Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-13 / 292. szám

1835 december 13. I SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Fokozatosan fejlődik megyénk egészségügye Az Egészségügyi és Szociálpolitikai Állandó Bizottság beszámolója a Megyei Tanács ülésén A Megyei Tanács ülése — mint Eredményesen dolgozik a cibakház! rostkikészítő telep arról már beszámoltunk — megtár­gyalta az Egészségügyi és Szociál­politikai Állandó Bizottság mun­káját.' A beszámolót ériről dr. Haufe István, a bizottság elnöke tartotta. Dr. Hauk István a beszámoló be­vezető részében ismertette azokat a nagyszerű eredményeket, amelye­ket új közegészségügyi intézmé­nyek létesítése, a régiek fejlesz­tése, az ipari és mezőgazdasági dol­gozók egészségügyi ellátásának ja­vítása terén elértünk, rámutatott arra, hogy mindez a dolgozók, a tömegszervezetek tevékeny közre­működésével történt s hathatós se­gítséget nyújtott hozzá a' Megyei Tanács, va'amint az. állandó bi­zottság. Ez utóbbi a mezőgazdaság egészségügyének fejlesztését, az egészségügyi osztály munkájának állandó ellenőrzését és az egész­ségügyi nevelést tűzte maga elé legfőbb feladattá; Az állandó bizottság a mező- gazdaság szocialista átszervezését nemcsak az egészségügyi ellátás javításával segítette, hanem azzal is, hogy behatóan foglalkozott a termelőszövetkezetek szociális alap­ja felhasználásának, a kiöregedett tsz tagok segítésének kérdésével is. A bizottság a turkevei, mező­túri, karcagi, kunszentmártoni gép­állomásokon, a kocsi, tilalmáéi, surjáni, tiszaszentimrei, kunmada- rasi, bónrévd és tiszaigari állami gazdaságokban és számos termék? szövetkezeti csoportban ellen­őrizte a dolgozók élelmezését, a a munlkásszál’ ásókat, a brigád- tanyákat. Ennek során javaslatot tett arra, hogy a nagyobb mező- gazdasági üzemekben kívánatos lenne üzemorvosi állás szervezése. A bizottság résztvett Tiszagyendán az emberi és szarvasmarihagüraő- kór kapcsolatát tisztázó nagy szű­rővizsgálatban s bekapcsolódott a Tisztasági Mozgalom szervezésébe is. Ellenőrizte a jászapáti, jászbe­rényi és turkevei egészségügyi cso­portok munkáját, a gyógyítás-meg­előzés, az anya- és csecssmővéde- lem, a közegészségügy és a jár­ványvédelem területén. A társa­dalmi szervek bevonásával brigád vizsgálta felül a megyei kórházat. A bizottság figyelemmel kísérte az üzemekben, így a Jászberényi Ap­rítógépgyáriban, a Fémnycmó- és Lemezáru Gyárban, a Törökszent­miklósi Mezőgépgyárban, a jász­apáti Vasipari KSZ közegészség­ügyi és munkásvédelmi intézkedé­sek végrehajtásét. Gondot fordít arra is, hogy a csökkent munkaké- peességú dolgozók foglalkoztatásét megfelelően végzik-e a mezőgazda­ságban és az üzemekben. A bizottság nagy súlyt fektetett a társadalmi munka kiépítésére. A létrehozott különféle albizottsá­gokba 150 aktívát vont be azok kö­zül, akik eddigi munkájukkal szép eredményeket értek el az egészség- ügyi munka terén. A területi ál­landó bizottságok munkáját is figyelemmel kísérte s megállapí­totta, hogy egyes helyeken, főként a községekben ezek nem működ­nek megfelelően, illetve egyáltalán nem fejtenek ki tevékenységet. E hibáiknak a megszüntetése azáltal lehetséges, ha a megyei és a helyi állandó bizottságok között szoro­sabb kapcsolat épül ki. Ugyan­akkor szükséges az is hogy a me­gyei állandó bizottság szcro'abban együttmúködiön a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával; Jó eredményekkel dolgozik a Dél­magyarországi Rostkikészítő Válla­lat cibákházi telepének lelkes kol­lektívája. A termelés vonalán biztosították az egyenletes teljesítést, s ennek eredményeként első félévi tervüket 110,2 százalékos, a harmadik ne­gyedévit pedig 104,3 százalékra teljesítették. ígéretüket is valóra váltották, sőt 134 mázsa jóminősé­gű kenderrostot gyártottak terven felül. Planicska László művezető tiloló- csoportja nagyrészt fiatalokból áll. Már eddig is bebizonyították, hogy a szorgalmasan végzett munka meghozza a sikert. Az élenjárók közé tartozik Polyóka Margit 120 százalékos átlagteljesítményével, amit 113 százalékos minőségi ered­ménnyel erősít meg. A tilolókések gyors ütései nagy ügyességet és figyelmet követelnek meg. Egy­másután kerülnek ki kezéből a sző­ke rostcsomók, melyeknek minő­sége jó munkáját dicséri. A fiatalok egymással versengve küzdenek az első hely elnyeréséért. Hegyes Ilona 135 százalékot telje­sít, Szalai Erzsébet 127 százalékos teljesítményével csak a minőség miatt szorult hátrább. Hasonló jó eredményeket érnek el az üzem más területén is. A törőgépnél a Petőfi-brigád 178, a préselőtenél Öze László és Tóth Balázs 150, a behord óknál Kiss Mihály és Nagy János 157, a legporosabb munkát végző Ferenczi János pozdorjahor- dó pedig 140 százalékos eredmény­nyel járul hozzá az üzem éves ter­vének teljesítéséhez. Nemcsak á termelés növekszik, hanem az önköltség is hónapról- hónapra egyenletesen csökken; Igaz, hogy ezen a téren a rossz út- v:szonyok miatt nagy a küzdelem, mert évenként több mint 100 000 forint kö’tségtöbbletet jelent a szál­lítás. Ha ezen segítenének, az üzemnek is, meg a szomszédban lévő Vörös Csillag TSZ-nek is igen súlyos terhet vennének le a vállá­ról. A munkásellátás terén akad egy­két tenn'való. Pl. szűk az ebédlő. \ porelszívóberendezés, a munká­sok egészsége érdekében, tölékete- •’'lésre vár. De tágasabb helyiségre volna szüksége az adminisztratív dolgozóknak is. „Kötelességem volt. . „iÄ Az egészségügyet közüggyé kell tenni Dr. Hauik István beszámolójához igen sokan szóltak hozzá. Nagynál Béla tanácstag, az egészségügyi állandó bizottság tagja (Jászapáti) az öreg termelőszövet­kezeti tagok szociális ellátásának biztosításával foglalkozott, majd rá­mutatott arra, hogy nagyobb figye­lemmel kell kísérni az állami gon­dozott gyermekek életét. Felszóla­lásának végén igen élesen emelte fel a szavát a részegeskedés elleni küzdelemben s elmondotta, hogy megfelelő íievelömunkával ezsn a téren szép sikert lehet elérni. Sebestyén János tanácstag, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöke (Szolnok) arra mutatott rá, hogy a beszámoló keveset fog­lalkozott az ipari munkásság egész­ségügyi és szociálpolitikái helyze­tével. Elmondotta, hogy aa ipari munkásság egészségügye jelentős fejlődésen ■ ment keresztül. Ezt pél­dázza az is, hogy amíg a múltban csak 20 000 dolgozó volt biztosított, ma a társadalombiztosítás