Szolnok Megyei Néplap, 1955. december (7. évfolyam, 282-307. szám)

1955-12-28 / 305. szám

2 « SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1955 december 28, A franciaországi választási hadjárat A bírálat és ©nbírálat néhány elvi kérdés© Az MDP szervezeti szabályzata a párttagok kötelességévé teszi, hogy fejlesszék a bírálatot, az önbirála- tat ,illetve az alulról jövő bírála­tot. Ezt a kérdést különösen fon­tossá teszi jelenleg, a közeledő pártvezetőségi választás. A bírálat és önbírálat jelentő­ségét az adja meg, hogy az élenjárónak, az alkotónak, az újítónak a harcát jelenti a régi, a megcsontosodott, a maradi ellen. Sokhelyütt szokássá vált, hogy a bírálaton és önbírálaton csak sza­vakat, valamely személy vagy in­tézmény munkája hibáinak ostoro­zását, vagy saját hibáinak felsoro­lását értik. Terjnészetesen ez is a bírálathoz, illetve önbírálathoz tar­tozik és nem lebecsülendő jelentő­sége van, melyre még visszatérünk. A bírálat és önbírálat azonban ennél több. Nemcsak szavak, hanem tettek jellemzik. A sztahanovista mozgalom pl. munkában megnyilvánuló harc a maradiság ellen, a munkásosztály legjobbjainak tettekben megnyil­vánuló bírálata a szocialista rend­szer mellett. A sztahanovista az új technika élharcosa tetteivel azt bi­zonyítja, hogy megértette, mát je­lent a mi társadalmunk, jónak ta­lálta és kész harcolni érte. MiKor kihangsúlyozzuk a dolgo­zók tettekben megnyilvánuló bírá­latát, nem szalbad megfeledkeznünk a bírálat 'szavakba foglalásának je­lentőségéről sem. Ahhoz, hogy a hiányosságokat minél hamarább ki lehessen javítaná, szükséges, hogy a hibát elkövető személy, vagy in­tézmény figyelmét felhívjuk a hi­bára és mindjárt segítsük is megtalálni a hiba kijavításának módját. Nyomatékosain fel kell hívná a fi­gyelmet arra, hogy* a bírálat nem öncél, hanem segítség kell, hogy legyem a hibák kijavítására. Igen sokszor a bírálat, a hibák kijavítá­sára irányuló legjobb szándékú tö­rekvés is eredménytelen marad an­nak formája miatt. Ha a bírálat sértő, nem fogja célját elérni. Ez­zel kapcsolatos, hogy .sokszor eltú­lozzák a hibákat, a bírálatban csak kevés a ténylegesen jő mag és sok a túlzás. Ez is jelentősen csökkenti a bírálat hatékonyságát. A helyes bírálat elvtársi, jószándékú, segítő. A jobboldali elhajlók bírálták pártunkat — persze nem jószándé- kúan. — Milyen volt ez a bírálat? Az első ötéves tervben elkövetett hibáinkat eltúlozva az eredménye­ket elhallgatva arról beszéltek, hogy csak hibáink voltak. Meg kell mondani, hogy az ilyen bírálatból — mely nem az új, a szocialista elemek meg­erősítését, hanem eppen ellen­kezőleg, gyengítésüket célozzak, nem kérünk. Ennek a bírálatinak nemcsak a for­mája rossz, mint egyesek képzel­ték, hanem tartalma is, mert a hi­bák eltúlozása mellett rossz, hely­telen kiutat (iparfejlesztés, főleg a nehézipar fejlesztés csökkentése, tsz mozgalom elhanyagolása, stb.) mu­tat. Az ilyen bírálat káros és elve­tendő. Ahhoz, hogy a bírálat ténylege­sen építővé váljék, olyan légkört kell kialakítani, amelybení a bírá- iót segítik, a bírálatot ösztönzik, ha a vezetők nem akadékoskodást, ha­nem segítő jó szándékot látnak a bírálatban és a hibák kijavításával válaszolnak rá. A Szolnok megyei Építőipari Váll. igazgatóját, László elvtársat bizalmatlanul fogadták- amikor a vállalat élére került. László elvtárs erre — helytelenül —• úgy reagált, hogy ő sem bízik beosztottjaiban, önállóan akar el­intézni mindent. Amint ő mondja: ,.Nem tudok támaszkodni senkire, mert nincsenek megbízható embe­rek.'“ „Műszakilag gyenge a válla­lat, nincs hozzáértés.” E nézeté­nek alapja, £iogy nem ismeri be­osztottait. Az emberekkel nem be­szélget. Igaz aztán nem csoda, ha a hibák kijavítására kevés javaslat van és az sem jut el hozzá. A legjobb szándékú bírálatban is elkerülhetetlenek kisebb túlzások, toi-zítások. A kijavításukra javasolt módszerek sem biztos, hogy száz százalékig tökéletesek. Mit kell tenni ilyenkor? Vessük el, mint rosszat, károsat ezt a bírálatot? — Lenin és Sztálin elvtársak arra ta­nítanak, hogy ha a bírálatban csak 5 százalék helyes mag van, azt is meg kell szívlelni, fel kell hasz­nálni a munka megjavításához. -Függetlenül a bírálat formájától el kell fogadni mindazt, ami tartalmi- jég helyes. Ha a bírálat nyomán nem ja­vítják ki a hibákat, a bíráló elveszti kedvét. Jászárokszálláson pl. Banka elvtár­sat, a községi PB. titkárát a járási PVB, és az alapszervezetek megbí­ráltak munkájának hiányosságai miatt. A válasz erre nem a hibák kijavítása, hanem kim agyar ázása volt. A járási PVB-nak erélyeseb­ben kell közbelépnie és figyelmez­tetnie Banka elvtársait az ilyen ma­gatartás pártszerűtlenségére. Ban­ka elvtérs ha akaratlanul is, ha „finom módszerekkel is“, de maga­tartásával elfojtja a bírálatot. Egyesek a vezetők tekintélyének biztosítását úgy értelmezik, hogy a vezető „szent és sérthetetlen.“’ E nézet helytelen. A párt egész tekintélyével, egész erejével megvédi azokat, kiket bármilyen sérelem ért jó- szandekú, építő bírálatuk miatt. A párt szervezeti szabályzata ki­emeli, hogy a bírálat nemcsak jog, hanem a párttagok alapvető köte­lessége is. Egyik kapocs a párt és a dolgozó tömegek között a bírálat és önbí­rálat. A párt ereje és tekintélye nem utolsósorban attól függ, hogy meghallgatja a tömegek szavát, ki­javítja az áltáluk észrevett hibá­kat. Az alulról jövő bírálat hú tü­körképe annak, hogy a dolgo­zók mennyire érzik magukat az ország gazdáinak, mennyire ér­zik magukat fele’ősnek mind­éért, ami hazánkban történik. A szolnoki Közlekedési Egyetem egyik hallgatója Ivrepelka elvtárs elmondotta, hogy mennyire bán­totta, mikor a vonaton utáztáibam a szolnoki guritódomíb környékén hetekig, esőben, szélben gazdátla­nul látott egy traktort ugyanazon a helyein. Helyesen tette, hogy ‘fel­hívta rá az illetékesek figyelmét. Ami áll a pártra, áll minden egyes vezetőre is. Az alulról jövő bírálat segíti őket munkájukban, meghallgatása növeli tekintélyüket, becsületüket. Ezt minden vezető saját tapasztalatain is lemérheti. A bírálatnak kommunisita önbí­rálattal kell párosulnia. Azt szok­ták mondani, hogy hibát csak az nem követ el, aki nem dolgozik. Ez igaz is, a munkával kisebb-magyobb hibák okvetlenül előfordulhatnak. A hiba eltagadása, a kijavítás elmulasztása komoly baj. Lenin arra tanított, hogy az összes forradalmi pártok, melyek ed­dig elpusztultak, azért pusztul­tak el, mert féltek saját gyen­géik feltárásától. Mi neon félünk elkövetett hibáink őszinte feltárásától, nem félünk erélyes kézzel nyúlni kijavításuk­hoz. Ezáltal növekszik erörk, tekin­télyünk. Az önkritika az önnevelés egyik fontos eszköze. Aki nem fél saját hibáit beismerni, aki erős kéz­zel nyúl saját hibáihoz, nemcsak saját munkáját fogja állandóan jcbbmiaiőségüvé tenni. Aki nem fél saját magát bírálni, bátran íóg mások hibáira is rámutatni, tud segíteni másoknak, is. Az önbírálat saját hibáink kija­vítása, az az eszköz, mellyel meg­becsülést, tekintélyt vívhatunk 3d magúinknak. Engel Gábor. Párizs (MTI.) A franciaországi választási hadjárat hat nappal a választások megtartása előtt rend­kívül hevesen folyik. A nagy pár­tok vezetőd egymás után a legkü­lönbözőbb francia városokban mon­danak beszédeket, néha egy nap több helyen is és a polémia hangja igen éles. Faure miniszterelnök hétfőn este Párizsban a Wagram-teremben mondott választási beszédet, s ebben igazolni igyekezett poétiká­ját, kedvezőként tüntette fel a vá­lasztók előtt a kormány tevékenysé­gének mérlegét. Főként a nemzet- gyűlés feloszlatását igyekezett meg­indokolni. Lyonban a választási gyűlésen Mendes-Fraree vita-ellenfelekén t Pierre Cot, Rhone-megye haladó képviselője szólalt fel. Mendes- France hosszú beszédben igyekezett politikáját megvédeni, felszólítva a választókat arra, hogy a „Köztár­sasági frontra” szavazzanak. Pierre Cot felszólalásaiban kellemetlen kérdéseket intézett a -volt minisz­terelnökhöz. Fierre Cot többek között feltette a kérdést, milyen álláspontot fog­lal el majd Mémdés-Fraüce a vá­lasztások után a kormánytöbbség kérdésében. — Nyilvánvaló — mondotta — hogy a szocialista-radikális koalí­ció nem lesz elegendő a kormány­alakításra. El kell majd térni bajra, vagy jobbra. Pierre Cot megkérdezte: vajon Mendes-France, ha választania kell, az Üj Népfront mellett foglal-e majd állást a kommunistákkal, mert ezt máskép nem lehet meg­valósítani, vagy egy reakciós kor­mány mellett, Pinay és Chajban- Délmas részvételével. , Mendes-France, akit a kérdés za­varba hozott, csak annyit mdndott, hogy a „Köztársasági front“ egye­dül is győzni fog, amit maga a választási gyűlés nagyrészt radiká­lisokból álló közönsége is hitetlen- kedve fogadott (MTI.) Az AFP a Szovjetunió 1856-os állami költségig ésiervezetéről Párizs (TASZSZ.) Az AFP a Szovjetunió 1956-os állami költség- vetés tervezetét kommentálva meg­állapítja, hogy ez a tervezőt „a beruházások jelentős növelését írja elő.’“ A hírügynökség rámutat, hogy a költsígvetéstervezet az ország honvédelmi kiadósait 102,5 tized milliárd rubelben határozza meg, szemben az 1955-re előirányzott 112,1 tized milliárd rubellel és hoz­záteszi, hogy százalékos arányban „jelentősen csökkentek a honvé­delmi előirányzatok.““ (MTI.) Kinevezték Jugoszlávia kéoviselöíét a Biztonsági Tanácsba Belgrád (MTI). A Jugopress értesülése szerint dr. Jozse Brilej nagykövetet az ENSZ mellett mű­ködő állandó jugoszláv küldöttség vezetőjét bízták meg Jugoszlávia képviseletével a Biztonsági Tanács­ba^ DISZ hu/tk levelekből DISZ alapszervezetünkben nem olyan jó a DISZ-élet, mint ami­lyen lehetne. Ennek oka az, hogy nem kapjuk meg a kellő segítsé­get. Nem támogat benünket eléggé sem a pártszervezet, sem a tanács. A járási DISZ is inkább utasításokat ad, de nem segít azok végre­hajtásában. így, mivel a szervezeti élet nem kielégítő, a kultúr- és sportélet területén is lemaradtunk. Pedig a fiatalok szeretnek spor­tolni. A kunszentmártoni járás TSB elnökét nem is ismerjük, pedig illő lett Volna meglátogatnia bennünket, hiszen a járás legnagyobb szocialista szektora a Zalka Máté TSZ. Nem tudjuk, hogy mikor éb­red fel benne az a tudat, hogy minden fiatalt bevonjon a sportmoz­galomba. Szeretnénk még azt is, hogy a pártszervezet segítsen újjá­éleszteni a DISZ munkáját, ne hagyjon mindent a DISZ-titkárra. ORSZÁGHLÁSZLÓ Kunszentmárton, Zalka Máté TSZ DlSZ-titkára A Kunmadarast Gép­állomás DISZ-fiataljai lelkesen kiveszik ré­szüket a munkából. Közülük a legjobb eredményi érték el az éves terv teljesítésé­ben: Urban János 124,56 százalék, Poma- házi Pál 126,59 száza­lék. A segédvezetők közül kitűnik tervtel­jesítésével ifj. Szilágyi Bálint 153,04, ifj. Pá­dár Gyula 124,56, Der- zsi Rudolf 129 91 és ifj. Páka János 134,90 szá­zalékkal. A brigádve- zstök közül kitűnik Csávás István 130,17 százalékos tervteljesí­téssel. A DISZ-szervezet tervei a téli hónapok­ra: A fiatalokból alakult kulturcsoport a napok­ban kezd hozzá a „Da­rázsfészek” című 3 fel- vonásos gépállomási té­májú színdarab beta­nulásához. Az asztali- tenisz versenyzők már hozzákezdtek a lelki­ismeretes edzéshez, hogy a közelgő járási versenyen minél job­ban megállják helyü­ket. Január hónapban megrendezzük a gép­állomás házi sakk-baj­nokságát. A gépállo­másnak házi zeneitara van. Ennek közremű­ködésével minden va­sárnap táncdélutánt tartunk a gépállomás kultúrtermében. • KARTIK BÉLA DISZ-titkár Jobb hírlapterjesztést £ Hapcikban zajlóinak le postahivatalainknál ímegyeszerte az 1956-os I. negyedévi terv felbontó értekezletek. Ezek igen fontosak, mert tulajdonképpen az egész 1956-os esztendő hírlap-terv teljesítésének alapjait képezik. — Vitassák meg az 1935-ös év terjesz­tés tapasztalatait az elért eredményeket, hibákat, a kézbesítésben mutatkozó ma is meglévő visszás Ságokat, melyek igen sok kárt cs sok bosszúságot okoznak az olvasóknak. December 16-án például Turkeve város nem kapott Néplapot, a mezőtúriak postazsákjába tették. így a lapot csak másnap tudták kikézbesiíteni. Elsősorban az* olvasót érte károsodás, mert másnapos újságot kapott, de ugyanakkor kb. 100—1'50 példány árus remittenda lett. Több levelet kaptunk jászberényi olvasóinktól, hogy az újságot délután, a város peremén pádig nem is kapják meg minden nap. A tényeket megírtuk a jászberényi postahivatal vezetőjének, s kér­tük: vizsgálja meg a helyzetet, vonja felelősségire a hanyag munkát végzőket. A ‘hivatal vezetne válaszéban közölte velünk, hogy fel­hívta a kézbesítők figyelmét a hiányosságokra. Félő, hogy ezzel még nem fog megjavulni a terjesztés Jászberényben, és az olvasók a sok bosszankodás után lemondanak a lapok olvasásáról. Hasonló panaszok érkzen'ek Mezőtúrról, Szolnokról, és egy sor más területről. IgeA fontos, hogy a kézbesítésben mutatkozó zavarok megszűnjenek, mert ellenkező esetben a dolgozók jogosan bizalmat­lanok a kézbesítőkkel szemben és saját munkájukat nehezítik meg. Beszélni kell még a rendszeres előfizető-gyűjtésről. Ma még egész' sor olyan hivatal van, ahol nem szerveznek új előfizetőket. Ez­zel szemben több kézbesítőt lehetne felsorolni, akik hónapról-hónapra 10—15 új napilap előfizetőt szerveznék. A tények azt igazolják, hogy ahol a vezetők is foglalkoznak a kézbesítők munkájúival, ott van eredmény. Feladataink egyre növekednek, s szükségünk van arra, hogy minél több újságolvasó ember legyen megyénkben, akik tájékozott­ságuknál fogva több, nagyobb segítséget tudnak nyújtani a feladatok megvalósításához. Ezért minden pestáskezbes (tőnek és vezetőnek le­gyen becsületbeli kötelessége az 1956-os éld hMaptervék maradék­talan teljesítése, KÜLFÖLDI HÍREK Moszkva (TASZSZ). Az idén augusztusban, a hirosimai és naga- szaki atombombázás tizedik évfor­dulóján Japánban nemzetközi kon­ferencia ült össze, amelynek mun­kájában több mint 20 ország kép­viselői vettek részt. A konferencia elhatározta, hogy nemzetközi se­gélyalapot hoz létre, amely a hiro­simai és nagaszaki bombázás áldo­zatainak segélyezését hivatott szol­gálni. A Szovjet Békebizottság Elnök­sége, tekintettel az atombombázás életbe nmaradt áldozatainak ne­héz anyagi helyzetére, továbbá az irántuk tanúsított rokonszenv je­léül, elhatározta, hogy 80 ezer ru­belt átutal a nemzetközi segély- a'apba. A szovjet hozzájárulás hírét Ja­pánban nagy megelégedéssel fo­gadták. A japán lapok több nyilat­kozatot közöltek, amelyekben egy­szerű japán emberek megköszönik a nagylelkű segítséget. üf Hanoi (Uj Kína). Szuvanuvong herceg, a Patet-Laoi fegyveres erők' vezetője december 14-én levelet in­tézett Edenhez és Molotovhoz, az 1954. évi genfi értekezlet társelnö­keihez. Levelében elítélte a laoszi egyoldalú választásokat, valamint a laoszi királyi kormány fegyveres erőinek a patetiaoi fegyveres erők ellen intézett támadásait. Rámuta­tott, hogy ezek fokozódó veszélyt jelentenek a genfi egyezmény vég­rehajtása szempontjából. Szuvanuvong herceg ezután fel­kérte a genfi értekezlet társelnö­keit, tegyék meg az összes szüksé­ges intézkedéseket annak biztosítá­sára, hogy a genfi egyezmény Laoszra vonatkozó előírásainak ele­get tegyenek. Hanoi (Uj Kína). Ho Si Minh a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elnöke válaszolt Leroy Han- sennek az United Press amerikai hírügynökség tudósítójának kérdé­sére. Az UP tudósítója a következő kérdést vetette fel: „Milyen elmé­let fogja irányítani Önöket az új esztendőben azon erőfeszítéseik so­rán, hogy . megvalósítsák ' Ázsia nemzetei számára azt a békét és felvirágzást, amit mindannyian ámí­tanak?” Ho Si Minh elnök válasza így hangzott: „A külpolitikaiban irá­nyító elméletünk a békés egymás mellett élés öt alapelvének alkal­mazása. A belpolitikában irányt- mutató elméletünk a genfi egyez­mény következetes végrehajtása az ország egyesítésének elérése cél­jából.“ Ho Si Minh elnök ezután fel­kérte az UP tudósítóját, hogy to­vábbítsa a vietnami nép baráti üd­vözletét az amerikai népnek. (MTI), ÉPÜL H DHYESZIER FOLYÓ ELSŐ VfZIERdMŰVE mm. Dubosszárf város közeliben (Moldvai SzSzK) épül a Dnyoszter folyó első vízierömve. Meg egy éve sincs a munka megkezdésének és már a magasba emel­kedik a vasbeton vízelvezető gát és vlzierömü épülete. Ugyanakkor inár szerelik az első turbinákat. Két gépcsoportot még ebben az évben üzembe helyeznek. Alt éSnítrtlr kollfbktiváIA már -A KotnnFnniArr (írt evávslát. U 1. a földműnké Szovjet " . .. ___ __ dá via energiaalapja rövidesen háromszorosra emelkedik. A képen: A dubosezárl vízierőmű vízelvezető gátjáank építkezése, (Foto P, Uszenko).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom