Szolnok Megyei Néplap, 1955. november (7. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-20 / 273. szám
A MEGYEI PARTBIZOT TS AG É S -A' M E GY El TANACS LAPJA VII. évfolyam 273. szám Ara 50 f<Hár 1955. november 20.. vasárnap Törökszenfrolklós teljesítette vetési tervét A törökszentmiklósi termelőszövetkezetek már korábban, november 13-án elvetették a kenyérgabonái. A tervben előirányzott 1535 kát. hold helyett 1571 hold kenyérgabonát vetettek el. Az egyénileg dolgozó parasztok pedig 18-án estig vetették cl a kenyérgabonát. Több egyénileg dolgozó paraszt túlteljesítette vetéstervét. A községpolitikai tervek végrehajtásáról Irta: Kuli György, a Megyei Tanács VB titkára Az idén készítettek először városi és községi tanácsaink köz- ségjpoiitikai tervet. Az óv vége közeledtével nemsokára elérkezik az idő, amikor a tanácsoknak számot kell adni arról, hogyan valósították meg az oly nagy érdeklődés közepette készült községpolitikai terveket. Annyit már most megállapít hatunk, hogy készítésük és megvalósításuk nagyban hozzájárult a tanácsok önállóságának fokozásához, általuk szorosabbra fűződött a kapcsolat a tanács és a választók között. A községpolitikad tervek megvalósításával a dolgozók légi és jogos panaszai lettek orvosolva. Jászapátin törpevízmű. Öcsödön. Alattyánon autóbusz-váróterem, Jászboldogházán két tanterem. Jász- szentandrásom játszótér. Jászfényszarun új vizgyüjtömcdence készült, Üjszászon a sportpályát hozták rendbe, Szolnokon a Beloiamnisz-úti iskolát tatarozták, a megyében több mint 70 km hosszú járda épült. Mindezt csekély költséggel, de annál több társadalmi munkával valósították meg. Tiszaroffon egy km hosszú járda, Alattyánon autóbusz-váróterem épült egyetlen forint költségvetési előirányzat nélkül, társadalmi munkával, Sorolhatnánk még a példákat. Ott, ahol eredményesen dolgoztak tanácsaink a községpolitikai tervek megvalósításán, nőtt a tanács tekintélye, emelkedett a tanács munkájának színvonala. Tanácsaink, mivel először készítettek községpolitikai tervit, ■ tapasztalatlanok, bizonytalanok voltaik, A tapasztalatlanság mellett fóleg nem értették meg a községpolitíkai munka lényegét. Egyes tanácsaink úgy gondolták, hogy a költségvetés és a beruházás nagyobb összegei nem tartoznak a községpolitikai tervhez, csak a községfejlesztési hozzájárulással számoltak és csak így akarták községeiket fejleszteni. 'Nem vették figyelembe a népgazdasági tervben és az állami költségvetésben rejlő lehetőségeket. Ezért történhetett meg az. hogy egyes közsigek erejüket meghaladó nagy létesítményeket'. Jászaísószentgyörgy kisvasutat, Jászfényszaru 4 km hosszú villany- hálózatot akart építeni. A községpolitíkai munka lényege ez: ha az állam pénzébő’ csak két tantermes iskolára futja, akkor a lakossá? erejét hozzáadva három tantermesei építenek, ha a költsőgvetisbö. nem jut kulturház felszerelésére, vagy vásártér körülkerítésére, akkor megvalósíthatják a községfejlesztési alapból. A legfőbb hiba az, hogy nem sikerült a t-'rvek elkészítésekor ** megnyilvánuló érdeklődést és lelkesedést a tervek megvalósítása során kellően gyümölcsöztetni. Sok községi tanács kidolgozta ugyan a terveket, de úgy gondolta, ennél több tennivalója nincs. Jó- uéhány tanács népszerűtlennek vélte azt, hogy beszedje a lakosság hozzájárulását, pedig azt maga a lalco'ság ajánlotta fel. így aztón sok helyen a terv az óhajok és a kívánságok jegyzéke maradt. Tiszate- nyőn a lakosság által megszavazott összeg mint’gy 9 százaléka lett csak befizetve ezideig. a tervezett tár-ada!mi munkának pedig csupán 1 százaléka vált valósággá ebben a községben. Ott azonban, ahol a lakosság látta, mint Jászárokszái’ás községben, hogy a községpoMti- kai tervek megvalósulnak, s a tanács orvosolja a régi panaszokat, önkéntesen is megindult a községfej’etztési járulók befizetése. Ha tanácsaink, a tanácstagok úgy fordulnak a lakossághoz, hogy ezt és ezt a feladatot megoldottuk, de hogy még többet tehessünk, szükséges a hozzájárulás befizetése, a lakosság szívesen ad. A megyei és a járási tanácsokat is fele’ősség terheli amiatt, hogy sok községben levették napirendről a községpolitíkai terveket. Jellemző erre, hogy amikor a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elrendelte a járási tanácsoknál, hogy községenként vizsgálják felül a községpolitíkai tervek végrehajtását és a vizsgálat alapján vb. ülésen tárgyalják meg, s tegyék meg a szükséges lépéseket, a 7 járásból mindössze 3 járás, a jászapáti, a törökszentmiklósi és a kunszentmártoni járás tett eleget a felhívásnak. Emellett a megyei és a járási tanácsok végrehajtóbizottságai és szakigazgatási szervei kevés segítséget adtak a községpolitikai te ivek végrehajtásához. Nem támogatták tanácsainkat a községpolitikai tervekben megvalósítandó létesítményeikhez szükséges anyagok biztosítósával, s egészen a 'egutóbbi időkig a szakigazgatási szervek nem kérték számon az alsóbb szak- igazgatási szervektől, hogyan törődnek a községpolitíkai tervekkel, milyen segítséget adnak azok megvalósításához. A közeli napokban tanácsainknak meg kel' kezdeni az 1956. évi ** községfejlesztési tervek összeállítását. Haszná ják fel tanácsaink az 1955. évi községpolitikai tervek tapasztalatait, okuljanak a hibákból. A járási, a megyei végrehajtó bizottságok és a szakigazgatás; szervek már a tervek összeállításánál is sokkal nagyobb segítséget adj anale, mint azt eddig tették. Nem sok idő van hátra az év végéig. De sokat lehet tenni, s megvalósítani még az idei községpolitikai tervekből Községi, városi tanácsaink • gondosan mérjék fel a lehetőségeket és ennek alapján határozzák meg, hogy ezévben mit lehet még megvalósítani. Tanácstagjaink tanácstagi beszámolókon ismertessék a községpolitikai tervek végrehajtását, azt, hogy pzévben még mit akarnak megvalósítani. Mondják el, hogy a tervekből csak akkor lesz valóság, ha a dolgozók önként vállalt, s most már kötelezővé vált hozzájárulásukat befizetik. A járási tanácsok és a megyei tanács, valamint a szakigazgatási szervek segítsék a tanácsokat. Biztosítsanak részükre anyagot, adjanak szakmai segítséget. A z elmúlt évben újonnan megalakult községi, város} taná- csaink komoly eredményeket értek el a termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése, az állami és állampolgári fegyelem megszi’árdítása. a tanács és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítése terén. A községi ej lejtésnek, a községpcliti'kai munkának az elért eredményekkel lépést kell tartani. Mutassák meg tanácsaink az 1955-ös községpolitikai tervek végrehajtásával: jó gazdái az adott területnek és választóikkal együtt azon fáradoznak, hegy a község, város szépítését, fejlődését elősegítsék Pedagógus otthonok a nyugdíjas pedagógusok számára Az óktoásügyi miniszter utasítása értelmében pedagógus-atthonoka* állítanak fel azoknak a nyugdija? pedagógusoknak, akiknek eltartására kötelezhető hozzátartozóik nincsenek. Az otthonokba olyan egyedülálló nyugdíjasokat vesznek fel, akik legalább 10 éven át végezlek pedagógiai munkát. Kivételes esetben a pedagógusok özvegyét is felveszik. Az igényjogosultak felvétel kérelmeiket az Oktatásügyi Minis? térium Személyzeti Főosztálya vezetőjének küldhetik be. A felvételre vonatkozólag a pedagógusok szakszervezetével egyetértésben hoznak határozatot. (MTI.) «I Zárszámadás előtt a karcagi Április 4. TSZ-hen A zárszámadások előkészületeit végezzük. Gyűjtjük az elmúlt gazdasági cvröl az adatokat. Ez egyben tapasztalatszerzés is, ha a megfelelő tanulságokat levonjuk és netocsak mérlegeljük, ami van, hanem azt is. hogy eredményeinket hogyan, milyen módszerekkel értük el. Ily módon sok hasznos tanulságot szerzünk a következő gazdasági év sikeres lebonyolításához. A tagok derekasan helytálltak Október 31-ével lezártuk a mun- kaegységkönyveket, majd kezdetét vette unnak megállapítása, hogy az elmúlt évben ki. hogyan dolgozott. egy-egy tag milyen arányban vette ki részét a közös munkából. A munkaegységkönyvek átvizsgálása után megállapítottuk, hogy egy-egy tag átlagosan 377.5 munkaegységet szerzett. Ez az átlag általában jónak mondható. A tagok munkához való jó hozzáállása lehetővé tette, hogy számos új létesítménnyel bővüljön közös gazdaságunk. Csak a halastót említem. Amikor arról volt szó. hogy ennek az építését sürgősen be kell fejezni, voltak akik olyan formán vélekedtek, hogy a tavaszi sürgős munkák miatt ez ,.lehetetlen”, tegyünk le tehát a tervről és majd jövőre befejezzük a halastó építését. Többen voltak azonban, akik kijelentették, hogy magától semmi sem megy és kis erőfeszítéssel meg lehet építeni a halastavat. A haltenvésztés: 200.000 forint A nagy munkát meg is kezdtük. Sok helyen 3 méter magas gátat kellett építeni, de ment a munka, mert szövetkezetünk legjobb dolgozói serkentették a tagokat. A 68 holdas halastó elkészült s már ez évben beállítottuk a haltenyésztést. Most folyik a le- ha’ászás. Negyvenöt mázsa halivadék mellett idáig mintegy 130 mázsa I. osztályú piaci halat halásztunk, ennek értéke meghaladja a 200 ezer forintot. Most már mindannyian látjuk, hogy a fáradság bőven megtérült, hiszen a halastó építést költségének kethiaüroada máris megvan. Növénytermelési tervünket túlteljesítettük Növénytermelési tervünket a rizs kivételével minden növényből túlteljesítettük. Most ezekben a hetekben már a jövő évi tervek elkészítése előlit megvizsgáljuk, hogy milyen módszerek alkalmazásával értük el eredményeinket, a tervek túlteljestíésében milyen szerepe van a gépesítésnek. Ennek alapján kezdjük a iövö évi munkát. Az alábbi táblázat mutatja, miből, mennyit termeltünk az idén. A holdanként! A túltermelés terv teljesítés q értéke Ft A fentemlített nyolc növénynél tehát 3,518.342 forint túltermelést értünk el. Ez a szám a szövetkezeti gazdálkodás felfelé ívelését mutatja, azt az igazságot, hogy amíg az egyénileg dolgozó parasztok terméseredményei nem változnak, sőt esetenként csökkennek, addig a közös gazdaságoké egyik évről a másikra növekedik. Nemcsak a növénytermeléssel, hanem az állatállomány minőségi és mennyiségi növelésével is komolyabban foglalkoztunk ezévben. mint máskor. A hozamok terén még mindig sok a tennivaló, de a számstzerű növekedés kielégítő volt. Gonclopkodáts az idős, munkaképtelen tagokról Az egyénileg dolgozó parasztok szájából manapság sűrűn hallani, hogy belépnének a termelőszövetkezetbe, csak attól tartanak. Iraki- öregednek a munkából nem lesz aki gondoskodjon róluk. Nyugodtan állíthatom, hogy ez a probléma éppen a termelőszövetkezetekben egyre inkább nem lesz probléma. A mi közös gazdaságunk ez évben harmincnyolc kiöregedett tagnak ad szociális juttatást. Ennek értéke a többi között 1200 fönn készpénz, személyenként 2 mázsa búza, 2 szekér tüzelő és a háztáji föld. A szociális alapot a következőképpen teremtettük meg; Minden egyes jövedelemoszrtás alkalmával a jövedelem 2 százalékát a pénztár visszatartotta. — Ugyanez történt a természetbeni járandóságokkal is. De nemcsak az öregekről való gondoskodásban merül ki a szociális gondoskodás. Ha valaki nősül, vagy férjhez megy, 1000 forint segélyt leap. A temetkezési segély összege is 1000 forint. Gyermekszülés esetén 600 forint jár. Sokan rászorulnak átmeneti kölcsönre. Pl. ha házat akarnak vásárolni. Ebben az esetben a szociális bizottság a segélyt kérő irz tag anyagi helyzetét és a munkához való viszonyát figyelembe véve ugyancsak kölcsönt ad. Hosszú lenne mindent felsorolni. én az idei zárszámadás előkészítése során csak néhány lényegesebb gondolatot vetettem papírra. Mindenképpen fontos az. hogy a zárszámadás ne csak egyszerűen jövedelemosztás legyen, hanem eevben tapasztalat-gyűjtés, a közös vagyon gyarapítása és felkészülés a jövő gazdasági évre. Parragh Attila levelező. a karcagi April’s 4. TSZ üzemgazdásza. Búza Rozs Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Kukorica Cukorrépa Kender 8.— 12.— 8.5 8.— 16.— 120.— 09 _ 11 .50 9.04 17.39 11.53 10.90 31.40 16S.20 34.5G 1,100.680.— 87.640.— 626.620.— 230.280. — 193.500.— 1,007.100.— 109.242.— 163.280. Fiatal ok, vegyelek részt a „Sásvári Endre“ kulturális és sportversenyen A DISZ Megyei Bi~ottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanúsa, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Népművelési Osztálya, Testnevelési és Sport Bizottsága felhívással fordul Szolnok megye ifjúságához, pedagógusaihoz, a művészeti csoportok vezetőihez, a kulturmunkásokhoz és a sportolókhoz Meghirdeti a ..Ságvári Endre kulturális és sportverseny”-t, Szolnok megye ifjúságának és dolgozóinak nagy seregszemléjét. Az elmúlt években rendezett kulturális cs sportversenyek egész sora azt igazolja, hogy megyénk ifjúsága és dolgozói szívesen művelődnek, szívesen vesznek részt a kulturcsoportok mun- Icájában és szívesen sportolnak. A most kezdődő „Ságvári Endre kulturális és sportverseny” az eddiginél szélesebb lehetőséget biztosit ahhoz, hogy ifjúságunk és dolgozó népünk igénybe vehesse, megszeresse a művelődés minden lehetőségét és a sportot. Szolnok megye ifjúsága és dolgozói nagy seregszemléjének zászlajára Ságvári Endrének, a KIMSZ lánglelkű harcosának a nevét írjuk. Ságvári Endre élete végéig a párt hű katonája volt. Munkában, tanulásban, kultúrában, sportban követendő példaként állíthatjuk megyénk minden fiatalja cs dolgozója elé. A „Ságvári Endre kulturális és sportverseny” DISZ szerve- seteink, kultur otthonaink, művészeti csoportjaink, sportköreink és az egyénileg indulók számára is megteremti a nemes vetélkedés lehetőségeit. Kapcsolódjanak be fiataljaink újabb ezrei e gazdag tartalommal rendelkező verseny során a kulturcsoportok, sportkörök munkájába, ismerkedjenek meg a Dolgozó Ifjúság Szövetsége által nyújtott kultúr- és sportlehetőségekkel cs a kulturális és sportvezetők áldozatos munkáján keresztül találják meg az utat a DISZ szervezetekhez. A „Ságvári Endre kulturális cs sportverseny” színességc és sokrétűsége elsősorban attól függ, hogy megyénk fiataljai és dolgozói mennyire érzik magukénak a nemes versengést. Fogjon össze minden DISZ-vezető, kultúrotthon igazgató, sportoktató, kulturmunliás, sportoló és szívvel-lélekkel segítse minél szélesebb körben kibontakozni megyénk nagy Iculturális és sportversenyét. Szakszervezetek Megyei Tanácsa DISZ Megyei Bizottsága Megyei Tanács VB. Népművelési Osztálya Testnevelési cs Sport Bizottsága A városellátó övezeteken kívül öntözéses zöldségtermeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek terménybeadási kedvezménye A Minisztertanács határozatot hozott a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek öntözéses Zöldség- termelésének elősegítésére. A határozat értelmében a városellátó övezeteken kívül öntözéses zöldségtermeléssel foglalkozó mező- gazdasági termelőszövetkezetek az 1955—56 gazdasági évtől kezdődően beadási kötelezettségüket — a megállapított búzakilogramm — egyenértékek szerint — a termelési szerződésben lekötött menynyi ség erejéig öntözés zöldség- termelő területükön szerződés alapján termelt I. osztályú minőségű zöldségfélékkel is teljesíthetik. A kedvezményt igénybevevő mezőgazdasági termelőszövetkezetek a szerződött területük után csak a húsbeadási kötelezettség alól mentesek. (MTI.) Megyei aktivaértekezletet tartott a MÉSZÖV Szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a megyei tanács nagytermében a MÉSZÖV megyei nagyaktíva értekezlet tartott, amelyen Varga Illés elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke tartott beszámolót. Varga elvtárs a földművesszövetkezetek politikai munkájával foglalkozott. Ennek keretében megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a földmúvcsszövetkezetekre várnak a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a dolgozó parasztokkal való szorosabb kapcsolat megteremtése, a politikai munka, a kulturális és sportélet terén. Végül Varga elvtárs a tervfeladatok teljesítésének szükségességéről beszélt; A beszámolót számos hozzászólás követte. Megnyílt a „Hat hét Kínában“ című kiállítás Pénteken este 6 órakor a, városi tanács nagytermében megnyílt a Műcsarnok rendezésében a „Hat hét Kínában” című kiállítás. A kiállítás anyaga Ton'z Tibor rajzolóművész hatheti kínai tartózkodása alatt készült rajzait mutatja be, Mezőgazdasági kiállítás Mezőtúron A mezőtúri városi tanács mező- gazdasági osztálya rendezésében a mezőtúri termelőszövetkezetek, a Pusztabánrévi Állami Gazdaság, a Gépállomás, a Mezőgazdasági Növénytermelési és Gépészeti Technikum, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság mezőtúri kirendeltsége, valamint a Debreceni Öntözési és Talajjavítási Vállalat mezőtúri ki- rendeltsége részvételével ma. november 20-án egyhetes mezőgazda- sági kiállítás nyílik a városi kul- turotthonban. A kiállítás, melynek ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt 10 órakor lesz, a mezőtúri termelőszövetkezetek öt- esztendős fejlődését mutatja be.