kedvez­ményeit mintegy 100 000 dolgozó él­vezi a megyében. Javasolta, hogy a mezőgazdaságban — az iparhoz hason lóan — vezessék be az üzem­orvosi szolgálatot. A munkások egészségügy éneik fejlesztése mellett fokozni kell az ellenőrzést a me­zőgazdaságban és a kereskedelem­ben, mivel ezeken a területeken sok hiba van az egészségügy te­kintetében. Örömmel üdvözölte a részegség leküzdése ellen tett ja­vaslatot. Konti Janón tanácstag, a Kar­cagi Gépállomás igazgatója elmon­dotta, hogy az egészségügyi dolgo­zók kapcsolata nem mindig meg­felelő a dolgozókkal. Féld'át idé­zett erre vonatkozóan a karcagi kórház életéből. Luxai Jöttef tanácstag (Tiszasüly) arra hívta fel a tanácsülés figyel­mét, hogy sürgős intézkedés lenne szükséges annak érdekében, hogy Tiszssüiy község lakossága orvost kapjon,' Ez a kérdés már hónapok óta megoldatlan; P. Saabó Jástef tanácstag az emberi- és szarvasmairhagümökór- ral kapcsolatban végzett ellenőrzé­séről számolt be. Dr. Sarkadi Löt sió, a Megyei Tanács Kórházának belgyógyász főorvosa vendégként vsfct részt az ülésen. Megállapította, hogy nagy az előrehaladás az egészségügy te­rén. A további fejlődéshez szüksé­ges lenne, a megyei kórházban egy ideg- és elmeosztály, egy urológiai osztály és egy, a mainál nagyobb fertőző osztály létrehozása. Jász­berényben 12—20 ággyal meg le­hetne oldani a gyermekosztály kér­dését, Meztőturon fertőző osztály lenne szükséges. Az SzTK rendelé­seket is ki kellene terjeszteni Szol­nok téhermenteíitése érdekében. E téren csak a helyiség biztosítása a prdbléma, Dr. Léray József tanácstag, a Megyei Tanács Kórházának igaz­gató-főorvosa arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók — igen ke­vés kivétellel — lelkesen, nagy kö­telességtudással végzik felelősség- teljes munkájukat. A további fej­lődéshez az szükséges, hogy az egészségügyet közüggyé tegyék, hogy a társadalom aktívan bekap­csolódjon az egészség megőrzésé­nek munkájába. A felszólalások na dr. Hauk Ist­ván válaszolt; Az elmúlt hét egyik borongás délutánján Kengyelen tizenhét jó­kedvű nyolcadik osztá­lyos fiatal indult el ne­velőjével vasat gyűjte­ni. Hosszas keresgélés után valóságos kincses- bányát fedeztek fel. El­sőnek két elárvult, rozsdamarta csillére, majd két földbeásott tartályra, sínre és egyéb ócskavasra akad­tak. Vidám versengés­sel fogtak összehordá­sához. Közben izgatot­tan vitatták, hogy az első hely biztosításához a talált vas mennyisé­ge elegendő-c. A több­ség úgy vélekedett, hogy igen. A jókedvűen végzett munka közepette söté­tedni kezdett. A fiúk és nevelőjük az összehor­dott 8 mázsa vas mel­lett tanakodtak, hogyan k-rül a zsákmány a tá­voli iskola udvarára. Az osztály három DISZ-tagja közül So- modi László vállalko­zott arra, hogy kerék­párral bemegy a faluba és kocsit keres a dél­utáni munka gyümöl­csének be fuvarozásár a. A várakozás közben sötét, ködös este lett. A hideg kezdte próbára tenni a pajtásokat. Sze­rencséjükre a közelben nád- és szalmarakás volt, abból tüzet gyúj­tottak, s annak melegé­nél már vidámabban várták a kocsit. Az egyik fiú zsebéből elő­került a szájharmoni­ka, s így a „tábortűz” mellett vidám nótaszó hirdette, hogy itt úttö­rők várakoznak. Este 7 órára a kocsi még nem érkezett meg. A gyermekeket vezető nevelő is kezdett türel­metlen lenni. — Késő van, indul­junk haza, pajtások — adja ki úttörőinek az uisitást. Többen kérlel­ték: — Ne még, várjunk még. — Ha itthagyjuik a va­sast, lehet, hogy holnap­ra semmi sem lesz be­lőle, mert elviszik — mondták többen is bá­natosan. Végül is azzal a meg­állapodással, hogy ko­rán reggel kimennek és behozzák a zsákmányt, elindultak haza. Az érv hatott és otthon meg­nyugodva feküdt le mindenki. Este fél 11-kor eré­lyes kopogtatás hallat­szott a nevelő ablakán. — Ki az kérdezte. — Somodi László va­gyok, hoztuk a vasat. Igen, Laci addig járt, asmig talált egy fuva­ros*, akivel a vasat be­szállították az iskolába. — Miért tetted ezt, Laci? — Kötelességem volt, bennem bízott az osz­tály és nem lehetek méltatlan a fiúk bizal­mára. En még hozzáteszem, azért: mert Somodi László DISZ-tag és tudja, hogy a DISZ- tagsági könyv kötelez. PALOTAI MIHÁLY úttörő csapatvezető Kengyel A „József Attila olvasómozgalom“ és könyvtárosaink Életfogytiglani börtönre Ítélte a megyei bíróság ifi. Bulyáki Istvánt A DISZ Központi Vezetősége és a Népművelési Minisztérium ha­tározata értelmében november hó 15-én országszerte megindult a Jó­zsef Attila _ jelvényszerző cávasó- mazgalom. A mozgalom célja, hogy kiszélesítse ifjúságunk soraiban a rendszeres olvasók táborát, s ezen keresztül fiataljainkat műveltebb igazatob hazafiakká, a szocialista társadalom öntudatosabb és hozzá­értőbb építőivé tegye. A mozgalom­nak a DISZ-szeryezetek megerősí­tését is keil segítenie. Oivasómoz- galmunk egyik méltán jelentős fel­adata, hogy ifjúságunkkal rnind- szélesebben megismertesse a nagy proletárköltő, József Attila életmű­vét, alkotásait. A mozgalom színtere a DISZ alapszervezet. Ez azt jelenti hogv a mozgalom szervezésében és le­bonyolításában a DISZ-tagok, a DlSZ-szervezetek járnak az élen. A mozgalom elsősorban a mun kés­és parasztflataloka-a épít, számít azonban a diákifi óság és a ma még szervezeten kívül álló ifjúság lösz- vételére is. A mozgalom DISZ jel­lege nem jelenti és nem is jelent­heti azt. hogy csupán a DISZ fel­adata a szervezés. Az olvasómozgalomban né'lfcü'öz- ' eteti en a népművelés munkásai­nak. első-orban a könyvtárosoknak kezdeményező, lelkes munkája, A OlSZ-szervezetek mellett nagyrészt könyvtárosainkon múlik az olvasó- mozgalom sikere. Könyvtárosaink nagy része lelke­sen. szeretettel végzi munkáját. A József Attila jelvényszerző olvasó- mozpa’om sikeies véghezvitelébe? azonban a telkes munka mellett más is szükséges. Szinte általaim4 tapasztalat, hogy a DlSZ-szerveze- !ék és a könyvtárak kapcsotata nem elég erős sőt sok helyen egyáltalán nincs kapcsolat. A mozgalom nem ’ iáhhat eredménnyel a kapcsolatok rendezése és megerősítése, megfe­lelő együttműködés kiépítése nél- küh Könyvtárosainknak a mozgalom egész folyamán messzemenő segít­séget kell nyújtandók a DlSZ-szer- vezetek számára. Miiben álljon ez a segítségnyújtás? Legelsősciöan abban, hogy biz­tosítják azokat a könyveket, mélye­ket a mozgalomban résztvevőknek el kell olvasniok. A letéti nép­könyvtárakban esetleg nincs ele­gendő példányszám, vagy előfordul­hat, hogy a kérdéses könyvekből egy sincs meg. Szükséges, hogy a megyei könyvtár és a járási könyv­tárak, amennyire ez lehetséges, ki­egészítsék a jegyzéken szereplő- könyvekkel a letéti népkönyvtárak könyvállományát. A mozgalomban résztvevők je­lentős része az üzemi, szakszerve­zeti könyvtárakban keresi majd a könyveket. Az üzemi bizottságok a rendelkezés ükre álló kulturális alap 20 százalékán, melyen könyvet kel] vásárolnlok, főleg a József Attila oivasómozigalom 'jeeyz tikén szerep1« könyveket szerezzék be. — Üzemi könyvtárosaink fokozottan vegyék igénybe az állami közművelődési könyvtárak segítségét. Járási, vá­rosi könyvtárosaink pedig minden segítséget adjanak meg az üzemi könyvtárosoknak; A könyvtárak persze nemcsak az­zal segíthetik a mozgalmat, hogy úztosííják a szükséges könyvanya- got. A DlBZ-szervezettel való kapcsolat megteremtésén túl segí­teniük kell az olva-ómozgahni fele­lősöket is. Nagyrészt az olvasó- mozga’mi felelősökön múlik, hogy a település, az üzem. a gépállomás vagy az iskola fiataljai milyen mér­tekben kancsolódnak be a moz- "a’orrba. hányán és hogyan küz­denek a József Attila-jelvény meg­szerzéséért. Minden rendelkezésre álló esz­közzel propagálni kell a mozgal­mat könyvtáirosainkpak. Rendezze­nek minél több kiállítást az ajánló könyvjegyzék irodalmából és álta­lában az ifjúsági irodalomból. Szer­vezzenek könyvismertetéseket, an- kétcfcait. Különösen fontos a köte­lező olvasmányok ankétjének meg­szervezése. A színes plakátok, falújság cik­kek, a hangoclbemondó, a moz­galomban való részvételre felhívó nyomtatott, vagy sokszorosított könyvielző, a mobilban felhasznál­ható diakép és a propaganda sok más eszközli és módszere igen hasz­nos segítséget nyújthat. Kívánatos lenne, ha a megyei sajtó és rádió is foglalkoznék a József Attila jelvényszerző olvasómozgalommal. A mozgalom sikere érdekében kölcsönző könyvtárosaink nagyobb igényességgel végezzék munkáju­kat Az olvasómozga1 om harc a jó könyvek, a jó — elsősorban szo- ciatisla-realista-irodalom alkotásai­nak fokozott alvastatásáént, harc a nonyvairod alomnak az ifjúság kö­réből való kiszorításáért. A DISZ-szervezeteknek iS köte­lességük, hogy segítsék a könyvtá­rak munkáját. Szervezzenek új ol­vasókat, rendszeres könyvtárláto­gatókat, segédkezzenek a könyvtár rerdbentartásátoan és töreked jenek arra is, hogy társadalmi segítséget nyújtsanak a könyvtáraiknak új könyvek beszerzésére. Ezt a DISZ- szervezietek, az olvasómozgalom kü- 'őnösen elő tudják segíteni. Pél­dául irodalmi estek, vagy más ren­dezvények bevételeit felhasználhat­ják erre a célra. Legyen valamennyiünk közös munkájának eredménye az. hogy a fiatalok ezrei gyarapodjanak tu­dásban, emberségben s váljanak a szocializmus ügye odaadó kato­náivá. Sági Pál, a megyei könyvtár munkatársé Tegnap délelőtt a Megyei Bíró­ság Danko tanácsa ítéletet mondott ifj. Bulyélkl István és társai ügyé­ben. A hét napig /tartó tárgyaláson tulajdonképpen a szocializmus erkölcseitől idegen, a rotha­dó kapitalista erkölcs ült a vádlottak padján. A kapitalista er­kölcs ezen a tárgyaláson fizikai ér­telemben is megjelent idős és iíj. Bulyáki István személyében. Mit mond az apáról a bírósági ítélet? Azt, hogy egész életében a pénz­szerzés, a spekuláció, a meggazda­godás vágya vezérelte. E közben teljesen megfeledkezett apai köte­lességéről. Az anya, aki nem ült a vádlottak padján — de aki egész biztosan nem mert volna szembe­nézni Nemes Erzsébetnek, fia áldo­zatának gyászfejkendős édesanyjá­val 7-r tulajdonképpen mégis vád­lott volt ezen a tárgyaláson. Ez az anya egész életében a maga önző öröméi után futott, fiát az utca ne­velte. Csodálatos-e, hogy ettől a két szülőtől olyan fiú került ki az életbe, aki 23 éves korára odáig züllött, hogy egy rendbeli halált okozó erőszakos nemi közösülés, illetve ezeknek kísérlete, könnyű testi sértés, társadalmi tulajdon ellen . elkövetett bűncselekmények miatt most életfogytiglan tartó börtönbüntetést kapott? A társadalom elleni bűntett szemlélete Bulyákinál és társainál abban érvényesült; a nő csak arra való, hogy az ösztönöket kielégítse. Tipikusan kapitalista szemlélet ez, amely a nőt lenézi, megveti és nem lát benne teljesértékű, egyen­rangú embert. A bírósági ítélet hivatkozott ar­ra az óriási változásra, amely a mi társadalmunkban a nők helyze­tét jellemzi, amely magasra emelte a női egyenjogúságot és éppen ezt hangsúlyozta legjobban Bozsó La­jos büntetésének kiszabásánál. Bo­zsó Lajos lényegében a bűntettek szel’emi irányítójává vált, Bozsó lakásán zajlottak le azok a bűncse­lekmények, amelyek a vádiratban felsorolt esetek jelentős részét 'ké­pezik. Éppen ezt vette tekintetbe a bíróság, amely Bozsót B. Nagyhoz és Bogihoz viszonyítva, súlyosab­ban büntette. Bozsó két és fél évi börtönt kapott, B. Nagy István két évit, Bagi András pedig egy évit. És ennél az utóbbi ítéletnél kell beszélni arról a szellemről, amely a mi igazságszolgáltatásunkat át­hatja. A régi rendszer osztálybíró­sága szegény és gazdag között nem egyformán mérte az igazságot, de akár szegényt, akár gazdagot ítélt el, csak megtorolt. A mi bírósá­gunk is megbünteti a társadalom ellen vétőket, de itt nem a meg­torláson, hanem a dolgozó ember megmentésén, átoevelésén van a hangsúly. Az ítélet különösen Bagi András esetében hangoztatta ezt az elvet, Bagi olyan ember, hogy gyenge jelleménél fogva keveredett bele ebbe a társaságba és bukott el, Az ítélet hangsúlyozza azt a hitet, hogy Bagi András tanul az esetből és megváltozik. Ennek az előlege­zett bizalomnak a legszebb bizonyí­téka, hogy Bagi Andrást a bíróság szabadlábra helyezte. Id. Bulyáki Istvánt 5 hónapi bör­tönre és 3000 forint pénzbüntetésre ítélte a Megyei Bíróság hamis ta­llózásra való rábírás miatt, Abonvi Antalt pedig bűnpártolás miatt 8 hónapi börtönre. Az ítélet ellen Bagi kivételével valamennyi vádlott fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Akárho­gyan is dönt a Legfelsőbb Bíróság, ez az ügy erkölcsi tanulságán mit- sem változtat. Ez pedig az, hogy harcolnunk kell a kapitalista er­kölcs még meglévő maradványai ellen, melyek rombolnak, bűnöket szülnek. Azok pedig, akik olyan súlyosan vétenek a mi erkölcseink ellen mint ifj. Bulyáki István, nem kerülhetik el a legsúlyosabb bün­tetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom