A Tisza Cipőgyárban új üzemrészek felépítésére, új gépek beállítására 18 000 000 forintot ruháznak be. De lehetne sorolni a többi üzemeket is, amelyeknek nagyrésze ugyan­csak komo'y, többmillió forint be­ruházást fog kapni 1958-ban. A termelékenység növelésének még a meglévő technika színvonala mellett is nagyon sok kihasználat­lan tartaléka van. Fel kell számol­nunk a helyenként megyénkben is megmutatkozó helytelen és káros nézeteket, hogy a műszaki fejlesz­tést csak nagy beruházásokon ke­resztül lehet elérni. Ilyen pézetek- kel lehetett találkozni a Török­szentmiklósi Gépgyár és a Tisza- menti Vegyiművek művezetőinél is Világosan kell látni minden egyes dolgozónak, műszaki vezető­nek, hogy a műszaki színvonal emelésétől hazánk további felemel­kedése, népünk jólétének fokozása, a szocializmus ügyének győzelme függ. Éppen ezért a legközelebbi időben fejlődésünk központi kér­dése — a terme'és technikai szín­vonalának emelése. Ezért tartotta szükségesnek a Központi Vezetőség és a Miniszter- tanács, hogy felhívja figyelmüket a technika fejlesztésére. Az ipar dol­gozói aa üzemekben megtartott műszaki konferenciákon százával tették meg javaslataikat a technika előbbrevitelére. Megyénk üzemei­nek dolgozói a felhívás nyomán 842 javaslatot nyújtottak be. Sok olyan újítás született a műszakiak és a dolgozók részéről, amelyek előreviszik a technikát, növelik a termelékenységet és csökkentik az önköltséget. Pl., a Szolnoki Járműjavítóiban a műszaki vezetők olyan újítást dolgoztak ki, amelyek megvalósí­tásával a kazán tűzcsövekről a víz­kő eltávolítását marási eljárással fogják végezni, ami lényegesen meggyorsítja a vízkő eltávolítását. Ennek a módszernek a bevezetése évi 100 ezer forint megtakarítást jelent az üzem részére.. Azr elért eredmények azonban csak kezdeti lépések, s velük nem lehetünk megelégedve. Gerő elv­társ országgyűlési hozzászóláséiban rámutatott arra, hogy a termelési eredményekben ebbén az évbén bi­zonyos fordulatot értünk el, de csak 1954-hez képest. Az igazi teljes fordulatot 1956-ban kell elérni. Fel kell tehát számolni azit az önelé­gül téget, amely az eddig elért eredmények követkszetében a mi üzemeink és vállalataink vezetőmé! is kezd kialakulni. ' A II. ötéves terv időszakában még fokozottabb jelentőséget nyeir a termejélkenysóg emelése, mivel ú; munkaerő inunfcábaáTítására csak igen korlátozott lehetőségeink lesz­nek. Iparunknak azonban a meg­lévő technikai színvonal mellett is még számos, kiaknázatlan tartaléka vün. Vegyük sorba a legfontosab­bakat: ^4 űépek jobb kihasználása üzemeinkben, különösen az építő­iparban tűrhetetlenül alacsony. A Szolnok megyei Építőipari Válla­latáéi a gépek teljesítményének kihasználása a III. negyedévben 16,8 száza’ékes volt, pedig a gépek megfelelő kihasználásával jelentő­sen meg lehetne gyorsítani az épí­tőipari munkák elvégzé'ét.. Ugyan­csak nem megfele'ő á gépek ki* használása a Mezőtúri Téglagyári Egyesülésnél és többi üzemeink­nél sem, A munkafegyelem lazasága niég igen nagy mértékben fékezi a termelékenység növekedését. Üze­meinkben még igen magas a mu­lasztott munkanapok száma és nagy a munkaerő-vándorlás. Pl. a Mező­túri Téglagyári Egyesülésinél 301 nap a helyiipari vá’lalatok közű az Építőanyagipari és a Talajerő­gazdálkodási Egyesülésnél 569 nap. Csupán ennél a két vállalat­nál, ha nem lettek volna igazolat­lanul mulasztók, 220 ezer téglával többet tudtunk volna termelni népgazdaságunk szamára. A Központi Vezetőség megálla- iftotta, hogy az önköltségcsökkentés területén az elmúlt évbe, értünk el eredményeket és előreláthatóan — a harmadik negyedév eredmé­nyeit íígyelembevéve — az 1955 évben túl fogjuk teljesíteni az előírt tervet. Ugyanakkor azt is megálla­pította, hogy ezek a tervek nem á’lították túlzottan nagy feladat elé az üzemek vezetőit és dolgozóit. Az iparban a termékek költségé­nek 65 százaléka anyagköltség, de vannak olyan iparágak és üzemek is. ahol ez a 80 százalékot is meg­haladja Bbbő’ adódik az. hogy az önköltségcsökkentés legfontosabb eszköze az anyagtakarékosság. — Hogy ezen a térén még van tenni - valónk, azt bizonyítja az is, hogy egyes üzemek túllépik az anyag- felhasználási tervet, illetve az anyagköltséget. Fl. a Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat 4,7 száza­lékkal, a Törökszentmiklósi Mező­gazdasági Gépgyár 3,1 százalékkal, a Tejipari Vállalat 3,3 százalékkal tcfcb anyagot használt fel á meg­engedettnél a harmadik negyedév­ben. Ezek a példák is bizonyítják azt, hogy még sok tennivaló van az anyagtakarékosság terén.­Különösen jelentős az imponí-, külföldről -behozott anyagokká; való takarékosság, mivel ipar. nyersanyagaink jelentős részét kül­földről hozzuk be. A vegyiparban mé| magas a pirit fajlagos felhasz­nálása. Ez a mi üzemiünkre, a Ti- szamenti Vegyiművekre is vonatko­zik, ahol a tervezett 376 kg. -kén helyett 410 kg-oí használtak f-el t tonna kénsav előállításéihoz. Pl. a a Tiszamenti Vegyürnűveknél az egész évi túlzott alapanyag felhasz­nálás 1200 tonna tónsav kiesését jelent. A Tejipari Vállalatnál fel­használt anyagtúllépésből 646 ezer forint értékű árut, vagyis 100 má­zsa vaiat leheteti volna termelni. A Központi Vezetőség megálla­pította, hogy azoknak az eredmé­nyeknek, melyeket az elmúlt évek­ben kivívtunk az ipar területén, felbecsülhetetlen szerepe volt a szocialista murkaversenynek. Azon­ban azt is megállapította, hogy ha­zánkban a szocialista munkaverseny még nem tölti be teljesen hivatá­sát, még gyakran formális éé a szer­vezése bürokratikus. Pl. legutóbb az Aprítógépgyár forgácsoló üze­mében tapasztaltuk, hogy a ver­senytáblán papíron ki volt füg­gesztve az összes dolgozok névsora és napi teljesítmény-százaléka, at­tól függetlenül , hogy a dolgozó tett-e egyáltalán vállalást, vagy sem. Az üzemben tehát ez a kimu­tatás jelentette a verseny értékelé­sét. A verseny ilyenfajta értékelése nemcsak az Aprítógépgyárban, ha nem inás üzemekben is megtalál­ható. Ez nem viszi előre a versenyt. Az ilyen és hasonló lélektelen, bü­rokratikus módszereket fel kell számolni és üzemeinkben élő. ele­ven páro-sversenyf kell kibontakoz­tatni. A dolgozók számtalanszor el­mondok, hogy ők igenis akárnak versenyezni és nem egyszer kérik, sőt követeli-; a műszakiaktól, hogy teremtsék meg számukra a verseny anyagi, műszaki és szervezési fel­tételeit. Iparunk műszaki színvonala emelésében döntő szerep vár mű­szaki kádereinkre, elsősorban a termelés közvetlen irányítóira. Ne­kik beül az új technika beveze­tésének élharcosaivá válni. Meg kell erősíteni az ipari üze­mek pártszervezeteit, a vezetőségek újjá választásánál olyan káderek­kel, akik képesek előrevinni a tech­nikai haladás ügyét. Ahhoz, hogy pártszervezeteink ezt a munkát sikeresen megoldjál:, szükséges, hogy a legkiválóbb mű­szakiakat — akik a párt politiká­jának megvalósításáért következe­tesen harcolnak — ugyancsak vá­lasszák be a pártvezetőségekbe. A pártszervezeteknek meg kell értet­niük minden dolgozóval, hogy n technika fejlesztése szocialista épí­tőmunkánk egyik kulcskérdése. Kálmán elvtárs beszéde további részében részletesen foglalkozott az ipar pártellenőrzésiével. u dolgozók érdekvédelmével, az újítások hely­zetével, a vezetés színvonala eme­lésének kérdésével, majd így fe­jezte be beszámolóját Elvtársak! Az előttünk álló fel­adatok nem könnyűek. A végrehaj tás során lesznek nehézségek, mi, kommunisták azonban az elmúlt évben már ennél nagyobb nehézsé­geket is legyőztünk Nem kétséges, hogy pártunk vezetésével és irányí­tásával ezt a feladatot is sikeresen végrehajtjuk! (A felszólalásokat lapunk követ­kező számában közöljük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom