Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-04 / 285. szám

1955 december 4. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Takarékoskodjunk áss import anyagokktú Új eljárásokkal csökkenti a fenyőfa felhasználását a Kisújszállási Ládagyár A kisújszállási tanácsház épülete ^alakult, döntően clrcífezárból feé­mögött szerényen (húzódik meg a ládagyártó üzem. Eredményedről, munkásainak helytállásáról keve­set hallottunk eddig, pedig figye- lemrajiéltó az igyekezet, amellyel a népgazdaság érdekeit szolgálják. Ezt 'bizonyítja az is, hogy a tanács vállalatai közöl egyedül lett „él­üzem“ megyénkben. Ebben az évben tervük szerint 40.000 darab zöldséges ládát készítenek. Ehhez igen scfk deszka kellene, mégpedig fenyőáru, aimi teljes egészében drága áron kül­földről kerül hozzánk. Itt azonban a ládák készítéséhez 50—9« száza­lékkal kevesebb deszkát használ­nak fél. Mégpedig úgy, hegy a ládáknak csak a váza a fa, az ol­dalfalak nádból vannak, ez viszont bőségesen tértim hazánkban a ta­vak partjain, a folyók holtágaiban. A szükséges faváznak is csak miaimfcis része az import anyag. Nagyszerűen felhasználják erre az építkezésekről kikerült s ott már alkalmatlanná vált zsaluzóanyagot A még ebből megmaradó gyártási hulladékot sem tüzelik el, hanem az export szállításra menő gyü- mölcsfaládák álját készítik el be­lőle. Ezekből az úgynevezett „hol­landi lemezekből1’ csaknem 30 ez­ret gyártottak eddig, 50 százalékos fenyői amegtakarit ássál. Nemrégiben újafab nagyjelentőségű kísérletet fejeztek be — mellyel országos méreteikben nagymérték­ben csökkenthetik majd az épít­kezések a mezőgazdaság faanyag- íelbasználását. 1952-ben, amikor a vállalat meg­szítebték a ládalkat. Ez azonban nem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket snetn használták tovább. A felvásárolt cirolkszár — igen nagy mennyiségben használatlanul hevert ezután. Sok pénz hevert benne. A vállalat igazgatója és műszaki vezetője azonban nem nyugodott meg ebben s újabb, fel­dolgozási lehetőséget keresett, mely- lyel megszabadulhatnak az össze­hordott nyersanyagtól. Megpróbálták a mezőgazdaság­ban alkalmazni a ciroksxárból készült pallókat. A patent anevedéshez — ugyanis a melegágy kereteiket fából készítik általában. A fa azonban itt hamar tönkremegy, fikorhad és sokszor egyszeri használat után el léhét dobni. Ennyit a cirokszánpalló is kibír, s ha már átvesz, nem fa­anyag vész el. Gorázs Lajos mű­szaki vezető mint apailókat készít­tetett és ajánlotta a tonmedőszö- Vebkezetetenek, állami gazdaságok­nak. A korlátlan mennyiségben vásárolható új anyagot kaptak a gazdaságok vezetői s szíveden vet­ték a palántaneVc'lőkhöz. Kétség­telenül bevált erre a célra. Az újabb terület, ahova eredmé­nyesen lehet felhasználni a cirok- szárpadlót, az építőipar. E'öször a felvonulási épületeken alkalmaz­ták. Tetemesen csökkent így a fel­vonulási költség, jó szigetelő, tar­tós anyag lett s azóta már kötelező használni, az ideiglenes épületek­nél: Az utóbbi időben eredményesen próbálkoznak vele állandó Jellegű III m II l MWUll—Ilin ....... ép ítménynél is, s ez a ládagyár ve­zetőinek az érdeme. Kisújszálláson éppen egy fiú-diákotthont bővítet­tek a közelmúltban. Az építésve­zetőt megkérték a ládagyáriak, hogy próbaképpen alkalmazza a zsaluzáshoz a cirokszárból gyártott pallókat. Mint minden újtól, ettől is idegenkedtek, de egy kisebb rész betonozásánál csak beállították zsalunak. A kísérlet nem várt eredménnyel járt. Zsaluzásra is jó s azóta egyre szélesebb körben kezdik' használni erre a célra. Közlekedési Építő Vállalat, a 26-0.5 sz. Sztálinvárosi Építő Vállalat egyre nagyobb ren­deléseket ad a Iád agy árnak. Nem véletlen ez. Lényegesen gazdaságosabb az építés, amellett, hogy ez az újfajta fapótló anyag könnyebben is hozzáférhető. E-gy köbméter cirokszérpalló ára tob. 200 forint. Egy köbméter zsaludészka pedig 720 forintba kerül. Ez az egyik oka annak, hogy nuár 100.000 négyzetméter rendelés történt s napról-napra újabb igényekkel lépnek fel az építőiparból. így újabb lehetőség nyűt nemcsak a meg'évő cirokszár értékesítésére, hanem folyamatos gyártására is. A vállalat példamutatóan jár elől az értéktelennek látszó anya­gok hasznosításában, a hulladék feldolgozásában s jó lenne, ha mi­nél több helyi ipari üzem kezdemé­nyező lépéseiket tenne — a kisúj­szállásiakat követve — a helyi tartalékok feltárására. Kiss József Egy este a kisújszállási pedagógusok között emrég Kisújszálláson töltőt, tem egy napot. Ha jól emlék­szem, éppen péntek volt. Járlcáltam az esti órákban a főutcán s arra lettem figyelmes, hogy a gimná­zium ablakainak nagyrésze villany­fényt sugároz az utcára. Este nin­csen tanítás. Ugyan miért akkor ez a világosság? Bőven volt időm, ezért benyit Ot­tóm a kapun azzal a szándékkal, hogu megnézem, mi is folyik az esti órákban a tantermekben? A hivatalsegédtől érdeklődtem előbb, aki tudomásomra hozta, hogy a földszint három tantermé­ben azoknak a számára tartanak órát a tanárok, akik a városból, vagy a környékről részt vesznek a gimnázium tananyagának levelező oktatásában, Embernyi ember már mind, ki itt, ki ott dolgozik nap­közben, este pedig tanul, gimná­ziumot végez. A tornaterem felől harsány és szinte a diákokét is felülmúló vidámság, kiabálás fogadott. A ta­nárok vették birtokba ezen az estén a tornatermet, s éppen kosárlabda­mérkőzés folyt. A csapatot a peda­gógus szakszervezet szervezte s a két testnevelési tanár véleménye szerint nem sok kell hozzá, hogy a tanárokból alakult csapat elérje a megye kosárlabda csapatainak szín­vonalát. Szükséges lenne azonban, hogy a fiatalabb tanárok közül töb­ben bekapcsolódjanak a szakszer­vezeti sportéletbe, A tornateremből Kovács József énektanár vezetésével a második emeleten lévő zeneterembe mentem fel. Egy kis szalonzenekarral talál­koztam itt. A tűzkeresztségen már átesett ez a tanárokból alakult ze­nekar. Most Schubert, Verdi, Husz- ka és Kálmán Imre műveit tanul­ják, készülnek a decemberben meg­rendezésre kerülő hangversenyre A zenekarnak csaknem minden próbáján ott van Borók Imre, a népfront bizottság elnöke, segíti, támogatja a munkát, s nemkülön­ben a városi tanács vezeteti is min­den segítséget megadnak a taná­rokból alakult zenekar eredményes működéséhez. T\ esőre járt már az idő, mikor a zenekar befejezte a próbát. A klubtermet látogattuk meg ez­után. Itt a fiatalabb tanárok aszta­litenisz játékkal szórakoztak. Egye­lőre még csak hetenként kétszer látogatják a hlubtérmet, az idő azonban égyre hidegebbre fordul s nemsokára már vasárnap is nyitva lesz^a helyiség, hogy szórakozási le. h. tőséget találjanak maguknak a gimnázium pedagógusai. így telik el egy péntek este a kisújszállási gimnáziumban. A ta­nárok hálásak a szakszervezetnek és az iskola igazgatóságának, amiért lehetőséget teremtett számukra a kulturális és sportélet területén, s családias jellegű szórakozáson ke­resztül fogja össze a tanács, vala­mint a város iskoláinak fiatal és idősebb dolgozóit. • ——j -~5 A jászberényi járás szarvasmarha-tenyésztői kétnapos tapasztalatcsere értekezletet tartottak A szarvasmarhatenyésztésnek ré­gi hagyományai vannak a Jászság­ban. Az ottani termelőszövetkeze­tekben évről-évre javul az állo­mány minősége. A nemrég megtar­tott országos tanácskozáson a leg­kiválóbb szarvasmarhatenyésztők elmondták módszereiket, eredmé­nyeiket. Ebből kiindulva a jászbe­rényi járás szarvasmarhatenyésztői december 1-én és 2-án a jászjá- kóhalmi Béke Termelőszövetkezet­ben kétnapos tapasztalatcsere-érte- kezl’test tartottak. Megtárgyalták az országos tanácskozás határozatai­nak a Jászságra vonatkozó részét. A résztvevők megtekintették a Béke Termelőszövetkezet szarvas- marhaállományát, mely a járás leg­jobb törzstenyészete. A tehenészek elmondták milyen módszerekkel dolgoznak. A kétnapos tanácskozás eredmé­nyeképpen a jásabérényi járás szarvassmarhatenyésztöi a követke­ző felajánlást tették. A jelenlegi 5,6 literes istállóátlagot április 4-re 7 literre emelik. Hat termelőszövet­kezetben bevezetik a mesterséges borjúnevelést. Ugyancsak április 4-ig húsz női dolgozót szerveznek be az állattenyésztésbe. A nők főleg a növendékálíatckat gondozzák. A tanácskozás részvevői ezenkí­vül megfogadták, hogy minden te­nyésztésre alkalmas növendékbor- jút felnevelnek, s jövő év tavaszáig 25 tenyészbikára kötnek nevelési szerződést. A jászberényi járás szarvasmarhatenyésztőinek kétna­pos tapasztalatcsere értekezlete méginkább hozzájárult ahhoz, 1 hogy a járás állattenyésztése minőségi­leg tovább javuljon. Határozat a tefuíalványok kiadásá­ról Az 1956. év I. félévre szóló tej­utal ványekat a következő napokon kerületenként adja a Szolnok Vá­rosi Tanács Kereskedelmi Osztálya a Tanácsházán. A III. kerület lakói részére de­cember 6-án és 7-én; az V. kerület lakói részére 8-án és 9-én; a VI/2: kerület lakói részére december 12- én és 13-án; a VII. kerület lakói ré­szére december 14-én és 15-én; a VIII. kerület lakói részére december 16-án és 17-én. a IX. kerület lakói részére december 19-én és 20-án; a X. kerület lakói részére december 21-én és 22-én. Kertváros lakói ré­szére december 23-án. I kerület la­kói részére december 27-én. A Tanács Kereskedelmi Osztálya felhívja a dolgozóik figyelmét, hogy a kitűzött napokon vegyék át a tej- utalványt, mert elmaradás esetén csak december 28-a után kaphatják meg. A jogosultak a személyi igazol­vány, illetve terhesgondozási könyv felmutatása mellett kaphatják meg a tejutalványt. A II., IV. kerület fogyasztói to­vábbra is az utca megbízottaktól kapják meg az utalványt. Megkezdődött az őszi vadászat Szolnok megye csaknem százezer hcldnyj vadászterületén a napok­ban megkezdődött az őszi vadászat. Tizenöt vadásztársaság több mint 1200 tagja cserkészi ezekben a he­teikben a Jászság és a Kunság vad­ban bővelkedő erdeit, szántóit és vizei t. Már az első napok haj tóvadá­szatai is igen szép eredményekkel végződtek. Csaknem tízezer nyulat és 876 fácánt lőttek a vadászok. A jászlad! in yi Társaság hajtóvadá­szatán például ezer nyulat és nyolcvan fácánt ejtették el. A jövő héten megkezdődik az ólő- vad-fegás is. Hatalmas, ezer mé­ternél hosszabb hálókat feszítenek ki a vadászok. Az eifogott élő nyu- lak, fácánok és foglyok nagyrészét exportálják, másrészét pedig a vadban szegény megyék kapják meg továbbtenyésztésre. Az évről-évre megismétlődő haj- tóvadászatok és élővad-fogás mel­lett tervszerűen fejlesztik a megye vadállományát. Az első ötéves terv időszakéban például kereken há­romszorosára növekedett a vadál­lomány. Jelenleg Szolnok megye adja az ország vadexportjának je­lentős százalékát. A megye vadá­szai ezévben harmadszor —■ és immár véglegesen — elnyerték a minisztérium vándorzászlaját, ame­lyet a vadgazdálkodásban legjobb eredményt elért megye számára alapított. Egyébként ebben a me­gyében működik az ország első és második legjobb vadásztársasága is —1 Kenderesen, illetve Turkevén ■— 1960-as tervüket is teljesítették már. Az őszi vadászat megindulásával egyidejűleg megtörténtek az elö- kérzületek az értékes vadállomány átteleltetésére. Az idén 1200 holdon termeltek kukoricáit, napraforgót, szénát és egyéb takarmányt. Ezt a vadaik téli etetésére fordítják majd. Minden kétezer holdon egy- egy védett etetőt állítanak fel a vadászok. A napokban különben elkészült Szolnok megye első nagyobbtávlatú vadfejlesztési terve. Eszerint a má­sodik terv időszakában a megye vadállománya kétszeresére növek­szik, ezen belül a fácán éls a fo- golyállomány a jelenleginek éppen nyolcszorosa lesz III. Ha nincs osztályhareos agitáció a pártszervezet részéről, hát agitál­nak ehelyett a kulákok — a maguk javára. A gaboaiaibegyüjitésmól esett meg, hogy lábra kaptak a kötele­zettség teljesítését ellenző hangok. Azt, hogy honnan indult el a szél, nem sikerült leleplezni. A vezető­ség csak akkor szánta iá magát a harcra, amikor a körülmények kényszeritettéik erre. A beadást el­végezték annak rendje-modja sze­rint, de tovább nem menték, hol­ott erélyesen kellett volna kiku­tatni a káros hangulat eredőjét. De ezt elhanyagolják minden alkalom­mal. Csak a fejüket kapkodják a szövetkezet vezetői, amikor megin­dul a pusmogás, addig azonban so­hase jutnak el, hogy elevenre csör- dítsenek. így aztán szinte állandó a nyugtalanság. Lesz is nyugtalan­ság mindaddig, amíg nem teremte­nek itt rendet radikális határozott­sággal. Elöljáróban említettük, hogy a rokoni szálak, baráti kötelékek ösz- szefonódása mennyire bonyolítja a szolnoki határ parasztságának osz­tály-tagozódását. Olyan itt a réte­geződé®, mint a hegyeké. Ezért ne­héz itt az oiztályharc, ezért kell ide megkeresni á speciális mód­szereket: A feladat itt nagyobb, mint egyebütt, alaposabb hozzáér­tést kíván, mert az embereket na­gyon érzékennyé tette a rokont összefonódás. És mivel széleskörű az atyafiság, a becsületes eenibvT©k- bsn is erő« a hajlani a megalku­vásra. A többi között ezek a legfonto­sabb okai annak, hogy a kulákok elleoh*tték az Uj Élet termelőszö­vetkezetet. Mindenki tudja a szövetkezetben Papp Józsefről, hogy 'becsületes ember. 13 hold földdel .lőtt a kö­zösbe, tehát középparaszt volt. Ha­marosan kitűnt szorgalmával, kö­GERENCSÉR MIKLÓS: KÍGYÓK MEÍE telességtudó pcratctsságával. Ezt az odaadást nagylelkűéin viszonozta a tagság, megválasztotta brigádveze­tőnek. 54 éves, sok jó mezőgazda­sági tapasztalattal rendelkezik, eze­ket igyekezett hasznos itató a szö­vetkezetben is. Amit reá bíztak, hibátlanul elvégezte. Úgy gondolták a kommunisták, hogy méltó a párt­tagságra, fel is vette a pártszerve­zet tagjai soraiba. De az élet nemcsak munkából áll. Aki feddhetetlen a dologiban, nem biztos, hogy egyéb dolgokban is talpig helyt áll. Fapp Józsefnek sok kutak barátja van, sőt a saját rokonságában is akad nagygazda. Ez az a kényes pont, ahol az em­berek leginkább hajlamosaik a meg­alkuvásra és Olyasmire is képe­sekké válnak, amire semmiképpen se vállalkoznának, ha tárgyilago­sak tudnának maradni. Papp Jó­zsef egyike lett azoknak a befolyá­sos tagoknak, akik a kukkok fel­vételét szorgalmazták. Kovács Pál, S. Papp Tamásné és még többen az ő patranáláséra írhatták alá a belépési nyilatkozatot. Nem tudott ellen,tálini a megújuló könyörgé­seknek, meghatódott a szomszéd, ismerés kuiékok siránkozásán. El­felejtette, hogy tagja a pártnak, s elfelejtette az ezzel járó kötelessé­get. Ez, akárhogy mérlegeljük, sú­lyos vétek a párttal szemben. Nem mentség az sem, hogy kevésbé kéozaitt, hogy nem tudja kellően mérlegelni az ügy politikai jelen­tőségét Ha ő így cselekszik párt­tag létére akkor mit várjunk a pértonkívüli kőzépparasztoktól? Szálmos tény igazolja, hogy Papp József pártfogolja a szövetkezetbe felvett kutak Okit s jogtalan elő­nyöket biztosít számukra. Az egyik kutak, aki támogatását élvezi, ifj, Tűni látván. Ez a Túri állítólag megszűnt kutaknak lenni, mert anyja harmincholdas birtokát be- taigosíitottéJk Kőtelken, apja pedig felajánlotta az államnak 36 hold földijét a szolnoki határban. Dehát nem marad-e birka a birka, ha le­vágják a bundáját? A változás nem számít semmit, aki kutaknak született, Ikulák marad holta nap­jáig, mint ahogy a vércse sem ved­lik galambbá soha.­Kiderült a múítévi zárszámadás­kor, hogy 673 munkaegység van ifjú Túri javára írva. Ezen min­denki meglepődött, mert a szám aránytalanul magas vont a többi állatgondozóéhoz képest. Ráadásul az Is megesett, hogy Túrit hetekig más helyettesítette, mert beteges­kedett. És azok. akik nálánál töb­bet dolgoztak, mint Bucsi Lukács is, még az ötszáz munkaegységet sem érték el, Mindenki tudta, hogy Turf brlgádvezetője jóvoltából szedte m?ig magát a többiek rová­saira, mégsem tették szóvá a dol­got. Az idén még cifrább a hely­zet. A kuiákfi nem dolgozott eaész esztendőben betegségére hivatkoz­va, erre kijárta a brigádvezotőle. hogy megkapja a múlt évre beírt munkaesvségmeunyiséa felét. Az pádig 331.5 munkaegység, vagyis majdnem annyi, mint a növényter­mesztési brigád azon tagjának, aki egész esztendőt hiánytalanul végig doleozta. Amint létezik a szövetkezetben messzemenő támogatásban része­sülnek a kalákák. Nem is rossz; kibújni a koietezettiségek alól, gyű­lölködést szítani a szövetkezet tag­jai között, máköaben rajtuk élós- ködnek, lopni a napot, szidni a de­mokráciát — és úgy élni henyélve, mint a kiskirály. Ezek után csöp­pet sem lehet azon csdálkozm, hagy a kulákok nagyobb tüleke­déssel igyekeznek a szövetkezetbe. Túrinak különben a hangja is nagy, mivel maga mögött tudja a brigádvezetőjét. Juhászra van szüksége a szövet­kezetnek, rá is akadtak egy jó szakemberre, de ennek lakás kel­lett volna a juhok szállása mellett. A legmegfelelőbb helynek az a ta­nya bizonyult, amelyikben ifj. Túrj lakik. Utasította az elnök, hogy költözzön át egy másik tanyába. Az a másik tanya kulélké volt, név szerint Bozsó Ferencé, de a tagosításnál a szövetkezet tulajdo­nába, került. Egyik holló nem vájja ki a másik szeméi, hogyan is fog­lalhatta volna el hát Túri kulslk- társáinak a hajlékát? Megtagadta a hurcolkodást, annál is inkább, mert a brigádvezetője Is neki adott igazat, ahelyett, hogy a szövetke­zet érdekeit védelmezte volna. így aztán kútba esett az egész terv, le kellett mondani a juhászról, akire pedig igen nagy szüksége van a szövetkezetnék. A csoportgyűiés sem tudott a helyzeten változtatni, belenyugodott a tagság most is, mint már annyiszor a kutak szem­telen akaratoskodásába. Már másutt is megemlítettük, hogy a tagság hidegvérrel bele­nyugszik az igazságtalanságba, soha nem hoz erélyes döntést. Nagyjá­ból azért van ez így, mert a cim- boraságot senki nem akarja meg­sérteni. „Minek szerezzünk ma­gunknak ellenséget? — vonják meg egyesek a váltakat zárkózot­tam iii is» hipuann a puszta látszóla­gos nyugodalma* egyetemes csöndje mögött, Zörejek, ricsajok nélkül zaj-liik az étet, napokig hang se hallatszik — és az élet mégsem egyszerű itt; Ellenkezőleg, nagyon is 'kuszáit, megismeréséig, visszás­ságainak felszámolásáig még igen sok a tennivalónk. Amikor arról beszélünk, hogy a lagymatag elné­zés miatt tisztasága, becsülete, mi több, jövője került kockára a szö­vetkezetnek. szólni kél] a felelős­ségről is. A felelősség természete­sen a szövetkezet valamennyi be­csületes tagját terheli, de elsősor­ban a kommunistákat. — Tőlük várja el a párt a legerélyesebben, hogy vigyázzák, erősítsék a ter­melőszövetkezetek sorait, hogy kö­nyörtelenül lépjenek fel bármilyen támadással szemben. Vannak az Uj életben harcrakész párttagok: Ron­tó Béla, Tugyi Lajos, Bucsi Lu­kács, Kovács Istvánná, meg a többi eivtánsak. Ha ők összefognak, hamarosan helyreáll a rend. Amikor a szövetkezetben jár­tunk, azt mondták a jelenlévő kommunistáik: a pártszervezet cé­lul tűzte ki, hogy meggyőzzék a tagságot a kulákok eltávolítására: Bében segíteni kell. segíteni pedig a városi pártbizottság és a városi tanács vb. tud a legtöbbet, Elkel az összefogás, a felsőbb párt­szerv ébersége. Ki kell menni a földekre, a tanyákra, ott kell igaz­ságot tenni, segítve a szövetkezet kommunistáit. Persze, az erélyes intézkedésnek nem szabad türel­me tlensésgel járnia. Csak türelem­mel, talpraesett érvekkel lehet megmagyarázni törekvésünk igaz­ságosságát. Azt kell velük meg­értetni, hogy a kutak nekik akar rosszat, amikor a termelőszövet­kezet ellen áskálódik, akár kívül­ről. akár belülről. Az ellenséggel szemben pedig ne legyen pardon. Úgy kell őket ki- penderíteni. hogy soha többé ne merjenek szemet vetni a. termelő­szövetkezetre. (Vége.)-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom