Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének határozata az alapszervezeti párt vezetőségek és a pártbizottságok, valamint a revíziós bizottságok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetőségek, a pártszervek és^ a^ revíziós bizottságok ájjáválasztásáról 1956. Január 1 és április 2iá közolt A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetük vezetőségeit, a köz­ségi pártvezetőségeket és a pártbi­zottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási. a a városi, a megyei, a budapesti párt- bizottságokat, továbbá a budapesti kerületi, a városi, a járási, a me­gyei, a budapesti revíziós bizottsá­gokat, hogy a Szervezeti Szabály­zat előírásainak megfelelően szá­moljanak be végzett munkájukról a párttaggyűlések, illetve pártérte­kezletek előtt. Január 1-től február 20-ig az alapszervezetek megválasztják az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézmé­nyi pártbizottságokat; március 10— április 5-e között a városi, a kerü­leti, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5— április 23 között a budapesti, a me­gyei pártbizottságokat és a reví­ziós bizottságokat. ' I. Az alapszervezetekben a beszá-1 lasztása a következőképpen történ- moló és a pártvezetőségek újjává-' jék. A) A taggyűlés és a beszámoló 1. Az aiapszervezet vezetőségé­nek beszámolója, valamint a veze­tőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik. 2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszak­ban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műsza­kok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell meg­tartani és a szavazás eredményét összesíteni kell. 3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilván­tartott párttagoknak legalább két­harmada jelen van. Amennyiben a beszámoló-vezetőségválasztó tag­gyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg, .úgy a taggyűlést meg kell ismételni. 4. Szavazati joguk van: A párt- szervezetben nyilvántartott és ér­vényes párttagsági könyvvel ren­delkező párttagoknak, akik 3 hó­napnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fize­tésével. 5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvánnya) rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincse- nék elmaradva, a tagsági járulék 1 2 3 4 5 6 fizetésével, b) A felsőbb pártszer­vek megbízólevéllel ellátott képvi selőinek. 6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választ' hatók: a) Az alapszervezet nyilván tartásában szereplő párttagok; b) A területi aiapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is meg választhatók, kik bár valamely üzemi, hivatali, vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető aiapszervezet területén lak­nak; c) Pártértekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is. akik nem az illető pártszervezet­ben vannak nyilvántartva. 7. A beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a vég­zett munkáról, és a további fel­adatokról; a beszámoló feletti vita a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb párlérte- kezletre. 8. Az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolóját a vezetőség elő' zetesen tárgyalja meg. Ha valame lyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a ve­zetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a tag­gyűlésen kifejtheti. ti) A jelölés és a válaszfás as alapszervezet taggyűléséi! 1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja: a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a párt- szervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácsko­zás vezetésére; b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezeté­sére; c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszerveze­tekben, ahol a tagok és tagjelöltek szama összesen harmincon alul van, nem kell jelölőbizottságot vá­lasztani). d) 3—5 tagú szavazatszedö bizott­ságot. Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedö bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot. 2. A taggyűlés titkosan megvá­lasztja: a) Az alapszervezet vezetőségét; b) A szavazati joggal és tanács­kozási joggal bíró küldötteket a felsőbb pártértekezletre. A taggyűlés megválasztja a párt- szervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi, tagok funkciójáról azon­ban a megválasztott új vezetőség dönt. 3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a hatá­rozati javaslat elfogadása után történhet meg. 4. A jelölés előtt a taggyűlés el­nöke bejelenti, hogy a felsőbb párt­szerv jóváhagyása alapján a veze­tőségbe hány tagol és a felsőbb pártértekezletre hány küldöttet vá­lasztanak. 5. A pártszervezet lelépő vezető­sége jelölt-névsort nem terjeszthet be. 6. A jelölés módja: a) Azokban az alapszervezetek­ben. ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjel'ltek száma: a je­lölőbizottság a taggyűlés tanácsko­zása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek java­soltak névsorát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbi­zottság javaslatától függetlenül jo­ga van minden jelenlevő párttag­nak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E joguk­ra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelöltekét. b) Azokban az alapszervezetek­jelöltek sorrendjét megállapítani. 8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával pár­huzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb párt­szerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita le­zárása után az elnök intézkedik hogy a taggyűlés által szótöbbség­gel elfogadott pártvezetőségi tag­nak jelölt elvtársakat és a párt­értekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlé­sen szavazati joggal bírók számá­nak megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszoro­sított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártér­tekezletre hány küldöttet választ­hat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szüne tét rendel el. 3. A szavazás módja; A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai ki­osztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szava­zati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a tagsággal a sza­vazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párt­tag a szavazólapon annyi jelölt ne­vét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pcd;g át­húzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevét húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán sen­kinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak jo­ga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyet­tük másokat kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, saját- kezüleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati jog­gal rendelkező párttagok és a fel­sőbb pártszervek megbízottai le­hetnek jelen. 10. A szavazatok összeszámlálá- sának idejére az elnök a taggyű­lést felfüggeszti és szünetet rendel el. A szavazás után a szavazat­szedő bizottság nyomban hozzá­kezd a szavazatok összeszámlál áfá­hoz. 1-Ia ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szava­zatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a fel­sőbb pártszerv értekezletén rész­vevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthe­tők, akik a legtöbb szavazatot kap­ták. 11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedö bizottság el­nöke ismerteti a szavazás eredmé­nyét. Ezután a taggyűlés elnöke rö­vid zárszót tart, s a taggyűlést be- 'zárja. 12. Azokban a pártszervezetek­ben, amelyekben a tagok és a tag jelöltek létszáma együttesen a ti zet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkár-helyettest vá­laszt. 13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy hogy minden jelölt neve mellé be­vezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyű­lés elnöke, a szavazatszedő bizott­ság valamennyi tagja és a taggyű­lés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyző­könyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell megküldeni, a másodpéldányát pedig mint bizal­mas okmányt az alapszervezet ve­zetősége megőrzi. 14. A megválasztott pártvezető­ségeket a felsőbb pártszerv a megválasztást követő két héten be­lül hagyja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki. 15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nál keve sebb és héttő, vagy ennél több alap- szervezet van, községi pártvezető­séget kell választani. Ezeken a he­lyeken először külön-kü'ön választ­ják meg az alapszervezetek vezető­ségeit; majd utána összevont tag­gyűlésen a községi uártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a kül­dötteket. ben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat hogy tegyenek javaslatot az alap­szervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlevő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket. c) A párttagok több jelöltet is ja­vasolhatnak. mint ahány vezetősé­gi tagot, illetve küldöttet kell vá­lasztani. 7. A jelöltek névsorának össze­állítása: A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy min­den párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölte­ket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párt­tagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megin­dokolhatják, miért tartják alkal­masnak az illető jelöltet, vagy ja­vasolhatják a taggyűlésnek az el nők által vitára bocsátott jelölt je­lölésének elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelöltek kí­vánságára tartoznak a taggyűlésen éfetrajzukat röviden ismertetni; a fel telt kérdésekre válaszolni. A ja­vasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt élet­rajzát ismertetni, aki javasolta je­lölését. Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazás­ra bocsátani és a taggyűlés á’tal szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra fel­venni. Egy-egy jelölt feletti vita lezárá­sa után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szava zólapra vagy sem. A szavazólapon a jelöltek sorrendjét a következő­képpen kell megállapítani; A szavazólapra először a jelölő bizottság által beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni. Ezt követőleg kell a párttagság által pótlólag javasolt jelölteket a kapott szavaz;»tok sorrendjében a szavazólapra felvenni. Azokban a 30 párttagon aluli pártalapszervezetek’oén, ahól néni választanak jelölőbizötságot, a ka­pott szavazatok arányában kell a II. A) A pártértekesclel ég a beszámoló 1. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és újjává- lasztása, valamint a felsőbb párt- értekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezlelet kell tar­tani Budapesten, a budapesti kerü­letekben, a megyékben, a járások­ban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intéz­ményekben, ahol a párttagság szá­ma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszer­vezetekben együttvéve meghaladja a 100-at. 2. A pártértekezletén a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb párt- szerveik megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek reszt. Szavazati jogúik van azoknak, akiket az alap- szervezeti taggyűléseken, illetve a pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s kül- döttigazolvóminyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket a pártbizottságok a pártér­tekezletre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevél­lel ellátott képviselőinek. 3. Az alapszervezelek által meg­választott üzemi, hivatali, intézmé­nyi, kerületi, járási, városi pártér­tekezleten részvevő küldöttek szá­ma — a tagság és a pártszerveze­tek számának figyelembevételével — 100—300-nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevői­nek száma általában 100-nál, a me gyei pártértekezleten részvevő kül­döttek száma 200—6U0-nál, a buda­pesti pártértekezleten 600—300 kül­döttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási Jogú küldöttek ará­nyát a tagjelöltek számának figye­lembevételével kell meghatározni a) Az alapszervezetekben meg választandó szavazati joggal ren­delkező küldöttek és a tanácsko­zási jogú küldöttek számát a köz­vetlen felsőbb pártszerv határozza meg. 4. A beszámoló és vezetőségvá­lasztó páti-értekezletnek a buda­pesti kerületekben, a városokban, a járásokban, a megyékben és Bu­dapesten ftárom napirendi pontja legyen. a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszerve­zet további feladatai; b) A revíziós bizottság beszámo­lója a végzett munkáról; c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A kül­döttek megválasztása a felsőbb pártértekezletekre. (A budapesti és a megyei pártértekezletek küldöt­teket nem választanak.) 5. A beszámoló és vezető?,égvá­lasztó pártértekezlelnek az üze­mekben, a hivatalokban, az intéz­ményekben, a községekben két na­pirendi pontja legyen: a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszerve zet további feladatai; b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb partértekezletre. 8. A pártbizottság és a revízió' bizottság beszámolóját a pártbizott­ság, illetve a revíziós bizottság ülé­sén előzetesen tárgyalják meg: ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a párt- bizottságig illetve revíziós bizottsá­gi illésen kifejteit álláspontját a pártbizottság, illetve a revíziós bi­zottság elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a párt­értekezleten A jelölőbizottság a pártertekeZlét tanácskozása által összeállítja a jé" löltek névsorát és azt a jelölőbizott­ság elnöke ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölé­sekhez a szavazati, valamint a ta­nácskozási joggal rendelkező kül­döttek korlátlan számban szólhat­nak hozzá. Jogukban áll a jelöltek­hez vagy a jelölőbizottság elnöké­hez kérdéseket intézni, akik köte­lesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek felkérésére tartoznak élet­rajzukat röviden ismertetni. A je­lölt indokolt távollétében a jelölő­bizottság elnöke, illetőleg az őt je­lölő küldött ismertetheti a jelölt életrajzát. A jelöltek feletti vita lezárása után az elnök a jelölőbi­zottság által javasolt jelöltek név­sorát szavazásra bocsátja. Külön- külön kell szavazásra bocsátásai a pártbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezletre küldötteknek java­solt elvtársalk névsorát. (A jelöltek megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik.) A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köte­les figyelmeztetni a pártértekezle­ten részvevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani. A párttagság által pótlólag javasolt jelöltek felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendjében tör­ténik; miután a jelölőbizottság ál­tal beterjesztett jelöltek szavazó­lapra való felvétele megtörtént. A revíziós bizottság tagjainak, illetve a felsőbb pártértekezle leken rész­vevő küldötteknek jelölése és a szavazólapra való felvétele is a fentiek szerint történik. 5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló pártbizottságot és revíziós bizottsá­got, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania. 6. A jelöltek névsorát a vita lezá­rása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosítja és szétosztja a szavazati joggal bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártérte­kezlet hány pártbizottsági és reví­ziós bizottsági tagot, illetve hány küldöttet választhat. 7. A titkos választás alatt a párt- értekezlet helyiségében csak a sza­vazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai le­hetnek jelen. 3. A szavazás megkezdése előtt a szavizatszedő bizottság elnöke is­merteti a szavazás módját. A sza­vazás úgy történik, hogy mindén szavazati joggal bíró küldött a sza­vazólapon annyi jelölt nevét hagy­ja meg, ahány pártbizottságí tagot és revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a. pártér­tekezlet — a többi nevet pedig át­húzza. Ha a párttag a titkos szava­zás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán sen­kinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a sza­vazólapon egyes jelöltek nevét tö­rölni, helyettük másokéi beírni. A szavazólapot a küldöttek sajátke- zűleg dobják a zárt urnába. 9. A szavazás után a szavazatsze­dő bizottság megkezdi a szavaza­tok ösüzeszámlálását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepei, csak egy szavazatnak szá­nüt. A pártbizottság megválasztott tagjainak, póttagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletére küldöttnek kifejtheti. ti) A jelölés és a szavazás a pártéricltezlefen 1. A pártértekezleten nyílt sza­vazással választják: a) Az elnököt az értekezlet ve­zetésére és a 7—45 tagú elnökséget. va1 amint a jegyzőt. b) Az 5—9 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó ta­gok, póttagok és a revíziós bizott­ságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártértekezletre válasz­tandó küldöttek jelölésére; c) Az 5—8 tagú mandátumvizs­gáló bizottságot a küldöttek meg bízóleveléinek. a megbízatás érvé­nyességének igazolására. d) Az 5—7 tagú sza-azar szedő bl- ?> 'tságot í; szavazatok össze szám­lálására. 2, A pártértekezleten titkos sza­vazással választják: a) A pártbizottság tagjait, pót tagjait és a revíziós bizottság tag­jait. b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási teggal bíró küldötteket. 3. A jelölés és a szavazás előtt a oártértekezlet elnöke bejelenti, hogy felsőbb pártszerv jóváha­gyása alapján a pártblzottságbc hány tagot, póttagot és a revíziós bizottságba hány tagot, továbbá a felsőbb pártértékezletfé hány kül­döttet választanak. 4. A letépő pártbizottság és re rí nős bizottság jelölt névsort előzete­sen nem terjeszthet be, azok tekintendők, akik a legtöbb szavazatot kapták. 10. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság jegy­zőkönyvbe foglalja a szavazás ered - mányét úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezti a ráeső érvé­nyes szavazatok számát. A jegyző­könyvet a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja aláírja. A pártér­tekezletről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másik példányát pedig megküldi a felsőbb pártszervnek. 11. A megválasztott pártbizottság és revíziós bizottság a pártértekez­let időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését, A párt­bizottság nyílt szavazással1 megvá­lasztja a párt-végrehajtóbizottságot <% a nárr-w~HSág titkárait — külön az első titkárt —, valamint megvá­lasztja a fegyelmi bizottságot. A revíziós bizottság nyílt szava­zással megválasztja a revíziós bi­zottság elnökét. A még választót pártbizottságét és oárt-végrebajtóbiZot-tságót, tóvábbá a revíziós bizottságot a felsőbb pártszerv erősíti meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom