Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-28 / 305. szám

VII. évfolyam 305. szám Ara 50 Hllér 1955 december 28., szerda MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A bírálat és önbírálat néhány elvi kérdése (2. o.) DISZ hírek (2. o.) Eladott búzafeleslegért — motorkerékpár (3. o.) Hírek, sporthírek (4. o.)-------------------- X Á Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán Moszkva (TASZSZ.) A Sző- Legfelső Tanácsának üléstermében vétség! Tanács december 21-én 9 összeült. (MTI.) órakor a Kremlben a Szovjetunió S Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának december 26-i ülése Moszkva (TASZSZ.) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Nem­zetiségi Tanácsa december 26-án 11 óraikor a nagy Kreml palotáiban összeült. A küldöttek meghallgat­ták A. M. Szafron óvnak, a Nemze­tiségi Tanács Költségvetési Bizott­sága elnökének korreferátumát. A küldöttek ezután megkezdték a vitát A. G. Zverjevnek, a Szov­jetunió pénzügyminiszterének be­számolója fölött; (MTI.) Az MDP Bukarestben tartózkodó küldöttsége hétfőn látogatást tett a bukaresti Rákosi Mátyás Kohászati Müvekben Bukarest (Ageirpres.) A Ma­gyar Dolgozók Pártjának Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetősége első titkára vezette küldöttsége, amely résztvesz a Ro­mán Munkáspárt II. kongresszusán, •hétfőn látogatást tett a bukaresti Rákosi Mátyás Kohászati Művek­ben, A küldöttség tagja inaik kíséreté­ben volt Bass Gizella, a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak tagja, M. Mujic, a Román Munkáspárt Központi Bizottságá­nak póttagja, F. Danalache és Pa­taki László, a Magyar Népköztár­saság bukaresti nagykövete. A bukaresti Rákosi Mátyás Mű­vekben Fopa Gherasim mérnök, a Román Népköztársaság kohó- és gépipari minisztere, T. Török és S. Cruceru, a Román Munkáspárt bukaresti Városi Bizottságának tit­kárai, D; Dumitreco, a Rákosi Má­tyás Műveli igazgatója, D. Matfica, az üzemi pártbizottság titkára és a bukaresti Rákosi Mátyás Kohá­szati Művek élmunkásai fogadták a vendégeket. Rákosi Mátyás élvtárs és a kül­döttség többi tagja a Kdhászati Művek részegeiben tett látogatása során elbeszélgetett a dolgozókkal és behatóan érdeklődött munkájuk iránt. Rákosi Mátyás elvtárs a Kohá­szati Művek nagy csarnokában ösz- szegyűlt többszáz munkás jelenlé­téiben beszédet mondott. Üjabb si­kereket kívánt a dolgozóiknak mun­kájukhoz. A bukaresti Rákosi Mátyás Ko­hászati Művek munkásai a barát­ság jeléül felajánlottak Rákosi Mátyás elvtársnak egy ü—CV mo­tort és egy albumot, amely feltün­teti a Kohászati Művek fejlődésé­nek kíiiönfcözö szakaszait. (MTI.) A szolnoki pályafenntartás felkészült a téli időjárásra ■ A barátságtalan téli idők nehéz feladatok elé állítják a pályafenntartó munkásokat és mozdonyvezetőket. Szükséges tehát, hogy a vasút dolgozói megfelelően felkészüljenek a hóakadályok el­takarítására, s ezen lAreszlül biztosítsák a téli forgalom zavartalansá­gát. A szolnoki vasútállomás pályafenntartási főnöksége időben fel­készült ezekre a munkákra; Feladatuk két irányú: az állomási és vonali hóeltakaritás. Az állomáson a peronok, gurítok és váltók hótalanítása a legfontosabb. Minden súlyponti helyen, így Szolnokon is van nagyobb létszámú csoport biztosítva az említett munkák elvégzésére. A csoportok tagjai oktatáson vettek részt, ahol megtanulták a tennivalókat. A tanfolyamot vizsgák követték, és itt mindenki meg­kapta a beosztását, hogy szükség esetén hol kell munkába állnia. Az állomást ellátták hótalanító szerszámokkal és nagymennyiségű ho­mokot tároltak. A vonalakon megszervezték a-figyelő szolgálatot. A kijelölt személyek részére egy-két kilométeres szakaszokra osztot­ták fel a pályát. Feladatuk, hogy nagyobb havazás esetén ellenőriz­zék és a hóakadályokat elhárítsák, vagy ha ezt saját erejükből nem tudják elvégezni, jelentsék a főnökségnek, hogy a hókotrós mozdony időben munkába állhasson, A dolgozók részére mind Szolnokon, mind más állomáso­kon biztosították a melegítő italt. A pályafenntartási főnökség kapcsolatot épített ki a tanácsokkal is. amelyek nagyobb havazás esetén segítséget nyújtanak az eltakarítási munkákhoz. A váróter­mek kitörött ablakait beüvegezték, a kályhákat kijavították és fel­szerelték; A szolnoki vasútállomás pályafenntartási főnöksége felkészült a téli forgalom biztosítására, ehhez azonban szükséges az utazóközön­ség fegyelmezett magatartása is. Mindenki érezze kötelességének utazótánsa testi épségének védelmét, és az utazási feltételek pontos betartásával segítse a zavartalan, balesetmentes forgalmat. A Fővárosi Operetlszinház Moszkva (TASZSZ). A Fővá­rosi Operettszínház december 24-én Kálmán: Csárdáskirálynő cinül operettjével tartotta bemutatkozó előadását Moszkvában. A Sztanyisz- lavszkij- Nyemirovics. Dancsenko Színház nézőtere zsúfolásig meg­telt. Az előadáson megjelentek a szovjet kultúra, művészet és a köz­élet neves képviselői. A nézőközönség sorában helyet foglalt Mihajtov, a Szovjetunió kul­turális ügyi miniszteré, Fedorenko külügyminiszterhelyettes, Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a moszkvai nagykövetségek és liövetségek szá­mos vezetője és munkatársa. A magyar művészek játéka a moszkvai nézőközönség elragad'.a- tását váltotta ki. Az előadást több- ízben szakította félbe taps. első előadása Moszkvában Grigorij Járón, az egyik legjobb szovjet operettművész elmondotta a TASZSZ tudósitójának, hogy elra­gadtatással szemlélte az előadást. Véleménye szerint Honthy Hanna kivételes jelenség a színpadon. Hallottam —'mondotta Grigorij Já­rón —, hogy Honthy Hannát a ma­gyar operettművészel büszkeségé­nek tartják. Honthyt én az egész európai színművészet büszkeségé­nek nevezném. Vaszilij Nyebölsziy ismert szov­jet karmester az alábbiakat jelen­tette ki: — Ma igen örömteli ébnényben volt részünk, midőn megismerked­tünk a baráti Magyar Népköztársa­ság művészeinek kitűnő játékával. Az együttes zenei és scenikai te­kintetben az elöadókultúra rendkí­vül magas fokán áll. A zenékar igen összehangoltan és pontosan játszik, a kar-részletek igen har­monikusan hangzanak. (MTI) A szép külső mellett fokozzák a lábbelik tartósságát a Tisza Cipőgyárban Az utóbbi években a Tisza Cipő­gyár kollektívája sokszor felhívta magára a figyelmet bátor kezdemé­nyezésével. Élenjárt abban a mun­kában is, melynek célja — a Köz­ponti Vezetőség novemberi határo­zata nyomán — a korszerű gyár­tási eljárások bevezetése, a tech­nika fejlesztése volt. A dolgozók javaslatai közül a közeljö­vőben 100 vár megvalósításra — s ezek közül mindegyik valamilyen formában elősegíti a termelést, s több közülük jelentős gazdasági eredménnyel jár. „Minden terv annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle.” — Nézzük meg, mit tesz az üzem ve­zetősége a dolgozók javaslatainak megvalósításáért, a gyártási ered­mények megjavítása mellett a fo­gyasztók igényeinek jobb kielégíté­séért? A jövő évben ugyanis fon­tos feladat lesz az, hogy a szép ki­vitel mellett fokozzák a lábbelik tartósságát, növeljék a gyártmá­nyok exportképességét. A vállalat műszaki fejlesztési terve komoly munkát ígér. A gyár 16 műhelye közül alig lesz olyan, amelyik 1956-ban ne gyártana va­lamilyen új cikket; A 34/b műhely pl. egy szépkivi- telü közkedvelt túrabakancsot gyárt jelenleg. Jövőre ugyanezt a típust úgynevezett terepjáró talp­pal készítik. E talpak kihordási idejét — állandó használat mellett kapott vizsgálati értékek alapján — kb. 2 esztendőre becsülik. Ennél a cipőnél kívánják majd elérni azt az ideális állapotot, mikor a cipő al­katrészei egyforma ideig tartanak. Aki ebből a bakancsból vesz, nem lesz gondja a tál palással és a sar­kalással, mert a kétesztendeig tartó anyagon csak az erősebb kopásnak kitett sarok- és orrészt keli legfel­jebb javítani. A gyártás előkészületei már megkezdődtek s teljes erővel foly­nak. A lakatosműhelynek igen ko­moly erőpróbája lesz a formák jó és időben való legyártása, A 38-as gyártókörön már az első negyedévben megkezdik a bélés- nélküli férfiszandálok készítését, az úgynevezett veekendcipőket. A láb­belik anyaga kezdetben natúr, ké­sőbb festett sertés boxbőr lesz. A sertésbőrök ilyenforma felhaszná­lása r »nélhetőleg beválik s nem kelti a vásárlóban azt a hitet, hogy csak kényszerűségből, marhabőr helyett használják. Javítja majd ennek a cikknek minőségéit a krómszínű formatalp, ,majd később a mikroporózus talp, mely az eddi­ginél könnyebbé és hajlékonyabbá teszi. A cipőipar legfontosabb feladata 1956-ban a gyermekcipők minőségének javítása — a legkisebbtől a legnagyobb számig. E tekintetben a 39-es mű­helyre vár a legnagyobb feladat. Itt bevezetik az úgynevezett „stabil- flexes” gyártási eljárást és ezt úgy alkalmazzák, hogy a cipők igen könnyűek, hajlékonyak legyenek. Letérnek az eddigi sablonos vonal- vezetésről a felsőrészek készítésé­nél. A modelleket új vonalak, élénk színek teszik változatossá. Ennek az új gyártási eljárásnak most dolgozzák ki a technológiáját, mely az előbbi jó tulajdonságokon kívül biztosítja még a cipők vízhat- lanságát is. A gumigyártban a ragasztott tor­nacipők gyártásánál lesz legna­gyobb a változás. Főleg az exportképesség növelése itt a főcél. Ezért megkezdik a ko­sárlabdacipők egyik új változatá­nak gyártását. Ennek érdekessége, hogy laticeibetétet kap. Az ország­ban elsőnek kezdik meg a vászon feisőrészű szép gumitalpú, csúszta­tott eljárással készülő női szandá­lok gyártását. Széles választékban gyártják majd ezeket. Persze nehézségek itt is lesznek; A textilipar jelenleg még nincs be­állítva megfelelő, felsőrésznek al­kalmas textüanyagok gyártására. A tervezőknek fontos feladatuk lesz majd a modellek tervezésének hogy megtalálják a megfelelő kap­csolatot a textilipar tervezőintéze­tével. Fontos ez azért is, mert ezeknek az újfajta női szandáloknak a gyártásával el akarják érni azt, hogy a női szandálok összhangban tegyenek a női ruhák színeivel. A cikk csinosságával és olcsóságá­val kell, hogy sikert érjen cl a fo­gyasztók körében. Az új év rohamosan közeleg. S meg kell mondani azt is, hogy a január eleji gyártmányok műszaki előkészítése terén némi elmaradás tapasztalható. Főleg azért, mert november végére állapították meg véglegesen a gyártandó új modelle­ket s az előkészületekre nem ma­radt elég idő. így az év utolsó nap­jai kemény, megfeszített munkát követelnek az üzem tervezőitől, műszaki dolgozóitól és a lakatos- műhely szerszámkészítőitől. T A N UL JUNK A LÉGJOBB A K T Ó I, A kimhegyesi Vörös Október TSZ az ország fcgjobb tejtermelő-szövetkezete Számos termelőszövetkezetben még mindig alacsony a tejtermelés. Ez főleg abból származik, hogy a közös gazdaságok egyrésze nem használja ki a rendelkezésére álló lehetőségeket. A takarmánygazdál­kodás és a takarmány előkészítés megszervezése nem megfelelő. A zoctechnikai és az állategészségügyi rendszabályok megtartásával is ba­jok vannak. A tapasztalt állatte­nyésztők pedig nagyon jól tudják, hogy a gondozás, a takarmányozás milyen nagy hatással van a tejter­melésre. (Persze a jószág tenyészéx- tékére és fejlődésére is.) A tejtermelés alacsony volta kára a népgazdaságnak, de kára a szö­vetkezet valamennyi tagjának. Mit lehet tenni? Van-e rá lehetőség, hogy a gyenge hozamú tehenésze­teknél gyors változás történjék. Igen, erre megvan a lehetőség. Az élenjáró, termelőszövetkezetek pél­dája bizonyítja, hogy első és leg­fontosabb kérdés hozzáértő, jószág­szerető tsz tagokat irányítani a te­henészetbe. A II. országos tejtermelési ver­senyben jelenleg a kunhegyes! Vö­rös Október Termelőszövetkezet az első. A tsz-nek a negyvenöt fejős­tehénből álló törzstenyészete egy hónap alatt tehenenként 462 kg te­jet adott. Az átlagos tejzsír száza­lék 3.6. A november havi istálló át­lag 15 liter. Ilyen kiváló eredmény jelenleg nincs több a megyében. A Vörös Október TSZ-ben van a megye legjobb fejőstehene. a „Baba“ november hónapban 900 liter tetet adott. Ezt annál is inkább érdemes meg­említeni, mert a szomszédos kun- madarasi Dózsa TSZ tehenészeté­ben egy-egy tehéntől egész eszten­dőben sem fejtek 900 liter tejet. Az ország legjobb termelőszövet­kezetének módszereiből sokat lehet és kell is tanulni. A Vörös Október TSZ példája igazolja legjobban, hogy első és legfontosabb követel­mény a hozzáértő és jószágszerető tagok foglalkoztatása. A tehenésze­tükben csak olyan emberek vannak, akik értenek az állatokhoz, nem saj­nálják a fáradságot és szeretik munkájukat. Mi következik ebből? Az, hogy a teheneket állandóan tisztán tart­ják. meghatározott időben, egyedi­leg takar mányozzák. A gondozás te­hát kifogástalan. A tehenészetben dolgozók egyré­sze már 3—4 esztendeje azonos munkakörben van. Ennek is meg­van a haszna. Valicz Zsigmond négy esztendő óta tehenész éa a gondjaira bízott állatok szoká­sát, természetét megismerte. A jó­szág nemcsak megkapja a takar­mányt, hanem jóízűen el is fo­gyasztja. Persze sokan hihetnék, hogy a Vörös Október Termelőszövetkezet kiváló, minőségű lucernaszénával és a lehető legjobb takarmányféleség­gel tömi a tehénállományt. Erről szó sincs. A termelőszövetkezetnek elég kevés a szénakészlete. A meg­lévő mennyiséggel azonban okosan gazdálkodnak. Az állatokat főleg silótakarmá-nnyal etetik. De 'nem akárhogyan, hanem melegen pá­colva. Ez a módszer nem igényel különösebb szaktudást, sajnos még­is nagyon kevés helyen alkalmaz­zák. A nagyiváni Rákosi Csillaga TSZ-ben például a lovakat pácolt silótakarmánnyal etetik, de a tehe­neket már nem. Pedig nem a lovakat fejik. Mi a meleg pácolás előnye és haszna? Az, hegy tehenek jó ét­vággyal fagysztjáte és jobban érté­kesítik a silótakarmányt, mert a nehezén emészthető rostos anyagok a pácolás következtében megpuhul­nak és ízletesebbé válnak. A Vörös Október TSZ-ben ez év­ben jó.minö égű siiótakarrn"nyt ké­szítettek. Már október’ 30-ra túltel­jesítették tervüket. 1950 köbméter helyett 2100 köbmétert silóztak. A vezetőség Szabó Miklós elnök­kel az élen szívügyének tártja a jó- szágáUomány minőségi javítását és |a hozamok állandó növelését. T&- j múlhatnak tőle a magyrévi Haladás I TSZ vezetői, mert ők a • teheneket a legrosszabb istállóba hely ez tettei-;, s a tehenészetben a fejési átlag rendkívül alacsony. Szabó Miklós elvtárs számokkal, tényekkel, bizonyította be a Vörös Október TSZ tagjainak, hogy érde­mes a tehenészettel fáradozni, inert az bőven megtérül. Ez évben is egyik fő jövedelmi forrását képezte a szövetkezetnek a tejtermelés. Az állam iránti kötelezettség teljesíté­se után nagymennyiségű tejet, tej­terméket értékesítettek a szabad­forgalomban. I 4 tejfeldolgozó üzemükből kikerült szeparált tejet, illetve savót a növendék állatck ta­karmányozása útján is értékesítik. Halász Ferenc elv-társ, a Vörös Október TSZ állattenyésztője nem sajnálja a fáradságot, amikor vala­milyen új módszer meghonosításá­ról van szó. Az elmúlt héten vezet­ték be .az itatásos bcrjúnevelést. Halász elvtárs akkor három napig jóformán el sem mozdult a tehené­szetből, személyesen irányította a munkát, ellenőrizte a Végrehajtást. összegezve az eddigieket; látni­való. hogy a kunhegyesi Vörös Ok­tóber TSZ egyáltalán nem rendel­kezik különleges adottságokkal. — Számos termelőszövetkezet, mint a jászladányi Úttörő, a turkevei Vö­rös Csillag, a kengyeli Sállái TSZ hasonló eredményeket érhetne el. ha a vezetőség ugyanolyan gondot fordítana a szarvasmarhatenyész­tésre mint a kunhegyesiek, s a leg­jobb dolgozókat, párttagokat irá­nyítanák .a 'tehenészetbe Nem ár­tana. ha az említett szövetkezetek vezetői, állattenyésztői elmennének Kunhegyesre tapasztalat cserére. A Mezőgazdasági Igazgatóság minél előbb szervezze meg ezt a mozgal­mai. Sí, P. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom